Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-24 / 47. szám, vasárnap

1952 február 26 U J SZO BÜSZKESÉGÜNK A NÉPHADSEREG A katona öntudatos kommunista fegyelme biztosi éka a harci feladatok sikeres teljesítésének A fegyelmet nem a katonaságnál kezdtük tanulni. Alapjaival már az iskolában, majd később munkahe­lyünkön megismerkedtünk. Hiszen rossz munkás az, aki későn jár munkába, rossz tanító az, aki a gyerekeket az alkohol győlöletére tanítja és maga iszik, rossz sporto­ló az, aki egészségére való tekintet nélkül csak hiúságból tör rekordok után. A fegyelem az ember egyik legszebb tulajdonsága s a z emberi társadalomnak fegyelmezett embe­rekre van szüksége. A legszükségesebb a fegyelem a katonaságnál. És itt a legszigorúbb is. A fegyelem katonai életünk pil­lére, ez adja meg a szervezettség és felkészültség erejét. Az öntudatos Jiatonai fegyelem alapja az alaku­latok közti harci együttműködésnek, míg békében biztosítja a szo'gálat feladatainak helyes végrehajtását, a feladatok teljesítését, a politikai fel­készültség követelményeinek teljesí­tését. Sztálin generalisszimusz is arra tan't bennünket, hogy komoly eredményeket lehetet­len elérni szilárd fegyelem, szigorú katonai rend nélkül. A mult hadse­regeiben is megkövetelték a ügyei­met. A mai, a népi demokratikus hadsereg és a multbani, a burzsoá hadsereg fegyelme között azonban alapvető a különbség. Az első Köz­társaság idején a munkások és' pa­rasztok a hadseregben arra voltak kényszerítve a fegyelem érve alatt, hogy alárendeljék magukat a kapi­talisták akaratának. A hadsereg volt az az eszköz, amelynek segítségé­vel a tőkések és a nagybirtokosok elnyomták a dolgozó népet. Bárhol is megmozdultak a munkástömegek, a tőkések a csendörséget, ha ez nem bizonyult elegendőnek, akkor a katonaságot küldték rájuk. A bur­zsoázia egyben gyűlölte a Szovjet­uniót, mint a felszabadult munká­sok és parasztok országát, és az egész világon azon igyekeztek, hogy bármilyen úton módon életére tör­jenek. Ebből is láthatjuk, hogy a München előtti köztásaság hadsere­gében a fegyelem egyenesen a ka­tona érdeke ellen irányult. De a dolog másik oldalát is néz­ve, rájövünk arra, hogy az első Köz­társaság idejében a fegyelem any­nyit jelentett, hogy a katona nem Gondolkozhatott, vakon kellett a parancsokat telje­sítene. Minden parancsot meg kel­lett hallgatnia, azt is, amikor saját testvérei, a munkások és parasztok ellen küldték. Ez csak kikényszerí­tett fegyelem volt. És minden kapi­talista hadseregben a fegyelem csu­dán a kényszer, a katona önálló gondolkodásának elnyomásán ala­pult. Láthatjuk ezt a például az amerikai imperialista hadseregben. Az amerikai hadsereg az imperia­listák uralmának megerősítését szol­gálja. főcélja az, hogy elnyomja a demokratikus nemzieti felszabadító mozgalmat. A monopolista kapita­lizmus támadó politikáját kell meg­valósítania, amelynek céljai szöges ellentétben állnak a tömegek alap­vető létérdekeivel és így Amerika dolgozóinak érdekeivel is. Az ame­rikai katonáknak nincsenek igazi céljai. Nem vetődhet fel benne a meg gyöződéses fegyelem elkerülhetetlen szükségessége, mivel az imperialista hadseregben a katonai szolgálat el­lentétben áll a katona osztályérde­kével. Koreában láthatjuk, hogy az amerikai katonának igen rossz a fegyelme és ez állandóan rosszab­bodik, mivel az amerikai katona napról napra egyre jobban látja, hogy igazságtalan ügyért harcoJ, hogy bőrét saját kizsákmányolói ér­dekeiért viszi vásárra. Igen gyako­riak az olyan esetek, amikor az amerikai katonák, akiket Japánból szállítanak Koreába, vonakodnak hajóra szállni, mivel tudatáira éb­redtek annak, hogy az amerikai im­perializmus ügye nem az ő ügyük. A Vörös Hadseregben alakították ki először az azelőtt még sohasem ismert ke­mény de öntudatos fegyelmet, amely a munkások és parasztok meggyőző­désén, odaadásán és önfeláldozó készségén alapul. Ilyen fegyelem csak egy újtipusú hadseregben ala­kulhat ki, ilyen fegyelem csak a szo­cializmust és a kommunizmust épí­tő országok hadseregeiben fejlőd­het ki, ott, ahol a munkásosztály áll a kormányrúdon, ahol a mun­kásosztály vezeti a dolgozókat. Fegyelemre tanít minket Lenin és Sztálin elvtárs. Fegyelemre tanít minket Pártunk és fegyelemre ta­nít minket Julius Fučík is, aki a legborzasztóbb kínokat is kibírta, de nem árulta el elvtársait, kom­munista fegyelme erösebb volt, mint a legszörnyűbb fájdalom. És ez a fegyelem kommunista meggyőző­désére épült, lángoló, hazafias ön­tudatára. A kommunista harcosok közül sokan állnak így lángoló pél­daként előttünk, akiktől kötelessé­günk öntudatos fegyelmet tanulni, hogy példásan tudjuk teljesíteni minden feladatunkat. SZABÓ ISTVÄN, közkatona. A dolgozók ielajánlásaikkal, mi eskünk teljesítésével harcolunk Uj történelmi korszakban élünk, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitott meg A munkás­osztály harca és áldozatai árán szebb és jobb jövő kapui nyíltak meg előttünk, melyben a munkás­osztály vezetésével és irányításával épül szocialista hazánk. A dolgozók a bányákban, gyárakban, a mező­gazdaságban és minden más munka­területen a normák szilárdításával, a teljesítmény emelésével, új fel­ajánlásokkal és eredményekkel bi­zonyítják be, hogy építeni akarják gyermekeik és az egész emberiség számára a szocializmust. Kötelezett­ségvállalásaik, ez az ő fogadalmuk, így esküsznek, hogy szeretik hazá­jukat, a népi demokratikus Cseh­szlovákiát és annak elnökét, szere­tett Klement Gottwald elvtársat. Mi, a néphadsereg tagjai is letet­tük a mi eskünket, a katonai esküt, Nem azt fogadjuk meg, mint a ré. gi tőkés hadseregek katonái, hogy készek vagyunk a királyért meg halni. Nem. Mi nem a kizsákmányo­lók, a dolgozókon élősködő ember­arcú férgek érdekeit szolgáljuk. Mi nem fogunk sohasem harcolni a bá nyákban, gyárakban és a földeken dolgozó munkástestvéreýi-k ellen. Ellenkezőleg, mi munkájukat és an­nak eredményeit fegyverrel a ke­zünkben védelmezni fogjuk az im­perialista támadók ellen. Népi demokratikus hazánkban minden embernek egyenlő jogai van nak. A fontos csak az. és ez a mérv adó, hogy ki hogyan teljesíti köte lességeit hazája és népe iránt. Mi, jnagyar nemzetiségű katonák például a hadseregben anyanyelvün­kön sajátítjuk el a politikai ismere­A szakaszok közti verseny segít minket munkánkban Egységünkben sokat tanulunk az Uj Szó katonai rovatából, bajtár­saink leveleiből. Néhány sorban én is beszeretnék számo'n, az életről, amely altiszti iskolánkban folyik. Nehéz munka várt itt ránk, külö­nösen azokra, akik nem értjük jól s^píkaszvezetö elvtársat, aki kitű­nően oktat minket, aki állandóan hangsúlyozza előttünk, hogy amit tanulunk, mindig hasznunkra lesz, hogy a jövőben mi fogunk tanítani és hogy csak akkor tudjuk teljesí­teni kötelességeinket és hathatósan & szlovák nyelvet. De le akartuk védeni hazánkat, ha tisztában leszünk küzdeni az akadályt és éppen ezért verseny indult a szakaszok között, hogy melyikben fognak elérni jobb tanulási eredményt. Természetesen minden erőnket ki kell fejteni, mi­vel az anyagon kívül még a szlovák nyelvet is tanuljuk. A gyakorlótéren bizony számunkra könnyebb a mim­ka, nehezebb az elméleti rész. De tudjuk, hogy ez is nagyon fontos, mivel a katpna élete nemcsak a gyakorlótéren zajlik ie, mivel nagy gondot kell fordítani a politikai gya­korlati és elméleti kiképzésre is. A népi demokratikus hadseregben olyan katonákat nevelnek, akik minden téren megállják helyüket. A gazdag .katonai tudomány elsa­játításához kitartó, okos, és türel­mes parancsnokra van szükség. És itt meg kell említenem Hegedűs katonai feladatainkkal, kötelessége­inkkel. És sokszor magunk is cso­dálkozunk, hogy Ambrus tizedes elvtárs milyen odaadó türelemmel tanít minket, Nem úgy, mint vala­mikor az altisztek erőszakkal és gorombasággal, hanem megértéssel magyaráz nekünk és mi katonák szeretjük is. Ilyen oktató segítségével szaka­szunk jó eredményeket ér el és semmi téren nem maradunk le. Bulajcsik tiszt elvtárstól pedig meg­tanultuk, hogy mi az igazi öntuda­tos katonai fegyelem. Ilyen altisztjeink, ilyen tisztjeink vannak. Az ő vezetésükkel tanu­lunk, fejlődünk, őrködünk népünk boldogsága felett. GAZSIK JÓZSEF, közkatona. teket. Alakulatainknál szép ered­ménnyel folyik a politikai iskolázás Kubis elvtárs vezetésével. Valameny­nyien lelküsmeretesen készülünk fel a vitákra, mert megértettük, hogy a katonának öntudatosnak, politi­kailag fejlettnek kell lennie. Tanulá­si kedvünket különösen az fokozza, hogy oktatóink mindent türelmesen megmagyaráznak, hogy mindent megérthessünk és megtanulhassunk. Mi kötelességünknek eleget fo­gunk tenni, hogy kiérdemelhessük dolgozó népünk megbecsülését és szeretetét. Mi, magyarajkú katonák egységünknél megfogadtuk, hogy kétévi .katonai szolgálatunk időtar­tama alatt, megtanuljuk a cseh vagy a szlovák nyelvet, hogy egy­mást megértve eleget tehessünk ál­lampolgári kötelességünknek, jó őr­zőivé váljunk népi demokratikus hazánknak. Csoinány Imre és Kékesi József közkatonák Miben rejlik néphadseregünk ereje A Csehszlovákiai Kommunista Párt Gottwald elvtárs vezetésével 1948 februárjában megszilárdította a munkásosztály hatalmát, biztosí­totta az 1945. évi forradalom vív­mányait. Dolgozó népünk örök idők­re kezébe vette a hatalmat és még nagyobb lendülettel hozzálátott a békés, szocializmust épitö munká­hoz. Pártunk politikája egyben ál­landóan szem előtt tartja azt is, hogy ' dolgozó népünk építömunká­ját és vívmányait erős hadsereg vé­delmezze. A napokban a politikai vitakör­ben beszélgettünk arról, hogy mi­ben rejlik néphadseregünk ereje. Patács Dénes közkatona azt állítot­ta, hogy hadseregünk azért oly ha­talmas erő, mert katonáink tudják, mit védenek. Mosolygott, amikor ezt mondta, fejét kezére támasztot­ta és figyelt, hogy mit mondanak a többiek. Ezután Vajda közkatona szólalt fel és határozottan kijelen­tette, hogy néphadseregünk azért is erős, mivel a szovjet hadsereg példája alapján épült­Helyes volt mindkét felszólalás. A múltban a burzsoá hadsereg ka­tonái nem is tudhattak lelkesülni a Katonáink szorgalmas tanulással bővítik hi harcászati és politikai ismere­teiket, hogy minden feladatot példás an tudjanak teljesiten. yvER Suhogva szállt hüvelyéből a kard, ha szabadságharc lángja lobogott, ám szégyenülten, rémülten lapult, ha bitangot szolgált vagy zsarnokot. Az önkény ellen felkelők fülében, víg induló a puskaropogás, de tompán panaszos, ha hősök vére áztatja gyászos vesztőhely porát. A fegyver él és érző lelke van. Petőfinél is sírt a kardból lett bilincs. Az igazságért harcolók szemében - a béke záloga, szent, drágái kincs. A fegyvergyárosok rosszul hiszik, hogy hasznot hoz nekik a sok gyilok. A fegyver újáértelmet kap a nép kezében s reszketnek role majd a gyükosok. A fegyver él és hallható szava, kérdezzük csak meg a katonát, ki lelkes esküszóval megfogadta, hogy véle védi, ha kell a hazát. Érzi, kezébe simuló acélja életet hordoz, nem halált. A mi katonánk védelemre készül s csak azt sebzi meg, aki minket bánt. Mert félti ám a népi katona hazája minden drága porszemét, nem adja olcsón az ordasoknak e föld kincseit, vasát és szenét. Nem adja olcsón — nem adja sehogy. A fegyvere csöve hideg acél, de forró áldozatra kész vele, ha veszély fenyegetné a célt. Gály Olga. célért. Mivel a cél akkor a dolgozó nép elleni harc volt. Nem tudhatták lelkesedéssel szolgálni az olyan rend­szert, amely a dolgozókat elnyomta és kizsákmányolta. 1930-ban hiva­talos kimutatások szerint 239.564 ember járt munkanélkül, 1932-ben 764.331, és az 1933-as 34-es években ez a szám a millió körül járt a hi­vatalos statisztika szerint és' közü­lük csak körülbelül 220.000 en kap­tak koldusalamizsnát, munkanélküli segélyt. 1945 után a tőkések, a reakció azon igyekeztek, hogy újra nya­kunkba sózzák a régi rendszert. Nem sikerült nekik és nem is fog nekik sikerülni megdönteniök a nép hatalmát. Ennek záloga néphadsere­günk, amely a szovjetkatonák pél­dájából tanulva politikailag állan­dóan fejlődve a mult borzalmainak teljes tudatában, teljes erőbevetés­sel fejleszti harcászati és politikai tudását, hogy így megvédje hatá­rainkat az imperialisták ellen, hogy hazánk dolgozói békében építhessék országunkat. Drábek Viktor közkatona

Next

/
Thumbnails
Contents