Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-14 / 38. szám, csütörtök

^ Világ proletárjai egyesüljetek! - u i 1 • ^rv ^ SA A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1952 február 14, csütörtök 2 Kčs V. évfolyam, 38. szám c/f mai Számban : A tavaszi munkák elvégzéséről szóló kormányhatározat (1, 2 old.) A dernői szövetkezet rossz munkája (4 old.) A külpolitika friss hírei (5. old.) A füleki Kovosmalt öntödéjében (6. old.) Pártunk évzáró közgyűlésein nek tanulságai (7. old.) Olimpiai híradó (8. old.) \ Kormányhatározat a tavaszi munkák idejében való és példás elvégzésének biztosításáról A legközelebbi időben a szövetkezeti tagok, az állami birtokok és a traktorállomások dolgozói, valamint a kis- és középföldmüvesek a tavaszi munkákkal belépnek a magasabb termésért folytatott harcba, a gottwaldi ötéves terv negyedik évébe, amely a mezőgazdasági termelés további fejlődésének éve lesz. Az állami nemzetgazdasági terv országunk általános gazdasági fejlődésének érdekében az összes mező gazdasági dolgozók elé azt a fel adatot tűzte, hogy a mezőgazdasági termelést 15 százalékkal, a felvásárlást pedig 17 százalékkal fokozza az 1951-es évhez viszonyítva. Az idén a hektárhozamok további emelését kell elérni az 1951-es évhez viszonyítva. Nagyon fontos és jelentőségteljes lesz a tervezett fel adatok teljesítése a burgonyánál és a cukorrépánál, melyek nagy jelen tőséggel bírnak, mint élelmiszer-, takarmány-, valamint ipari nyersanyagforrások. A mezőgazdaság fokozott termelési feladatainak teljesítésétől függ dolgozó népünk különféle terményekkel való ellátásának megjavítása, valamint életszínvonalának emelkedése. Fontos ezért, hogy a mezőgazdasági terme lési feladatok teljesítését az egyik legfontosabb feladatnak tartsuk az ötéves terv negyedik évében. A magastermések elérése a gabonaféléknél. a burgonyánál, a cukorrépánál és az ipari növényeknél megköveteli a tavaszi munkák rendes elvégzését. A főfeladat most abban van, hogy alaposan felkészüljünk a tavaszi munkákra az EFSz-ekben, az állami birtokokon, az állami traktorállomásokon, hogy megszilárdítsuk ezeket és hogy az EFSz-eket, valamint az állami birtokokat a szocialista mezőgazdaságé nagytermelés mintáivá tegyük. A tavaszi munkák előkészítésé, nek és megvalósításának idejében azok a szavak fognak bennünket vezetni, amelyeket Gottwald elvtárs, hazánk köztársasági elnöke intézett újévi beszédében hazánk dolgozó népéhez: „... a lakosság közellátásában lévő nehézségek tartós áthi dalásához szükséges a mezőgazdasági termelés, lényeges fokozása. Ezt pedig csak és egyedül csak a mezőgazdasági szocialista nagytér melés alaoján érhetjük el, a szocialista falu kiépítése alapján. Csak így és egyedül csak így érheti el mezőgazdaságunk az ipari termelést és csak így válhat annak egyenértékű társává. Az ehhez vezető út az Egységes Földműves Szö vetkezetek, az állami traktorállomások, valamint az állami birtokok megszilárdításának és tovább fejlődésének az útja." A tavaszi munkák jó előkészítésének és gondos megvalósításának, valamint a magasabb termések elérése előfeltételei biztosításának érdekében a kormány a kővetkező határozatot hozza: A helyes agrotechnika alapelveinek megvalósítása a tavaszi munkákban A hektárhozamok állandó fokozása, a gépesítési eszközök teljes mértékben való kihasználása mellett a modern szovjet agrotechnika tapasztalatainak felhasználását is megköveteli, amelyek éppen a mezőgazdasági nagytermelésben alkalmazhatók teljes mértékben. A kormány elrendeli a földmüvelésügyi minisztériumnak, a nemzeti bizottságoknak, az EFSz-ek elnökeinek és agronómusainak, az állami birtokok és traktorállomások igazgatóinak és agronómusainak, hogy a tavaszi munkáknál a következő agrotechnikai alapintézkedéseket valósítsák meg: 1. A csapadékkal való gazdálkodás, a gyom elleni harc és a talaj előkészítése, a) visszatartani a hólevet az akadályok. árkok, stb., rendszerével, hogy a földeken és a mezőkön a lehető legtöbb télicsapadék maradjon, b) a tavaszon aszerint, hogy a föld egyes részei milyen mértékben száradnak ki, elvégezni a talajsimítást. vagy a boronálást a lehető legrövidebb időn belül. Ha a földön megjelenik a gyom, kultivátort kell alkalmazni, c) a kultivátorozás előtt szétszórni és a földbe juttatni a műtrágyát, a földet azonnal meboronálni és megkezdeni a vetést, d) nagyon gondosan előkészíteni és megtrágyázni a vetőmag termelési területeket, valamint a szerződéses vetőmag termelési területet. 1. A gabonafélék: a) rögtön tavasszal, még a föld munkák megkezdése előtt megtráj gyázni a legyengült ősziveteményeket, valamint megboronálni lehetőleg a sorokat keresztirányban az őszi búzát és a rozsot. A fagytól meglazult őszi vetemények tövére először földet kell halmozni és amikor erősebb gyökeret vertek, meg kell boronálni. b) a tavaszi gabonaféléket a talajnak a vetés alá való előkészítésével egyidejűleg kell vetni a keskeny soros és a jól bevált keresztsoros vetési módszer alkalmazásával; vessünk kizárólag csak minőségi és csávázott vetőmagot; c) a későbbi növények alá a földe* tartsuk meg porhanyós állapotban és gyommentesen. (A kultivátorozást aszerint kell végezni, ahogy a gyom megjelenik); d) a vetés után.és a fejlődési időben meg kell semmisíteni a gyomot a tavaszi gabonafélékben boronálással, gyomlálással és a gyomirtási eszközökkel és pedig mindenekelőtt a vetőmagtermelési területeken és a szaporítási növényeken. A tavaszi gabonaféléket is meg kell erősíteni f e j trágyázással; e) a rozs teljes virágzásának idejében legkevesebb háromszor-négyszer kell végezni a pótbeporzást, ami megakadályozza a kalászok fogasságát és fokozza a hozamot. Pótbeporzást kell alkalmazni a napraforgónál és a kukoricánál. 2. Burgonya: a) a burgonyát átmelegedett talajba kell ültetni, a tábla részein négyszögekbe, fészkes ültetési módszerrel kell elültetni, ami magasabb hozamot biztosít és lehetővé teszi a művelési munkák nagyobb mértékben való gépesítését és így kézimunka megtakarítást; b) a korai ültető burgonyát a lehető 'egnagyobb mértékben csíráztatni kell és a vetőmag termelési területekre szánt gumókat nem szabad szeletelni; c) az ültető burgonya értékének fokozása és a korai fajtájú burgo nya ültető gumóinak termelési terű lete hozamosságának fokozása vé gett be kell vezetni a burgonya nyári ültetését A nyári ültetésre meghagyott területeket a burgonyaültetés idejéig porhanyós és gyommentes állapotban kell megőrizni. A fejlődési idő alatt egyszer vagy kétszer meg kell trágyázni. d) legkevesebb háromszor fel kell tölteni a burgonyát, aminek igen nagy hatása van a magasabb termésre, c) az egész fejlődési idő alatt harcot kell folytatni az amerikai burgonyabogár ellen, 3. Cukorrépa: a) vetni jól előkészített földbe, három-négy cm-es mélységbe és 6—8 C fok felmelegedés mellett kell; b) ki kell gyomlálni a répát főleg a sarabolás után, minden kapálás és egyelés előtt; c) hogy egy hektáron 100.000— 120.000 növényt lehessen elérni, az egyelést 18-24 cm távolságban kell végezni, mégpedig rögtön akkor, amikor megjelenik az első pár levél. Az egyelést a legrövidebb időn belül kell elvégezni (7-8 nap); d) a második kapálást az egyelés után 2-3 héten belül kell elvégezni; e) az egyelés után a második kapálás étátt és a második kapálás után fej^rágyázást kell alkalmazni mütrgyákftal. A fejtrágyázásnál a második kapálás után trágyalézést kell alkalmazni a sorokba és az oldatnak egy rész trgyaléböl és 3-5 rész vízből kell állnia. A trágyalézést a gyomlálással egyidejűleg kell akalmazni. 4. Zöldségfélék, szőlő, gyümölcsfák: a) idejében el kell készíteni az öntözőberendezést, hogy teljes mértékben ki lehessen használni; b) csávázott zöldségmagot vessünk, j figyelembevéve a betakarítás időtervének teljesítését; c) a zöldség alá a földet alaposan meg kell trágyázni, gondosan meg kell művelni és a palántákat legkevesebb kétszer-háromszor meg kell kapálni, gyomlálni és vdeni a kártevő rővarok ellen; d) a kertekben a fejlődési idő kezdete előtt be kell fejezni a fák nyesését, permetezését, az elvirágzás után pedig meg kell ismételni a permetezést; e) a szőlőkertekben a permetezést a bimbózás előtt kell elvégezni, továbbá el kell végezni a szőlőkertek szántását és a tervbevett ültetést. A tőkéket idejében ki kell takarni, szakszerűen megnyesni, a fejlődési időben a talajt porhanvósítani, kiirtani a gyomot és gyomlálással, valamint, permetezéssel harcolni a kártevő rovarok ellen. 5. Len: a) az 1951 évi termésből származó magtalanított lenszármaradványokat idejében szét kell terítem a réteken és a legelőkön átnedvesedés céljából; b) a lent tiszta, gyomtalanított és jól előkészített földbe kell vetni, a legalkalmasabb, ha füves herefélék és burgonya után vetjük el egyidejűleg a tavaszi gabonafélék vetésével; c) a lenvetésnél szélesebb mértékben kell alkalmazni a szüksoros és a keresztsorú vetési módszereket; Nagy gondot kell fordítani a gyomlálásra, főleg a len kikelése előtt, valamint gondoskodni kell a kártevők elleni védekezésről is. 6. Komló: i a» a földet felszántás előtt meg kell trágyázni istállótrágyával és ahol ez nem elég, ott műtrágyával is; b) a talaj megszáradása után azonnal el kell végezni a felszántást, a kapálást és a nyesést. A nyeséssel nyert ültetvényekkel javítsuk meg az üres helyeket; c) a nyesés után legkésőbb egy héten belül ki kell feszíteni a drótokat; d) az 1951 évből való komlőcsemeték kiültetésére való konstrukció kiépítését 1952 április 15-ig be kell fejezni; e) az új ültetés alá a föld előkészítését és magát a kiültetést legkésőbb 1952 május 15,-ig be kell fejezni; f) a kártevőket rendszeresen irtani kell, valamint harcolni kell a betegségek ellen porzással és permetezéssel. 7. Olajosmagvak: a) tavasszal az őszi repcénél fejtrágyázást kell alkalmazni, a kipusztult növényeket tavaszi olajmagvak vetésével, tavaszi repcével, mustárral, olajlennel és napraforgóval kell pótolni; b) a mákot megtrágyázott és gyomtalanított földbe kell vetni március végéig, a többi olajosnővényekeť pedig április 30-ig; idejében el kell végezni a mák gyomlálását, az egyelését, trágyázását és kapálását, a kártevők egyidejű irtásával; c) a többi olajosnövényeknél elvégezni a gyomlálást, a kapálást, a fejtrágyázást és harcolni a kártevők* ellen; 8. Dohány és paprika: A dohány magasabb termésének és minősége megjavításának biztosításához szükséges: a) május elejéig kitermelni a palántákat, b) a jól fejlett palántákat a tavaszi fagyok után elültetni, gondosan megkapálni és hathatósan harcolni a kártevő rovarok ellen. 9. Rétek: a) tavasszal megtisztítani a réteket a talaj egyenetlenségeitől és a vakondtúrásoktól boronálással és simítással; b) kitisztítani a meglévő vízlevezető és öntöző berendezéseket, felfogni és levezetni a forrásokat, amelyek a rétet feleslegesen áztatják, mégpedig nyitott árkokkal, vagy alagcsövezéssel; c) a rétek trágyázására telje3 mértékben kihasználni a trágyalevet, amely kiegészíti az őszi trágyázást foszfortartalmú trágyákkal; d) kora tavasszal elteríteni a réteken a kompasztot és rendesen elvégezni a boronálást Elegendő mennyiségű takarmány biztosítása A saját takarmányalap megteremtése nagyon fontos előfeltétele az állattenyésztés további fejlődésének. Klement Gottwald elvtárs köztársasági elnök, a CsKP Központi Bizottsága februári ülésén kijelentette: „Az elegendő mennyiségű takarmányról való gondoskodás Egységes Földműves Szövetkezeteink fő feladatainak egyike." Ezért az agrotechnikai szabályok betartásával, a füves vetésforgó további bevezetésével, az összes rétek és legelők kihasználásával a határövezetekben, a másodnövények termelésének kiszélesítésével, de főleg a tarlónövények kibővítésével, megfelelő sílónövények termelésével, valamint a rétek ós a legelök megjavításával szükséges, hogy az idén fedezzük az állatállományunk számára szükséges takarmánymennyiséget saját forrásainkból és szükséges továbbá az, hogy ne csak ele gendö zöldtakarmányt termeljünk, hanem szénát, sílónövényeket és kapástakarmányokat is. A füvestáblák növényzetét . tavasszal nem kell megboronálni, hanem kitisztítani "lóval vontatott gereblyéző géppel, megedzeni nehéz hengerezéssel és a kevésbbé benőtt részeket megjavítani pőtvetéssel és trágyázással. Hasonlóképpen kell ápolni a tiszta hereféléket, a tiszta lucernát pedig boronálni és pedig annál inkább, mennél idősebb a növény. A lucernás füvek kaszálását még a lucerna és a herefüfélék virágzása előtt, a vörös here virágzásának elején kell elvégezni. Az új füvestáblákban a vetést idejében el kell végezni, a magot sekélyen helyezni a földbe, de alaposan bedolgozni. A szemes kukoricánál a hektárhpzamokat a heterozis vetőmag használatával és a gondos müveléssel kell fokozni. A kisebb területeken fészkes vetési módszert alkalmazzunk, amely lehetővé teszi a növény géppel való ápolását. A zöld takarmány elegendő mennyiségű és folyamatos termelését biztosítsuk állandó zöld övezetek bevezetésével, melyeknek fő alkatrésze a tavaszi keverék, amelyek a téli keverékekkel való takarmányozás után következnek, továbbá a sűrükóró és a napraforgó termelésével. Ezeket a takarmányféléket olyan időközökben kell vetni, hogy állandóan legyen elegendő mennyiségű fiatal takarmány. A takarmányalapot egészítsük ki a takarmányrépának, mint a mákkal együtt termelt növénynek termelésével. Az egész bevetetlen területet vessük be, vagy pedig ültessük be ta-