Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-05 / 4. szám, szombat

1952 január 5 III Még egy pár szó a Kosutcsaládról Amikor elolvastam Méry Ferenc szerkesztő cikkét a garamlöki Kosut­családról, önkéntelenül is eszembe ju­tott egy nagyon kedves emlékein. Le­küzdhetetlen érzés vett rajtam «röt, hogy erre a cikkre válaszoljak, el­mondjam ezt az élményemet. A Kosuték seomseédságában nőt­tem fel és láttam életüket a kizsák­mányoló kapitálist* rendszer alatt. Reggeltől estig dolgoztak, de gürcö­lésüknek nem sak eredménye, volt. Én mint kislány sokszor eljártam hozzájuk játszani a kis Koswt Jancsi, ixil és játék közben sokszor felfigyel­tem arra, hogy Jancsi nagyapja vejé­ről a szovjet katonák eli/ny(/múlásá­ról beszélget. Ez természetesen a há­ború alatt történt. Bár gyerekésszel nem tudtam még felfogni a történte­ket de azt éreztem, hogy a Kosut.csa. lád valamit vár-Amikor a szovjet had­sereg győzelmesen vonult előre, az öreg Demeter bácsi arca örömtől su­gárzott. Ez igy ment mindaddig, amíg a front hozzánk nem ért. Már hallani lehetett « szovjet kat&nák diadalmas hangját, hurrá! De ekkor Demeter bácsi és veje nem ültek tétlenül, hanem egy hosszú zászlórúdra piros teritöt varrtak. És mir e a szovjet katonák megérkeztek, a p (ros zászló Kosuték háza fölött lobogott, legels&nek a faluban. Ek­kor én meg nem tudtam megérteni, mit jelent nekünk a fölszabadulás. Azt azonban láttam., hogy a Kosut­. család élete megváltozott. Kosut Já­1 nos első feladata volt a tanulás. Ad. | dig tanult, a,míg el nem érte kitűzött célját, mert 6 volt az, aki megala­kította a garamlöki Egységes Föld­műves Szövetkezetet. Sok dolgozó hálásan gondol Ko­sut elvtársra, mert a szövetkezet megalakulásával a fdhi dolgozó népe felszabadult a kulákok nyomása alól. Az Egységes Földműves Szövetkezet megalakulása sok embernek cüyan megélhetést biztosított, amilyenről a kapitalista rendszerben nem is ál­modhattak. Vojtech Gizella. az újságíró tanfolyam hallgatója. QfL&U eípíjeetFiihákfiíi Ha az ember szétnéz maga körül, mindenütt nőket lát munkaruhában vagy egyenruhában. Látja, hogy a Hők milyen megfeszített erővel dol­goznak, mennyire bekapcsolódtak a szocializmus építésébe. így van ez rendjén! Hiszen anyák és aki még nem az, előbb-utóbb az lesz és így érdeke, hogy jövő nemzedékünk szá­mára olyan köztársaság épüljön, amelyben ifjúságunk bőségben és bol­dogságban élhet. Nos, ha tudatában vagyunk annak, hogy ezt csakis mindnyájunk becsületes és lelkiisme­retes munkájával érhetjük el, akkor meg kell könnyítenünk a nők mun­kába jutását, segíteni kell őket mun­kafeladataik teljesítésében, mert hi­szen ezzel magunkon, családunkon és népi demokratikus köztársaságunkon segítünk. A múltban, a kapitalizmus korsza­kában a dolgozó nők nem hordtak munkaruhát, még kevésbbé egyenru­hát. Py munkahelyeken és a háztartá­sokbán csak alsóbbrendű munkában láttuk őket. Felelősségteljes munkára a nőknek nem is volt joguk. Annál inkább befolyásolták azonban a vilá­got a kéteshírü nők, táncosnők, szí­nésznők, a kapitalisták, a befolyásos emberek szeretői, szóval az alvilági elemek, mégpedig mind gazdasági, mind pedig kulturális téren. Bizonyos, hogy azok a nők, akik nem becsülték a kérges tenyerek fontos munkáját, nem igen érvényesítették befolyásu­kat a dolgozók javára. Az idők nagyot változtak! A dol­gozó nép ma már kizsákmányolók nélkül a sajátjában gazdálkodik. Osz­tály, nemzetiségi, vallási és faji kü­lönbség nélkül dolgozunk szocialista hazánk építésén. Férfiak és nők egy­aránt összefogtak szociális versenyre, újító mozgalomra, szociális és kultu­rális fejlődésre és a dolgozó nők, akik lelkesen küzdöttek osztályunk és nemzetünk szabadságáért, kiihar­colták maguknak az egyenjogúságot, mégpedig minden dolgozó nő részé­re. Ha tudatában vagyunk annak, hogy az üzem biztonsága éppen olyan fontos kérdés, mint & termelés gáz. tjaságossátétele avagy más gazdasá­gi és nemzetgazdasági kérdés, akkor egyszersmind azt is tudjuk, hogy ne­künk férfiaknak egyáltalában nem kell megütköznünk az egyenruhás nő­kön, sem pedig lemosolyogni őket, ha­nem irányító Intésüket figyelembe kell vennünk éspedig ugy, mint egyenrangú szocialista építőkét „Az ember életfunkcióinak tere ma a szocialista társadalomban nincs kor., látozva; akár férfi, akár nő, akár if­jú, akár öreg, mindegyik kifejtheti alkotó és szervező képességeit, csak az a fontos, hogy felszabaduljon a ka­pitalista ideológia terhe alól, meg­értse a szocialista társadalmi haza­fiasság jelentőségét mind az ipari, mind a falust életben. Az Uyen em­ber aztán valójában gazdája lesz munkahelyének és építője -ü boldog jövőnek." Bielova Mária elvtársnő, a Klement Gottwald-üze, m üzemi biztonsági tes­tületének tagja, nyilatkozott arról, hogyan élt 1948 előtt Cselakovicén egy csehországi nagybirtokon. — Bizony, nyomorult életem volt ott nekem mint nincstelennek, csu­pán a munkára volt némi kis jogom. Azokban az években is, amikor gaz­dagoknál szolgáltam, hajnaltól vaku­lásig kellett nehéz munkát végeznem. És mikor a munkaadóim megtudták, hogy kommunista leánya vagyok, rögtön máshol kellett munkát keres­nem. Nem egyszer mondták nekünk: „majd éhen dögöltök!" így" nyomo rogtam evről-évre, szüleimnél és hat fiatalabb testvéremmel együtt. Már gyermekéveimben rájöttem az osz­tályharc jelentőségére és a munkás osztály törhetetlen erejére, melyet a mi Kommunista Pártunk vezetett a dolgozók jogaiért és jobb életéért folytatott küzdelemben. Már vfjú éve­imben csodáltam azokat, akik életük Ifeláldozásával vezették Pártunkat a munkásság kizsákmányolói elleni harcban és már akkor elhatároztam, hogy ha a munkásosztály győz, ami­ben mindig szilárdan hittem, akkor én is teljes erőmmel bekapcsolódom a munkába. 1948-ban, amikor az üzembe kerültem, annak tudatában, hogy a magaméban dolgozom, teljes erőmmel belefeküdtem a munkába. És 1951 szeptember 15. óta, amikor áthelyeztek az üzemi biztonsági tes­tülethez, megértettem, hogy a mun­kásosztály vívmányait meg kell vé­deni népünk hazai és külföldi ellen­Anna Segers kiváló német írónő számos világhírű mű szerzője, egész életét a német nép életérdekeiért folytatott harcnak Szentelte. Anna Segers már a második világháború előtt szilárdan a békéért és liala­dásért, a háború és a fasizmus ellem vívott harc útjára lépett. tllllllinillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllMllllllHillllllllllllllllllllilllllllllllllllllll ségei ellen. Ezeknek csak ennyit üze­nek: Minden fáradozástok hiábavaló, a tartóztathatjátok, mert mi, a dolgo­zók, a szocializmust szilárd alapok­ra építjük és városon és falun mind­nyájan a szocializmus mellett va­gyunk. így beszél Bielova elvtársnő és minden asszony, aki az üzemi bizton­sági testület egyenruháját viseli, /pzok a nők, akik csatlakoztak az építőmunkához, azok a nők, akik a jobb életért, a világbékéért harcol­nak. > Feranec Anton. GRIGORI PAHOMOV: Kék é a mvj/tlek képrisetfii Gorkij városában több, mint 1100 nőt, gyári és közlekedési munkás­nőket, tanítónőket, orvosnőket, mű­vésznőket, gazdaasszonyokat, párt­funkcionáriusokat, a szakszerveze­tek és komszomol-szervezetek tag­jait választották meg a dolgozók képviselőikül a kerületi, városi és járási tanácsokba. Beszámolunk a Gorkij városában megválasztott képviselőnők tevé­kenységéről, akiket az automobil­üzemek melletti kerületek szovjet­jeibe választottak be. Gorkij város legnagyobb iparne­gyedének választói 249 képviselője közül 75 nőt, a legjobbakat válasz­tották meg és a nép nevében meg­bízták őket, hogy irányítsák az áutomobilüzemek melletti negyed gazdasági és kulturális életét. Azok között, akiket a nép bizalmával megtisztelt, a Molotov-automobil­üzemek 9 képviselője van. Ezek: Plavdija Saganova, az üzem igaz­gatójának segédje, Marija Bocsar­nikova, sztahanovista villamosfor­rasztónö, Anasztázia Nizovceva, vasesztergályosnő, Marija Reznyik, miunkásnö, Júlia Lohina, köszörüs­nö, stb. A kerületi szovjet képvise­lőnői között ott van Vjera Bogosz­lovszká, a köztársaság érdemes or­vosnője, a politikai és tudományos ismeretek össz-szövetségi társulatá­nak tagja, Jelena Skoldina, az orosz szovjet köztársaság érdemes taní­tónője, Polina Mazina, sportmester­nö, Szerafima Kuznecová, könyve­lönö, -Lidia Kraszovszkája, gyer­/mekorvosnő és Jekaterina Kornyi­lová, funkcionáriusnö. A Komszomol-utca 2S-es számú ház- lakói nagy tisztelettel beszélnek Júlia Lohinova képviselőnőjükről. Júlia Lohinová kiváló sztahanovista — az automobilüzem szerszámmü­helyének köszörűse, már két ötéves tervi normáját teljesítette és a köz­munkában is kivált, mint kezdemé­nyező szervező, aki a választók óhajait figyelembe veszi és eleget tesz azoknak. Amikor a Szovjetek képviselőjé­nek megválasztották az előző vá­lasztásokon, megszervezte a lakó­házak karbantartásának nyilvános bizottságát és ezt a bizottságot már néhány év óta vezeti. Szerve­zői tevékenységének következtében az említett ház valóban példás. A ház kertjébe fákat és bokrokat ül-, tettek ki, virágágyakat létesítettek és lugasokat a ház lakosai számára és a gyermekeknek játszóteret, épí­tettek. A „vörös sarokban" faliújsá­got függesztettek ki és a házban lakó gazdaasszonyok vitákat ren­deznek. Júlia Lohinova választóinak itt számol be a szovjetekben vég­zett tevékenységéről. Több, mint 15 gazdasszony a képviselőnő áUandó segítőtársává szegődött közéleti munkájában. A dolgozók több más képviselő­nőjével együtt a szovjet állandó la­kásbizottságában dolgozik, ellenőrzi a szovjet nevében az úi lakások építését, amelyeket a kerületben nagy számban építenek. A képvise­lőnő az építkezések látogatásainál segítségére vannak az építőknek, a fogyatékosságok kiküszöbölésében, amelyek a munkák folyamatát fé­kezik, versenyt szervez a kőműve­sek között, figyelemmel kíséri, hojjy az építkezési munkák jóminőse­güek-e, megismerkedik. a pénz­ügyekkel, gondoskodik arról, hogy az állam által adott összegeket hasznosan és takarékosan használ­ják fel. - / Nagy és termékeny munkát vé­geznek Vjera BogoSzlovszkája, Alekszandra Konyühová, orvosnő, Tatjana Puskarszkaja és Lidia Praszovszkája, képviselőnő, vala­mint Klavdia Saronová, szakszerve­zeti funkcionáriusnö, akik a* állan­dó egészségügyi bizottság tagjai. E bizottság működéséről szóló be­számolót nemrégiben tárgyalták meg a szovjetek rendes ülésén. E bizottság tagjai, mint képviselőnők ellenőrizték az automobilüzemek alkalmazottainak lakónegyedében lévő összes egészségügyi intézmé­nyeket. Az ö javaslatukra a szov­jet kibővítette a kórházi ágyak szá­mát, két ambulatóriumot szakorvo­sokkal egészített ki és az egyik poltklinikán gyermekosztályt nyi­tott meg. A kivizsgálás eredmé­nyeinek feldolgozása után egész­ségügyi bizottságot szerveztek a poliklinika tevékenysége legjobb ta­pasztalatainak népszerűsítése céljá­ból a többi egészségügyi intézetek alkalmazottal között. Bogoszlovszkája, Kraszovszkája és Puskarszkája orvosnők — képvi­selőnők állandó kapcsolatban álla­nak választóikkal. Előadásokat tar­tanak a gyermekek egészségvédel­méről, tanácsokat adnak a fiatal anyáknak és előadásokat tartanak a preventív egészségvédelemről. Nyáron, amikor az automobilüze­mek alkalmazottai gyermekeinek ezrei a szünidőt nyári táborokban, pionír-üdülőkben töltötték, az egészségügyi bizqttság szigorú el­lenőrzést biztosított a gyermekek életének higiénikus feltételeinek el­lenőrzése fölött. Ennek eredménye az volt, hogy semilyen gyermekbe­tegség nem lépett föl. Az összes gyermekek a szünidő végeztével egészségesen, lesült arccal, tekinté­lyes súlygyarapodással tértek visz­sza. „őszinte anyai hálánkat fejezzük ki tisztelt képviselőnőinknek, a gyermekóvódák vezetőinek, Anna Ivanovna Pervuchinovának, Viera Vladimirovna Bogoszlovszkájának, Tatjana Nikolajevna Puskarszká­nal^ Lidia Petrovna, Kraszovszká­nak és az óvóda egész személyzeté­nek valóban anyai gondoskodásáért gyermekeinkről. Amikor gyerme­keinket szünidőre kikísértük, nyu­godtak voltunk, mert tudtuk, hogy egészségesen térnek majd haza, hogy idejében kapnak enni, idejében fektetik le őket aludni és hogy ér­dekesen ,és észszerűen fognak szóra­kozni, és nem aggódtunk, gyerme­keink egészségesen, erősen és bol­dogan tértek haza. Köszönjük mind­nyájuknak a dolgozók gyermekeiről való sztálini gondoskodást." Az anyáknak e közös levelében, amely az automobilgyár üzemi új­ságjában jelent meg, kifejezésre jut a képviselőnők munkája iránt ér­zett hála és tisztelet. Abban a negyedben, ahol az auto­mobilüzemek alkalmazottai laknak, a kultúrintézmények egész sora van, klubok, könyvtárak, pompás hang­versenyterem, mozi, előadóterem, tornaterem, kultúr- és üdülőpark. A klubokban számos kör működik: drámai, ének- és zenekör, műszaki kabinet, sakkoszfály, télisportosz­tály és különféle tanfolyamok. A lakosság növekvö kultúrkövetelmé­nyeinek kielégítése az egyik legfon­tosabb feladata a kerületi szovjet tevékenységének. A nők — a szov­jetek képviselői, a kultúrfelépítés­nek nagy segítséget nyújtaífak. Az állandó kultúrbizottság élén Klaucia v Saganová elvtársnő áll. Aktívan támogatják őt Tatjana Voznyeszenszkája, Anna Pervuchi­na, Mária Timarova képviselőnők, és más munkásnők, tanítónők, or­vosok, mérnökök, közéleti funkcio­náriusuk, stb. A képviselőnők és funkcionáriusok állandó kapcsolat­ban állanak választóikkal, állandóan figyelemmel kísérik a dolgozók kul­túrigényeit, — hogy a dolgozók milyen előadásokat és beszámolókat szeretnének meghallgatni, milyen kirándulásokat lehetne rendezni és hogyan kellene legjobban megszer­vezni a vasárnapi szabadnap eltöl­tését. A képviselőnők, akik a mű­vészi tanács, a könyvtártanáé*, a klub egyes osztályainak tagjai, se­gédkeznek abban, hogy a különféle tömegpolitikai munkát, a dolgozók kommunista nevelését szolgálják. Számos képviselőnő a járási szov­jet mellett működő iskolabizottság­ban dolgozik, vagy pedig a város felvirágoztatásának, a kereskedelmi vagy ipari bizottságnak a kebelé­ben ... Női aktivánx segítségével a közéleti tevékenységbe több mint 200 gazdasszonyt kapcsoltunk be, — mondja Szergejev, a kerületi szov­jet végrehajtó bizottságának a lel­ke, — akik most aktívan résztvesz­nek az egyes utcák bizottságainak tevékenységében, az iskolák mellett működő szülői munkaközösségben, a pékségek, cukrászdák, kávéházak, éttermek és üzletek egészségügyi felügyeletében. Azokban a napok­ban, amikor a Szovjetunióban meg­kezdődött a békevilágtanács ötha­talmi békeegyezmény megkötését sürgető felhívásának aláírási kam­pánya, az asszonyok a házakban aláírásokat gyűjtöttek. Bocsarniko­vá, Nizovceva, Pavlova és Nikiforo­va sztahanovista képviselőnők élső­nek szervezték meg műhelyeikben a sztahanovi békemüszakot. A ver­senyzők első soraiban haladnak ál­landóan és a Szovjetuniónak, az egész világ békéje megbízható vé­dőpajzsának, hatalma megerősíté­séért végzett becsületes munkában példaképül szolgálnak. így dolgoznak naponta és gyűj­tik a közéleti munka tapasztalatait a szovjet nők — a képviselőnők, — akik a helyi szovjetek szilárd tá­maszai.

Next

/
Thumbnails
Contents