Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-02 / 28. szám, szombat

1952 február 2 II J S I® Malik elvtárs az ENSz politikai bizottságában leleplezte, hogy az amerikai imperialisták a koreai agressziót Délkelet-Ázsia más térségeire is ki akarják terjeszteni Az ENSz-közgyülés politikai bi­zottságának január 28-i ülésén J. A. Malik elvtárs, szovjet küldött a Kuo­mintang-küldött által benyújtott rá­galmazó javaslattal kapcsolatban mondott beszédében foglalkozott az amerikai küldöttnek és az USA en­gedelmes csatlósainak, Kuba és Peru küldöttének beszédével. Ezek a kül­döttek egész sereg rágalmat és ko­holmányt szórtak a Szovjetunióra és a Kínai Népköztársaságra. Malik elv­társ beszéde első részében tények egész sorával izzé-porrá zúzta ezeket a rágalmakat. — Össze szeretném hasonlítani — mondota Malik elvtárs — a Szovjet­unió és Kína között 1945-ben meg­kötött egyezmény és az 1950-ben a két ország között létrejött egyezmé­nyek egyes cikkelyeit. Rá szeretnék mutatni, hogyan módosultak ezek az egyezmények Kína és a kínai nép ér­dekében. Az 1945 augusztusában megkötött és a kínai Csang-Csung-vasútról szó­ló egyezmény előírta, hogy a kínai Csang-Csung-vasút a Szovjetunió é3 Kína közös tulajdona és hogy ezt a vasútvonalat közösen használják. Az 1950 februári egyezménnyel a szovjet kormány ellenszolgáltatás nélkül átadja a kínai kormánynak e vasút közös igazgatására vonatkozó valamennyi jogát, az e vasút tulaj­donában lévő minden vagyonnal együtt. Nevezzenek meg a küldött urak legalább egy külföldi — angol, francia vagy amerikai társaságot, amely lemondott minden jogáról és vagyonáról annak az országnak a javára, ahol vagyona van és ellen­szolgáltatás nélkül átadta mind­ezeket a jogokat és a vagyont an­nak az országnak teljes használa­tába és birtokába, amelynek terüle­tén a társaság van. Ilyen példát a történelem nem ismer. Malik elvtárs ezután elmondotta, hogy a Szovjetunió az 1950. évi egyezmény értelmében Port-Arthur haditengerészeti támaszpontot és Dalnyij szabad kikötő szovjet va­gyontárgyait is átadja a Kínai Nép­köztársa ságnak. Malik elvtárs a továbbiakban a (Szovjetunió szerepével foglalkozott a japán fasizmus leverésében. A hős szovjet fegyveres erők — mondotta a többi között — egyedül léptek harcba a japán imperialisták legválogatottabb csapataival, az ab­ban az időben körülbelül egymillió katonát és tisztet számláló Kvan­tung-hadsereggel. A harc elkesere­dett és véres volt. A szovjet fegyve­res erők a hadmüveletek során sok halottat és sebesültet vesztettek. A mandzsúriai hadmüveletekben a szov­jet fegyveres erők a Hingkang hegy­ség mentén és az egész szovjet­madzsu határ mentén harccal küz­dötték le az erős japán erődítmény­vonalakat. A szovjet fegyveres erők harcolva haladtak Mandzsúria egész területén és fegyverletételre kény­szerítették az ellenséget. J. A. Malik ezután idézte az an­gol kormánynak a szovjet kormány­hoz intézett felhívását és Truman elnök J. V. Sztálin generalisszimusz­hoz intézett üzenetét, a Szovjetunió Japán elleni hadbalépése alkalmából. Mindkét okmányban nagyra érté­kelték a Szovjetunió elhatározásá­nak jelentőségét. Malik elvtárs beszédében hivatko­zott Henry Stimsonnak, az USA há­ború alatti hadügyminiszterének könyvére. Stimson hivatalosan beis­merte, hogy a Szovjetunió a krimi egyezményben és az 1945. évi kínai­szovjet szerződésben vállalt kötele­zettségének teljesítésével — azaz azzal, hogy belépett a háborúba—, több mint egy évvel megrövidítette a háború tartamát. — mégpedig 1946 vége helyett — 1945 augusztusára. Stimson vélemé­nye szerint a háború egyébként leg­alább 1946 végéig tartott volna. Stimson azt is beismerte, hogy a szovjet fegyveres erők mentettek meg több mint 1 millió amerikait, több mint 1 millió olyan amerikai katonát és tisztet, akit az Amerikai Egyesült Államok kénytelen lett volna feláldozni, elveszteni, ha 1946 végéig folytatták volna a háborút. Bármilyen rágalmakat hangoztat itt az amerikai küldött — mondta J. A. Malik — kétségtelen, hogy az amerikai nép, az amerikai anyák, fe­leségek és nőtestvérek hálával em­legetik és tartják emlékezetükben azt a nagy történelmi eseményt, amikor a Szovjetunió és fegyveres erői az amerikai anyáknak, felesé­geknek és nőtestvéreknek több mint egymillió hozzátartozóját mentették meg azzal, hogy a második világhá­borúban résztvettek az agresszió tá­volkeleti erői ellen vívott harcban. Beszéde további részében Malik elvtárs bebizonyította, hogy az USA a legdurvábban megsértette „A tá­volkeleti nemzetközi viszonyok szi­lárdságának elősegítése" hangzatos és kétszínű elnevezést viselő határo­zatot, amelyet pedig maga terjesz­tett a közgyűlés elé 1948 december 8-án. Malik elvtárs rámutatott, hogy ezt a határozatot az USA megsér­tette azáltal, hogy megszállva ; tartja Taivan kínai szigetet és ezen a kínai területen amerikai ellenőrzés alatt álló uralmat léte­sített: A Csang Kai Sek vezetése alatt álló reakciós Kumíntang-kor- , mányt. Az USA támogatja és pénzeli a kí­nai nép által megdöntött Kuomin­tang-uralmat. Az USA kormánya ag­ressziós politikát folytat Kína és a kínai nép ellen és agresszióval meg akarja fosztani a kínai népet attól a jogától, hogy saját választása sze­rint állapítsa meg politikai rendsze- i rét országában. Az USA kormánya kísérletet tett, hogy rákényszerítse a Kuomintang-kormányt a kínai nép­re. — A politikai bizottság ma dél­előtti ülésén — folytatta Malik elv­társ — a küldöttek egy nyilatkoza­tot hallottak, amelyet „három nagy­hatalom deklarációjának", „három gyarmatosító imperialista hatalom deklarációjának" lehetne nevezni, az 1 agressziós tervek általuk történő elő- I készítéséről és az ázsiai népek ellen ! irányuló háborús fenyegetéseikről. Pontosan ilyen elnevezést érdemel ez a nyilatkozat. — Cooper amerikai küldött hivat­kozott arra a nyilatkozatra, amelyet j a szovjet küldöttség vezetője a poli- ! tikai bizottság január 3-i ülésén tett azzal kapcsolatban, hogy sajtójelen- ; tések szerint a taivani amerikai pa- I rancsnokság amerikai katonai szerel- > vényeken fegyveres Kuomintang-csa- i patokat szállít Kína déli határaihoz, I Thaiföldre és Burmába a Kínai Nép­köztársaság ellen délről tervezett ag- [ ressziő előkészítésére. Akkor az amerikai küldöttség hall- j gatásba burkolózott, mert abban az • időben Washingtonban a három hata­lom — USA, Anglia és Franciaor­szág — vezérkari főnökeinek tanács­kozását készítették elő és küszöbön állott Churchill és Truman találkozá­sa. E tanácskozások célja — mint most már általánosan ismeretessé vált — a távolkeleti agresszió Isi­terjesztésére irányuló katonai ter­vek kidolgozása volt. — E katonai tervek kidolgozása után megjött a közgyűlésen rész­vevő amerikai küldöttség hangja és ma nyilatkozott is — mondta Malik elvtárs. — Megpróbálta eltorzítani azokat az idézeteket és világos ér­telmüket, amelyeket a szovjet kül­döttség vezetője január 3-án be­szédében megemlített. Nos, lássuk csak, mit írt például párizsi kiadá­sában a Daily Mail című lap 1952 január 21-én ugyanerről a kérdés­ről? A lap január 21-i számában rangooni jelentést közöl arról, hogy „Csang Kai Sek-féle csapatokat vonnak össze a burmai határon" és hogy „ez év áprilisában támadást terveznek a kínai vörösök ellen". A lap rangooni tudósításra hivatkozva közli, hogy a határról érkezett je­lentések szerint Taivanról jól fel­szerelt kínai, Csang Kai Sek-féle csa­patok érkeznek naponta és átszelik Thaiföldet, hogy csatlakozzanak Li Mi nomkommunista, vagyis Kuo­mintang tábornok Burma keleti ha­tára mellett lévő csapataihoz. „A jelentések rámutatnak — írja a lap —, hogy újabb csapatok, amerikai fegyverrel felszerelve — Cooper űr jól figyeljen: amerikai fegyverrel! —, április végén támadásra készül­nek a kínai kommunisták ellen". — „Három burmai ellenzéki párt­veztö — közölte ugyanez a lap — közös nyilatkozatban figyelmeztet­te a burmai kormányt a kínai na­cionalisták támadásának növekvő veszélyére és rámutatott: Burmát az a veszély fenyegeti, hogy had­müveletek színterévé válik." — Ugyanerről és a Kuomintang­csapatok burmai tartózkodásáról hivatalosan nyilatkozott a politikai bizottság ülésén a burmai küldött is. — Más lapok jelentése szerint ja­nuár 18-án, a burmai ellenzéki pártok rangooni gyűlésén dr. U Ba Maung, a Mahabama Párt képvise­lője kijelentette, hogy ezidőszerínt Burmában mintegy hat Kuomintang-hadosztály tar­tózkodik és e hadosztályoknak legalább egyharmada jól felsze­relt sorkatonaság. — U Ba Maung szerint a Kuo­mintang-csapatoknak löszeit és ha­dianyagot a thaiföldi Csiengmai vá­roson át szállítanak, ahol amerikai törzskart létesítettek. Bo Jang Naing. a Mahabama Párt egy másik vezető tagja azt is kijelentette, hogy a Koumintangnak Burmában repülőterei vannak. Lőszert a thaiföld-burmai hatá­ron lévő amerikai támaszpontok­ról szállítanak a Koumintang­(•sa pat ok nak. Bo Jang Naing sze­rint két amerikai tábornok, hét amerikai ezredes és 37 amerikai őrnagy teljesít kíképzőtisztként szolgálatot a Burmában lévő Kuomintang-egységeknél. — Mindezek a tények arról ta­núskodnak, hogy az amerikai agresszorok a hábo­rú és az agresszió újabb tűzfész­két készítik elő Kína déli hatá­rain. Ha figyelembe vesszük, hogy Washingtonban csak nemrégiben tartottak két fontos tanácskozást, az egyiket az USA, Anglia és Fran­ciaország vezérkari főnökei, a má­sikat Truman és Churchill, ha fi­gyelembe vesszük a sajtójelentése­ket és kommentárokat arról, hogy miről folytak a tárgyalások és mi­lyen terveket dolgoztak ki, Délke­let-Ázsiára és a keleti országokra vonatkozóan ezekerj a tanácskozá­sokon, akkor teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy Washingtonban új há­borús összeesküvést szőttek: az ázsiai és keleti népek ellen irányuló agresszió kiterjesztésére kötöttek szövetséget. — Január 10-én a Paris Press l'Intransigeant című francia lap közölte a hadügyminisztérium hiva­talos jelentését. Ez a jelentés meg­állapította. hogy Washingtonban is­mét tárgyalnak Délkelet-Ázsiáról, és azokról az intézkedésekről, ame­lyeket a singaporei értekezlet aján­lott. A singaporei értekezletet, mint ismeretes, azért hívták össze, hogy összeegyeztessék a három hatalom —USA. Anglia és Franciaország — katonai terveit Délkelet-Ázsia és az egész Távol-Kelet — Malájföld, Vietnam, Korea, Kína és Délkelet­Ázsia más térségeinek népei ellen. Január 12-én a francia lap a három hatalom vezérkari főnökének a Pentagonban folyó tárgyalásairól közölte, hogy Juin tábornok, francia képviselő, szoros együttműködést javasolt egy „saját légi, szárazföldi és tengeri tartalékokkal rendelkező közös védelmi rendszer" keretében ,,az Indokína. Burma. Malájföld és Thaiföld elleni új kommunista tá­madás ellen". Ennek a rendszernek — az agresszió, nem pedig a véde­lem rendszerének — magában kell foglalnia Kanadát, Ausztráliát és Uj-Zélandot, amelyeknek a képvi­selői megfigyelőként résztvettek a tanácskozáson. Következésképpen a három gyarmati hatalom, az ameri­kai agresszorok vezetésével, a brit birodalom angolszász dominiumai­J. V. Sztálin elvtárs üdvözlete a Magnitogorszki Kohókomfcnát kollektívájához A Magnitogorszki Kohókoinbin útnak. Voronov el\társnak, a kombinát főmérnökének, Svetlov elvtársnak, az S/.K(b)P pártszerv erőjének, Pliszkanoszov elvtársnak, az üzemi tanács elnökének, Pankov elvtárs, komszomolszer vezőnek. üdvözletemet küldöm a „Magnito­gorszki Kohókombinát tröszt munká­sainak, munkásnőinek, mérnökeinek, technikusainak és alkalmazót fai nak és szerencsekivánataimat fejezem ki azon nap 20. évfordulója alkalmából, ame­lyen a kombinátban, az ország e ha­talmas kóhóalapművében megindult a munka. A magnitogorszkiak mint ha­zánk liíi fiai és lányai, az egész idő alatt becsülettel és áldozatkészen dol­goztak a kombinát termelési hatóere­jének kialakításán, sikerrel elsajátítot­ták az új technikát, állandóan emel­ték u fémtermelést és becsülettel tel­jesítették hazánk fémellátása biztosí­tásának feladatait, amelyeket a Párt és 'a kormány tűzött ki eléjük. Elvtársak, teljes szívemből áj sike­reket kívánok nektek munkátokban. J. V. Sztálin A Béke-Viiágtanács küldöttségének közleménye A Béke- Világtanácsnak az ENSz­közgyülésnél járt küldöttsége közli: Padilla Nervo, az ENSz közgyűlés elnöke ma 16 órakor fogadta a Béke­Világtanács küldöttségét Frederie Joliot-Curiet-t, a Béke-Világtanács el­nökét, Eugettie Cottont és Pietro Nen­nit, a Béke-Viiágtanács alelnökeit, va­lamint Isabelle Blume-t, André Bon­nard tanárt. Piere Cot-ot és Yves Farges-t. a Béke-Világtanács irodájá­nak tagjait. A Béke-Viiágtanács küldöttsége átadta N'ervonak, a Béke-Vüágta­uács bécsi ülésszakán hozott hatá­rozatokat, köztök az egyidejű és ellenőrzött lefegyverzésről szóló határozatot. Padilla Nérvo érdeklődését fejezte ki a Béke-Viiágtanács intézkedései iránt. A találkozó teljes világossággal megmutatta azt a jelentős szere­pet, amelyet a közvélemény a nem­zetközi problémák megtárgyalásá­l>an betölt. Az ENSz-közgyülés elnöke több mint egy órán át beszélgetést folytatott a Béke-Világtanács képviselőivel. A Magnitogorszki Kohókombinát megalapításának 20. évfordulóján A Szovjetunió keleti részén lévő metallurgia óriásmü, a magnetogor­szki kombinát munkásai, mérnökei és műszaki személyzete nagy lelke­sedéssel ünnepelte meg január 31­én az üzem megalakításának 20. év­fordulóját. Ez az esemény az üzem kollektívája száméra nagy ünnep volt. Az évforduló előestéjén Mag nitogorszk munkásai, a magaske­mencék dolgozói, az öntők, bányá­szok ünnepi gyűléseket tartottak. Ezek a munkások ezt a napot jelen tös termelési sikerekkel ünnepelték. A kombinát műhelyeiben egyre jobban kifejlődik a szocialista mun kaverseny az 1952. évi terv idő előtti teljesítéséért. Számos műhely a ki­tűzött idő előtt teljesítette januári feladatait. A magaskemence dolgo zói Alekszej Satilin, Sztálin-dijnyer­tes mester, vezetésével sikeresen harcolnak az öntvénytermelés f oko zásáért és az összes műszaki-gazda­sági mutatók megjavításáért. Ja nuár havában ez a kollektíva sok kokszot és több mint 300 ezer rubelt takarított meg. Feodoszij Voroncov, a magneto­gorszki kombinát főmérnöke, az Iz­vesztíjában január 31-én megjelent cikkében azt írja, hogy az elmúlt 20 év alatt az uráli óriási metallurgiai üzem rohamosan növekedett és fej­lődött. Az üzemben gyártott féme­ket a szovjet ország iparosítására használták fel a Sztálini ötéves ter­vek megvalósítása érdekében. A nagy Honvédő Háború alatt a mag­nitogorszki kombinát dolgozói az odaadó liösi munka példáját adták. Kiváló minőségű fémet termeltek a front és a védelem számára. Több, mint 7000 kiváló fémmunkást a Szovjetunió rendjelével tüntettek ki. Feodoszij Voronov főleg azt hang­súlyozza, hogy a magnitogorszki kombinát magaskemencéje a Szov­jetunió legjobb magaskemencéjévé vált. A szovjet közvélemény forrón üd­vözli a magnitogorszki metallurgiai kombinát kollektíváját. A Szovjet­unió minden részéből számos üdvöz­let érkezik a kombinát dolgozóihoz. nak részvételével Washingtonban, a Pentagonban kidolgozta a délkelet­ázsiai népek elleni háború és agresz­szió kiterjesztésének terveit. — Ezek a sajtójelentések feltár­ják a washingtoni összeesküvés va­lóságos értelmét. Az a tény, hogy ma az amerikai küldött nyilatkoza­tot tett az amerikai kormány Dél­kelet-Ázsiát és Kínát illető támadó szándékairól abban az esetben, ha netán a kínai kommunisták „agresz­sziót követnek el", szemléltető bi­zonyítéka, hogy az amerikai kor­mány új agressziós lépésekre, készül Kína és Délkelet-Ázsia ellen és eb­ből a célból felszereli és kiképezi azt a hat Kuomintang-hadosztályt. amely jelenleg Burmában van és — amint a sajtó közli — új Kuomin­tang hadosztályokat visz oda Taivan­ról. Azt, hogy Burmában Kuomin­tang-csapatok vannak, ma a politi­kai bizottságban a burmai küldött is megerősítette. Komoly figyelmet kell fordítani ezekre a tényekre, e sajtójelentésekre és azokra a hiva­talos nyilatkozatokra, amelyeket az amerikai küldött ma tett és ame­lyekhez Anglia és Franciaország küldötte is csatlakozott. Az amerikai küldött nyilatkozata azt bizonyítja, hogy a szabadsá­gukért és nemzeti függetlenségü­kért harcoló, és az alapokmány­ban lefektetett önrendelkezési jo­gukat valóra váltani törekvő dél­keletázsiai népeket veszély fe­nyegeti a három hatalom részé­ről. Bizonyítja, hogy Washingtonban ezsknek a hatalmaknak a vezérkari főnökei kidolgozták, majd az USA és Anglia kormányfői jóváhagyták a távolkeleti agresszió kiterjeszté­sére vonatkozó katonai terveket. — Mindez okot ad arra, hogy úgy véljük: a koreai tárgyalások makacs elhúzása és azok az akadá­lyok, amelyeket az amerikai kép­viselők nap nap után e tárgyalások sikeres befejezésének útjában tá­masztanak, arra irányulnak, hogy a másik fél állítólagos tárgyaló­képtelenségének ürügyével folytas­sák a koreai agressziót, sőt kiter­jesszék ezt az agressziót a Távol­Keleten nemcsak Korea további tér­íveire, de Délkelet-Ázsia más tér­ségeire is. Mindez teljesen leleplezi a három hatalom terveit és szán­dékait, de mindenekelőtt az ameri­kai agresszorok terveit és szándé­kait. A Kuomintang-koholmány tár­gyalásának a közgyűlésre kénysze­rítése csak takaróul szolgál, amely­lyel az amerikai agresszorok a tá­volkeleti háború és agresszió kiter­jesztésére irányuló agresszív tervei­ket és szándékaikat akarják leplez­ni — mondotta Malik elv L-is. Be­fejezésül követelte, hogy i; politikai bizottság vesse el a K:: -mlrl —j> javaslatot.

Next

/
Thumbnails
Contents