Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-06 / 286. szám, csütörtök

6 — III %M Régi népi táncok a bősi Csemadok-csoport kultúrműsorán 1951 december 6 Ifjúságunk n szovjet barátságért A Csemadok országos kultúrver­senyei a Csehszlovák Szovjet Barát­ság Hónapjában is egyre folynak. A helyi csoportok összekapcsolják kultúrversenyeiket a Szovjet Barát­ság Hónapjának előadássorozatával és kultúrmunkájukkal feježik ki hálájukat és mélyítik el a közönség szeretetét a hazánkat felszabadító Szovjetunió iránt. A vasárnap délutáni agitkettösö­ket este a színpadon látjuk viszont Az egyik Majakovszkij versét sza­valva mondja el, hogy mit is adott a szocializmus. A másik egy egy­felvonásos színdarab szereplőjeként végzi tovább agitációs munkáját Egyik agitációs pár népi táncot táncol, a másik, a harmadik, a ne­gyedik, a tizedik pedig énekel, ren­dez, zenekarban játszik. A régi ma­gyar népdal, melyet az énekkai előadott, még a fülünkben cseng amikor a színpadon már a szovjet­emberek boldog életét mutatja a színjátszó csoport. És ez a kettő va­lahogy összeforr. Szinte egy. A sze­replök mintha nem is játszanának Élnek a színpadon. A közönség is megszűnik néző lenni. Magukat lát­ják a színpadon, jelenüket és jövő­jük kibontakozását, amely előttük áll. Itt van és biztosan el is érjük Amerika és bérencei mit tehetnének e 1 lenünk? Erősek vagyunk! Dolgo­zunk. békét akarunk! A taps nem a szereplőnek szól. Nem is az írónak Valahová távolabb: életünknek, éle­tünk céljának, a Szovjetuniónak, a Pá-tnak. Már a tánccsoport ropja a verbunkost. Az előadás után min­denki úgy érzi, kapott valamit... A kultúr versenyek folynak .., Eös. Kedd este. A toronyóra most ütötte el a félhetet. A mozihelyi' ség viharvert és itt-ott füstös falai között már nagy a zúgás. A szék­sorok egymásután telnek meg. Egyik bácsi a szomszédjának meséli, hogy vasárnap Vida Béla valahogy talán később kezdte az egyik táncot Mindjárt akadnak védelmezők, pe­dig hát nem is támadásnak volt ez szánva a megjegyzés. „Későn kezd­te, későn kezdte. A vasárnap dél­utáni előadáson megismételtették velük a táncot. Az esti előadáson megint kétszer kellett eltáncolniok Hát csodái ha kifáradtak már?" „Hát, hisz nem is azért mond­tam . .." Csitítja az öreg bácsi a védelmezőt. Bent az öltözőben az utolsó si­mításokat végzik a maszkírozók. Gajdos kultúrtárs bíztatja a szerep­lőket. Nincs nagy szükség a bizta­tásra, hisz minden szónál fényeseb­ben beszél az, hogy a közönség ma is megtöltötte a padsorokat, pedig ez már a harmadik előadás és hét­köznap este is van. A legjobb bíz­tatás az, hogy egyes arcokat már harmadszpr látnak viszont a nézők között a szereplők. Aki vasárnap délután itt volt, az, ha ideje enged­te, este újra jött és ma is itt van. A terem minden előadás után kisebbnek tűnt fel. Az előadás kezdetét jelző csen­gőszóra elül a zaj. Varga kultúrtárs megnyitja a kultúrestét. Utána Jó­zsef Atilla röpít bennünket vissza a múltba, a kínokba, megaláztatás­ba. Kell így visszanézni néha, hogy utána jobban becsüljük a jelent amely már szemünk elé tárul a szín­padon. Egy egyfelvonásos' színda­rabban látják a szövetkezeti tagok, hogy helyes úton járnak. No nem csak ebből látják ... sokkal kézzel­foghatóbb bizonyíték erre a szép ré­szesedés, amit kaptak, de jő érzés itt is, újra meggyőződni róla. „Felszállt a köd, világosan iátok már" mondja Patasy Zoltán, aki a szövetkezetbe belépő középparasz­tot játszotta. „Igen! Most már vilá­gosan látunk" fejezi be Húsvét Ilo rna a színdarabot. A nézők boldog, megelégedett mo­sollyal néznek egymásra, alig egy­kettő akad, aki lehajtja a fejét... Kevés ilyen akad, hisz Bősön majd­nem mindenki tagja a szövetkezet­nek. Varga kultúrtárs bejelenti, hogy a tánccsoport következik. Elmondja, hogy\a Csemadok bősi helyi cso­portjavtulajdonképpen már október­ben meg akarta rendezni a kultúr­versenyt és színdarabbal és versek­kel nevezett be. De a központi tit­kárság egyik munkatársa eljött Bős­re és .figyelmeztette a csoportot, hogy a versenyben főleg népdalok és népi táncok szerepeljenek, még hozzá olyanok, amelyeket itt a fa­luban kutatnak f-el. Először kijelen­tettük, hogy Bősön már sem népdal sem népi tánc nincs. A kultúrtárs azonban röviden bebizonyította az ellenkezőjét, mert a taggyűlésen megkérdezte a jelenlevőket, hogy tudna-e valaki népi táncot táncolni? Jelentkezett is Mészáros Jóska bá­csi s hetven éves korát meghazud­A Csallóköz egyik községében, Ko­lozsnémán a CsISz egyes tagjai aktív módon kapcsolódtak be a Szovjet toló fürgeséggel járta el előttünk | Hónapjában folyó tagszer & 1 zésbe. A z egyik ilyen ifjúsági affit. kettős tagjai voltak Baráth Imre és Beke Ilona. Baráth Imre, aki egyébként a ber. lini VIT.en 'is résztvett, fiatal 19 éves fiú. Lelkesedéssel járt a községben házról házra, hogy mindenkit meg­győzzön a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetségben való tagság szükséges­ségéről. E munkája közben rámutatott arra a nagy segítségre, amelyet eddig már a Szovjetuniótól kaptunk és arra, hogy a Vörös Hadsereg felszabadítá­sa következtében hogyan élünk ma hazánkban. Agitációs munkája során felhasználta a berlini VIT.en váló részvételét is. Rámutatott arra, hogy nincs a történelemben példa hasonló esetre, hogy egy szegény ifjú díjta. lanul több napot külföldön tölthetett volna, és ott az egész világ ifjúságá. val találkozhatott volna. Ez vsak most, népi demokratikus rendszerünk, ben történhetik meg, miután a Szov­jetunió meghozta a szabadságot. Ez az agítkettös a községben egy-­maga 38 új tagot szerzett a Cseh­szlovákiai Szovjetbarátok Szövetsé­gének. Arra a kérdésre, hogy voltak-e a tagszerzés közben nehézségei, azt válaszolta, hogy kisebb nehézségei voltak. Például egyesek arra hivat­koztak, hogy már más egyesületnek tagjai, mások viszont húzódoztak attól, hogy beiratkozzanak a Szov­jetbarátok Szövetségébe, de végül mégis csak meggyőzte őket és beirat. koztak. Voltak azonban a községben olyan esetek is, hogy örömmel fogad­ták őket és első szóra beléptek. a bősi verbunkost. Ezután megkez­dődött a keresés és eredményes is lett. A most következő dalokat és táncokat Mester nénitől, Fenes bá­csitól, GotUib Mihálytől, Mészáros bácsitól tanultuk. A népi táncot megint csak meg kellett ismételni. Ha a táncosok bírták volna, a közönség kérésére harmadszor is végigdübörgött volna a nyolc pár feketecsizma a színpa­don és harmadszor is meg-meg lib­bent volna szemünk előtt a lányok színpompás népviselete. Vida Bála ma kitett magáért, de azért semmi­vel sem maradt, mögötte sem Derzsi Gáspár, sem Hamar András, Csóka Máriáról s a 'többi lányról nem is beszélve. Befejezésül népdalok következtek A dalok szép előadása Bodó kultúr­társnak, az énekkar vezetőjének jő munkáját dicsérte. Előadás után még egy kicsit együtt maradt a kultúrcsoport. A nézők közül is ottmaradtak néhá­nyan. Megbeszélték, hogy vasárnap Várkonyba mennek át kultúrestet tartani. Azután pedig megkezdik a „Szabad szél" című szovjet operett próbáit. Azt már talán a megna­gyobbított kultúrházban adjuk elö — mondják. Akkor nem így fog már festeni a terem. Átépítjük, ki festjük brigádmunkával. Mésszel és más anyagokkal segít az Egységes Földműves Szövetkezet,' mi meg majd nekilátunk. Meg is kell nagyobbítani — zárja le a beszélgetést Fenes elvtárs, a Párt titkára — hisz a tagszerző kampány után, legalább háromszor ennyien leszünk. Kint az udvarban dohog a villany fejlesztő motorja. Ez zavarja csak a szép csillagos este csendjét. Bő Hasonló jó eredményt ért el ass ifjúság tagjai közül Dobránszky La­jos CsISz-tag is, aki már az első vasárnap 43 tagot szerzett. Neki is voltak hasonló esetei, hogy egyesek csalc rövid huza-vona után léptek be a Szovjetbarátok Szövetségébe, vi­szont akadt olyanokra is a községben, akík örültek annak, hegy e tagszer. zés keretében őket is felkeresték. Ve a nagymegyeri járásban nem. csak Kolozsnéma községben dolgozott ilyen jól a Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség. Padány községben például, ahol a tagszerzésből ugyancsak az ifjúság vette ki legjobban a résr.ét, 131 új tagot szereztek. Kiválóan dol­gozott a fiatal Csölle Zoltán, aki egymaga egyetlen vasárnap 25 új ta­got szerzett. Csölle Zoltán egyébként a CsISz padányi csoportjának elnöke és már október 10. óta a HUKO-n dolgozik, mint brigádmunkás. Ezen a vasárnapon is szabadságra, jött haza és szabadságát arra áldozta, hogy mi­nél tqbb tagot szerezzen a Csehszlo­vákiai Szovjetbarátok Szövetségének a községben. A fentiekből látjuk, hogy Ifjúsági Szövetségünk tagjai több helyen meg. értették feladatukat, amely a Cseh. szlovák-Szovjet Barátsági Hónap ke. rétén belül reájuk vár. Nem sajnál­ták az időt arra, hqpy mint dgitket. tősök járják a falut több vasárnapon át, hogy szabad idejüket a Csehszlo. vák-Szovjet Barátsági Szövetség se. gítségére fordítsák. Meg vagyunk győződve arról, hogy a gottwaldi nevelés következtében if­júsági szervezetünknél országunk többi járásaiban is akadnak hasonló Baráth Imrék, Dobránszky Lajosok, és Csölle Zoltánok. \ fb. h.) Mihail Scserbakov réselőgépkezelő A moszkvai szénmedence kellős I közepén, Donszkoj város mellett sön még helyi fejlesztésű árammal | emelkedik a 24. számú bánya ak­világítanak. De nem soká már — | natornya. A bánya dolgozói messze vetik közbe. Felépítjük a dunai hid- földön híresek. 1951-ben már idáig rocentrálét és akkor lesz áram elég mintegy 15 szerelvény szenet bá­Igen! Felépítjük! Mi. Magunk- nyásztak terven felül. A bánya egy­nak ... Felépítjük a HUKO-t, a részt élenjáró technikai felszerelésé­hidrocentrálét, az öntözömüveket. nek, másrészt a gépesítöknek, kü­Amit azelőtt az ember elképzelni lönösen Michail Scserbakov érdemes sem mert, ma megvalósítjuk. A bányász réselö-kezelőnek köszönheti színpadi világ boldogsága ma már sikereit. nem hamis csillogó fény, hanem A bánya ütemterv szerint dolgo­é'et.ilnkben kiteljesült valóság. Befejeződött a kultúrverseny Bő "ön. Ki-ki hazamegy. Holnap egv m«sik Csemadok he­lyi csoport tart kultúrversenyt. A nánai Csemadok-csoport nagy sikerrel mutatta be a „farkastáncot A nánai kultúrtársak a szocialista kultúra terjesztésének szentelik ma­gukat. Itt azonban meg kell állapí­tanunk, hogy a nánaiaknak igen nagy erőfeszítésükbe került, amíg le tud­ták küzdeni a reakció által okozott akadályokat, azokat az akadályokat, amelyek a Husák-Novomesky féle bur­zsoa-nacionalizmusból eredtek. Az akadályok leküzdése után azonban zavartalanul folyik a fejlődés. A Cse­madok helyi csoportjának itt már kö­zel 200 tagja van, ami elég szép ered­mény, ha figyelembe vesszük, hogy az egész falu lakossága nem tesz ki többet mint 600 személyt. A tagok azonban elhatározták, hogy soraikat további 60 kultúrtárssal szaporítják Hasonló a tagság arányszáma a töb­bi ittműködő tömegszervezeteknél is. Ezért Nána község a párkányi járás többi falva előtt tényleg példaképként szerepel. Ami a helyicsoport kultúrális tevé­kenységét illeti, szintén kedvező dol­gokról számolhatunk be. A tagok a színpadot teljesen újjáépítették és- ez­által megteremtették a jó kultúrmun­ka egyik alapfeltételét. A Szovjet Ba­rátsági Hónap keretében a helyicso­port sorra látogatta a járás falvait és fellépésével ünnepélyesebbé tette a fontos gyűléseket, amelyek sikerétől a Szovjetbarátok Szövetségébe való tagszerzés igen nagy mértékben füg­gött. Nánán minden Csemadok-tag egyúttal a Csehszlovák-Szovjet Bará­tok Szövetségének is tagja. Jelenleg az orosz nyelvtanfolyamok megszervezésével foglalkoznak a kul­túrtársak. Meg vagyunk győződve ar­ról, hogy szavaikat és tervüket tett fogja követni. Nemrégen a faluban is fellépett a helyicsoport. A műsort nem olyan egyének adták, akik egész nap ott­hon heverésznek és unalmukban kí­vánnak foglalkozni az ilyesmivel, mint ahogy ez a kapitalista világban volt, hanem olyan egyenek, akik nap­közben becsületesen végzik munkáju­kat és csak az estéiket feláldozva ké­szültek fel arra, hogy fellépésükkel el tudják érni céljukat: az új szocialista kultúra terjesztését a falu dolgozói között. Ugyancsak nagyon kedvező az a körülmény, hogy a színpadon az ifjúság mellett ott láthatók az idősebb családanyák is, sőt éppen ök azok, akik előszedik a régi népi táncokat, népünk igazi értékeit. A legutóbb pél­dául az úgynevezett »farkastáncot« .mutatták be, amelynek igen nagy si­kere volt. Nem volt ilyen szerencsés azonban a népdalokkal va(ó fellépés. A hiba az volt, hogy a szereplők du­nántúli népdalokat adtak elö és ter­mészetesen utánozni akarták a dunán­túli nyelvjárást, ami nem sikerült tel­jes mértékben. Az ilyen hibákat azon­ban ki lehet küszöbölni. Igaz ugyan, hogy az első tekintetre Nánán nincse­nek eredeti népdalok, de ez nem azt jelenti, hogy a nánai helyicsoport a legközelebb nem fogja helyesen meg­választani az énekszámot. Az, hogy a Csemadok nánai helyi­csoportja és egyben a nánai dolgozók helyes úton haladnak, annak köszön­hető, hogi^ a pártsajtót a dolgozók mindennapi segítőtársuknak tekintik. Tudják azt jól a nánaiak,' hogy mit A rimaszombatiak kultúrbrigádja Gesztélen szerepelt A Csemadok rimaszombati helyi csoportja november 25-én Gesztéte községet látogatta meg, ahol a kul­túrbrigád nagy sikerrel szerepelt. Az előadás után értékes vita fejlő dött ki a szereplök és a gesztétei lakosok, illetve a nézőközönség kö­zött. Ennek a vitának köszönhető, hogy nemsokára már a Párt is fog­lalkozott kultúrbrigádunk munká­jával és pozitiven értékelte tevé­kenységünket. A gesztétei fellépés után zik: 24 óra alatt elvégzik a müvele­tek teljes ciklusát, az előkészítő munkálatoktól a? aláréselésig és a szén jövesztéséig. A három műszak­közül egy előkészítő, kettő pedig Szabó Rezső | jövesztö. Igy minden féjtési fronton döntő jelentőségű a réselőgép idő­ben végzett gyors munkája. Hogy a bányásozluiak ne kelljen várakozniok, a fronton mindig kell aláréselt, szállítószalagra rakható szénnek lennie. A réselő­gép kezelőjétől ennek érdekében nemcsak a gyors munkatempó, hanem ügyes munkaszervezést is meg kell követelni. A réselés két. géppel történik — frontonként eggyel-eggyel. Míg az egyik fronton a szénjövesztés folyik, a másikon az aláréselést kell elké­szíteni, hogy a jövesztő rakodóvá­járok brigádja, miután egyik he­lyen befejezte a szénfelrakást, a legkisebb fennakadás nélkül foly­a helyi csoport kultúrbrigádja fellépett a járási népművészeti I tathassa munkáját a másikon. Mi alkotás szemléjén is, mégpedig ( 0,dja mes szovjet táncokkal és dalokkal. November 29-én pedig a színjátszó csoport három tagja adta elö Glad kov szovjet szerző „Távol a front tói" című jelenetét. Be kell még számolni a helybeli „Polána" textilüzemben adott kul­jelent ma a népi demokrácia és hogy mivel ebben az üzemben legalább mennyire megváltozott a sorsuk ah­hoz az időhöz viszonyítva, amikor a nánai dolgozókat még a papok ezer­holdas birtoka juttatta szegénysorsba. BAGOTA ISTVÁN ezt a fontos feladatát. + ... Óvatosan haladunk a szállító­vágaton keresztül a harmadik rész­leg felé. A hosszú vágatokat min­denütt nappali fényt árasztó lám­pák világítják meg. Megkezdődött a műszak és a szénnel megrakott hírműsorunkról is, amelyet abból I földalatti villamosvonatok már ha­az alkalomból rendeztünk, hogy ladnak az akna felé. Messziről ide a Pol'a-na-üzem Gottwald elvtárs hallatszik a villany-motorok Zúgása, születésnapjának tiszteletére évi Mihail Scserbakov — magas terme­tervét 103 százalékra teljesítette, tű, középkorú férfi — a réselőgép Mivel az előadáson a néphadsereg mellett foglalatoskodik. Mellette tagjai is résztvettek, katonaszá- Nyikoláj Toporkov, valamivel fia­mokat ls adtunk, amivel igen talabb segédgépész 'dolgozik. A gép nagy Sikert értünk el mind a ka- már indulófélben van. Scserbakov fonáknál, mind az üzem dolgozói- karórájára' pillant és kezével alig nál. Ezen az estén rajtunk hívül észrevehető mozdulatot tesz. A ré­fellépett az apátfalusiak Magyar- | selögép pajzsa abban a pillanatban belemar a szénrétegbe, Megindult a munka. — Figyelje csak meg, milyen jól készítették elő a réselőgép útját. országon járt népi együttese is. Tervbe vettük a podbrezovai Sverma-iizemek meglátogatását is, 1000—1200 magyarajkú munkás — mondja bányamester, a gép van. Minden reményünk meg van a szénrétegtől mindenütt egyforma arra, hogy ez a fellépésünk is si- távolságban halad. Scserbakov ja­kerrel fog járni. | vaslatára a bányaácsok a végpoit­(—a—) tig előkészítik a gép útját. A gé­V pészeknek most már meg kell vá.r­niok, hogy a bányaácsok elvégezzék munkájukat és a réselőgép előtt nyitva áll az út. Régebben Scserba­kovnak és társainak részt kellett vennie az út előkészítésében is, de most már csak közvetlen felada­tukkal, a szén előkészítésével tö­rődnek. Azelőtt az 50 méter hosszú front aláréselése norma szerint öt órába került — most két és fél óra alatt el­végzik, mert Scserbakov mente­sítette magát a segédfolyamatok­tól és ezáltal jobban kihasználja munkaidejét. Ezzel lehetőség nyílt arra is, hogy a ciklusos­ütemterv szerint végzett munká­jával egyszerre két fronton dol­gozhasson. Scserbakov aktív újító is. A ré­selőgép pajzsát csaknem két méter vastagságú réteg aláréselésére tet­te alkalmassá, de úgy hogy a gép a legvékonyabb köiépsö. rétegeket sem kerüli ki. Meghosszabbította a réselőpajzsát és egy külön készülék segítségével elérte, hogy a gép már a rétegvastagság legkisebb megvál­toztatásánál is változtassa az alá­réselés magasságát. Scserbakov két GTK-3 tipusú ne­héz réselögépet kezel. Az ilyen gép termelékenysége elsősorban a gon­dos kezeléstől függ. Scserbakovék vállalták, hogy kétszeresére hosz­szabbítják a gép két generáljavítás közti munkájának idejét. A gép összes javításait és ellenőrzését Scserbakov és társa végzi és ha szükség esetén igénybe is veszik a mechanikus segítségét, a munka mindig az ő személyes felügye'etük mellett megy végbe. Maguk válogat­ják ki a raktárban a pótalkatré­szeket, gondosan ügyelnek a gép, idejében való zsírozására és a vil­lamoskábel karbantartására. Ha a gépet a tárnán belül új helyre viszik, mindig vélő berendezések­kel óvják az esetleges sérüléstől. A szénportól megbízható fatokok vé­dik a gépet. Az új réseléshez a •jé­pet rendszerint a műszak végén ál­lítják be. hogy a munka megkezdé­sekor egyetlen pillanatot se veszte­gessenek el. íme, a jó munka eredménye: 5.500 tonnás norma mellett Scser­bakov 12.000 tonna szenet réselt alá egy hónap alatt. Scserbakov szerint azonban ez sem a felső határ, mert a tapaszta­lat már bebizonyította, hogy a jö­vesztés összes műveleteit összehan­goló ciklikus ütemterv a kitermelés fokozásának új lehetőségeit is meg­teremtette. >

Next

/
Thumbnails
Contents