Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-18 / 15. szám, péntek

/ 1952 január 18 UJSZO A bátorkeszii EFSz évzáró közgyűlésér ől Kis Ernő 125.000 korona készpénzt és 42 mázsa gabonát keresett a mult évben Magasabb tipusú szövetkezeteink, melyeknek túlnyomó része már el­készítette a mult gazdasági év mérlegét, jelenleg az éwégi jelentés összeállításával foglalkozik. KésztK lödik arra, hogy az egész tagság előtt beszámoljon az elvégzett mun­kákról, az eredményekről és hiá­nyosságokról.. A magasabb tipusú EFSz-ek most, mint gondos gazda, számot adnak a működésről. Az évzáró gyűlések rendkívül fontosság­gal bírnak ' a szövetkezet életében. Ugyanis a közgyűlés van hivatva arra, hogy irányt szabjon a szövetkezet további működésének és hogy egyben elfogadja a jövő évi gaz­dasági és pénzügyi tervet. Ilyen évzáró gyűlésre tilt össze nemrég a bátorkeszi EFSz tagsága. A bátorkeszi EFSz legnagyobb szö­vetkezet az egész párkányi járás­ban. A közgyűlés ünnepi hangulatát nagyban emelte az a körülmény, hogy az újonnan felépített kultúrház­ban tartották meg, melynek ha­talmas termét zsúfolásig megtöl­tötte a szövetkezetnek mintegy 600 tagja. Meg kell említenünk itt még azt, hogy a közgyűlés előtti napon osztották ki a ta­gok között a ledolgozott munka­egységek után az évi jutalékot. Öröm volt nézni a mosolygós ar­cú szövetkezeti tagokat, akik azzal a tudattal jöttek a gyűlésre, hogy munkájuk értékét a szövetkezetben már megkapták, és hogy tényleg valóra vált, amit évközben sokan nem hittek el. Az ünnepi gyűlést Necsasz elv­társ, a szövetkezet elnöke nyitotta meg, aki részletesen ismertette a szövetkezet mult évi működését. Az elnök elvtárs rámutatott azokra a hibákra, amelyek a munka megszer­vezése terén és egyáltalán a szövet­kezet működésében előfordultak. Külön megemlékezett azokról a ta­gokról, akik lelkiismeretlenségük­kel akadályozták a munkát, vala­mint azokról is, akik példás mun­kájukkal társaikat is nagyobb mun­kalendületre buzdították. Ezután a következő gazdasági év tervének ismertetésére került a sor. Az 1952-es év folyamán 226.680 munkaegységre lesz szükség. Egy munkaegység értéke 130 korona. A gyűlés után elbeszélgettem azokkal a szövetkezeti tagokkal, akik az év folyamán példás munkát végeztek és jó munkájuk után meg­kapták a megérdemelt jutalmat. Kis Ernő elvtárs, amikor megkér­deztem tőle, milyen érzéssel vette át a jutalmat, azt mondotta, hogy azt meg sem tudja mondani, mert ö, aki a múltban mindig másoknak a kizsákmányoltja volt, sohasem mert volna arról álmodni, hogy munkáját úgy megbecsüljék, mint a szövetkezetben. Családjával együtt 125.000 koro­nát keresett pénzben, természet­ben pedig 42 mázsa különféle ga­bonát kapott. Kis elvtárs bizony egész életén keresztül Igen sú­lyos megélhetési gondokkal küz­dött. Sohasem volt meg a lehetősége ar­ra, hogy 10 tagú családját ember­hez illően el tudja tartani. Ma két katona fia van és többnyire har­madmagával dolgozott a szövetke­zetben. Jó munkájának elismerése­ként a szövetkezeti tagok beválasz­tották a vezetőségbe. A bátorkeszi EFSz tagjai bebizo­nyították, hogy a nagyüzemi gaz­dálkodás a legelőnyösebb és bebi­zonyították azt is, hogy a szövetke­zetben új embertípus fejlődik, amely az osztályellenség és a külföldi re­akció minden romboló munkája el­lenére is meg tudja valósítani a szo­cializmust Pártunk vezetése alatt. Igen! Kis Ernő és a többi szö­vetkezeti tagok ma már biztosnak, érzik lábuk alatt a talajt, mert a föld, amelyen egész életükön keresztül dolgoztak, most az övéké lett, azoké, akiket megillet. Szolgáljon ez a körülmény a szö­vetkezet további megerősítésére, mert csakis az öntudatos munka szilárdítja meg a tagság önbizalmát, ami egyúttal a munka termelékeny­ségének fokozását is jelenti. SOÓKY Búcs LAJOS, Az évvégi jelentés: a kolhoz tevékenységének képe Az 1951-es év véget ért. A kol­hozparasztság a lenihi-sztálini Párt vezetése alatt az elmúlt évben újabb hatalmas lépést tett a szo­cialista mezőgazdaság fejlesztésé­ben. A kolhozosok közös vagyona­hihetetlenül megnövekedett. Különösen azokban a kolhozokban, értek el nagyszerű gazdasági ered­ményeket, amelyekben az egész év folyamán a lehető legkövetkezete­sebben betartották a sztálini szö­vetkezeti rend elveit, amelyekben kitartóan törekedtek a mezőgazda­ság fő feladatának teljesítésére, az állattenyésztés minőségének és mennyiségének fokozására, valamint a mezőgazdasági termelés hozamá­nak emelésére. Ilyen gazdálkodást a Szovjetunió­ban- igen sok kolhozban folytattak. Ez azonban nem jelenti azt. hogy azok a mezőgazdasági dolgozók, akik szép sikereket értek el, most a ba­béraikon fognak nyugodni. A szov­jetember legjellegzetesebb tulajdon­sága, hogy nem elégszik meg az el­ért eredményekkel, hanem tapasz­talatait felhasználva, további sike­rek elérésére törekszik. Ezért olyan fontos, hogy minden egyes kolhoz részletesen elemezze az elmúlt év­ben elért gazdasági eredményeket. Éppen ebből a szemszögből van igen nagy jelentőségük a kolhozok évvégi jelentéseinek, amelyet a kolhozi gyűlések hagynak jóvá. , A kolhoz éwégi jelentése a kol­hoz tevékenységének képe és az a hajtómotor, amely a tagokat ösztö­kéli a hiányosságok kiküszöbölésére és újabb sikerek elérésére. Ezért olyan fontos, hogy a kolhozokban A falusi népgyűlések megmutatják a fejlődést gátló hibákat és hozzájárulnak azok eltávozásához A nagycsalómai pártszervezet de­cember elején gyűlést tartott, ame­lyen megjelentek a kerületi és já­rási pártbizottságok küldöttei is, hogy megbeszéljék a nyilvános nép­gyűlés előkészítését. A tagság nem feledkezett meg arról, hogy a sze­mélyes agitációtól függ nemcsak a gyűlésen való részvétel, hanem nagy­részben a vita kialakulása is. Ezek­nek a jó előkészületeknek köszön­hető, hogy aztán a népgyűlésen a falu lakosainak jelentős része meg­jelent és nagy érdeklődéssel hall­gatták meg az egyes beszámolókat, majd értékes vita fejlődött ki. A vita főleg a beszolgáltatási kötele­zettségek körül folyt. Egyesek ar­ról panaszkodtak, hogy nem tudják az előírt mennyiségeket beszolgál­tatni. Mivel ebben a községben még nem alakították meg az EFSz-t, rá­világítottunk arra, hogy mennyivel eiőnyösebb lenne a falu lakosságának, ha szövetkezet keretében gazdálkodna ahol magasabb hektáronkénti föld­hozamot lehet elérni és ahol aztán már nem fordulhat elő nagyobb probléma a beszolgáltatási kötele­zettségek teljesítésében. Erre a föld­művesek azzal válaszoltak, hogy ők nem volnának a jő szövetke­zeti gazdálkodás ellen, de félnek, hogy náluk is úgy lenne, mint Szlovákgyarmaton a III. típusú EFSz-ben, ahol a tagok nem bír­ják a földeket megművelni és sokhelyütt a veteményeket el­nyomta a gyom. Arra is hivatkoztak, hogy ki akar­ják kerülni a keszüi állami gazda­ság esetét, ahol ugyancsak gyenge eredményeket értek el. JRészben igazuk van a csalómiak­n.*k, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy mi nem a szlovákgyarmati szövetke­zet és a keszüi állami gazdaság mintájára alapozzuk a szövetke­zei! gazdálkodást, hanem paraszt­ságunk szorgos munkájára. azt, ami a fenti esetben előfordult, hogy 20—30 ember műveljen meg 1000 hektár földet. És ami mégjob­ban megnehezítette a helyzetet az az ellenség romboló munkája, mely meggyengítette a dolgozók munka­fegyelmét. Ez az igazi oka annak, hogy egyes állami gazdaságok nem érnek el olyan eredményeket, ami­lyeneket elérhetnének. Ezek az ese­tek azonban ne idegenítsenek el ben­nünket a szövetkezeti mozgalomtól, sőt, vonjuk le belőle a tanulságot és máskép rendezzük be a közös gazdálkodást. Példát kell venni a jól működő és jó eredményeket elérő mintaszövetkezetektől. Gondoljunk csak a szomszédos szé­csénkei, vagy nagyfalusi szövetke­zetre, ahol a földművesek minden nehézséget leküzdve igazán szép eredményeket értek el. Hasonló hangulatban folyt le a gömöri nyilvános gyűlés is, amelyet december 23-án tartottak meg. Természetesen senki sem kíván a | Öröm olyan községben lenni, mint dolgozóktól lehetetlenséget, vagyis Gömör, ahol 4 kisföldművesen kívül mindenki a szövetkezet tagja, és ahol ennek következtében az egész falu rohamosan alakul át szocialista faluvá Erről az egységről tanúskodik az is, ho.Ty a gyűlésen 138 férfi és 15 nő jelent meg. sőt, ha a helyi pártszer­vezet nagyobb gondot fordított vol­na az előkészületekre, ha például a helyiséget nem Í0 perccel a gyűlés előtt takarítják ki és hideg helyett jólfütött helyiségben várják a község lakosait, még többen lettek volna a gyűlésen. No. emellett nem feledkezhetünk meg az értákes vitáról sem, amely a szövetkezet normáival fogialkozott Az EFSz-nek több, mint ezer hek­tár földje van, a tagoknak tehát igen szorgalmasan kell dolgozniok, hogy az egyes munkákat idejében elvégezzék. Nagy István elvtárs, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke azt mondja, hogy sok családnak ju­tott volna abból, ami elveszett az egyes tagok hanyag munkája mi­att. így például a répakapálásban hibák forrdultak elő, aminek az lett az eredménye, hogy 25 vagon helyett csak 17 vagon répa termett. A vita folyamán ifj. Varsovszki János és több más, üzemekben dolgozó munkások sze­mükre vetették a szövetkezeti ta­goknak, hogy a legnagyobb mun­kaidőben néhányan közülük vá­sárolni jártak Tornaijára, mások pedig minden nyomós ok nélkül kimaradtak a munkából. Az elvtársak rámutattak arra, meny­nyire fontos, hogy a tagok rende­sen eljárjanak dolgozni a szövetke­zetbe. Ezt a hibát a jövőben kikü­szöbölik a gömöri szövetkezlti ta­gok, mégpedig olyan módon, hogy még következetesebben valósítják meg a munka szocialista módon való jutalmazásának elveit. Mindemellett a gömöri földműve­seknek igazuk van abban, hogy a munkások és iparosok feleségei, akik a faluban laknak, beállhatná­nak a szövetkezetbe. Ez sokkal jö­vedelmezőbb volna számukra, mint az, hogy otthon tesznek-vesznek és várják, hogy az ember hazahozza a havi fizetést. Az ilyen magatartás csak a kapitalista világban illett az asszonyhoz, amikor munkalehetőség nem volt a nö számára, a szocia­lizmust építő országban azonban ennek a helyzetnek egyszersmin­denkorra vége. Nálunk a nők egyen­jogúak, ök is dolgozhatnak. Egyedül ez az az út, amelyen a család életszínvonalát fokozni lehet Ezzel kapcsolatban Káló István kőműves azt mondotta, hogy az ö felesége egész éven át dolgozott. Béreltek ugyanis 1 hektár földet, valamol 5 kilométerre a falutól, amit az asszony csaknem egyedül müveit meg. Igaz, hogy ezen az 1 hektár földön alig termett annyi, hogy a beszolgáltatási kötelezettsé­get teljesíthessék. Mennyivel más lett volna a hely­zet, ha Kal ó Istvánná a szövetke­zetben dolgozott volna, bizonyára megkeresett volna a munkaegy­ségek után annyi pénzt és gabo­nát, ami az egész család szükség­letét fedezte volna egész éven át. De még ennél is fontosabb az a kö­rülmény, hogy ma már nincs szük­ség rá, hogy valaki bárki is áren­dában dolgozzon és hogy így, ha rödömsége ellenére is szép számmal jelentek meg a dolgozók a gyűlésen. Pereszlény községről lesz szó, ahol december 30-án tartották meg a nyilvános gyűlést. Habár egy nap­pal előbb a pártszervezet tartott taggyűlést, mégsem tárgyalták meg a nyilvános értekezlet megszerve­zését. A község lakossága az utol­só percig nem tudott arról, hogy valamilyen gyülésféle készül. Dél­után 3 órakor kellett kezdődnie az értekezletnek és a helyi pártszer­vezet elnöke nem tudott más meg­oldást találni, minthogy dobost ke­rítettek, aki az utolsó percben ki­dobolta a gyűlés megtartását. Még ilyen hiányos előkészület mellett is elég szép számban jelen­tek meg a gyűlésen s ami ugyan­csak fontos, ezek az emberek na­közvetve is, de a kulákok zsebét gy°n értékes vitát folytattak, mely­tömje. Elég volt már abból, hogy a kulákok szipolyozzák a kisparaszt­ságot. Bizonyára megérti ezt Kaló István felesége és a többi asszony is és megtalálják helyüket a gömö­ri EFSz-ben. Most pedig felhozok egy községet, ahol a helyi pártszervezet nemtö­nejk az eredményeként hamarosan megalakítják az Egységes Földmű­ves Szövetkezetet. Minek tulajdonítható az, hogy parasztságunk ilyen szép számban jelenik meg a nyilvános gyűlése­ken? Annak, hogy a dolgozó földművesek helyeslik Pártunk és népi demokratikus kormányunk politikáját Míg sok községben előfordult, hogy a vezetőség eddig csak a beadást kürtölte a parasztság fülébe minden megbeszélés nélkül, addig most a Kommunistái Párt által rendezett nyilvános gyűléseken otthoniasan és baráti körben megvitathatják az egyes problémákat, a beadási köte­lezettségek teljesítését, a szocialista falu kiépítésének további kérdé­seit stb. H^lyi pártszervezeteinknek a jö­vőbén még nagyobb gondot kell for­dítaniok a nyilvános gyűlések meg­szervezésére. Voltak olyan helyi szervezetek, amelyeknek szervező­képessége nem volt ütőképes moz­galmi munka. Ezeken a helyeken fel kell cserélni a módszert mozgé­kony, gyors és eredményes tömeg­munkával úgy, hogy bármikor a legszélesebb tömegeket mozgósítani tudjuk Pártunk irányvonalának teljesítésére. MAJOR ÁGOSTON, Besztercebánya az éwégi jelentésekkel összefüggő munkákat, azok megtárgyalását és jóváhagyását a közgyűléseken po­litikailag magas színvonalúvá te­gyék. Csakis így lehet a kolhoz év­végi jelentése olyan tényező, amely hivatásának eleget tesz a kolhozi termelésben. Nagy hiba lenne, ha azt hinnénk, hogy az évvégi jelentés a gazdasá­gi eredményeknek csupán az átte­kintése. Az évvégi jelentések össze­állításánál és ugyancsal; a kolhoz­tagok által való elfogadásnál a kol­hoz vezető tényezőinek a kolhozta­gokkal együtt eüenörizniök keli azt, hogy a kolhoz, mint egész, ho­gyan teljesítette az állami tervfel­adatokat, azokat a feladatokat, amelyek a mezőgazdasági termé­nyek termésének fokozásában, vala­mint az állatállomány minőségének és mennyiségének emelésében van­nak. Az állami terv a kolhoztagok számára törvény, fő iránymutató. Ezért fontos, hogy minden egyes kolhozban pontosan elemezzék a terv teljesítésében elért eredménye­ket és az esetleges nemteljesítésnek az okait. Az elmúlt évi eredmények alapos elemzése segíti a kolhozta­gokat abban, hogy az 1952-es évi terv teljesítésének előfeltételeit biz­tosítsák. Az évvégi jelentések összeállítá­sakor és jóváhagyásakor a kolho­zok pontosan megállapítják a ter­mészetbeni és pénzjövedelem szét­osztását, az egyes közös alapok ter­jedelmét, valamint a kolhoztagok jutalmazásának terjedelmét a ledol­gozott munkaegységek szerint. Ezen kérdések megoldásánál a kolhozok­nál? állandó segítségre és tanácsra van szükségük, mert úgy kell szét­osztaniok a jövedelmet, hogy a kol­hozi termelés minden egyes ágában biztosítva legyen a rohamos tovább­fejlődés és hogy az egyes kolhozta­gok aszerint részesüljenek jutalom­ban, hogy a munkacsoportok és osztagok keretében milyen termelési sikereket értek el. A gazdasági év eredményeinek összeállításánál a mintakolhozok terményeik egy részét eladásra je­lölik ki. Ezáltal a kolhoz pénzbeli jövedelme szaporodik, minek követ­keztében a kolhoz osztatlan alapja is bővül. A fentiekből is kitűnik, milyen hatalmas jelentőséggel bír a kol­hozokban az évvégi jelentés. Éppen ezért a szovjet kolhozokban igen nagy gondot fordítanak arra, hogy az évvégi jelentés összeállításába az egész kolhozkollektív bekapcsolód­jon. Igen nagy jelentőséggel bír to­vábbá az éwégi jelentésnek a kol­hoztagok által való jóváhagyása is. Ezért a kolhozi közgyűléseknek elő­készítésére a vezetőség igen nagy gondot fordít. Gondoskodik arról, hogy a közgyűlésnek a kritika és az önkritika legszélesebb mértékben való alkalmazásának keretében foly­jon le. Ugyancsak a közgyűlésen ke­rül sor a kolhoz és a traktorállomás együttműködésének a megbeszélésé­re is. A kolhozokban az évvégi je­lentést, illetve az annak jóváhagyá­sa céljából rendezett közgyűlést legkésőbb 1952 február l-ig kell megvalósítani. A járási mezőgazdasági osztályok is a jelenlegi időszakban fö felada­tuknak tekintik az éwégi jelentések gondos áttekintését. Ebbe a munká­ba nemcsak a könyvelők és instruk­torok kapcsolódnak be, hanem szak­emberek, agronómusok, zootechni­kusok is. A szakemberek ugyanis mélyebben tudnak behatolni a kol­hozgazdálkodás egyes kérdéseibe és egészen konkréten meg tudják álla­pítani a kolhoz eddig kihasználat­'lan termelési j lehetőségeit. Az 1952-es évben a szovjet szo­cialista mezőgazdaságra igen nagy feladatok várnak a mezőgazdasági termények fokozásában, valamint a közös állattenyésztés felvirágoztatá­sában. Ezen feladatok sikeres meg­oldása a földek, gégék és munka­erők teljes mértékben való kihasz­nálásától, valamint a munka meg­szervezésének állandó javításától és a munkateljesítmények fokozásától függ. Ezeket a kérdéseket az évvégi jelentések összeállításának előteré­be kell helyezni. (A „Szocialiszticseszkoje Zeme­gyelje"-ből.)

Next

/
Thumbnails
Contents