Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-21 / 69. szám, péntek

1952 március 21 01 so A csernöi üzemi pártszervezet megjavítja munkáját 1952 március 2-án tartották meg • csernői öasziizemi párt gyűlést. A gyűlésen nagyon egészséges felszó­lalások hangzottak el ós sok elvtárs rámutatott az üzem életében elő­forduló hibákra. Pongó Lajos elv­társ felszólalásában kritizálta a csernöi építkezés mérnökét, Kuska elvtársat, hogy az épületen előfor­dulnak rossz munkák is, amiért az építés vezetősége felelős. Kuska elvtárs nem akarta elfogadni a kri­tikát és Pcmgó elvtársat három na­pon át ostromolta, hogy írja alá a jegyzőkönyvben, amit a gyűlésen mondott, de az más hangzású legyen. Kuska elvtárs olyan kijelentést is tett, hogy Pangó elvtárs, a terme­lésben dolgozik s így nem ért az építkezési munkákhoz. A csernöi üzemi pártszervezet vezetősége ki­vizsgálta az ügyet és szakértőt hí­vott egy másik építkezési üzemből. Megállapították, hogy Pongó elvtárs­nak oka volt felszólalni a gyűlésen és Kuska elvtárs nézetét elítélték. A gyűlésen felszólalt még Dufekt elvtárs is, aki rámutatott a sajtó­terjesztés terén észlelt elégtelen munkára. A kommunista sajtó a munkásosztály fegyvere, amelyen keresetül a miunkáüevelezök rá­mutatnak a szocializmus építésében felmerülő hibákra és azok orvoslást nyernek. A csernöi dolgozók elég szép számban járatják az Üj Szót, csak abban van hiba, hogy 5—10 példányt kézbesítenek ki egyszerre. Általában Keletszlovákiában na­gyon rosszúl működik a posta. A csernői pártszervezetnek fontos ira­tot kellett volna kapni és a külde­mény a kassai állomáson hányódott 10 napig. Elmentünk a postára és megtaláltuk az ajánlott levelet, amelyet még március e\sö felében adtak fel és még nem kézbesítették ki. Hogy lehet jó pártpolitikai mun­kát végezni, ha fontos hivatalos ira­tot csak két hét múlva kézbesítenek ? Kérjük a postahivatalt, hogy intéz­kedjék, hogy a leveleket és az újsá­gokat idejében kapjuk. A csemői üzemi pártszervezet ve­zetősége fogadja, hogy a pártszer­vezet munkáját megjavítja mind po­litikailag, mind gazdaságilag és dol­gozni fog azért, hogy az ötéves ter­vet minél hamarább teljesíthessük. Székely Lajos, Csernő A Kommunista Párt a békeharc élén .4 békeharc élén a munkásosztály szervezett. élcsapata, a Kommunista Párt áll, mely a harcokban edzett szovjet bolseviki 'párt tapaszalataival felfegyverezve biztosan vezeti a világ békeharcosainak táborát• A Kommu­nista Párt kezdeményezésére indult meg a világon a hatalmas békemoz­galom. A Kommunista Párt az összes tömegszervezetekkel és a világ béke­szerető népeivel karöltve törhetetlen erővel harcol a világbéke megerősíté­séért. A béketáborban egyesül minden lózan gondolkodású ember faji és nemzetiségi különbség nélkül. A törté­nelemben először született meg a béke híveinek hatalmas frontja, amelynek élén a Szovjetunió, a világbéke táma­sza és zászlóvivője áll. Az amerikai imperialisták és csatlósaik egyre foko­zódó dühvel nézik a béketábor növek­vő erejét. A népi demokráciák gigan­tikus építkezései egyre jobban fokoz­zák a kapitalisták gyűllöletét. De hiába akarnak újabb háborút kirobbantani, mindenütt szembe találják magukat a békeharcosok tömegeivel. Az USA-ban, Angliában, Indiában és a többi kapi­talista államokban a júdáspénzzel fize­tett rendőrök gumibotokkal támadnak a jogaikért harcoló munkásokra, de a békeszerető népek harcát nem lehet megakadályozni. A gyarmatokon nem­zeti felszabadító harcok folynak és alapjában megrendítik az imperialis­ták uralmát. A sztálini békepolitika meghiusítja és leleplezi a háborús provokátorok terveit, a Kommunista Párton keresztül új erőt nyújt a világ békeszerető népeinek. A világbéke erős támasza a nagy Szovjetunió és annak bölcs vezére, Sztálin. REMÉNYI JÓZSEF Rimaszécs Falujáró színészek voltak Udvardon Nemrégiben Udvardot is megláto­gatták a falujáró színészek és elő­adták többek közt az „Apa" című drámai játékot. Előadás után fölkér­ték a közönséget, hogy szólaljon fel, l mondja el a véleményét, hogy mit tanult és tapasztalt a szép drámából. A felszólalók többnyire azt hangoz­tatták, hogy jó é3 szép volt az elő­adás. Hát igen, az előadás valjban szép volt és mindenki elszórakozott. Én az utolsó sorban ültem és — talán helytelenül — nem akartam a közönség sorain kiabálni a vélemé. nyemet. Elhatároztam, hogy igy, az Uj Szón keresztül közlöm hozzászó­lásomat. Előrebocsátom, hogy igen sok könyvet olvasok és nagyon sze­retem a drámairodalmat. Azt hiszem, egyike voltam azoknak, akik mélyen megértették a tanulságos színmű tartalmát és célját. Aki jól figyelt, az belelátott a régi világba, megeleve­nedett előtte a mult rendszer va­gyonharácsolása, az öreg kulákgaz­da képmutatása, aki adja a jámbor istenfélőt, de csak azért hálálkodik, mert visszakerült kezére az ősi bir­tok. Arra természetesen nem gondol, hogy kapzsisága miatt az egyik fia gyilkosság áldozata lett Két gyár. mekét a kulák apa olyan pályára kinyszerítette, amelyhez egyáltalán nem volt hajlamuk és a SZÓ szoros z-n álszóink ügyeimébe A magyar művészegyüttesbe való felvételi vizsgákat technikai okok­ból csak szerdán, március 26 án 15 órakor tartják meg a Falu Színház igazgatóságán, (Bratislava, Križko­va 7.) és nem vasárnap, március 23-án, amint azt eredetileg közöltük. értelmében elüldözte őket a háztól. Földönfutóvá tett ezenkívül egy négytagú családot is. Hiányzott az embertelen pénzeszsákból a feleba­ráti szeretet, pedig szeretet nélkül nem illeszkedhetik be a társadalom­ba. Az összeharácsolt pénzből senki­nek nem lehet tiszta öröme. Ha ezeket átgondoljuk, összeha­sonlíthatjuk az ilyen álszent ember életét a mai munkásember becsületes törekvéseivel. Mi is gyermekeinkért dolgozunk és igyekszünk nekik min­den ját megadni, de nem úgy, mint a drámában szereplő kapzsi apa. Mi a munkánk gyümölcseit valóban oko­san használjuk föl és egész csalá­dunk, gyermekeink áldásos javára fordítjuk. A mi gyermekeink azt a pályát választhatják, amelyikhez hajlamuk, tehetségük van, A mai szülők már megértik az idők szavát. Tudja ezt a mai ifjúság is és nincs szüksége olyan lemondásra, amilyen­re a darabban szereplő Anna kény­szerült a szülei kedvéért. Nagyon meggyőzőek voltak a da rab utolsó percei, amikor az öreg kulák egyedül marad a nagy vagyo­nával és senki nin-os mellette, akivel megoszthatná őrömét vagy bánatát. Nem is érdemel egyebet, mint ahogy nem érdemel jobb sorsot az sem, aki nem okul az ilyen kizsákmányoló és harácsoló emberek elrettentő példá­ján. Az ilyen emberek a végén ma­guk sem tudják, miért éltek, mert egész életükön át csak a pénzt ku­porgatták, Pedig az ember nem azért él, hogy dolgozzék, hanem azért dolgozik, hogy egyre jobban és szebben éljen. Ilyen gondolatokat váltott ki be lőlem a falujáró színészek előadása és itt szeretnék könszönetet monda­ni nekik a szép élményért. Németh Istvámné, Udvard Magyarországi sztahanovisták Kedves vendégeink voltak február hónapban a Magas Tátrában. Téli üdülésre jöttek hozzánk a magyaror­szági dolgozók legjobbjai. Sztaha­novisták, élmunkások, újítók, akik­nek éppen ilyen ünnepi évforduló al kalmával volt alkalmuk megismer­kedni a csehszlovák újítókkal és szta hanovistákkal. Nagy öröm volt seá rnukra, hogy csehszlovák részről is ott üdülnek legjobbjaink és elbeszél­gethetnek velük munkaterveikről, az elért eredményekről és kicserélhetik tapasztalataikat, elmondhatják egy­másnak „ ki mit talál még hiányos­nak, mit kell javítani, észszerűsíteni. Kétnapi pozsonyi tartózkodásuk alatt elbeszélgettünk velük s tőlük a következőket hallottuk: özv. Stefanovics Istvánné, 62 éves a pécsi tejüzem vaj csomagol ója, 142 százalékos sztahanovista. Harmad ízben részesült üdültetésben. Első ju. talma pénzbeli volt, másodszor ok levelet, majd sztahanovista kitünte. tést és most külföldi üdültetést ka­pott. 1912-ben maradt özvegyen két gyermekével, akkor kényszerülve volt éhbérért dolgozni, napi 10—12, sőt 14 órát is, hogy valahogyan el tudja látni gyermekeit. Annak ide­jén csak a négy elemit tudta elvé gezni és most jött tudatára, mit ve. szített azzal, hogy tanulás helyett a földesúrnál kellett dolgoznia, hogy szüleit segíthessse. Szóval ki nem fejezhető az a gon­doskodás, amit Rákosi elvtársnak és a Pártnak köszönhetnek a dolgozók így nyilatkoztak a többi sztahano­visták: is. Kocsis András 69 éves deb­receni köztisztasági dolgczó, aki 27 év óta dolgaik munkahelyén. El­mondta, milyen élete volt régen. 1902 óta vesz részt a munkásmozgalom­ban. Régi tevékenysége idején több ízben bebörtönözték, majd ilyen bün. tetések elől kénytelen volt lakhelyé­tői jó távolra elmenekülni és úgy doL gozni. Egykor Tátrát más körülmé­nyek között látta. Ahová ma üdülni küldte a Dolgozók Pártja, ott a ka­pitalista rendszer idején csak dol­gozhatott. Mint mondja, arról nem i s álmodott akkor, midőn a síneket lerakta, hogy egykor maga is ott fog pihenni jó munkája jutalmául. Le nem írható, szóval ki nem fejezhető mind az a gondoskodás, amiben egész idő alatt részesülnek. Szombaton délután a pozsonyi várban megünnepelték Rákosi elv­társ 60. születésnapját, ahol Füredi elvtárs, a magyar konzul mondott ünnepi beszédet. Az öreg vár falai gyakran tanúi az utóbbi időben ilyen fajta ünnepségeknek, melyek mind a haladást s a felszabadult embert szolgálják. Este hangversenyt rendezett a Szlo­vák Szaktanács a rádió hangverseny, termében a magyarországi sztaha­novisták számára. Az ünnepi beszé­det szlovák részről Sém elvtárs, a Szlovák Szakszervezet alelnöke mon­dotta, magyar részről pedig Keve Pá) elvtárs, az üdültetési csoport ve­zetője besizélt. Mindketten értékel, ték a dolgozók mai helyzetét a népi demokratikus államokban és azt, hogy mit szenvednek a dolgozók ott, ahol az imperialisták igájába hajtva még ma is háború és pusztulás az osz­tályrészük Az ünnepi előadáson kedveset nyújtott a „Červená Hviezda" (Vö­rös Csillag), ipari tanoncok szlovák, és a magyar pedagógiai gimnázium magyar kultúrcsoportja. Azonkívül szép szavalatok hangzottak el. A pozsonyi Csemadok helyi csoportjá­nak zenekara is közreműködött és Cséfalvay Kató néhány énekszámot adott elő nagy sikerrel. Élményekkel gazdagon, és mind a tátrai, mind a bratislavai Carlton­szállodabeli elszállásolásukról a leg­elismeröbben nyilatkozva indultak vissza a magyarországi sztahanovi^ ták a bratislavai állomásról a nem­zetközi gyorssal. Az induláskor háromszor felzúgó „hurrá" kiáltások között búcsúzkod­tak tőlünk virággal a gomblyukuk­ban az elvtársak, az elvtáirsnf'k pe­dig szines fejkendöiket lengetve. S mint ahogy a virágos mezők át­ringanak messze határokon túl. bol dog, békésen dolgozó népek örök el­szakíthatatlan barátságát jelképezve, úgy él mindannyiunk s'ívében, mint kedves emlék a tovatfin ". vonat. Kopaesek Irén A CSEMADOK HÍREI A Csemadok füleki járási konferenciája a jó munka jegyében A Csemadok füleki Járási konfe­renciáján az elnöki megnyitó, Bo­lyós elvtárs, a Párt kiküldötte és Frachbart elvtárs üdvjzlő beszédei után a járási titkár tartotta meg be­számolóját. Elmondta, hogy a járás­ban 18 helyi csoport működik. Kettő pillanatnyilag szervezés alatt áll és mivel 26 magyar község van a járás­ban, még hat községben kell meg­szervezni a helyi, csoportot. A Cse­madok-tagok száma 1000. Ezt a számot a legközelebbi konferenciáig meg kell kétszerezni. A vidéki cso­portok közül a korláti csoport a leg­kiválóbb, 1951-ben 38 tagja volt, most ez a szám 143-ra emelkedett. Kitűzött tervüket 106 százalékban teljesítették. Előadták a „Szabad szél"-et otthon és Füleken, van ze­nekaruk, dalárdájuk és szerepeltek kultúrprogrammal minden nevezete­sebb alkalomkor. A csákányházai csoport arra hivat­kozott, hogy azért nem tud eredményt felmutatni, mert a tagok közül 15 katona, a többi pedig pótori és hand­lovai bányász. A konferencián részt­vevő kultúrtársak ezt az indokolást nem fogadták el teljes egészében. Mindenesetre örömüket fejezték ki. hogy Csákányházán méltóképpen vannak képviselve a pótori és hand­lovai bányászok. A sídi helyi szervezet tagjai nyolc kultúrestét és négy előadást rendez­tek, 400 brigádórát dolgoztak le az aratásnál és 25.000 koronát fektet­tek be a kultúrház rendbehozására A konferencián a következő kötele­zettségeket vállalták a Csemadok országos közgyűlésére; 1. A tagok eddigi számát megkét­szerezik ; 2. a haladó kultúra követelményei­nek megfelelő színdarabot választa­nak és betanulnak; 3. falujukban oda hatnak, hogy a szövetkezet a III. típusra térjen át; 4. a Párt irányvonalát követve együttműködnek valamennyi tömeg­szervezettel. A füleki helyi szervezet elnöke rá­mutatott arra, hogy Füleken állan­dóan azért küzdöttek, hogy kiküszö­böljék a munkásság körében a nem­zetiségek közti különbséget. A mult évi konferencia óta tizenhat kultúr­előadást tartottak, e£y év alatt 200 brigádórát dolgoztaik le közérdekű munkáknál. A tagok száma 300. A többi helyi szervezet is kisebb­nagyobb eredményeket mutatott fel beszámolóiban. Minden beszámolót élénk vita követett. Ennek során sok kérdés tisztázódott. A vita után Sinko elvtárs, a központ kiküldötte, szólalt fel. Beszédében rámutatott arra, hogy mit köszönhetünk a Ma­gyar Dolgozók Kultúregyesületének, továbbá részletesen kifejtette, hogy kell dolgoznunk, hogy hazánkban megteremtsük a nemzetiségek közti összhangot. Ezután megválasztották az új vezétőséget. A választás után indít­ványok következtek. Többek között, hogy a Csemadok hívjon versenyre minden egyesületet az országos köz­gyűlésig olyan kul túrszámokban, amelyek a nemzetiségek közötti együttmunkálkodást elmélyítik. A Csemadok füleki helyi szerveze­te azonnal kihívta a losonci járási egyesületeket kultúrversenyre. Indítvány hangzott el ezután, hogy a konferencia üdvözlő távira­tot küldjön Bacílek elvtársnak. A konferencia ezt magáévá tette. Köz­ben távirat érkezett a pártiskolán lévő tagoktól, akik a konferencia tiszteletére magukra vállalták, hogy a pártiskolában szerzett tapaszta­lataikat a szocializmus érdekében gyümölcsöztetni fogják. Az elnök befejezésül megígérte, hogy a jövőben még eredményeseb­ben igyekszik dolgozni a választ­mány minden tagjával, mint eddig. Hasonlóra kérte fel az összes kul­túrtársakat. A konferencia az Internacionálé eléneklésével ért véget. A résztvevő kultúrtársak azzal az elhatározással távoztak a kon­ferenciáról. hogy ez idén olyan ak. tívan fognak dolgozni, hogy a fü­leki járásban legalább 2000 tagja le­'•íyefí a szervezeteknek Ha minden járásban ezzel az elhatározással tá­voznának a kultúrtársak a konferen­ciákról, akkor a Csemadok-tagok száma biztosan eléri az 50.000-es számot, ahogy a tavalyi közgyűlé­sen elhatároztuk. Lóska l.ajos. Az ipolysági állami birtok dolgozóinak tevékeny résztvétele a Csemadok tagtoborzási kampányában Az ipolysági állami birtok dolgo­zóinak nagy része magyar nemzeti ségü. Érthető tehát, hogy nagy lel­kesedéssel kapcsolódtak be a Cse­madok tagtoborzási kaVnpányába, amely mind Ipolyságon, mind az ipolysági járás magyar lakossagú falvaiban már ezideig is jelenté­keny sikereket ért el. Ipolyság és a járás magyarajkú dolgozói tudatá­ban vannak a Csemadok küldetése fontosságának. Tudják, hogy a Cse­madok tagjainak soraiba való be­lépés a szocialista kultúra megisme­résének, a szlovák-magyar kultúr­kapcsolatok elmélyítésének és a dolgozó magyarság kultúrtevékeny sége fellendülésének eléréséhez ve­zet. Ezt tartották szem előtt az Ipoly­sági állami birtok dolgozói, akik a/ napokban felhívással fordultak az összes ipolysági üzemekhez, tömeg­szervezetekhez és iskolákhoz és a Csemadok taglétszámának növelésé­re hívnak fel minden üzemet, tö megszervezetet és iskolát. „Ma, amikor népi demokratikus csehszlovák hazánkban egyenlő jo­gokkal és kötelességekkel él együtt testvéri közösségben a magyar nép is — hangzik a felhívás — kell, hogy minden üzemnek, tömegszer­vezetnek és iskolának szívügye ; le­gyen a Csemadok taglétszáma n ak kibővitése". A felhívás további részében az állami birtok dolgozói versenyre hívják ki az üzemeket, tömegszer­vezeteket és iskolákat a Csemadok taglétszámának emelésében. Egyút­tal kötelezik magukat az állami birtok magyar nemzetiségű dolgozói 80 S3ázalékának beszervezésére, ami 50 új Csemadok-tagot jelent az ipolysági helyi csoport számára. Az ^l'ami b'rtok üzemi biz'-t^ága és az üzemi CsISz-csoport kötelezik hindukat a Csemadok működésének legmesszebbmenő támogatására. Az állami birtok dolgozói kötele­zettségvállalásokkal kibővített fel­hívásukat sokszorosított körlevél formájában eljuttatták az összes ipolysági üzemekhez, tömegszerve, zetekhez és Iskolákhoz, hogy ezeket is bevonják a Csemadok tagtoborzá­si versenyébe. Az Ipolysági állami birtok dolgozói e példás cselekede­tükkel bebizonyították, hogy lelkes hívei a szocialista kultúra ápolása éj terjesztése gondolatának és tud­ják, hogy mindazon magyar dolgo­zóknak, akik szívükön viselik gaz­dag szocialista jövőnk megteremté­sét, a Csemadokban a helyük. Az ipolyiági üzemek dolgozói, a tömeg­szervezetek és az iskolák elfogad­ták az állami birtok dolgozóinak versenykihívását, s így március vé­géig versenyezni fognak az új ta­gok toborzásában. A Csemadok ipolvstgi helyi csoportjának műkö­dése.^ amely az utóbbi időben a kul­túrmunka terén több sikerről adhat számot, lesz a legjobb agitáció a megindult tagtoborzási versenyben. \an rá remény,- hogy az ipolysági magyar dolgozók túlnyomó többsé­ge magától értetődő kötelességének fogla tartani a Csemadokba való belépését. Tóth Tibor, tanító. Ipolyság. A Csemadok besztercebányai ke­rületi vezetősége ezúton is közli, hogy a kerületi konferenciát tech­nikai okokból nem március 23-án, hanem március J0-án, d e. 9 órakor tartják meg Losoncon, a Csemadok­helyiségébcn. fgtet'ániková 22.) Felkérjük a delegáltakat a pontos megjelenésre. A C'^ír" dok kerületi veze­tősége, Besztercebánya. /

Next

/
Thumbnails
Contents