Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-10 / 8. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek l c/t mai számban : Bizottság alakult a szociális segélyek biztosítására (2. old.) A pénzügyi megbízotti hivatal közli (2. old.) A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Az SzK(b)P Központi Bizottsága és a Szovjetunió miniszter, tanácsa köszönti G. M. Malenkov elvtársat (3. old.) A francia Kommunista Párt nyilatkozata a kormányválságról (3. old.) A magyarbéli szövetkezet tagjai nem elégednek meg eddigi eredményeikkel éts emelik a földek hektárhozamát és az álla­tok hasznosságót (5. öld.) Büszkeségünk a néphadsereg (6. old.) A Csemadok lévai helyi szervezetének kul túrműködése (7. old.) Bratislava, 1952 január 10, csütörtök 2 Kčs V. évfolyam, 8. szám A Szadlovszky- és a Mária-bánya túllépte a termelési tervet, a többiek elmaradnak Az első hetek gyenge eredményei mozgósítsanak mindenkit a gömöri bányavidéken A gömöri ércbányák rozsnyóbányai üzemei gyenge termelési eredményekkel kezdték a negyedik tervév első heteit. Egyáltalán nem látszanak meg a bányá­szok és technikusok lelkes Ígéreteinek hatásai, ame­lyeket a harmadik tervév befejezése előtt tettek, hogy a negyedik tervévet sokkal egyenletesebben tel­jesítik és túllépik feladataikat. Ezzel szemben a hely­zet az, hogy a Rozsnyó-bányához tartozó hat üzem közül az első héten csak két bánya teljesítette száz­százalékon felül a tervet. Az egyik a Szadlovszky­tárna, amely az első héten 102.7 százalékra és a má­sik az új Mária-b'nya, amely 105 százalékra végzett. Nem meglepő, hogy ez a két tárna teljesíti vállalt kötelezettségeit, hiszen a mult év utolsó hónapjaiban a Szadlovszkyban bebizonyították, hogy haladó bá­nyászok, akik érvényesítik az új technika eredmé­nyeit és az élenjáró szovjet tapasztalatokat. A többi üzemekben az év első hetében jóval hátramaradtak. Az Istvántelepi tárnában, ahol decemberben még túl­teljesítették a tervet, most felét sem tudták termelni annak, amit kellett volna. Rozsnyó-Bystrón január 3-án az előző napi 79.3 százalékról a ter­melés ugyan felugrott 103.7 száza­lékra, de a következő napon ismét lemaradtak. INGADOZÁST TAPASZTALUNK A TÖBBI ÜZEMEKNÉL IS Istvántelepen az első nap szé­gyenteljesen alacsony tervteljesíté­sének legfőbb oka az volt, hogy a tanoncok, a bányaiskolások Rozs­nyótól javarészt messze laknak és az év első napjaiban még szabad­ságon voltak. Mint tudjuk, az Ist­ván-telepen a bányásziskolások al­kotják a bánya munkásságának nagyrészét. A tanoncok elhatároz­ták, hogy mulasztásukat úgy hoz­zák be, hogy külön műszakokat dol­goznak le, amelyekkel pótolják a hiányzó napokat. Remélhetőleg igy a következő hét magasabb teljesít­ménye az első heti alacsony terme­lést kipótolja. Istvántelepen fordul elö legrgyak­rabban az a veszélyes tünet, amely ellen küzdenünk kell. Küzdjenek ez ellen a Párt és a tömegszervezetek, az üzemtanácsok, a műszakiak, de küzdjön ez ellen minden becsületesen ' és lelkiismeretesen dolgozó és gon­dolkodó rozsnyói bányász is. EZ A VESZÉLY A BÁNYÁSZOK IDEGENKEDÉSE AZ UJ MUNKA­MÓDSZEREKTŐL Az istvántelepi tárnában egyes bányászok részéről olyan hangok hallatszanak, hogy jő lenne, ha a műszakiak olyan ciklusos grafikont vezetnének be, ami magától meg­rak három-négy csillét. Az ellenség hangja ez. Igy csak az beszélhet, aki hátráltatni akarja a fejlődést. Pázmán András csoportvezető és Szabadi Lajos vájár a, 40-es szinten el sem akarták fogadni a munka­helyükön üzembehelyezett szállító­szalagasztalt. PÁZMÁNÉK AZT HAJTOGAT­JÁK, HOGY NEM VÁLIK BE A MUNKÁBAN Ezzel szemben a helyzet az, hogy a szalagasztal kitűnően műkö­dik és mint a műszakiak megálla­pították, lényegesen meggyorsítja a munkát. Három csille kitermelt ércet a szalag segítségével 12 perc alatt szállítottak el. Tudjuk, hogy ennyi anyagnak az elszállításához szalagasztal nélkül legalább 40 perc szükséges. Ugyanígy javít a mun­kán a rakodógép is. Nem értjük Pázmánékat. Nem értjük Szabadi elvtársat. Mi érdekük fűződik ah­hoz, hogy akadályozzák a bánya gépesítését? Az üzemtanács kell, hogy megmagyarázza Pázmán cso­portvezetőnek és embereinek, hogy mi a munkásosztály érdeke. A ciklusos grafikon sok helyen be van vezetve, de még nem műkö­dik kifogástalanul. AZ IDŐBEOSZTÁST NEM DOL­GOZTÁK KI PONTOSAN A műszakiak áldozzanak hosz­szabb időt erre és a helyszínen ál­lapítsák meg mennyi idő szükséges az egyes munkafolyamatok elvég­zéséhez és art becsületesen ellen­őrizzék is le. Az istvántelepiek kövessék a szomszédos Szadlovszky-tárna bá­nyászait, akik örömmel fogadnak minden újítást és gépesítést, sőt egyre több gépet kérnek. Ezenkívül a ciklusos fejtésre több helyen szer­ződést is kötöttek és bevezették az úgynevezett putyovkákat is. Az eredmények az első perctől kezdve azt mutatják, hogy A SZADLOVSZKY-TÁRNA BÁNYÁSZAI Jó ÜTŐN HALADNAK Ebben az évben is jó úton halad­nák. A kimaradást lecsökkentették. Az embrek nem maradnak otthon minden szíré-szóra. A brigádosok jő munkát végeznek és az új munka­módszerek népszerűségnek örvende­nek. Ez mutatja az üzemvezetőség, a Párt és a tömegszervezetek jó politikai munkáját. Itt a műszakiak felajánlást tettek, hogy mindent el­követnek, hogy a tervet folyamato­san 100 százalékon felül lehessen teljesíteni. Ne felejtsük el azt se, hogy bevezették a harmadik műsza­kot és így jobban kihasználják a gépeket. Magasabb termelési ered­ményeikkel egészen bizonyos, hogy továbbra is példát mutatnak a ter­melésben. KOVÁCS SÁNDOR MUNKA­CSOPORTJA A munkaversenyben Kovács Sán­dorék részlege tűnik ki. Uj ereszke előkészítésén dolgoztak és egy­idejűleg végzik a betonozást, meg a gépek alapzatának előkészítését is. Normájukat 171 százalékra tel­jesítik. Gelda András csoportja is nagy szakképzettséget és tapasztalatokat igénylő munkát végez. Az utósze­déseken a vájavégeken 156 szá­zalékos teljesítménnyel dolgoztak. Elsőrangú munkát végeztek ' Pipó József, Jarábek János, K Já­nos, és Kolárik Ferenc munkaveze­tők csoportja is, akik a fejtéseken 145—170 százalékra teljesítették normáikat. Pardon János vájár csoportja a sikló szélesítésénél végzett nagy körültekintést igénylő munkát. Eb­ben a siklóban már rendes szállító­kas végzi az érc szállítását. Pardon elvtárs csoportja normáját 161.3 százalékra teljesíti. Alacsony volt a tervteljesítés a rudnói bányában is. Ennek közvet­len oka az volt, hogy HUSZONNÉGY KÖRÖSI VÁJÁR a Bernát-bányába ment dolgozni. Az új munkabeosztás és a hiányzó vájárok munkájának elvégzése okoz­ta a kezdeti nehézségeket. Kell, hogy a vájárok előbb megszokják a megváltozott körülményeket új munikahel yükön. De a Bernáton is az első napon mindössze 32.2 százalékot értek el. Amikor - megérkezett a 24 körösi vájár, a teljesítmény azonnal fel­ugrott 74 százalékra. Igy megoldot­ták a vájárokban érezhető nagy hiányt, ami a bánya mult évi ala­csony tervteljesítésének egyik fő oka volt. A- üzem a közeljövőben még 50 brigádost is kap, akik majd a rudnoi vájárok irányítása mellett kiváló szakképzett bányászokká válhatnak. A MÁRIA-BÁNYÁBAN CSAK ÜJÉV ÓTA DOLGOZNAK illetve végeznek termelő munkát. A bánya az üzembehelyezés első nap­jától kezdve 100 százalékon felül termel. A bányászok és műszakiak ígéretet tettek, hogy sohasem men­nek a százszázalék alá és 100—120 százalék között teljesítik a tervet, ígéretüket csak úgy tudják betarta­ni, ha a munkafolyamatokat rendesen megszervezik. Természetesen erre meg van minden lehetőségük, hi­szen új bányáról van szó. Sok si­kert kívánunk a negyedik tervév­iben végzett munkájukhoz. És hogy rozsnyói beszámolónk még teljesebb legyen, elmondjuk azt is, hogy a Rozsnyó-Bystro-bánya dolgozód új felajánlást tettek, amely szerint negyedik évi tervüket százszázalék­ra teljesítik. Kéül, hogy az első hetek gyenge eredményei a rozsnyói, gömöri bá­nyavidéken mindenkit fokozott erő­feszítésre sarkaljanak és a Szad­lovszky-, meg a Mária-bánya ered­ményeinek példáján okulva minél előbb behozzák az e. l omardást. Gál Lásaló Kulcsipari üzemeink újabb munkásokat kérnek A gottwaldi ötéves terv negyedik éve és az ebből eredő évi nemzetgaz­dasági tervünk új hatalmas feladato­kat ró dolgozóinkra. Ebben az esz­tendőben ipari termelésünket több mint egyötödével emeljük. A nehéz ipari termelés, a szocialista felépítés alapja tovább szélesedik és egész ipari termelésünk 55%-át fogja jelen, teni. Nagy fellendülés várható főleg a kohászatban. Az ez évben kiterme­lendő nyervastermelési többlet túl­szárnyalja Ausztria, Olaszország vagy Svédország 1950 évben kiter­melt nyersvasanyagát. Dolgozóink még nem állottak sohasem ilyen me­rész és nagy feladatok előtt. Az új feladatok sikeres elvégzé­sét fogják szolgálni újonnan üzem­behelyezett gyáraink, magaskemen céink és termelési berendezéseink tökéletesítése is. Természetes, hogy ezért az új gyárainkban és üzeme­inkben új munkaerőkre van szük­ségünk. Az ötéves terv negyedik évének magas és merész feladatait csak emberi kezek munkájával tud­juk teljesíteni. Ezért gyárainkban és üzemeinkben új, áJJandó munkaerőkre van szüksé­günk, akik a munkáskáderekkel együtt biztosítani fogják a kitűzött terv teljesítését, és megszerzik gaz­daságunk részére az elegendő vas, acél és egyéb ipari cikkeket. A toborzást rögtön ez év elején kell rendszeresen beszervezni, üze­meink tárt karokkal várják az új dol. gozókat Megfelelő átképzés után az év folyamán már értékes munkások­ká válnak és így a munkatermelé­kenységet fokozzák. Néhány tízezer állandó új munka­erő beszervezése kulcsipari üzemeink, be nem kis feladatot jelent. Az el­múlt kapitalista időkben a munkanél­küliek egész hadserege várakozott az üzemek zárt kapui előtt és egy egy­szer ű hívás elég volt alhhoz, hogy ki. éhezett dolgozóink ezrei jelentkezze­nek a munkába. Igy van ez még ma is a nyugati kapitalista országokban. Nálunk már nem akármilyen munka vállalásról van SIZÓ. Értékes munká. sokra van szükségünk kulcsipari üze­meinkben, kohóinkban és vasöntödé­inkben. Gigantikus építkezéseink munkásai hazánk szocdalist a felépíté­sében kiérdemlik tiszteletünket és becsületünket. A kulcsipari üzemeinkben végzett munka hatalmas jelentőséggel bír hazánk felvirágoztatására. Építjük és fej­lesztjük nehéziparunkat, mert csak így tudjuk a jövőben biztosítani gazdaságunk szilárd alapjait és or­szágunk védelmét, biztonságát. Csak így tudjuk fokozni a szüksé­ges élelmiszerek és fogyasztási áruk behozatalát, amellyel emel­jük dolgozóink életszínvonalát. Csak így tudjuk segítem a mező­gazdasági termelésben szükséges új gépek előállítását és a fogyasz­tási áruk hazai termelésének foko­zását. Nagyobb mértékben járulnak ezért országunk gazdasági fejlődéséhez azok a dolgozók, akik már önként vállaltak munkát a nehézipari terme­lésben. Az új munkaerők gyors és hatásos toborzása nagy politikai feladatot jelent és ennek keresztülvitelére új módszert kell alkalmazni. Az új mód­szer egyik jelentős tényezője: dolgo. zóink meggyőzése, hogy munkaválla­lásukkal nagy segítséget nyújtanak nehéziparunk fejlődésében. A munkaerők toborzását a mun­kaerőügyi minisztérium végzi az egyes járásokban és kerületekben a járási és kerületi Nemzeti Bizott­ságok és a helyi Nemzeti Bizottsá­gok segítségével. A Nemzeti Bi­zottság előadói rendszeres felvilá­gosítási kampánnyal kell, hogy meggyőzzék az új munkaerőket. Ebben a politikailag és gazdasági­lag oly fontos toborzási akcióban meg kell Ismertetni a dolgozókkal az új munka összes feltételeit, pél­dául, a fizetéseket és segélyeket és a munkalehetőség távlatait. Az új dolgozók munkajogát és kötelessé­geit külön üzemi szerződések biz­tosítják. A munkaerőtoborzás sikere megköveteli, hogy az újonnan be­szervezett dolgozók jól és ottho­nosan érezzék magukat új mun­kahelyeiken. Ezért szükséges, hogy a munkavállalási feltételek' kölcsönösen megfejeljenek mind a dolgozóknak, mind az üzemek­nek, hogy a dolgozók biztosítva lássák rendes megélhetésüket, képességeiknek megfelelő munka­beosztásukat és mindazt, ami állandó és tartós munkaerölcké való kialakulásukhoz szükséges. Gondoskodni kell ezért nemcsak a jó lakásviszonyokról, hanem az összes kultúrigények kielégítéséről is úgy. hogy a családtól való ideig­lenes különélést és az új dolgozók magánéletét is a lehető legkelle­mesebb körülmények tegyék köny­nyebbé. A toborzási akció nagy feladato­kat ró a járási és kerületi pártbi­zottságokra is. Az ő fe 1 tuk az lesz, hogy a Nemzet, i <ttságok­nak politikai segélyt nyújtsanak. Az elosztásban és a könnyűipar­ban dolgozó kommunistáink vegyék ki részüket a toborzási akció fele­lősségteljes munkájából. A könnyűipari üzemeinknél -mű­ködő üzemi pártszervezeteknek és ezek vezetőinek feladata lesz, hogy széleskörű felvilágosítási kam­pánnyal meggyőzzék dolgozóinkat, mily hatalmas jelentősége van a szocializmus felépítése szempontjá­ból nehéziparunk fejlesztésének és az új munkaerők megszerzésénél segíteniök kell minden tekintetben. Országunk hatalmas szocia­lista felépítése, nehéziparunk óriási megnövekedése mély büsz­keséggel tölti el dolgozóink szívét és ezt a büszkeséget minden dol­gozónk fokozza azzal, hogy beáll nehézipari üzemeink dolgozói kö­zé és két keze munkájával előre "szi a nagy ügyet, a boldog socialista jövő felépítését. (A Rudé Právo cikke Uj'ománJ

Next

/
Thumbnails
Contents