Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-15 / 39. szám, péntek

19 J SZO 1952 február 15 PARTELET A Szovjetunió és a Népi Kína szövetsége - a béke megdönthetetlen bástyája A bratislavai DOZÁB-üzem évzáró közgyűléséről A bratisavai DOZAB-üzem feb­ruár 7-én tartotta évzáró közgyű­lését. A gyűlés ünnepélyesen a Munka dala eléneklésével kezdő­dött. Az üzemi CsISz-szervezet énekegyüttese néhány énekszámot adott elő. Frinka elvtárs, az üzemi pártszervezt titkára nyitotta meg az évzáró közgyűlést- Beszámoló­jában rámutatott a pártszervezet hibáira. Önkritikailag beismerte, hogy ő, mint az üzemi pártszerve­zet titkára elhanyagolta köteles­ségét. Nem fejtett ki kielégítő po­litikai agitációt. Bírálta pártveze­tőség munkáját, mely nem fordí­tott elég figyelmet az újítójavasla­tok felkarolására. Egyes benyúj­tott javaslatok hónapokig hever­tek a fiókban. A munkaverseny sem volt kielégítő, ami szintén a hiányos politikai munka következ­ménye. Bírálta a pártszervezet el­nökének, Mazsar elvtársnak mun­káját, aki nem fejtett ki jó agitá­ciós munkát. Az ő hibája, hogy a pártszervezet és a tömegszerveze-* tek között nem volt meg a kölcsö­nös együttműködés. Az iizeml csoportban nem volt megszervezve a pártmunka. Külö­nösen a pártiskolázás volt gyenge, aminek az volt az oka, hogy egyes pártoktatók elhanyagolták köteles­ségüket. Balej elvtárs, aki a párt­iskolázás megszervezésével volt megbízva, teljesen elhanyagolta munkáját és rossz példát mutatott a többi párttagoknak is. Frinka elvtárs beszámolójában is­mertette az üzem sikereit is. A tro­lejbusz-üzem már november 26-án teljesítette az öt­éves terv harmadik évét. Az egész üzem pedig december 15-én fejez­te be a harmadik tervévet­Voltak jő eredmények is, aminek következtében több élmunkásunk lett. Ezek közül Gbezálí elvtárs, a trolej b u sz - ü zeni dolgozója elnyerte a versenyzász­lót. Balcazár elvtárs 130 százalék­ra teljesítette normáját. Tizen­nyolc újítójavaslat volt az üzem­ben, ami egy millió korona meg­takarítást eredményezett. Ezenkívül az üzem a mezőgazdaság segítségére sietett és több elvtárs kivette részét a traktorok javításá­ból. A beszámoló után élénk vita kö­vetkezett. Horváth elvtárs bírálta a motorjavítók munkáját, mert hóna­pokig hevernek az egyes motorré­szek javítatlanul. Beszédében élesen bírálta a vezetőség egész évi mun­káját. Az új vezetőségnek át kell hidalni minden akadályt. Jó politi­kai meggyőző munkával ki kell kü­szöbölnie a hibákat és a munkaver­seny megszervezésével azon kell iparkodnia, hogy a tervet mielőbb teljesíteni tudjuk. Ne érjen még egyszer az a szégyen, mint január hónapban, hogy csak 80 százalékra teljesítette az üzem a tervet. A vita során volt még több értékes felszó­lalás, néhányan bírálták a villamos­ellenőröket, hogy nem teljesítik ren­desen kötelességüket, és ennek kö­vetkeztében nagyon sokan utaznak ingyen. A rendszertelen közlekedés okozói a rossz sofförök is, akik felelőtlenül vezetik az autóbuszokat. Az egyik soffőr például, amikor az árokba fordult, azzal védekezett, hogy rossz az autó. Kapott újat, amelyikkel egy óra múlva újból az árokban volt. Az ilyen sofőrökkel nem lehet teljesíteni a tervet. A vita befejezése után megválasz­tották az új vezetőséget. A párt­szervezet új elnöke Horváth elvtárs lett, aki kötelezettséget vállalt, hogy fo­kozni fogja a politikai felvilágosí­tó munkát az üzemben a dolgozók között. Beszélt még a vezetőség elkövetkezendő feladatairól és a pártiskolázás jobb megszervezésé­ről. A munka jobb megszervezésé­vel és a dolgozók nevelésével a DOZAB-üzem teljesíti, sőt túltel­jesíti az ötéves terv negyedik évét. Az üzem CsISz-szervezetének ki­küldöttje is felszólalt a gyűlésen és beszédében hangsúlyozta, hogy az üzem fiatalsága együtt akar dolgoz­ni a pártszervezettel. Az ifjúság is kiveszi részét a munkából, mert tudja, hogy ma magának épít és ki akarja érdemelni a Gottwald ifjúsá­ga megtisztelő nevet. A Nőszövetség üzemi csoportjá­nak kiküldötte is felszólalt és ugyancsak felajánlotta együttműkö­dését a pártszervezettel. Beszédében hangsúlyozta, hogy az üzem női dol­gozói is ki akarják venni részüket a szocializmus építéséből. Azzal iga­zolják egyenjogúságukat, hogy meg­állják helyüket a munka valamennyi szakaszán. Tudatában vannak an­nak, hogy munkájukkal ők is a béke megszilárdításához járulnak hozzá. Balla József A nagycsalomjai pártszervezet nem íejt kí elég meggyőző munkát a szövetkezeti mozgalom terén A nagycsalomjai pártszervezet évzáró közgyűlésén a helyi pártszer­vezet elnöke, Fábián elvtárs, tartot­ta a beszámolót. Fábián elvtárs ön­kritikailag beismerte, hogy nem tet­te meg kötelességét és többet tehe­tett volna az agitációs munka és a szövetkezeti mozgalom fejlesztése terén is. Beszédében rámutatott a pártszervezet hibáira. Voltak olyan •tagok, akik a tagsági könyvüket sem rendezték, és ha a gyűlésre kellett hogy a pártszervezet nem halad a Párt irányvonala szerint. Kevés gon­dot fordítottak a szövetkezeti moz­galom fejlesztésére. Elhanyagolták az agitációs munkát. A pártszervezet nem fejlődik politikailag. Ezt abból is láthatjuk, hogy már egy éve 45 taggal megalalkult a szövetkezet és még mindig nem dolgoznak közösen. Ezek után megválasztották az új vezetőséget, A pártszervezet elnöke Fábián elvtárs lett, aki megköszönte menni inkább otthon boroztak. A a belé helyezett bizalmat és ígéretet pártiskolázást is nagyon elhanyagol­ták. A pártvezetőség hibája az is, hogy a nagycsalomjai polgári iskola pártfogása alatt lévő apró hagyma tönkrement. Nagycsalomján még 1951 tavaszán megalakult a szövetkezet. De azóta egy lépést sem haladt előre. Azzal védekeznek, hogy nincs elég földjük és sok a földnélküli tag. Panaszkod nak, hogy nincs földjük, de félhektár dughagymát veszni hagyták, pedig szépen megdolgozhatták volna közö sen. Gyomlálni nem akaródzott ne­kik és akik mentek is, napernyő alatt dolgoztak. Ha valahol a kör­nyéken hagymát árultak, a vevők gúnyosan jegyezték meg- ,,Ez bizto­san a nagycsalomjai napernyős hagyma". Fábián elvtárs beszédében rámu­tatott, hogy minden párttagnak mintaképül keli vennie a Szovjet­unió Kommunista Pártját. Ne felejt­se el egy párttag sem mennyit kel­lett nélkülözni a kapitalista világban és az SzK(b)P tapasztalatainak alap­ján kérlelhetetlen harcot kell foly­tatni a reakció maradványai ellen. Most, mikor az iparban állandóan emelkedik a termelés, a mezőgazda­ságban is többet kell termelni. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a gépeket a közös gazdálkodás útján a terme­lésbe állítjuk. Az agitációs munka terén sem tet­ték meg kötelességüket. Kevés fi gyeimet szenteltek a kis- és közép­parasztok megnyerésének a szövet­kezetbe. Maguk a párttagok sem jártak elől jó példával. Fábián elvtárs beszámolt a párt­szervezet eredményeiről is. 44 előfi­zetőt szerzetek az Uj Szónak, a CsISz szervezetéből 14 tagot beszer­veztek a Kommunista Pártba. A pártszervezet kötelezettséget vállalt, hogy 1952-ben a szövetkezet megkez­di munkáját. Következőnek Fábri elvtárs,' járási instruktor kritizálta a pártszervezet maaltáját. Beszédében hangsúlyosta, tett, hogy az 1952-es évben megja­vítja a pártszervezet munkáját, és ő is több agitációs munkát fog kifejte­ni, hogy a nagycsalomjai szövetkezet | is megkezdhesse munkáját. A nagycsalomjai pártszervezet munkájához még annyit, hogy a Párt irányvonalát szem előtt tartva, több figyelmet szenteljenek a szövetkezeti mozgalomnak. Több agiációs mun­kát a kis- és középparasztok meg­nyerésére. A nagycsalomjai pártszer­vezetnek is aktívabb harcot kell folytatnia és ki kell lépnie a passzi­vitásból. Az osztályellenséget felszá­molva győzelemre kell vinni a szö­\/étkezet ügyét, hogy így minél ha­marább teljesíthessük az ötéves ter­vet, ami életszínvonalúink emelésének biztosítéka. B. I. A dimaszerdahelyi Kárpáthía-iizem évfáró közgyűléséről Az elmúlt napokban tartottuk meg i folyamán élénk vita fejlődött ki. Fel­üzemünkben a pártszervezet évzáró ! szólalt Krejcsik elvtárs is, és ismer közgyűlését. A járási pártbizottság részéről Bus s és Farkas elvtársak mondottak beszédet. Buss járási tit. kár megállapította, hogy üzemi párt­szervezetünk gyengén működött az 1951-es évben. Rámutatott a hibákra és a párttagokat fokozottabb mun­kateljesítményre hívta fel. Bírálta a pártvezetőség tevékenységét, hogy nem fordítottak elég gondot a kol­lektív pártmunkára. Tanácsolta., hogy a pártfunkciókat úgy osszák el a tagok közt, hogy a pártmunka ne szenvedjen hiányt. Továbbá rámutatott az üzem gaz­dasági életében előforduló hiányos­ságokra is, amelyek különösen az üzem keretén belül működő mező gazdasági szektorunk hiányos mun­kájára mutatnak, amit a helytelen munkamódszer idézett elő. A gyűlés tett e a kritika és önkritika fontos ságát. Felkérte az üzemi szervezet tagságát, hogyha ő mint az üzem igazgatója, hibát követne el, akkor bátran kritizálják a munkáját, hogy így segítsenek neki. Beszédében hangsúlyozta, hogy együtt kíván dolgozni a pártszervezettel és az üzemtanácosal, mert csak így tudják sikeresen teljesíteni az ötéves teiy negyedik évét. Ezután Brondly elvtárs elnök és Massy elvtárs elnökhelyettes ígéretet tettek, hogy az üzemi szervezetet a legjobb tudásuk szerint fogják vezet­ni, felelősséget vállaltak azért, hogy a munkaversenyt a legnagyobb mé­retekben ki fogják fejleszteni. PATASI ISTVÁN, Dunaszerdahely A vecseklői kommunisták kötelezettségvállalásai A Kommunista Párt vecseklői he- | 3. Mivel a füleki járás^csak 1951 lyi szervezet 1952 január 25-én tar_ totta évzáró közgyűlését. Ebböt az alkalomból a következő kötelezeitt. sé g vállalásokat tették: 1. Az Uj Szó elföizetöi közé meg­nyerik a faluban élő földművesek 50 százalékát, mert a sajtó segít leg­jobban a felvilágosító munkában az EFSz.ek megalakításában. 2. A faluban az EFSz már meg­alakult, de nem dolgozik rendesen, mivel földműves tagjai nincsenek. Meggyőző munkával beszervezik a kis- és középparasztokat ez év fo­lyamán az EFSz-be és átlépnek III. típusba, január 1-én alakult és így bizonyos hiányok adódnak elő/ a járási párt­konferencia megtartásával kapcso­latban, a pártszervezet vecseklői lie. lyi csoportja 10.000 koronát ajánlott fel a járási pártkonferencia részére. A Kommunista Párt vecseklői he­lyi csoportja felhívja a füleki járás helyi szervezeteit és Szlovákia vala­mennyi pártszervezetét, hogy köves­sék példájukat, hogy így mielőbb felépíthessük a szocializmust ha. zánkba n és erősítjük a világbékét.. BOZÓ JÓZSEF, V-ecseklő Két, évvel ezelőtt, 1950. február 14-én aláírták Moszkvában a Szov jetunió és a Kínád Népköztársaság kö zött a kölcsönös segélynyújtási, ba­rátsági és együttműködési szerződést, valamint a Port Artúrról, Dalnij ki kötőről, a Csamcsuni vasútvonalról szóló pótszerződéseket és a Kínai Népköztársaság számára nyújtandó ötéves kölcsönről szóló szerződést. A szovjet-kínai szerződés a legje lentősebb nemzetközi esemény volt a kínai nép történelmi győzelme óta „A Szovjetunió és a Kínai Népköz társaság között létrejött szerződés és egyezmények, — jelentette ki két évvel ezelőtt A. J. Visinszkij külügy miniszter — a legjelentősebb hozzá, járulás a béke és a demokrácia bizto sításához az egész világon." A világ két legnagyobb, legtöbb lakosú állama szövetkezett, hogy Távol-Keleten együttesen megőrizzék a békét. Ez dönt;; csapás volt az im perialistákra, mert ez a szerződés azt jelentette, — Csu-En.Laj-nak kínai népköztársaság külügyminisz­terének szavai szerint, — hogy Szovjetunió és Kína nemzetei, ame­lyek összesen mintegy 700 millió em bert tesznek ki, olyan szövetségben egyesülnek, amelyet nem lehet le­győzni. Az amerikai imperialisták eközben nem mulasztották el egy alkalmat sem, hogy bebizonyítsák, hogy a kí­nai nép és a távolkeleti béke meg­rögzött ellenségei. Pusztító háborút indítottak Koreában, hogy így tá­maszpontot nyerjenek a Kína ellen irányuló támadásra., a kuomintang bandák legyőzött maradványait tá­mogatják és újra felfegyverzik Tai­wan szigetén, legutóbb pedig megki sérlik e csapatokat Burmába, Kína déli határaira átszállítani és ott fel­használni. Japán bábjaikkal aláírat­ták az úgynevezett „békeszerződést 1 amellyej Japánt a távolkeleti háború támaszpontjává változtatják és fel­fegyverzik. Gazdasági bojkottot hir­dettek Kína ellen, azt remélve, hogy ezzel megtörik. Az imperialisták azonban tudják hogy a népi Kína ellen irányuló köz­vetlen háborús akció olyan kaland volna, amelyben nyakukat törik. Kénytelenek meghunyászkodni és megelégedni csupán fenyegetéseik is mételgetésével, amelyek Kínában mái­senkit sem ijesztenek meg. A kínai nép ereje és határozottsá­ga, amelyet a Szovjetunió teljes mértékben támogat, hatalmas lelke­sítője volt az összes ázsiai békesze­rető nemzeteknek. A kínai nép győ­zelmétől fellángolt a nemzeti felsza­badító mozgalom Iránban, Egyip tómban, Tuniszban és törhetetlen el­szántsággal folytatja harcát a gyar­matosítók ellen Vietnam, Maláj, Bur­ma, a FülöP-szigetek népe. Ázsia haladó erői felismerték, hogy az im­perialistákat le lehet győzni, hogy meg lehet őket fosztani uralmuktól­A Szovjetunió az utóbbi két év alatt az ENSz-ben fáradhatatlanul harcolt a népi Kínának e szervezetbe való felvételéért, leleplezte az ameri­kai imperialisták bűnös terveit a Kí­nai Népköztársasággal szemben és az egész kínai nép érdekeit védel­mezte. Hogy a kínai nép világtörténelmi győzelme után. a 9 évig tartó japán­elleni háborúban és a három éves nemzeti felszabadító háborúban el­pusztult országának újjáépítéséhez kezdhetett, hogy megkezdhette Kíná­nak és az elmaradott félfeudális or­szágból modern ipari országgá való átalakítása nagy terveinek megvaló­sítását, — ezt azért tehette, mert a kínai népköztársaság mögött az egész kínai nép mögött a hatalmas és legyőzhetetlen Szovjetunió áll. A Szovjetunió mérhetetlen segít­séget nyújtott a népi Kínának az or­kölcsön és a legmodernebb ipari gé­pek lehetővé tették Kína számára, hogy -gyorsan legyőzze a nemzetgaz­daság újjáépítésének nehézségeit, megszilárdítsa a pénzt, és áttérjen a felépítésre. A Szovjetunió Kínának villanyerőmü berendezéseket, kohó­üzemi berendezéseket, a legmoder­nebb bányászgépeket, mozdonyokat és vágányokat szállított. Kína szán­tóföldjein feltűntek az első szovjet kombájnok és traktorok. Az ameri­kai imperialisták elszámították ma­gukat, ami. ,o>: azt hitték, hogy a gaz­dasági blokád megtöri a népi Kínát. Az utolsó év alatt a kivitel és beho­zatal kétharmaddal felülmúlta az 1936-os utolsó háború előtti év külke­reskedelmét. 1887 óta első ízben a mult évi állami költségvetés nemcsalt kiegyensúlyozott volt, hanem nyere­séget ig mutatott fel. Emelkedett az acéltermelés és a nehézipari termelés, a szén- és az érctermelés is. * A kínai munkások, technikusok és mérnökök segítségére a szovjet szak­értők százai jöttek, hogy a népi Kí­nában elterjesszék a legújabb szov­jet termelési tapasztalatokat. A szov­jet szakemberek olyan áldozatkész­séggel dolgoztak a népi Kínában, mint amilyennel saját hazájukban. Míg az Egyesült Államok imperia­lista politikája a még nemrégen sza­bad és független nemzeteket, mint Franciaországot, vagy Angliát meg­fosztja szuverenitásától, addig a Kí­nai Népköztársaság, hála a Szovjet­uniónak, teljes szuverénitást nyert területe felett. Az Októberi Forrada­dalom után a Szovjetunió volt az egyedüli ország, amely minden saját külön jogáról lemondott Kínában. Ezen az úton haladt a Szovjetunió a Kínával folytatott összes tárgyalá­sain. Ezért a szovjet-kínai szerződés lényegesen hozzájárult a népi Kína felvirágzásához és fejlődéséhez, bel­ső megszilárdulásához és megerősö­déséhez. A kínai népet mély hála tölti el azért a segítségért, amelyet a Szov­jetuniótól kapott. Jól tudja, hogy a Szovjetunióval való sziláid szövet, ségben megőrzi szabadságának ki­harcolt vívmányait, mert ebben a szövetségben a kínai nép olyan erőt képvisel, amelyet nem lehet legyőzni. A szovjet-kínai szerződés egyik legfontosabb láncszem, amely a sza­badság és a béke táborát összeköti, amely táborra reménnyel és hittel te­kintenek az összes imperialista el­nyomás alatt sínylődő nemzetek Ázsiában és a világ többi részeiben is. Kínában a szovjet-kínai szerződés aláírásának második évfordulóját ünneplik Az egész Kínai Népköztársaság­ban méltóan megünnepelték a szov­jet-kínai barátsági, szövetségi és köl­csönös segélynyújtási szerződés alá­írásának második évfordulóját. A Kínai Szovjet Barátsági Szövetség rész-szervezetei az ország északkele­ti részében február elsejétől kezdődő kínai-szovjet barátsági hónapot ren­deztek. Ez akció keretében a széles néptömegeket megismertetik a szov­jet-kínai szerződés és tesvériség je­lentőségével, a szovjetemberek éle. tével és munkájával. Az akció folya­mán több mint 400.000 könyvet, bro­súrát és más propaganda anyagot adtak ki. E körzet két nagy városá­ban február 9-től február 15-ig szov­jet film-hetet rendeztek. A szovjet­kínai barátsági társaság csintaoi szervezete „kínai-szovjet testvériségi hetet" rendezett, amelyben 300 tagot nyert meg az akcióban való' aktiv részvételre. A kínai sajtó rendkívüli figyelmet szentel e nagyjelentőségű évfordulónak és a kínai szovjet szö­vetség elmélyítésének. Az újságok hasábjain a kínai dolgozók írnak, akiknek alkalmuk volt a Szovjet­unióba ellátogatni és beszámolnak a szocializmus országában szerzett örömteli benyomásokról. A kínai dol­gozók beszámolnak munkasikereikről is, amelyeket a szovjet haladó mód­szerek érvényesítésével érnek el. Ilyen sikerekről számol be pl. a „Gunzsen­zsibao" című lap. A tantani szénkör­zetben, Észak-Kínában a 6. számú bányában bevezették a szovjet ciklu­sos munkamódszert. Ezzel csúcstel­jesítményt érteit el és mult év júliu­sától december 15-ig a munkaterme­lékenység teljes 63 százalékkal emel-" kedett a termelési önköltségek. egy­idejű csökkenése mellett. t UJ SZO, a Csehszlovákia magyai di/lgo­íóh napilapja. - Szerkesztőség Bratisla­va. Jesenského 8—10. Telefon i47—16 és 852—10. Főszerkesztő Lőrincz Gyula. — Kiadóhivatal Pravda, központi kiadóhi­vatala, Jescnkéhu 12. Telefón: üzemi elő­fizetés és Iapárusltás, 274-74. egvént elő­fizetés 262—77. Az UJ SZO megrendelhető i postai kézbesítőknél vagy a postattiva­talokon ls. - Előfizetési díj '.i évre 120 Kis. A KÉPESKÖNYV előfizetése egy évre a Népnaptárral együtt 100 Kčs. — Feladó és irányító postahivatal Bratisla­va II. — Nyomja a Pravda n. v. nyomdá­ja. Bratislava.

Next

/
Thumbnails
Contents