Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-26 / 48. szám, kedd

1952 február 26 U J SZO Kürtön nem érnek rá kiosztani a jegyeket A kürti postamunkások nevében már többször voltam a helyi nemzeti bizottságon ruhajegyekért Az egyik alkalommal a jegyosztó a következőket mondotta: „A ruhajegyek még nem jönnek sorra, van előbbre való dolgom is. Teljesen egyedül vagyok itt, nem tudok mindenre gondolni." Azt kérdezzük a nyilvánosságtól, hogy ha az illető egész évben egyedül lesz, akkor mi egyáltalán ne

m kapunk ruhajegyet? De hasonlóképpen van ez az élelmiszerjegyekkel is. Sokszor olyan kés/jn kapjuk meg a jegyeket, hogy több szelvény már érvényét veszti. A jobbik eset az, hogy ha van egy két napunk és megrohamozhatjuk az üzleteket, hogy a későn kapott jegyeinket - beváltsuk. Ez a helyzet tarthatatlan. Nem tudjuk elképzelni, hogy a 3800 lakó sú Kürtön, ahol működik a Csemadok, a CslSz, a Szokol és a Živena szervezet, ne lehetne találni még egy munkaerőt, aki a jegyosztásnál segítene, hogy a munkások ne a hónap végén, hanem idejében megkap ják jegyeiket. SZABÓ BÉLA, Kürt. A királyhelmeci traktoráliomás CsISz-tagjai kötelezettségvállalásukkal gyorsítják meg a tavaszi munkákra való előkészületeket A királyhelmeci traktorállomás fiatal dolgozói teljes ütemben készülődnek a tavaszi munkákra. A munkalendület annál nagyobb, mert a királyhelmeci fiatalok hosszabb ideig nem tudtak felmutatni különösebb tevékenységet. Az elmúlt évben ugyanis nem volt aktív vezetőségük s így nem is működtek együtt az üzemi pártszervezet vezetőségével és az üzemi bizottsággal. Az üzemi pártszervezet végre felkarolta az ifjúságot és így annak munkája terén jelentős javulás állt be. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a hibákat egyszer s mindenkorra kiküszöbölték, van még mit tenni, hogy a munka kifogástalanul folyjon. A traktorállomás ifjú munkásai közül különösen Brezina és üjfa lusi elvtársak emelkednek ki pr-l damutató munkájukkal. A két elvtárs a február 16-i taggyűlésen vállalta, hogy megjavít egy Sko da—30-as traktort február 24-ig Ezt a kötelezettségvállalási febro ár bl-ig teljesítették is. De a többi fiatalok sem maradtak el a vállalásukban. Takács, Illés, Szepes, Panykó, Péter, Bárány Lokša, Nehéz, Tara, Tarkanócj és Pe rikán elvtársak vállalták, hogy megjavítanak egy-egy ekét. EPERJESI OTTÓ, Királyhelmec \ A rozsnyói szövetkezet elnöke 30 koronáért adta el a tagoknak a gyapjúpontokat A rozsnyói szövetkezetből Koreny István azzal a panasszal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy a szövet kezetben a tagok az év végén sem miféle jutalmazásban nem részesültek. Koreny elvtárs levelében felsorolja, hogy a munkaegységek után milyen jutalom volt megállapítva a szövetkezeti tagok részére és arról panaszkodik, hogy a szövetkezet sem ezt a pénzt, sem a termés menynyiséget nem akarja kiadni Levelének egyik részében a kővetkezőket írja: „A szövetkezet vezetősége nagyon helytelenül "teszi, hogy a tagoknak nem fizeti ki a munkaegységek után járó jutalom bentlévö százalékát". Én ezt a dolgot másképpen állítanám be. Azt hiszem, hogy a szövetkezet vezetősége szívesen kifizetné a megállapított összeget, ha volna miből. Koreny István úgylátszik kissé téves szemszögből nézi a szövetkezeti gazdálkodást. Egyszerűen azonosítja a szövetkezetet az állami birtokokkal. Pedig a szövetkezetet nem szabad abból a szemszögből nézni, mint az állami birtokokat. Az volt a legnagyobb hiba, hogy egész évre 10.000 munkaegység volt kitervezve, de az "évvégére ez 9. szám 15.000-re emelkedett. Ez annak a jele, hogy a szövetkezet vezetősége nagyon bőkezűen bánt a munkaegységekkel. Persze arra senki sem gondolt akkor, hogy ennek még komoly következményei lesznek az év végén. Ha már a szövetkezet hibáiról beszélünk, azt is meg kell említenünk, bogy a munkafegyelem teljesen hiányzott a szövetkezetben. A szövetkezetnek a föld területéhez mérten elég sok tagja van, de ezek egy pár kivételével csak alkkor mentek dolgozni, ha éppen kedvük tartotta. Mit törődtek ők azzal, hogy termésüket a gyom eszi, vagy hogy az érett kalászból kihull a mag. Majd jönnek a brigádosok! ez volt a jelszó úgy a vezetők, mint a tagok között. A szövetkezet elnöke pedig, Liszauer Gyula, bőségesen osztogatta a brigádosoknak még az el nem végzett munkáért "is a jutalmat. Száz és száz brigádmunkás nyüzsgött aratás alatt a szövetkezet földjén. Gyorsan elterjedt Rozsnyón a hír, hogy a szövetkezetben a brigádmunkáért terméssel fizetnek. A szövetkezet vezetősége úgy határozott, hogy a férfibrigádosok munkájáért 23 kg, a nők munkájáért pedig 17 kg kenyérgabonát adnak. Fuvarosok is voltak, akik elhordták a termést, mert még a legnagyobb kulák is szívesen ment a szövetkezetnek segítenir Hogyne ment volna, mikor minden ellenőrzés nélkül ellóghatta . a napot, de a 120 kg zabot akkor is megkapta. Igy aztán ne csodálkozzunk azon, hogy az év végén nincs meg a várt eredmény. Mert csak az aratóbrigádosok 4.5 vagon gabonát vittek el a szövetkezet raktárából. A kukoricavetésnél is óriási baklö vést követtek el a vezetők. Például Koreny István szövetkezeti tag mi• kor elkészítette a vetögépet, hogy kimenjen kukoricát vetni, a szövetkezet politikai oktatója valami oknál fogva letiltotta a kukoricavetést. Hiába figyelmeztették Koreny Istvánék arra, hogy iparkodni kell a vetéssel, mert ha bekövetkezik az esőzés, hetekig nem tudnak még a földekre sem menni. Koreny Istvánok jóslata be is következett, majdnem 4 hetet késtek a kukorica vetésével az esőzések miatt. Liszauer Gyula, a szövetkezet elnöke pedig megsértődik ha az ő hibáira rámutat valaki. Pedig a szövetkezeti tago-k Liszauer Gyulát azért választották a szövetkezet elnökévé, mert azt gondolták, hogy aki azelőtt 48 hektár földön gazdálkodott, illetve cselédekkel dolgoztatott, majd csak jól fogja irányítani a szövetkezetet. Azt is gondolták a tagok, hogy a szövetkezetnek olyan emberre van szüksége, aki az üzleti ügyekben is jártas- Itt újból Liszauer Gyulára szavaztak, mert ö kocsmáros volt és a marhakereskedéshez is értett. Liszauer be is bizonyította tudását úgy, hogy a szövetkezet ma gazdaságilag rosszabul áll, mint a kezdet kezdetén. Azt is bebizonyította, hogy üzleti szellemmel is rendlekezik, mert a beszolgáltatott gyapjú után kapott „V" pontokat 30 koronás áron adta el szövetkezeti tagoknak. Ez pedig közönséges üzérkedés a szövetkezeti tagok vagyonával, amiért a kulák-elnöknek meg kell kapnia a büntetést. Ez tehát a hĺba a rozsnyói szövetkezetben:- a kulák-elnök, a laza munkafegy^em, a sült galambra várás és a tervszerűtlen munka. Ezeket a hibákat kell mielőbb a szövetkezet tagjainak kiküszöbölni és akkor bizonyos, hogy az idei évet már jó eredménnyel zárják. Azelöti a báró úr birtokán, most a szövetkezetben dolgozom A régi világban báró Stunner csíkéi nagybirtokán dolgoztam 38 munkástársammal együtt. 20 éven keresztül arattuk a földesúr gabonáját részben. Az aratási idö szerződésileg 6, de néha 7 hét is volt. Vegyük most például úgy, hogy 6 hétig tartott az aratás. A munkát reggel 4 órakor kezdtük és este 10-ig nem tettük le a kaszát, de sokszor előfordult, hogy még 10 után is a földön voltunk. A hat hétben van 36 hétköznap és 6 vasárnap. Rendszerint a vasárnapokból•is hármat dolgoztunk, ami összesen 39 napot tesz ki a munkanapokkal együtt. Ha figyelembe vesszük, hogy 39 napon keresztül reggel 4-től este 10-ig dolgoztunk és ha abból leszámítjuk a napi étkezésre fordított 2 órát, akkor ez 630 órát tesz ki. Meg kell jegyeznem, hogy ez a munka olyan nehéz volt, hogy a gyengébb munkások kidőltek Aki azonban végig tudta húzni az igát. kapott az egész aratásért 5—14 mázsa gabonát De vegyük most is csak a középarányost, mondjuk, hogy 10 5 mázsát kaptunk. Mivel ezt párosan kerestük, meg kellett osztanunk, egyre jutott tehát 5.5 mázsa gabona, ami azonban nem volt elsőosztályú tiszta búza, hanem sokszor bizony harmadosztályú gabona is került az arató részébe. Mi a helyzet ma? Nálunk az EFSzben Vanya Imre, Birkus Béla és Ivanics Vince végezték az aratási munkákat. De ne gondoljuk, hogy korahajnaltól késő estig vágták a gabonát. Ezt elvégezt.e helyettük a gép, úgy hogy nekik csak-a kévéket kellett öszszehordaniok és keresztbe rakniok. Keresetük ___ nem egész egy hónap alatt napi 5Ó0 Kčs mellett 12.000 koronára rúgott. De ez még nem minden. Minden 80 korona után 5.5 kg gabonqt is kaptak. Ez összesen 7.75 mázsa gabonát tesz ki. összegézve tehát. 24 nap alatt a szövetkezetben 12.000 koronát és 7.75 mázsa gabonát kerestek. Most gondoljuk el, ha egy munkás ma is 630 órát dolgozna az aratás alatt úgy, mint annakidején a nagybirtokon, akkor az illető munkás az aratás alatt megkeresne 39.250 koronát és 27.65 mázsa gabonát. Vegyünk most egy másik példát. Október 1-től november utoljáig 44 napot dolgoztam a szövetkezetben. Ez idö alatt megkerestem 7.720 korona készpénzt és 321 kg gabonát.' Ha a régi világban a csihei nagybirtokon ezt a munkát végeztem volna, keresetem^a legjobb esetben sem tett volna ki többet, mint 660.— koronát, amiért az akkori időben vásárolhattam volna magamnak 4.13 mázsa búzát. Könnyű kiszámítani, hogy ez a 7.720 Kis fentemlített keresetemből ma 10.13 mázsa búzalisztet vehetnék. Azt hiszem e két példából világosan látható a különbség. Véleményem szerint azt sem kell bővebben magyarázni, hogy a kulákság miért akarja minden lehető módon megakadályozni a kis- és középparasztoknak a szövetkezetbe való belépését. A kulákok ugyanis jól tudják, hogy EFSz nélkül a kisés középparasztok munkájának gyümölcse idővel az ő zsebükbe vándorolna. A kis- és középföldművesek annál inkább ragaszkodnak szövetkezetükhöz. Tudják, hogy csak most váltak igazán gazdáivá földjüknek. A szövetkezeti közös munka mindannyiunk számára biztosítja a jobb életet. BUGYIK KAROLY Tardoskedd Nagykapos a szocializmus útján 1949 elején a nagykaposi kis- és középföldmüvesek a népi közigazgatás segítségével megalakították az Egységes Földműves Szövetkezetet. A kezdet — mint mindertütt, —' itt is nehéz volt, de a tagok kitartó munkával lépésről-lépésre legyőzték az akadályokat. 1950 őszén a tagság már áttért a III. típusú munkamódszerre. A taglétszám ekkor túlhaladta a 300-at, beleszámítva a pártoló tagokat is. Már ez a tény is bizonyítja, milyen nagy munkát kel lett végezni, hogy a szövetkezet aránylag rövid idö alatt ennyit tudott fejlődni. EFSz-ünk birtokában a község területének kétharmad része van. A szövetkezet 1320 hektár földjéből 640 hektár szántóföld, 6*0 legelő, rét és erdőterület. 1951 őszén tagosítottuk a földeket. A nagytáblákon való gazdálkodás hozzásegített bennünket ahhoz, hogy magasabb terméshozamot érjünk el. A gazdaság fejlődése azt követelte, hogy új mezőgazdasági épületeket építsünk. Igy aztán felépítettünk szarvasmarhaistállót, aklot, sertéshizlaldát, garázsokat, csűröket, dohányszárítókat, stb. Különösen nagy az érdeklődés az épülőben lévő új villanyáramos dohányszárító iránt. A közös istállóban eddig 72 drb. szarvasmarhát helyeztünk el, ebből 32 fejőstehén. Ugyancsak közös fedél alatt van 562 birka és 182 drb sertés. Az elmúlt évben az állattenyésztésben, a következő eredményeket értünk el: a közellátásra leadtunk 27.147 liter teljes zsírtartalmú tejet és a tagság is megkapta a saját szükségletére a tejet. A legjobb fejőnőnk, Papp Zsuzsanna, Malinyinova módszerével magas tejhozamokat tudott elérni. Juhtenyésztésünkkel is hozzájárultunk a dolgozók közellátásához. Beszolgáltattunk 10 mázsa juhtúrót, a birkagyapjúbői pedig 17 mázsát bocsátottunk a dolgozók textillel való ellátásának megjavítására. A sertésállomány szakszerű vezetésével Köblös János foglalkozik, ö Juszková, Sztálin-díjas szovjet sertéstenyésztő módszerével ért el szép eredményeket. Szövetkezetünk 40 mázsa sertéshúst szolgáltatott be a közellátásra és 4 drb fajtiszta apaállatot adott át más EFSz-nek. Nézzük csak, milyen eredményeket értünk el a növényi termelésben. Az időjárás késleltette az aratási és cséplési munkákat, ennek ellenére is 120 százalékra eleget tettünk beszolgáltatási kötelezettségünknek. Beadtunk 14.5 vagon ter ményt. A kukorica- és burgonyabeszolgáltatásban 100 százalékot, a zöldségbeszolgáltatásban pedig 104 százalékot értünk el. A cukorrépa megmunkálásával kissé elmarad tunk, de beszolgáltatási kötelezettségünknek ebből is szászázalékra tettünk eleget. Dohányt 5 hektáron termeltünk. A dohánytermelő csoport szorgalmas munkájának köszönhető, hogy az eredetileg tervezett 5 tonna dohány helyett 6 ton nát szolgáltattunk be. A földek tagosításának és 10 traktoros lelkiismeretes munkájának eredménye, hogy az őszi mezőgazdasági munkákat idejében a terv szerint elvégeztük. Legjobb traktorosunk, Eszterhai István, naponta 15 hektár búzát, illetve rozsot vetett el. A szövetkezet tagjai elhatározták, hogy a jövőben méhészettel is fognak foglalkozni. A méhészeti csoport Végső Sándor vezetésével még ez évben megkezdi munkáját. Ennek minden gazdasági előfeltétele megvan. A szövetkezet ezenkívül modern konyhakertészetet, baromfifarmot és 20 hektáron halastavat is létesít. A szövetkezet a helyi Nemzeti Bizottság segítségével a középiskola mellett Micsurin-kört szervezett, melynek egy hektár kerti föld és 4000 darab újonnan ültetett gyü mölcsfa áll rendelkezésére. Az elmúlt évben 4 hektáron a szőlőtermesztést is bevezették a tagok, amelyet ez év tavaszán további 8 hektárral kibővítenek. A szőlőtermelésben egyik legjobb munkásunk Királyi István. Ez a kiterjedt gazdálkodás már ' nagyon szükségessé tette a külön- | bözö segédüzemek kiépítését, mint például a villannyal hajtott 6 hengeres malmot, az olajütöt, a mosódát, valamint egy kovács-, egy géplakatos- és egy kerékgyártó-műhelyt. A nagykaposi szövetkezeti tagok tudják, hogy a gazdasági élet fellendülésével arányosan emelkedik életszínvonalunk is. Ezzel együtt jár szellemi és kulturális szinvonalunk emelkedése. Hogy ezeket az igényeinket kielégíthessük, kisajátítottunk egy régebbi épületet és azt átalakítottuk kultúrházzá. A színpadot alaposan felszereltük és jól berendeztük a könyvtárat is. Sőt, a helyi Nemzeti Bizottság segítségével testnevelési és sportfelszerelést is vásároltunk. Vettünk továbbá hangszórót, gramofont és mikrofont is. Szövetkezetünkben nagyon sokat segítenek a nők. Hogy munkájukat nyugodtan végezhessék, gyermekeik számára gyérmekotthont és bölcsödét létesítettünk. A szövetkezeti tagok nagyrésze kívánja az üzemi konyha megalakítását. x Amikor így röviden leírtuk a szö. vetkezeti élet legfontosabb eseményeit, kötelességünknek tartjuk, hogy rámutassunk a helyi Nemzeti Bizottság és a helyi pártszervezet készséges támogatására. Nagykaposon bebizonyítottuk, hogy az a község, amely a háború után a soviniszta nemzetiségi ellentétek színhelye volt, most a magyar és szlovák nemzetiségű kis- és középgazdák szocialista falujává válik szeretett Pártunk és Gottwald elvtárs vezetése alatt. PAPP SÁNDOR, az EFSz, elnöke. A nagyabonyi szövetkezet készen áll a tavaszi munkák megkezdésére Egy éve annak, hogy a nagyabonyi EFSz a dunagzerdahelyi járásban és a bratislavai kerületben az első helyre került. Amikor az őszi munkákat befejeztük a következő tavaszi munkákban egy kicsit hátramaradtunk. Ezt a munkafegyelem 'meglazulása okozta. A másik hiba pedig ott volt, hogy szövetkezetünkben felütötte fejét az ellenség. Haladéktalanul el kellett távolítanunk ezeket a „jóakaróinkat". Azután nekikezdtünk a többi munkáknak. Jött az aratás és cséplés. Itt már kissé előbbre haladtunk, mert a beszolgáltatásban az első helyre kerültünk azáltal, hogy a kontingensen felül 160 mázsát szolgáltattunk be. Aztán az őszi munkákat is szépen elvégeztük, majd nekiláttunk az épületjavításoknak. Jelenleg már befejeztünk egy istállót, 70 darab növendékállat részére. Az állatokat az elkövetkezendő napokban el is helyezzük az új épületben. ^Ezenkívül megjavítottunk egy 60 férőhelyes istállót 60 drb anyadisznó részére. Az anyákat már el is helyeztük az új helyiségekben. A javítási munkák után hozzáláttunk a tavaszi munkákra való felkészüléshez. 50 hektár földet megtrágyáztunk és beszántottuk cukorrépa és korai burgonya alá. Huszonnégy hektár kiterjedésű kertészetünkben pedig a melegágyakat teleültettük salátával, amely már most szépen fejesedik. A tavaszi munkák elvégzéséhez szükséges gépeket és szerszámokat már mind megjavítottuk, úgy hogy amint az időjárás kedvezőre fordul, azonnal hozzáláthatunk a tavaszi munkákhoz. Az idén vissza akarjuk szerezni az első helyet, amit tavaly a már említett hibák miatt elveszítettünk. I KÁZMÉR ZSIGMOND csoportvezető, Nagyaboiyr