Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-09 / 34. szám, szombat

1952 február 5 ni sm Felkészültünk a tavaszi munkák megkezdésére A szentmiklósi állami birtokon minden előkészületet megtettünk már a tavaszi munkák megkezdésére. Remenoeky Alfonz, a javítóműhely vezetője, aki már 65 éves is elmúlt, korát meghazudtoló igyeke zettel látott hozzá a műhely dolgozóival együtt a gépek és az egyéb gazdasági szerszámok megjavításához. Megélesítettek már 60 tábla boronát, kijavították a vetőgépeket és a mii trágyaszórógépeket, — egyszóval minden gép és szerszám készen várja, hogy a munkákat megkezdjék. Gulis Ferenc raktáros pedig a vetőmag elkészítéséről gondoskodott. | Mindenféle vetőmagot kitisztítottunk, mert tudjuk, hogyha ocsút vetünk, akkor ocsút is aratunk. Ezért tehát nagyon fontos, hogy tisztított és nemesített vetőmag kerüljön a földbe. Ezen a téren is felkészültünk a tavaszi vetés megkezdésére. A kertészetben már komoly ütemben folynak a munkák. A kertészek elkészítették a melegágyakat, sőt a saláta már ki is kelt. Minden téren biztosítottuk magunkat, hogy amint az időjárás lehetővé teszi, azonnal megke. —äiik a tavaszi munkákat és azt zavartalanul és folyamatosan mielőbb el is végezhessük. Stittl József, Perbete A szövetkezetek munkájának tapasztalatai a rozsnyói járásban A rozsnyói járásban a magasabb típuú EFSz-elt a mult évben sok értékes tapasztalatot szereztek és sokat tanultak saját hibáikból. Az EFSz-ek első nagy tanulsága az volt, hogy pontosan be kell tartamok a termelési- és a pénzügyi tervet. Hogyan volt ez a mult évben? A Hl. típusú szövetkezetek Szilicén és Rozsnyón elkészítették ugyan a tervet, de azt harmadrendű dolognál; tekintették. Azt gondolták, hogy a terv kidolgozása a járási instruktor feladata és számukra csak papírbölcseség. Saját kárukon tanulták meg, hogy mennyire helytelen ez a felfogás. Megtanulták, hogy mit jelent normák szerint dolgozni. Sok EFSzben azt mondták, hogy nem lehet normák szerint dolgozni és a mun kát úgy végezték, hogy rengeteg ember kiment a földekre, de nem tudták, hogy mit és mennyit kell végezniök és hogy munkájukért milyen jutalmazásban részesülnek. Csak az ó ríkat írták és a jutalmazásnál nem különböztették meg a jó munkásokat a kevésbbé jó munkásoktól. Ennek a következménye az volt, hogy senki sem igyekezett, mert tudta, hogy ugyanazt az „órabért" kapja. Az EFSz-ek megtanulták, mit jelent az, hogy ha az elvégzett munkát nem jegyzik be helyesen. Szomorú példája ennek Dernő, ahol a csoportvezetők nem jegyezték naponta a munkát és csak az elszámolásnál gondolkoztak rajta, hogy ki mennyit dolgozott, vagy pedig egyformán osztották el az órákat mindenkire. Ennek eredménye az, hogy a tagok nem akarnak tovább dolgozni. Hasonló eset van Kuntapolcán és Henckón is. Az Egységes Földműves Szövetkezetek arra a nézetre jutottak, hogy a normaszerinti jutalmazás az igazságos és e célból sok II. típusú szövetkezet átmegy a ül. típusra, ahol közös istállókat és hizlaldákat létesítenek. Rájöttek arra, hogy a II. típusú EFSz-ek a kis és középparasztok számára nem előnyös és hogy a szegényebbek ráfizetnek a gazdagabbakra. Hogy hogyan küszöbölhetjük ki az EFSz-ből a hibákat, azt láthatjuk a borzovai IV. típusú EFSz példájából. Itt már kidolgozták 1952-re az egész évi termelésiés pénzügyi tervet. A tagság közösen megbeszélte, hogy milyen munkáért milyen jutalmazás jár. Megállapították az egy munkaegységre eső tervezett értékét is, mégpedig 120 koronát, 2 kg búzát, 1 kg rozsot, 1 kg árpát. 2 kg burgonyát, 2 dg mákot, 5 kg szénát, szalmát és 1 „V"-pontot munkaegységenként. A tagok tudják azt, hogy ha a tervet nem teljesítik, akkor kisebb lesz a munkaegység értéke, ha pedig túllépik, akkor több lesz a munkaegység értéke. Az egyes feladatokat elosztották csoportok között, amelyek vezetője teljesítésükért felelős. Két állandó csoportot alakítottak, amelyek kö zött felosztották egy évre a munkát. körülbelül egyformán. Megállapították, hogy mindkét csoportban mit kell elérni a termelésben és azt. hogv a csoportokat a munka elosztásánál még apróbb részekre, brigádokra osztják a csoporton belül. Az ilyen elosztás helyes, mert mindcn' i az elvégzett munkája után kapja a. d a jutalmazást. így érvénye majd az az elv, hogy a szorgalmasabb többet kereshet. A lustákat pedig kidobják maguk közül, mert egyik csoport sem akar majd velük dolgozni. Csakis a mun. i kának ilyen megszervezése biztosít| ja a feladatok idejében való teljesítését, ami szorosan összefügg a termelés emelésével és a tagok jutalmazásának emelésével is. A terv túlteljesítéséért a csoport prémiumban részesül olyanfor mán, hogy a terméktöbblet egy részét felosztják a csoport tagjai között. Az állattenyésztésben hasonló elosztást végeztek és a Jn. talmazásnál tekintetbe veszik a tejmennyiséget, a borjazások számát, stb., a sertéseknél a súlygyarapodást és így az állatok jfondozói érdekelve vannak abban, hogy minél jobb munkát fejtsenek ki. A terv teljesítéséért az EFSz elnö ke felelős, akinek semmi más foglalkozása nem lesz, csak irányítani és szervezni a munkákat. Neki meg j van állapítva naponta annyi mun. kaegység, amiből megélhet és ami az év végén aszerint váltakozik, hogyan tartották be a tervet. Részben a szilicei EFSz is a m. ! típus szerint dolgozott. De mivel nem tartotta be a termelési és pénzügyi tervét, a tagoknak az év végén csak az a 70 korona jutott munkaegységenként, amit már előlegben ki is fizettek. Nincs nekik az év végén min osztozkodniok. A hiba ott volt, hogy például terveztek 80 tehenet és az év végén csak 25 darab volt. Terveztek eladásra kihízlalni 100 sertést • és csak a felét adták el. A sertéshizlalda csak 50 százalékban volt foglalt. A marhaállománynál a tervet nem teljesítették azért, mert sokan még otthon nevelnek két tehenet. Az elmúlt év hibáin okulva, kidől goztak egy termelési- és pénzügyi tervet 1952-re, amely szerint a marha- és sertésállományt azonnal teljes létszámra emelik. EFSz-eink az év végi mérlegnél gondolkoznak s megállapítják a hibákat, hogy miért nem érték el a munkaegységek tervezett értékét. Amint látjuk, Szilicén is az volt a legnagyobb hiba, hogy nem tartották be a tervet és így a tervezett 140 koronás munkaegység helyett csak 70 koronát kaptak és mivel a terv nem volt teljesítve, a másik 70 koronát nem fizethetik ki, azon egyszerű oknál fogva, hogy nincs miből. A tanulság ebből az, hogy az EFSz-ek tagjainak be kell tartamok a termelési tervet, mert csak úgy kaphatják meg az év végén a munkaegység tervezett értékét és ha a tervet túllépik, akkor a munkaegység értéke is emelkedik. Ugy fognak részesülni a haszonból, ahogy dolgoznak. í A rozsnyói EFSz ugyancsak nem tartotta be a termelési tervet. A hiba ott van, hogy ennek kidolgozására nem fordítottak kellő figyelmet, ennek kidolgozását a járási instruktorokra hagyták, illetőleg a főiskolásokra, akiket erre a célra beosztott a kerületi Nemzeti Bizottság. Papírbölcsesegnek tekin j tették a tervet és elkészítésébe nem l vonták be as EFSz minden tagját. Ha ezt rendesen végezték volna, akkor rájönnek arra, hogy a terv nem reális, a munkanormákat csak kiírták a megbízotti hivatal használati utasítása szerint, de nem ismertették a tagokkal és Így történt meg, hogy a tervezett hektárhozamok nem reálisak és elérhetetlenek voltak. A mult év hibáin okulva, most már bevonják az EFSz öszszes tagjait az 1952-es terv kidől gozásába. A fent említett hibákból vonják le a tanulságot azok az EFSz-ek is, amelyek ebbe nem estek bele ügyeljenek, hogy hasonló hibába ne essenek. A járás egyes községeiben az EFSz-ek áttértek a 33-ról a Hl-ik típusra és most komoly feladatok előtt állnak. Közös istállót és hizlaldát kell felállítaniok, ki kell dolgozniok tökéletesen a termelési és pénzügyi tervet és így a tagok igr.zságos jutalmazását biztosítani, i Néhány EFSz még maradt a n. típusban', de minden igyekezetükkel azon vannak, hogy megteremtsék a III. típus feltételeit. Egyes EFSz-ek még nem tértek át magasabb típusra, mert kicsi a tagság és előbb ki kell bővíteni további kis- és középparasztokkal és meggyorsítani a i magasabb típusra való áttérést. Járásunkban Henckón, Kuntapolcán és Gocsaltovón három n. típusú EFSz van, amelyeknek tagja az egész falu. Igaz, hogy nem mind meggyőződésből léptek be. Az ilyen tagok nem csinálnak semmit, csak elégedetlenséget szítanak, hátráltatják a munkát, így ak. rják bebizonyítani, hogy az \ EFSz-ben a gazdálkodás nem hej lyes. Míg Kuntapolcán és Henckőn i az EFSz-ben hasonló dolgok elvet, ték a tagok kedvét a munkától, addig Gocsaltovón egyénileg gazdáikodtak, megkerülve a II. típus gazdálkodási szabályait. A termést egyénileg hordták be és csépelték el, emellett azonban papíron H. típusban vannak és az azzal járó előnyöket élvezik. Ilyen EFSz-ekben a vezetésrr nagy befolyást gyakorolnak a falusi gazdagok, vagy az EFSrs-be befurakodott ellenség, állandó viszálykodásokat szítanak ott és megakadályozzák a magasabb típusba való átmenetet, amiről azután szó sem esik. Külön említést érdemel a demői EFSz, amely a H. típus szerint dolgozik. Ősszel megkezdték a IH. típusra az aláírásokat, de állandóan viszályko1 dások vannak az áttelepültek és a helybeli lakosság között, egy év alatt háromszor cserélték ki az EFSz elnökét, de mégsem dolgoznak szervezetten. Vanna-k ott bizonyos egy&nek, akiknek érdekük elégedetlenséget szítani, akik tudatosan csinálnak nehézségeket az elszámolásnál és másutt. A becsületes kis- és középparasztok és a bányászok feladata, hogy a szövetkezetben végre már rendet teremtsenek. Most, amikor az EFSz-ek évzáró közgyűlései vannak folyamatban, minden lehetőségünk meg van rá, hogy az EFSz-ek élére a legjobb kisés középparasztokat válasszuk és gondoskodjunk arról, hogy minden EFSz-nek legyen könyvelője. Vegyünk példát főleg a borzovai EFSz-töl, úgy készítsük el az egész évi tervet, ahogy azt ők elkészítették. Gondoskodnunk kell arról, hogy az EFSz-ek példásak legyenek és it't A nemzeti bizottságok több ügyeimet és nagyobb gondot fordítsanak a jegyek kiosztására í\ z élelmiszerek kiosztásáról több olyan levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyekben az olvasók panaszkodnak a nemzeti bizottságokra, hogy azok a2 élelmiszer- és textiljegyeket nem egy esetben azoknak sem adják meg, akik arra jogosultak. A másik ilyen általáwos hiba, hogy több helyen a nemzeti bizottságok nem fordítanak elég figyelmet arra, hogy a jegyeket idejében kiossszák s Így megtörténik, hogy egyes községekben a jegyek nagyon is megkésve, csak a hónap közepe felé kerülnek kiosztásra. Ezeket a hibákat mindenütt ki kell küszöbölni és biztosítani kell, hogy mindenki megkapja azokat a jegyeket, amelyekre jogosult késedelem nélkül, idejében. Előfordulnak esetek, hogy a helyi nemzeti bizottságok funkcionáriusai maguk sincsenek tisztában a rendelet egyes pontjaival s így nem egy baklövést követnek el. Az új közellátási intézkedésekről szóló cikksorozatunkban részletesen ismertettük a rendelkezés egyes pontjait, konkrét példákra támaszkodva megmagyaráztuk, hogy ki milyen jegyekre jogosult. Ezt azért '.ettük, hogy a fogyasztók széles tömegeit megismertessük az új intézkedésekkel, hogy mindenki tisztában legyen a rendelet egyes pontjaival, és hogy ezáltal elejé* vegyük a különféle nézeteltéréseknek, amelyek előadódhatnának azáltal, ha a fogyasztók nem ismernék a rendelkezésedet és nem tudnák, hogy ki. milyen jegyekre jogosult. Nem közöitük szó szerin"; magát a rendeletet, mert sokkal jobbnak láttuk, ha a rendelet minden egyes pontját konkrét példákkal világítjuk meg és ma gyarázzu'.c meg, mivel így ez sokkal érthetőbb és világosabb bárki számára is. Ez a2onban semmi esetre sem jelenti azt, hogy az Uj Szó az egyes kérdésekre nem a rendeletnek megfelelően adott magyarázatot. Ugyanis, mint néhány olvasónk írja, nem egy helyen megtörténik, hogy ha valaki az Uj Szóban megjelent cikkre való hivatkozással kéri a jegyek kiadását azzal, hogy a cikkben foglalt feltételeknek megfelel, nem adják ki számára a jegyeket, mivel szerintük, amit az Uj Szó közölt az r.em hivatalos, az nem mérvadó. Már pedig, mint az előbbiekben ezt megmagyaráztuk, ez nem így van. Lehet, hogy a helyi nemzeti bizottság egyes funkcionáriusai nem tudatos rossz szándékból tesznek ilyen kijelentéseket, hanem tudatlanságból, tájékozatlanságból, vagy lehetnek ezek az úgynevezett hivatalnok típusok, a bürokraták, akiknek az egyedüli szent és sérthetetlen csak az »Urad-ny Vestník« s ami ezenkívül van, az mind nem számít, az r.em mérvadó. V annak esetek azonban, amikor az ilyen megnyilvánulásokat nem lehet véletlennek tekinteni, hanem tudatos kártevő munkának, mert hiszen tudnlok kell, hogy az Uj Szó cikkei is ugyanazt tartalmazzák mint az Uradny Vestníkben közölt rendelet. Azzal, hogy kijelentik, hogy nem hivatalos, ami a mi újságunkban van, az a céljuk, hogy a dolgozó tömegeket szembeállítsák a Párt lapjával, megingassák a magyar dolgozóknak a Pártba és annak lapjaiba vetett bizalmát, hogy tájékozatlanságot, elégedetlenséget idézzenek elő a dolgozók között, ami természetesen a reakció, az ellenség malmára hajtaná a vizet. Természetesen az ilyen megnyilvánulások ellen, az ilyen szándék ellen a leghatározottabban küzdeni kell, és pedig elsősorban is maguknak a dolgozóknak. Természetes dolog, hogy az a munkás, aki becsülettel megállja a helyét, az a dolgozó paraszt és az a szövetkezeti tag, aki eleget tesz az állam iránti kötelezettségeinek, az követelheti a jogait is, jogosult rá, hogy az öt megillető kedvezményekben részesülhessen. Bárki tehát, aki az Uj Szóban közölt közellátási cikkekben foglalt feltételeknek megfelel, az az öt megille ő élelmiszer-, vagy textiljegyeket jogosan követelheti. Nem engedjük meg, hogy kivénhedett bürokraták, a közigazgatásba beférkőzött reakciós elemek bárkit is megrövidítsenek és ezj zel népünk között elégedetlenséget I idézzenek elő. Kit terhel a felelősség azért, hogy Nadabulón a februári jegyeket még mindig nem osztották ki ? Rozsnyóbányán dolgozom, élelmezésben Nadabula községhez tartozom. A január havi élelmiszerjegyeket 10-e körül kaptuk meg, de a februári jegyeimet, valamint a ruhapontokat még mindig nerti kaptam meg, holott ezeket a jegyeket Rozsnyón és Betléren is már régen kiosztották. Hogyan lehetséges, hogy az egyik helyen kiadják a jegyeket, a másik helyen pedig csak halogatják a jegykiosztást. Szerintem rossz szándékú nemtörődömség az oka ennek. En, elvtársak 177%-ra teljesítem normámat, tehát jogos követeléssel lépek fel, ha azt kívánom, hogy az engem megillető jegyeket idejében és hiánytalanul megkapjam. Malinyák József, Nadabula A nánai állami birtok munkásai még mindig nem kapták meg a ruha- és szappanjegyeket A nánai helyi nemzeti bizottságon történt velem a következő eset: A ruha- és szappanjegyeket nem kaptam meg azért, mert az állami birtokon dolgozom s családommal együtt kenyérben, tejben és krumpliban, amiket az állami birtokon kapok meg, önellátó vagyok. Kérdeztem a tisztviselőnőktől, md az oka annak, hogy sem én, sem a családom nem kapjuk meg a ruha- és szappanjegyeket. Azt válaszolták, hogy azért, mert önellátó vagyok. Hiába magyaráztam, hogy csak kenyérben, tejben és krumpliban vagyok önellátó, de semmi esetre sem vagyok önellátó szappanban ós ruhapontokban és hiába mutattam meg az üj Szó január 20-iki számát, amelyben világosan benne van, hogy az állami birtokok munkásainak milyen jegyek járnak. Azt felelték, hogy ami az újságban van az nem hivatalos, hogy csak az a mérvadó, ami az „Uradny vestnílť'-ben van. Nem akarom elhinni hogy az Ľ j Szó ne a hivatalos rendeletnek megfelelően közölte volna a cikket, inkább azt hiszem, hogy valahonnan máshonnan fúj a szél. A nánai állami birtokon közel 150 család van, amely még mindig nem kapta meg a ruha- és szappanjegyeket. Azt kérdezzük, hogy miért nem kaptuk meg ós hogy mikor fogjuk megkapni ? Csesznak Feresnc a nánai állami birtok dolgozója nagy kérésünk lesz az állami traktorállomásokhoz, hogy javítsák meg munkájukat, tartsák be a szerződéseket, , nehogy mégegyszer megtörténjen az, hogy nem tudjuk idejében elvégezni a tavaszi munkákat. Lehetőség szerint a szövetkezetek javasolják a traktorosokat. Ezeknek falun a szocializmus építés apostolainak kell lenniök. Törődjünk főleg az EFSz-kben, a traktorállomásokon a munkaterv jó előkészítésével, hogy ne legyünk rászorulva a brigádokra. Lássuk magunk előtt a rozsnyói EFSz rossz munkáját, ahol a briyádmunkákra kifizettek Jf63.000 koronát, ami a funkcionáriusok felelőtlen munkája következtében történt és így a közélelmezési négy vagon gabonával károsították meg. Hogy nehézségek voltak és lesznek, azzal számolnunk kell, de azért vagyunk, hogy ezeket eltávolítsuk. SMOTZER LÁSZLÓ, a rozsnyói járási pártbizottság vezető titkára