Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-05 / 4. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! ..' ,'.= > -V A CS EH SZI LO VÁ K IA 1 M, AGY rA R 00 LGO zó KI L Ä PJ IA Bratislava, 1952 január 5, szombat 2 Kčs V. évfolyam, 4. szám A gottwaldi ötéves terv negyedik évében fokozott mértékben használjuk fel a szovjet dolgozók tapasz­talatait, minden munkahelyen érvényesítsük és ter­jesszük a szovjet sztahanovisták forradalmi munkar módszereit! Sztálin elvtárs úfévi üzenetének nagy visszhangfa Japánban és a világon A japán rádió naponta néhány­szor tájékoztatta hallgatóit J. V. Sztálin üzenetéről a japán néphez, amelyet Kiiszi Ivamotó úrnak a Kiodo ügynökség főszerkesztőjének kérésére küldött. J. V. Sztálin elvtárs újévi üzene­tét felolvasták a tokiói rádió regge­li híradásában. Későbben ezzel az üzenettel Rinid Szaszaki rádióhír­m agyarázó foglalkozott. Sztálin, a Szovjetunió miniszter­tanácsának elnöke, ma fontos üze­netet küldött a japán népnek, — mondotta bevezetésül Szaszaki. Ezt a nyilatkozatot Ivamotónak, a Kio­do ügynökség főszerkesztőjének ké­résére adta válaszul. Az üzenet azt mondja, hogy a Szovjetunió népei mélyen rokonszen­veznek a japán néppel, amely az idegen megszállás következtében szerencsétlenségbe dőlt. Sztálin, a minisztertanács elnöke a japán népnek teljes sikert kíván újjászületéséért és függetlenségéért folytatott harcában. A munkások­nak kívánja, hogy felszabaduljanak a munkanélküliség és az alacsony bérek alól, kívánja nekik a tömeg­azükségletl cikkek magas árainak likvidálását és sikert kíván nekik a béke megőrzéséért folytatott harc­ban. Sztálin elvtárs a japán parasz­toknak azt kívánja, hogy felszaba­duljanak azon állapot alól, amely­ben egyáltalán nincs, vagy csak na­gyon kevés földjük van, kívánja to­vábbá a magas adók likvidálását és sikert kíván a béke megőrzéséért folytatott harcukban. Sztálin, a minisztertanács elnöke az egész japán néphez és a japán értelmiséghez fordult és Japán de­mokratikus erőinek teljes győzel­mét kívánja, az ország gazdasági életének megújhodását, és emelkedé­sét, a nemzeti kultúra, tudomány és művészet felvirágzását és sikert kí­ván a béke megőrzéséért folytatott harcban. Amikor meglátogattuk Ivamotót, a Kiodo ügynökség főszerkesztőjét, akihez az üzenet érkezett, elmon­dotta nekünk, hogy az ügynökség a világ 18 országának kormányelnö­két kérte fel, hogy intézzenek üze­tet a japán néphez és csak Sztálin kormányelnök küldte el üzenetét. A japán hírmagyarázó az üzenet tartalmában mindenekelőtt diplomá­ciai nyilatkozatot lát a Japánnal szemben folytatott amerikai politi­ka ellen. „Az összes nemzetközi konferen­ciákon és tanácskozásokon a Szov­jetunió képviselői kijelentik, hogy annak a veszélynek amely ma J3u­rópát és az egész világot fenyegeti, közvetlen oka az amerikai háborús támaszpontok építése az európai or­szágokban az észak-atlanti egyez­mény keretén belül", — mondja a hírmagyarázó". „Azt mondhatjuk, hogy ez a kijelentés most teljesen áll Japánra is". A hírmagyarázó úgy véli, hogy J. V. Sztálin üzene­te a Szovjetunió Japán iránti új politikájáról tanúskodik. A hírma­gyarázó továbbá rámutat arra, hogy nemrégiben Sztálin kormány­elnök születésnapja alkalmából a Sztálin-békedíjjal kitüntették Ikuo Ojamát. Ojamát ez a kitüntetés mint békeharcost érte, jól lehet nem kommunista. Mindez azt bizonyítja, hogy Sztálin kormányelriök újévi üzenete a japán néphez a Szovjet­uniónak Japánnal szemben folyta­tott új politikájának jele", — fe­jezi be , hírmagyarázatát Szaszaki Az egész világon, mind az ázsiai, mind a kapitalista országokban és a szocialista világban is J. V. Sztá­lin újévi üzenete a japán néphez nagy fligyelmet keltett* Pekingből érkező jelentések szerint a pekingi rádió és az egész kínai sajtó teljes egészében közölte J. V. Sztálin üze­netét. A népi demokratikus országok, Lengyelország, Magyarország, Ro­mánia, Bulgária, Albánia, valamint a Német Demokratikus Köztársaság sajtója is első oldalain közölté J. V. Sztálin üzenetét. Az Associated Press és az Uni­ted Press hírügynökségek tudósítói Tokióbol az USA-ba küldték J. V. Sztálin a japán néphez intézett üze­netének részletes szövegét. Az ame­rikai lapok közül január elsején a New York Herald Tribúne utolsó kiadásában közölte J. V. Sztálin üze­netének rövid tartalmát. A londoni »Daily Telegranh and Morning Post« című lap január el­sejei számában hírt közölt J. V. Sztá­lin elvtársnak a japán néphez intézett újévi üzenetéről. A lap idézi az üze. n e t egyes szakaszait és főleg azt a részt emeli ki, amelyben J. V. Sztá­lin a Szovjetunió nemzeteinek mély rokonszenvét fejezi ki a japán nép iránt, amely idegen megszállás kö­vetkeztében szerencsétlenségbe dőlt, s azt a reményét fejezi ki, hogy a ja­pán nép kivívja országa függetlensé­gét. A franciaországi haladó sajtó J..V. Sztálin üzenetét első oldalain teljes egészében közölte. A többi esti lanok is hírt közöltek J. V. Sztálinnak a japán néphez küldött üzenetéről. Az olasz haladó sajtó január má­sodikán teljes egészében közölte Sztálin üzenetét a Japán néphez. Az Unita című olasz lap Sztálin elvtárs üzenetét »A béke és a demokrácia gyözelméért« cím alatt közölte. J. V. Sztálinnak a japán néphez in­tézett Üzenetéről hírt ad a svájci, norvég, dán, svéd, és a többi nyugat­európai sajtó is. Részletesen közölték és kommentál, ták Sztálin üzenetét az ázsiai orszá­gok mapUapjai is. Népi demokratikus hadseregünk katonái az ötéves terv negyedik évébe léptek Népi demokratikus hadseregünk i katonái a gottwaldi ötéves terv ne­gyedik évének megkezdése alkal­mából ünnepségeket rendeztek, amelyeken a védnökségei üzem kül­döttjeivel, az EFSz-ek és iskolák résztvevőivel egyetemben örömmel ünnepelték meg a mult évben elért sikereket. A katonai klubokban és a helyőrségi laktanyákban az év utolsó napja ünnepélyes jelleggel bírt és a szocializmus világgyözel­me jegyében állt. Az ez évi szilvesz­teri esték lefolyásukkal és tartal­mukkal hatásosan különböztek az előző évek utolsó napjaitól, és az újévi ünnepségek csúcspontját al­kották a gazdag katonai karácsony­nak. i Egy pilseni egység katonái ösz­szegyültek Szilveszter estéjén a laktanya előadótermében, hogy megünnepeljék az újévet hozzátar­tozóik és a védnökségi üzemek ki­küldötteinek jelenlétében. Az ünne­pélyes vacsorát tarka műsor követ­te, melyben a katonák bemutatták vendégeiknek hogyan élnek, dolgoz­nak és szórakoznak a laktanyában. Az elért sikerek feletti öröm egy nagy családdá tömöritette a vacso­ra résztvevőit és a katonák, vala­mint a dolgozók egyetemesen köte­lezettséget vállaltak, hogy minden erejüket megfeszítve, hozzájárulnak j köztársaságunkban a szocializmus felépítéséhez és megvédéséhez. Az év utolsó napjaiban tömege­sen érkeztek a válaszok a tanuló­ifjúságtól, földművesektől és mun­kásoktól, amelyekben válaszolnak katonáink által a karácsonyest al­kalmából szétküldött harcos üdvöz­letekre. Egy alakulat, amelyben Chmela tiszt működik, több mint 150 köszö­nő levelet kapptt. E levelek írói őszinte hálájukat és szeretetüket fejezik ki népi demokratikus had­seregimk^ iránt és lelkesítik kato­náinkat a kitartó harcra és olyan tulajdonságok elsajátítására, me­lyekkel a szovjethadsereg katonái rendelkeznek. A pilseni körzetben levő zbuchai Masaryk-bánya dol­gozói megköszönték egy kombinált katonai alakulatnak a karácsonyest alkalmából küldött üdvözleteit. A levélben ezt írják: „Az ez évben reánk rótt feladatok teljesítéséért, sőt túlteljesítéséért Veletek közösen fogunk küzdeni, Veletek, kik mint katonai brigádosok bányáinkban dolgoztok. Nagyszerű dolgozók van­nak soraitokban és büszkék va­gyunk arra, hogy a Ti kombinált alakulatotok volt az első, amely szo­cialista szerződést kötött bányánk­kal. Est a szerződést az egyes számmal jelöltük meg és például szolgál összes dolgozóinknak. Kö­szönjük Nektek, katona elvtársaink, hogy segítettetek bennünket a reánk rótt feladatok elvégzésében." A kuncsicei Klement Gottwald új ko­hók, a kassai Kohókombinát építke­j zése és az osztravai és handlovai dolgozók sok-sok köszönő választ küldtek egyes katonai alakulataink­nak. A dolgozók üdvözleteiket kül­dik katonáinknak és egyúttal azt ígérik, hogy az újévben még na­gyobb erőfeszítéssel fogják teljesí­teni feladataikat az egészévi terv megvalósításáért. Az üdvözletek és a gottwaldi öt­éves terv negyedik éve feladatai­nak teljesítésére küldött jókíván­ságok kölcsönös kicserélése még a munka megkezdése napján is tar­tott. Az olomouei Ingstav nemzeti vállalat építömunkásai, akik az öt­éves terv harmadik évét J. V. Sztá­lin születésnapjára, 1951 december 21-re teljesítették, a kővetkező le­velet kapták az üzemi védnökségi katona: alakulattól: „Ahogy ti a munkahelyeteiken teljesítettétek az ötéves terv harmadik évének fel­adatait, úgy mi is rendesen végez­zük munkánkat és teljesítjük elő­írásaink és szabályaink szerint min­den kötelességünket'/. Tartson a Biztonsági Tanács rendkívüli ülést — követeli Visínszkij A koreai háború befejezése és a nemzetközi feszültség megszüntetése szerepeljenek a napirenden Az ENSz politikai bizottságának január harmadik ülésén Visinszkij szovjet külügyminiszter a Biztonsá­gi Tanács rendkívüli ülésének azon­nali összehívását követelte abból a célból, hogy megtárgyalják a nem­zetközi politikai feszültség enyhíté­sének és a koreai fegyverszüneti tárgyalásokban beállott holtpont át­hidalásának eszközeit. Visinszkij elvtárs egyben ellenez­te, hogy egy úgynevezett „kollektív intézkedésekre" jogosult bizottságot létesítsenek, amelynek felállításét egy évvel ezelőtt az angol-amerikai tömb szavazataival elhatározták azért, hogy a koreai amerikai ag­ressziónak igy a törvényesség lát­szatát adják. Visinszkij elvtárs, az úgynevezett ,,Kollektív intézkedések bizottságá­nak" munkájáról szóló beszédében elsősorban a koreai háborúval fog­lalkozott, amelyet az amerikai kor­mány agressziós politikájának mar­káns példájául hozott fel. Visinszkij elvtárs ebben a beszédében, ame­lyet következő számunkban részle­tesen ismertetünk, többek között kijelentette: — Ha Washington megkísérli, hogy koreai agresszióját az ENSz „védelmi akciójaként" tüntesse fel, akkor ez csak újabb bizonyíték ar­ra, hogy ezt a világszervezetet aljas célokra akarják felhasználni. Az amerikaiaknak az a kísérlete azonban, hogy az agresszióra az ENSz általános akciójának bélyegét üssék, teljesen csődöt mondott. A valóságban a 38 állam közül, ame­lyeket a Korea elleni háborúban való részvételre felhívtak, csak 8 volt hajlandó ebben résztvenni. Ki­lenc állam, közöttük India és Pa­kisztán, minden részvételt _ elutasí­tottak. Ezért egészen hamis volna azt állítani, hogy a koreai háború az Egyesült Nemzetek hadviselése. Visinszkij elvtárs ezután emlé­keztetett azokra az ENSz elé be­lerjesztett okmányokra, amelyek Syngman Rheesnek és az amerikai kormánynak a koreai háború kitö­réséért való háborús felelősségét bizonyítják és kijelentette: két éve hiába várom, hogy az általunk elő­terjesztett bizonyítékokat megcá­folják. Ami Koreában folyik, bandiUz­mus. És itt az amerikai képviselő kijelenti, hogy a koreai háború „a kollektív intézkedések" kezdete. Visinszkij elvtára felvetette azt a kérdést, hogy tulajdonképpen ki van h'.vatva eldönteni, hogy egy or­szág támadó és M van hivatva in­tézkedéseket elhatározni a z agresz­szió ellen. Az ilyen határozatok kö­celes objektivitása megkívánja, hogy ezeket a kérdéseket a Biztonsági Tanács elé terjesszék, amelyben a nagyhatalmak egyhangúságának elve érvényes. Az a kísérlet, hogy ügynevezett kollektív intézkedések­re létesített bizottság segítségével megkerüljék a Biztonsági Tanácsot, csak azt bizonyítja, hogy ez a bi­zottság a legnyíltabb ellentétben áU az Egyesült Nemzetek alapokmá­nyának elveivel. Visinszkij elvtárs végezetül rá­mutatott arra, hogy Amerika agresszív tervei a nyugati világban is mind nagyobb ellenállásba ütköz­nek. Ezt mutatják az Atlanti tömb kebelében, növekvő nehézségek és ezt mutatják Churchill és az USA közötti politikai véleményeltérések is. Washington megkísérli ugyan, hogy minden nehézséget aa állító­lagos szovjet imperializmusra há­hítson, mégis nehés lesz bárkivel is elhitetni, hogy az Egyiptom, Irán és Anglia közötti jelenlegi feszültséget a Kreml állítólagos „intrikái" okoz­zák. Svédország sem hajlandó követni Achesont Visinszkij szovjet külügyminisz­teren kívül Svédország képviselője is a „Kollektív Intézkedések bizott­sága" ellen lépett fel. A béke szempontjából, — jelentette ki a svéd képviselő, — kocKázatos dolog a biztonsági tanács jogainak és funkcióinak a közgyűlésre való át­hárításával próbálkozni. Ez az út csak rögzítené a világnak két tá­borra való szakadását. Svédország nem vehet részt olyan intézkedé­sekben és szankciókban, amelyek világháborúhoz vezethetnek. Az egyiptomi kormányt nem félemlíti meg a britek fenyegetőzése Robertson tábornok, a középkeleti angol száraföldi csapatok főparancs­noka Angliából vfűó viaszaérkezése után úgy nyilatkozott, hogy .Angli­ának eltökélt szándéka mindenáron megvédelmezni a Szuezi csatorna öve­zetében elfoglalt pozíciókat." Robert­son hangsúlyozta, hogy Anglia ad. dig védelmezi majd pozícióit, „amig létre nem jön az úgynevezett közép­keleti parancsnokság." Robertson — mint mondotta — nyilatkozatát Chur­chill fölhatalmazására tette meg. Valamennyi kairói lap első oldalán közölte Nahas pasa miniszterelnök újévi nyilatkozatát, amelyben vála­szolt Robertson tábornoknak: „Az egyiptomi kormány — mon­dotta — hivatalosan elutasította az USA, Anglia és Franciaország, vala­mint Törökország javaslatait és több­ízben megmagyarázta, hogy mindad­dig nem hajlandó semminemű javas­latot megvizsgálni, míg az angolok ki nem vonulnak. Egyiptom álláspontja az úgyne. vezett „középkeleti védelem kérdésé­ben" nem változott meg, az angolok nem kényszeríthetnek bennünket an­nak elfogadására, amit egyszer már elutasítottunk. Az angol csapatok, nak a Szuezi csatorna övezetében va­ló jelenléte valójában nyiit aggresszió Egyiptom szuverenitása ellen." Farag pasa helyettes egyiptomi külügyminiszter Robertson tábornok nyilatkozatával kapcsolatban kijelen­tette: „Ezek a háborús fenyegetések nem félemlítenek meg bennünket."

Next

/
Thumbnails
Contents