Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-24 / 47. szám, vasárnap

1952 február 24 UJSZO A jó munkamegszervezéssel többszörösére emeljük a földek hozamát M yst, hogy befejeződtek az évi zárszámadások az állami gazdaságokon és az EFSz-ekben, tükröt kaptunk, amelyből vUágosan láthatjuk, hogy mit végeztünk a mult évben jól és milyen hibákat követtünk el. A dolgozó földműveseknél az volt a fölliba, hogy nem látták tisztán mezőgazdaságunk átalakulását, így aztán nem voltak képesek tudatosítani magukban azt, hogy a föld továbbra is, sőt végérvényesen csak most válik igazán tulajdonukká. Ez az állapot aztán odavezetett, hogy több EFSz-ben nem tudták a munkát úgy megszervezni, hogy az jó eredménnyel járjon. A földműveseket sok helyen elkedvetlenítette az előre tervezett hektárhozam. Azt kérdezték, hogy hol van arra a garancia, hogy egy hektáron megte rem 280 mázsa cukorrépa, vagy 28 mázsa kukorica, 22 mázsa búza, ugyanennyi árpa, stb. Azt mondták, hogy ez mind az Isten kezében van, ezen nem is érdemes az embernek a fejét törni. Ha megterem jó, ha nem, úgy is jó. Egy másik vélemény pedig az volt, hogy az állam készítette a terveket, tehát a tervek betartásáról is ő fog gondoskodni. A harmadik és egyben a legveszedelmesebb elmélet pedig az volt, hogy most minden az államé, fölösleges az em bernek annyira hajtani magát a munkában. E vélemény vallói azt mondogatták, hogy hisz az állam nem kizsákmányoló és hát reájuk is vonatkozik a 8 órás munkaidő. Nem bírták észrevenni azt, hogy ha bőséget akarunk, akkor továbbra is szorgos munkára van szükség, még abban az esetben is, ha mezőgazdasági felszerelésünk sokkal modernebb. Sőt! A gépekkel csak úgy lehet jól dolgozni, ha a munkát közben jól megszervezik. Ma különösen be kell váltani azt a régi földműves jelszót, hogy „amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra". A felsorolt könnyelműségek vezettek tehát oda, hogy nemcsak állami gazdaságaink, hanem több EFSz-ünk is ráfizetéssel zárta a gazdasági évet. Sok állami gazdaság és EFSz arra hivatkozik, hogy tagsága nem is ismerte az új munltamegszervezés módszereit és az új munkamódszereket. Jő lenne ha az ilyen EFSzek és állami gazdaságok dolgozói elfogadnák segítségünket. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy igyekezzenek megismerni a nagybéli igazgatósághoz tartozó őrsújfalusi állami gazdaságon kipróbált és nagyszerűen bevált új jzervezési munkát. A" őrsújfalusi állami gazdaságon a kukorica- é~ a cukorrépa ápolását úgy szervezték meg a mult évben, hogj a kikeléstől egészen a begyűjtésig egy-egy hektáron, egy és ugyanazon emberek fogják végezni a munkát a következő feltételek mellett: Megállapodtak az üzemi tanácscsal abban, hogy hány munkaegység szükséges egy hektár cukorrépa összes kézimunkájának elvégzéséhez és hogy hány munkaegységre van szükség a kukorica megműveléséhez hektáronként. Megbeszélik továbbá azt, hogy milyen pénzügyi tervet hagytak jóvá e munkák elvégzésére. Eldöntötték azt is, hogy hektáronként hogyan kell a cukorrépának vagy a kukoricának fizetni, vagyis, hogy hány mázsának kell teremnie. Végül pedig megegyeztek abban, hogy ha valaki túlhaladja a tervezatt répa hektárhozamot, akkor minden terven felüli métermázsa után 11 koronát kap a termelő a gazdaságtól. A kukoricánál pedig a tervezett bektárhozamon felül elért terméshozam felét fizetik ki a dolgozónak. E cuz volt a megállapodás, most nézzük milyen lett az eredmény! Özvegy Forró Teréz, úgy ápolta a cukorrépát tényleg, mint a sajátját. Igy egy hektáron ^'került 520 mázsa cukorrépa termést elérnie. Igy keresete meghaladta az 5616 koro nát. Horján Erzsébet és Gál Teréz pedig 446 mázsa cukorrépát termeltek ki egy hektáron. Keresetük 4626 Kčs. (A tervbe vett hektárhozam az egész gazdaságon 280 mázsa korrépa volt.) A munka ilyenmódon való megszervezésével Forró Teréz egy hektár földön kitermelt 75 mázsa tisz tított csöves kukoricát. Ott Anna pedig hektáronként 97.50 mázsás kukoricatermést ért el. (Kukorica ból a tervezett hektárhozam 28 má zsa volt.) A fentieket figyelembevéve bizony láthatjuk, hogy a nevezett e'vtársnők milyen jól kerestek, Ha a földművelésben dolgozók követik az őrsújfalusi állami gazdaság példáját, "„kkor az 1952-es évben igen sok gondtól szabadulnak meg és jövedelmük jóval magasabb lesz amellett, hogy egyúttal jóval több élelmiszert juttathatnak a dolgozók asztalára. MANDÄK JÓZSEF, Komárom. A nemesócsai traktorállomás a tervezeti időnél két nappal hamarabb fejezte be a gépek javítását A nemesócsai traktorállomás dolgozói örömmel olvasták a dunaszerdahelyi traktoráilomás javítóinak versenykihívását, amely a javítási munkák 1952 február 15-ig való elvégzésére vonatkozott. A nemesócsai gépjavítók a kihívást elfogadták, sőt a február 15-i időpontot két nappal megrövidítették, vagyis február 13-ra teljesítették a tervezett feladatokat. Hogyan tudták ezt elérni? A javítási munkákat csomós módszerrel végezték, összesen 5 csoport dolgozik: az első szétszedi a traktort, a második generáljavítást végez rajta, a harmadik megjavítja az előmüt, a differenciád és a sárhányókat, a negyedik csoport a villamosságot szereli, az ötödik csoport pedig összeállítja a traktort és átadja az átvevő bizottságnak. A javítási munkák sikeres befejezése érdekében a nemesócsai traktorállomás dolgozói egymás közt is versenyt indítottak. Ebben a versenyben sokáig Földes Lajos tartotta az első helyet. A műhely, és csoportvezetők értékes kötelezettségvállalásokat tettek. Elvállalták, hogy a rendes munkaidő letelte után is dolgoznak a gépek javításán. Igy például Csóka Károly műhelyvezető a munkaidőn kívül elvégzett három generáljavítást a hozzá beosztott tanoncok segítségével. Földes Lajos és tanonca szintén három darab traktoron végezte el a generáljavítást január 5-ig. Zoltán Antal két generáljavítás elvégzésére kötelezte magát, és ezt a vállalását a közbejött akadályok ellenére is becsületesen teljesítette. Németh László is két generáljavítást akar elvégezni, de az ő munkájában kisebb hibák történtek. A csoportvezetők kötelezettségvállalási akciójába Fűzi Gyula is bekapcsolódott és vállalását január 5-ig 300 százalékra teljesítette. A javítók munkája azonban távolról sem lett volna ilyen sikeres, ha Majer János fáradtságot nem Ismerő munkával nem gyártotta volna a hiányos alkatrészeket, melyeknek beszerzése nélküle sok esetben lehetetlenség lett volna. Meg kell még említeni Budai Pál traktorost, aki segédtraktorosával együtt elvégezte a generáljavítást az ATZ hernyótalpas traktorán Budai Pált mechanikus iskolára küldjük, hogy képességeit tovább tudja fejleszteni. Polgár Gáspár a nemesócsai traktorállomás • politikai megbízottja Ji moldavai traktorállomás dolgozói kötelezettségvállalásokkal gyorsítják meg a ífépek javítását Tergác József jénei dolgozó paraszt példát mutat: becsületesen teljesítí az állam iránti kötelességeit és jól felkészült a tavaszí munkákra Jéne község kis- és középföldmű-1 Ezenkívül a tej- és tojásbeadási köveseinek túlnyomórésze elfogadta és telességét is rendesen teljesiti. Meg aláírta az idei termelési és beszól gáltatási feladatokat. A beszolgáltatási feladatok teljesítéséhez a dolgozó földművesek máris hozzáláttak. Jól folyik a tojás- és a tejbeadás elég jó a marhahúsbeszolgáltatás is, csupán csak a sertéshúsbeszolgáltatásban vannak nehézségeink. Ezek is csak átmenetiek, mert vannak sertéseink, csakhogy még nem elég kövérek. A községben jelenleg lázas készülődés folyik a tavaszi munkákra. A földművesek rendbehozták a szerszámokat és előkészítették a vetőmagot. Különösen jól felkészült Tergác József kisparaszt, aki január első hetében felszántotta földjét és meg is trágyázta. Tergác József a beszolgáltatás terén Is szép eredményeket ért el. Ez évre már beszolgáltatott 200 kg marha- és 40 kg sertéshúst. Hozzá hasonló Jénei Barna földműves is, aki a közellátásra beadott 200 kg marha- és 186 kg sertéshúst. kell még említeni Jénei Gyulát, aki leadott 100 kg marha- és 150 kg sertéshúst, a ezenkívül a reá eső tejés tojásbeszolgáltatási kötelességének tervét is idejében teljesíti. De vannak Jénén olyanok is, akiknek egyáltalán nem szívügye az, hogy a dolgozók élelmiszerellátása biztosítva legyen. Itt van például Pongó József, vagy pedig Forgony Béla és Jénei András, akik egyáltalán nem igyekeznek a beszolgáltatás si kötelezettségek teljesítésére, de még a tavaszi munkákra való felkészülésre sem. Vagy pedig említsük osak meg Betes Antal kulákot, aki a múltban még a csizmáját is cselédjével pucoltatta ki. ö már a mult évben is szabotálta a terménybetakarítást. Körülbelül 30—-50 mázsa gabonát a földön hagyott megrothadni. A szabó tálást az idén is tovább akarja folytatni. Csakhogy ezt nem engedjük meg neki. KÖZLÖK LÁSZLÓ, Rimaszécs A moldavai állami traktorállomás üzemi közgyűlésén, amelyet február 16-án tartottak meg, az alkalmazottak megtárgyalták az idei terv teljesítésével összefüggő kérdéseket. Emlékezvén az 1948 februári eseményekre, a javítók ünnepélyesen felolvasták kötelezettségvállalásukat. A kötelezettségvállalás így hangzik: Mi, a moldavai traktorállomás javítói, gépészei és lakatosai a februári győzelem 4. évfordulójának tiszteletére, vállaljuk, hogy 1. megjavítjuk mindazokat a traktorokat, amelyeket be akarunk kapcsolni az idei tavaszi munkákba a megállapított időpontig, 2. megjavítjuk június 15-ig a cséplés elvégzésére szükséges tavalyi gépeket. Minden gépet kipróbálunk és csak azután adjuk át a traktorállomás vezetőségének, 3. a traktorok sérülését és munkaképtelenségét 10 százalékkal csökkentjük, 4. a gépek karbantartását rendszeresen elvégezzük és így meghoszszabbítjuk üzemképességüket. Ezután az asztalosmühely nevében Gál János adta át a következő kötelezettségvállalást: Mi, a moldavai traktorállomás asztalosmühelyének alkalmazottai, a februári események. 4. évfordulójának tiszteletére válaljuk, hogy munkánkat olyan módon osztjuk be, hogy az egyes műhelyeknek ne kelljen várniok készítményeinkre. Vállaljuk továbbá azt, hogy a napi munka elvégzése után közös tervet készítünk a következő napi munkára. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy minden reggel a munka megkezdése előtt mindnyájan tisztában legyünk azzal, hogy milyen feladatok várnak ránk. A kovácsműhely dolgozói pedig azt" vállalják, hogy a tavaszi munkák megkezdéséig minden agregátot és gépet megjavítanak mind az állomáson, mind az egyes brigádközpontokon. A börmühely alkalmazottai kötelezik magukat, hogy a gépszíjakat május l-ig megjavítják. A villanyműhely dolgozói pedig arra kötelezik magukat, hogy a tavaszi munkák megkezdéséig megjavítják az összes traktorokon a villanyberendezést. A cséplőgépek javítói június 30-ig végzik el a javítási munkákat és még a cséplés megkezdése előtt ki is próbálják a gépeket. A kötelezettségvállalásokban nem maradtak le a traktorállomás irodai dolgozói sem. Vállalják, hogy elintéznek minden függőben lévő iratot és hivatalos ügyet. A könyvelők vállalják, hogy a fizetéseket legkésőbb 4 nappal a gazdasági hónap befejezése után kiosztják. Ezenkívül minden hivatalos helyiséget havonta egyszer feldíszítenek. Az elhangzott kötelezettségvállalásokból a legértékesebb a lakatosműhely javítóinak vállalása volt, akik Nechman Rudolf és Lucskai Pál vezetése alatt február 18-ig a moldavai traktorállomás minden trak torát megjavították. Az állomás alkalmazottai nagy lelkesedéssel fogadták a kötelezettségvállalásokat. A moldavai traktorállomásnak meg van arra a lehetősége, hogy a saját feladatai megvalósítása után segítőkezet nyújtson a többi testvérüzemnek, hogy a kassai kerület többi traktorállomása is mennél előbb be tudja fejezni a gépek javítását. PATKÓ LAJOS, a moldavai traktoráilomás politikai vezetője. Az ipoly nagy falusi szövetkezetben keresztsorú vetési módszerrel vetik el a tavasziakat Az ipolynagyfalusi EFSz kovács műhelyében lázas munka folyik. A dolgozók teljes odaadással javítják a gépeket és a szerszámokat, hogy a tavaszi munkákat, amint azt az időjárás megengedi, meg lehessen kezdeni és zavartalanul el lehessen végezni. Most a boronákat és az ekéket javítják és a vetőgépeket hozzák rendbe, mert elsősorban is ezek a gépek szükségesek a tavaszi munkák elvégzéséhez. Varga elvtárs, az EFSz elnöke, azt mondja, hogy az idén az ipolynagyfalusi szövetkezeti tagok keresztsoros vetési módszerrel fogják elvetni a gabonát. Ehhez pedig elkerülhetetlenül- szűk séges, hogy a vetögépek pontosan működjenek. A keresztsoros vetési módszer bizonyára hozzájárul ahhoz, hogy az ipolynagyfalusi szövetkezeti tagok még több gabonát tudnak a dolgozók szükségleteire beadni. VILLANT LÁSZLÓ, •Ipolynagyfalu. Szímondel Sándor 117 százalékra teljesíti gépjavítási tervét A magyarbéli szövetkezetben jarovizálással kísérleteznek A magyarbéli szövetkezet tagjai jól felkészültek a tavaszi munkákra. A gépek és a felszerelések javításának túlnyomó részét már befejezték. A vetőmag tisztításával is készen vannak már. A magyarbéli szövetkezeti tagok az idén nagymértékben akarják alkalmazni a szovjet tapasztalatokat. Jelenleg az árpa előcsíráztatásával kísérleteznek, aminek következtében aztán a kikelés ideje lényegesen megrövidül. Erre a célra 4 mázsa árpát fordítottak. SZIGETI JÓZSEF, Magyarbél. A sárói traktorállomáson több gépjavító példás teljesítményt ért el. Február 22-ig a legszebb eredménnyel Szimondel Sándor dicsekedhetik, aki tervét február 18-ig 177.6 százalékra teljesítetteA saját tervezett munkáin kívül megjavított 12 darab naftapumpát. Szorgalmas munkájáért megkapta a megérdemelt jutalmat. 12 nap alatt megkeresett 6.300 koronát. De nem maradt el a javítási munkákban Füri Jónás sem, aki a februári események 4. évfordulójának tiszteletére a tervbe vett 11 II. osztályú javítás elvégzésén kívül február 15én megjavította a traktorokon a villanyvezetést is. A szocialista munkaversenybe ő is aktívan bekapcsolódott. Ez idő alatt keresete 4.500 korona volt. Meg kell még említenünk •Varga Kálmánt, aki tervezett feladatát, vagyis 11 traktor II. osztályú megjavítását február 20-ig elvégezte, sajnos, a hátramaradó egyénekről is kell beszélni. Itt van például Nagypál elvtárs, aki nemhogy a terven felül nem vállalt semilyen kötelezettséget, hanem még a sajátmaga tervét sem teljesítette. Vagy pedig gondoljunk a nagysallói gépjavítókra, akik szintén a sárói traktoráilomás alkalmazottai. Ök ahelyett, hogy minden percet kihasználnának a javítási munkák gyors befejezésére, a munkaidő letelte után^ de még sokszor munkaközben is borozgatnak a brigádközpontban. Ezek után aztán nem lehet csodálni, hogy hátramaradnak. A vágsellyeí traktorállomás javítói segítenek a köbölkúti és az érsekújvári traktorállomásoknak A vágsedlyei traktorállomás befejezte a tavaszi munkák elvégzéséhez szükséges gépek javítását. De ez után az eredmény után sem pihennek babéraikon a sellyei dolgozók, hanem segítenek azoknak a traktorállomásoknak, amelyek a tél folyamán nem tudták elvégezni a gépek javítását. Igy például a köbölkúti traktorállomás számára 11, az érsekújvári traktorállomás számára pedig egy gépet javítanak meg február 28-ig. A vágsellyei traktoráilomás Szokol-tag javítói Péter és I'utera elvtársakkal az élükön versenyre hívták ki a traktorállomás minden javítójátEmellett vállalták, hogy vasárnap is fognak dolgozni. A munkát a következőképpen osztották fel maguk között: Halom elvtárs csoportja 3 CKD jelzésű motort javít meg a köbölkúti, illetve az érsekújvári traktorállomás számára. Hamar elvtárs csoportja pedig 3 alapzatot javít meg a '' tett t űrállomások számára. A kerekes traktorokat Polák Károly csoportja javítja. Ebbe a csoportba a következő Szokol tagok tartozgak-: Putera. Papp, Farkas, Ferjencsik és Hucskó Ezek az elvtársak kötelezték magukat, hogy feladataikat naponta 120 százalékra teljesítik. Eddig a* javítások 60 százalékát végezték el. (szarka) #