Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-23 / 71. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! A Nemzetgyűlés elfogadta Bratislava, 1952 március 23, vasárnap 2 Kčs V. évfolyam, 71. szám ; r// mai Számban : A csehszlovák kormányküldöttség elutazott a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezletre (2. old.) A bratislavai traktorosok több mint 134 hektár földet megsimitoztak °'d ) A Szovjetunió javaslata az ENSz lefegyverzési bizottsá­gának munkatervére (5. old.) Rádióműsor («• old.) Kormányrendelet az állattenyésztés emelésére A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya március 11-ki, keddi ülésén elfogadta Jozef Nepomucký földmü­velésügyi miniszternek az állatte­nyésztés emelésére vonatkozó javas­latát. A határozatban többek között ez áll: „A CsKP Központi Bizottsága el­nökségének és a Csehszlovák Köztár­saság kormányának február 4. és 5-ki határozata konkrét feladatokat tüz ki az állattenyésztésnek és a lakos­ság hústermékekkel való ellátásának javítására. E feladatok és dolgozó népünk fokozódó szükségleteinek biz­tosítására lényegesen emelnünk kell állattenyésztésünket és annak mos­tani színvonalát, amint azt a köztár­saság elnöke újévi szózatában elénk tűzte, amikor hangsúlyozta, hogy a lakosság élelmiszerellátási nehézsé­geinek tartós leküzdése érdekében lé­nyegesen emelni kell a mezőgazda­sági termelést. Az állattenyésztés kifejlesztésének és gyarapításának döntö tényezője az elegendő takarmánybázis. Ennek biztosítására és a takarmány-önellá­tás elérésére a mezőgazdasági üze­mekben minden igyekezetet ki kell fejteni, mivel a mezőgazdasági ter­melés e szakaszán voltak eddig leg­nagyobb hiányaink. I. A hazai források takarmánybázisának biztosítása és fejlesztése. Intézkedések önellátó takarmánybázis létesítésére. Hogy megteremtsük a szilárd és önellátó takarmánybázis létesítésének előfeltételeit az 1953-as év takar­mány termelésében a földmüveléi­ügyi minisztériumnak (Nepomucký miniszternek) a Nemzeti Bizottsá­goknak, az EFSz elnökeinek és az állami birtokok igazgatóinak és agronómusainak a következő intéz­kedéseket kell végrehajtaniuk: Az összes közös állattenyésztésü EFSz-ekben és az állami birtokok gazdaságaiban a takarmánytermelés biztosítására, valamint a tervezett mezőgazdasági állatállomány ellátá­sának biztosítására 1952 március 31­ig biztosítani kell a takarmánybázis emelésére tett intézkedések tervének kidolgozását, az összes takarmány­források és tartalékalapok kihaszná­lásával, a hektárhozam emelésével, a sorközi növények fokozott termelésé­vel és az olyan utóvetéssel, hogy minden darab földet tökéletesen ki­használjunk. Az összes EFSz-ekben és az állami birtokok gazdaságai­ban hozzá kell látni az önellátó ta­karmánybázis létesítéséhez és a har­madik és negyedik típusú EFSz-ek­nek figyelmébe kell ajánlani, hogy k illőn munkacsoportokat illetve osz­tagokat alakítsanak, amelyeket meg­bíznak a takarmány és takarmány­vetőmag termelés biztosításával és rendelkezésükre bocsájtják a szüksé­ges felszerelést és fogatokat. Rendes gondozással az istállótrá­gya kihasználásával és a vesztéség nélküli begyűjtés megvalósításával, a mezőkön legalább 40 mázsa széna­termést. a legelökön pedig 15 mázsa szénatermést biztosítani egy hektá­ron és gondos karbantartással az összes mezőkön biztosítani a kétsze­ri szénabegyüjtést. A cseszke-budejo­vicei, karlovyvaryi, pilzeni, libereci, ústí nad labemi, hradec královei, osz­travai, olomouci kerületek EFSz­eiben biztosítani a marhaállomány legelőnevelését, a legelőtechnika alapelvei szerint, igyekezve minél jobban kihasználni a réti- és legelői növényzetet." A továbbiakban a kormányhatáro­zat feladatul tűzi ki a füves vetés­gó rendszer bevezetését a szocialista szektorban és megállapítja a füves vetésforgó termésének mennyiségét holdanként 50 mázsa szénában, az újonnan bevezetett füvesvetés forgó holdakon elrendeli a lucernás föld­terület 15 százalékának és a lóhere­terület 11 százalékának vetésmagra való meghagyását. A kormányhatározat a továbbiak­ban így folytatódik: „Biztosítani az összefüggő zöldsá­vok bevezetését tavaszi keverékek ki­termelésével, az egész szántóföld leg­alább 2 százalékán (például a hüve­lyes takarmányok, mustár és gabo­nafélék, valamint napraforgó és ga­bonafélék 'vegyes ültetését), továb­bá a tarlókeverékek termelésével a répatermö vidék legalább 6 száza­lékán (például a kukoricának a napraforgóval való keverése stb.) a burgonyaterület legalább 8 százalé­kán (a napraforgó és egyéb növé­nyek keverékei), a hegyes területek legalább 2 százalékán (a hüvelyes takarmánynövényeket gabonafélék­kel) a kukoricaterületen legalább 2.5 százalékon (hüvelyes takarmány­növények kukoricával vagy napra­forgóval való keverékét), a téli ta­karmánykeverékek termelését a ré­paföldön legalább 6.5 százalékban, burgonyaföldön 2.5 százalékban, he­gyes vidéken 0.5 százalékban és ku­koricaföldön 1.5 százalékban (a bük­köny és a gabonafélék keverékeit, a bükköny és a repce valamint a lólium és a rozskeverékét). Biztosítani a lólium utóvetéseinek kiszélesítését, a fehérlóherével, a ta­vaszi gabonanemüek közé, valamint a takarmányrépa utóvetésének ki­bővítését; fokozatosan takarmányve­tés alá fogni a gyenge hozamú ré­teket; biztosítani a tarlóhántás végrehaj­tását rögtön a kaszálás után, hogy a tarlókeverékek vetését legkésőbb 5 napon belül a főtermények be­gyűjtése után elvégezhessék. A télikeverékek vetését legkésőbb 1952 szeptember 30-ig biztosítani kell, biztosítani a heterózis kukorica vetőmagjainak felhasználását a fo­lyamatos termelés területein. Az EFSz-ekben, az állami birtokokon és a többi központilag irányított üze­mekben 100 százalékra, a magán­szektorban 50 százalékra kell bizto­sítani a vetőmagok kicserélését. A kerületi és járási Nemzeti Bi­zottságok mezőgazdasági ügyosztá­lyainak erre külön kijelölt alkalma­zottaik közvetítésével a heterózis ku­korica termelőknek minden szakse­gítséget meg kell adniok." A határozat további pontjában né­hány kerületnek konkrét feladatokat tüz ki a heterózis kukoricavetőmag termesztésére. A szakasz végén az EFSz-ek és az állami birtokok fel­adatául tűzi ki elegendő mennyisé­gű jóminöségü takarmánynövények, jóminöségü vetőmagjainak és pa­lántáinak termesztését szaporító te­rületeken és a rendes termesztési területeken a takarmánypalánta és vetőmagtermesztés saját szükséglet­re való biztosítását. Ezért a Nemze­ti Bizottságokat felhívja, hogy biz­tosítsák az egyéves és többéves ta­karmányok vetőmagjainak termesz­tését. „Szilázsgödrök és szilázsolás bevezetése" Hogy a nedvdús takarmány na­gyobb adagjait biztosítsuk a téli ta­karmányozási időszakban ós részben csökkentsük a magvas takarmányok szükségletét és korlátozzuk a hasz­nálhatóság csökkenését, szükséges döntö intézkedéseket hozni a szilá­zsolás kiterjesztésére. Ezért a föld­müvelésügyis miniszternek (Nepo­mucký miniszternek) a Nemzeti Bi­zottságoknak, az EFSz-ek elnökei­nek és az állami birtokok igazgatói­nak a következő intézkedéseket kell foganatosítaniok: a) az Egységes Földműves Szövet­kezetekben és az állami birtokok gazdaságaiban egyszerű szilázsgöd­röket kell létesíteni sajá f források­ból és saját anyagmegtakarításból azon időterv alapján, amelyet a ke­rületi és Járási Nemzeti Bizottságok az állami birtokok kerületi igazgató­ságaival előre kidolgoztak, úgyhogy ezeket a szilázsgödrfjket 1952 októ­ber 31-ig befejezhessék. b) kitermelni a szilázsnövények szükséges mennyiségét, hogy min­den felnőtt marhára a közös állatte­nyésztésü Egységes Földműves Szö­vetkezetekben és az állami birtokok gazdaságaiban legalább 20 mázsa tartalmas szilázs jusson. A takarmányok rendes kihasználá­sának és a velük való gazdálkodás­nak biztosítása. A takarmány gazdaságos és leg­célszerűbb kihasználására az év fo­lyamán szükséges, hogy az Egysé­ges Földműves Szövetkezetek és az állami birtokok gazdaságai a takar­mánymérlegelések alapján részletes havi takarmányozási terveket és zootechnikai intézkedéseket dolgoz­zanak ki. A földművelésügyi minisz­tériumnak (Nepomucký miniszter­nek), a Nemzeti Bizottságoknak, EFSz-ek elnökeinek, az állami bir­tokok igazgatóinak és agronómusai­nak a következő intézkedéseket kell végreh aj taniok: a) biztosítani a takarmányozási tervek kidolgozását és ellenőrzését a körzeti zootechnikusok, járási ós kerületi takarmánybiztosok és a gaz­dasági iskolák tanítóinak segítségé­vel. A nyári takarmányozási idő­szak takarmányozási terveit legké­sőbb 1952 április l-ig, a téli idősza­két pedig 1952 november l-ig kell kidolgozni; b) biztosítani, hogy az EFSz-ek és az állami birtokok gazdaságai takarékosan bánjanak a takarmány­nyal. Az Egységes Földműves Szö­vetkezetekben a tagok egyikét (a raktárnokot) meg kell bízni az át­vétellel, a tartalékok állományával, a takarmányozási tervek szerinti rendes takarmánykiadással és rak­tározással, amiért személyesen fe­lelős. A takarmány helyes és gazda­ságos felhasználásáért az állatte­nyésztés vezetője felelős; c) gondoskodni arról, hogy az EFSz-ek és állami birtokok ízlete­sebbé tegyék és javítsák a kevés­bé tartalmas takarmányokat meg­felelő elkészítéssel, elsősorban is er­jesztéssel és a magvas takarmányok ízletesebbé tételével. d) a belügyminisztériummal (Nő­sek miniszterrel) való megegyezés­sel gondoskodni arról, hogy az EFSz­ek és az állami birtokok minden biz­tonsági intézkedést megtegyenek a takarmány elraktározásának biztosí­tására, hogy megóvják a kedvezőtlen időjárás hatásától, tűzvésztől, lopás­tól és szabotázstól." A további fejezetek feladatává te­szik az állami gépállomásoknak a takarmánytermelés terén a segítséget, valamint az éialmiszeriparügyi mi­nisztériumnak és a földmüvelésügyi minisztériumnak, hogy biztosítsák a takarmányok ipari termelésének ki­terjesztését. H. Az állattenyésztés növelése. A gazdasági állatok fajosítása. Hogy a fajosítási munkában ki­küszöböljük az érezhető hiányokat, amelyeket elsősorban az okozott, hogy az állami birtokok, EFSz-ek és a többi szocialista szektor elégtelen mértékben foglalkoztak fajállatok nevelésével, a földmüvelésügyi minisz térii-motaak. (Nepomucký miniszter­nek), a nemzeti bizottságoknak, az EFSz-ek elnökeinek, és az állami birtokok igazgatóinak és zootechni­kusainak a következő intézkedéseket kell foganatosítaniok: a) az 1952-es évben különleges fajgazdaságokat létesíteni: •S C C g c "Ž s 5 » a % N 2 « N .ÍS k 3 -Z ía 2 H x .S a marhaállomány nevelésében 12 10 5 sertések tenyésztésében 8 6 5 juhtenyésztésben 14 5 1 lótenyésztésben 7 12 1 baromfitenyésztésben 9 12 1 E fajállattenyészetekben 1952. ápr. 30-ig meg kell szabni az állatállo­mány tervét és a fajállatok tenyész­tését egyidejűleg meghatározni, ki veszi át az e gazdaságokra kiszabott termelési és beszolgáltatási feladató-' kat. E gazdaságokba államilag fize­tett magas szakképzettségű zootech­nikusokat kell beosztani. b) Biztosítani^ %ogy következete­sen ellenőrizzék a kihasználás eme­lését az állami birtokokon, EFSz­ekben s azoknál a kis- és középpa­rasztoknál, akik gazdasági fajállato­kat tenyésztenek, hogy így biztosít­sák az értékes fajanyag kitenyész­tését. c) Az eddigi fajállatfelvásárló pia­cokból kiállítási- és versenyjellegü központokat kell létesíteni. d) Az állami mezőgazdasági kuta­tóintézetek segítségével az állami birtokokon be kell vezetni a szarvas­marhák, sertések, juhok és barom­fiak keresztezését a minél nagyobb hasznosság elérése céljából. A tejtermelés emelése céljából a következőket kell végrehajtani: a) A közös marhatenyésztésü Egy­séges Földműves Szövetkezetekben és és az állami birtokokon a csoportos és ahol erre alkalmas körülmények vannak, az egyéni takarmányozást kell bevezetni a fejősteheneknél fejő­képességük foka szerint. b) Az összes EFSz-ekben és állami birtokokon be kell vezetni, a többi mezőgazdasági üzemben pedig pro­pagálni kell a napi háromszoros ete­tést és fejést. A megborjazott tehe­neknél, valamint a. magas tejelöké­pességü fejősteheneknél a napi négy­szeri, tögymasszázzsal és szovjet ta­pasztalatok szerinti gondos ápolással egybekötött fejést kell bevezetni. c) 1952. április 1-től biztosítani kell a közös álalttenyésztésü EFSz-ekben és az állami birtokokon ellenőrzés be­vezetésével a marhaállomány gyara­podását, a tejadás megfigyelése alap­ján minden egyes fejőstehénnél. A gyapjútermelés biztosítására a határozat főleg a finom gyapjúfaj­ták gyarapítására irányul. A gyapjú nyírásánál a következő legkisebb mennyiségeket kell elérni: •o 53 S "w •o •C 'O ' o § CJ > -a; Ň a finomgyapjas juhok . • « . . 5 kg 3.2 kg 2 kg 0.5 kg ebből a Szovjetunióból behozott juh­nyájaknál 10 kg 5 kg 3 kg 1 kg a félvastaggyapjas juhoknál .... 4 kg 2.6 kg 1.5 kg 0.5 kg a vastaggyapjas juhoknál .... 3 kg 1.8 kg 1.0 kg 0.5 kg A szovjet eredetű juhok számára tekintettel nagy fajértékükre és ma­gas gyapjúhozamukra, biztosítani kell a legjobb ápolókat, a legjobb ta­karmányt és legelőnyösebb istálló­zást, és legtökéletesebb kihasználá­sukat a fajanyag megalapozásában és a többi julifajta minőségének emelésében. Az 1952. évben a meri­no fajtájú szovjet eredetű juhokból az EFSz-ek és állami birtokok szá­mára 310 fajkost kell juttatni". A határozat továbbá előírja a ju­hok téli rendes istállózásának és a szakképzett juhgondozók oktatásá­nak biztosítását is. „Biztosítani kell a juhok nyírásá­nak megszervezését úgy, hogy a fi­nomgyapjas juhokat évente egyszer — tavasszal, a vastaggyapjas juho­kat évente kétszer — tavasszal és a nyár végén nyírják. Hogy a juhtenyésztöknek érdeké­ben álljon a juhtenyésztés további kibővítése és így biztosítva legyen a gyapjú 1952. évi felvásárlási terve, a belkereskedelemügyi minisztérium­nak (Krajcsír miniszternek) megfe­lelő intézkedésekkel biztosítania kell elegendő jóminöségü textilárut a juhtenyésztők „V" pontjaira. A fokozott baromfiállomány eléré­sére és a több tojástermelés érdeké­ben biztosítani kell a fokozott csirke­költést és ezek fölnevelését, emelni a tyúkállományt és új tyúkfarmokat kell létesíteni. Éppúgy biztosítani jcejl a vágóbaromfi tervezett beszol­gáltatását és megszervezni a barom­fiak legeltetését. A tudományos-kutató munka eredményeinek felhasználása a gazdasági állattenyésztés fejlesztésére. Hogy a tudományos ismeretek gyorsabban és nagyobb mértékben érvényesüljenek az állattenyésztés­ben, az EFSz-ekben és az állami birtokokon, a földművelésügyi mi­nisztérium (NepomMCky miniszter) és az iskola-, tudomány, és müvé­szetügyi minisztérium, (Nejedlý mi­niszter) feladata, hogy biztosítsák, hogy a csehszlovák mezőgazdasági akadémia, a mezőgazdasági kutató intézetek és a mezögazdar.í^i állat­orvosi főiskolák minél szélesebb­körű és behatóbb tudományos ku­tató munkát fejtsenek ki a gazda­sági állatok tenyésztésében a mi­csurini tanítás alapján és adjanak utasításokat haladéktalan intézke­désekre, hogy a gazdasági állatok tenyésztésében végzett tudományos munka eredményei a lehető leg­gyorsabban átmenjenek az egysé­ges földműves szövetkezetek és ál­lami birtokok napi gyakorlatába.

Next

/
Thumbnails
Contents