Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)
1952-02-05 / 30. szám, kedd
ujszo 1952 február 5 A Szakszervezetek nevelési központjának ünnepélyes megnyitása Szombaton, február 2-án, ünnepélyes keretek között megnyitották Prágában a szakszervezeti nevelés első központját. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt František Zupka képviselő, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke, Václav Cipro, a Központi Szakszervezeti Tanács alelnöke, Karel Marvan és Jozef Smidmajer központi titkárok, Jozef Bina képviselő, kerületi szakszervezeti titkár, a CsKP kiküldöttei, más kiváló szakszervezeti dolgozók és a prágai üzemek dolgozói. Az ünnepélyt František Patrasz, a prágai kerületi szakszervezeti Tanács elnöke nyitotta meg, utána František Zupka képviselő, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke emelkedett szólásra és többek között ezeket mondotta: — „A szovjet profkabinettek munkatapasztalatai nyomán, amelyek az elméleti-politikai színvonal elmélyítésében és a szovjet szakszervezetek jobb munkaminősítésében kiváló szerepet töltenek be, — megalakítottuk Köztársaságunkban a szakszervezeti nevelés új központját. A szovjet profkabinettek jelentős erőt képeznek a gyárakban való propagandatevékenység kifejtésénél, résztvesznek előadások, viták és tanácskozások megszervezésében. Az új központ feladatai közé tartozik a szakszervezeti funkcionáriusokat politikailag nevelni, üzemi problémáikban segítségükre lenni, az üzemi klub munkatervének öszszeállításában közreműködni, megszabni a bizalmiak munkairányát, a munkahelyeken való beszélgetéseket megszervezni, stb., stb. Fontos megértetni a szakszervezeti funkcionáriusokkal és tagokkal, hogy ehhez a nevelési központhoz mind a politikai és elméleti problémákban, mind a gyakorlati szakszervezeti munkában tanácsért és segítségért folyamodjanak. A központ fontos feladatai közé tartozik, még a szocialista verseny kifejlesztése a szocialista építkezés munkafolyamatában, a szovjet sztahanovisták tapasztalatainak és munkamódszereinek propagálása, meg kell szerveznie a tapasztalatok kicserélését. A losonci Tátra-bútorgyár kiváló munkásainak teljesítményeivel élre akar kerülni az üzemek közötti versenyben A losonci TATRA bútorgyár az utóbbi évek folyamán hatalmas arányú fejlődésen ment keresztül. Ha ezt a fejlődést meg akarjuk vizsgálni, akkor el kell mondanunk, hogy elsősorban a munkások jó munkájának az eredménye. Mert az üzemben újítója vaslatokkal, új munkamódszerekkel segítik elő az üzem fejlődését. Január első hetében a TATRA bútorgyár 104%-ra teljesítette a tervet, de a második hélen az eredmény felugrott 116%-ra. Az év elejétől 110%-os átlagban teljesítik a tervet. Ez az eredmény annak köszönhető, hogy folyik a verseny a legjobb műhelyért, a legjobb munkásért, a legjobb mesterért. Ez az első, ami előrelendíti a terv teljesítését. A •nunkauersenyben a legjobb műhely címet a politúrozó-szerelőműhelij érte el. Molnár László mester jó munkájának és szervezésének sikere ez, aki a munkásokat jól mozgosította. Az üzemben a legjobb munkás MORHACS ZSUZSANNA, a Munka érdemrendjének II. fokozatával kitüntetett élmunkásnő. Morhács Zsuszanna két éve dolgozik az üzemben. A munka átszervezésekor helyezték át a műhelybe, ahol a szekrényajtó iberezését végzi. Ezt a munkát hatan végzik. A fiatal, 19 éves Morhács Zsuzsanna elmondja, hogy ezt a szép eredményt úgy tudta elérni, hogy munkáját beosztotta, a munkába pontosan járt és nem mulasztott soha egy napot sem. Morhács Zsuzsanna elégedett, mert becsületes munkájáért még kitüntetésben is részesült Boldog, mert a múltban ilyen megbecsülést egy munkásnő sem tudott elérni. A Munka-érdemrend II. fokozata nem csekélység Ez fogja őt a további munkában is lelkesíteni, hogy még odaadóbban dolgozzék. Munkások, munkásnők egy emberként kapcsolódtak* be a munkaverseny magasabb formájába. Tudják azt, hogy nem elég, ha dolgoznak, de kell az is, h r a munkást egy magasabb cél le se a szocializmus minél előbbi felepítése. A Párt és a Szakszervezet együttműködése, nevelő munkája elősegítette a munka menetét. Az ifjúság munkája a mult évben gyenge volt. Ennek megjavításával MIZSUR RUDOLFOT bízták meg. Mizsur jó szervező és politikailag fejlett elvtárs. A multévi hibákat főleg az okozta, hogy az ifjúságnak az üzemben nem volt klubhelyisége, nem volt hely, ahol kultúrelőadásokat és gyűléseket tudtak volj na tartani. Ezeket a hibákat már megoldották, klubhelyiséget fognak berendezni, ahol a munkások is el tudnak majd szórakozni. Lesz benne könyvtár, újságok és minden munkás meg fogja találni a fejlődés lehetőségét a szakkönyvek és a szépirodalom olvasásával. A szakszervezet és a mühelytanácsok működése irányt ad a munkaverseny fejlődésének. A munkaverseny állását naponta hirdeti az üzemi hangszóró. A műhelyekben kifüggesztett táblákon láthatják és megtudhatják, milyen a munkaverseny állása. Fekete Géza, aki normáját 199 százalékra teljesíti, 3 éve dolgozik az üzemben. Azelőtt a füleki Drevoindusztriában dolgozott. A losonci Tátra bútorgyárban lehetősége nyílott, hogy képességeit tovább fejleszthesse. így érhette el azt, hogy munkájának eredményeképpen a Munkaérdemrend II. fokozatával tüntették ki. Ha a számokat leírjuk, ebből még nem nagyon látjuk az eredményeket. A számok mellett ott van az ember, aki segítséget nyújt abban, hogy dolgozó népünk a Tatra bútorgyár munkásaitól új bútort kap. FEKETE GÉZA, a szekrényajtó csiszolásánál dolgozik, a szekrényajtók csiszolásánál szakképzett munkájával bizonyítja be elsőségét. A másik partiban dolgozó munkatársa nem tudta elérni azt az eredményt, amit ö, pedig ugyanazon a gépen dolgozik. A gépet — mondja Fekete Géza — ki kell tudni használni. Én minden perA műszakiak és újítók az új technikáért folytatott harc élén A. Zimmermann, a csehszlovák technikusok és újítók klubjának elnöke legutóbb kimerítő cikket írt a haladó technika népszerűsítéséről és arról a növekvő érdeklődésről, amely a tömegekben minden kezdeményezés iránt megnyilvánul. Zimmermann többek között ezeket írja: Az 1950. év nyarán létesített új intézmények, a technikusok és újítók üzemi körei, a kerületi klubok a központi klubbal élükön, mind nagyobb sikerrel viszik át a gyakorlatba a haladó technika élenjáró elméleteit. Az új munkamódszerek 'és újítások az utóbbi hónapokban széles körben találtak megértésre és megvalósulásuk gyors léptekkel halad előre. Eleinte a tapasztalatcsere csak lassan bontakozott ki, de most egyre jobban élénkül és terjed. A haladó technikusok és újítók megértették a műszaki értelmiség és a munkásság együttműködésének fontosságát, lankadatlan lelkesedéssel sorakoznak fel abban a harcban, amely a technika tökéletesítéséért folyik. A brnoi „Ján Sverma"-müvek technikusainak és újítóinak lelkes nropagandája odavezetett, hogy az üzembe bevezették a hengermaTókat. Ennek az újításnak az az eredménye, hogy a marógépek teljesítménye 45%-kal, a szerszámok élettartama 70 százalékkal növekedett, a termelési költségek 70 száza• lékkel Csökkentek — ezzel szemben a marósok keresete 90 százalékkal emelkedett. Hatalmas küzdelem folyik a?é"t ls, hogy a fémipari üzemekben a kések használati időtartalmát növeljék. Az Usti nad Labe-i kerületi újítóklub vállalta, hogy az év végére a kerület valamennyi könryüipari üzemében bevezetik a munkaeszközök éleinek villamosszikrával való edzését, A decsini Skoda-müvekben dolgozó Rohlik elvtárs készüléke különösen alkalmas erre a célra és az eddigi hasonló készülékeknél 2000 koronával olcsóbb is. Rohlik készülékének segítségével a kések használati időtartamát 400—2000 százalékkal növelték. Ma már hatóságilag elrendelték, hogy a kerület üzemeinek legnagyobb részét a Rohlik-féle élesítőkészülékkel lássák el. De nemcsak az újítások vonalán, hanem a műszaki szervezési kérdések megoldásánál is mindenütt ott látjuk a technikusok és újítók lelkes gárdáját. Az élenjáró szovjet munkamódszereket egyre-másra vezetik be az új üzemekbe. Különösen örvendetes a Kovaljov-módszer gyors terjedése. A technikusok és újítók elmennek minden üzembe és nem nyugszanak addig, amíg felvilágosító munkájukkal rá nem bírják a dolgozókat, hogy a legjobb módszereket elsajátítsák. cet kihasználok, munkámat beosztom és minden órában tudom, menynyit kell elvégeznem. PROCSKÓ MIHÁLY asztalos 26 éve dolgozik a szakmá ban. Két gyermek apja, az előtt 15 évig dolgozott a füleki Drevoindusztriában, két éve dolgozik a losonci Tátra bútorgyárban. A Munka érdemrend I. fokozatának tulajdonosa. Mint régi szakmunkás érzi, mennyire megbecsülik ma a mim kást a népi demokráciában. Minden tudását arra használja, hogy elősegítse az üzem munkáját. Kéz;csiszológépen dolgozik. Az első megmunkálást a gép végzi el, utána kézzel csiszolják le a szekrényajtókat, azután megy a további munkahelyre. Ügy tudtam eredményeimet elérni, — mondja Procskó Mihály — hogy a munkámat beosztom. Tudom, hiszen régi szakmunkás vagyok, hogy a munkabeosztás a legfontosabb. Ha pontosan betartjuk a munka menetét és a munka beosztását, a siker nem maradhat el. Procskó Mihály és sok-sok élmunkás segítségével a losonci Tátra bútorgyárban ötéves tervünk negyedik évét sikerrel teljesítjük. A műszakiak segítségével, a munka jó megszervezésével további jó eredményeket is el fognak érni. Az üzemek közötti versenyben az első helyre akarnak kerülni. Verseny folyik a politúrozó, és csiszoló üzemek között. Minden hónapban kiértékelik és tudomására adják az üzemeknek, milyen eredményt értek él. Az üzem felkészült erre a versenyre és megteszi a kötelezettségét. Kelemen Béla. MM Mi mMtHM MI WMHWMHWMWHMMMW mm A komáromi hajógyár munkásai nemes szocialista versenyben építik a Volga—Don-csatornára készülő személyhajókat. Képünkön Prasek elvtárs hegesztő végzi lelkes, nagyszerű munkáját. c/t k&mdmmi hel&núzók a Leyí&Hxak az építkezéseit A krpeláni építkezésen az utolsó napokban hideg volt, erősen havazott. Panaszkodtunk is erre. — Dehogy van hideg! Hiszen dolgozunk, — vigasztalt bennünket Matejovics Lukács elvtárs, a betonos csoport vezetője, aki maga kezeli a keverőgépet. Már ez is furcsa jelenség. A betonozó csoport vezetője kezeli a keverő^épete? ügy történt a dolog, liogy Matejovics elvtárs a negyedik tervév küszöbén nagy felajánlást tett, 12 tagú csoportjával komoly feladatra vállalkozott. Arra kötelezték magukat hogy egy hét, vagyis 582 munkaóra alatt lebetonozzák a tartópilléreket. Erre a munkára a tervben 2292 normaóra volt beállítva. Hogy fogalmunk legyen, milyen felajánlás ez, tudnunk kell, hogy 192 köbméter betont kellett lerakni 94 négyzetméter területen. Matejovics Lukács elvtárs nem papíron számította ki a teljesítményt, tehát felajánlása nem papírfelajánlás volt. I Összehívta csoportja tagjait. Politikailag megmagyarázta nekik, hogy miért fontos a határidő megrövidítése, megbeszélt velük minden lépést, beosztott minden órát, s hogy egy embert megtakarítson, átvette a keverőgép kezeléséi. Azonban a terv teljesítésének előfeltétetele is volt! Még pedig az, elkészülnek-e az ácsok a saluzással. Elkészültek. Most már csak a betonos csoporttól függött a siker. Lássuk csak, kikből áll ez a csoport. Komáromiak mind. A csoport lelke Matejovics Lukács, erős támaszai Matejovics Károly és Szarka Ferenc. Ezen az építkezésen már multjuk van. Mult év decemberében 510%-ra teljesítették felajánlásukat. Ezután új munkára jelentkeztek, arra vállalkoztak, hogy a hármas munkaszakaszon a csatornázást 52 m'éter hosszúságban, 132 méter térfogatban kiássák, 52 méter hosszúságban lerakják a 30 cm átmérőjű betoncsöveket, 950 normaóra volt tervezve erre a munkára. Ez volt a terv! I Azonban a Matejovics fivérek és Szarka elvtárs gondolkodni kezdtek. Ok nemcsak a betonozáshoz értettek, hanem tisztában voltak az ács és gépészmunkával is. Maguk végezték el az ácsolást, a saluzást, maguk kezelték a keverőgépet és betonoztak is. Nem volt szükségük ácsokra, meg gépészekre. — Egy ilyen csekélységért —, mondotta Matejovics Lukács, a hármas csoport vezetője — csak nem fogunk a szomszédbe szaladni, már több éve dolgozom az építkezéseken, kitanultam négy ipart is, nagy szégyen volna, ha másra várnánk. A munkának ilyen értelmezése, a kezdeményező, alkotó munkakészség — ez az oka annak, hogy az elvtársak 520%-ra teljesítették tervüket. Később a háromtagú csoport 12-re szaporodott, például szolgálva mindenkinek nemcsak Krpelánban, hanem minden építkezésen. 391 órával rövidítették meg a munkafolyamatot és új felajánlásukat is teljesítették. PEHAL VLASZTIMIL Segítő bírálat a Kohókombinát építésvezetőségének címére! Megszólal a z üzemi hangszóró kellemes, lágy zenéje. Reggel % hat van. Gyorsan felöltözködünk, mennénk mosdani is, ha volna hová, és miben. Már nagy a tolongás az üzemi étkezdében, mert mindenki igyekszik pontosan megjelenni a munkahelyén. Sajnos, a konyhán nincsen megszervezve a munka, hogy a reggelit pontos időben megkapjuk. Egy személy osztja az ételt, a többiek az esti élményeiket, vagy magánügyeiket tereferélik, csak a reggeli kiosztása nem megy úgy, ahogyan mennie kellene. Hol itt a szervezés? Ki a felelős ezért? Nagynehezen sikerül megreggelizni, utána kimegyünk az autóbusz megállóhoz. Igen ám, de az autóbusz már elment 6 óra 5 perckor. Természetesen a reggeli túllassú kiosztása miatt, szép számmal vannak, akik lemaradnak, köztük én is. Várni kell, míg jön egy másik autóbusz, amelynél igen nagy a tolongás. Egyik jobban tolakszik, mint a másik, mert mindenki szeretne feljutni, a végén a munkásoknak a fele mégis lemarad. Nagyon sokszor előfordul, hogy pontos időben nem tudjuk elfoglalni munkahelyünket. Ki lehetne ezt a hibát küszöbölni? Kérdezem! Igen, lehetne, de ha az embert csak %6-kor ébresztik, illetve %6-kor van az ébresztő, hogyan jut ki a 6 óra 5 perces autóbuszhoz, ha közben reggelizni is akar. Vagy talán a vezetőség arra nem számit, hogy reggelizni is kell! Meg lehetne ezt jobban szervezni, ha lenne valaki, aki a szervezést a kezébe venné. De ez itt hiányzik. Miért ne lehetne %6-kor ébreszteni? Az a negyed óra, amivel korábban csinálnák az ébresztést, úgy sem árthat senkinek, és akkor a 6 óra 5 perces autóbuszt eltudnánk érni. Várunk egy negyed órát jön egy másik aiutóbusz, de még mindig annyi a lemaradottak száma, hogy ha fel akarsz jutni, sokszor verekedni kell. Ebből származik az, hogy a munkások teljesítménye csökken, nincsen teljesítve a norma. Lehet, hogy ez valakinek tetszik Buzinkán, de biztosan nem a munkásnak! Miért nem látja ezeket a hibákat a vezetőség, talán ilyenkor még alszik? No, de gyerünk tovább! Bócsáron dolgozom, mint villanyszerelő. A félnapi munka után következik az ebédidő. Tisztelet és köszönet azoknak, akik a bócsári konyhát vezetik, mert a buzinkai és bócsári konyha között nagy a különbség, az étel kiosztása sokkal jobban van megszervezve. Ezt nem azért írom, hogy a bócsári konyhán az éltei és kiosztása leromoljon, hanem azért, hogy a buzinkai konyha vezetősége róluk vegyen példát. Hiszen ma, amikor ilyen nagy szocialista építkezésen dolgozunk, ki kell küszöbölnünk ezeket a hibákat, mert csak úgy tudunk gyorsan előrehaladni, ha megkeressük és kijavítjuk a hibákat. Remélem, hogy a vezetőség a fent említett hibákat rövid időn belül kiküszöböli és törődni fog azzal, hogy a barakkokban, mind az ivó-, mind a mosdóvíz biztosítva legyen a munkások részére. Az autóbuszforgalmat pedig rendezzék úgy, hogy -minden munkás pontos időben érhessen munkahelyére. Ezzel a munkásoknak nagyobb kedvük lesz munkájukhoz. A hibák és hiányosságok kiküszöbölésének nagy fontosságot tulajdonítunk, mert csak így tudjuk idő előtt teljesíteni gottwaldi ötéves tervünk negyedik évi feladatait, melyeket mi szeretett Pártunk tűzött elénk. Szabó Arpád, villanyszerelő, HUKO.