Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-24 / 47. szám, vasárnap

1952 február 26 U J SZO BÜSZKESÉGÜNK A NÉPHADSEREG A katona öntudatos kommunista fegyelme biztosi éka a harci feladatok sikeres teljesítésének A fegyelmet nem a katonaságnál kezdtük tanulni. Alapjaival már az iskolában, majd később munkahelyünkön megismerkedtünk. Hiszen rossz munkás az, aki későn jár munkába, rossz tanító az, aki a gyerekeket az alkohol győlöletére tanítja és maga iszik, rossz sportoló az, aki egészségére való tekintet nélkül csak hiúságból tör rekordok után. A fegyelem az ember egyik legszebb tulajdonsága s a

z emberi társadalomnak fegyelmezett emberekre van szüksége. A legszükségesebb a fegyelem a katonaságnál. És itt a legszigorúbb is. A fegyelem katonai életünk pillére, ez adja meg a szervezettség és felkészültség erejét. Az öntudatos Jiatonai fegyelem alapja az alakulatok közti harci együttműködésnek, míg békében biztosítja a szo'gálat feladatainak helyes végrehajtását, a feladatok teljesítését, a politikai felkészültség követelményeinek teljesítését. Sztálin generalisszimusz is arra tan't bennünket, hogy komoly eredményeket lehetetlen elérni szilárd fegyelem, szigorú katonai rend nélkül. A mult hadseregeiben is megkövetelték a ügyeimet. A mai, a népi demokratikus hadsereg és a multbani, a burzsoá hadsereg fegyelme között azonban alapvető a különbség. Az első Köztársaság idején a munkások és' parasztok a hadseregben arra voltak kényszerítve a fegyelem érve alatt, hogy alárendeljék magukat a kapitalisták akaratának. A hadsereg volt az az eszköz, amelynek segítségével a tőkések és a nagybirtokosok elnyomták a dolgozó népet. Bárhol is megmozdultak a munkástömegek, a tőkések a csendörséget, ha ez nem bizonyult elegendőnek, akkor a katonaságot küldték rájuk. A burzsoázia egyben gyűlölte a Szovjetuniót, mint a felszabadult munkások és parasztok országát, és az egész világon azon igyekeztek, hogy bármilyen úton módon életére törjenek. Ebből is láthatjuk, hogy a München előtti köztásaság hadseregében a fegyelem egyenesen a katona érdeke ellen irányult. De a dolog másik oldalát is nézve, rájövünk arra, hogy az első Köztársaság idejében a fegyelem anynyit jelentett, hogy a katona nem Gondolkozhatott, vakon kellett a parancsokat teljesítene. Minden parancsot meg kellett hallgatnia, azt is, amikor saját testvérei, a munkások és parasztok ellen küldték. Ez csak kikényszerített fegyelem volt. És minden kapitalista hadseregben a fegyelem csudán a kényszer, a katona önálló gondolkodásának elnyomásán alapult. Láthatjuk ezt a például az amerikai imperialista hadseregben. Az amerikai hadsereg az imperialisták uralmának megerősítését szolgálja. főcélja az, hogy elnyomja a demokratikus nemzieti felszabadító mozgalmat. A monopolista kapitalizmus támadó politikáját kell megvalósítania, amelynek céljai szöges ellentétben állnak a tömegek alapvető létérdekeivel és így Amerika dolgozóinak érdekeivel is. Az amerikai katonáknak nincsenek igazi céljai. Nem vetődhet fel benne a meg gyöződéses fegyelem elkerülhetetlen szükségessége, mivel az imperialista hadseregben a katonai szolgálat ellentétben áll a katona osztályérdekével. Koreában láthatjuk, hogy az amerikai katonának igen rossz a fegyelme és ez állandóan rosszabbodik, mivel az amerikai katona napról napra egyre jobban látja, hogy igazságtalan ügyért harcoJ, hogy bőrét saját kizsákmányolói érdekeiért viszi vásárra. Igen gyakoriak az olyan esetek, amikor az amerikai katonák, akiket Japánból szállítanak Koreába, vonakodnak hajóra szállni, mivel tudatáira ébredtek annak, hogy az amerikai imperializmus ügye nem az ő ügyük. A Vörös Hadseregben alakították ki először az azelőtt még sohasem ismert kemény de öntudatos fegyelmet, amely a munkások és parasztok meggyőződésén, odaadásán és önfeláldozó készségén alapul. Ilyen fegyelem csak egy újtipusú hadseregben alakulhat ki, ilyen fegyelem csak a szocializmust és a kommunizmust építő országok hadseregeiben fejlődhet ki, ott, ahol a munkásosztály áll a kormányrúdon, ahol a munkásosztály vezeti a dolgozókat. Fegyelemre tanít minket Lenin és Sztálin elvtárs. Fegyelemre tanít minket Pártunk és fegyelemre tanít minket Julius Fučík is, aki a legborzasztóbb kínokat is kibírta, de nem árulta el elvtársait, kommunista fegyelme erösebb volt, mint a legszörnyűbb fájdalom. És ez a fegyelem kommunista meggyőződésére épült, lángoló, hazafias öntudatára. A kommunista harcosok közül sokan állnak így lángoló példaként előttünk, akiktől kötelességünk öntudatos fegyelmet tanulni, hogy példásan tudjuk teljesíteni minden feladatunkat. SZABÓ ISTVÄN, közkatona. A dolgozók ielajánlásaikkal, mi eskünk teljesítésével harcolunk Uj történelmi korszakban élünk, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitott meg A munkásosztály harca és áldozatai árán szebb és jobb jövő kapui nyíltak meg előttünk, melyben a munkásosztály vezetésével és irányításával épül szocialista hazánk. A dolgozók a bányákban, gyárakban, a mezőgazdaságban és minden más munkaterületen a normák szilárdításával, a teljesítmény emelésével, új felajánlásokkal és eredményekkel bizonyítják be, hogy építeni akarják gyermekeik és az egész emberiség számára a szocializmust. Kötelezettségvállalásaik, ez az ő fogadalmuk, így esküsznek, hogy szeretik hazájukat, a népi demokratikus Csehszlovákiát és annak elnökét, szeretett Klement Gottwald elvtársat. Mi, a néphadsereg tagjai is letettük a mi eskünket, a katonai esküt, Nem azt fogadjuk meg, mint a ré. gi tőkés hadseregek katonái, hogy készek vagyunk a királyért meg halni. Nem. Mi nem a kizsákmányolók, a dolgozókon élősködő emberarcú férgek érdekeit szolgáljuk. Mi nem fogunk sohasem harcolni a bá nyákban, gyárakban és a földeken dolgozó munkástestvéreýi-k ellen. Ellenkezőleg, mi munkájukat és annak eredményeit fegyverrel a kezünkben védelmezni fogjuk az imperialista támadók ellen. Népi demokratikus hazánkban minden embernek egyenlő jogai van nak. A fontos csak az. és ez a mérv adó, hogy ki hogyan teljesíti köte lességeit hazája és népe iránt. Mi, jnagyar nemzetiségű katonák például a hadseregben anyanyelvünkön sajátítjuk el a politikai ismereA szakaszok közti verseny segít minket munkánkban Egységünkben sokat tanulunk az Uj Szó katonai rovatából, bajtársaink leveleiből. Néhány sorban én is beszeretnék számo'n, az életről, amely altiszti iskolánkban folyik. Nehéz munka várt itt ránk, különösen azokra, akik nem értjük jól s^píkaszvezetö elvtársat, aki kitűnően oktat minket, aki állandóan hangsúlyozza előttünk, hogy amit tanulunk, mindig hasznunkra lesz, hogy a jövőben mi fogunk tanítani és hogy csak akkor tudjuk teljesíteni kötelességeinket és hathatósan & szlovák nyelvet. De le akartuk védeni hazánkat, ha tisztában leszünk küzdeni az akadályt és éppen ezért verseny indult a szakaszok között, hogy melyikben fognak elérni jobb tanulási eredményt. Természetesen minden erőnket ki kell fejteni, mivel az anyagon kívül még a szlovák nyelvet is tanuljuk. A gyakorlótéren bizony számunkra könnyebb a mimka, nehezebb az elméleti rész. De tudjuk, hogy ez is nagyon fontos, mivel a katpna élete nemcsak a gyakorlótéren zajlik ie, mivel nagy gondot kell fordítani a politikai gyakorlati és elméleti kiképzésre is. A népi demokratikus hadseregben olyan katonákat nevelnek, akik minden téren megállják helyüket. A gazdag .katonai tudomány elsajátításához kitartó, okos, és türelmes parancsnokra van szükség. És itt meg kell említenem Hegedűs katonai feladatainkkal, kötelességeinkkel. És sokszor magunk is csodálkozunk, hogy Ambrus tizedes elvtárs milyen odaadó türelemmel tanít minket, Nem úgy, mint valamikor az altisztek erőszakkal és gorombasággal, hanem megértéssel magyaráz nekünk és mi katonák szeretjük is. Ilyen oktató segítségével szakaszunk jó eredményeket ér el és semmi téren nem maradunk le. Bulajcsik tiszt elvtárstól pedig megtanultuk, hogy mi az igazi öntudatos katonai fegyelem. Ilyen altisztjeink, ilyen tisztjeink vannak. Az ő vezetésükkel tanulunk, fejlődünk, őrködünk népünk boldogsága felett. GAZSIK JÓZSEF, közkatona. teket. Alakulatainknál szép eredménnyel folyik a politikai iskolázás Kubis elvtárs vezetésével. Valamenynyien lelküsmeretesen készülünk fel a vitákra, mert megértettük, hogy a katonának öntudatosnak, politikailag fejlettnek kell lennie. Tanulási kedvünket különösen az fokozza, hogy oktatóink mindent türelmesen megmagyaráznak, hogy mindent megérthessünk és megtanulhassunk. Mi kötelességünknek eleget fogunk tenni, hogy kiérdemelhessük dolgozó népünk megbecsülését és szeretetét. Mi, magyarajkú katonák egységünknél megfogadtuk, hogy kétévi .katonai szolgálatunk időtartama alatt, megtanuljuk a cseh vagy a szlovák nyelvet, hogy egymást megértve eleget tehessünk állampolgári kötelességünknek, jó őrzőivé váljunk népi demokratikus hazánknak. Csoinány Imre és Kékesi József közkatonák Miben rejlik néphadseregünk ereje A Csehszlovákiai Kommunista Párt Gottwald elvtárs vezetésével 1948 februárjában megszilárdította a munkásosztály hatalmát, biztosította az 1945. évi forradalom vívmányait. Dolgozó népünk örök időkre kezébe vette a hatalmat és még nagyobb lendülettel hozzálátott a békés, szocializmust épitö munkához. Pártunk politikája egyben állandóan szem előtt tartja azt is, hogy ' dolgozó népünk építömunkáját és vívmányait erős hadsereg védelmezze. A napokban a politikai vitakörben beszélgettünk arról, hogy miben rejlik néphadseregünk ereje. Patács Dénes közkatona azt állította, hogy hadseregünk azért oly hatalmas erő, mert katonáink tudják, mit védenek. Mosolygott, amikor ezt mondta, fejét kezére támasztotta és figyelt, hogy mit mondanak a többiek. Ezután Vajda közkatona szólalt fel és határozottan kijelentette, hogy néphadseregünk azért is erős, mivel a szovjet hadsereg példája alapján épültHelyes volt mindkét felszólalás. A múltban a burzsoá hadsereg katonái nem is tudhattak lelkesülni a Katonáink szorgalmas tanulással bővítik hi harcászati és politikai ismereteiket, hogy minden feladatot példás an tudjanak teljesiten. yvER Suhogva szállt hüvelyéből a kard, ha szabadságharc lángja lobogott, ám szégyenülten, rémülten lapult, ha bitangot szolgált vagy zsarnokot. Az önkény ellen felkelők fülében, víg induló a puskaropogás, de tompán panaszos, ha hősök vére áztatja gyászos vesztőhely porát. A fegyver él és érző lelke van. Petőfinél is sírt a kardból lett bilincs. Az igazságért harcolók szemében - a béke záloga, szent, drágái kincs. A fegyvergyárosok rosszul hiszik, hogy hasznot hoz nekik a sok gyilok. A fegyver újáértelmet kap a nép kezében s reszketnek role majd a gyükosok. A fegyver él és hallható szava, kérdezzük csak meg a katonát, ki lelkes esküszóval megfogadta, hogy véle védi, ha kell a hazát. Érzi, kezébe simuló acélja életet hordoz, nem halált. A mi katonánk védelemre készül s csak azt sebzi meg, aki minket bánt. Mert félti ám a népi katona hazája minden drága porszemét, nem adja olcsón az ordasoknak e föld kincseit, vasát és szenét. Nem adja olcsón — nem adja sehogy. A fegyvere csöve hideg acél, de forró áldozatra kész vele, ha veszély fenyegetné a célt. Gály Olga. célért. Mivel a cél akkor a dolgozó nép elleni harc volt. Nem tudhatták lelkesedéssel szolgálni az olyan rendszert, amely a dolgozókat elnyomta és kizsákmányolta. 1930-ban hivatalos kimutatások szerint 239.564 ember járt munkanélkül, 1932-ben 764.331, és az 1933-as 34-es években ez a szám a millió körül járt a hivatalos statisztika szerint és' közülük csak körülbelül 220.000 en kaptak koldusalamizsnát, munkanélküli segélyt. 1945 után a tőkések, a reakció azon igyekeztek, hogy újra nyakunkba sózzák a régi rendszert. Nem sikerült nekik és nem is fog nekik sikerülni megdönteniök a nép hatalmát. Ennek záloga néphadseregünk, amely a szovjetkatonák példájából tanulva politikailag állandóan fejlődve a mult borzalmainak teljes tudatában, teljes erőbevetéssel fejleszti harcászati és politikai tudását, hogy így megvédje határainkat az imperialisták ellen, hogy hazánk dolgozói békében építhessék országunkat. Drábek Viktor közkatona