Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-23 / 19. szám, szerda

Világ proletárjai egyesül jetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1952 január 23, szerda 2 Kés Dr. Kais igazságügyminiszter beszédéből Lenin elvtárs har lálának 28-ik évfordulóján (2. old.) Lenin-műszakok a Kohinor-tárnában (2. old.) A béke erői a reakciós erők minden mesterkedései ellenére egyre fejlődnek — Visinszkij elvtárs beszéde az ENSz közgyűlésén (3. old.) A Német Demokratikus Köztársaság megemlékezése V. I. Lenin halálának évfordulójáról (3. old.) Megalakult a Csemadok balogfalai helyi csoportja (4. old.) Mindenkit érdekel: Megmagyarázzuk, hogy ki milyen élel­miszerjegyre jogosult. (5. old.) V. évfolyam, 19. szám így épül hazánk l Nagy vízierőmű a Moldván A villamosáram óriási erő. Hajt­ja iparunk gépeit, korszerűbbé te­szi mezőgazdaságunkat, fényesebbé, kényelmesebbé teszi otthonainkat. A gottwaldi ötéves terv keretében egész sor vízierömü épül az ország­ban, duzzasztógátak verik bilincsek­be a folyókat és megteremtik a szocialista ország alapjait. A vízi­erőmü-rendszer egyik jelentős alko­tása a Moldva folyón épül és egyike lesz a legnagyobb európai vízmü­veknek. 1949 tavaszán kezdték meg vágni a fákat a völgyben, rob­bantották a sziklákat, kiépítették a közlekedési csomópontokat. Jó né­hány kilométer új utat kellett meg­építeni, kötélpályákat az üzemanyag­nak, külön betongyárat az épitke­zés készanyagforrásául. A munkások naponta több mint 1500 köbméter sziklát zúznak ap­ró darabokra, amit aztán betonke­verékbe dolgoznak bele. 1000 köb­méter betont kötnek le naponta a földbe. Persze a Moldvát el kellett tessékelni a medréből, a duzzasztó­gát dolgozói a sziklákban 330 mé­teres alagutat ástak, amelyen ke­resztül folyik most a Moldva vize. Már tavaly júniusban befejezték az előkészítő munkákat és megkezd­ték a duzzasztógát és az erőmű alapjait építeni. A munkákat gépe­sítették, felhasználták a szovjet ta­pasztalatokat és ma már magas­ba nyúlik a hatalmas betongát, amely az építkezés ez évi legfonto­sabb feladata. Természetesen mo­dern lakóházak is épültek. Az épülő hatalmas víztartály, akkora mint a prágai Vencel-tér, és a villamosener­gia, amelyet itt gyártunk majd évi 25.000 vagón jóminőségü szén meg- I takarítását jelenti. Xíj autógyár Harcba a rozsnyói bányavidék rákfenéje, a laza munkafegyelem ellen! Ha a tervet nem teljesitik a termelés oly fontos szakaszán, mint az ércbányákban, az kell, hogy mwn en becsületesen gondolkodó dolgo­zó embert harcra tüzeljen, mozgósítson. A szocialista építés legfonto­sabb alapja a szén és az érc és mind a kettőben elmaradunk. A Párt és a kormány fontos határozatai ezen a téren részben már meghozták a javulást és meghozták főleg a legfontosabb ponton, az Osztrava­karvini medencében. De az ércbányákban és közöttük főképpen a gö­möri ércbányákban még nem érzünk semmi javulást. Igaz, az ehnult évben nem sokkal maradtak adósai a népi demokratikus országunknak, de ez a „nem sok" is bántja a rozsnyói bányászokat. Az év kezdete se mutat még javulást. Azok a beteges tünetek, amelyek a mult évben azt a néhány százalékot a rozsnyói bányászok számlájára írták, még nem tűntek el a rozsnyói bányavidékről. A libereci kerületben mint köz­társaságunk sok más részén, hatal­mas új gyárakat varázsol elő az öt­éves terv. Ezek az új gyárak a szo­cializmus gazdag, szép életének alapjait képezik. De erősítik az or­szág védelmi készségét is, erősödik ezekkel a Sztálin vezette béketá­bor, erősödik a békét szerető és szocializmust építő világ. A libereci kerületben, egy olyan helyeci, ahol ezelőtt csak szúrós tüs­ke termett, ma az Autógyár nemze­ti vállalat új üzemének hatalmas vasbetonszerkezetei nőnek ég felé. Nem volt könnyű munka, amit a gyár építői eddig elvégeztek, ren­geteg akadály állott az útjukba, de nem ijedtek meg tőlük. Megoldot­ták kezdetben a gépek hiányát, se­gítették az anyaghiányon éá meg voltak elegendő számú szakmunkás nélkül is, — mindezeket lelkese­désük pótolta. így történt azután, hogy minden határidőt megelőzve, március 31-én készen lesz már az első gyártási csarnok. Ez a Párt üzemi szervezetének jó munkáját di­cséri. Meg tudták magyarázni a dol­gozóknak, miért kell rövidebb idő alatt megépíteni ezt a fontos üze­met. Cseh Miroszlav ácsrószlege, Eichler József betonbrigádja, a csarnokhajók szerelői győzelmet arattak a békecsatában, amikor jú­nius helyett már márciusban sze­reiöere készen adják át az üzemet. A legnagyobb baj a laza munkafegyelem. Sokan indokolatlanul kimaradnak a munkából, a kétlakiság húzza őket s ezt a terhet még mindig nem bír­ták levetni vállukról. A laza mun­kafegyelem eredményeképpen sok­sok műszakot vesztettünk az elmúlt esztendőben is és most az év kez­detén is, ami természetesen azonnal meglátszik a terv teljesítésén. Ezt nem szabad tovább tűrni. Az üzem­tanács és a szakaszbizalmiak ma­gyarázzák meg az embereknek, mi­ről van szó és a pártszervezet segít­ségével küszöböljék ki a hibákat. Az igazolatlan kimaradásokat meg kell szüntetni. A hiányzó munkáslét­számot minél előbb pótolni kell, ha nem akarunk az idén is adósai ma­radni az országnak. A másik dolog, ami még mindig kísért a rozsnyói bányákban, a vájároknak a gépek­kel szembeni bizalmatlansága. Több­ször írtunk már erről, de lényegé­ben még mindig nem történt sem­mi ennek a bizalmatlanságnak kon­krét példákkal és meggyőző mim­kával történő kiküszöbölésére. Minek a gép? Minek az új munkamódszer? Hangzik sokszor egyes maradi vá­járok ajkáról. így fúrtam, így fej­tettem hosszú évek óta és jó volt. Vájjon nem értik-e ezek az embe­rek, hogy a régi munkaütem, a ré­gi termelési tempó csak a kapitalis­ta világban volt elegendő. Nekünk több kell. Csak tekintsen végig sa­ját életén, mi mindenre van szüksé­ge most egy esztendő alatt. Nemde, sokkal többre, mint azelőtt tíz év alatt. A termelékenység fokozásá­nak tudatosítása, ez hiányzik még most is. Beszélni kell a bányászok­kal, meg kell magyarázni nekik, mit jelent a szocialista építés a maguk és a családjuk jövője szem-pontjá­ból. Fel kell világosítani őket, mit jelent az erős haza, a szocialista Csehszlovákia a békeharc szempont­jából, beszélni kell nekik az élenjáró példamutató szovjet bányászokról, akik a munka soha nem látott ter­melékenységét teremtették meg a Szovjetunió bányavidékein. Vagy hogy mikor fizettek ki a bányabá­rók a gömöri ércbányákban hűség­pótlékot, mikor éltek úgy a. bányá­szok, mint ma. Ezt mindenki látja, de senki sem tudatosítja még elég­gé. Nézzük csak Gergely Dezső vájár életét. Fiatalkorában szerette volna ki­tanulni az ácsmesterséget. De a nincstelenség és a nyomorúság nyolc éves korában rákényszeritette arra, hogy sajátmaga keresse meg minden­napi kenyerét. Elmúlt a gyermek­kor játék nélkül, nem is szívesen emlékszik erre vissza. Kulákhoz ment gyerekfejjel teheneket, ökrö­ket gondozni, majd amikor egy ki­csit megerősödött, a bányába ment dolgozni. A kapitalista rendszer alatt a bá­nyásznak semmi más nem jutott, mint a robot, meg a betegség. A lámpa meg a tarisznya. Ez volt az egész élete, — mondja Gergely Dezső. A Gergely Dezsők vegyék észre, lássák -meg végre, hogy fel­ismerhetetlenségig megváltozott az életük. Gyökeresen megváltozott kö­rülöttük minden. Biztosítva van a munka, biztosítva van a család be­csületes megélhetése, fejlődése. Gergely Dezső tudja, hogy a múlt­ban a fúrógépet kézzel meg térddel kellet nyomni, miközben kirázta az ember lelkét. A tüdejét szétroncsol­ta a vaspor. Jó-e a rugalmas fúró­géptámasz Gergely elvtárs? Ugy-e jó? De még tovább kell menni. Mi a bányászoknak még jobban meg akarjuk könnyíteni a munkáját. Gépek az ember jó barátai. Gépekre van szükség, a legnehe­zebb emberi munkát át kell háríta­ni a gépekre. A gépek segítsék a rozsnyói vájárokat ahhoz, hogy több érc jöjjön a bányákból. Az öregapámnak zsebkendője se volt, mégis meg volt, — szokták mondani a maradiak. De ez nem le­het a szocializmust építő haladó em­ber jelszava. Tele kézzel hozzák fe­lénk az új munkamódszereket szov­jet testvéreink. Harmincéves harc­ban kipróbált és bevált győzelmes munkamódszereket adnak át nekünk csak azért, hogy itt is minél előbb jobb legyen az ember élete. Nagyobb figyelmet kell fordítani a vájárok nevelésére, Szakmailag, politikailag legyenek élenjáró épí­tői az országnak és ne kullogjanak a gépgyárait munkássága mögött. Jarábek János vájár nem kullog. Élenjár a többiek között. Tanult a múltból, kilátástalan életének sok szenvedéséből és ezért teljesíti nor­máját 160—170 százalékra. Rend­szeresen olvas újságot, fejleszti ön­magát és nagy fontosságot tulajdo­nít az új munkamódszerednek és a gépesítésnek. Kölcsönös ellenőrzés a Szadlovszkyban. * Jarábek a Szadlovszkyban dolgo­zik. Itt már húsz munkahelyen beve­zették a kölcsönös ellenőrzést és négy munkahelyen mát a ciklusos grafikon szerint folyik a munka. Ötven vájárt és> segédvájárt adtak a Mária-bányának, hogy így segít­sék a gömöri ércbányák összüzemi teljesítését. A Szadlovszkyban jó iskola volt a mult év. És ez év kü­szöbén megkezdték a hiányok kikü­szöbölését. Rudnón ls javult a helyzet. Húsz vájárt sikerült rávenni arra, hogy átmenjenek a Bernátba. Valkó An­drás mondotta, hogy csak meg kel­lett magyarázni nekik, mindjárt megértették. A Bernát 60 százalék­kal dolgozott azelőtt, most egyszer­re ugrott a termelés. Kezdjük meg végre a harcot a laza munkafegyelem ellen. Szüntes­sük meg az igazolatlan kimaradáso­kat, hogy a Rozsnyóvidék bevált­hassa Gottwald elvtársnak adott szavát. A bányászok maguk tegye­nek meg mindent, hogy munkatár­saik becsületbeli ügyüknek tekint­sék a rozsnyói bányák tervteljesí­tését. ' KERTÉSZ IMRE. ^ílipiink mély, tiszte fai tel, háírioal fa. zereteíid adózott JIpiiuí haikataiian ejttlÁkhitk Szocializmust építő dolgozó né­pünk január 21-én, hétfőn nagy tö­megekben vett részt Vlagyimir Il­jics Lenin halálának huszonnyolca­dik évfordulóján. A köztársaság minden kerületében összegyűltek a dolgozók, hogy mély hálával és sze­retettel emlékezzenek Lenin halha­tatlan életművére, aki az emberi­ségnek; az új, igazságos és kizsák­mányolástól mentes élet felé vezető útat mutatta meg. Csehszlovákia népeinek szeretete ezekben a na­pokban forrón áramlott a nagy Le­nin emléke felé, a nagy Szovjetunió felé és Sztálin elvtárs felé, alti Le­nin örökségének hűséges őrzője, hordozója és továbbfejlesztője. Cseh­szlovákia népe eltökélten halad Le­nin és Sztálin útján a győzelmes szocializmus felé. Lenin diadalmas alkotása, a hatalmas, legyőzhetet­len Szovjetunió a biztosítéka annak, hogy népünk békében és nyuga­lomban építheti örömteli jövőjét. Prágában Pártunk Központi Bi­zottsága, kerületi és városi párt­bizottsága közös emlékestet rende­zett a prágai Lucerna-nagytermé­ben. A dolgozók ezrei töltötték meg az ünnepélyesen feldíszített óriási termet és a karzatokat. A homlokzaton Vlagyimir Iljics Lenin óriási képe állt, amelyet vörös zász­lók és babérágak vettek körül s a kép alatt e jelszó: „Lenin és Sztá­lin zászlaja alatt a béke, demokrá­cia és a szocializmus győzelméért". A főváros dolgozó népe háláját nyilvánította mindazért, amit a le­nini bolsevik pártnak, Lenin nagy művének, a Szovjetuniónak köszön­het. Az ünnepi estén jelen voltak Zá­potocky miniszterelnök, s Viliam Široký miniszterelnökhelyettes-kül­ligynimiszter, Jaromír Dola-nszlty és Zdesnek Fierlinger miniszterelnök­helyettesek, dr. John, a Nemzet­gyűlés elnöke és Párhink Központi Bizottsága elnökségének több tag­ja. Megjelent Anatolij Joszipovics Lavrentyiev, a Szovjetunió nagy­követe, a követség tagjainak kísé­Uj árucsereforgalmí szerződés Csehszlovákia és Magyarország között A két ország teljhatalmú megbí­zottai január 19-én Budapesten aláírták az 1952-es évi új árucsere­forgalmi egyezményt. A tárgyalá­sok rendkívül barátságos légkörben zajlottak le. Fontos árucikkek jut­nak az egyezmény révén mindkét ország nemzetgazdaságának építé­sére. A Csehszlovák Köztársaság mindenekelőtt nehézipari nyers­anyagot, gépi berendezéseket, esz­tergákat, fémmegmunkáló gépeket, fát és vegyi anyagokat szállít Ma­gyarországra. A Magyar Népköz­társaság gépipari termékeket, ve­gyi árucikkeket és mezőgazdasági termékeket ad cserébe. Az újonnan megkötött árucsereforgalmí egyez­mény az újesztendőben a kölcsönös baráti segítség elmélyülését jelenti és nagy mértékben hozzájárul mindkét népi demokratikus állam gazdasági tervének megvalósításá­hoz, meggyorsítja a szocializmus építését a két Baráti országban és igy még jobban megerősíti a Szov­jetunió vezette legyőzhetetlen béke­tábort. retébea, a kormány többi tagjai, a Nemzetgyűlés alelnökei, a baráti népi demokratikus államok nagy­követe' a köztársaság elnöki irodá­jának tagjai, a kerületi és városi pártbizottságok vezető funkcioná­riusai. Megjelent a Prágában időző szovjet szakszervezeti Küldöttség is Az ünnepi beszédet a politikai- és gazdaságtudományok főiskolájának rektora, Ladislav Stoll államdijas tanár mondotta. Stoll elvtárs beszé­dében összefoglalta a lenini tanitás óriási jelentőségét Fejtegetéseit a sokezres tömeg nemszűnő lelkes tapssal kísérte így fejezte ki hálá­ját Sztálin elvtársnak, a Bolsevik Fártnak, a CsKP-nak és Gottwald elvtársnak. Sokáig hangzott a , Sztálin—Gottwald—Béke" hármas jelszava és az emlékünnepség az Internacionálé eléneklésével ért vé­get. Az linnepi est második részében a prágai rádió szimfonikus zeneka­ra eljatszotta Csajkovszkij Pateti­kus szimfóniáját és Sosztakovics Békekantátáját. Bratislavában a Nemzeti Szín­házban rendezték meg ünnepi kül­sőségek között a Lenin emlékéhez méltó estét, amelyen az ünnepi be­szédet dr. Rais igazságügyminiszter elvtárs mondotta. Szocializmust építő hazánk béke­harcában állandó fénylő útmntatást •elent számunkra a lenini-sztálini tanítás, amely megerősíti hitünket a szocializmus végleges győzelmé­ben az egész világon. Csehszlovákia népe Gottwalcs elvtárs vezetése alatt, í.enin és Sztálin lobogójával teszi r.-»eg történelmi útját az új és igazságos társadalmi rend, a ki­zsákmányolástól mentes történelmi korszak, a szocializmus felé.

Next

/
Thumbnails
Contents