Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-07 / 32. szám, csütörtök

UJSZ0 1952 február 7 akiknek férje elesett a háborúban, de nem helyes az, hogy ha valaki — aki különben erős és egészséges — segélyt kap, mert ilyenformán nincs szüksége a keresetre és nem akar dolgozni. ' Az ilyen esetekben a nemzeti bizottságok éljenek a kormányhatározat adta jogaikkal és szólítsák fel az illetőt, hogy valahol vállaljon munkát és ha nem, akkor vonják meg tőle a jegyeket. Minden munkáskézre szükség van. Kevés a munkaerő a termelésben, az iparban és a mezőgazdaságban is. Még mindig vannak a falvakon olyan munkaerők, akik ki vannak vonva a termelésből. Nem szabad egyéni hibáknak előfordulni, amelyek a termelést akadályozzák. Konkrét esetet említek fel. Nálunk egy asszony, aki dolgozik, azzal ment a pártvezetőséghez, hogyha mások munka nélkül is kedvezményekben részesülhetnek, megkaphatják a jegyeiket, akkor ő is otthon fog ülni, mert hiszen úgy is meg lehet élni. Tehát Uyen szemmel kell a dolgokat nézni. Az egyes eseteket egyénileg kell elbírálni, nehogy ez a nagyjelentőségű kormányhatározat egyes esetekben a termelés rovására menjen. Végül ismét még néhány szót a sertéstenyésztésről. A mult évben három falunak 57 anyadisznót adtunk ki és az idén szintén adunk ki. A szövetkezetek azonban ne bízzanak abban, hogy sertésállományukat tőlünk beszerezhetik. Minden szövetkezet igyekezzen önellátóvá válni és termelje ki mindenből azt a mennyiséget, amire szüksége van. A garamsallói szövetkezet 120 százalékra teljesítette sertéshúsbeadását és még ezenkívül 60 disznót vittek a szabadpiacra. Az ilyen szövetkezetben aztán megvan a lehetőség arra, hogy tagjai jólétet és bőséget teremtsenek maguknak. A CSEMADOK segítsen a feladatok teljesítésében. Azt hiszem röviden ezek azok a kérdések, amelyek ma mindnyájunkat foglalkoztatnak. Ezeket a feladatokat tűzi elénk pártunk és kormányunk is és e feladatainkat végrehajtani, nehézségeinket leküzdeni nem könnyű dolog, azonban ezek ha nehezek is, nem olyan nehezek, hogy meg ne birkózhatnánk velük. Éppen ebben kell a CSEMADOK munkájának megmutatkoznia, hogy a feladatok végrehajtásában és a nehézségek legyőzésében hathatós segítséget és támogatást adjon a csehszlovákiai magyar dolgozóknak. Nekem is van néhány szavam az új közellátási intézkedésekhez Az új közellátási intézedésekkel, amelyekkel kormányunk a kötött piacon való ellátásban rendet teremtett, sok kérdés nyert megoldást. Ezen új intézkedések alapján kizárták a kulákokat és más nem dolgozd egyéneket a közellátásból, vagyis az ilyenek nem kapnak élelmiszerjegyeket. Az új intézkedéseket teljes mértékben helyeslem, de lenne még egy-két hozzáfűzni valóm ehhez a kérdéshez. A 18 éven aluliak, akár dolgoznak, akár nem, jogosultak élelmiszer jegyekre. Van azonban sok fiatal, életerős 16—18 éves egyén, különösen a falusi lányok között, akik nem dolgoznak. Próbáltuk meggyőzni őket, hogy vállaljanak valamilyen munkát, de ök erre nem hajlandók, mert úgyis élvezik a jegyek alapján azt, amit sokszor a gyengébb és idősebb munkások termelnek államunknak. Ugyancsak sok egyén kap az államtól valamilyen címen pénzsegélyt, Ezek is kivétel nélkül megkapják a nyugdíjasoknak járó jegyeket. Ezek között is sokan vannak, akik dolgozhatnának, de mivel a jegyeket úgyis megkapják, nem tudjuk őket munkába vonni. Rájuk is kellene egy rendelkezés, mely szerint a helyi nemzeti bizottság — ha az illető mondjuk 30—50 százalékos rokkant, — kötelezhetné őt valamilyen munkára. Az asszonyok között is nagyon sok van. akik élveznek valamilyen pénzsegélyt, így megkapják a jegyeket is. anélkül, hogy dolgoznának. Ezen a téren sürgősen tenni kellene valamit. KOVÁCS IMRE, Vilke. A jánosteleki gazdaság fejői versenyre hívják ki Szlovákia összes állami birtokait a tejhozam emelésében Nemrég a nagymegyeri igazgatósághoz tartozó jánosteleki állami gazdaságon jártam. Többek között Zsoldos Józseffel kezdtem beszélgetni aki mint etető és fejő dolgozik a gazdaságon. A 45 év körüli ember büszkén és öntudatosan beszélt. Hamarosan csatlakozott hozzánk Knapp Alajos, aki szintén fejő és etető a gazdaságban. A két munkás mindjárt elujságolta, hogy milyen terveik vannak. Elsősorban is elhatározták, hogy versenykihívást indítanak a Szlovákia állami gazdaságain dolgozó fejők között. A verseny pontjai: 1. A lehető legmagasabb tejhozam elérése. 2. A lehető legmagasabb zsiradéktartalom elérése. A jánostelki állami gazdaság etetői, Zsoldos József, Knapp Alajos, Nagy Vince, Tóth Mihály, Kovács István és Kovács Béla kötelezik magukat, hogy , naponta átlag 12 liter jehozamot érnek el a belföldi szimentáli teheneknél. A verseny feltételei gépesítetlen Istállókban kézifejőkre vonatkoznak. Minden egyes fejőnek 14 darab tehénről kell gondoskodnia. A továbbiakban Zsoldos Józsefet arra kértem meg, hogy számoljon be keresetéről. Megtudtam, hogy az elmúlt év uitolsó három hónapja alatt jövedelme 27.156 Kös-t tett ki. A munkások elmondották, hogy eleinte idegenkedtek a normáktól, mert attól féltek, hogy ha lesznek normák, nem fognak tudni keresni. Most azonban bebizonyosodott, ílogy a normák utáni jutalmazás igazs. hogy egyedül csak az az igazságos. Búcsúzáskor a fejők megfogadták, hogy az általuk indított szocialista versenyben elsők lesznek. Tervük megvalósításához sok sikert kívánunk. PAi, KÁLMÁN, Nagymegyer. Előkerültek az eltitkolt földek Dunamocson Arról szeretnék beszámolni, hogy a dunamocsi tervszétíró bizottság hogyan találta meg az eltitkolt földeket. Bizony Dunamocson is volt jó egynéhány hektár, amiről csak a tulajdonosok tudtak, a hivatalos tényezők nem. Ezért az idei tervszétiráskor minden egyes gazdát elhívtunk a helyi Nemzeti Bizottságra és megkérdeztük, mennyi földje van. Egészen részletesen megérdeklődtük, hogy melyik dűlőben mennyi földön gazdálkodik. Akadtak olyanok, akik elhallgattak egy-egy darab földet, de mivel a bizottságban a lakosság minden rétege képviselve' volt, azonnal kitűnt a hamisság. Előfordult olyan eset is, hogy valamelyik titkolózó fél földjét a sógorának kellett bevallani. így aztán minden eltitkolt föld előkerült s ennek következtében most már a termelési és beszolgáltatási feladatokat igazságosan tudtuk szétosztani. ZAMBÓ GYULA, mezőgazdasági előadó, DUWSUBOOS. A zárszámadás eredményei bebizonyították a muzslai szövetkezet tagjainak: sajátjukon és sajátmaguknak gazdálkodnak Mint minden szövetkezetben, Muzslán is az évi közgyűlés volt a legnagyobb ünnep a szövetkezet életében. Ennek megfelelően készül tek fel erre a napra a szövetkezet tagjai. A közgyűlésen kiértékelték a mult év munkájának eredményeit, de ugyanakkor nem féltek feltárni a hiányosságokat sem, hogy a mult év tapasztalatainak felhasználásával irány szabjanak a szövetkezet további munkájának. A legnagyobb elismeréssel kell megemlékeznünk a muzslai asszonyokról, akik nagy számban jelentek meg a szövetkezet közgyűlésén, de ez természetes is, hiszen a muzslai szövetkezetben a mult évben a munkák nagyrészét az asszonyok végezték el. A szövetkezetben évközben 80 koronát fizettek Id munkaegységenként előlegül és most a zárszámadásnál még 24 korona osztalék jutott mindem munkaegységre. így tehát az egy munkaegységre eső pénzérték 104 korona volt. Egy-egy jól dolgozó szövetkezeti tag bizony nagyon komoly összeget vett fel az osztalékosztásnál. Komló Márton és felesége 1060 munkaegységet dolgoztak le. Erre évközben több mint 80.000 koronát vettek fel előlegül, most pedig, az évi elszámolásnál 28.778 korona osztalékot kaptak. Komló Márton a sertéseket gondozza, felesége pedig a baromfifarmon dolgozik, öntudatos szövetkezeti tagok mindaketten, úgy dolgoznak a szövetkezetben, hogy tudják: a magukén és maguknak dolgoznak. Odaadó munkájuknak, mint a nagy összegek is bizonyítják, szép eredményét látták. Amikor megkérdeztem Komlósnétól, mit vásárolnak ezen a sok pénzen, azt felelte, hogy még konyhabútorra van szüksége. A szép jövedelemből jut is rá, de jut még sok más egyébre is. Példásan dolgozó szövetkezeti tag Bakai Antal is, aki a mezei munkacsoportban dolgozott és egész éren keresztül 642 munkaegységet szerzett. Ehhez jön még az a 122 munkaegység is, amelyet a felesége dolgozott le. Pénzjutalmazása 61.120 korona előleg és 20.800 korona oss-.talék volt. Bakai Antal, mint fogatos dolgozott a szövetkezetben és ahogy a muzslaiak is mondják, munkáját mindig példásan végezte. Magyarországról települt át Muzslára és ahogy maga is állítja, munkáját még sehol sem becsülték meg úgy, mint a szövetkezetben. Azonfelül, hogy ilyen nagy késapénzjövedelemhez jutott, annyi természetbenit kapott a közös termésből, hogy családjával együtt bőségesen megélhet. Persze vannak a szövetkezetnek olyan tagjai is, «kik ha most kaptak *s osztalékot, csak nagyon keveset, de nem is jár nekik több, mert hiszen nem is dolgoztak a szövetkezetben. Ezex voltak azok, akik nem hittek abban, hogy a szövetkezetben sajátjukon és saját maguknak gazdálkodnak. Most irigykedve tekintenek azokra a tagokra, akik egész éven át becsületesen megállták helyüket és munkájukért megfelelő jutalomban is részesültek. Pedig mennyivel nagyobb lehetett volna még az egyes tagok jövedelme, r.-m 104 korona, hanem sokkal több juthatott volna egy-egy munkaegységre, ha a szövetkezet minden egyes tagja becsülettel megállja a helyét. Több lett volna a munkaerő, jobban megművelhették volna a földeket, jobb lett vc'na a termés, nagyobb lett volna a szövetkezet jövedelme. Reméljük, hogy ezekből a kézzelfoghat' dolgokból most tanultak a muzslai szövetkezet tagjai és hogy ennek eredményeképpen ebben az évben nagy lesz azon szövetkezeti í gok .ízáma, akik az év végén hasonló jutalmazásban részesülnek, mint Komló Márton Ss Bakai Antal. SOÖKY LAJOS, Búcs. A nyárasdí szövetkezet ís jó eredményekkel zárta le a mult évet A nyárasdí EFSz 1950 telén alakult meg. Kezdetben nagyon sok nehézséget kellett a tagoknak leküzdeniök. Ez annál is nehezebben ment, mert a vezetőségbe Vajda József-féle vagyonhajhászó egyének is befurakodtak, akik csak hátráltatták a szövetkezet fejlődését. A helyi pártszervezet és a szövetkezeti tagok azonban szívügyüknek tekintették a szövetkezetet, a felelőtlen embereket eltávolítotatták a vezetőségből és az 1951-es év első felében áttértek a III. típusú munkamódszerre. A tagok közt először meggyőző tevékenységet kellett folytatni, mert bizony akadtak olyanok, akik azt hitték, hogy a III. típus bevezetésével állataikat idegen kézbe kell átadniok, vagyis nem értették meg azonnal azt, hogy az állatok a szövetkezetben közös tulajdonukat képezik. A meggyőző munka következtében aztán még alaposabb munkához láttak a tagok. Biztosan haladtak a fejlődés útján. Ma már több, mint 300 hektár területen gazdálkodnak. Eredményeiket nem kis mértékben a bratislavai „Investíciós"-bank védnökséget vállalt üzemnek köszönik. Az üzem dolgozói mindent megtettek a szövetkezet fejlődése érdekében. Többek között példásan elkészítették az 1951-es év zárszámadását. A szövetkezet az 1951-es évet 330.810 korona tiszta jövedelemmel zárta, ebből körülbelül 100.000 korona esik a munkaegységekre, a többivel pedig az egyes alapokat egészítik ki. A nyárasdi szövetkezeti tagok ezúttal is köszönetet mondanak védnökséget vállalt üzemüknek és remélik, hogy hasonló jó együttműködéssel a jövőben még szebb eredményeket érnek el a közös gazdálkodásban. FEHÉR GABORNÉ, Nyárasd. A szelőceí szöveíkezetí tagok kötelezettséget vállaltak, hogy idei beszolgáltatási kötelezettségeiknek 110 százalékra tesznek eleget Szelöce a Vág balpartján, Vágselylyétöl körülbelül 12 kilométerre fekszik. A kis falucska földművesei a múltban nagyon nehéz körülmények között éltek. A kisparasztok teljesen ki voltak szolgáltatva a kulákok kénye-kedvének. A felszabadulás után azonban itt is nagy fordulat állt be. A falu kis- és középföldmüvesei megalakították a szövetkezet előkészítő bizottságát, majd 1949-ben megkezdte működését a III. típusú EFSz. Hogy a szövetkezeti tagok jó munkát végeztek, arról magas hektárhozamaik is tanúskodnak. Cukorrépából például hektáronként 310 mázsát sikerült termelniök. A szelőceí szövetkezeti tagok hasonló szép eredményeket akarnak elérni az állattenyésztésben is. Ezért több istálló és más gazdasági épület felépítését vették tervbe. És hogy e terveiket teljesítik, azt eddigi munkájuk biztosítja. Az idén kötelezettséget vállaltak, hogy beszolgáltatási kötelezettségüknek 110 százalékra tesznek eleget. Ugyancsak értékes kötelezettségeket vállaltak az egészségügyi előírások betartására is az állattenyésztésben. Kötelezték magukat, hogy a) az állatok egészségi állapotát rendszeresen felülvizsgálják, b) a hibás állatokat külön tartják, c) a legelőket rendbehozzák, a borjúkat mesterségesen itatják, d) a takarmányadagokat gondossan előkészítik, e) az Istállókat rendszeresen fertőtleaiítik és állandóan tisztán tarjáit, f) a növendékállatoknál napi 0.45 kg-os súlygyarapodást érnek el, g) a tehenek évi tejhozamát 2000 literre fokozzák. Ha a szelőceí szövetkezeti tagok a jövőben is megtartják munkaütemüket, akkor minden előfeltétel meg van arra, hogy szocialista faluvá építik községüket. Van azonban a szelőcei dolgozóknak egy nagy indokolt kérésük. Községük a legközelebbi vasútállomástól, vagyis Tornóctól 9 kilométler távolságra fekszik. A vasútállomás autobuszszal közelíthető meg. Csakhogy a szelőcei autóbusz menetrendje nagyon rosszul van összeállítva. Naponta csak kora reggel 4.20-kor és aztán délután 14 órakor megy Szelőcéről Tornócra. Nagyon jó lenne, ha az autóbusz gyakrabban közlekedne, ha az illetékes helyeken ezt a kérdést megoldanák úgy, hogy a jövőben Szelöce ne legyen annyira eltávolítva a forgalomtól. , KROMMEL ISTVÁN, S^lőce. A rozsnyói járás harcba indul a felvásárlási feladatok teljesítéséért Az SzKP rozsnyói járási bizottságának rendkívüli ülése január 28-án foglalkozott a felvásárlás kérdésével. A gyűlésen feltárták a hiányosságokat, melyek az 1951-es felvásárlási tervben való hátramaradást okozták. A felvásárlás mostani eredményei : , marhahús 85.5% sertéshús 46.4% tojás 87.4% A járásban lévő 52 község közül ez ideig kettőben már felülvizsgálták a szerződéseket. Négy községbe politikai instruktorokat küldtek ki, 16 körzetben pedig előadókat, akiknek egyenként három község lesz a gondjaira bízva. Ezek összeköttetésbe lépnek a helyi pártbizottságokkal és a helyi nemzeti bizottságokkal s mindaddig ottmaradnak, amíg a felvásárlást százszázalékosan végre nem hajtják. A fősúlyt a feketevágások elleni erélyes küzdelemre fogják fektetni. A SzKP járási bizottságának tagjai és a helyi nemzeti bizottságok titkárai január 28-i közös gyűlésükön Ígéretet tettek, hogy a munkásosztály ellátását a felvásárlási terv február 15-ig való teljesítésével biztosítják. A lőcsei járás versenyre hívta ki a rozsnyói járást a felvásárlás minél magasabb teljesítésére. A rozsnyói járási pártbizottság a versenykihívást elfogadta. Tartsuk vissza a téli csapadékot a iöldeken Az elmúlt év őszén aránylag kevés csapadék esett. Ha azt akarjuk, hogy tavasszal veteményeink ne szenvedjenek vízhiányt, fontos, hogy most mindent megtegyünk a osapadék, illetve a hó visszatartására. Az egyik nagyon jó módszer a mélyszántás. Ahol elvégezték öszszel a mélyszántást, ott nem kell félni a vízhiánytól. Ott azonban, ahol erre nem került sor, fontos, liogy hófogókat vagy egyszerű akadályokat létesítsenek a földeken. Az akadályokat lehet kukorlcaszárból vagy napraforgószárból Is készíteni. A hófogókat, illetve az akadályokat kb. 20 méter távolságban helyezzük el a szél iránya ellen, közben mindig hagyjunk ki 4—5 méter távolságot, mert a hosszú összefüggő akadályok nem előnyösek.