Uj Szó, 1952. február (5. évfolyam, 27-51.szám)

1952-02-19 / 42. szám, kedd

1952 tebruär 19 U J SZO O. G rote wo hl az NDK kormányának a békeszerződés gyors megkötéséről szóió követeléséről Ottó Grotewohl kormányelnök, a Berlinben megtartott sajtókonferen­cián beszédet mondott és rámuta­tott azokra az okokra, amelyek a Német Demokratikus Köztársaság kormányát arra késztették, hogy közvetlenül a négy nagyhatalomhoz forduljon a Németországgal való békeszerződés gyors megkötésére Taló fölhívással. „Általánosan ismert a Német De­mokratikus Köztársaság kormányá­nak az a törekvése, hogy megvaló­sítsa Németország gazdasági és po­litikai egységét maguknak a néme­teknek kölcsönös megegyezése alap­ján, — mondotta Grotewohl elv­társ. — Törekvésünket azonban Nyugat-Németország politikai életé­nek hivatalos képviselői nem támo­gatják úgy, -J-ogy reméltük. E kép­viselők állásfoglalása a parlament­ben és Nyugat-Németország kormá­nyának állásfoglalása éles ellentét­ben áll a tiémet nép legszélesebb rétegeinek,; — sőt merem állítani — a német nép többségének állásfog­lalásával". Ottó Grotewohl kormányelnök ez­után rámutatott arra, hogy Nyu­gat-Németországnak „Európa vé­delmében" való részvételéről a bon­ni parlamentben lefolyt legutóbbi viták során Adenauer határozatára csak 204 képviselő szavazott, míg a határozat ellen 156 képviselő, vala­mint hangsúlyozta, hogy a szava­zás eredményei megmutatják, hogy a bonni parlament nem egységes és nem képviseli a német nép érdekeit. A nyugatnémet lakosság széles mértékben támogatja Németország Kommunista Pártjának jelszavát: „Le Adenauer kormányával!" és őszintén egyetért a népi kamarának az össznémet tanácskozások meg­rendezésére tett javaslatával az össznémet választási törvényjavas­lat alapján, amelyet a Német De­mokratikus Köztársaság kormánya dolgozott ki. Ottó Grotewohl elvtárs ezután rámutatott arra, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság kormányá­nak azoí! törekvése, hogy megegye zés jöjjön létre a németek között, eddig még nem járt eredménnyel, valamint rámutatott arra, hogy azok az események, amelyek az utóbbi időben Nyugat-Németország­ban lejátszódtak, a bonni uralkodó körök súlyos politikai válságáról ta­núskodnak, majd végezetül ezeket mondta: „Szükségesnek tartjuk ezért, hogy a szövetségeseknek kijelent­sük, hogy emlékezniök kell saját határozatukra és meg kell tenniök azt a lépést, amelyről levelünkben írunk, — t. i. meg kell adni a né­met népnek a békeszerződést". _ Hogy mily nagy jelentősége van számunkra a békeszerződésnek, azt megírtuk levelünkben a négy nagy­hatalom kormányainak. Szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy a szövetségesek lehetővé teszik szá­munkra a békeszerződés megkötését és ezzel megteremtik azokat a föl­tételeket is, — és ezért harcolunk szivósan már hosszú évek óta, — hogy Németország egységes és bé­keszerető állammá válhasson, amely a demokratikus alapelvek alapján építheti jövőjét, hozzájárulhat né­pnük belső egységesítéséhez, Né­metország gazdasági felvirágzásá­hoz és a világ összes nemzeteivel való baráti kapcsolatok felvételé­hez. Az a tény, hogy az ilyen béke­szerződés megkötése után azonnal véget lehet vetni a remilitarizáció problémájának, mindenki előtt kell, hogy világos legyen, mert a német nép nem óhajtja az újrafelfegyver­zést. A békeszerződés, amely visz­szaadná Németországnak a saját sorsáról való együttes döntés jogát, egyben kimondaná, , hogy Németor­szág nem fog újrafelfegyverkezni és egységre fog törekedni, ami le­hetővé teszi számára, hogy jövőjét az összes nemzetekkel békességben építhesse. A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet célia az is, hogy lizieti kapcsolatok alakuiianak ki a különböző országok ipar és kereskedelmi körei köiött A Börsen cimü lap, a dán üzleti körök sajtóorgánuma, nyilvánosság­ra hozta a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet összehívására alakult kezdeményező bizottság elő­készítő albizottságnak kölemlsnyét. A közlemény szerint a bizottság február 10—12-iki kopenhágai ülé­sén megelégedéssel állapította meg, hogy az értekezlet Összehívásának gondolata nagy érdeklődést keltett sok ország kereskedelmi és ipari körei, szakszervezeti, tudományos és társadalmi életének képviselői, valamint különféle' szervevetek kö­zött. A Francia Kommunista Párt felhívja a népet a békeharcra Február 14-én fejeződött be a fran­cia kommunista párt központi bizott­ságának teljes ülése. A befejező gyűlésen vitát rendez­tek August Lecoeur „A francia kom­munista párt szervezeti feladatai és tevékenysége" című előadásáról. A záróbeszédet Jaques Duclos, a francia kommunista párt központi bizottságának titkára tartotta. A plénum a francia népnek szóló nyilatkozatot fogadott el, amelyben felhívják az összes hazafiakat, hogy egyesüljenek a békeharcra Nyugat­Németország felfegyverzése ellen, va­lamint a f rímei a hadsereg nemzeti jellege megsemmisítése, Franciaor­szág amerikai megszállása ellen, a vietnámi háború befejezéseért, az atomfegyver eltiltásáért, az általá­nos fegyverkezés csökkentéséért, az öt nagyhatalom közötti békepaktum megkötésért és a kereskedelmi kap­csolatoknak Franciaország és az ösz­szes országok közötti kimélyitésért. A közlemény hangsúlyazza, hogy az értekezletet nem kormányszer­vek hívták össze, részvevői nagy­iparoosk, kereskebök, mezőgazda­sági tényezők, közgazdászok, mér­nökök, szakszervezeti és szövetkeze­ti funkcionáriusok lesznek. A bizottság az egyes országok előkészítő bizottságainak észrevéte­leit figyelembe véve, célszerűbbnek találta, ha a napirendi kérdéseket nem az egyes országcsoportok je­lentései, hanem az értekezlet rész­vevőinek felszólalásai alapján vitat­ják meg. A különböző kérdések meg­tárgyalása céljából a bizottság azt javasolja, hogy a teljes ülések mel­let szervezzenek szakbizottságokat egyes problémák megtárgyalására. Az értekezlet célja az is, — írja a nyilatkozat, — hogy üzleti kap­csolatok alakuljanak ki a különbö­ző országok ipari és kereskedelmi körei között. Az előkészítő bizott­ság minden érdekeltet meghív az értekezletre. Meghívja a nagyiparo­sok, kereskedők és agrárkörök, ke­reskedelmi' kamarák, ipari egyesü­lések, pénzügyi szakemberek, vala­mint a szövetkezeti szervezetek kép viselőit. Az értekezlet lehetőséget nyúrjt minden részvevőnek arra, hogy füg­getlenül politikaii meggyőződésétől, hozzájárulhasson a különböző or­szágok közötti kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolatok kifejlesztéséhez. A bizottság emlékeztet a szovjet előkészítő hizottság nyilatkozatára, amely hangsúlyozza, hogy az érte­kezlet részvevőinek Szovjetunióbeli tartózkodásuk idején lehetővé teszik, hogy kapcsolatot létesítsenek a szov­jet kereskedelmi, ipari és szövetke­zeti szervezetek képviselőivel. Halálra ítélt görög hazafiak rokonainak levele Sztálin elvtárshoz S. K. Carapkin, a Szovjetuniónak az ENSz mellett működő helyettes megbízottja, a következő levelet in­tézte Padilla Nervohoz, az ENSz közgyűlése hatodik ülésszakának elnökéhez: Elnök úr, J. V. Sztálinnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnö­kének címére a következő felhívás érkezett a halálraítélt görög haza­fiak rokonaitól: „Három hónap sem mult el azóta, hogy az athéni rendkívüli bíróság — megszüntetésének előestéjén — halálraítélt 12 görög hazafit, (7 fértfit és 5 nőt), mert nem voltak hajlandók megtagadni politikai meggyőződésüket. A görög és a vi­lágközlemény nyomására az ítéletet nem hajtották végre, Görögország­nak az ENSz-ben működő megbí­zottja pedig hivatalosan kijelentet­te, hogy az említett halálraítélteket nem fenyegeti a kivégzés veszélye, mert kiterjednek reájuk a görög kormány által kidolgozott kegyelmi intézkedések. A valóságban a görög kormány nem akarja, hogy sokat szenvedett országunkba végre bekövetkezzék a megbékélés és továbbra is fenn akarja tartani a gyűlölködést. A 12 halálraítélt közül hatot — Beloian­niszt, Grammenoszt, Kannelokuloszt, Kalofoliászt, Joanidust és Gheor­giádut — 1952 február 15-én ismét biróság elé állítnak ugyanazon „bűncselekmény" miatt, amiért már halálraitélték őket, A vádlottak közül egyik sem katona, országuk nincsen hadiállapotban, de ennek ellenére, katonai bíróság ítélkezik majd feliettük a 375. számú tör­vény megsértésének vádja miatt. Ez a törvény a háborús bűnösök, hazaárulók és kémek büntetéséről intézkedik. Jellemző a bírósági el­járás előkészítése. A vádlottakat az Aszfália tartja fogva, szigorúan el­szigetelték őket, még védőjükkel sem találkozhatnak. Kétségtelen, hogy a katonai bí­róság ismét halálra ítéli őket. Mi több, azt állítják, hogy a halálos ítélet elhangzása után, harmadnap­ra valamennyi elítéltet agyonlövik. Az újból bíróság elé állítottak hozzátartozóinak nevében felszólí­tunk minden becsületes embert, hogy keljen a görög hazafiak vé­delmére és követelje, hogy ezután egyetlen csepp vér se ömöljön a véráztatta görög földre. Kérjük, avatkozzék be és hárítsa el a ve­szélyt rokonaink feje felöl. Tisztelettel: Vasziliki Beloianni Amalia Kalofolia, Irini Grammejťu. Carapkin elvtárs az idézett le­vélre hivatkozva, rámutat, hogy a görög hazafiak életét újabb halálos ítélet fenyegeti és ezért felkéri az ENSz közgyűlés elnökét, tegyen meg az Egyesült Nemzetek Szerve­zetén keresztül minden szükséges intézkedést e görög hazafiak életé­nek megmentésére. A szovjet esztergályosok és olvasztárok nagy sikerei A szovjet iparban új munkamódszereket vezetnek be A szovjet ipar különféle ágaza­taiban mindinkább terjesztik a gyors munkamódszereket. A szta­hanovista újítók alkotó kezdeménye­zései a termelést állandóan előre viszik a haladás útján, mégpedig nem a fizikai megerőltetés fokozá­sával, hanem a tökéletes szovjet technika jobb kihasználásával és új eszközök használatával. így például a moszkvai üzemek­ben már sok munkamódszert alkal­maznak, amelyek ötszörösen, sőt tízszeresen meggyorsítják a fém­megmunkálást, az olvasztás idejét, a Martin-kemencékben mintegy 20 —25o/ 0-kal és a fúrási sebességet 2000—3000 fordul attaJ emelik a ren­„A segítség" leple alatt elszegényítik a íüggő és gyarmati országokat A finn újságírók a béke védelméért A finn újságírók gyűlésén, amely e napokban fejeződött be, határozatot fogadtak el, amelyben kifejezésre juttatják a Finnország békéjét, füg­getlenségét és nemzeti kultúráját ve­szélyeztető amerikai expanzió elleni harc fontosságát. A határozatban kifejtik, hogy a haladószellemü újságírók ebben a harcban társuknak tekintenek min­den békevédőt, aki kötelezettséget vállal, hogy mindenben támogatja mozgalmukat. A szövetség szolidari­tását fejezte ki a béke védelmének javaslatával, amelyet a finn nép de­mokratikus szövetségének frakciója terjesztett elő. A gyűlésen kijelentették, hogy az a javaslat, amelyet Kekkonen finn kormányelnök terjesztett elő és amely a skandináv országok semle­gességére vonatkozik, a finn nép többségének .helyeslésével találkozik és hogy ennek a javaslatnak a meg­valósítása elősegítené a béke védel­mét az egész világon. Burma fővárosában, Rangunban véget ért az ázsiai és távolkeleti egyesült nemzetek szervezete gaz­dasági bizottságának nyolcadik ülé­sezése, amelyen ezen országok gaz­dasági újjáépítésének és fejleszté­sének kérdéseit tárgyalták meg. Az ülésezés munkája újból megmutatta a két elvileg eltérő állásfoglalást a fökérdések ftiegoldásával szemben, amelyek Ázsia és a Távolkelet or­szágai között fennállanak. Az egyik főprobléma, amely Ázsia nemzeteire különös jelentőséggel bír, a gazdasági fejlődés problémája. Elegendő annyit mondani, hogy Ázsia országai (Kína és a Szovjet­unió ázsiai részének kivételével), Afrika és Latinamerika együttesen állandóan kevesebb acélt termelnek évente, mint Nyugateurópa orszá­gai egy hónap alatt. India textil­ipara — amely ország gyapotter­melő, — több mint 10 millióval ke­vesebb orsóval bír, mint Anglia 40 millió orsója, jóllehet Indiának nyolcszor több lakosa van, mint Angliának. Érthető, hogy az ilyen gazdasági elmaradottság felszámolása, az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése és a nemzetközi kereskedelem kifejlesz­tése ezen országok számára elsőren­dű fontosságú kérdés. A Szovjetunió képviselői az ENSz ázsiai és távol­keleti gazdasági bizottságának ülé­sezésén újból bebizonyították, hogy a Szovjetunió kész Ázsia és a Távol­kelet országainak kölcsönösen elő­nyös feltételek mellett gépeket, üzemanyagokat, villany- és közle­kedési berendezéseket szállítani a kitermelő iparágazatok számára. A Szovjetunió képviselői rámutattak A moszkvai Pravda cikke nyomán arra, hogy az élelmiszerválság ki- | küszöbölésének és az ezen országok gazdasági helyzete megjavításának legfontosabb feltétele a földreform azonnali bevezetése, ami megfelel Ázsia országaiban a néptömegek ér­dekeinek. A szovjet javaslatok az USA, Anglia és Franciaország ellenállá­sába ütköztek, amelyeknek érdekük­ben áll az ázsiai országok gyarmati elmaradottságának fenntartása. Az USA imperialistái állandóan meg­kísérlik, hogy a gyarmati országo­kat bevonják Truman rábszolga­programmjának negyedik pontjába, amely az elmaradott országoknak úgynevezett „műszaki segítségéről" szól. Az* imperialista országoknak a gyarmatokért folytatott kemény harcában — mert ezek az országok stratégiai nyersanyagforrásokat je­lentenek, — az amerikai monopolis­ták megkísérlik a „negyedik pont" pcogrammját a világuralomra tö­rekvő őrült terveik megvalósításá­nak egyik eszközévé változtatni. A programm „negyedik pont"-já­nak első sorban az a célja, hogy az elmaradott országokból stratégiai nyersanyagot szerezzen. Ezekből az országokból az Egyesült Államok a katonai-stratégiai nyersanyagok háromnegyedét szállítják ki saját­maguk számára. Mielőtt az Egye­sült Államok Koreát megtámadták volna, Indiában megvásárolták a magánérctermelés 80%-át- Az USA Indonéziából, Malájból. Cejlonhól a természetes kaucsuk 96%-át szállít­ja ki, Indonéziából az ólomérc 40%. át stb. Az elmaradott országok termé­t szeti gazdagságának kirablása az amerikai monopolista ragadozóknak óriási nyereségeket biztosít. Ha fi­gyelembe vesszük azokat a külön­féle jövedelmeket, amelyeket az amerikai monopóliumok az elmara­dott országokból kifacsarnak, rájö­vünk, hogy a háború utáni időszak­ban az TTSA monopóliumai ezekből az országokból évente legkevesebb 7.5 milliárd dollár nyereséget vág­nak zsebre. Az úgynevezett ,,műszaki segít­ség" nyújtását az USA uralkodó körei arra használják fel, hogy még jobban beavatkozzanak az ázsiai or­szágok belügyeibe. Ez a segítség .elsősorban katonai építkezések fel­építésében áll az USA agressziós céljai érdekében. A sajtó jelenti pél­dául, hogy azért a 10 millió dollár­ért, amelyet az amerikaiak Burmá­nak nyújtottak, korszerűsítették a ranguni kikötőt és felszálló terüle­teket építettek a repülőtereken. A malária ellen folytatott harcban nyújtott segítség leple alatt az amerikaiak l3urma határvidékein a repülőterek egész sorát építették fel. A nemzetek megrablásának és le­igázásán,ak politikájával szemben áll a szovjet békepolitika, az összes nemzetek, a nagy és kis nemzetek jogainak és érdekeinek megvédése. A szovjet képviselők állásfoglalása az ENSz ázsiai és távolkeleti gaz­dasági bizottságának nyolcadik ülé­sezésén újból megmutatta az összes országok népeinek, mily következe­tességgel védelmezi a^ Szovjetunió az ö legfontosabb érdekeiket. A Szovjetunió hangját az emberek százmilliói hallgatják, mert ez a ba­rátság és a béke hangja. des normával szemben. A „Krasznij Proletarij" moszkvai üzemben a munkások már 450 revolverpadon, marógépen, gyalúgépen és más gé­peken dolgoznak gyorsított mód­szerekkel. Az átlagos vágósebesség az üzemben az utolsó évek alatt több mint háromszorosára emelke­dett. Pavel Bikov kiváló moszkvai fémesztergályos. a Sztálin-díj nyer­tese. bebizonyította, hogy a szovjet készitményü eszközökkel a szovjet revolverpadokon az acélt percenkénti 3000 méteres sebességgel és az ötvényt percenkénti 1800 méteres sebességgel lehet vágni, tehát majd­nem háromszor olyan gyorsan, mint a háború előtt. Vaszüij Zsirov, a középvolgai gép­üzem fiatal munkása, új gyorsasági módszert kezdett alkalmazni a fú­rásnál. Az újító kezdeményezésére tökéletesített . mintafúrókat gyár­tottak, amelyek -lehetővé teszik a gyorsaság másfélszeresére, sőt két­szeresére fokozását. Vaszilij Zsirov kezdeményezését jóváhagyta a Szov­jetunió gépipari minisztériuma és az összszövetségi tudományos mérnöki­műszaki gépipari társulat. A szta­hanovista az ország számos üzemébe ellátogatott és a munkásokat meg­ismertette módszerével. Számos ja­vaslata, amelyeket izekben az üze­mekben már megvalósítottak, nagy megtakarítást jelent. A Szovjetunió kohóüzemeinek Martin-kemencés olvasztárai töme­ges mértékben végzik a gyorsolvasz­tást. Igy például az uráli cselja­binszki kohóüzemek olvasztárai eb­ben az évben több, mint száz gyors­olvasztást végeztek. A magnitogor­szki kombinát legjobb olvasztár­brigádjai a mult hónapban az ösz­szes olvasztások 80o/ n-át gyors módszerrel végezték és februárban az olvasztások száma 85o/ 0-kal emelkedett. Az olvasztások átlagos idejét a grafikonnal szemben egy' óra 10 perccel csökkentették. Az év eleje óta a kombinátnak csupán egyik Martin-kemencéjében mint­egy 1400 tonna fémet olvasztottak ki terven felül. Svédországban megkezdődött a brkehónan Svédországban február 15-én kez­dődött meg a békehónap, amelyet a svéd béke védők bizottsága és más szervezetek rendeznek. A béhónap megnyitása alkalmából a békevédrík svéd bizottsága felhí­vást intézett az összes jóakaratú em­berekhez és az összes demokratikus szervezetekhez, hogy erősítsék a bé­kevédíík mozgalmát. >

Next

/
Thumbnails
Contents