Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-01 / 282. szám, szombat

1951 december 1 t!J §70 A köbölkútí traktorállomáson a mélyszánfás hetének győztesei: Bittér és Urbán traktorosok A köbölkút! traktorállomáson szombaton nagy sürgés-forgás volt. Délután l-re a brigádközpontokról is megérkeztek a dolgozók, hogy résztvehessenek az üzemi nagygyűlésen, amelynek főpontja az új üzemi bizottság megválasztása volt. A gyűlés elején a ROH kerületi és járási kiküldöttei rámutattak az összejövetel fiontosságára és felhívták az összegyűlt dolgozók figyelmét, hogy ez új üzembizottságba at ':at az elvtársakat válasszák be, r. '.k munkájukkal arra érdemet szerf :tek éj akikben teljes mértékbeiv megbíznak. Íü3után megkezdődött a titkos ť -vazás. Az új üzembizottság élére t "lama István elvtárs került. Alelnöknek továbbra is Béres Jánost választották meg. Az új funkcionáriusok megköszönték a dolgozók beléjük vetett bizalmát és megígérték, hogy feladataikat becsületesen fogják teljesíteni. Majd Tóth János igazgató elvtárs emelkedett szólásra, aki rámutatott a traktorállomás eddigi hibáira és megjelölte az útat, amelyen haladva mindennemű hibát ki kell küszöbölni. Az értekezleten felszólatt Chripkó elvtárs politikai megbízott is. majd sor került a mélyszántás hetében győztes traktorosok számára a díjak szétosztására. Az e'ső díjat a bátorkeszl brigád traktorom!, Bittér és TJrbán elvtársak nyerték, akik Sztallnyec 80-as traktorukkal 240 százalékra teljesítették tervüket. Bittér ós Urbán elvtársak példás munkájukért karórákat kaptak. A második díjat, egy férfikerékpárt a muzslai brigád tagja, Molnár László traktoros nyerte, aki Skoda 30-as traktorával 177 szár zalékos tervteljesítést ért el. A harmadik díjra, egy borotvakészletre Fekete László szölgyéni traktoros szerzett érdemet, 142 százalékos teljesítményével Zetor 25-ös traktorával. A mélyszántás hetében ugyancsak kitűntek Lipták, Brúder, Hrabovszky, Mírják, Radvánszky, Lavieszka. Balog, Páldi, Mátyás, Bátyos, Vitek, Tárnok é3 Labóc elvtársak is, akik szintén részesültek ajándékokban. A díjak kiosztása után a politikai megbízott elvtárs rámutatott arra, hogy a mélyszántás hete b^feieztévo* sem r>zaba<l megengedni, hogy a teljesítmények csökken ?enok, Sőt, amí<r ,?ó idő van, mé<* fobban fokozni kell a munka ütemét. Főleg azoknak a t-aktorosoknak kell kitennlök magukért, akik méT a mélyszántás hetében sem tudták tervüket százszázalékosan teltesíteni. Ha ezek a hátul kullogók is behozzák a késést, akkor eeérz biztosra vehető, hotry a köbö^űt' traktorállomás eleget tesz a rárótt feladatoknak. VALASEK LÁSZLÓ, Köbölkút. A vágsellyei traktorállomás december 15-ig az utolsó barázda főidet is felszántja A vágsellyei traktorállomás ez őszi munkák tervét november 24-ig százszázalékra teljesítette. A utolsó héten a brigádok közül a legmagasabb teljesítményt Varga elvtárs vágsellyei brigádja érte el. E brigád tagjai 115 százslékra teljesítették a fent említett időpontig tervüket. A többi traktoros brigád nem tudott elérni százszázalékos teljesítményt. A traktorosok közül meg kell említeni Libnyicky Jánost a vágfarkasdi brigádból, aki tervét 140 százalékra teljesítette. Példás munkájáért a verseny 8. hetében a vándorzászlót is megnyerte. A traktorosk közül ugyancsak említést érdemel Száraz Gyula 130, Iván Károly 120, Miskovics László 110, Berec József 108 és Streba László 103 százalékos teljesítményével. A vágsellyei traktorállömáson november 26-a óta verseny van folyamatban Sztálin elvtárs 73. születésenapjának tiszteletére. E verseny keretében a dolgozók kötclizetíség-t vállaltak, hegy december 15-én a traktor;'II amá s körzetiben már egy arasz fi'ld sem marad szántatlanul. A járási Nemzeti Bizottság a versenyzők számára a következő díjakat adományozza: 1. díj: rádió 8.700 Kés értékben. Második díj: rádió 5.300. I\£s értékben. Harmadik díj: karóra 4.800 Kčs értékben. Negyedik díj: bicikli 3.750 Kčs értékben." UJ intézkedés a háztartási sertésťá&á&ohról A háztartási sertésvágásokra új rendelet lépett érvénybe. E rendelet szerint minden egyes tenyésztő számára, lehetővé válik, hogy sertést öljön, amennyiben megfelel bizonyos feltételeknek. A sertésvágásbóí származó húst és zsírt kizárólag csak a családtagok élelmezésére lehet fordítani, semmi esetre sem spekulációs célokra. A sertésvágások Idei rendezése a tavalyi évhez viszonyítva annyival előnyösebb, hogy ezidén a közös étkezdék (üzemi konyhák, menzák) és a szocialista jellegű vendéglővállalatok is vághatnak sertést. A közös étkezdékben vágott sertések húea és zsírja megmarad a dolgozók élelmezésének megjavítására, vagyis nem megy a rendes adagok kárára. , Minden egyes tenyésztő vághat sertést, ha az ölés előtt legalább 3 hónappal saját vagy bérbevett óljában tartotta a sertést és a takarmányt vagy saját forrásból, vagy pedig más megengedett módszerrel szerezte meg. (Például konyhahulladékok gyűjtésével). Ha a tenyésztő engedélyt akar kérni a háztartási sertésvágásra, akkor a helyi nemzeti bizottságon fel ke'l mutatnia, hogy mikor és kitől vette a sertést hizlalás céljából. Eszerint tehát a mái kihízott sertések felvásárlása háztartási vágás cáljára tilos. Ugyancsak tilos sertést adni más tenyésztőnek hogy az hizlalja ki vágásra. Minden tenyésztő, aki vágni akar írásban kéri az engedélyt a helyi nemzeti bizottságtól. Nyomtatványt erre a helyi nemzeti bizottság ad és utasításokkal is ellátja az érdeklődőket Azok a földművesek, akiknek beszolgáltatási kötelezettségük van, az engedély kérvényezésének idejében teljesíteni kötelesek a marha- és sertéshús, valamint a kenyér és takarmánygabona, a burgonya és kukorica kontingenst Ha valamelyik földműves elemi csapások miatt valamelyik ágban beszolgáltatási kötelezettségét. nem tudta teljesíteni vagy pedig csak részben teljesítette a helyi nemzeti bizottság akkor is adhat ki engedélyt az Illetőnek, természetesen figyelembevéve az osztályszempontot, amennyiben a hátramaradást más terményekkel pótolja. Azok a földművesek, akiknek a sertéshúsból alacsony beszolgáltatási kötelezettségük van (80 kg é'ösúlyig) utólag teljesíthetik beszolgáltatási kötelezettségüket abból a húsból, amelyet a sertésvágásból nyertek, mégpedig 3:4 súlyarányban, vagyis a földműves beszolgáltat 3 kg friss sertéshúst 4 kg élősúly helyett. A .húst a lejkczoJebbi Masna elárusítóba kell , leadni, ahol a földműves azonnal megkapja az ellenértéket pénzbeli. A vágási engedély ellenőrző részével igazolja a helyi .nemzeti bizottságnál és a földműves raktáťszôvetkezetnél, hogy a hús beszolgáltatását' teljesítette. A húst beszolgáltatása előtt meg kell vizsgáltatni az állatorvossal vagy a helyi húsbecslővel. Csak azok a tenyésztők kérhetnek sei tésvágásra engedélyt, akiknek van annyi szarvasmarhájuk, tehenük sertésük, anyadisznójuk és juhuk. amennyit az 1951. évi terv előír. A sertéseknél kell, hogy magasabb legyen az állomány, hogy a terv a sertésvágás után is teljesítve legyen, vagyis, hogy a tenyésztő a jövőben is rendesen eleget tudjon tenni sertéshús beszolgáltatási kötelezettségének. Indokolt esetben a népi közigazgatás szervei kivételt adhatnak azoknak a földműveseknek, akik a tervezett állatállományt önhibájukon kívül nem tartották be pl. mert az állatok elpusztultak stb. Hogy a sertéshús és zsírtermelés biztosítva legyen, fontos, hogy a tenyésztők a sertéseket a lehető legmagasabb súlyra hizlalják ki. Az idén háztartási vágásokról szóló rendelet szerint a sertésnek legalább 120 kg súlyúnak kell lenni, nem pedig 80 kg-nak, mint az elmúlt évben. Ezt figyelembevéve az idén több zsírt kell beszolgáltatni a vágásból mégpedig, az első vágásból 7.5 kg-ot, a másodikból 9 kg-ot, a harmadikból pedig 12 kg-ot. Az önellátási adag egy személyre és egy ellátási időszakra 8 kg hús és zsír. A 120 kg-os súlyt akkor is pausálban veszik a földnélkülieknél és a 2 hektáron aluli tenyésztőknél, ha a sertés tényleges vágott súlya "ennél alacsonyabb. A földnélküli sertéstenyésztők, akiknek nincs beszolgáltatási kötelezettségük 12 hónapos időközben csak 1 sertést vághatnak. Az idén kivételesen 1950 november 27-től 1951 végéig terjed az az időszak, amelyben megállapítják, hogy hányadik sertésvágásról van szó. A zslrbeszolgáltatáäl kötelezettség alól fel vannak mentve a bányászok, a föld mélyén dolgozók és a magas hőfokú üzemben alkalmazott kohászati dolgozók, valamint azok a dolgozók is, akik a föld mélyén dolgozó bányászok különleges élelmiszeradagjait kapják. Ebben az előnyben azok a hosszúlejáratú polgári brigádosok is részesülnek', akik a fentemlített szakokban legkevesebb 3 hónapig dolgoznak. A második vágásból azonban már ezeknek is » 9 kg-ot. a harmadikból pedig 12 1<3 zsírt ksll beadni. Hasonlóképen a közös étkezdéknek sem kel! az első vágásból bea-dniok abban a

z esetben, ha a vágásból származó zsírt és húst egy év lefolyása alatt legkevesebb 50 á'landó étkező számára fordítják. A további vágásokból azonban 9—9 ki zsírt kell beadniok. A szocir.'ia'a vendéglővállalatok az érvényben lév£ beszolgáltatási rendelet szerint adják be a zsírt. A közös étkezdéve' rendelkező Hl. és IV. tipusú EFSz-ek minden sertésvágásbóí 9 kg olvasztott zsírt szolgáltatnak be A7, EFSz-eknek a' közös étkezésre levágott sertéseket nem számítják be beszolgáltatási feladatuk teljesítésébe, ezért a számbajövö sertéseket a terven felül kell kihiz'alniok. A IH. és IV, tipusú EFSz-ek azon tagjai, akik családtagjaik ellátására egyénileg hizlalnak sertést kaphatnak a helyi nemzeti bizottságon egy sertés^ levágására engedélyt de csak abban az esetben, ha a háztáji gazdálkodásra kivetett beszolgáltatási kötelezettséget telje:ítették. Ebből a vágásból a szövetkezeti tagok 7.5 kg zsírt kötelesek beadni Ha a kényszervágás alkalmával az állatorvos a sertái búsát kevésbbé értékesnek, vagy feltételesen használhatónak nyilvánítja, a tenyésztő nem köteles zsírt beszolgáltatni. A bénulás vagy pestis következtében levágott sertéseknél érvényben van a rendes beszolgáltatási kötelezettség, kivéve azokat az eseteket, melyekben az állatorvos a húst és a zsírt élvezhetetlennek nyilvánítja. Anyadisznók vágására csak akkor lehet engedélyt kiadni, ha az anyadisznó legalább ötször malacozott és ha a tenyésztőnek van helyette fiatalabb utánpótlása. Amennyiben az anyadisznót a fentemlített feltételek hiányában nem lehet levágni, viszont tovább tartani sem lehet, akkor hivatalos áron a közellátásra kell beadni. A kényszervágásos sertéseket a tenyésztő nem hagyhatja meg saját szükségletére. A kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságok dolgozóinak úgy kell a háztartási sertésvágások engedélyezését irányítaniok, hogy a vágások száma ne veszélyeztesse a tervezett állományt, és a sertéshúsnak a közellátásra való folyamatos beszolgáltatását* Ugyancsak a népi közigazgatás dolgozóinak kell ügyelniök arra, hogy a tenyésztők az előírt sertészsír mennyiségeket idejében beszolgáltassák. A nagymegyeri járásban az EFSz-ek és az egyénileg gazdálkodók is befejezték a vetési munkákat A nagymegyeri járásban mind az EFSz-ek, mind az egyénileg gazdálkodók befejezték a vetési munkákat. Az EFSz-ek széles mértékben alkalmazták a keresztsorú vetési módszert, összesen 370 hektár búzát és 21 hektár rozsot vetettek el ezzel az új vetési módszerrel. A kapások betakarításának befejezéséhez sem hiányzik már sok. Jelenleg 98 százaléknál tartunk. Megállapíthatjuk, hogy EFSz-eink az őszi munkákban mind anyagilag. mind tapasztalatokban megerősödtek. Ez különösen a tanyi III. típusú EFSz-re vonatkozik, melyről egyébként ismeretes, hogy a tervezett 230 mázsás' hektáronkénti cukorrépahozam helyett 480 mázsa cukorrépát tudott kitermelni. Dohánytermést is nagyon szépet értek el a tanyi szövetkezeti tagok Hektáronként 27 mázsa dohány termeit. Meg kell még említeni a csilizradványi IH. típusú EFSz-et. amelynek a heterózis kukorica termelésben sikerült scép eredményeket elérni- Hektáronként több mint 50 mázsa heterózis kukoricájuk termett. ^ A járásban általában megállapítható, hogy az élen haladnak a csilizradványi, tanyi, balonyi, füsl, és padányi EFSz-ek amelyekben az őszi mélyszántáson kívül már minden munkát elvégeztek. Másfelől azonban a leggyengébb szövetkezetek, közé tartozik az alistáli, apácaszakállasi és nagymegyeri EF3z. Ahol a pártszervezet aktíván bekapcsolódott az őszi munkák meg* szervezésében és a dolgozóknak a fokozott munkára való mozgósításába, ott mindenütt rendbe* folytak az őszi munkák. A tanyi és csllizradványi szövetkezeti tagoknak további igen nagy segítséget jelentett a pártsajtó is, amelynek segítségével figyelemmel kísérhették a többi szövtkezetek eredményeit és átvehették tőlük legjobb tapasztalataikat. JABUREK ANTAL A galsai sľôvefkezstbea is befejezték az őszi munkákat A meggyőző munka Galsán is meghozta az eredményt. A falu kis- és középfölművesei közül ötvenen aláírták a harmadik típusú szövetkezeti gazdálkodást. Ezzel egyidejűleg a munkához is hozzáláttak. Az őszi ve lést már százszázalékra befejezték. Az EFSz irodájában is lázas munka folyik. Most dolgozzák ki a normákat, ho^y mindenki érdeme szerint munkája után kapja a jutalmat. A leltárt is most dolgoztuk ki. Van 25 3zarvasm:rhánk, 30 sertésünk és 2 j>át lovunk. A terv szerint 70 sertésünk 200 juhunk és 500 tyúkunk lesz A jö vőben rizs- és dohánytermeléssel i* akarunk foglalkozni. Tudjuk, hogy sok nehézség vŕr ránk. Mi azonban nem félünk tőle. Tudjuk, hogy államunk rpelettünk áll, építőmunkánkban és mindenben segít. Ha kell kölcsönt ad. ha kell jótanácsot. A szövetkezeti tagok csupa földnélküli munkások, kis- és középparasztok. Bebizonyítjuk, hogy meg tudunk lenni a kulákok nélkül, sőt, mi több, nélkülök sokkal jobb eredményeket fogunk elérni. Kitartó munkánkkal a béke ügyét szolgáljuk A béketábornak lelkes tagjaivá akarunk válni. Ezért léptünk be 120-an a Szovjetbarátok Szövetségébe is. A nagy Szovjetunió oldalán minden erőnkkel a békéért küzdünk. ALEERT JÓZSEF, Galsa. Mí az oka, hogy a szentístváni állami bírtok fcá'ui kullog az őszi munkákban A szentmiklósi állami birtok az őszi munkák versenyében első helyre került. A birtok dolgozói rögtön a

z őszi munkák elején bekapcsolódtak a versenybe. A szorgalmas munkánál: köszönhető, hogy az őszi teendőket már elvégezték és most már a tavaszi munkák tervét készítik. A birtok dolgozói miután már. befejezték az őszi munkákat, a szomszédos állami birtoknak segítenek. Szántógépüket például a csúzi állami birtoknak kölcsönözték, a szentístváni állami birtoknak pedig 40 leányt küldtek brigádra, hogy ezek segítsenek felszedni a cukorrépát, mert bizony a szentístváni állami birtokon még alig, hogy megkezdték a répaszedést. Mi ennek az oka? Hogy lehet az, hogy a szomszédos birtokok és EFSz-ek már mind befejezték az öszi munkákat, de Szentistván, mintha csak az elmaradás szigete volna nem bír előre jutni a munkákkal? Munkaerőhiányról nem lehet panaszkodni, mert ami azt illeti, Szentmiklóson sincs több munkaerő mint itt. A hiba tehát máshol van. A szentirtváni állami birtokon ugyanis még ma is funkciókat töltenek be felelőtlen egyének, a régi rendszer maradványai, mint például Szeifert ga_da, Lencse csősz, stb., akik a munkásokkal durván bánnak, mint a régi nagybirtokok intézői. Az adminisztrációs munkák is rendetlenül folynak. Kacskovics András munkás pé'dául arra panaszkodik, hogy még Fábry Ferenc intéző idejéből elmaradt egy évi fizetése és hogy ezt a pénzt még a mai napig sem kapta meg. Egy beteg ember pedig arról beszél, hogy öt az orvos könnyebb munkára írta ki, a birtok vezetői azonban ennek ellenére az egyik legnehezebb munkába osztották ,be. Ugylátszik Szentlstvánon még mindig nem tesznek különbséget a beteg és az egészséges ember között. A fent említett tény azt mutatja, hogy a vezetők, mint azelőtt a volt nagybirtokok urai is, csak élő és halott embert ismernek. Ha a szentistváni állami birtok rendet akar teremteni, akkor mindenekelőtt a munkásokkal való durva bánásmód helyett sok közös megbeszélésre és jobb munkamegszervezésre van szükség. Ha á munkásokat a vezetők aszerint fogják értékelni, hogy ki mennyit dolgozik, akkor egész biztosan megváltoznak a viszonyok. SÜTTI JÓZSEF, Perbete. A Magas Tátrában üdülő szövetkezeti tagok levele Mi, a Magas Tátrában üdülő szövetkezeti tagok nem tudjuk hálánTcat eléggé kifejezni kormányunknak és munkásosztályunknak, hogy lehetővé tette számunkra e felejthetetlen napokat. 1 Különös öröm tölti el az embert, ha figyeli, hogy itt a Magas Tátrában összegyűlt szövetkezeti tagok között milyen nagy egyetértés van, hogy a szlovák és magyar elvtársak olyan jól megértik magukat, mint igazi testvérek. Nincs is köztünk különbség. Mindannyiunkmk egy a célunk, hogy mennél előbb kiépíthessük hazánkban a szocializmust. Hogy a nemzeteink közötti barátságnak ezt a fokát elértük, azt is Gottwald és Siro. ký elvtársnak köszönhetjük. Ha az üdülésből hazatérünk, még fokozottabb munkával fogunk harcolni a nemzetek közötti barátság megerősítéséért, a világbéke megvédésé. KOSZŰ ISTVÁN Rozsnyó. ért.