Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-15 / 39. szám, péntek

2 1952 február 15 Csebszlovákia dolgozó népe felháborodva utasítja vissza az Adenauer-kormány terrorcselekményét a német Kommunista Párt ellen Jelentés a Nemzeti Front Központi Akció Bizottsága elnökségének üléséről Február 13-án tartották meg a csehek és szlovákok Nemzeti Frontja Akció Bizottságának ülését Antonin Zápotocký kormányelnök vezetésével, amelyen a Nemzeti Front összes rétegeinek jövőbeni együttműködését érintő kérdéseket tárgyaltak meg. Az összes kerületekben, járásokban, üzemekben és iskolákban méltóképpen ünneplik meg a csehszlovák dolgozó nép dicső februári gyó'zelmének negyedik évfordulóját. A Nemzeti Front Akció Bizottságai február 24—25-én ünnepi gyűléseket hívnak össze, amelyeken a februári győzelemnek hazánk további felvirágzására gyakorolt nagy jelentfiségét értékelik ki. Az üzemek dolgozói üzemi adásokkal, vagy a munka megkezdése előtt rendezett rövid üzemi gyűléseken ünneplik meg a győzelmes februárt. Az ünnepségek központjában a Nemzetközi Nfinap nagy eseménye áll, amelynek megszervezésében nagy részük lesz a Nemzeti Front Akció Bizottságainak és Csehszlovák N ószövetséggel és a Nemzeti Front összes rétegeivel együtt. Búcsúzuok Tóth István elvtárstól Hozzászólás az „Uj Ifjúság munkája elé" című cikkhez Az Uj Szó február 7-i számában olvastam az „Üj Ifjúság munkája elé" cimü cikket. Nagy érdeklődéssel és figyelemmel olvastam, amint Major elvtárs kritizálja az Ifjúsági Szemle és az Alkotó Ifjúság tartal mát. Ez a kritika késztetett arra, hogy némely, nem egész helytálló véleményéhez, hozzáfűzzem az én véleményemet. Természetesen ezt azért teszem, mert én is ismerem és figyelem az ifjúsági sajtó fejlődését, érzem továbbfejlődésének szükségét és látom hiányosságait is. Ez azonban mind kevés volna hozzászólásoméhoz és Major elvtárs feltett kérdéseinek helyes megvilágításához. Is merem azonban személyesen is Hrubják Emilt, Szőke Józsefet és Szűcs Bélát, ismerem tevékenységüket, odaadó munkájukat, eredményeiket az ifjúság kulturális színvonala emelésének terén. Ismerem őket. Hisz ők emeltek ki engem is a füleki gyár egyik műhelyének gépe mellöL És nemcsak én vagyok az egyetlen. Többen vagyunk ilyenek. Igaz, hogy számunk, a szocialista kultúra gyors fejlődése folyamán ma már kevés a reánk háruló feladatokhoz képest. No, de ne higgye senki, hogy azért szállok síkra mellettük, amiért ők emeltek ki engem, mint munkáskádert. Nem! Mert, mint mun kás én is munkásszemmel bírálom őket s munkájukat, éppúgy, mint Major elvtárs cikkét is. Major elvtárs cikkében rámutat az Ifjúsági Szemle és az Alkotó Ifjúság hiányosságaira, arra, hogy mit követel ma dolgozó és tanuló ifjúságunk az ifjúsági sajtótól. Kétségtelen, hogy ezek a hibák az ifjúsági sajtóban fennállottak. De nem lehet azokat olyan keményen szembeállítani az 1949-es évvel, mert az ifjúsági sajtó ebben az időben teljesen megfelelt küldetésének és most a fejlődés követeli javulását. Ennek a fejlődési foknak, ahol most vagyunk, ez a sajtó volt az alapja. Az ifjúsági sajtó valóban nem tartott lépést a fejlődéssel. Ez pedisr a káderek hiányából adódott De ezt a káderhiányt teljes egé szében a magyar osztály rovására írni helytelen lenne. A káderek ki emelése nemcsak a magyar osztálytól függött. Gondoljunk csak arra, hogy mennyi magyar munkásifjú vett részt kéthetes, egyhónapos, hathete.,, sőt háromhónapos politikai iskolán, melyeket éppen ezek az elvtársak szervezte* meg, akikről Major ilvtárs azt Írja, hogy nem törődtek a káderek kinevelésével. Az azonban, hogy a kinevelt káderek nem minden esetben kerültek a megfelelő helyre, nem a magyar osztály hibája, hisz volt káderosztály is a CsISz-központban! fis voltak Novomeszky, Sling, Svermáné és Szlánszky! És azt hiszem, hogy ezeknek tetteivel tisztában van Major elvtárs is. És lényegében itt van annak a homályos kérdésnek meg. világítása, melyet Major elvtárs így tesz fel: „Miért nem kerültek munkáskáderek a magyar osztályra és a sajtóhoz?" Biztos, hogy nem a Major elvtárs által említett „értelmiségi és diákkör" volt ennek az oka. melyről úgy beszél, mintha az nem ~ munkás és paraszt értelmiség i 'Ina!• Egyetértek Major elvtárs azon állításával, hogy a szocialista sajtó csak úgy válhat a dolgozók szervezőjévé és újságává, ha a szerkesztésben munkásqk is résztvesznek. Nem értek azonban egyet azzal az állításával, hogy az ifjúsági sajtónál nincsenek munkáskáderek. Szerintem, s ezt a tények is igazolják: vannak! Vagy: nézzük csak Hrubják elvtársat! Ö kisparaszt családból származik. Szülei a čatai III. típusú szövetkezetben dolgoznak. Vagy: Szőke elvtársat. Szülei munkások voltak, s ö maga kora ifjúságától árván maradva küzdött és dolgozott idáig. És ugyanígy Szűcs elvtárs is munkáscsaládból származik. Szülei egyszerű, munkásemberek. — És ha netalán ezek Major elvtárs szerint nem munkásértelmiségiek, vannak az Üj Ifjúság szerkesztő, ségében munkások is, akik most keCsehszlovákia dolgozó népe felháborodással értesül a bonni kormány terrorcselekményeiről, amelyeket elsősorban Németország Kommunista Pártja ellen irányít, amely Nyugat. Németország egyetlen haladó pártja és harcosa. Az Adenauer-kormány legutóbbi brutális intézkedései, amelyek az egész nyugatnémetországi békeszerető nép ellen irányulnak, a világbéke mozgalom elnyomását célozzák, hogy Nyugat-Németországban amerikai támaszpontokat létesítsenek a Szovjetunió és a n

éP' demokráciák országai ellen. Dolgozó népünk ezekre az intézkedésekre tiltakozó gyűlésekkel felelt, amelyeken különféle határozatokat hozlak Adenauerék kormánya ellen. A hradeckrálovei Skoda-művek párttagjai kifejezték határozatukban, hogy a német Kommunista Párt ellen indított terrorista cselekményekben köztársaságunk egyenes vészé lyextftését látják, mert ennek az ak ciónak kezdeményezői ugyanazok, akik az elmúlt években Csehszlováklát meg akarták semmisíteni. Kifejezük tovjbbá azt, hogy országunk népe im egységes orszáMunkaverseanyel gyorsítják meg a teherkocsik torgalmát Az államdíj nagy elismerése népidemokratiku- köztársaságunk tudomán\ os gazda gi és művészeti kitűnő müvekért, amelyek segítették és meggyorsították hazánk szocialista kiépítését és gyarapították kulturális gazdaságunkat. Az államdíjak odaítélésére alakult bizottság elnöke dr. Zdenek Nejedlý iskolaügyi miniszter, tagjsi Václav Kopecky tájékoztatásügyi miniszter és országunk több kiváló tudományos, műszaki és művészeti dolgozója. A bizottság feladata a beterjesztett müveket, találmányokat vagy újítójavaslatokat megbírálni, különös figyelemmel újdonságukra, eredetiségükre és gazdasági fontosságukra. Az újítójavaslatokat csak akkor fogják megbírálni, ha nagy mértékben lehet őket termelésünkben felhasználni. Nem bírálják meg őket rültek ki munkahelyeikről. Gérecz elvtárs és a többiek. Ami pedig ezen elvtársak munkájának megbecsülését jelenti, megbecsülhető lehet az Major elvtárs előtt is, úgy mint ahogy megbecsült a- előttem és a többi munkásifjak előtt. Ezek az elvtársak, mint fiptal munkásértelmiségiek tőlük telhetően sokat tettek az ifjúsági sajtó fejlődéséért. Mindezek ellenére az ifjúsági sajtónak voltak hibái. De korántsem lehet ezeket a hibákat csupán ezen elvtársak rovására írni. Már emli tettem a káderek helyzetét. Azt hi szem, hogy a felelősséget a hibákért másutt kell keresni. Továbbvizsgálódva pedig feltehetjük a kérdést: ki segített ezen elvtársaknak? Ki követett el mulasztást, hogy ezek az elvtársak csak most, Major elvtárs kritikája nyomán vették észre az ifjúsági sajtó hiá nyosságait? — Vagy pedig magunk banézve, gondolkodjunk csak azon is, hogy hogyan segítettük mi ezen elvtársak munkáját T Mit tett Ma jor elvtárs, hogy minél több munkás írjon a sajtóba? Mivel gazdagította Major elvtárs az ifjúsági sajtót? Mindnyájan hisszük, hogy az ligának egyedüli ura és képes lesz a háborús uszítókra rosszabb véget hozni, mint Hitlerre. A roudnici Agro-Stroj alkalmazottai a következőket írták: „Törvényellenes eljárásával a nyugatnémet kormány egyenesen a fasizmus és a háborús uszítók táborába állt, ez a törvénytelen lépés a világbéke egyenes megsértése." A pardubicel Centropen-üzem alkalmazottainak tiltakozásában ez áll: „A világ békeszerető népei s velük együtt mi is a legerélyesebben tiltakozunk a Németország Kommunista Pártja feloszlatására irányuló intézkedések ellen, amely párt a haladó szakszervezetekkel és becsületes emberekkel együtt a békemozgalom megtántorithatatlan harcosa. Hasonlóképpen Írnak a tfebivlici középiskola tantestülete és az ústeckí kerület vasútasal is, akik a német Kommunista Párt feloszlatásá ban a dolgozók alapjogainak megsértését látják. A posta, közieke dés, ítb., üzemek alkalmazottai ha tározataikban elitélik a bonni bábkormánynak a Német Kommunista Párt ellen foganatosított intézkedéseit. akkor, ha olyan javaslatokról van szó, amelyek bevezetése az újító találékonyságától és ügyességétől függ. Nem ítélnek meg államdíjat egész életműért, amelyet érdemrenddel, kitüntetéssel vagy érdemes művész címével tüntettek ki. A kitüntetettek „Allamdíjas" címet viselnek, oklevelet és pénzjutalmat kapnak, joguk van fehér és kék csikókkal átszőtt vörös szalag viselésére. A kollektív munka jutalmazására az államdíjat odaítélik a személyek vagy csoportok által képviselt kollektívának, akik, illetve amelyek értékes gondolatokat vetettek fel és ezeket a kollektíva segítségével valóra váltották. A kollektíva megkapja az oklevelet, de a díszszalagot csak az oklevélben személyszerint feltüntetett személyek viselhetik. júsági sajtóban dolgozó elvtársak látják az eddigi hiányosságokat és pótolni is fogják. A munkáskederekért bátor harcot indítanak majd, kinevelik a levelezőket, ők pedig sikeres írói munkát végeznek majd. Ehhez azonban még sok jóindulatú, építő kritika szükséges. Továbbá az, hogy az ifjúság, és Major elvtárs is segítse őket. Legföképen pedig a Párt segítségét kell kieszközölni. Az ifjúsági sajtó így a jövőben teljesíteni fogja küldetését. Mindezeket nem azért írtam, mert ellenkezni akarok Major elvtárssal, vagy egyáltalán nem értek vele egyet, hanem azért, hogy kiegészítsem cikkét, feltárjam a hiányosságok igazi okait, mert csak így lehet eredményes és egészséges az ifjúsági sajtónak címzett kritika. Alaposabb körültekintéssel, a tények pontosabb ismeretével és jóindulattal, építő szándékkal kell feltárni az ifjúsági sajtó hiányosságait. Nagyon jó volna, ha ezzel a kérdéssel ifjúságunk széles tömegei is foglalkoznának, így az ifjúsági sajtóban dolgozó elvtársak tisztábban és jobban látnák a tennivalókat. Kerekes István, kerületi oktató, \ Besztercebánya. Szerdán délután temették el Kassán Tóth István elvtársat, a Csemadok kassai kerületének elnökét, Pártunk harcos és fáradhatatlan munkását, a csehszlovákiai magyarságnak élenjáró dolgozóját. Tóth István eifvárs 1897 július 14-én született. Zsellérsorban élő szülei asztalosnak adták. Már fiatalon, az első világháború után bekapcsolódott a munkásmozgalomba, ernyedetlen szorgalommal szaporította marxista ismereteit és tudáüzem munkaversenyre hívja a többi üzemek dolgozóit, még pedig: 1. Az építkezések idejében való befejezésére; 2. a munka termelékenységének emelésére. A parkettgyár dolgozóinak felhívása rendkívül gyorsan terjedt el nemcsak Pozsonyban, hanem a többi szerelő igazgatóságoknál is. A Pozsonyon kívüli üzemek közül versenyre hívták a kassai, nyitrai, besztercei, eperjesi és zsolnai kerületek üzemeit is. A jól fejlesztett munkaverseny segítséget nyújt az építészeti segédipar dolgozóinak abban, hogy hozzájárul janak a terv teljesítéséhez és ezzel nagyobb mértékben vegyék ki részüket a békeharcból, mint eddig. Az 1951-es esztendőt sikerrel zárták a Keletszlovákiai Gépművek. Az újév küszöbén nagy lelkesedéssel láttak munkához, hogy a negyedik tervévben is élüzemek maradhassanak. Az első, második és harmadik héten nem ig volt semmi baj, százszázalékon felül mozogtak. A negyedik héten azonban visszaestek. A visszaesést az okozta, hogy új munkákra kellett áttérniök és ez zavart okozott a munkában. Az anyag sem volt kelben biztosítva és így a negyedik hét eredménye lerontotta a többit. Nem szabad megengedni az ilyen elmaradásokat. A munkásságon ném múlik, mert az kiválóan teljesiti kötelessé- | sát mindenkor megosztotta munkatársaival. Pártunk alakításánál már ott találjuk Tóth Istvánt. 1921 óta egészen haláláig kitartó, odaadó munkával küzdött a Párt győzelméért és elveinek keresztülviteléért. Bátran harcolt a Párt titkos és nyílt ellenségei^ az opportunisták s elhajlók ellen és mindig élén járt az osztályharcnak. A Párt határozatait mindig a legnagyobb lelkiismeretességgel hajtotta végre. Tóth István elvtárs szerény, igazi kommunista magatartásával kivívta környezetének nagy megbecsülését. Ahogy a Pártot é3 a munkásosztályt szerette, úgy szerette családját is, amelyet az osztályellenség elleni harcra nevelt. Szívügyén - k tekintette a Csemadok kiépítését és sokat fáradozott, hogy a kassai kerületben a Csemadok eredményes munkájával hozzájáruljon hazánk felvirágoztatásához és boldog jövőnk kiépítéséhez. A munkásmozgalomban szerzett gazdag tapasztalatait hasznosította az itt élő magyarság kultúrmozgalmában. Még súlyos betegsége idején is nagy figyelemmel kísérte Pártunk győzelmes harcait, amelyeket az épités és békés védelmünk érdekében kifejt. A csehszlovákiai magyar dolgozók szeretettel és mély hálával emlékeznek meg Tóth István elvtársról, a Csemadok kassai kerületének tagjai pedig híven megfogadják, hogy azt a zászlót, amelyet magasra emelt, bátran viszik tovább gét, csak azokon, akik a tervet beállítják és nem gondoskodnak arról, hogy a folyamatosságban fennakadás ne álljon be. Ha az anyagot biztosították volna, az új gyártás nem okozott volna semmi fennakadást. A februári tervben azonban — mondotta Pindrocii elvtárs, az üzemi bizottság elnöke, — hisszük, hogy behozzuk a mulasztást és derekasan megálljuk helyünket. Kell ez is, mert a Keletszlovákai Gépművek ipari teljesítésünk fontos láncszeme és nem engedhető meg, hogy ez a láncszem bármi ok miatt I kiessen. A zománcozóban harcoljunk a selejt ellen Miért nincsenek nálunk szocialista felajánlások Ha a füíeki gyár zománcoz jjában i ebben az évben csökkenteni akar. I juk a selejtet, teljesíteni akarjuk maradéknélkül tervünket, akkor nagyobb figyelmet kell fordítanunk a zománcozásra, az égetésre és minden munkafolyamatra, A mult évi selejtnek a hanyag munka volt az oka. A legfontosabb az, hogy a kisegítő munkásokat megtanítsuk szakszerű munkára. A kiadó asztaloknál pedig a dolgozók jelentsenek minden hibát a mesternek, vagy az ellenőrnek. Ne adjanak ki rosszul zománcozott edényt. Az égetőktől is sok függ. Rajtuk áll, hogy a sok kéz munkája ne vesszen kárba. Tisztaságnak kell uralkodni a kefnencék körül, mert a felvert por leülepszik és már i

s meg van a selejt. Más baj is van azonban a mi osztályunkon. És a mesterek erről időben értesültek is. a termelékenység emelésére? Miért kellett nekünk lemaradni? Azt ajánlom, indítsunk új mozgalmat arra, hogy a zománcozóban melyik műhely vállal több kötelezettséget, melyik műhelyben lesz kevesebb a selejt, hol lesz a legtöbb újítási javaslat. Versenyezzünk abban is, melyik műhely éri el a legalacsonyabb százalékot a munkából való kimaradásban. Mert osztályunkon egyes dolgozók gyakran kimaradoznak, pedig a feladatokat csakis a becsületes, kitartó munkával lehet teljesíteni. Harcoljunk tehát együtt a termelés gazdaságosabbá tételéért, a békéért, a szocializmusért. Hronec Fülek. János munkáslevelezö, A pardubici Raffineria nemzeti vállalat alkalmazottai versenyt indítottak a teherkocsik tartalmának gyors kirakodására, amivel csökkentik a teherkocsik használatáért fizetett díjat. A munkaversenyt a vegyiipari minisztérium ellenőrzi. A teherkocsiknál dolgozó kirakodó munkások a munkaverseny eredményeképpen az egy koosiért a mult évben fizetett 4.50 koronát 1.80-ra szállították le. A versenyt február 25-én a februári győzelem napján értékelik ki. Szocialista versenyt hirdetnek az építészeti segédipar dolgozói Építkezéseink határidőben való befejezésében nagy sz«repe*: játszanak az építkezési segédüzemek, amelyeknek elmaradása sokszor hónapokéi tolja el nagyfontosságú ipari és lakásépítkezéseink befejezését. Az építészeti segédipar dolgozói most összejöttek és megtárgyalták a parkettázó központ indítványát. Ez az Az ezévi államdíjak kiosztása Előre Szlovákia telies tervének teljesítéséért (Folytatás az 1. oldalról) A Keletszlovákiai Gépművek küszöböljék ki a tervteljesítés hullámzását