Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)
1952-01-23 / 19. szám, szerda
1952 január 22 UJSZO Nem hordunk a Dunába vizet A z új közellátási intézkedések, amelyek január 1-vel léptek életbe, nagy visszhangot keltettek, különösen falun, tekintve, hogy ezek az intézkedések éppen falun, a földművesek élelmiszerellátásában hoztak jelentős változást. Ugyanis a fél hektáron felüli földművesek, és a III. és IV. tipusú EFSz-ek tagjai önellátókká váltak, vagyis a földművesek, a termelők váltak önellátókká. Ha ebből a szemszögből nézzük a dolgokat, az emberben szinte magától értetődően felvetődik a kérdés: hogy, hogy a földművesek önellátókká váltak? Hát ez csak a világ legtermészetesebb dolga, hogy a földműves, aki földdel dolgozik, élelmiszercikkeket termel, ebből él, a maga és a családja számára az egész évi ellátásához szükséges élelmiszereket biztosítja. Már pedig bármennyire ls természetesnek tartjuk, hogy a földműves önellátó legyen, eddig nálunk az volt a helyzet, hogy sok földműves nemcsak az ország élelmiszerellátásához nem járult hozzá, de még csak a maga szükségleteit sem biztosította, hanem élelmiszerjegyeket kapott és az állami készletekből élt. A mult, évben még az a tűrhetetlen helyzet állt fenn, hogy országunk az állami készletekből jó néhány százezer földművest látott el élelmiszerrel és nemcsak, hogy a dolgozó parasztok kaptak a földjeik mellett élelmiszerjegyeket, hanem kapott jó egynéhány kulák is. Sok olyan 40—50 hektáros kulákot fel lehetne sorolni, akik liszt-, kenyér-, hús-, zsír- és tejjegyeket kaptak, azon az opportunista nézeten alapuló „elvből" kiindulva, hogy hát ha nem termett neki elég, nem termett annyi, hogy beadási kötelezettségeit is teljesítse (legalább ha teljesítette volna) és önmagát is egész esztendőre ellássa, éhenhalni hagyni mégsem lehet és adtak neki élelmiszerjegyeket. Mint a Rudé Právo is írja a január 18-iki számában megjelent cikkében a cseh vidékeken csak egy hónap alatt, a mult év júniusában a földműveseknek 500.000 húsjegyet és 155.000 teijegyet adtak ki. Felemlíti a cikk, hogy a Netetiny nevű községben egy 13 hektáros földműves egész éven át kapott liszt- és kenyérjegyet, s ráadásul még ez a földműves soha semminemű beszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget. Nálunk, Szlovákiában ezen a téren még sokkal rosszabb volt a helyzet. Fenn lehetett-e ezt az állapotot továbbra is tartani, amikor országunk nem egy esetben s nem egy fajta élelmiszercikkben való ellátásban a legnagyobb nehézségekkel küzdött? Világos, hogy nem! Világos, hogy ennek a helyzetnek véget kellett vetni, mert hiszen ha ez továbbra is így ment volna, akkor tudatosan mentünk volna fejjel a falnak és ez a helyzet közellátásunkat a legnagyobb nehézségek elé állította volna. Világos, hogy nem leliet. az ország élelmiszerellátását tervszerűen és folyamatosan biztosítani, ha a földművesek is az állami készletekből élnek. Eddig az volt. a helyzet, — mint azt Klíma Gyula levelezőnk is írja levelében — mintha Dunába hordtuk volna a vizet. — „Hogy akinek földje van — írja Klima Gyula — az önellátó, az csak természetes és minek hordanánk a Dunába vizet, amikor ott úgyis van elég". Már pedig Gottwald elvtárs újévi beszédében világosan megmondotta: ,,Csehszlovákiában 1951-ben az ipari termelés körülbelül kétharmadával nagyobb, mint 1937-ben volt. A mezőgazdasági termelés azonban még mindig csupán a háború el < ittf színvonalon mozgott". Ezze! szemben „az élelmiszercikkek fogyasztása lényegesen emelkedett". Mutatja ezt az is „hogy az 1951-es évben körülbelül tízszer annyi kenyérgabonát hoztunk be külföldről, mint 1937-ben". Ha pedig így áll a dolog (és valóban így áll), akkor igazán nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy a Dunába vizet hordjunk, vagyis, liogy a földműveseket, akikre az a legelemibb feladat hárul, hogy az ország közellátását biztosítsák, — az ipari munkásság, az ellátatlanok rovás-ára az állami készletekből élelmezzük. Az új közellátási intézkedések lényege tehát ebben van. Kormányunk azt a legelemibb követelményt támasztja a földművesekkel szemben, hogy a beadási kötelezettség teljesítésén felül, önmaguk és családtagjaik élelmiszerellátását biztosítják. Vonatkozik ez lemcsak az egyénileg gazdálkodókra, hanem a III. és IV. tipusú EFSz-ek összes tagjaira is. Népi demokráciánk ellenségei, a reakciósok ezt úgy igyekeznek beállítani, hogy ezután már más nem jöhet, mint csak a „csajka" és a „vályú", de még inkább, hogy most jutottunk el oda, — mint azt az állítólagos Szekeres István ls írja levelében, — hogy most már majd a „konyhán" (?) kell ennünk, elszédülünk az éhségtől. Természetes dolog és egyáltalán nem lep meg bennünket, hogy ez az intézkedés reakcióból tajtékzó dühöt váltott ki, — ez is azt bizonyítja, hogy ellenségeinket, a dolgozó nép munkáján élősködőket most újabb súlyos csapás érte. Azt viszont tapasztalatból tudjuk, hogy azok az Intézkedések, amelyeket ellenségeink dühös szitkokkal fogadnak, dolgozó népünk, az egész ország javát szolgálják. így van ez a mostani közellátási intézkedésekkel is. Ezzel az intézkedésekkel ellenségeinket a szó szoros értelmében szíven találtuk, mert hiszen az intézkedés kiemelkedő pontja, hogy a kulákok körül szűkebbre húzza a kört, hogy különbséget teszünk a dolgozó ember és a kulák között az ellátásban és hogy azt a sok hiénát, akiknél csak az isten volt a megmondhatója, hogy mit csinálnak és miből élnek, mert földműveléssel sem foglalkoztak, alkalmazottak sem voltak, csak éltek a dolgozó nép testén mint a piócák, de azért jegyeiket épp úgy megkapták, mint a becsületes dolgozók, — hát ezeket most minden teketória nélkül „a földre ejtettük". Ugyanis az intézkedés ügy szól. hogy olyanoknak, akik földműveléssel nem foglalkoznak, tehát önellátóknak nem tekinthetők, de mint állandó alkalmazottak sincsenek sehol bejelentve és nem is nyugdíjasok, — egyszóval az úgynevezett „magánzóknak", akikből pedig van jó egynéhány, hát az ilyeneknek nem adunk semmiféle jegyet sem. Éljenek, ahogy tudnak, — kormányunk a gyakorlatban is megvalósítja azt a régi és igazságos közmondást, hogy „Aki nem dolgozik, az ne is egyék". Persze, hogy az ilyen intézkedések után ezeknek az élősködőknek a siserahada a legválogatottabb átkozódásokban tör ki, de hát annyi baj legyen, — „A kutya ugat, a karaván halad". E Henségeink tehát átkozódnak, — a földműveseinknek, szövetkezeti tagjainknak pedig egyre nagyobb tömege érti meg és fogadja helyesléssel az új közellátási Intézkedéseket. Az állam iránti kötelességüket becsületesen teljesítő, munkájukat odaadóan elvégző, a föld magasabb termelékenységéért harcoló dolgozó parasztok százezrei helyeslik Zápotocký elvtársnak a Nemzeti Arcvonal Akció Bizottságának ülésén mondott beszédét, amelyben arról is szólott, hogy a polgárok az állammal szemben necsak követelésekkel és igényekkel lépjenek fel, hanem az állam iránti kötelességeiket is teljesítsék. Vonatkozik ez különösen a parasztságra, amelynek népi demokráciánk a legmesszebbmenő segítséget nyújtotta, gyakran kaptak fejadagot, önellátási készleteiket pedig eladhatták a szabadpiacon. „Népi demokratikus országunk — mondotta Zápotocký elvtárs — már olyan követeléseket és igényeket teljesített, amelyekről a régi burzsoá kormányok alatt a polgárok nem is álmodtak. Ezért joga van ahhoz is, hogy a kötelességek teljesítését is megkövetelje. Főleg azt kell követelnünk, hogy közellátásunkhoz a parasztság járuljon hozzá, hogy valóban arra törekedjenek, hogy biztosítsák az önellátási adagokat azoknak, akik a földet művelik és azt ne a közélelinezésből vonják el". Sok földműves eddig úgy gondolkozott, ha a beadási kötelezettség teljesítéséről volt szó, hogy ahol nincs, ott az isten se vehet, meg, hogyha nem adok be mindent, azért csak nem akasztanak fel. Ha meg az önellátásról volt szó és azt nem tudta biztosítani, akkor nyugodt volt, mert az állam csak nem hagyja koplalni. Ennek a túlságosan is kényelmes álláspontnak most befellegzett. Igaz, hogy fel nem akasztanak senkit sem, de az intézkedések által kormányunk megvalósítja azt az elvet, hogy aki nem teljesíti az állam iránti kötelességeit, az ne is várjon az államtól semmit sem. Például, ha a földműves nemteljesítj beadási kötelességeit, akkor nem kaphatja meg a ruha- és a cukor jegyek Bt. Ugyanez voliatkoszövetkezet nem tesz eleget az ál- | lam iránti kötelességeinek, akkor a 1 tagok nem kapják meg az államtól a különféle jegyeket. Ml következik ebből az intézkedésből ? Az, hogy mezőgazdaságiunk termelékenysége emelkedni fog, minden földművesnek, minden szövetkezeti tagnak saját jól felfogott érdeke lesz, hogy a mezőgazdasági termelést olyan fokra emeljék, hogy abból egyrészt eleget tehessenek állampolgári kötelességeiknek, másrészt, hogy az egész évi ellátásukhoz szükséges élelmiszercikkeket biztosítsák. Ennek alapján parasztságunk tudatosítani fogja, hogy az életszínvonal emelkedésére nem lehet mint sült galambra, várni, hanem, hogy ebben az országban minden ember úgy fog élni, ahogyan dolgozik, az állani minden embert aszerint fog értékelni és jutalmazni, amilyen mértékben az országépítő munkából zik az EFSz-ek tagjaira ls. Ha a kiveszi a részét. Legfontosabb feladata most minden falusi pártszervezetnek, a népi közigazgatás tagjainak és a tömegszervezeteknek, liogy a falvak széles dolgozó tömegeinek megmagyarázzák az új közellátási intézkedések jelentőségét, alapos felvilágosító munkát végezzenek e téren, de tegyék azt úgy, ahogy a tömegekkel való szoros kapcsolat megteremtéséről Zápotocký elvtárs beszélt. „Az emberek közé kell menni — mondotta Zápotocký elvtárs — meg kell ismerni jó oldalaiitat, nem szabad kétségbe esni fogyatékosságaikon és hibáikon, nem szabad haragudni rájuk, és lehurrogni őket helytelen nézeteikért, hanem tudni kell a helytelen nézeteket meggyőzéssel kiigazítani, tudni kell megmagyarázni, hogy ezt vagy azt a dolgot miért nem valósíthatjuk még meg, meg kell mutatni a helyes utat, hogyan kell a feltételeket megteremteni arra, hogy a helytelenségeket és fogyatékosságokat fokozatosan kiküszöbölhessük". Ez most a feladat! MINDENKIT ERDEKEL Megmagyarázzuk, hogy ki milyen élelmiszerjegyekre jogosult i. A cukorjegy A gyermek és ifjúsági cukorjegyet minden 18 éven aluli gyermek, illetve fiatalkorú megkapja. Megkapját tehát azon egyéni vállalkozók gyerekei is, akik egy, vagy több munkaerőt alkalmaznak. Ugyancsak megkapják a cukorjegyet a földművesek (beleszámítva a kulákok) gyermekei is, de csak abban az esetben, ha a háztartási lap tulajdonosa, akinek háztartásában a gyermek él, teljesíti a hús-, tej- és tojásbeszolgáltatási kötelezettségét. Példa: Nagy Károly 15 éves fiú a szüleinél él. Apja 8 hektár földön gazdálkodik. Nagy Károly csak akkor kap cukorjegyet, ha apja eleget tesz a hús-, tej- és tojásbeszolgáltatási kötelezettségének. A 18 éven felüli alkalmazottak cukorjegyét megkapják az összes közalkalmazottak, az irók, a költök és a képzőművészek, amennyiben az illetékes szövetség tagjai, valamint a tanulók, továbbá mindezek feleségei, a tényleges szolgálatot teljesítő katonák feleségei, amennyiben legalább egy 15 éven aluli gyermekről gondoskodnak és nincs fizetett vagy rokoni segítségük a háztartásban, továbbá azok az asszonyok, akik legalább egy 15 éven aíuli gyermekről gondoskodnak, amelynek mindkét szülője alkalmazásban van s végül a nemzeti bizottságok funkcionáriusai, de ezek csak abban az funkciójukat egész napon át végzik, hivatásszerűen. A 18 éven felüli alkalmazottak cukorjegyét megkapják a nyugdíjasok és a szociális segély élvezői is. Az önellátó földműves, aki állandóan alkalmazásban van, csak abban az esetben kapja meg az alkalmazottak cukor j egyét, ha hús, tojás és tejbesaoígáltatási kötelezettségét rendesen teljesíti. Az alkalmazásban lévő önellátó földműves felesége alapcukorjegyet kap, még akkor is, ha 15 éven aluli gyermekről gondoskod. k. A 18 éven felüH fogyasztók alapcukorjegyét megkapja minden 18 éven felüli személy, amennyiben nem jogosult az alkalmazottak cukorjegyére. Ez annyit jelent, hogy ezt a jeggyet kapják a földművesek és a szövetkezeti tagok a 18 éven felüli családtagjaikkal együtt, akik nincsenek alkalmazásban, de csak abban az esetben, ha a szövetkezet teljesíti a hús-, tej- és tojásbeszolgáltatási kötelezettségét. Alapcukorjegyet kapnak a magánvállalkozók is, de csak akkor, ha nem alkalmaznak idegen munkaerőt. Alapcukorjegyet nem kapnak azok a személyek, amelyek kerülik a munkát. Példa: Varga Eda 32 éves hajadon egyedül él és nincs alkalmazásban. Nem kap alapcukorjegyet, esetben, ha ezt a jegyet nem kap- sem ruhajegyet, sem szappan, sem ják alkalmazásukból kifolyólag és 1 bármilyen más jegyet. A cukorjegyek kiadása a földműveseknek és a szövetkezeti tagoknak A földművesek és családtagjaik | gáltatási kötelezettségüknek. Élelmiszerjegyeket saját maguk számára ezek a személyek minden esetben kapnak. Példa: Vass László 2.5 hektáros földműves. Felesége a gazdaságban dolgozik, fia pedig az iparban van alkalmazva és szüleinél lakik. Mindannyian önellátók, de a fiú megkapja az alkalmazottak élelmiszerjegyeit. Ámde ennek a családnak a cukorjegyet abban az esetben adják ki, — a szülőknek az alapcukorjegyet, a fiúnak az alkalmazottakét, ha teljesíti beszolgáltatási kötelezettségét az állattenyésztési termelésben. csak akkor kapnak alapcukorjegyet, ha teljesítik a hús-, tej- és tojásbe 1szolgáltatási kötelezettségüket. Hasonlóképpen a szövetkezeti tagok és azok családtagjai akkor jogosultak alapcukorjegyre, ha a szövetkezet teljesíti a hús-, tej- és tojásbeszolgáltatási kötelezettségét. Ez érvényes akkor is, ha olyan földművesről vagy szövetkezeti tagról, vagy annak hozzátartozójáról van szó, aki alkalmazásban van; cukorjegyet kap (mégpedig alkalmazottak cukorjegyét) de természetesen csak abban az esetben, ha eleget tettek hús-, tej- és tojásbeszolÉlelmiszerjegy A 6 éven aluli gyermekek élelmiszerjegyét minden 6 éven aluli gyermek megkapja. Megkapják tehát a magánvállalkozók gyermekei is. tekintet nélkül arra, alkalmaznak-e a szülők munkaerőt, vagy sem. De nem kapják meg ezt a jegyet azon önellátók gyermekei, akik kötelesek gyerekeiket saját termésükből ellátni. Semmiesetre sem kapják meg az élelmiszerjegyeket a kulákok gyermekei. A 6—12 éves gyermekek élelmiszerjegyét minden 6—12 éves gyermek megkapja. Megkapják tehát a magánvállalkozók gyermekei is, tekintet nélkül arra, hogy a szülők alkalmaznak-e idegen munkaerőt. De nem kapják meg ezt az élelmiszerjegyeket az önellátók gyermekei, akik kötelesek gyermekeik ellátásáról saját gazdaságukban gondoskodni és semmiesetre sem kapják meg a kulákok gyermekei. A 12—18 éves fiatalkorúak élelmiszerjegyét megkapják a fiatalok a fentemlített korhatárban. Megkapják tehát a magánvállalkozók gyermekei, még akkor is, ha a szülök idegen munkaerőt alkalmaznak, az önellátók gyermekei azonban nem jogosultak erre az élelmiszerjegyre és semmiesetre sem jogosultak rá a kulákok gyermekei. Amennyiben az önellátók, sőt még a kulákok gyermekei is alkalmazásban vannak (kivéve az EFSz-ek) megkapják a korhatár szerinti élelmiszer j egyet. Példa: Simon Lajos 17 éves, édesapja 5 hektár földön gazdálkodik. A 17 éves Lajos önellátó, de tekintettel arra, hogy közüzemben dolgozik (akár mint tanonc) a jegyet megkapja. Közalkalmazásnak számit az állami, nemzeti, kommunális és szövetkezeti vállalatokban való alkalmazás. Kivételt képeznek a közalkalmazottak fogalmánál az EFSz tagok, mert ezek nem alkalmazottak, hanem szövetkezeti földművesek, akik közösen dolgoznak az öszszes szövetkezeti tag birtokán. A szövetkezetben nincsenek és nem is lehetnek semmilyen bérmunkások, akik bér vagy fizetés ellenében dolgoznának a szövetkezetben. Amennyiben az EFSz-ben lennének alkalmazottak, ezek élelmiszerjegyet nem kapnak, mert ellátásukról a szövetkezetnek _ kell gondoskodnia. Ezek a személyek csak alapcukorjegyet:, szappanjegyet és alapruhajegyet kapnak, de ezeket is csak akkor, ha a szövetkezet teljesíti a hús-, tej- m to jásbeszolgáí tatását. A nyilvános szektorba tartoznak továbbá az állami igazgatás, nemzeti bizottságok, az országos tömegsaervezetek alkalmazottai, a politikai pártok alkalmazottai és az állami kezelésben lévő berendezések alkalmazottai. Az alkalmazottak jegyeit megkapják az összes alkalmazottak, amenynyiben a feltételeknek megfelelnek. Részleteiben a következő fogyasztókról és az alkalmazottak jegyei kiadásának alábbi feltételeiről van sző: Azok is alkalmazottaknak számítanak, akik tartósabb betegség miatt átmenetileg nem dolgoznak. Példa: Valaki megoperáltatja magát s utána bizonyos ideig még gyógyíttatja magát és emiatt három vagy több hónapig nem dolgozik. Ugyanez érvényes a szülési szabadságon lévő asszonyokra is. Azok a földművesek, akik résztvesznek a fahordási szezonban, vagy más erdei idénymunkában, azonnal megkaphatják a jegyet, ha az erdőigazgatóságon becsületszóra tett nyilatkozatot írnak alá, hogy legkevesebb 3 hónapig fognak dolgozni. Ha olyan személy lép alkalmazásba, amely eddig nem részesült az alkalmazottak jegyében, megkapja a jegyet az alkalmazásba lépése után egy hónap múlva. Példa: Ha valaki február 10-én lép állásba, megkapja a márciusi jegyet. Hasonlóképen azon személyek, akik eddig nem voltak jogosultak az alkalmazottak jegyére és hosszú idejű brigádra mennek, megkapják az alkalmazottak jegyét munkábelépésük utáni hónaptól, a hosszúlejáratú brigád egész időtartama alatt. Az otthon dolgozó varrónők, akik magánfeleknek varrnak, nem jogosultak az alkalmazottak jegyeire.