Uj Szó, 1952. január (5. évfolyam, 1-26.szám)

1952-01-17 / 14. szám, csütörtök

— UJSZÖ Y. I. Lenin-mozeumot alapítanak Prágában Tudományos Akadémiát létesítünk köztársaságunkban — Megállapították a munkaszünnapokra járó munfcabéfeket — Jelentés a kormányülésről 1952 január 17 A CSEMADOK HÍREI Antonín Zápotocký elvtárs kor­mányelnökünk javaslatára a kedden január 15-én megtartott kormány­ülésen a kormány határozati javasla­tot fogadott el kormánybizottság megalakítására, amelynek feladata lesz a Csehszlovák Köztársaság Tu­dományos Akadémiájának alapításá­hoz szükséges előkészítő munkákat megszervezni. A kormánybizottság el nőkévé prof. Ladiszlav Stollt nevez­ték ki. Prof. Dr. Zdenek Nejedlý közokta­tás, tudomány- és művészetügyi mi­niszter és Václav Kopecký tájékozta­tás- és népnevelésügyi miniszter elv­társak közös javaslatára a kormány határozatot hozott, hogy az Oroszor­szági Szociáldemokrata Munkáspárt pr.'-gai összejövetelének 40 éves év­fordulója alkalmából az 1952. évben V'adimir Iljics Lenin múzeumot ala­pítanak Prágában. A múzeumot a Hybern-utcaí „Nép-házban'' helyezik el. E feladat biztosítására múzeumi tan'csot létesítettek, amelynek élére prof. Dr. Zdenek Nejedlý miniszter elvtársat nevezték ki. A kormány a továbbiakban jóvá­hagyta a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között 1952-től 1955. évig érvényes kölcsönös árúcsere és fizetésekről szó ló hosszúlejáratú szerződést. Ez a nemzetköbi szerződés, amely lehetővé teszi beruházási berendezé­sek behozatalát a Német Demokrati­kus Köztársaságból Csehszlovákiába és egyúttal nyersanyagok, gépek és egyéb berendezések kivitelét a Német Demokratikus Köztársaságba, hatha­tósan hozzájárul a Csehszlovákia és Kelet-Npmetország dolgozói közötti szoros kapcsolatok megszilárdításá­hoz. Kormányelnökünk indítványára a kormány jóváhagyta az Állami bér­bizottságnak az alkalmazottak részé­re kifizetendő szünnapokra járó pót­bérfizetési javaslatát az állami ünne­pekről, szünnapokról és emléknapok­ról szóló 93/51. számú törvény alap­ján. A javaslat szerint az alkalmazót tak a szünnapokra, amikor nem dol­goztak, megkapják az utolsó bérfize­tési időszakban mutatkozó átlagos napi keresetnek megfelelő bérdíja­zást. A kohászatban, a bányaiparban és a többi iparágakbrn, amelyekben a bérviszonyok hasonlóképen vannak, vagy lesznek megállapítva, a dolgo­zók a szilárd bérdíjtétel szerint kap­ják a díjazásokat. Azok az alkalma­zottak, akik igazolás nélkül munka­müszakot hagytak ki közvetlenül egy nappal a szünnap előtt, vagy után, nem jogosultak a díjazásra. A szünnapokon elvégzett munká­.ért az alkalmazottak az elért jöve­delem mellett minden ledolgozott óráért külön járulékot kapnak az óraátlag magasságában, vagy a tényleges órabér szerint, a havi vagy heti fizetésű alkalmazottak a teljes havifizetés félszázaléka illetve a hetifizetés 2 százaléka magasságá­ban. Azok az alkalmazottak, akik nem jogosultak túlóradíjazásra, a munkaszünnapokon elvégzett munká­ért nem kapnak sem járulékot, sem pótszabadságot. Ez a rendelkezésé a tanoncokra és az állami alkalma­zottakra is vonatkozik. A rendelet végrehajtási utasítását az állami bérbizottság adja ki. Antonín Pospišil közlekedésügyi miniszter javaslatára a kormány jó­váhagyta az új vasútforgalmi rend. re vonatkozó kormányjavaslatot. Az új vasúti forgalmi szabályzat megszünteti az eddig érvényes és el­avult régi forgalmi rendszabályokat, Az új intézkedések a szocialista fej­lődésben mutatkozó társadalmi és gazdasági változásokból eredő ta­pasztalatokon és következtetéseken alapszanak a gazdasági életünkre oly fontos vasúti közlekedés ügyében. Az új szabályzat irányelveit a szo­cialista gazdálkodás alaptörvénye, a tervszerűség adja meg. Az új sza­bályzat 1952. április 1-vel lép érvény­be és új intézkedéseket tartalmaz a vasúti közlekedésben felmerülő egyéb fontos kérdéseken kívül a hordárok­ra és csomagelhelyezésre vonatkozó­lag is. Dr. h. c. Jozef Plojhár egészség­ügyi miniszter javaslatot terjesztett be a kormánynak az Állami Egész­ségügyi Intézet fiókkirendeltségének megszüntetéséről. Az intézetek va­gyonát és az alkalmazottakat a ke­rületi Nemzeti Bizottságok veszik át. A kerületi és járási Nemzeti Bizott­ságoknál hygieniai-epidemiolőgiai ál­lomásokat létesítenek járási és kerü­leti hatáskörrel. A kormány a beter­jesztett javaslatot jóváhagyta. A Szovjet Szakszervezeti vezetők a bratislavai Hablo-üzem dolgozói között A Szovjet Szakszervezeti küldött­ség maglátogatta kedden a brati­slavai Kábio-iizem dolgozóit. A Küldöttséget, az alkalmazottak nevében, František Hudecsek, az üzemi bizottság e'nöke fogadta. Köszöntőjében a következőket mon­dottá: „Üzemünk dolgozói teljes mértékben megértik a szociaizmus felépítésének és a békevédelmi harc­nak nagy jelentőségét és tudják, hogy - jndezt csak e Szovjetunió és Sztálin elvtárs segítségével tud­juk elérni Látogatásuk alkalmából kötelezettséget válla unk, hogy üze­münk az ötéves ter' negyedik terv­évének feladatait a dicső Sztálin születése napjáig fogja teljesíteni." A szívélyes fogadtatás után a szovjet vendégek ellátogattak a munkahelyekre, nosszabb beszélge­tést folytattak a munkásokkal, a munkamódszerekről Sí. átvizsgáltak néhányat a megvalósított újítás' -avaslaiokból Nagy érdeklődéssel 'ogadiák Kalcsa elvtárs újítási ja­/aslatá a szaoadon való vulkanizá­lásra, sm< ilye) két munkafolyama­tot megtakarított. A szovjet vendé­gek ;:deklődésse Hallgatták az üzemben folyó szocialista munka­verseny megszervezésére és ered­ményei! e vonatkozó beszámolókat Szovjet vendégeink érdeklődéséből, tanácsaiból kisugárzott az a hatal­mas gondoskodás, mellyel a Szov­jetunióban a dolgozó smbert körül­veszik. Az íizem megtekintése után a Szakszervezeti küldöttség megbe­Új munkásigazgató a Kohókombínáf élén A Kohókombinát dolgozói hétfőn január 14-én a kassai járási Szak­szervezeti Tanács üléstermében meg­tartott üzemi ülésükön iktatták be Malinszky Lászlót, a Kohókombinát új munkásigazgatóját. Az ünnepélyes gyűlésen megjelent Ján Bilek elvtárs, a kohászati és ércbányaügyi miniszter isi, a mi­nisztérium kiküldöttjeivel, továbbá a szlovákiai Szakszervezeti Tanács képviselői, a kassai járási Nemzeti Tanács, a kerületi Pártbizottság, a járási Szakszervezett Tanács és a HUKO-STAV nemzeti vállalat ki­küldöttei is. Az új munkásigazga­tót Štefan Gronszky, a Kohókombi­nát pártszervezetének elnöke, Július Varhalik, az üzemi bizottság elnöke és Bohumil Kocsi mérnök, a HUKO­STAV igazgatója köszöntötték és a Kohókombinát, valamint a HUKO­STAV dolgozói nevében ígéretet tet­tek. hogy minden igyekezetükkel segíteni fogják egy olyan sikeres munkakollektív megteremtésében, amely a legrövidebb időn belül meg­valósítja a nagy szocialista mü fel­építését. Az új munkásigazgató megkö­szönte a megnyilvánult bizalmat és ígéretett tett, hogy a Csehszlová­kiai Kommunista Párthoz és a kormányunkhoz mirjdig hü marad. Ján Bilek miniszter elvtárs ezután köszönetét fejezte ki Ján Chmelik mérnöknek, az eddigi igazgatónak kifejtett működéséért és átadta a kinevezési okmányt az új igazgató­nak. • Ladiszlav Malinszky, a Kohókom­bintát új munkásigazgatója 1906 november 9-én született Kuncsicé­ben. Apja vasmunkás volt. A kapi­talista társdalomban zárva voltak előtte az iskolák kapui, ezért 16 éves korában mint egyszerű munkás került a vítkovicei Vasmüvekhez, ahol a magaskemencénél, később az öntödében és a hengerdében dol­gozott. ' A második világháború fo­lyamán a fasiszta megszállók ül­dözték, 3 és fél évet töltött egy né­metországi koncentrációs táborban. A felszabadulás után visszatért régi munkahelyére és tagja lett a vítko­vicei Vasmüvek üzemi bizottságának, később pedig ennek elnökévé válasz­tották. 1951 májusában a Csehszlo­vákiai Kohók bratislavai kerületi vezetőjévé nevezték ki és ebből a működési körből vette át most a KohókombináJ. igazgatását. szé'ésre gyűlt össze az üzem él­nunká.-aival, mestereivel, müszaki­:aivai és vezetőivel. A megbeszélé­sen a szovjet elvtársak átadták ga'.dag tapasztalataikat a szak­szervezeti kérdésekben megfeleltek elvtársaink kérdéseire, amelyek fő­leg a szocialista m-mkaverseny és az új ómuzgalom terén felmerült nehézsígekkel és hiányosságokra 'onatk ztak. A szovjet elvtársak mindenben anácsot adtak. Hudecsek elvtárs, az üzem volt legíobr élmunkása, a mostan, üzemi bizottság elnöke fel­jegyezte Poduskin e'vtárs tanácsait az üzemi bizottságok működésére vonatkozólag. Meusek elvtárs jól em lékesetebe véste Mogilenko elv­társ szavait és tanacsait a meste­rek és az eilenő.ök üzemi együtt­működéséről. A szovjet vendégek részletesen elmondották és megmagyarázták a szovjet szakszervezetek munkáját, beszéltek az üz+mi szakszervezeti klubok munkájáról, ahol nemcsak a termeléssel foglalkoznak, de gon­doskodnak a dolgozók és gyerme­keik kultúrájáról és neveléséről is. Poduskm elvtárs bestédéből a jelen­levők megértették, miért nevezik a Szovjetunióban a szakszervezeteket a szocializmus iskolájának és miért mondjak a szovjet szakszervezetek­ről azt, hogy a dolgozókról a böl­csőtől egészen a sírig gondoskod­nak. A Ka.blo-üzem dolgozói sok érté­kes tapasztalatot és tanácsot kap­tak a szovjet elvtársaktól. Meg­ígérték hogy az ötéves terv negye­dik évében a szocialista munka­versenyt úgy fogják megszervezni, íiogy minden munkahelynek meg­egyen a legjobb munkása és hogy a mesterek és a műszakiak a mü­helytanáccsal és az üzemi szakszer­vezeti csoportokkal együtt a szocia­lista munkaversenyt helyes alapok­ra fektessék. A legjobb munkás és legjobb munkacsoport címéért folyó munkaverseny feltételeit már meg­állapíts tták. Mindezt most tökélete­sítik, hogy a szovjet dolgozók pél­dáján okulva, a szocialista fejlődés ügyét .előbbre vigyék. A baráti lá­togatás befejeztével a szovjet ven­dégek további sikereket kívánva, szí­vélyesei elbúcsúztak a Káblo-üzem dolgozó i t ói. A Csemadok kultúrpolitikai iskolájából A Csemadok központ kultúrpo­litikai iskolájának hallgatói nevé­ben köszönetünket fejezzük ki Pár­tunknak, hogy ebben az iskolában anyanyelvünkön tanulhattunk és népi kultúránkat szabadon fejleszt­hettük. Ilyesmi az elmúlt kapitalis­ta rendszerben szinte lehoteUen volt. A kizsákmányolók, a haszon­hajcsárok nagyon vigyáztak és ügyeltek arra, hogy a munkásság és a kisparasztság ne művelődjék, mert bizony ha a munkásnak és parasztnak felnyílik a szeme, ak­kor ők nem hizlalhatták volna oly gondtalanul pocakjukat. Ugyanakkor, amikor őszinte há­lával gondolunk Pártunkra, ugyan­csak a legmélyebb hálával adózunk a szevjet hadsereg hősi harcainak, amely Sztálin elvtárs vezetésével felszabadította hazánkat. A szovjet Honvédő Hadsereg hősi harcainak, köszönhetjük azt, fcogy ma szabad hazában, Pártunk irányítása mel­lett tanulhatunk ós tovább képez­hetjük magunkat. Mi, a kultivpo­litikai iskoia t rencfcén teplici lallga­tói, megfogadjuk, hogy mindazt, amit ezer a taní'r.'yamon tan iíť;nk, r.iiheivt hazaérkezünk, továbbad­juk dolgozó társainknak, ilvmčdon fogjuk fejleszteni hazánk sz->'-'ft Ms­ta kultúráját. E néhány hét alatt, amíg a kultúrpolitikai tanfolyamon résztvettem,' megtanlutam, hogy még erőteljesebben vegyek részt a békeharcban, mint eddig. Csakis ilymódon építhetjük fel szocialista hazánkat s csak ilymódon fejezhet­jük ki a Szovjetunió iránti szoros barátságunkat. Virág Tibor. A Csemadok tagtoborzása a zselizi járásban annyival több béke­(Minél több tagot szervezünk a Csemadoltba, harcosunk lesz. A Csemadok zselizi járási szer­vezete decemberben népgyűlést tar­tott és bár rossz volt az időjárás; este hat órakor már zsúfolva volt a kultúrház szlovák és magyar dol­gozókkal. A népgyűlést Cséri kultúr­társ nyitotta meg, a Csemadok he­lyicsoportjának elnöke. Beszédében rámutatott a szocialista kultúra terjesztésének fontosságára. Többek között megemlítette, mint példaké­pet, a Szovjetunió ifjúságát, amely minden faluban és községben nagy gonddal ápolja a dolgozó nép mű­vészetét. Utána Lojt kultúrtárs, a Csemadok járási titkára, szép fel­világosító beszédet tartott, a Cse­madok tagtoborzásának jelentősé­géről. Rámutatott arra, hogy mi­lyen fontos az agitkettősök mun­kája és hogy minél több tagot szerveznek a Csemadokba, annyival több békeharcosunk lesz. Utána következett a nyiri ifjú­ság műsora gazdag kultúrszámok­kal. Az egyfelvonásos vígjáték, és a szavalatok tetszettek a közönség­nek. Veres Vilmos kultúrtárs és Tóth Etelka tanító elvtársnő kul­túrmunkájukkal megérdemelt sikert arattak. Itt kell megemlítenünk azt is, hogy 'ezen az estén az összegyűlt magyar dolgozóknak nagy megle­petésben volt részük, mert a kultúr­házban petróleumlámpa helyett egyszerre csak meggyúlt a villany. A villanyfény a kultúrházban Sluš­ný Dezső és Gregor József elvtár­saknak köszönhető. Az ünnepélyt az Ifjúság indulójával fejeztük be. Másnap nyolc agitkettós indult a faluba házról-házra, hogy beszer­vezze a magyar dolgozókat a Cse­madokba. Nagy lelkesedéssel indul­tak és bizony az eredmény meg is mutatkozott. A nyiii agitkettősök nagyon jól emlékeztek még Bacilek elvtárs szavaira és ez arra ösztö­nözte őket, hogy minden házba be­térjenek és felvilágosítsák a nyiri lakosokat. A helyiszervezet tagiét­számát 48-ról 150-re emelték. A leg­jobb agitkettős Bencze János és Gyürki Kató volt, akik 32 tagot szereztek, a második pedig Gál Győző és Zvara Ilonka, akik 25 tag­gal növelték a Csemadok taglétszá­mát. Ez volt a válasz azoknak, akik a mi boldogulásunkat rossz szem­mel nézik, akik a régi rendszert óhajtják. Mi azonban munkánk si­kerével, a szövetkezetek létrehozá­sával, kultúránk fejlesztésével és a békeharc növelésével válaszolunk. Reméljük, hogy a jövőben jó mun­kát fog a Csemadok nyiri helyi­szervezete végezni mind 3 szocia­lista kultúra fejlesztése, mind a szocialista építő munka terén. Drozdik László traktorista. Kultúrmunka Kálnán... Ahogy értesülve vagyunk, a köz­pont vajmi keveset tud a mi kul­túrbrigádunk működéséről. Mi eddig azt hittük, hogy a mi volt járási in struktorunk jelentéseket küld a köz­pontnak kultúrbrigádunk tevékeny­ségéről. Mivel azonban kiderült, hogy ez nem így van, így hát mi magunk, a kultúrbrigád tagjai, igyekszünk számot adni arról, hogy eddig mit végeztünk. A kálnai Csemadok-csoport meg­alakult 1949 július 19-én nyolcvan taggal. Első törekvésünk, színját­szó csoportunk megszervezésére irányult, ami sikerült is. Még ugyan­abban az évben több egyfelvonásos­sal rendeztünk kultúrprogrammot és óriási közönségsikert arattunk. Az 1950-es esztendőt februári kul­túrműsorral kezdtük meg, és pedig azzal, hogy a közeli Pózba község­ben az ottani Csemadok megalaku­lásánál szerepeltünk. Áprilisban Kálnán tartottunk kultúrműsort. Az Öreg kulákot és az Úrhatnám kovácsot adtuk elő. Júliusban nép­dalokból és régi magyar táncokból bemutatót tartottunk Léván, au­gusztusban pedig résztvettünk az aratási ünnepélyen Üjbarson. Ugyan­csak ebben a hónapban tánc- és népdalbemutatót tartottunk Nyit­rán is. 1951 januárjában kultúrbrigádunk Felsöszecsén szerepelt az ottani Cse­madok megalakulásakor mozgalmi dalokkal és szavalatokkal. Ezután kultúrbrigádunk Tőrén járt, ahol egész napon át segítettünk a tőrei szövetkezeteseknek, este pedig kul­túrműsort adtunk elö. Hasonló kul­túrmunkát végeztünk Boriban is, és utána Kiskoszmályon, ahol a Csemadok helyi szervezete megala­kult. Októberben kultúrversenyt tartottunk Kálnán, több egyfelvoná­sossal, dalokkal, csasztuskákkal és a Traktoristák című kétfelvonásos színmüvei. Decemberben újra Kis­koszmályon szerepeltünk a tagte­borzási ünnepélyen. Hasonló műsort a tagtoborzással kapcsolatosan Üj­barson is adtunk. Ezenkívül az ösz­szes állami ünnepeken—a többi tö­megszervezetekkel együttműködve résztvettünk gazdag kultúrműso­runkkal. Az ötéves terv negyedik évének sikeres befejezéséhez mi is hozzá akarunk járulni éspedig: 1. kultúr­brigádunkkal meglátogatjuk a lévai katonai alakulatot. 2. Betanulunk két haladó színmüvet és több egy­felvonásost, melyekkel meglátogat­juk a környező falvakat. 3. Az Üj Szó és a Fáklya előfizetőinek szá­mát harminccal növeljük. 4. Helyi szervezetünk tagjai arra kötelezik magukat, hogy mindegyik két ta­got szerez a Csemadokba. 5. A kul­túrbrigád a télen olvasókört alkot, ahol közösen elolvassa és megvitatja Azsájev a Távol Moszkvától című regényét. Kultúrcsoportunknak tizenhat tag­ja van, akik mind idehaza, mind a falvakban terjesztik a szocialista kultúrát, és arra serkentik dolgo­zóinkat, hogy minél erőteljesebben résztvegyenek hazánk szocialista építésében. Juhász János munkáslevelezö, Kálna.

Next

/
Thumbnails
Contents