Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-30 / 304. szám, vasárnap

— • UJ Széljegyzetek a nyitrai kerületi lafadarugóbajnokságról 1951 december 30 Az izzadás szerepe a sportban A legnépesebb kerületünk a nyit­rai kerület volt, ahol a többi kerü­letekkel szemben, nem tíz, de tizen­egy csapat küzdött a pontokért. Ez­zel szemben viszont itt ez évben nem négy, ds öt csapat esett ki a kerületi bajnokságból, s ezek helyé­be pedig már csak négy új csapa, jut fel. A nyitrai kerületben a bajnoksá­gért szinte elejétől végig csak két csapat küzdött komoly eséllyel. S ennek a két csapatnak, — a Tapol­esánynak és a CSAD Érsekújvár­nak — küzdelme a bajnoki címért tette emelkedetebbé a kerület baj­nokságát. Mögöctük helyet foglaló középmezőnyben már fej-fej mellett küzdöttek a csapatok, míg a kiesési zónában lényeges eltolódások ta­pasztalhatók, A bajnokságot az NV Tapolcsány csapata szerezte meg. Három tiszta pontelőnnyel a CSAD Érsekújvár előtt. S hozzátehetjük azt is, hogy megérdemelten nyerte meg az 1951­es bajnokságot. Már tavasszal is kitűnt a tapolcsánylak tudása és komoly felkészültsége, amit aztán a Csehszlovák serlegmérkőzések so rán is alkalmuk volt bebizonyítani, amikor fölényes játékkal győzték le a besztercebányai kerület bajno­kát. S bajnoki cím értékét növeli az a tény is, hogy a serlegmérkő zések mellett a pontokért is kellett küzdeniök. S hogy ezt sikerrel tud­ták megoldani arról a játékosai nagyszerű erőnlétbeli és technikai felkészültségéről tettek tanulságot. A bajnokcsapat elejétől végig egyenletes, jó formában játszott. A Tapolssány minden csapatrésze jó teljesítményt nyújtott. Biztos vé­delem előtt szorgalmas és munka­bíró fedezetsor, elöl pedig eredmé­nyes támadősor működött. A csatár­sor ötletes — és eredményes össz­játéka mellett a védők remek rom­bolómunkát végeztek. Mi volt a Tapolcsány síkerének a titka? Szerintünk a nyitrai kerület baj­nokcsapatának tagjait kiváló er­kölcsi és fizikai tulajdonságaikon kívül a hatalmas győzniakarás, szívósság jellemezte. Ezenkívül az ötletes, szellemes csatárjáték, a helycserés támadások, a jó taktika. Kerületi csapataink közül ma is ke­vésnek van olyan öt kiváló csatára, mint ma van Tapo.csánvnak, akik a csatársor bármel; posztján kitű­nően állják meg a helyüket, s ami a fő erényük, nem „szívbajosak" a kapu előtt sem. De sikerült egyik és nem utolsó titka az a hatalmas és lelkes szurkoló táboruk,, mely ma a csapatot körül veszi és erkölcsi erejével és lelkesedésével támogat­ja. A második helyet a CSAD Érsek­ŕjvár csapata szerezte meg. Az ér­sekújváriaktól a D-bajnokságban elért kiváló sikerül; után többet várt a nagy közönség, de maguk a hazai szurkolók is. A csapat azon­ban ez évben nehezebb helyzetben volt A gyenge, vagy talán inkább a rossz tavaszi rajt is nagyban be­folyásolta a csapatot abban, hogy ezévben nem tudott a tavalyihoz méltóan szerepelni. Az újváriak ősszel erősen feljavultak, de a finis­ben Tapolcsányval szemben lema­radtak. A csapat egyik hibája, hogy nem bírja a kemény játékot s bi­zony egyes játékosainak puhasága is okozta a gyengébb szereplést. A csapat magas technikai színvonalon játszotta végig a mérkőzéseit. S csak dicsérni lehet a csapat szelle­mi szírivonalának megerősödését. Az érsekújváriak második helye­zése azonban így is sikernek szá­mit. Nagy előnyük, hogy a CSAD játékosai immár hosszabb idő óta együtt vannak. Fiatalok valameny­nyien, lelkesek, képzett játékosok, akikben a hivatásszerű futballistá­nak még az árnyékát sem lehet fel­fedezni. Éppen úgy rajonganak a bőrlabdáért, mint amikor még az újvári grundokon, vagy a környék falvakban kergették 0 labdát nap­estig. Eryik lesrfőbb erejük abban van, hogy szinte minden poszton egyforma, az átlagon jóval felüli képességű játékossal rendelkeznek. A KP Nyitra négy ponttal szo­rult a harmadik helyre. A csapat most éppen úgy, mirt a múltban megmaradt annak a szélsőséges csapatnak, mint amelynek megis­mertük. Nagyszerű játékok és jó eredmények után érthetetlenül gyenge szereplésekkel keserítette híveit. A védelem a csapat főerősé­ge. A csatársorának nem mindig iön ki jól a lépése. Pedig ez a sor, nem játszik puha, „kisasszony"­futballt.. . A Handlová váltakozó sikerrel szerepelt s végeredményben a ne­gyedik helyen kötött ki. A bányász csapat tavaszi gyengébb 1 rajtja után ősszel jött fel s az új edző gondos munkájának eredménye lett. hogy csak egy ponttal szorult a ne­gyedik helyre. A játékosok vala­mennyien a bánya dolgozói és a munkában is dicséretes módon meg­állják a helyüket. A ZSJ Partizánské ma már sem A szovjet sportolók résztvesznek a helsinki olimpián Moszkvában ülést tartott a Szov­jetunió olimpiai bizottsága. Az ülé­sen a Szovjetunió testnevelési szer­vezeteinek vezető funkcionáriusai és neves sportemberek vettek részt. A Szovjetunió olimpiai bizottsága meg­tárgyalta az elkövetkező olimpiai já­tékokról szóló kérdést és határoza­tot hozott, amelynek értelmében köz­li a XV. olimpiai játékok szervező bi­zottságával a szovjet sportolók elő­zeites bejelentését: résztvesznek az 1952. évi július 19-töl augusztus 3-ig Helsinkiben, Finnország fővárosában tartandó XV. olimpiai játékokon. A román sportmozgalom jelentős sikerei A Scenteia, a Román Munkáspárt központi lapja »A román sportmoz­galom jelentős sikerek című cikké­ben foglalkozik a román sport fejlő­désével : »Az országban napról-napra újabb és újabb sporttelepeket építenek. Ahol évekkel ezelőtt kihasználatlan mezők, üres földterületek voltak, 0tt ma már jólfelszerelt sporttelepeit állnak a sportolni vágyó fiatalok rendelkezé­sére. A pojánai sportkombinát, a bu­karesti Floreasca-sportcsarnok, a Di­namo-stadion, az aradj, a temesvári, a barladi sportstadion és pálya, a több mint 1500 röplabdapálya, az 500 kosárlabdapálya és a csaknem 45 vizisporttelep mind bizonyítéka an­nak, hogy a Román Munkáspárt és a kormány fokozott mértékben gon­dolkodik a dolgozó nép sportolási le­hetőségének megteremtéséről. Ma az országban 11 szakszervezeti sport­egyesület, valamint a Hadsereg és a Dinamó sportegyesület müködik.« (A Dinamó a belügyminisztériumi dolgozók egyesülete. A szerk.) »Ebben az évben a sportegyesüle­tek létszáma 9 hónap alatt 57 száza­lékkal emelkedett. Míg a felszabadu­lás előtt Romániának mindössze 15 ezer igazolt sportolója vojt^, addig 1949-ben a népi sportverstenyeke® másfélmillió fiatal vett részt, 1951­ben a május l-e és november 7-e tisz­teletére rendezett futóversenyeken a részvevők száma 1,117.366 volt. Nagy­arányú a fejlődés a falusi sportmoz­galom terén is. 1951-ben több, mint 270.000 földműves vett részt a »Fal­vak Kupája« keretében megrendezett sportversenyeken. Jelentősen fejlődött a Román Népköztársaságban a GMA testnevelési rendszer, amely ma már a jelvényesek tízezreivel és a jelöltek százezreivel büszkélkedhetik. 1948­ban a román sportolók által elért or­szágos csúcseredmények száma 207 volt, 1951-beni e z a szám közel 500-ra emelkedett. <t A lengyel olimpiai labdarúgóválo­gatottkeret január 7-én négy edző­vezetése mellett az ország egyik leg­szebb téli üdülőhelyén kezdi el az elő­készületeit az olimpiára. 0 A román olimpiai bizottság meg­üresedett helyeit betöltötték. A bi­zottság foglalkozott az olimpiai elő­készületekkel. Megvitatták, majd megszabták a téli olimpiára való fel­K készülés menetrendjét. nevéhez, sem múltjához nem tud méltóan szerepelni. Aminek legfőbb oka az, hogy a csapat erősségei szinte egyszerre dőltek ki a csapat­ból. A csapat régi, öreg játékosait leváltották s az új, fiatal erök még nem tudták helyüket közmegelége­désre betölteni. Igy a csapat ez évi szereplése egyenetlen volt s voltak túl nagy kisiklások is. Takács edző­jük gondos és szakszerű nevelő munkájának volt igy is az eredmé­nye, hogy a csapat még nem csű szőtt lejjebb. A Partizánské meg­fiatalított csapata így is sokszor bebizonyította, hogy jó erőkből álló együttes. Gyors, lapos játékukba sokszor szellemes húzások is ve­gyültek s ha ment nekik a játék, a legjobbakkal szemben is megállták a hélyüket. Akadtak azonban olyan időszakok is, amikor a csatárok bosszantó módon tologatták, pepe­cseltek a kapu előtt. A lévaiak bemutatkozása a kerü­leti bajnokságban jól sikerült. S az újak közül az egyedüli volt, amely megállta a helyét is. Pedig Léva tavasszal nagyon gyengén, erőtle­nül kezdett, de kitűnően finiseit s az öszi jó szereplése kellemes meg­lepetés volt. A jószeiiemü, de szür­ke nevekből álló lévai csapat, újonc létére is megmutatta, hogy szor­galmas munkával, tanulással a leg­jobbakkal is felveheti a versenyt. A kiesettek csoportját a KZ Gal­gócz csapata nyitja meg. A galgó­cziak őszi visszáesésüknek lett az eredménye a hetedik hely — és a kiesés. Harcos, lelkes társaság a galgóczi gárda, de nincs tervszerű­ség a játékukban. Nincs csatárso­ruk. S egyik-másik játékosa sok­szor túlságosan keményen játszott. Az érsekújvári Elektrosvit csak gólaránnyal szorult Galgócz mögé. A csapat végig gyengén szerepelt, annak ellenére, hogy évközben vol­tak meglepő eredményei is. Az Elektrosvit több kiváló tudású játé­kossal is rendelkezik, még sem tud­ta megállni a helyét. A Skoda Komárbm csapata nem tudta 1 megszokni a kerületi bajnok­ság levegőjét.' Különösen ősszel sze­repelt gyengébben a csapat s így nem is lehetett a kiesést elkerülni. Véleményünk szerint nem tudta idő­ben kialakítani együttesét Komá­rom. Maga a csapatmunka sem volt jó s mivel kiemelkedő tudású játékosokkal sem rendelkeznek, nem is lehetett a komáromiaktól jobb 'lelyezést várni. Az utólag felvett TJMEZ Vágsellye­csapatának játékereje egyenlőre gyengének bizonyult. Sokat kell még játékosainak fejlődniök, tanul­niok, tapasztalatokat szerezniök: Lelkes játékukkal néhány meglepő sikert értek el a vágsellyeiek, de a lelkesedés egyedül nem elég. A tabella végén C. Privigye csa­pata áll. Túl nagy volt a tét számá­ra. S a privigyei csapat az őszi sze­zón folyamán egyszerűen szétesett. A privigyeiek rossz szereplésének a legfőbb oka sportszerűtlen szellemű játékosaiban keresendő és főleg ab­ban, hogy a csoport Iegtehetetle­nebb csatársorával rendelkeztek. Nem egy meccsen, -szinte felháborí­tó volt, hogy milyen ordító helyze­teket tudnak a privigyei csatárok kihagyni! A kerületi bajnokság végleges állása a következő: NV Tapolcsány CSAD N. Zám. KP Nyitra B. Handlová ZSJ Partiz. Léva KZ Galgócz Elektr. N. Zám. Komárom Vágsellye C. Privigye 20 15 20 14 20 12 20 12 20 11 20 9 20 20 20 20 20 0 14 3 13 2 15 73:27 33 56:31 30 57:36 26 52:35 25 79:48 23 36:43 20 28:34 16 36:48 16 43:70 12 28:75 11 25:65 8 Ezek szerint a kerületi bajnok­ságból ez év végével Galgócz, Elek­trosvit Érsekújvár, Komárom, Vág­sellye ős Privigye csapatai estek ki. Helyüket az új évben a járási baj­nokságokból, — Palárikovo, Ara­nyosmarót, Nováky és Surány. — csapatai foglalják majd el. S mivel öt csapat esett ki s csak négy ke­rül fel. Igy 1952-ben már a nyitrai kerületben is csak 10 csapat fog küzdeni a bajnoki pontokért. Az országúton nagy sebességgel száguld egy kerékpáros-verseny mezőnye. Tüz a nap. Egy fűszál sem mozdul. Robbantás robbantást követ. A küzdők már négy órája ül­nek nyeregben. Nincs egy pillanat pihenésük. Lábaik, mint a motor dugattyúi, folyton járnak: le és fel. A versenyzők roppant erőfeszítést végeznek. Csurog róluk a verejték. Izzadnak... MIÉRT IZZADUNK? Fokozott izommunkát végezve, a szervezetnek a szokásnál bővebb vérellátásra van szüksége. Növek­szik az anyagcsere, fokozódik a szívmunka, bővebb lesz a vérellá­(tás. Az izmokhoz juttatott »üzem. anyag«' felbomlik, »elég«, átalakul, s ez a folya^mat hőt termel. Ilyenkor a test hőmérséklete is tetemesen fokozódik. Ezt szabályozni kell, kü­lönben súlyos károsodás érné szer­vezetünket. A szabályozásról a „hő­szabályozó központ" gondoskodik. A termelt hö részben a bőrfelületen át sugárzódiik ki és így bizonyos mértékig csökken a testmelegünk. Ez a hö lead ás azonban nagy meleg­ben, vagy fokozott izommunka ese tén elégtelen. ' Ekkor következik be az izzadás. Az izzadás következtében a bőrön keresztül folyadék hagyja el a tes­tünket, s ez gyorsan párologva hőt von él a szervezetből. Lehűlünk. Egy grammnyi izzadtságot mintegy fél kalória meleg párologtat el. Ha egy liternyi folyadékot izzadunk ki ez 540 kalóriányi meleg leadását jelenti. Kánikulában, órákon át tartó megfeszített munka következtében a napi izzadtságtermelés elérheti a 10—15 litert is. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy-egy hosszú­távú kerékpárversenyen a verseny­zők 6—7 kg-ot veszítenek súlyukból. Ezt szinte mind izzadtság formájá­ban adják le. Aki nem tud izzadni, az alkalmat­lan a hosszabb nehéz munka, vagy sportolás végzésére. Az izzadást hö­kiegyemlítö hatása nélkül a belső meleg olyan magasra emelkedik, amely nagy kimerültséget okoz, gyakran — hög-uta lép fel. Egész testén keresztül izzadni az emberen kívül csak a ló és a juh képes. A majom a tenyerén át iz­zad, a kutya pedig kilógatott nyel­vén keresztül hűti magát. Az izzadást az agyban lévő köz­pont szabályozza. Ha a testhőmér­séklet bármilyen okból felemelke­dik, az ideg-vezetéken keresztül már száguld a parancs a verejtékmiri­gyekhez. Ha azután a vér-, illetőleg testhőmérséklet a szükséges mér­tékre lehűlt, az inger megszűnik, s a verejtékmirigyek megszüntetik fokozott munkájukat. AZ ÉLETFONTOSSÁGÚ KONYHASÓ Az ember az izzadással nemcsak vizet, hanem ásványi sókat is veszít. Ezek között olyanok is vannak, amelyekre a szervezetnek az üzem­bentartásához feltétlenül szüksége van. Az izzadás következtében szomjúságot érez az ember. De mi­után nemcsak vizet veszítünk, nem elég,, ha csak vizet iszunk „pótlás­képpen". Az egyik Magyarország-körüli öt­napos kerékpáros-verseny harmadik szakaszában a magyar válogatott egyik tagja a nagy melegben, az erős izzadás következtében olyan szomjúságot érzett, hogy az egyik városban leugrott gépéről, a víz­csaphoz rohant ős négykulacsnyi vizet zúdított magába. Miután előzőleg minden verseny­zőt figyelmeztettünk az ilyesminek a káros voltára, gúnyosan moso­lyogva fordult hozzánk és ezt mondta: — Tudományotok semmit sem ér! Most sokkal frisebbnek érzem magamat! Fürgén gépére ugrott és lázas iramban kezdte üldözni a közben megugrott élmezőnyt. De sohasem érte utol. Néhány kilométer után teljesen kimerülten lebukott , a gé­péről. Magához tért, de nem tudta folytatni a versenyt.­1 Világosság nélkül milliárdnyi élő­lény él, ismerünk olyan mikrobákat is, amelyeknek oxigénre sincs sziik-, ségük, de egyetlen élőlénye sincs a világnak, amely a konyhasót nélkü­lözni tudná. Az emberi szervezet rendkívül ér­zékeny a vér konyhasó-töménysége iránt, Ha a vér nem tartalmaz elég konyhasót, vagy ha túlsók van ben­ne, a sejtek élettani tevékenysége csökken, sőt — meg is szűnhet. Ez okozta azt, hogy a múlt század hátvanas éveiben Münchenben sok bebörtönzött meghalt, mert étkezé­seikhez nem kaptak konyhasót. A történelem olyan ebeteket is ismer, amikor a só elyonását kivégzési módként alkalmazták. AZ „ÉLETTANI OLDAT" SEGÍT De térjünk vissza a kerékpárról lefordult verseriyzönkhöp. Mi tör­tént tulajdonképpen vele? Izzadás közben nemcsak vi­izet, de tekintélyes mennyiségű sót is vesztett, szervezete sóháztartása felborult. A túlzott folyadékfelvétel felhígulást okozhatott a vérfolya­dékban, ami a különböző szervrend­szernek — így az idegek és az iz­mok tevékenységét is — károsan befolyásolta. A sok folyadék a már addig is igen erősen igénybevett szivet tovább terhelte. Azonkívül: a mértéktelen vízivás következté­ben felhígult a gyomorsav és ez emésztési zavarokat okozott. Világos tehát, hogy a szervezet izzadtság-folyadékának a pótlására a közönséges víz nem' elégséges. Szükséges ehhez az elvesztett só­mennyiség pótlása is. A folyadékveszteség pótlására a legalkalmasabb a szovjet sportor­vosok által kikísérletezett „életta­ni folyadék". Ennek összetétele: 1 liter szénsavtalanított ásvány­víz (vagy „közönséges" víz), 50 de­ka cukor, 2 deka konyhasó és négy citrom kinyomott leve. Ez az oldat kellemes, enyhén sós­savanyú ízű, könnyen és jól felszí­vódó folyadék. Pótolja az izommun-\ ka következtében félhasznált szén­hidrátot, C-yitanpnt, valamint az izzadással elvesztett konyhasót. HMHHMHH HHW HMH MHt HHHHMMM jtl A szabad német ifjúság szervezete 2000 ifjút Nyugat-Németországból és 1000 ifjút Nugat-Berlin területéröZ meghívott téli üdülésre a Német De­mokratikus Köztársaságba, Az üdü­lés ideje 14 nap, a költségeket a sza­bad német ifjúság szervezete viseli, s a nyugatiak az NDK legszebb téli sporttelepein töltik el az időt. Jlle&jelettt UJ SZÖ, a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja. Szerkesztőség' és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8-10 sz. Telefon: szerkesztőség 352-10 és 347-16, kiadóhivatal 262-77. Fő­és felelősszerkesztő L ő r i n c z Gyula. Feladó és irányító póstahivatal: Bra­tislava II. Nyomja és kiadja a Prav, da Nemzeti Vállalat Bratislava. Kéz­iratokat nem adunk vissza. Élőfiz­tés 1 évre 540 , y 2 évr e 270 , Yi évre 135 1 hónapra 45 Kčs. A hetilap (csütörtöki szám) előfize­tése 1 évre 150.—. y 2 évre 75.—, % évre 4^0.— Kčs. A KÉPESKÖNYV előfizetése egy évre NÉPNAPTÁR­ral együtt 100 Kčs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents