Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-06 / 5. szám, vasárnap

I msm 1952 január 6 ahogy ö kifejezte magát — az Egyesült Államok túlsúlyát. Eisenhower tábornok válaszaiból nyilvánvaló, hogy az Északatlanti tömb által kidolgozott katonai operá­ciók terve megállapítja, hogy az úgynevezett északeurópai vezérkar Leningrád mellett, a déleurópai ve­zérkar Magyarországon vagy Ausz­triában és a Középkelet fegyveres erői, amelyekkel az amerikai tábor­nokok szintén számolnak, Oroszország ' déli részén fognak végezni katonai operációkat. Tehát — Leningiád, Déloroszország, és a Szovjetunióhoz vezető •területek, Ausztria és Magyar­ország! Igaz, hogy ez nem az egész terv, csak annyi, amennyit Eisenhower tá. bornok szükségesnek tartott elmon­dani. Azonban ez is elegendő arra, hogy világos képet alkossunk arról, milyen — bocsánat a kifejezésért — „védelmi terv" ez. Hz a „védelmi terv" önmagáért beszél, már azzal is, hogy szinte szó szerint másolták le Hitler tábornokainak hasonló ter­véből, akiknek szolgálatait oly kész. ségesen használja fel az amerikai kor­mány! Eisenhower ezekre a bizonyos kér. désekre adott válaszait e szavakkal fejezte be: „Ha az Atlanti-tömb tel. jea ereje kialakul (a tervek már ké­szen vannak), határozottan messze a Rajna mögött harcolhatunk majd." Eisenhower tábornok őszinte inter­júja természetesen már csak azért is megfelelő figyelmet érdemel, mert világos fényt vet az Atlanti-tömb ve. zérkaraiban és tábornoki irodáiban folyó munkára. Ez az interjú teljes mértékben leleplezi e tömb ihletőinek és szervezőinek háborús szándékait. Ma már kevesesi hiszik azt, hogy az A- egyezmény valamiféle védel­mi célokat szolgálna. Ma már kevés olyáto együgyű ember van, aki át ne látna az Atlanti-tömbnek békés szán­dékairól szóló minden k&színü nyilat­kozaton és aki napról napra egyre inkább meg ne győződne arról, hogy éppen az Atlanti-tömb jelenti a béke és nemzetek biztonságának igazi ve­szélyeztetését. Az egyik amerikai fo­lyóirat (St. Louis Post Dispatch) pá. rizsi tudósítója ne m véletlenül volt kénytelen megállapítani, hogy a fran­ciák többsége a hábonís uszítóknak határozottan azt feleli, hogy „Orosz­ország nem készül Európa megtáma­dására", és továbbá, hogy ,.a valóság, ban a franciákat könnyebb meggyőz­. ni arról, hogy Oroszország békét kí­ván, mint arról, hogy Amerika békét kíván, mert Amerika... ha hangsú­lyozza is békés szándékait, kijelenté­sei* mindig az Atlanti szövetség fegy. vereinek cfeörtetésével kiséri". Ez igen elterjedt és teljesen he­lyes nézet az Atlanti tömbre vonat­kozólag, olyan emberek nézete, akik megőrizték objektivitásukat és azt a képességüket, hogy a dolgokat úgy látják, ahogy azok a valóság­ban vannak. Északkarolina állam küldötte az USA képviselőtestületé­iben, Charles Dean, háromhetes európai útja után benyomásait így írta le: „Nyugat-Európábar. látogatásom alatt minden sztratégiai terület reprezentatív polgáraival folytatott beszélgetéseim alkalmával olyan be­nyomást nýértem, hogy a probléma ténylegesen abban áll, hogy az USA mint az Északatlanti egyezmény szervezetének kezdeményezője, elég meggyőző eszmét tüz-e ki, hogy ér­te harcoljanak... És az én megfi­gyeléseim meggyőzitek arról, hogy ha Amerika ezt az eszmét haladék­talanul ki nem tűzi, az amerikai ifjúság súlyos és rendkívüli esemé­nyek esetében minden nagy európai katonai operáció súlyát kénytelen lesz viselni." Az USA ezideig csupán egy „eszmét" tudott kitűzni, és ezt az „eszmét" már Atlanti tömbjének programmjában megtestesítette. Ez az eszme az amerikai monopoltöke világuralma, amelynek bárminő esz­közzel, bármilyen áron, új világhábo­rú árán is, meg kell, valósulnia. Az USA agresszív körei „ezen esz­me által" vezetve konokul elutasít­ják a békés nemzetközi együttmű­ködés létesítésének minden kísérle­tét és kitartóan folytatják parancs­uralmi s elnyomó politikájukat, gazdasági és katonai erejükre tá­maszkodva. Ma sokkal inkább, mint bármikor azelőtt megmutatkozik az amerikai imperializmus jellemzésé­nek helyessége, amit J. A. Hobson, a. burzsoá tudomány egyik legkivá­lóbb képviselője, az ismert angol tudós írt, „Imperializmus" című művében. „Imperializmus — írta Hobson — erre \ Rockefeller, Pierpont Morgan, Schwab és társai uraknak van szükségük és éppen ők hárítják ezt a nyugat nagy köztársaságainak vállára: azért van szükségük az imperializmusra, mert országuk ál­lami forrásait ki akarják hasznaim, hogy a tőke előnyös elhelyezését érjék el, amely töke ellenkező eset­ben fölösiegesgé válna." Majd tovább: „A nagy amerikai iparosok, gyá­rosok és tőkések a . legelőnyösebb lehetőségek keresésekor figyelmü­ket Kínára, a Csendes-óceánra és Délamerikára lesznek kénytelenek irányítani. Arra fognak törekedni, hogy minél teljesebb legyen e pia­cokon monopoliumuk és Németor­szág, Anglia és más kereskedő or­szágok konkurrenciája arra kény­szeríti őket, hogy különleges politi­kai kapcsolatot teremtsenek azok­kal a piacokkal, amelyek számukra a legértékesebbek Kuba, a Fülöp­szigetek és Havay — ez mind csu­pán előétel, étvágykeltésre a gaz­dagabb lakoma előtt.. Az imperia­lista intézkedések végrehajtásánál az állami kiadások, ezen emberek számára a meggazdagodás további gigantikus forrásai, mert ők, mint tőkések, kölcsömiyújtók, hajóépítők, szubvenciók élvezői, szállítók és fegyvergyárosok az imperializmus fegyvergyárosai szerepében lépnek fel." Ez a jellemzés frisseségét máig is megőrizte, annak ellenére, hogy fél évszázaddal ezelőtt készült. Az amerikai imperializmus fentemlített tulajdonságai meghatározzák az USA mai külpolitikájának egész tartalmát és irányát. Ezek a tulaj­donságok az amerikai kormány olyan intézkedéseit is megvilágítják — ha az .utóbbi idők intézkedéseiről beszélünk, — mint pl. az 1951 októ­ber 10-én hozott törvény a Szovjet­unióban és a népi demokráciákban működő amerikai ügynökségek fel­forgató tevékenységének pénzelésé­re, vagy pl. a fegyverkezés csök­kentéséről szóló úgynevezett hatá­rozat, amely a valóságban további lázas fegyverkezést törvényesít, és az úgynevezett .egység a békéért" című határozat, amely a valóság­ban megerősíti a szakadást és az amerikai uralmat az ENSz szerve­zetében, mint pl., a most letárgyalt programmjavaslat „a kollektív in­tézkedésekről", amely a valóságban a háborús előkészületek programm­ja­Mindezeket az intézkedéseket az USA világuralmának ugyanazon „eszméje" diktálja és az USA kül­politikája ugyanazon támadó kur­zusának folytatásai; amelyhez ki­tartóan ragaszkodnak az USA kor­mánykörei, és amelyet a világon semmiért sem adnak fel. Azt hisz­szük, hogy ezzel kapcsolatban lehe­tetlen nem szólni néhány szót az ENSz ezen ülésén végzett ~munká­jának első feléről, illetőleg annak eredményeiről. Az USA támadó körei nem kis erőfeszítést fejtenek ki, hogy eze­ket az eredményeket kedvező szín­ben tüntessék fel. Ezek az úgyneve­zett „győzelmek" pirrhuszi győzel­mek csupán. Például a valóságban nyilvánvaló vereséggel zárult az a kampány, amelyet az USA küldött­sége végzett az erőszak éa meg­félemlítés minden lehető eszközé­vel, hogy így a szavazás tizenkilen­cedik menetében Görögországnak törvénytelen „megválasztását" érje el a biztonsági tanácsba Bjelorusz­szia helyett, amelynek erre meg volt minden törvényes joga. A sza­vazás tizennyolcadik menetéig az USA vereséget vereségre szenvedett. Még a Newyork Herald Tirbuna c. folyóirat is kénytelen volt decem­ber 23-i vezércikkében elismerni, hogy ezeken a választásokon az amerikai képviselők nyiltan olyan eröszakot alkalmaztak, amilyenre csak képesek voltak. Arról, hogy ilyen esetekben az USA hogyan lép fel, meggyőződhetünk a „Morgen Tidningen" svéd folyóirat azon hí­réből, hogy Svédország az ameri­kai nagykövetség közvetítésével Stockholmban hivatalos feddést ka­pott azért, mert az ENSz-ben saját A Német Demokratikus Köztársaság kormánybizottsága kidolgozta az ftsszoémet választási törvényjavaslatot A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya által össznémet Vá­lasztásokról szóló törvény kidolgo­zására kiküldött bizottság egyhan­gú határozattal törvényjavaslatot terjesztett a Német Demokratikus Köztársaság kormányának minisz­terelnöke elé. A választási törvényjavaslat első szakasza azokat a politikai és jogi biztosítékokat tartalmazza, amelyek a szabad, általános, egyenlő, köz­vetlen és titkos össznémet nemzet­gyűlési választások előkészítését és végrehajtását lehetővé teszik. A német ifjúság kívánságának megfelelően, az aktív választójog korhatárát 18, a passzív választó­jog korhatárát 21 évben állapítot­ták meg. < A törvényjavaslat alapján a nem­zetgyűlési választás napját összné­met tanácskozás állapítja meg és ezt a napot Kelet- és Nyugat-Német­ország hatóságainak legalább 3 hó­nappal korábban törvény útján kell kihirdetniök. A szavazólapokat a két kormány adja ki. ÍÄiáen kerületi választási listára annyi képviselői mandátum jut, ahányszor 60.000 szavazatot a vá­lasztóterületen arra a listára lead­tak. A nemzetgyűlés legkésőbb 30 nappal a választás után Berlinben gyül össze. A kormánybizottság felháborodás­sal értesült az ENSz amerikai pa­rancsra szavazó többségének arról a határozatáról, amely úgynevezett „vizsgálóbizottságot" akar kikülde­ni. Ilyen bizottság semmi más célt nem szolgálna, mint az angol-ame­rikai beavatkozást a német nép bel­ügyeibe. Amennyiben Nyugat-Németország megbízottainak az a véleménye, hogy a választási törvény végleges elfogadása előtt célszerű lenne a választások megtartásának előfel­tételeit és körülményeit egész Né­metországban felülvizsgálni, akkoi; Kelet-Németország megbízottai nem emelnek kifogást az ellen, hogy Ke­let- és Nyugat-Németország kép­viselőiből bizottságot alakítsanak. A kormánybizottság ažonban a legha­tározottabban tiltakozik az ellen, hogy Németország lemondjon arról a jogáról, hogy maga rendezze bel­ső ügyeit. A Német Demokratikus Köztár­kormánybizottsága által ki­dolgozott össznémet választásokra vonatkozó törvényjavaslat bebizo­nyítja, hogy Németország különböző részeiben uralkodó különböző körül­mények ellenére az össznémet vá­lasztásokat azonos demokratikus feltételek mellett lehet megtartani. Az amerikai megszálló hatóságok képviselője elégedetlen a nyugatnémet ifjúság Amerikaeilenes hangulata miatt Az Avanti című olasz lap bonni jelentés nyomán közli, hogy Cooper, az amerikai megszálló hatóságok képviselője elégedetlenségét fejezte ki, Lehr nyugatnémet belügymi­niszternek, a nyugatnémet ifjúság körében uralkodó hangulat miatt. Cooper kifogásolta, hogy a német ifjúság között terjed a remilitari­záció elleni és a megszálló csapatok kivonását követelő mozgalom. Külö­nösen az egyre gyakrabban megis­métlődő Amerikaellenes ifjúsági tüntetések miatt elégedetlenkedett. A Tito-Ssanda tengeri támaszpontokat ad át az USA-nak A jugoszláv politikai emigránsok „A szocialista Jugoszláviáért" című Moszkvában megjelenő lapja beszá­mol arról, hogy Titoék már 1949-ben megkötötték az Egyesült Államok­kal a légiforgalmi szerződést. Ez a szerződés lehetővé tette az amerikai iiriperialistáknak, hogy katonai cé­lokra igénybevegyék az összes jugo­szláv légi járatokat és repülőtere­ket. Az amerikai katonai hatóságok a jugoszláviai repülőtereket arra használják fel, — amint a román és a magyar kormánynak az Egyesült Államokhoz intézett jegyzékeiben feltárt tények is bizonyítják, — riogv kém- és diverziáns csoporto­kat dobjanak át a népi demokrati­kus országok területére. Az amerikai imperialisták azon­ban nem elégedtek meg csupán a repülőterekkel, hanem arra töre­kednek, hogy az Adriai tengerpart tényleges uraivá váljanak. A Trieszt Szabad Területre vo­natkozóan mult év júliusában meg­kötött egyezménnyel Titoék meg­nyitották maguknak az úgynevezett „hátsó ajtót" Jugoszláviában. A hús-, hentesárú és rizs kiadása A belkereskedelmi minisztérium je­lenti : Hús és hentesáru nem adható ki az alábbi éxelmiszerjegyek olyan 50 vagy 500 grammos hússzelvényeire, ame­lyek a súlymennyiség fölött nincse. nek számjeggyel megjelölve; 1 A II/b (6—12 éves gyermekek részére), a II/c (12—18 éves fiatalkorúak részé­re), a H/f (18 éven felüli fogyasztók alap j egye) és a H/e (nyugdíjasok és szociális segélyt élvezők részére). Úgyszintén nem adható ki hús- és hentesárú a II/d (alkalmazottak ré­szére) jegy 50 vagy 100 grammos hússzelvényeire, amelyek a súlymeny. nyiség fölött 6. számjeggyel vannak ellátva. Nem adható ki továbbá hús­vagy hentesárú a T/52 (ipari nehéz, munkások) pótjegyének 2. számú 100 grammos, valamint a TK/52 (ipari kulcsüzemekben nehezen dol­gozók) pótjegyének 1. és 2. számú hússzelvényeire. A T/52 (ipari ne­hézmunkások) pótjegyének 100 gram­mos, a súlymennyiség fölött 1.szám­jeggyel ellátott hússzelvényére csak 50 gramm húst adnak ki. A Messagero című olasz lap meg­írta, hogy a Tito-banda át akarja adni az amerikai katonai hatósá­goknak a pólai kikötőt és Polából az osztrák határ felé vezető ország­utakat. Nemcsak a polai kikötőt, hanem egyéb tengeri bázisokat is átad az amerikai agresszoroknak. így például Fiúméban már el is helyezkedett az amerikai „körzeti" parancsnokság. Az elmúlt hetekben járt a fiumei kikötőben a „Des Moi­nes" nevű amerikai cirkáló. Ezek a hivatalos látogatások és „egyez­mények" Jugoszlávia amerikai meg­szállását jelentik. Ilyesmi folyik Franciaországban, Olaszországban, Görögországban és Törökországban is. Ujabb amerikai légitámaszpontokat létesítenek Nagy-Britannia területén A Press Assotiation ügynökség légi szakértője írja: „London és Washington között most az ameri­kai katonai erők állományának fo­kozásáról tárgyalnak Nagy-Britan­njAban. Az amerikai légihaderöknek -jelenleg 16 brit támaszpont áll ren­delkezésükre, közöttük öt támasz­pont Kelet-Angliában, amelyeket Churchill atombombázórepülőgép támaszpontokként jelölt meg. Ezen­kívül még négy repülőteret építe­nek. Ha beleegyeznek a már meglévő támaszpontok kibővítésébe, vagy a repülőterek egész sorának újjáépí­150 gramm rizst a következő szel- , tésébe> amelyek a h4bor ú befejezésé vényekre adnak ki; a Il/b jegy 1—II/2b külön szelvényére, a Il/f jegy 1—II/2f külön-szelvényére, a Il/d jegy 2—H/d. külőn.szelvényére, a H/e jegy 5—II/2c-2 különszelvé. nyére és a T/52 pótjegy 1—TZ kü­lönszelvényére. Ugyancsak 150 gramm rizst adnak ki a II/c élelmi­szerjegy 50 vagy 100 grammos hús­szelvényeire. amelyek a súlymennyi­ség fölött nincsenek számjeggyel megjelölve. Az é!e!miszerjegyek minden szelvénye egész január hónapban érvényes A belkereskedelmi minisztérium 1952 január 3-i döntése értelmében január hónapban a jegyekre való vásárlásnál a hús, kenyér és süte­mény szelvények minden időkor­látozás nélkül, az egész ellátási idő­szakra, vagyis január 31-ig érvény­ben vannak. Tehát Január hónapban nem veszti érvényét egyetlen egy szelvény sem, amely 1—6-ig terjedő számozást visel, még az ötnapos határidő eltelése után sem, eltéröleg attól, mint ahogyan azt eredetileg megállapították. Január hónapban tehát minden szelvényre külömbség nélküli bármikor ki kell adni a meg­felelő árut őta ( üzemben varrnak, — írja a szakértő, — Amerika Nagy-Britan­niában támaszpontokat nyer a leg­modernebb repülőgépei számára. Ez új típusú repülőgépek egyike a hat­motoros „B-47" repülőgép (strato­jet). Ezt a bombázórepülőgépet most sorozatosan gyártják az ame­rikai légihaderők számára és idővel e repülőgépeknek valószínűleg tá­maszpontokat létesítenek Nagy­Britanniában. Koreai hadijelentés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága jelenti január 4-én: A koreai néphadsereg egységei szo­ros együttműködésben a kínai ön­kéntes csapatokkal az eddigi vona­lakon harcolnak és az amerikai­brit agresszoroknak és a lisszinma­ni csapatoknak továbbra ia súlyos veszteségeket okoznak. nézetét merészelte" kifejezni. „Fi­gyelemreméltó már az is, — írja a folyóirat — hogy egy nagyhatalom ilyen eszközökkel gyakorol nyomást egy kis államra az ENSz-t illető kérdésekben". Vájjon az USA külpolitikája nem szenvedett-e ' vereséget az 1951 ok­tóber 10-i törvény kérdésének meg­tárgyalásánál, amely 100 millió dol­lár költségvetési összeget ehgedé­lyfez az SSSR-ben és a népi demo­kratikus országokban végzendő fel­forgató tevékenység céljára? Hiszen az USA és az öt támogató küldött­ségek még a legcsekélyebb mérték­ben elfogadható magyarázatot sem tudtak adni ^ nemzetközi jog elemi elveinek és normáinak eme hallat­lan megsértésére, az 1933-as szov­jet-amerikai egyezmény legdurvább megsértésére, amelyet az amerikai kormány követett el. Miért nem be­szélnek arról a vereségről, amely az USA-t érte ezen kérdésről való sza­vazáskor, amikor az 571 millió la­kost képviselő, 11 „nem kom­munista kormány" megtagadta az USA támogatását? Vájjon nem tény-e, hogy a latinamerikai orszá­gok között sem volt egység az USA támogatásában ? Visinszkij elvtársnak az ENSz közgyűlése politikai bizottságában mondott beszédét lapunk legkö­zelebbi számában folytatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents