Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-18 / 15. szám, péntek

/ 1952 január 18 UJSZO A bátorkeszii EFSz évzáró közgyűlésér

ől Kis Ernő 125.000 korona készpénzt és 42 mázsa gabonát keresett a mult évben Magasabb tipusú szövetkezeteink, melyeknek túlnyomó része már elkészítette a mult gazdasági év mérlegét, jelenleg az éwégi jelentés összeállításával foglalkozik. KésztK lödik arra, hogy az egész tagság előtt beszámoljon az elvégzett munkákról, az eredményekről és hiányosságokról.. A magasabb tipusú EFSz-ek most, mint gondos gazda, számot adnak a működésről. Az évzáró gyűlések rendkívül fontossággal bírnak ' a szövetkezet életében. Ugyanis a közgyűlés van hivatva arra, hogy irányt szabjon a szövetkezet további működésének és hogy egyben elfogadja a jövő évi gazdasági és pénzügyi tervet. Ilyen évzáró gyűlésre tilt össze nemrég a bátorkeszi EFSz tagsága. A bátorkeszi EFSz legnagyobb szövetkezet az egész párkányi járásban. A közgyűlés ünnepi hangulatát nagyban emelte az a körülmény, hogy az újonnan felépített kultúrházban tartották meg, melynek hatalmas termét zsúfolásig megtöltötte a szövetkezetnek mintegy 600 tagja. Meg kell említenünk itt még azt, hogy a közgyűlés előtti napon osztották ki a tagok között a ledolgozott munkaegységek után az évi jutalékot. Öröm volt nézni a mosolygós arcú szövetkezeti tagokat, akik azzal a tudattal jöttek a gyűlésre, hogy munkájuk értékét a szövetkezetben már megkapták, és hogy tényleg valóra vált, amit évközben sokan nem hittek el. Az ünnepi gyűlést Necsasz elvtárs, a szövetkezet elnöke nyitotta meg, aki részletesen ismertette a szövetkezet mult évi működését. Az elnök elvtárs rámutatott azokra a hibákra, amelyek a munka megszervezése terén és egyáltalán a szövetkezet működésében előfordultak. Külön megemlékezett azokról a tagokról, akik lelkiismeretlenségükkel akadályozták a munkát, valamint azokról is, akik példás munkájukkal társaikat is nagyobb munkalendületre buzdították. Ezután a következő gazdasági év tervének ismertetésére került a sor. Az 1952-es év folyamán 226.680 munkaegységre lesz szükség. Egy munkaegység értéke 130 korona. A gyűlés után elbeszélgettem azokkal a szövetkezeti tagokkal, akik az év folyamán példás munkát végeztek és jó munkájuk után megkapták a megérdemelt jutalmat. Kis Ernő elvtárs, amikor megkérdeztem tőle, milyen érzéssel vette át a jutalmat, azt mondotta, hogy azt meg sem tudja mondani, mert ö, aki a múltban mindig másoknak a kizsákmányoltja volt, sohasem mert volna arról álmodni, hogy munkáját úgy megbecsüljék, mint a szövetkezetben. Családjával együtt 125.000 koronát keresett pénzben, természetben pedig 42 mázsa különféle gabonát kapott. Kis elvtárs bizony egész életén keresztül Igen súlyos megélhetési gondokkal küzdött. Sohasem volt meg a lehetősége arra, hogy 10 tagú családját emberhez illően el tudja tartani. Ma két katona fia van és többnyire harmadmagával dolgozott a szövetkezetben. Jó munkájának elismeréseként a szövetkezeti tagok beválasztották a vezetőségbe. A bátorkeszi EFSz tagjai bebizonyították, hogy a nagyüzemi gazdálkodás a legelőnyösebb és bebizonyították azt is, hogy a szövetkezetben új embertípus fejlődik, amely az osztályellenség és a külföldi reakció minden romboló munkája ellenére is meg tudja valósítani a szocializmust Pártunk vezetése alatt. Igen! Kis Ernő és a többi szövetkezeti tagok ma már biztosnak, érzik lábuk alatt a talajt, mert a föld, amelyen egész életükön keresztül dolgoztak, most az övéké lett, azoké, akiket megillet. Szolgáljon ez a körülmény a szövetkezet további megerősítésére, mert csakis az öntudatos munka szilárdítja meg a tagság önbizalmát, ami egyúttal a munka termelékenységének fokozását is jelenti. SOÓKY Búcs LAJOS, Az évvégi jelentés: a kolhoz tevékenységének képe Az 1951-es év véget ért. A kolhozparasztság a lenihi-sztálini Párt vezetése alatt az elmúlt évben újabb hatalmas lépést tett a szocialista mezőgazdaság fejlesztésében. A kolhozosok közös vagyonahihetetlenül megnövekedett. Különösen azokban a kolhozokban, értek el nagyszerű gazdasági eredményeket, amelyekben az egész év folyamán a lehető legkövetkezetesebben betartották a sztálini szövetkezeti rend elveit, amelyekben kitartóan törekedtek a mezőgazdaság fő feladatának teljesítésére, az állattenyésztés minőségének és mennyiségének fokozására, valamint a mezőgazdasági termelés hozamának emelésére. Ilyen gazdálkodást a Szovjetunióban- igen sok kolhozban folytattak. Ez azonban nem jelenti azt. hogy azok a mezőgazdasági dolgozók, akik szép sikereket értek el, most a babéraikon fognak nyugodni. A szovjetember legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy nem elégszik meg az elért eredményekkel, hanem tapasztalatait felhasználva, további sikerek elérésére törekszik. Ezért olyan fontos, hogy minden egyes kolhoz részletesen elemezze az elmúlt évben elért gazdasági eredményeket. Éppen ebből a szemszögből van igen nagy jelentőségük a kolhozok évvégi jelentéseinek, amelyet a kolhozi gyűlések hagynak jóvá. , A kolhoz éwégi jelentése a kolhoz tevékenységének képe és az a hajtómotor, amely a tagokat ösztökéli a hiányosságok kiküszöbölésére és újabb sikerek elérésére. Ezért olyan fontos, hogy a kolhozokban A falusi népgyűlések megmutatják a fejlődést gátló hibákat és hozzájárulnak azok eltávozásához A nagycsalómai pártszervezet december elején gyűlést tartott, amelyen megjelentek a kerületi és járási pártbizottságok küldöttei is, hogy megbeszéljék a nyilvános népgyűlés előkészítését. A tagság nem feledkezett meg arról, hogy a személyes agitációtól függ nemcsak a gyűlésen való részvétel, hanem nagyrészben a vita kialakulása is. Ezeknek a jó előkészületeknek köszönhető, hogy aztán a népgyűlésen a falu lakosainak jelentős része megjelent és nagy érdeklődéssel hallgatták meg az egyes beszámolókat, majd értékes vita fejlődött ki. A vita főleg a beszolgáltatási kötelezettségek körül folyt. Egyesek arról panaszkodtak, hogy nem tudják az előírt mennyiségeket beszolgáltatni. Mivel ebben a községben még nem alakították meg az EFSz-t, rávilágítottunk arra, hogy mennyivel eiőnyösebb lenne a falu lakosságának, ha szövetkezet keretében gazdálkodna ahol magasabb hektáronkénti földhozamot lehet elérni és ahol aztán már nem fordulhat elő nagyobb probléma a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésében. Erre a földművesek azzal válaszoltak, hogy ők nem volnának a jő szövetkezeti gazdálkodás ellen, de félnek, hogy náluk is úgy lenne, mint Szlovákgyarmaton a III. típusú EFSz-ben, ahol a tagok nem bírják a földeket megművelni és sokhelyütt a veteményeket elnyomta a gyom. Arra is hivatkoztak, hogy ki akarják kerülni a keszüi állami gazdaság esetét, ahol ugyancsak gyenge eredményeket értek el. JRészben igazuk van a csalómiakn.*k, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy mi nem a szlovákgyarmati szövetkezet és a keszüi állami gazdaság mintájára alapozzuk a szövetkezei! gazdálkodást, hanem parasztságunk szorgos munkájára. azt, ami a fenti esetben előfordult, hogy 20—30 ember műveljen meg 1000 hektár földet. És ami mégjobban megnehezítette a helyzetet az az ellenség romboló munkája, mely meggyengítette a dolgozók munkafegyelmét. Ez az igazi oka annak, hogy egyes állami gazdaságok nem érnek el olyan eredményeket, amilyeneket elérhetnének. Ezek az esetek azonban ne idegenítsenek el bennünket a szövetkezeti mozgalomtól, sőt, vonjuk le belőle a tanulságot és máskép rendezzük be a közös gazdálkodást. Példát kell venni a jól működő és jó eredményeket elérő mintaszövetkezetektől. Gondoljunk csak a szomszédos szécsénkei, vagy nagyfalusi szövetkezetre, ahol a földművesek minden nehézséget leküzdve igazán szép eredményeket értek el. Hasonló hangulatban folyt le a gömöri nyilvános gyűlés is, amelyet december 23-án tartottak meg. Természetesen senki sem kíván a | Öröm olyan községben lenni, mint dolgozóktól lehetetlenséget, vagyis Gömör, ahol 4 kisföldművesen kívül mindenki a szövetkezet tagja, és ahol ennek következtében az egész falu rohamosan alakul át szocialista faluvá Erről az egységről tanúskodik az is, ho.Ty a gyűlésen 138 férfi és 15 nő jelent meg. sőt, ha a helyi pártszervezet nagyobb gondot fordított volna az előkészületekre, ha például a helyiséget nem Í0 perccel a gyűlés előtt takarítják ki és hideg helyett jólfütött helyiségben várják a község lakosait, még többen lettek volna a gyűlésen. No. emellett nem feledkezhetünk meg az értákes vitáról sem, amely a szövetkezet normáival fogialkozott Az EFSz-nek több, mint ezer hektár földje van, a tagoknak tehát igen szorgalmasan kell dolgozniok, hogy az egyes munkákat idejében elvégezzék. Nagy István elvtárs, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke azt mondja, hogy sok családnak jutott volna abból, ami elveszett az egyes tagok hanyag munkája miatt. így például a répakapálásban hibák forrdultak elő, aminek az lett az eredménye, hogy 25 vagon helyett csak 17 vagon répa termett. A vita folyamán ifj. Varsovszki János és több más, üzemekben dolgozó munkások szemükre vetették a szövetkezeti tagoknak, hogy a legnagyobb munkaidőben néhányan közülük vásárolni jártak Tornaijára, mások pedig minden nyomós ok nélkül kimaradtak a munkából. Az elvtársak rámutattak arra, menynyire fontos, hogy a tagok rendesen eljárjanak dolgozni a szövetkezetbe. Ezt a hibát a jövőben kiküszöbölik a gömöri szövetkezlti tagok, mégpedig olyan módon, hogy még következetesebben valósítják meg a munka szocialista módon való jutalmazásának elveit. Mindemellett a gömöri földműveseknek igazuk van abban, hogy a munkások és iparosok feleségei, akik a faluban laknak, beállhatnának a szövetkezetbe. Ez sokkal jövedelmezőbb volna számukra, mint az, hogy otthon tesznek-vesznek és várják, hogy az ember hazahozza a havi fizetést. Az ilyen magatartás csak a kapitalista világban illett az asszonyhoz, amikor munkalehetőség nem volt a nö számára, a szocializmust építő országban azonban ennek a helyzetnek egyszersmindenkorra vége. Nálunk a nők egyenjogúak, ök is dolgozhatnak. Egyedül ez az az út, amelyen a család életszínvonalát fokozni lehet Ezzel kapcsolatban Káló István kőműves azt mondotta, hogy az ö felesége egész éven át dolgozott. Béreltek ugyanis 1 hektár földet, valamol 5 kilométerre a falutól, amit az asszony csaknem egyedül müveit meg. Igaz, hogy ezen az 1 hektár földön alig termett annyi, hogy a beszolgáltatási kötelezettséget teljesíthessék. Mennyivel más lett volna a helyzet, ha Kal ó Istvánná a szövetkezetben dolgozott volna, bizonyára megkeresett volna a munkaegységek után annyi pénzt és gabonát, ami az egész család szükségletét fedezte volna egész éven át. De még ennél is fontosabb az a körülmény, hogy ma már nincs szükség rá, hogy valaki bárki is árendában dolgozzon és hogy így, ha rödömsége ellenére is szép számmal jelentek meg a dolgozók a gyűlésen. Pereszlény községről lesz szó, ahol december 30-án tartották meg a nyilvános gyűlést. Habár egy nappal előbb a pártszervezet tartott taggyűlést, mégsem tárgyalták meg a nyilvános értekezlet megszervezését. A község lakossága az utolsó percig nem tudott arról, hogy valamilyen gyülésféle készül. Délután 3 órakor kellett kezdődnie az értekezletnek és a helyi pártszervezet elnöke nem tudott más megoldást találni, minthogy dobost kerítettek, aki az utolsó percben kidobolta a gyűlés megtartását. Még ilyen hiányos előkészület mellett is elég szép számban jelentek meg a gyűlésen s ami ugyancsak fontos, ezek az emberek naközvetve is, de a kulákok zsebét gy°n értékes vitát folytattak, melytömje. Elég volt már abból, hogy a kulákok szipolyozzák a kisparasztságot. Bizonyára megérti ezt Kaló István felesége és a többi asszony is és megtalálják helyüket a gömöri EFSz-ben. Most pedig felhozok egy községet, ahol a helyi pártszervezet nemtönejk az eredményeként hamarosan megalakítják az Egységes Földműves Szövetkezetet. Minek tulajdonítható az, hogy parasztságunk ilyen szép számban jelenik meg a nyilvános gyűléseken? Annak, hogy a dolgozó földművesek helyeslik Pártunk és népi demokratikus kormányunk politikáját Míg sok községben előfordult, hogy a vezetőség eddig csak a beadást kürtölte a parasztság fülébe minden megbeszélés nélkül, addig most a Kommunistái Párt által rendezett nyilvános gyűléseken otthoniasan és baráti körben megvitathatják az egyes problémákat, a beadási kötelezettségek teljesítését, a szocialista falu kiépítésének további kérdéseit stb. H^lyi pártszervezeteinknek a jövőbén még nagyobb gondot kell fordítaniok a nyilvános gyűlések megszervezésére. Voltak olyan helyi szervezetek, amelyeknek szervezőképessége nem volt ütőképes mozgalmi munka. Ezeken a helyeken fel kell cserélni a módszert mozgékony, gyors és eredményes tömegmunkával úgy, hogy bármikor a legszélesebb tömegeket mozgósítani tudjuk Pártunk irányvonalának teljesítésére. MAJOR ÁGOSTON, Besztercebánya az éwégi jelentésekkel összefüggő munkákat, azok megtárgyalását és jóváhagyását a közgyűléseken politikailag magas színvonalúvá tegyék. Csakis így lehet a kolhoz évvégi jelentése olyan tényező, amely hivatásának eleget tesz a kolhozi termelésben. Nagy hiba lenne, ha azt hinnénk, hogy az évvégi jelentés a gazdasági eredményeknek csupán az áttekintése. Az évvégi jelentések összeállításánál és ugyancsal; a kolhoztagok által való elfogadásnál a kolhoz vezető tényezőinek a kolhoztagokkal együtt eüenörizniök keli azt, hogy a kolhoz, mint egész, hogyan teljesítette az állami tervfeladatokat, azokat a feladatokat, amelyek a mezőgazdasági termények termésének fokozásában, valamint az állatállomány minőségének és mennyiségének emelésében vannak. Az állami terv a kolhoztagok számára törvény, fő iránymutató. Ezért fontos, hogy minden egyes kolhozban pontosan elemezzék a terv teljesítésében elért eredményeket és az esetleges nemteljesítésnek az okait. Az elmúlt évi eredmények alapos elemzése segíti a kolhoztagokat abban, hogy az 1952-es évi terv teljesítésének előfeltételeit biztosítsák. Az évvégi jelentések összeállításakor és jóváhagyásakor a kolhozok pontosan megállapítják a természetbeni és pénzjövedelem szétosztását, az egyes közös alapok terjedelmét, valamint a kolhoztagok jutalmazásának terjedelmét a ledolgozott munkaegységek szerint. Ezen kérdések megoldásánál a kolhozoknál? állandó segítségre és tanácsra van szükségük, mert úgy kell szétosztaniok a jövedelmet, hogy a kolhozi termelés minden egyes ágában biztosítva legyen a rohamos továbbfejlődés és hogy az egyes kolhoztagok aszerint részesüljenek jutalomban, hogy a munkacsoportok és osztagok keretében milyen termelési sikereket értek el. A gazdasági év eredményeinek összeállításánál a mintakolhozok terményeik egy részét eladásra jelölik ki. Ezáltal a kolhoz pénzbeli jövedelme szaporodik, minek következtében a kolhoz osztatlan alapja is bővül. A fentiekből is kitűnik, milyen hatalmas jelentőséggel bír a kolhozokban az évvégi jelentés. Éppen ezért a szovjet kolhozokban igen nagy gondot fordítanak arra, hogy az évvégi jelentés összeállításába az egész kolhozkollektív bekapcsolódjon. Igen nagy jelentőséggel bír továbbá az éwégi jelentésnek a kolhoztagok által való jóváhagyása is. Ezért a kolhozi közgyűléseknek előkészítésére a vezetőség igen nagy gondot fordít. Gondoskodik arról, hogy a közgyűlésnek a kritika és az önkritika legszélesebb mértékben való alkalmazásának keretében folyjon le. Ugyancsak a közgyűlésen kerül sor a kolhoz és a traktorállomás együttműködésének a megbeszélésére is. A kolhozokban az évvégi jelentést, illetve az annak jóváhagyása céljából rendezett közgyűlést legkésőbb 1952 február l-ig kell megvalósítani. A járási mezőgazdasági osztályok is a jelenlegi időszakban fö feladatuknak tekintik az éwégi jelentések gondos áttekintését. Ebbe a munkába nemcsak a könyvelők és instruktorok kapcsolódnak be, hanem szakemberek, agronómusok, zootechnikusok is. A szakemberek ugyanis mélyebben tudnak behatolni a kolhozgazdálkodás egyes kérdéseibe és egészen konkréten meg tudják állapítani a kolhoz eddig kihasználat'lan termelési j lehetőségeit. Az 1952-es évben a szovjet szocialista mezőgazdaságra igen nagy feladatok várnak a mezőgazdasági termények fokozásában, valamint a közös állattenyésztés felvirágoztatásában. Ezen feladatok sikeres megoldása a földek, gégék és munkaerők teljes mértékben való kihasználásától, valamint a munka megszervezésének állandó javításától és a munkateljesítmények fokozásától függ. Ezeket a kérdéseket az évvégi jelentések összeállításának előterébe kell helyezni. (A „Szocialiszticseszkoje Zemegyelje"-ből.)