Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-22 / 45. szám, péntek

1952 február 15 —_ y j S|® Ä gyarmati rendszer elleni iiarc nemzetközi iiapie A Demokratikus Ifjúság Világszö­vetség a Nemzetközi Diákszövetség kezdeményezésére február 21-én a vi­lág minden országában megrendezi a gyarmati rendszer elleni harc nem­zetközi napját. Ez a nap már hagyományossá vált a demokratikus világmozgalomban. A gyarmati országok népei és ijúsága nemzeti függetlenségi harcának há­rom igen fontos mozzanatára emlé­keztet ez a nap: az angol flotta in­diai matrózainak felkelésére 1946. februárjában, az egyiptomi népnek^ és diákságnak 1947 februárjában lezajlott nagyszabású tüntetésére és a délkeletázsiai országok ifjúságának 1948. februárjában megtartott konfe­renciájára. Az elmúlt év ismételten megmutat­ta: végkép csödöt mondott az impe­rialisták minden arra irányuló kí­sérlete, hogy a történelem berekét bűnös támadó háborúk útján, ke­gyetlen terror segítségével visszafor­dítsák. A népek, amelyek előtt a Szovjetunió-vezette antifasiszta erők­nek a második világháborúban ara­tott győzelme megnyitotta a szabad élet távlatait, egyre nagyobb ará­nyokban bontakoztatják és fokoz­zák harcukat felszabadulásukért. Az a hősies ellenállás, amelyet a koreai nép és vele vállvetve a dicső kínai önkéntesek tanúsítanak a rabló ame­rikai imperializmussal szemben, azok a harci sikerek, amelyeket a koreai nép és a kínai önkéntesek érnek el, a vietnami nép nagyszerű győzelmei a francia gyarmatosítók ellen vívott harcban, Malájföld, a Fülöp-szigetek, Burma és más ázsiai országok népei felszabadító mozgalmának növeke­dése, a demokratikus erők komoly megerősödése Indiában — mindez ra­gyogóan igazolja Lenin geniális elő­relátását, aki már 1913-ban kijelen­tette, hogy nincs a világon olyan erő, amely képes volna megakr-" -'yozni Ázsia proletariátusának győzelmét. A gyarmati népeknek az elmúlt évben kibontakozott harca vak ré­mületet és riadalmat keltett az im­perialisták táborában, komoly csa­pást mért a háború kirobbantására és a világuralom megteremtésére irányuló terveikre. A Közel- és Kö­zépkelet népeinek harcában az ifjú­sági mozgalom komoly erőnek bizo­nyult. A nagy felszabadító harc kibonta­kozása a Közel- és Középkeleten és Észak-Afrikában, nemkülönben az afrikai kontinens többi gyarmati né­pének egyre rohamosabb ébredése szemlátomást mutatja, hogy most már semmiféle megtorlással, semi­lyen árulással nem lehet megállí­tani azoknak a férfiaknak és nőknek tíz és tízmillióit, akik kezdenek tu­datára ébredni jogaiknak és erejük­nek és akiknek harcát az egész ha­talmas békemozgalom támogatja. A gyarmati, félgyarmati és függő országok népei és ifjúsága mind job­ban megértik, hogy a népeknek a vi­lágbékéért folyó mozgalom az ő szö­vetségesük. Éppen ezért a független­ségért vívott harcukat egyre szoro­sabban egybekapcsolják a népek bé­keharcával. A békeegyezmény meg­kötését követelő felhívásra a gyar­mati és függő országokban össze­gyűlt aláírások nagy száma mutatja, hogy a gyarmati nép is felismeri: a világbéke erőinek győzelme, az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötése teremti meg azokat a fel­tételeket, amelyek közepette ezek a népek kiharcolhatják függetlenségü­ket és végre eljuthatnak odáig, hogy sorsukkal szabadon rendelkezhesse­nek. Az 1945-ben megalakult Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetségben a gyarmati országok ifjúságával együtt, a tartós békét védelmező if­júsággal élén ott dolgozik és harcol a hős szovjet ifjúság — a legboldo­gabb ifjúság, annak az országnak if­júsága, amely a világon első ízben szüntette meg az elnyomás minden formáját, amely az egykori Oroszor­szág valamennyi nemzetisége számá­ra biztosította a teljes szabadságot, egyenlőséget és a nemzeti kultúrá­nak fejlesztését. Ott harcol a Demokratikus Ifjúsá­gi Világszövetség soraiban á dicsősé­ges kínai ifjúság is, amely népével együtt tevékenyen kivette részét a -^mzetí felszabadulásért vívott harc­-> r"ost pedig áldozatkész harcot 1 -t az új élet építéséért Kínában. Ott harcol a Demokratikus Ifjú­Franciaország Kommunista Pártja az ország nemzeti érdekeiért folytatott harc élén áll Duclos elvtárs beszéde a Franciaország Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésén A L'Humanité című lap közölte, Jaques Duclosnak, Franciaország Kommunista Pártja Központi Bizott­sága titkárának beszédét, amelyet Franciaország Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülé­sén mondott. Jaques Duclos beszédében a mos­tani nemzetközi helyzettel foglalko­zott és a franciaországi viszonyokat elemezte. Beszédében többek között a következőket mondotta: „Pártunk, amely a fasiszta hódí­tók elleni ellenállás lelke volt, ma a hazánk függetlenségéért és a béké­ért vívott harc . élén áll. Ebben a haroban a munkásosztály az az egyetlen osztály, amely a nemzet érdekeit képviseli, Aszerint, hogy a pártunk vezette munkásosztály mily hathatósan veszi kezébe nemzeti ér­dekeink védelmét az új amerikai megszállókkal szemben, olyan mér­tékben talál szövetségesekre, olyan mértékben kelt felfordulást az ellen­séges táborban és kimélyíti azokat az ellentéteket, amelyek lehetővé te­szik a harc még erősebb kifejleszté­sét. Ha az amerikai politikának a fran­cia munkásosztályra és a dolgozó lakosság széles rétegeire gyakorolt hatását nézzük, kénytelenek vagyunk nagyon súlyos következtetéseket le­vonni. A munkásosztály szenved a háborús politika következményeitől, amely politikát az amerikaiak pa­rancsára folytatnak és amely gaz­daságunkat háborús gazdasággá taeEi. A munkásosztály vásárló ere­Folynak az elökészietek a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezletre Lengyelországban megalakult a moszkvai nemzetközi gazdasági ér­tekezlet országos előkészítő bizott­sága, amelynek elnöke Oskar Lángé professzor, tagjai többek között St. Jedirchowsky miniszterelnök-helyet­tes, T. Gede külkereskedelmi minisz­ter, dr. H. Kolodziejsky, az államta­nács tagja és W. K. Klosiewicz, a Lengyel szakszervezetek központi tanácsának elnöke. A lengyel újságírók szövetsége február 15-én sajtóértekezletet tar­tott a moszkvai nemzetközi gazda­sági értekezlettel kapcsolatban. Az értekezleten többek között fel­szólalt St. Gall, a lengyel külke­reskedelmi kamara elnöke, aki a moszkvai gazdasági értekezlet len­gyel előkészítő bizottsága előtt ál­ló feladatokkal foglalkozott. Dr. J. Suchy miniszter ismertet­te, milyen nagy érdeklődés nyilvánul meg az értekezlet iránt a kapitalis­ta országokban. Kiemelte, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a különféle nyugati országok képvi­seletében már eddig mintegy 500­an jelentették be részvételüket. A világ minden táján készülnek az üzleti és kereskedelmi körök a moszkvai nemzetközi gazdasági ér­tekezletre. ,, A Iran című lap a nemzetközi gazdasági értekezlettel foglalkozó cikkében megállapítja, hogy az or­szágok többsége, köztük Irán is el­küldi kereskedelmi képviselőjét a moszkvai értekezletre. Az Argentínában megalakult elő­készítő bizottság sikerrel szervezi a küldöttség utazását A Nuestra Palabra arról számol be, hogy a moszkvai értekezleten ismert gaz­dasági tényezők szándékozlak résztvenni. A finn Työkansan Sanomart arról ír, hogy a nemzetközi gazdasági ér­tekezlet széleskörű érdeklődést kelt világszerte. Finnország számára életfontosságú szükséglet a gazda­sági kapcsolatok kifejlesztése más országokkal — hangsúlyozza a lap. A finn gazdasági körök egyhangú­lag kívánják az ország megfelelő képviseletét az értaekezleten. A finn nép létfontosságú érdekei fűződnek ahhoz, — hangsúlyozza a lap — hogy minél jobban kifejlesz­szük az ország külkereskedelmi kap­csolatfiit a világbéke megőrzése és az ország függetlenségének és sza­badságának megszilárdítása érdeké­ben. Mint a DPA nyugatnémet hír­ügynökség jelenti, Joro Alberto, a brazil külügyminisztérium gazdasági osztályának vezetője elfogadta a moszkvai nemzetközi gazdasági ér­tekezletre szóló meghívást és több gazdasági szakemberrel tárgyalt részvételükről. A DPA a heti kommentárban rá­mutat arra hogy Brazília számára azért fontos a részvétel, mert ér­deklődik a szovjet gabona és a ro­mán kőolaj iránt. Brazília gabona­ellátása körül rendkívül súlyos problémák merültek fel az argen­tínai gabonasEállítások megszűnése miatt. Az indiai Kommunista Párt főtitkárának nyilatkozata A londoni Daily Worker bombay-i különtudósítójának adott nyilatko­zatában Adzsoj Ghos elvtárs, az in­diai kommunista párt főtitkára ki­jelentette, hogy a „választási ered­mények megrémítették a reakcióso­kat nemcsak Indiában, de India ha­tárain túl is. Az eredmények nagy­ban hozzájárulnak a béke ügyének védelméhez." •i- A választások eredménye — folytatta Ghos elvtárs, azt mutatja, hogy: a kongresszusi párt kormányha­talma végéhez közeledik, elvesz­tette a nép többségének támoga­tását és csak az antidemokratikus választási rendszer tette lehetővé, hogy megkapja a mandátumok többségét, bár a szavazás során kisebbségben maradt. A Kommunista Párt és az Egyesült Baloldali Front ma India legna­gyobb ellenzéki ereje, amely harcba tömöríti a széles tömegeket a kor­mány imperialistabarát és antide­mokratikus politikája ellen. Annak ellenére, hogy az, uralkodó párt a szabadságjogok korlátozásá­hoz, terrorhoz, megfélemlítéshez és megvesztegetéshez folyamodott, az indiai nép ítélete világos, — mon­dotta Ghos elvtára — majd hangsú­lyozta, hogy az ország hangulatára feltűnően jellemző, hogy elutasították a szo­cialista párt hazug „harmadik út­ját". A kommunisták annak tudatában, hogy Indiában egyetlenegy párt sem állhatna ki egyedül hatásosan a kongresszusi párttal szemben, igye­keznek széleskörű, demokratikus frontot alakítani antümperialista és antifeudális programm alapján. Ahol a kommunisták vezetésével lét­rejött a demokratikus front, jelentős sikereket aratott, így például Tra­vankor, Kocsim, Madrasz, Hajdera­bad és nyugat Bengália tartomá­nyokban. Az indiai demokratikus mozgalom a világ népeivel együtt halad előre, a békéért, a szabadságért és demo­kráciáért a háborús gyújtogatok el­len folyó harcban —- fejezte be nyi­latkozatát az indiai Kommunista Párt főtitkára. sági Világszövetség soraiban a ko­reai ifjúság, ott dolgozik a népi de­mokratikus országok ifjúsága, amely előtt a haladás és az új élet ragyogó távlatait nyitja meg a szocializmus építkezése. A Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetségben a gyarmatok ifjúságával vállvetve dolgozik és küzd a tőkés országok haladó ifjúsága, különösen azoké az országoké, amelyeknek kor­mányai a gyarmati népeket elnyom­ják, népük és ifjúságuk viszont bát­ran harcol a gyarmati népek demo­kratikus jogaiért, szabadságáért és függetlenségéért. Részletek Enrico Berlin­guernek, a Demokrati­kus Ifjúság Világszövet­ség elnökének cikkéből. je csökken és ezt még jobban elő­mozdítja a nemrégiben történt ár­emelés. A munkásosztály szenved a mérhetetlen kizsákmányolástól, ame­lyet a francia kapitalisták amerikai uraik parancsára végeznek. A szo­ciális biztosítás rendszere és a dol­gozók jogai elleni támadásnak az a célja, hogy még koldusabbá tegye a dolgozó tömegeket. Ez a háborús politika következménye, amely óriá­si kiadásokat követei meg." Jaques Duclos íjovábbá emlékezte­tett arra, hogy 1950 október 21-én a kommunista képviselők arra a hatá 7 rozatra szavaztak, amely tiltakozott Nyugat-Németországnak bármilyen formában való felfegyverzése ellen. „Ezen a téren — folytatta Duclos — éppen úgy, mint számos más té­ren is pártunk politikája általános helyeslésre talált, míg a kormány­politika a nép elégedetlenségét idézi elő. A népnek ez az élégedetlensé­ge és az ország növekvő ellenállása Nyugat-Németország felfegyverzése ellen, valamint a francia hadsereg nemzeti jellegétől való megfosztása és mint nemzeti hadseregnek meg­szűnése ellen, visszatükröződik a nemzetgyűlésben is. Ami a Nyugat-Németország fel­fegyverzéséről szóló parlamenti vi­tát illeti, világos, hogy nehezen ál­cázható ez a felfegyverzés ée ez a magyarázata azoknak az akadályok­nak, amelyekbe a különféle határozati javaslatok szerzői ütköztek. Ez a magyarázata annak ís, hogy Edgár Faure kénytelen volt felvetni a bi­zalmi kérdést. Még nagyobb határo­zottsággal kell kifejtenünk Nyugat­Németország felfegyverzése és az „Európai hadsereg" elleni kampá­nyunkat és egyben le kell lepleznünk a jobboldali párt állásfoglalását, amely elejétől fogva támogatta a Schuman-teryet és amely most lé­nyegében egyetért a Pleven-terwel is." Duclos hangsúlyozta, hogy isimé­telten el kell ismernie a német nép bátor ellenállását, a német Kommu­nista Párt és a különféle demokra­tikus szervezetek harcát az újrafel­fegyverkezés ellen és így folytatta; „Nyugat-Németország újrafelfegy­verzésének politikájával szemben mi kommunisták a Szovjetunió békeja­vaslatait állíthatjuk és kell állíta­nunk." „A béke védelmének problémája — mondotta továbbá Duclos — most elsőrendű fontosságú. A béketábor győzelme a háborús uszítók rendkí­vüli örjöngését váltja ki. Ne. m tit­kolhatják el, hogy az a dühödt őrjön­gés olyan háborús kaland veszélyét idézheti elő, amelyet csupán a szé­les tömegeknek a béke védelmére való mozgósítása akadályozhat meg. A békeharcban meg kell vitatni a széleg tömegekkel a Szovjetunió konkrét javaslatait, amelyeket a bé­ke biztosítására terjesztett elő és a legnagyobb eréllyel kell harcol­nunk az összes szovjetelleneg hazug­ságok ellen is. Harcunkban nem szabad megfeledkeznünk Sztálin elvtárs szavairól: „A békét megőrizzük és megszilárdítjuk, ha a béke megőrzésének ügyét a nép ve­szi kezébe és mindvégig kitart mel­lette." Éhségtüntetések Madridban A madridi telefanvállalat mun­kásai és alkalmazottai a város köz­pontjában hatalmas tüntetést ren­deztek, amelyben tiltakoztak a ki nem elégítő éhbérek ellen. Franco fasiszta rendőrsége vérbefojtotta a tüntetést és számos letartóztatást eszközölt. Huszonegy letartóztatot­tat később ismét szabadon kellett bocsátaniok, mivel, a telefonmun­kások sztrájkkal fenyegetőztek, hogy munkástársaik szabadonbocsá­tatását elérjék. A madridi üzenrk egész sorában rövidlejáratú sztrájkokat rendezték a munkások a. telefonvállalat mun­kásainak sztrájkjával való szolida­ritásuk jeléül. hírek a népi demokráciákból ÉPÜL BULGARIA ELSŐ KOHASZATI ÜZEME Szófiától 25 kilométerre, a Vito­sa-hegy délnyugati lankás lejtőjén fekszik a Crkva rievü kis község. A falu közelében 1950 áprilisában meg­kezdődött Bulgária első kohászati üzemének építése. Hatalmas szkré­perek és eszkavátorok egyengették az építkezés területét, amelyen most homokot, téglát és más építőanya­got szállító gépkocsik száguldanak. A betonüzem teljes kapacitással dolgozik A téli időszak ©Uenére nagy iram­ban folynak az építőmunkálatok. Felépült már a tágas, néhány­százméter hosszú fémmegmunká­lóműhely és épül a második nagy műhely — a Martin-műhely — amelynek építése a mult év őszén kezdődött. A műhelyben ma már kirajzolódnak az első bolgár Martin­kemencék körvonalai. Elkészültek az első munkáeházak, felépült a garázs, az üzemvezetőségi épület és a laboratórium­A fémmegmunkáló műhely teteje alatt könnyedén siklik sínjein a ha­talmas emelődaru. A Vaszil Kolárov szerelőbrigád itt szereli össze az első gépeket és munkapadokat. A brigád bonyolult és felelősségteljes feladatat végez és sikerrel teljesíti szocialista kötelezettségvállalását: „Teljesíts mindennap két normát!" Az építkezés egy másik élenjáró brigádja Sztamen Manasziev kömü­vesbrigádja. Munkahőstettaik híre messze eljutott az építkezés határa­in túlra — nevüket ismeri az egész ország. A brigád napról napra, hó­napról hónapra túlteljesíti tervét. „Egyes elmaradt munkások — mondja Manaszjev — néha azt kér­dezik tőlünk: miért igyekeztek any­nyira, hová siettek? Hogy is lehet ne másként — válaszoljuk —. hi­szen most az egész nép épít. Vala­mennyien sajátmagunknak, az egész népnek építjük a szép jö­vőt!" Az építkezésen egyetlen percre sem szünetel a munka. „Üzemünk méreteiben és jelentő­ségében a dimitrovgrádi Sztálin ve­gyészeti kombinát után Bulgária második legnagyobb üzeme lesz — mondja Ivan Gojcsev, az építkezés főmérnöke. — A mi üzemünk a di­mitrovgrádi kombinát édestestvére. A vegyészeti kombinát műtrágyával segíti a mezőgazdaság fejlődését, mi pedig fémmel gazdagítjuk a bol­gár népgazdaságot. Kollektívánk fo­kozott erőfeszítéssel dolgoziki, hogy üzemünk építkezése minél előbb befejeződjék." SZÁZMILLIÓK KULTÜRFOR­RADALMA KINABAN A népi hatalom bevezetése óta a Kínai Népköztársaságban nagy lép­tekkel halad a dolgozó tömegek kulturális fejlődése. Abban az or­szágban, amelyben a lakosság 90% írástudatlan volt, napjainkban szé­leskörű kultúrforradalom megy végbe. A Kínai Kommunista Párt kezdeményezésére tanulási mozga­lom indult és ez a mozgalom az egész országban elterjedt. 1951-ben 1,780.000-re emelkedett azoknak a munkásoknak a száma, akik napi munkájuk mellett esti iskolákon ta­nulják meg az írásit, olvasást. Meg­indult a tanulás a falun is. A népi hatalom szervei 290.000 téli iskolát létesítettek a falvakban. Ezekben a parasztok tízmilliói tanulnak. A kormány elhatározta: százmillióra emeli az analfabetizmus leküzdését szolgáló tanfolyamok hallgatóinak számát. A kerületi és megyei központok­ban külön bizottságok alakultak az írástudatlanság felszámolására. Az írni tanulók számára különleges tankönyveket és népszerű politikai brosúrákat adnak ki. Közép- és Dél­Kínában több mint nyolomillió tan­könyvet osztottak szét a parasztok téli iskoláinak hallgatói között. Az elemi iskolai oktatás terén az elmúlt év folyamán a legnagyobb sikereket Északkelet-Kínában érték el. Itt több mint 350.000 elemi is­kqla működik. A tanulók 85 száza­léka munkások és parasztok gyer­meke. - Észekkelet-Kínában minden faluban van már elemi iskola.

Next

/
Thumbnails
Contents