Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)
1951-12-07 / 287. szám, péntek
1951 december 7 UJSZO Az EFSz-ek jövő évi termelési és pénzügyi tervének kidolgozása EFSz-eink, de főleg a magasabb típusúak teljes ütemben készülődnek az 1952-es gazdasági évre. Szövetkezeti tagjaink tudatában vannak annak, hogy csakis a tervezett termés biztosítja a magasabb jövedelmet a szövetkezeti tagok számára. Ezért EFSzeink most a termelési és pénzügyi tervek kidolgozásának légkörében élnek A jó termelési és pénzügyi terv biztosítéka annak, hogy a következő gazdasági évben az EFSz-ek gazdálkodása sikerrel fog járni. Ez annyit jelent, hogy a termelési és pénzügyi terveket olymódon kell kidolgozni, hogy a normák ne lsgyendk lazák, mert ellenkező esetben elüfordul az, ho^y a szövetkezeti tagok a laza normák következtében nagy előlegeket vesznek fel a munkaegységekre és csak az év végén derül ki. hogy rosszul gazdálkodtak, vagyis a munkaegységeikre már előre több pénzt vettek fel, mint amennyit a szövetkezet jövedelme az év folyamán kitesz. A laza normákkal bíró EFSz-ek nem 'is gazdálkodhatnak jól, mert az évvégi elszámolás csak deficitet mutathat, de semmi esetre sem jövedelmet Az ilyen EFSz-ek továbbá nem fejlődhetnek és nem terjeszkedhetnek és nem szolgálhatna^ -példaként a még egyénileg gazdálkodó kis- és középföldmüveseli előtt. Ezért nagyon fontos, hogy a termelési-pénzügyi terveket egészen részletesen és a legnagyobb gondossággal dolgozzuk ki szaktanácsadók segítségével, mégpedig olyan szaktanácsadók segítségével, al' i k sok értékes tapasztalattal rendelkeznek a közös gazdálkodás terén. Állami birtokainkon vannak olyan elvtársak akik valóban értékes tanácsokkal tudják ellátni a szövetkezeti tagokat az egész évi termelési és pénzügyi terv kidolgozásában. Az is ajánlatos, hogy a szövetkezeti tagok a jövő évi tervek kidolgozásánál lépjenek összeköttetésbe az állami traktorállomás és a földműves szövetkezet képviselőivel és hogy velük gyüttműködve lássanak hozzá a terve' kidolgozásához olymódon, hogy az EFSz-ek a jövő év egész tartamára elegendő gépet tudjanak biztosítani a traktorállomástól, aminek alapján munkatervüket - fogják teljesíteni. Az egész évi termelési tervek kidolgozásánál nem szabat! megfeledkezni a földműves raktárszövetkezet képviselőjének jelenlétéről sem. A szövetkezeti tagok rögtön a t erv kidolgozásánál megtárgyalhatják vele, hogy mennyi vetőmagra, műtrágyára s más gazdasági szükségletre tartanak igényt. A szövetkezet ezáltal biztosítja, hogy úgy a vetőmagot, mint a műtrágyát idejében megkapja és nem kell majd az utolsó pillanatban szaladgálni ezek után. A földműves raktárszövetkezet kiküldöttjével a szövetkezeti tagok abban is megegyeznek, hogy mikor s"dják át a mezőgazdasági termékeket a közellátásra. A földműves raktárszövetkezet egyidejűleg kötelezi magá a termények átvételére. Szövetkezeti tagjaink a jövő évi tervek kidolgozásánál nagyon hitásosan felhasználhatják a n.ult évben szerzett •apasztalataikat. A mult gazdasági év1 er ugyanis látták, hol vannak a hiák és mennyire fontos ezek eltávolítása a szövetkezet rendes gazdálkodá-a érdéVéhen , Az egész' évi termelési tervek kidolgozásánál ajánlatos lenne az is, hogy %az egyes EFSz-ek kölcsönösen cseréljék ,ki eddigi jó tapasztalataikat és hogu azokat kölcsönösen tárgyalják meg. De elkerülhetetlenül szükséges, hogy a tagok legalább az egyes szövetkezetek keretén belül a taggyűléseken részletesen megtárgyalják a jövő évi normákat és az állandó munkacsoportok összeállítását, amelyeknek egyúttal kiosztják huzamosabb időre az élő és holt leltárt bizonyos földterülettel együtt. Szövetkezeti tagjainknak tudniok kell, hogy a jó termelési terv biztosítéka az, hogy a normák meg legyenek tárgyalva, hogy minden egyes szövetkezeti tag tisztában legyen azzal, melyik munkával menynyit kereshet. Azáltal, hogy az egész évi termelési terv végleges megszövegezése előtt a taggyűléseken összeállítják a munkacsoportokat és kiosztják számukra a szükséges felszerelést, elérhetjük, hogy minden egyes szövetkezeti tag röglön az év elején tíšttában lesz azzal, kivel fog dolgozni és melyik darab földön és hogy munkájához milyen felszerelés fog rendelkezésére állni. Ha már most alakítjuk meg az állandó munkacsoportokat, akkor a dolgozók összeszoknak és olyan munkakollektívát fognak alkotni, amelyben meg vannak a szocialista munkaverseny előfeltételei és tgy a mezőgazdasági munkák elvégzésének is a biztosítékai. Szövetkezeti tagjainknak azt is tudniok kell, hogy munkásaink a nchézbiparban, a bányákban és a gyárakban fokozzák teljesítményeiket és túlhaladják tervüket. Gyári munkásaink olyan termékeket állítanak elő, amelyekre szövetkezeti tagjainknak elkerülhetetlenül szükségük van. Ha ipari termelésünk állandóan fokozódik és ha azt akarjuk, hogy továbbra is fokozódjon, akkor nekünk, mezőgazdasági dolgozóknak is többet kell termelnünk. És ez máskép nem érhető el, csak úgy, ha a szövetkezeti tagok már most az év végén, vagyis a jövő év küszöbén nagyon átgondoltan látnak hozzá a jövő évi termelési és pénzügyi terv kidolgozásához DUSFK JAROSZLAV a nyitrai ker pártbizottság dolgozója A megyercsi állami birtokon az őszi munkák során szép eredményeket érfek el a cukorrépa betakarításában A megyercsi állami gazdaság dolgozói az elmúlt havasesős napokat is felhasználták. Hát^a volt ugyanis még egy kis répa betakarítása. Zuhogott a havaseső, azért a lovas- és ökrösfogatok útnak indultak a határba, hogy a kinn lévő répát ha törik, ha szakad, beszállítsák. A répával kapcsolatban szeretnék visszatérni a cukorrépa szedésére. Termésünk jó volt. Mi, küllőpusztaiak 20 hektárról 68 vagon cukorrépát szolgáltattunk be. Egy hektáron minta-répát termeltünk, amely 570 mázsát adott. Rá kell mutatnom dolgozóiknak arra az eiőmegfeszítésére, amellyel a répát szállították. Erre a munkára ugyanis csak egy traktor állt rendelkezésünkre, amely csupán csak ^ vagont tudott elszállítani. A többit, vagyis 60 vagont fogatokkal kellett elhordani. Ebbe a munkába 4 pár lovasfogatot kapcsoltunk be. A kocsisok és a rakodók is a legnagyobb dicséretet érdemlik. Eredményeinket annak köszönhetjük, hogy egész répaszedési munkánkat szocialista munkaverseny keretében végeztük. A versenyt a november 28-iki taggyűlésen értékeltük ki. A kocsisok közül Küllőpusztán Kotton Béla és Kotton Gyula lett a győztes. A rakodók közül Borka Géza nyerte el az elsőséget A szedők közül pedig kitűnt ifj. Torna Ferenc és Forgács Eszter. Margit-majoron Fekete Zsigmond és Gőg Lajos kocsisok, valamint a Kis Béla etető és Német Irén, meg Német Gizella szedők szereztek érdemet az elsőbbségre. Az összes dolgozók közül legelsősorban az ekelieket kell megdicsérnünk, akik az igazgatóságtól külön jutalomban is fognak részesülni. A répaszedés meííett természetetesen a többi őszi munkákat is elvégeztük. A vetést például Gottwald elvtárs születése napjáig százszázalékosan befejeztük. Valaki azt mondhatná, hogy ez az időpont elég késő, de aki ismeri viszonyainkat, az láthatja, hogy nálunk ez szép eredmény. Ugyanis mi nagyon kevés fogattal rendelkezünk. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a vetéssel csaknem egyidejűleg a cukorrépa hordást is végeztük, akkor mégis csak megállapíthatjuk, hogy szép eredményeket értünk el. ARVA! JÁNOS, megyercsi állami birtok. Megkezdődött az állami birtokok dolgozóinak iskoláztatása a nyitrai kerületben Az állami birtokok nyitrai kerületi vezetősége 1951 november 19-én Ludovitován megkezdte az állami gazdaságok vezetőinek szakiskoláztatását Az első turnuson 40 hallgató vesz részt, akik példás munkakollektívet alkotnak, vagyis olyan munkakollektívet, amilyennek az, állami birtokon lennie kell. A tanfolyam hallgatói az előadások folyamán megismerkednek az új munkamódszerekkel, az új agróljiológiával, hogy még alaposabb tudással tudjanak ao'.gozni a jövőben munkahelyükön, hogy az állami birtokok tényleg példaként állhassanak EFSz-eink előtt. (c. k.) A garamlöki EFSz a megalakulása óta elért eredményeket az olyan embereknek köszönheti, mint Kosút János. Kosút Jánost joggal nevezhetjük a szövetkezet legjobb tagjának. A szövetkezeti gazdálkodás szabadította meg Kosút Jánost az örökös nyomorúságtól és a földjén való robo. tolástól. Kosút János apja ura talmi cseléd volt éjjel-nappal túrta a földbirtokos ha. talmas parcelláit, hogy tíz éhes gyermekének valami harapnivalót adjon a szájába. Ezek közül az éhes gyer. mekek közül a legerőteljesebb volt János. A gyermekeknek sokszor szi vébe markolt az éhség kínzó gyöt relmei miatt síró testvéreinek követelő hangja. A kis Jánoska, alighogy nyolc éves lett, már apja mellett dolgozott kint a mezőn. Iskolába is kellett volna mennie, de a tanulási vágynál sokkal hatalmasabb erővel hatott rá a nagyobb darab kenyér után való vá gyakozása. Igy dolgozott aztán apja mellett pár fillérért addig, amíg nem érzett magában annyi ierőt, hogy ön álló munkát is vállalhat. Kosút János, amikor 16 éves lett, már önálló munkát vállalt. Apja foglalkozását örökölte, ő is béres lett az uradalomban. A fiatal, erőteljes fiú nem sokáig bírta a béreséletet. Elhatározta, hogy más foglalkozást választ. A földesurat otthagyta és egy kulákhoz szegődött be cselédnek. A helyváltoztatással persze Ko. síit János nehéz sorsa nem lett köny. nyebb. A földesúr azért nyúzta, hogy több jusson a tivornyázásra, a dorbézolásra, a kulák pedig azért, hogy a 30 hektár földjét, még harminccal gyarapithassa. Az ifjúkor lassan elszállt Kosút János fölött. Elérkezett az idő, hogy megnősüljön. A derék fiú kezdett udvarolgatni. Megtörtént az is, hogy a jóképű fiún jómódú parasztlányoknak is megakadt a szeme, de házasságról szó sem lehetett, mert a jelszó a szülőknél az volt, hegy maguknál szegényebbhez nem adják lányukat. Ezt Kosút Jánosnak is tudomásul kellett vennie, de nem is bosszantotta őt, mert ki volt már szemelve számára a feleségnek váló, Dömötör Mihály, szintén uradalmi cseléd lánya. Az esküvő után, Kosút Jámfis apó. 4 líosút'Csaíád elfelejtette a mult szenvedéseit és vidáman néz a szebb jövő felé sához költözött. Egész nap gürcöltek, esténként pedig vacsora közben az após érdekes dolgokat kezdett mesél ni az orosz nép szabadságharcáról, ahogyan lerázták az úri rabigát. Kezdett beszélgetni a Kommunista Párt céljáról. A beszélgetések és az elvi. selhetetlen helyzet következtében Ko sút Jánosban megérlelődött a gon. dolat: >Be kell lépnem a Kommunista Pártba és ott a sokmillió éhező, nyomorgó tömeggel karöltve kell küzdenem a szabadság, a könnyebb élet kivívásáért«. Az 1031f.es években tagja lett az* illegális munkásszervezetnek. Mindig ott lehetett látni apósa oldalán, a titokban megtartott gyűléseken. Az 1936-os gazdasági krízis alatt az amúgyis nyomorúságos életük még elviselhetetlenebbé vált A gazdaságban egyszerre az a vésze, delmes jelenség mutatkozott, hogy a férfi munkaerőket felváltották női munkaerőkkel, mert a nőknek a nyomorúságos fizetésnek is csak a felét kellett fizetni. Kosút János is kiesett a munkából, csak a felesége dolgozhatott. A rossz táplálkozástól lesoványodott, d e máskülönben az erösesontú embernek az a munka jutott, amit eddig a felesége végzett, ö főzte meg a kis rántottlevest és hordta ki feleségének a riezöre. Ennek a helyzetnek a magyar megszállás vetett véget. Kosút János azt gondolta, hogy most már tálán megjavul az élete; de tévedett, mert a magyar burzsoázia sem volt különb a többinél. Most már nemcsak a munka nehezedett a, vállaira, hanem az örökös rettegés is, mivel a kakastollasok azzal bélyegezték meg, hogy kommunista. Állandó megfigyelés alatt tartották. Mindem nap meg kellett jelennie a csendőr állomáson. Ez így tartott két évig. Ekkor terjedt el a hir, hogy a fasiszta Németország rablóháborút indított a Szovjetunió etíeu, A kapitalista lapok kezdték kürtölni a hitle risták győzelmeit. Minden ilyen hír fájdalmat okozott Kosút Jánosnak. Dömötör Mihály pedig csak álla>n dóan bíztatta a vejét, hogy nem kell félni, nincs az a zsoldos hadsereg., amely a szabadságát védelmező szovjet népet legyőzhetné. Az ilyen kije. lentések aztán eljutottak a fasiszta pribékek füleihez is. Az egyik napon az idős Dömötör Mihályt letartóztatták. Dömötör Mihály a börtön falai között is törhetetlenül hitt a Szovjetunió győzelmében. Nem is tévedett, mert kilenc hónapi fogság után a dicső Szovjet Hadsereg katonái nyitótták ki előtte a börtönajtót. Meghoz, ták részére a szabadságot és vejének is megnyitották a boldogság felé ve. zető utat. A dicső szovjet hadsereg felszabadította a munkásnépet a kizsákmányolók uralma alól. Felszabadult a sokat szenvedett Kosút János is. Mint a párt régi harcosa, ereje teljes latbavetésével fogott hozzá, hogy falum is minél előbb jobb élethez és könynyebb munkához jussanak a kis. és középparasztok. A felszabadulás utáni években a lévai építkezési üzemeknél dolgozott. Az üzemben jó politikai tudásával nagy segítséget nyújtott a dolgozók, nak a munka megszervezésében és az építkezés meggyorsításában. Az építkezési üzemektől bekerült az első magyar politikai iskolába. Az iskola után a lévai járás szövetkezeteiben politikai oktatóvá nevezte ki a járási párszervezet. Fáradhatatlanul dolgozott a szövetkezet kifejlesztésén és keményen lecsapott mindig a szövetkezet ellenségeire, a kulákokra. Hogy ilyen kemény elhatározással küzdött azok ellen, akik nem jó szem. mél nézik a mi építőmunkánkat, annak megvan a magyarázata. •— A mult lebeg a szemünk előtt szokta mondani és az az ember, akinek a múltban csak éhezés és nyomor jutott osztályrészül, a felszabadulás után pedig megszabadult a sok nyo. mórtól és szenvedéstói, — mini S2Ö" vetkezeti tag kötelességének tartja, hogy az új társadalmat teljes odaadással szolgálja. Boldog családi otthonában vidám gyermekkacaj és mosolygó szemű asszony fogadja a vendégeket. Kosút János újjászületett családjával együtt a felszabadulás után. Az asszony nak n em k ll a fejét törnie, mint a múltban, hogy mit tegyen az asztalra, ha a férje hazajön a munkából. Ma nem a sült krumpli, meg a száraz kenyér várja férjét és a gyermekeket, hanem nem egyszer finom kacsapecsenyével lepi meg az asszony a férjét. — Most már ezt is megengedhet jük magunknak — szokta mondani az asszony az ebédnél. De az ilyen esetben mindig könnyes lesz a szeme, mert eszébe jut, hogy a múltban nem egyszer az utolsó falatot kellett megvonni a szájuktól azér£, hogy legalább a gyerekeknek jusson. Kacsa ., vagy csirkehúsról csak álmodtak a múltban Kosúték, hisz ha volt is hízókacsa, vagy csirke, azt vásárra kellett vinnie az asszonynak, hogy legalább a lyukas cipőt meg tudjál> foltoztatni, vagy a gyerekeknek ruhát tudjanak vonni. A kacsahúson kívül még finom sertéspecsenye is kerül az asztalra Kosútéknál, hiszen az ólban olyan szép hízók vannak, hogy alig fémek be az ajtón. Mint szövetkezeti tag a háztáji gazdálkodásra kapott félhektár földjükön még jó fejőstehenet is tartanak Kosúték. | A múltban Kosút János felesége' a hideg tűzhely mellétt sokszor elaludt a ruhafoltozásnál. Miből is vehettek volna ruhát, ha nem volt kereseti A z asszony sokszor azt sem tudta, hol vegyen foltnak valót, ami " bői megfoltozza a rongyos ruhákat. Ma meg már azt mondhatjuk, hogy ] Kosút János felesége elfelejtett fol tozni/De nincs is arra szükség, mert a férje becsületes munkája után any. nyi keresethez jut, hogy abból szépen öltözködhet a család. Nincs is abban hiba, mert a gyerekek olyan szép ruhában járnak, hogy öröm rájuk nézni. Az apósról sem feledkezett meg Kosút János, — akitől olyan sok értékes dolgot tanult. Az apósá nak köszönheti azt is, hogy ilyen kitartó harcosa lett az EFSz.nek. Kosút apósa Dömötör Mihály is a szövetkezetben dolgozik s boldogan mesél arról, hogy a sok harc és szenvedés nem volt hiábavaló, mert öreg napjaira olyan élete lett, hogy nem cserélne még a római pápával sem. Nézzük csak Kosút János gyer. mekéveit. Már nyolc éves korában a nyomorúságos siolgasors jutott ne. ki osztályrészül. Mikor jutott volna eszébe a kis Jánosnok, hogy fényképezőgépet vétessen az apjával, hiszen néha vacsora nélkül ment aludni. Az ő fiának már mi'vlenük meg v n, az idősebb, a 18 éves Jani gimnáziumba jár. A tanuláson kívül még egyéb szórakozásai vannak. Gyönyörű tangóharmonikám játszik. Fény. képezőgépével a legszebb felvételeket csinálja a szövetkezet munkáiról. Boldogan őrzi a fényképalbumot, amelyben az egész évi munkákról látható fényképek vannak. A kétéves Kosút Lajcs pedig bol. dogon várja haza minden este az apját, kisfiúi huncutsággal, C'esf prá. ci-koszöntéssel ugrik a nyakába. Neki is kellene már fényképezőgép, meg tangóharmonika. És bizony, ha nem teljesítik kívánságát, nagy sírással fejezi ki panaszát. Ilyenkor aztám a meghitt, boldog családi körben meg. szólal a zene, Dömötör Mihály pedig táncra perdül kis unok?jávai. A Ko. sút család elfelejtve a mult szűnve, déseit, vidáman\ néz a szebb életet igérö jövő felé. M ÉRY FERENC. I /