Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-23 / 71. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! A Nemzetgyűlés elfogadta Bratislava, 1952 március 23, vasárnap 2 Kčs V. évfolyam, 71. szám ; r// mai Számban : A csehszlovák kormányküldöttség elutazott a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezletre (2. old.) A bratislavai traktorosok több mint 134 hektár földet megsimitoztak °'d ) A Szovjetunió javaslata az ENSz lefegyverzési bizottságának munkatervére (5. old.) Rádióműsor («• old.) Kormányrendelet az állattenyésztés emelésére A Csehszlovák Köztársaság kormánya március 11-ki, keddi ülésén elfogadta Jozef Nepomucký földmüvelésügyi miniszternek az állattenyésztés emelésére vonatkozó javaslatát. A határozatban többek között ez áll: „A CsKP Központi Bizottsága elnökségének és a Csehszlovák Köztársaság kormányának február 4. és 5-ki határozata konkrét feladatokat tüz ki az állattenyésztésnek és a lakosság hústermékekkel való ellátásának javítására. E feladatok és dolgozó népünk fokozódó szükségleteinek biztosítására lényegesen emelnünk kell állattenyésztésünket és annak mostani színvonalát, amint azt a köztársaság elnöke újévi szózatában elénk tűzte, amikor hangsúlyozta, hogy a lakosság élelmiszerellátási nehézségeinek tartós leküzdése érdekében lényegesen emelni kell a mezőgazdasági termelést. Az állattenyésztés kifejlesztésének és gyarapításának döntö tényezője az elegendő takarmánybázis. Ennek biztosítására és a takarmány-önellátás elérésére a mezőgazdasági üzemekben minden igyekezetet ki kell fejteni, mivel a mezőgazdasági termelés e szakaszán voltak eddig legnagyobb hiányaink. I. A hazai források takarmánybázisának biztosítása és fejlesztése. Intézkedések önellátó takarmánybázis létesítésére. Hogy megteremtsük a szilárd és önellátó takarmánybázis létesítésének előfeltételeit az 1953-as év takarmány termelésében a földmüveléiügyi minisztériumnak (Nepomucký miniszternek) a Nemzeti Bizottságoknak, az EFSz elnökeinek és az állami birtokok igazgatóinak és agronómusainak a következő intézkedéseket kell végrehajtaniuk: Az összes közös állattenyésztésü EFSz-ekben és az állami birtokok gazdaságaiban a takarmánytermelés biztosítására, valamint a tervezett mezőgazdasági állatállomány ellátásának biztosítására 1952 március 31ig biztosítani kell a takarmánybázis emelésére tett intézkedések tervének kidolgozását, az összes takarmányforrások és tartalékalapok kihasználásával, a hektárhozam emelésével, a sorközi növények fokozott termelésével és az olyan utóvetéssel, hogy minden darab földet tökéletesen kihasználjunk. Az összes EFSz-ekben és az állami birtokok gazdaságaiban hozzá kell látni az önellátó takarmánybázis létesítéséhez és a harmadik és negyedik típusú EFSz-eknek figyelmébe kell ajánlani, hogy k illőn munkacsoportokat illetve osztagokat alakítsanak, amelyeket megbíznak a takarmány és takarmányvetőmag termelés biztosításával és rendelkezésükre bocsájtják a szükséges felszerelést és fogatokat. Rendes gondozással az istállótrágya kihasználásával és a vesztéség nélküli begyűjtés megvalósításával, a mezőkön legalább 40 mázsa szénatermést. a legelökön pedig 15 mázsa szénatermést biztosítani egy hektáron és gondos karbantartással az összes mezőkön biztosítani a kétszeri szénabegyüjtést. A cseszke-budejovicei, karlovyvaryi, pilzeni, libereci, ústí nad labemi, hradec královei, osztravai, olomouci kerületek EFSzeiben biztosítani a marhaállomány legelőnevelését, a legelőtechnika alapelvei szerint, igyekezve minél jobban kihasználni a réti- és legelői növényzetet." A továbbiakban a kormányhatározat feladatul tűzi ki a füves vetésgó rendszer bevezetését a szocialista szektorban és megállapítja a füves vetésforgó termésének mennyiségét holdanként 50 mázsa szénában, az újonnan bevezetett füvesvetés forgó holdakon elrendeli a lucernás földterület 15 százalékának és a lóhereterület 11 százalékának vetésmagra való meghagyását. A kormányhatározat a továbbiakban így folytatódik: „Biztosítani az összefüggő zöldsávok bevezetését tavaszi keverékek kitermelésével, az egész szántóföld legalább 2 százalékán (például a hüvelyes takarmányok, mustár és gabonafélék, valamint napraforgó és gabonafélék 'vegyes ültetését), továbbá a tarlókeverékek termelésével a répatermö vidék legalább 6 százalékán (például a kukoricának a napraforgóval való keverése stb.) a burgonyaterület legalább 8 százalékán (a napraforgó és egyéb növények keverékei), a hegyes területek legalább 2 százalékán (a hüvelyes takarmánynövényeket gabonafélékkel) a kukoricaterületen legalább 2.5 százalékon (hüvelyes takarmánynövények kukoricával vagy napraforgóval való keverékét), a téli takarmánykeverékek termelését a répaföldön legalább 6.5 százalékban, burgonyaföldön 2.5 százalékban, hegyes vidéken 0.5 százalékban és kukoricaföldön 1.5 százalékban (a bükköny és a gabonafélék keverékeit, a bükköny és a repce valamint a lólium és a rozskeverékét). Biztosítani a lólium utóvetéseinek kiszélesítését, a fehérlóherével, a tavaszi gabonanemüek közé, valamint a takarmányrépa utóvetésének kibővítését; fokozatosan takarmányvetés alá fogni a gyenge hozamú réteket; biztosítani a tarlóhántás végrehajtását rögtön a kaszálás után, hogy a tarlókeverékek vetését legkésőbb 5 napon belül a főtermények begyűjtése után elvégezhessék. A télikeverékek vetését legkésőbb 1952 szeptember 30-ig biztosítani kell, biztosítani a heterózis kukorica vetőmagjainak felhasználását a folyamatos termelés területein. Az EFSz-ekben, az állami birtokokon és a többi központilag irányított üzemekben 100 százalékra, a magánszektorban 50 százalékra kell biztosítani a vetőmagok kicserélését. A kerületi és járási Nemzeti Bizottságok mezőgazdasági ügyosztályainak erre külön kijelölt alkalmazottaik közvetítésével a heterózis kukorica termelőknek minden szaksegítséget meg kell adniok." A határozat további pontjában néhány kerületnek konkrét feladatokat tüz ki a heterózis kukoricavetőmag termesztésére. A szakasz végén az EFSz-ek és az állami birtokok feladatául tűzi ki elegendő mennyiségű jóminöségü takarmánynövények, jóminöségü vetőmagjainak és palántáinak termesztését szaporító területeken és a rendes termesztési területeken a takarmánypalánta és vetőmagtermesztés saját szükségletre való biztosítását. Ezért a Nemzeti Bizottságokat felhívja, hogy biztosítsák az egyéves és többéves takarmányok vetőmagjainak termesztését. „Szilázsgödrök és szilázsolás bevezetése" Hogy a nedvdús takarmány nagyobb adagjait biztosítsuk a téli takarmányozási időszakban ós részben csökkentsük a magvas takarmányok szükségletét és korlátozzuk a használhatóság csökkenését, szükséges döntö intézkedéseket hozni a szilázsolás kiterjesztésére. Ezért a földmüvelésügyis miniszternek (Nepomucký miniszternek) a Nemzeti Bizottságoknak, az EFSz-ek elnökeinek és az állami birtokok igazgatóinak a következő intézkedéseket kell foganatosítaniok: a) az Egységes Földműves Szövetkezetekben és az állami birtokok gazdaságaiban egyszerű szilázsgödröket kell létesíteni sajá

f forrásokból és saját anyagmegtakarításból azon időterv alapján, amelyet a kerületi és Járási Nemzeti Bizottságok az állami birtokok kerületi igazgatóságaival előre kidolgoztak, úgyhogy ezeket a szilázsgödrfjket 1952 október 31-ig befejezhessék. b) kitermelni a szilázsnövények szükséges mennyiségét, hogy minden felnőtt marhára a közös állattenyésztésü Egységes Földműves Szövetkezetekben és az állami birtokok gazdaságaiban legalább 20 mázsa tartalmas szilázs jusson. A takarmányok rendes kihasználásának és a velük való gazdálkodásnak biztosítása. A takarmány gazdaságos és legcélszerűbb kihasználására az év folyamán szükséges, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek és az állami birtokok gazdaságai a takarmánymérlegelések alapján részletes havi takarmányozási terveket és zootechnikai intézkedéseket dolgozzanak ki. A földművelésügyi minisztériumnak (Nepomucký miniszternek), a Nemzeti Bizottságoknak, EFSz-ek elnökeinek, az állami birtokok igazgatóinak és agronómusainak a következő intézkedéseket kell végreh aj taniok: a) biztosítani a takarmányozási tervek kidolgozását és ellenőrzését a körzeti zootechnikusok, járási ós kerületi takarmánybiztosok és a gazdasági iskolák tanítóinak segítségével. A nyári takarmányozási időszak takarmányozási terveit legkésőbb 1952 április l-ig, a téli időszakét pedig 1952 november l-ig kell kidolgozni; b) biztosítani, hogy az EFSz-ek és az állami birtokok gazdaságai takarékosan bánjanak a takarmánynyal. Az Egységes Földműves Szövetkezetekben a tagok egyikét (a raktárnokot) meg kell bízni az átvétellel, a tartalékok állományával, a takarmányozási tervek szerinti rendes takarmánykiadással és raktározással, amiért személyesen felelős. A takarmány helyes és gazdaságos felhasználásáért az állattenyésztés vezetője felelős; c) gondoskodni arról, hogy az EFSz-ek és állami birtokok ízletesebbé tegyék és javítsák a kevésbé tartalmas takarmányokat megfelelő elkészítéssel, elsősorban is erjesztéssel és a magvas takarmányok ízletesebbé tételével. d) a belügyminisztériummal (Nősek miniszterrel) való megegyezéssel gondoskodni arról, hogy az EFSzek és az állami birtokok minden biztonsági intézkedést megtegyenek a takarmány elraktározásának biztosítására, hogy megóvják a kedvezőtlen időjárás hatásától, tűzvésztől, lopástól és szabotázstól." A további fejezetek feladatává teszik az állami gépállomásoknak a takarmánytermelés terén a segítséget, valamint az éialmiszeriparügyi minisztériumnak és a földmüvelésügyi minisztériumnak, hogy biztosítsák a takarmányok ipari termelésének kiterjesztését. H. Az állattenyésztés növelése. A gazdasági állatok fajosítása. Hogy a fajosítási munkában kiküszöböljük az érezhető hiányokat, amelyeket elsősorban az okozott, hogy az állami birtokok, EFSz-ek és a többi szocialista szektor elégtelen mértékben foglalkoztak fajállatok nevelésével, a földmüvelésügyi minisz térii-motaak. (Nepomucký miniszternek), a nemzeti bizottságoknak, az EFSz-ek elnökeinek, és az állami birtokok igazgatóinak és zootechnikusainak a következő intézkedéseket kell foganatosítaniok: a) az 1952-es évben különleges fajgazdaságokat létesíteni: •S C C g c "Ž s 5 » a % N 2 « N .ÍS k 3 -Z ía 2 H x .S a marhaállomány nevelésében 12 10 5 sertések tenyésztésében 8 6 5 juhtenyésztésben 14 5 1 lótenyésztésben 7 12 1 baromfitenyésztésben 9 12 1 E fajállattenyészetekben 1952. ápr. 30-ig meg kell szabni az állatállomány tervét és a fajállatok tenyésztését egyidejűleg meghatározni, ki veszi át az e gazdaságokra kiszabott termelési és beszolgáltatási feladató-' kat. E gazdaságokba államilag fizetett magas szakképzettségű zootechnikusokat kell beosztani. b) Biztosítani^ %ogy következetesen ellenőrizzék a kihasználás emelését az állami birtokokon, EFSzekben s azoknál a kis- és középparasztoknál, akik gazdasági fajállatokat tenyésztenek, hogy így biztosítsák az értékes fajanyag kitenyésztését. c) Az eddigi fajállatfelvásárló piacokból kiállítási- és versenyjellegü központokat kell létesíteni. d) Az állami mezőgazdasági kutatóintézetek segítségével az állami birtokokon be kell vezetni a szarvasmarhák, sertések, juhok és baromfiak keresztezését a minél nagyobb hasznosság elérése céljából. A tejtermelés emelése céljából a következőket kell végrehajtani: a) A közös marhatenyésztésü Egységes Földműves Szövetkezetekben és és az állami birtokokon a csoportos és ahol erre alkalmas körülmények vannak, az egyéni takarmányozást kell bevezetni a fejősteheneknél fejőképességük foka szerint. b) Az összes EFSz-ekben és állami birtokokon be kell vezetni, a többi mezőgazdasági üzemben pedig propagálni kell a napi háromszoros etetést és fejést. A megborjazott teheneknél, valamint a. magas tejelöképességü fejősteheneknél a napi négyszeri, tögymasszázzsal és szovjet tapasztalatok szerinti gondos ápolással egybekötött fejést kell bevezetni. c) 1952. április 1-től biztosítani kell a közös álalttenyésztésü EFSz-ekben és az állami birtokokon ellenőrzés bevezetésével a marhaállomány gyarapodását, a tejadás megfigyelése alapján minden egyes fejőstehénnél. A gyapjútermelés biztosítására a határozat főleg a finom gyapjúfajták gyarapítására irányul. A gyapjú nyírásánál a következő legkisebb mennyiségeket kell elérni: •o 53 S "w •o •C 'O ' o § CJ > -a; Ň a finomgyapjas juhok . • « . . 5 kg 3.2 kg 2 kg 0.5 kg ebből a Szovjetunióból behozott juhnyájaknál 10 kg 5 kg 3 kg 1 kg a félvastaggyapjas juhoknál .... 4 kg 2.6 kg 1.5 kg 0.5 kg a vastaggyapjas juhoknál .... 3 kg 1.8 kg 1.0 kg 0.5 kg A szovjet eredetű juhok számára tekintettel nagy fajértékükre és magas gyapjúhozamukra, biztosítani kell a legjobb ápolókat, a legjobb takarmányt és legelőnyösebb istállózást, és legtökéletesebb kihasználásukat a fajanyag megalapozásában és a többi julifajta minőségének emelésében. Az 1952. évben a merino fajtájú szovjet eredetű juhokból az EFSz-ek és állami birtokok számára 310 fajkost kell juttatni". A határozat továbbá előírja a juhok téli rendes istállózásának és a szakképzett juhgondozók oktatásának biztosítását is. „Biztosítani kell a juhok nyírásának megszervezését úgy, hogy a finomgyapjas juhokat évente egyszer — tavasszal, a vastaggyapjas juhokat évente kétszer — tavasszal és a nyár végén nyírják. Hogy a juhtenyésztöknek érdekében álljon a juhtenyésztés további kibővítése és így biztosítva legyen a gyapjú 1952. évi felvásárlási terve, a belkereskedelemügyi minisztériumnak (Krajcsír miniszternek) megfelelő intézkedésekkel biztosítania kell elegendő jóminöségü textilárut a juhtenyésztők „V" pontjaira. A fokozott baromfiállomány elérésére és a több tojástermelés érdekében biztosítani kell a fokozott csirkeköltést és ezek fölnevelését, emelni a tyúkállományt és új tyúkfarmokat kell létesíteni. Éppúgy biztosítani jcejl a vágóbaromfi tervezett beszolgáltatását és megszervezni a baromfiak legeltetését. A tudományos-kutató munka eredményeinek felhasználása a gazdasági állattenyésztés fejlesztésére. Hogy a tudományos ismeretek gyorsabban és nagyobb mértékben érvényesüljenek az állattenyésztésben, az EFSz-ekben és az állami birtokokon, a földművelésügyi minisztérium (NepomMCky miniszter) és az iskola-, tudomány, és müvészetügyi minisztérium, (Nejedlý miniszter) feladata, hogy biztosítsák, hogy a csehszlovák mezőgazdasági akadémia, a mezőgazdasági kutató intézetek és a mezögazdar.í^i állatorvosi főiskolák minél szélesebbkörű és behatóbb tudományos kutató munkát fejtsenek ki a gazdasági állatok tenyésztésében a micsurini tanítás alapján és adjanak utasításokat haladéktalan intézkedésekre, hogy a gazdasági állatok tenyésztésében végzett tudományos munka eredményei a lehető leggyorsabban átmenjenek az egységes földműves szövetkezetek és állami birtokok napi gyakorlatába.