Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-23 / 46. szám, szombat

1952 február 26 U J S

ZO / t A PART- ES KORMANYHATAROZAT TELJESITESEERT Az udvardi szövetkezet állattenyésztő csoportja teljesíti a reá eső ieiadaiokat Esteledik ... Nagy pelyhekben hull a hó. Télikabátos, gumiköpenyes emberek a falu minden részéből a szövetkezet irodája felé tartanak ... Az irodában egy hosszú asztal, körülötte székek. A kályhában vígan pattog a tüz és barátságos meleget áraszt. A sürü hópelyhektöl fehérre varázsolt belépő leveszi borzas báránybőr sapkáját, leveri kabátjáról a havat, körülnéz a teremben. — Kevesen vagyunk, elvtársak. — Hisz az állattenyésztő csoport legalább 30 főből áll. Hét órára mondtam az elvtársaknak — mondja Csörgő elvtárs, az állattenyésztő csoport vezetője. — Most fél hét, tehát még félóra idő elég arra, hogy mindenki megjelenjen. Csörgő elvtárs szavai igaznak bizonyultak, mert a falon lévő falióra mutatója alig ért a hetes számra, már megtelt a terem. Az állattenyésztők csoportja mind egy szálig megjelent a gyűlésen. Nagy dologra, nagyjelentőségű gyűlésre jöttek össze az udvardi szövetkezet állattenyésztő csoportjának tagjai. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének és a kormánynak február 5-i határozatát fogják megvitatni. Ez annál is inkább szükséges az udvardi szövetkezetben, mert a szövetkezet állatállománya nem éri el a tervezett mennyiséget. A határozat értelmében pedig, ha a feladatokat a hús- és zsirellátás terén teljesíteni akarjuk, szükséges, hogy elsősorban az EFSz-ek teljes erővel hozzáfogjanak az állatállomány kifejlesztéséhez. Minden lehetőséget fel kell használni a szövetkezet állatállományának kifejlesztése érdekében. Elsősorban a hiányzó állatállomány feltöltésére kell a fősúlyt helyezni. Azonkívül igyekeznie kell a szövetkezet minden dolgozójának, hogy erejéhez mérten és minden tudásával hozzájáruljon a meglévő állatállomány szakszerű gondozásához és kifejlesztéséhez. A hizlalásra szánt sertéseknél minden képpen igyekezni kell, hogy elérjék a tervezett napi súlygyarapodást, a leadásnál pedig a tervezett mennyiséget. Ha ezeknek a követelményeknek mindenben eleget tesznek a cso port tagjai, nagy segítséget nyújtanak nemcsak a szövetkezetnek, de egész mezőgazdaságunk sikeres fejlődésében és a tervteljesítésben. A határozat megvitatására az állattenyésztő csoporton kívül megjelent a helyi nemzeti bizottság elnöke, Suman elvtárs és a helyi pártszervezet titkára, Pukanyec elvtárs. A vita megkezdése előtt Suman elvtárs felolvasta a határozatnak azt a részét, ami legjobban érdekli az udvardi szövetkezet állattenyésztő csoportját. Az udvardi szövetkezet nem rendelkezik a tervezett állatállománynyal. Ügy a szarvasmarhaállomány, mint a sertésállomány feltöltése tehát elsőrendű és legfon tosabb kérdés. De történtek olyan dolgok is, különösen az etetésnél, hogy nem a legjobban bántak az állatokkal. Félredobták azt a helytálló, számtalan esetben bebizonyosodott tényt hogy a „teheneket a szájukon fejik" ós hogy azt a vita során Kadlecsik Márton felemlítette, nem is tudunk addig megfelelő eredményeket elérni sem a tejhozamban, sem pedig az állatállomány kifejlesztésében, ha továbbra is rendetlenül fogjuk az állatokat etetni. Hisz va

n olyan nap, amikor csupán árpaszecskát kapnak a tehenek másik nap viszont szénaszecskát Ez a rossz rminkamegszerve/.és következménye, mert a takarmánykészítő csoport nem szállít idejében és pontosan eleséget az ete téshez. Ha jól bánnak az állatokkal és betartják az etetésnél a pontos időt, nem fér kétség ahhoz, hogy a most alacsony tejhozamú teheneknél lényeges változás áll be és semmi akadálya sem lesz a tervteljesítésnek a tejbeszolgáltatásban. A magasabb tejhozam elérésére az egyedüli helyes út, ha elsajátítjuk szovjet kolhozok tehenészeinek munkamódszereit úgy a fejésnél, mint az etetésnél. Tegyük ezt a pontosan kimért napi takarmány helyes beosztásával, az itatás és etetés helyes bevezetésével. A villanyfejőgéppel való fejésnél vezessük be az elő és utófejést. A fejés előtti és utáni tőgymasszázs alkalmazása a napi háromszori fejésnél okvetlenül szükséges. Megemlítésre méltó a bálványi állami birtok, ahol a szovjet munkamódszerek helyes alkalmazásával két hónap alatt a tehenek tejhozama a duplájára emelkedett. Természetesen ezeken az előfeltételeken kívül elsősorban szükséges az állatállomány tervszerinti biztosítása. Lehetséges-e ez, vetődött fel a kérdés az udvardi szövetkezetben a vita folyamán. Maga az elnök, Hanzlik elvtárs, lehetetlennek tartja, hogy el tudnák helyezni — ha felvásárolnák — a még hiányzó állatállományt. „Nincs elegendő istálló, anyagkészletünk pedig kevés arra, hogy egy új közös tehén-, vagy sertésistállót építsünk". Ilyen kifogásokkal aztán nem is mehet a szövetkezet semmire s így nem lehet biztosítani a húsbeszolgáltatási kötelezettségeket, ellenben minden eszközt fel kell használni arra, hogy az állatállomány részére helyiségeket biztosítsanak. A párt :s kormányhatározat értelmében „a felhízlalóhelyek részére elsősorban az üzemek kihasználatlan istállóit kell igénybe venni, továbbá a falusi gazdagok iires istállóit, leállított malmokat, különféle ipari üzemeket, ahol a legkisebb átalakítási munkálatokkal alkalmas istállót lehet szerezni". Tehát a helyiség kérdése nem lehetetlen, mert a vita során bebizonyult, hogy igenis lehet biztosítani az udvardi szövetkezetben is a hiányzó helyiségeket. , — Van a faluban elég sok tégla, amiből közös istállót építhetünk, — mondja Csörgő elvtárs. - Vannak olyan hasznavehetetlen épületek, — vág közbe Szalai Márton — amelyeket szétszedhetünk és az itt nyert tégla és faanyagból gyönyörű közös istállókat építhetünk. - Az állatorvos házánál is üresen áll az istálló, ott szintén 20 tehenünket helyezhetnénk el, — feleli egy harmadik. A felszólalásokat tett követte. Azonnali határozatot hoztak, hogy brigádmunkával, a szövetkezet minden dolgozójának segítségével március l-ig szétszedik a hasznavehetetlen épületeket és az anyagot rendeltetési helyére szállítják. Hogy ez a határozat ne csak papíron maradjon, három felelőst választottak a brigádmunkák elvégzésének biztosítására. Ilymódon olyan nagy közös istállót tudnak majd építeni, amelyben a faluban lévő üres helyiségekkel együtt 500 hízót és 146 anyakocát tudnak elhelyezni. Az építkezést is megoldották, mert vannak a szövetkezetben ezermesterek, szakemberek, így a szövetkezet különösebb költségek és kiadások nélkül saját erejéből felépíti a hiányzó sertés és szarvasmarha istállókat. A húsellátás hiánytalan biztosítására szükséges, hogy megakadályozzuk az állatok fertőzőbetegségeinek továbbterjedését és csökkentsük az állatoknak betegség következtében való elhullását. Mindezen feltételeket csak úgy tudjuk biztosítani, ha van a szövetkezetnek felelős és a szövetkezet ügyét képviselő zootechnikusa és lelkiismeretes állatorvosa van a falunak. A február 5-i párt- és kormányhatározat kimondja, hogy „az állattenyésztés sikeres fejlesztésének előfeltétele a megfelelő, megbízható és az ügy iránt odaadó zootechnikusok, takarmányozók inszeminátorok biztosítása, akik közvetlenül az állami birtokon, az EFSz-ekben és a többi kis- és középparasztoknál segítenek sikeresen teljesíteni az állattenyésztés tervét". Ezért „1952 március végéig ki kell egészíteni a helyi zootechnikusok számát, hogy minden községben legyen egy helyi zootechnikus elsősorban a szövetkezetesek és a kisparasztok soraiból. Az 1952 év folyamán meg kell javítani a káderhelyzetet az inszeminációs, állattorvosi, zootechnikus szolgálatokban és a kádereket rendszeresen meg kell tisztítani az ellenséges és megbízhatatlan elemektől". Éppen az a helyzet az udvardi szövetkezetben, hogy az állatállomány lényegesen alacsony, gondozatlan. Nem lehet egy 3000 hektáros földterületen gazdálkodó szövetkezetnek zootechnikus nélkül jó és egészséges állatállománya. Nem hinnénk, hogy 5000 lelket számláló községben nem volna egy arra alkalmas kisparaszt vagy szövetkezeti tag, akit zootechnikus tanfolyamra tudnának küldeni. A vezetőséget terheli a felelősség, hogy nem fordítottak gondot az állattenyésztés kérdésére. Az állattenyésztők csoportja az esti gyűlésen a zootechnikus-kérdést is megvitatta. De a csoport tagjai nem elégedtek meg azzal, hogy csak megvitassák a kérdéseket, hanem ragaszkodtak ahhoz, hogy a gyűlésen hozott határozatokat minden körülmények között teljesíteni és megvalósítani kell. Igy azután három jelöltet választottak, akik közül a legalkalmasabbat a legrövidebb időn belül tanfolyamra küldik. A vita során elhatározták, hogy a szovjet kolhozisták példáját követve a lehető legjobban fogják az állatokat gondozni. Takarékoskodni fognak a takarmánnyal és szem előtt tartják, hogy a szövetkezet erejéhez mérten mindenben teljesítik Pártunk és kormányunk határozatát, mert nemcsak saját jobblé tük biztosítéka, hanem mindenkinek szocialista kötelessége, hogy a tervet minden körülmények között teljesíteni kell. MÉRY FERENC lyett a magyarbélí szövetkezeti tagok 144 darabot tartanak. Ezenkívül több kismalac is van. A gyors fejlődés következtében felmerült most a kérdés, hogy hol helyezzük el sertésállományunkat. A másik problémánk pedig az, hogy csali 96 darab sertés számára terveztük be a takarmányt, s most nem tudjuk, honnét biztosítsuk a többi sertésnek az ennivalót. Ami a szövetkezet húsbeszoigáltatási kötelezettségét illeti, elmondhatjuk, hogy marhahúsból eleget tett feladatának. A sertéshúsból pedig túl is haladta azt, mégpedig azért, mert a falu földműveseinek elmaradását is pótolni akarja valamilyen módon. A földműves raktárszövetkezet kiküldöttei mindig bátran jönnek a szövetkezetbe, mert tudják, hogy kapnak sertést. Csakhogy sokszor elvisznek mázsás disznókat is, amelyek 1—2 hónapon belül 150, sőt még annál is nehezebb sertésekké fejlődtek volna. Ebből kettős kár keletkezik: egyrészt a másfél-kétmázsás sertésekből a szövetkezetnek több jövedelme lenne, másrészt pedig a jobban kihízlalt sertések húsából sokkal több dolgozó asztalára jutna. SZIGETI JÓZSEF, Magyarbél. A magyarbéli szövetkezet túlteljesítette állattenyésztési tervét A Pártnak és a kormánynak a húsellátás megjavításáról szóló határozatát a magyarbéli pártszervezet a lehető legkövetkezetesebben akarja megvalósítani. Összehívta a helyi egyesületek vezetőit és rajtuk keresztül ismertette meg a tömegekkel e határozat hatalmas jelentőségét. A dolgozók helyeslik a Párt és a kormány ezen lépését s ezért teljes készséggel látnak hozzá a hústermelésben rájuk váró feladatok teljesítéséhez. Nézzük csak, milyen hibák voltak eddig. A földművesek között többen akadtak, akik egyáltalán nem éreztek felelősséget abban, hogy az állam iránti kötelezettségüknek eleget tegyenek. Nemcsak, hogy az ipari dolgozók asztalát nem tudták terményeikkel gazdagítani, hanem még sajátmaguk számára sem tudtak eleget termelni. Abban a hiszemben voltak, hogy kormányunk úgysem hagy senkit sem éhenhalni. Igy aztán a közság sertéshúsbeszolgáltatási kötelezettségének csak 75o/

0-ra tudot-t eleget tenni. Sőt fennáll az a veszély, hogy ez év folyamán is hiányok lesznek. A földművesek közül ugyanis többen nem tartják be a tervezett sertésállományt. Kevés malacot tartanak s így nem lesz miből beszolgáltatniok. A marliahúsbeszolgáltatásban Magyarbél százszázalékos teljesítményt ért H. Ezen a téren az idén sincsenek kilátásban nagyobb akadályok. Az EFSz-ben a sertéstenyésztésben ió a helyzet. A szaporodás aránylag nagy. A tervezett 96 darab sertés heLenthár Ferenc egy anyadisznótól 19 malacot választott el A köbölkúti szövetkezeti tagok már az elmúlt évben nagy gondot fordítottak az állattenyésztésre. Beszolgáltatási kötelezettségüknek marhahúsból 115, sertéshúsból pedig 106 százalékra tettek eleget. A tejbeszolgáltatást is 27 százalékkal túlhaladták. Az idén még jobban ki akarják szélesíteni az állattenyésztési termelést. Ezért közgyülésük jelentős részét éppen ezen kérdés megtárgyalására szentelik. A köbölkúti szövetkezet az évvégén 424 darab szarvasmarhát fog tartani- Ebből 230 darab tehén lesz. Hogy akarják ezt elérni? Ügy, hogy az összes üszőket pároztatják és a továbbtartásra alkalmatlan állatokat kicserélik értékes darabokkal. A sertésállományt 890 darabra akarják emelni. Ebből 156 darab anyadisznó lesz. Hogy az állattenyésztésben még nagyobb sikereket tudjanak elérni, több szövetkezeti tag értékes felajánlást tett. Lenthár Ferenc kötelezte magát, hogy egy év alatt egy anyadisznótól 10 malacot választ el. Ezen a téren február elején már el is érte első sikerét. Egy anyadisznótól 19 malacot választott el. A fejők közül Blazskovics János, Bírcsák István és Molnár István vállalták, hogy a tehenek évi tejhozamát a tervezett 2000 literről 2200 literre emelik. Ezt a naponta háromszori fejéssel akarják elérni. Az állatállomány kiszélesítése mellett nem feledkeznek meg a szükséges istállók felépítéséről sem. Az állatok számára biztosítják a jó elhelyezést, de egyúttal bőséges és tartalmas takarmányt is. Egy kis munkával évente több száz mázsa szénát nyerhetünk A Párt és a kormány határozata a húsellátás biztosításáról mindenki számára érthető programmot jelent. Ez a határozat a dolgozó nép húsigényének fokozódására való tekintettel igen szükséges volt. Most már az a fontos, hogy minden földműves és minden szervezet belekapcsalódjon e nagyjelentőségű határozat végrehajtásába. Hogy állatállományunkat fokozni tudjuk, ahhoz mindenekelőtt az szükséges, hogy biztosítsuk a bő takarmányalapot. Ha ezt a kérdést megfontoljuk, leszögezhetjük azt a tényt, hogy a takarmánybiztosítás lehetőségeit eddig nem használtuk ki teljes mértékben. Most konkréten a Gortva-patak partjáról van szó, amely Dobfenék, Almágy, Ajnácskö és Sőreg községek határában húzódik. E rét Sasbík és Gortva-puszták földműveseinek tulajdonát képezi. Tőlük tudom, hogy a patak 9 kilométer hosszúságban több száz hold rétet tesz tönkre évente csak azért, mert ni

ncs medre. Nem hiányzik más, csak az, hogy a földművesek a pataknak medret ássanak. Ezzel nagyon sok szénát lehetne megmenteni az állatok számára. Erről a kérdésről már többször volt szó. Az első köztársaságban összeszedték a közadót. meg aztán a Horthy-rezsim alatt is öszszeszedték a pénzt a patak medrének kiásására, az eredmény — semmi. Hogy mennyi széna vész itt kárba, megpróbálom számokban kifejezni. Évente körülbelül 50—60 vagón széna megy tönkre, ami elég lenne 100 marha ellátására. Az említett Gortva-patak medrének kiásásánál körülbelül 8000 köbméter földet kellene kiemelni, amivel hosszú időn keresztül több 100 tonna jó minőségű szénát nyernénk évente az állatok számára. A 8000 köbméter föld kiemeléséhez szükséges munka-erőket igen könnyen lehetne a környező falvakban megtaláni. Hisz minden földművesnek érdeke, hogy a patak ne öntse el a földjét. Csupán csak a megszervezés hiányzik. Maga a munka nem is olyan nagy. Gondoljuk csak meg, hogy 100 téglagyári munkás 10 nap alatt kitermel 8000 köbméter földet. A kőbányászok is megteszik ugyanazt. Igaz, hogy a patakmeder kiásásánál nehezebb munkára is kerülhet sor, de még akkor is meg tudnánk találni a szükséges munkaerőket, az érdekelt helyiségek lakossága mintegy 7000 ember, akik közül legkevesebb 100-at minden további nélkül be lehetne ebbe a munkába osztani. Fontos volna, hogy az illetékes községek lakói és nemzeti bizottságai ezt a kérdést a lehető legrövidebb időn belül megtárgyalják és megtegyék a szükséges intézkedéseket arra, hogy ma, amikor állattenyésztésünk fokozása céljából olyan nagy szükségünk van a takarmányra, ne vesszen kárba annyi drága széna. BALOGH JÁNOS, Ajnácskö. Felelőtlen könnyelmű zsírpazarlás Február 13-án Csáb községben furcsa dolog történt. Kijött Losoncról egy teherautó, hogy átvegye a háztartási sertésvágásokból beszolgáltatott zsírt a gyűjtőhelyről. Az autó személyzete S munkás, 1 soffőr és 1 vezető volt. E híres társaság tökrészeg fejjel végezte munkáját. Ezekután aztán nem csoda, ha a zsírcsomagok a teherautó helyett véletlenül a sárba estek, s ott alaposan bepiszkolódtak. De ennél még. érdekesebb dolog Is történt. Arra ment egy idősebb ember, felvette a sárba esett csomagot és me^prte a jószívű soffőrt, hogy adja alt neki. A soöőr minden további nélkül megajándékozta az illetőt a zsír<-somaggaJ. Azután arra ment a helyi nemzeti bizottság elnöke. Látta, hogy milyen rendetlenül folyik a zsír felrakása, felszólította a munkásokat, hogy olyan értékes árúval, aminő a zsír, máskép ls lehetne bánni. A társaság válasza az volt, hogy csak nem megverték a helyi nemzeti bizottság elnökét. Ezután rövidesen megjelent a helyszínen a község titkára, aki szintén figyelmeztette a rakodókat, hogy a legnagyobb felelőtlenség a drága zsírt az autó helyett a sárba hányni. Figyelmeztetése azonban hiábavaló volt, csak durva válaszokat kapott. Az ilyen felelőtlenségért az illetőknek számolni ok kell.. Az Htetékes szervek gondoskodjanak arróí, hogy ez a felelőtlen társaság megkapja megérdemelt büntetését. KISSĽVfON M IHA+.Y, Zsély