Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-29 / 51. szám, péntek

U J SZO 1952 február 27 Bün egy munkát kétszer csinálni, — a losonci építészeti segédüzemek lakatosműhelyében mégis ezt teszik• Vájjon meddig? Már több elvtárs panaszkodott az Építkezési Üzemek n. v. losonci Hozzácsatolt üzemének munkájára. Az indokok alaposak, súlyosak. Foglalkoznunk kell velük. Részlettervekről van szó, melyeket az üzem mindig elkésve teljesít. A lakatos műhelynek egy munkát gyakran kétszer kell megcsinálnia, amivel gátolja a terv teljesítését. Ez a körülmény felhívja figyelmünket arra, hogy az üzembpn valami nincs rendjén. A szóbanforgó hibákat Gondsk igazgató elvtárs maga is beIsmerte, s azzal magyarázta azokat, hogy a legtöbb esetben azért fordulnak elő, mert a hozzájuk beküldött tervrajzok méretei nem egyeznek a készülő épületeken hagyott nyílásokkal. Még a mult évben is, mondotta az igazgató, a munka megkezdése előtt mindig kijártak az épületekhez a méretek eló'zetes ellenőrzésére. Ezt az utóbbi időben már nem teszik 8 csak a megadott méretek alapján dolgoznak. így azután sorozatosan Ismétlődnek azok az esetek, hogy egy munkát az épületlakatosoknak kétszer kell megcsinálniuk. Abban igaza van az igazgató elvtársnak, hogy az Építkezési üzemeknek kötelessége volna, az építkezéseken eszközölt méretváltoztatásokat bejelenteni a Hozzácsatolt üzemnek ls. Mielőtt rátérnénk a hibák ismertetésére, meg kell említenünk az üzemi tömegszervezetek munkájának fogyatékosságalt. A szakszervezeti üzemi csoport gyenge munkájának tulajdonítható, hogy üzemükben nem fejlődött ki a verseny és az újítási mo2galom. Ami pedig az üzemi pártszervezet munkáját illeti, Gondek elvtárs kijelentette, hogy a pártgyűléseken nem foglalkoznak a legfontosabb üzemi dolgokkal, hanem csak másodrangú kérdések megvitatásával bocsátkoznak. Néhány elvtárs tartja kezében a pártszervezet irányítását. Potocsni Pál elvtára, épületlakatos kijelentette, hogy pártügyekben nem igen engedik Őket közbes2Ólnl. Amikor rámutatott a hibákra, azt a feleletet kapta, hogy ne üsse bele mindenbe az orrát. Gondek elvtársnak Js felhoztuk ezt a dolgot, aki erre azt felelte, hogy egyes párttagok szembehelyezkednek velük, ahelyett, hogy segítenék őket. A későbbiekből kl fog tűnni, hogy kinek van igaza. A versenymozgalom kl nem fejlődésének egyik oka az, hogy a munkavezetők nem tudják előre szétírm a munkatervet Az üzem dolgozóiból, főleg a vezetőkből álló jól összehangolt társaság gyakran „ülésezik" a losonci kávéházban. Egy ilyen alkalommal hallottuk tőlük, hogy a munkavezetők bizony nem tudják egy napra előre megállapítani a feladatokat. Mivel ilyenkor borosfiaskók is kerülnek az asztalra — a „termelési értekezlet" úgy végződött, hogy a társaság három tagját kevéssel éjfél előtt, amikor elhagyták a kávéházat, az utcán az alkohol a földre kényszerítette és kutyamódra hemperegtek a frissen hullott hóban. Bárcsak látták volna őket a munkások, mindjárt meggyőződtek volna, hogy vezetőik miért nem tudnak nagyobb gondot és több időt fordítani a versenymozgalom kifejlesztésére. Gondek igazgató elvtárs még ottlétünkkor, február második felében sem tudta megmondani, hogy az üzem hogyan teljesíti az évi tervet. Míg a januári terv teljesítés wem volt előttük Ismeretes Az igazgató szerint, az üzemben munkaátszervezéselt folytak s emiatt a tervezöosztáiy nem tudta a maga tervét teljesíteni. B magyarázat nem állja meg helyét. Nézzük csak például a füleki gyárat, ahol szintén átszervezések folytak, áttértek a Chozrascsot-rendszerre és mégis ki tudják mutatni nemcsak a havi, hanem a heti és a napi tervteljesítésnek eredményeit is. De most vegyük sorra a hibákat is, melyek gyors kiküszöbölésre várnak. Maguk a lakatosmühely dolgozói mondották el Őket. A losonci posta új épületéhez két vaskaput kellett cslnálniok. Az egyiket Tóth, a máslkat Sevcsina , csoportja készítette, az épületen a kapunyitásokat kisebbre hagyták, de ez nem lett volna baj, mert az épületlakatosok a helyszínen felvették a méreteket, Ferenca István mester, azonban űsry rendelte el a munkát, hogy a különbözetet a kapuból és ne a felülvilágítóból vegyék le. így a főkaput kisebbre csinálták és újból kellett azt elkészíteniük ami idő és anyagpazarlással járt. A kiskaput meg úgy csinálták meg, hogy befelé nyíljon, annak ellenére, hogy az előírás szerint kifelé kel lett volna nyílnia. Ezt is a mester rendelte el. A javítási munkálat öt ember tíz napi munkáját vette igénybe. Hasonló eset fordult elő a Lónyabánya építkezésénél is, ahol öt vasajtót kellett kétszer megcsinálni. A kékkői középiskola építkezésénél a lépcsőkorlátokat kellett átcsinálni, a losonci új kórház épületén pedig egy épületlakatosnak hét hónapig kellett helyrehoznia a kisebb hibákat. Ferenoz mester műhelyében az értékes munkaidő fecsérlése mellett igen gyakori az anyag-pazarlás. Nem is olyan régen Ferenca mester „elrendelte", hogy a szellőztető ablakok elkészítéséhez szükséges vasrudakat két egész négy méter nagyságúra vágják, azt gondolta, ha azokat még négy darabra (0.00 m.) sŕétvagdossa, akkor megfelelnek a követelményeknek. Utólag jött rá, hogy tévedett számításában, mert nem 0.80, hanem 0.63 em-re kellett volna szétvagdosnia a vasrúdakat, hogy azokat beépíthessék a betonkockákba. így a 2.4 m vasrúdból csak három darabra tellett, a negyedik a hulladékba került. Szörnyű pazarlás folyik az elektródokkal a villanyforrasztó drótokkal is. Mindenfelé a szemétben találni nyalábra valót belőlük. Sebők elvtárs többször felhívta erre a mester figyelmét, de még Gondek igazgató figyelmeztetése sem használt. Ugylátszik, a nemzeti vagyon védelme nála nem sokat számít. Mlg más üzemekben a szovjet munkamódszerek átvételével harcot indítanak a dolgozók a termelés gazdaságosabbá tételét, az anyagmegtakaritás fokozásáért, addig a losonci Hozzácsatolt-üzemben ezt egyáltalán nem veszik figyelembe, különben a kővetkező eset sem fordulhatott volna elő. Tudjuk hogy ősszel a HUKO dol gozói, a szocialista város építői mennyire várták a Tencer-féle keretrámákat, hogy gyorsabban és gazdaságosabban húzzák fel az űj város lakóházainak falait, — és a rámák bizony késve jöttek, részben a losonci épületlakatosok hibájából. Gondek igazgató elvtárs elődje vállalta ezt a munkát, bár az üzem nem volt akkor a keretrámák gyártására rendesen berendazve, Az előkészítési munkálatok elhúzódtak, Sebők elvtárs csoportja dolgozott ezeken a munkálatokon, de mivel nem volt elegendő anyag biztosítva. Ferenca mester leállitatta a munkát, jóllehet tudta, hogy sürgős és fontos munkáról van szó. Potccsni elvtárs elmondja, hogy egy közönséges lyukasztó miatt, melyet egy lakatos 10 óra alatt elkészíthetett volna, egy hónapig állt a munka. Csak a megbízotti hivatal erélyes közbelépésére indították meg a keretrámák gyártását. Akkor már volt elegendő anyag és éjjel-nappal rohamütemben folyt a munka. PoI tocsni épületlakatos szerint ekkor 10 mázsa vaslemezt rontottak el, amit csak Igen hagy hulladékkal tudtak felhasználni. Bár az igazgató elvtárs a tíz mázsából ess k két ésf fél mázsát ismer el, mégis meg kell állapítanunk, hogy az üzemben felelőtlenül gazdálkodnak az értékes vasanyaggal. * Mi lehet az oka annak, hogy az épületi lakatosok egy munkán gyakran kétszer is dolgoznak? Potocsni elvtárs erre azt feleli: — Azért van a mester, hogy jó legyen a munka. Ferencz mesternél még nem látjuk tisztán, hogy a sok hiba tudatosan, Vagy tudatlanságból, hanyagságból adódik-e ? Zápotocky elvtárs egyik beszédében nyíltan rámutatott arra, hogy a felelőtlenül végzett munka szabotálásnak minősítendő. — Ferencz mester, — folytatja Potocsni elvtárs, — nem hagy magának semmit sem megníagyaráZnl. Nem ad ki rendes utasítást, milyen anyagból kell a munkát megcsinálnunk. Ezért egy munkát kétszer-háromszor lg k: kell szabnunk.Emiatt van a gyakori anyagpazarlás. Ha pedig nyilvánosságra hozzuk a hibákat — Ferencz mester, aki pártonkívüli — azt mondja, hogy ml parttagok csak lázltjuk a műhelyt. Pedig ellenkezőleg, mi csak rendet akarunk csinálni és rendet ls teremtünk. A ml érdekünk a szocializmus építése, nem pedig annak gátolása. Potocsni és Sebők elvtársak és velük együtt még több becsületes dolgozó, felvetette Kozelnicky esetét, aki jogtalanul elzsebelt a munkások pénzéből 55.000 koronát. Kozelnicky, az üzem volt fŐkönyveiSje, az üzem besztercebányai kerületi igazgatóságán a munkásoknak járó útiszámlák címén jogtalanul felvett 44.000 koronát, 9000-hez meg más kerülő úton jutott. Amikor az üzem vezetősége tudomást szerzett a dologról, 48 órai határidőt adott KoKelnickyftok a munkások pénzének visszafizetésére. Kozelnicky azonban bejelentette, hogy a pénz időközben élfogyott. Mint Potocsni elvtárs mondotta, az igazgató ezután felhívta a műhelyvezetőket, hogy segítsenek Kozelnlckyn s az ezresek erre csak úgy jöttek. A festőműhely 11880 koronát adott a Sikkasztás elsimítására. Ebből 7000 koronát kölcsön címén a tanfolyamosok között gyűjtöttek öszsze. Újvári-volt textilkereskedő még most is siratja pénzét. A losonci kávéházban borközi hangulatban elszólta magát, hogy neki még most is tartoznak azzal a kölcsönnel. Podhmdszky, az asztalosmühely vezetője 9000 koronával, Kamenszky, a bádogosmühely vezetője 5000 koronával járult hozzá az „ügy" elkenéséhez. Kozelnicky főkönyvelő úr azt gondolta, hogy most már kimászott a slamasztikából, de taktikai okokból mégis jobbnak látta, ha eltűnik az üzemből és a pótori bányába ment dolgozni. Szeretnénk azt is tudni, hogy ezen a címen nem vette-e fel az üzemben a három hónapi fizetést? De az Ügy még nincsen befejezve, bárhogy ls akarták eltussolni. A becsületes dolgozók nem tűrik meg a szocializmust épitfl munkások bőrén élősködőket. Az Üzem becsületes dolgozói i * a sikkasztó Rozelnyicky megbüntetését kérik. A £ építkezési üzemek losonci Hozzácsatolt-Uzemébeh csak a hibák gyors kiküszöbölésével fektethetik egészséges alapra a termelőmunkát. Maguknak a dolgozóknak kell erélyesen közbelépniük, mint Potocsni elvtárs mondotta, hogy rendet teremtsenek a maguk házatáján. Petrőcl Bálint. Kisinev üj építkezései Moldava székhelyén hatalmas bérházak és kultúrotthohok építésébe fogtak, Az eddigi négyemeletes és háromemeletes épületek után Kislnev új, nagyobb és hatalmasabb ötemeletes tömbbel gazdagodik, amely 120 családnak nyújt otthont-' A Sztálingrádi Utcán művészek dolgoznak az épületek díszítésén, A Bztalin grádl üfl Kotovszki utca sarkán már átadták rendeltetésének a zeneiskola hatalmas épületét, vele szemben a2 adminisztratív dôlgoxók bérházán dolgoznak. A Gogoly utca sarkán is nagy eXkavátorok dolgoznak új többlakásos bérház alapjain. A Pirogov és Puskin utca sarka, in büszkélkedik a ,,Pezsgőkombittát" háza és a „Magar'acS" intézet, amelyek majdnem az egész negyed területét elfoglalják. Kisinev közepén nincs utca, amelyben nem húzódnának az új épületek egész sorai: pazarul berendezett mozik, kereskedések, az 0j telefonállomás épülete, diákinternátusok, klubok, áruházak stb Nagy eseményt jelentett Kisinev polgárai életében az új sportpálya megnyitása, amely a székváros díszévé vált. A régi, fasiszta Magyarországnak egyik legszomorúbb és legvi&szataszítóbb intézménye volt a lelencház. Budapesten, az ország fővárosában, egyetlen nap sem múlt el anélkül, hogy ne találtak volna a lelencház kapujában, valamelyik sétatéri padon, vágy Utcaszögletben egy-egy elhagyott csecsemŕít. A munka és keresetnélküliség, az álszent társadalom megvetésétől való félelem és a nyomor kényszerttette erre a kegyetlen lépésre a fiatal leányanyákat, vagy a már „túlsók" gyermekkel megáldott koldüs szülőket. Az apátlan-anyátlan árvákat a lelencház vette „gondjaiba". Nyomorúságos körülmények között, a rideg és bőrtőnszerfl menhelyen „nevelte" őket 0—8 éves korukig s azután kiadta a gyermekeket vidéki családoknak, hogy néhány filléres térítés ellenében azok gondozzák tovább, táplálják, ruházzák, ha kedvük tartja, kitaníttassák, munkára szoktfts sák a lelenceket. Ezek a vidéki családok többnyire 30—40 hektár földbirtokkal rendelkező kulák famíliák voltak, akik a hozzájuk került gyermekeket csakugyan nyomban munkára fogták egykét évig libát és disznót őriztek, aztán cselédek, mftjd kisbéresek, vé gül szolgalegények lettek, és ingyen dolgoztak a kulákwak s ezért éhezés, néha elnyűtt rongy, szidalom és pofon volt a bérük. S mivel egyetlen szál sem kötötte őket akár rabt&rtójukhöZ, akár a társadalomhoz, amelynek számkivetettjei vol. tak, néhány évi szolgálat után rendszerint megszöktek és az országútak dologtalan csavargóivá, a városok bűnözőivé, börtöntöltelékké váltak. 1947-ben Rákosi Mátyás, Magyarország népének szeretett vezére, intézkedett: a lelencház intézményét fokozotason fel kell számolni, az elhftliei imiai gyott, vagy ,,kihelyezett" gyermekeket össze kell szedni, számukra otthont, iskolát létesíteni, olyan élet. körülményeket, nevelést és elhelyezkedési lehetőséget biztosítani, hogy ezek az elvadult fiatalok megtalálják helyüket a társadalomban s annak hasznos, értékeg tagjai lehessenek. így alakult meg a Rákosi Mátyás Ifjúsmunkás Város, amelynek fel avatásán, 1947 őszén, maga Rákosi Mátyás is megjelent, Az Ifjúmunkás Város egy otthonból, egy iparostanuló-iskolából és egy tanműhelyből áll. Befogadóképessége mintegy 1000—1100 gyermek. A bennlakók általános és középiskolai oktatásban részesülnek, műhelygyakorlatokat végeznek és szakmunkásokká képezik ki őket. Teljes ellátást, munkaruhát, hétköznapi polgári öltözéket és külön diszégyenruhát. zsebpénzt kapnak. Harmad-negyedéVe« korukban már teljesítménybérben dolgoz, nak és amikor felszabadulnak és kézhezkapják segédlevelüket, elhagyják az otthont. A bennlakóé ideje alatt állandóan szakképzett nevelők foglalkoznak velük, óriási könyvtáruk, kultúrtermük, saját színjátszó-, tánc. és énekegyüttesük, zenekaruk, tanulmányi szakkörük van e kedvükre foglalkozhatnak a sport bármely ágával. Az 1947-ben összeszedett gyerrne. kek, akik rongyos ruhában, mezítláb és éhesen, elzülve és még az ábécét sem isimerve kerültek az otthon ba, — ma jólkereső szakmunkásokként és egyetemi tanulmányok folytatására képesített bizonyitvánnyal a zsebükben távoznak. 1052 március 9-e nagy ünnep az Ifjúmunkás Város lakói számára:' • •• névadójuk és pártfogójuk, Rákosi Mátyás 60. születésnapja. A fiata lok nagyon széppé, nagyon emlékezetessé akarják terüli ezt a napot, sok-sok örömet akarnak szerezni annak, aki nékik emberi életet, megbecsülést, boldog jövőt szerzett. Leírhatatlan lelkesedéssel készti lödnek, egymást túlszárnyalva s buzgalomban, ezernyi Ötlettel és lankadatlan szorgalommal. A magyar iskolarendszerben az 5-ös számjegy jelenti a legjobb osztályzatot. 600 növendék, tehát az otthon lakóinak több mint fele kötelezte magát, hogy átlagos tanulmányi eredményét 4.2 fölé emeli. 1000 fiatal között természetesen akad vásott és engedetlen is. Tucatjával jelentkeztek önkéntes nevelők, akik megfogadták, hogy személyes példamutatással, a közvetlen baráti kapcsolatok erkölcsi erejével megjavítják a rendbontókat e március 9-étöl kezdve nem lesz többé fegyelmi vét. ség az otthon területén. Több, mint 900 fiatal fiú vállalt kötelezettséget arra, hogy a műhelygyakorlatok előírásait és termelési munkáját' száz százalékon felül végzi el. Március 9-én fényes ünnepség lesz az otthonban. Alig pár hét választ el az Ünnepség napjától. A fiatalok már lázasan rendezkednek, takarítanak, festetnek, csinosítják, diszítik a szobákat, az otthon épületét. El' jönnek az ünnepségre azok is, akik már kiröppentek a fészekből, el. helyezkedtek a társadalomban, vagy esetleg már saját otthont alapítottak. 300 egyetemi hallgató vesz részt ez ünnepségem, köztük 76 olyan, aki ezldőszeriht szovjet ösztöndíjjal a moszkvai és leningrádi műegyetem tanulója. Aztán bánya és kohómérnökök, művezetők, élmunkásök és sztahanovisták, katona- ós rendőrtisztek, gépállomásvesetők, stb. stb., akik mind a Rákosi Mátyás Ifjúmunkás városban formálódtak emberré s akik azelőtt mind-mind elhagyott és kitaszított árvák voltak. Az ünnepség egyik szónoka Moskovlts Pál honvéd őrnagy, a Néphadsereg politikai tisztje lesz. Azt akarja elmondani ünnepi beszédében, hogy 1948-bah még apátion-anyátlan suhaneként csatangolt az országutakon s 17 éves kora ellenére csak az elemi iskola első osztályát végezte el. Ma a budapesti Műegyetemen levelező hallgató, törzstiszti állása, felesége, kisgyermeke, szé. pen berendezett kétszobás lakása, s ami még ennél ls több, biztos jövője van. Hegedűs György kohómérnök arról fog beszélni, hogy 16 éves koráig istállóban lakott s csak egyetlen járművön ült: a trágyaszekéren. Ma az északmagyarországi szénmedence egyik legnagyobb üzemének Munkaérdemrenddel kitüntetett mérnöke. Nagyon-nagyon sok ilyen felszólalója lesz ennek az ünnepségnek ... A magyar népi demokiráciájban hincs leleheház, mert nincs rá szükség. Nincsenek elhagyott gyermekek sem. Akik öt-hat évvel ezelőtt még azok voltak, ma boldog és büszke építői az Új országnak, amely immár az övék is. Már nem érzik magukat árváknak: új édesanyjuk a nép állama s fiatal, forró szivükből a túláradó hála és szeretet érzése száll a férfi felé, aki otthont teremtett, hazát adott nekik' Ügy készülhek születésnapjára, mintha tulajdon édesapjuk lenne...