Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-26 / 300. szám, szerda

; 1951 december 26 UJSZO Kiosztoťák az 1951. évre szóló Sztálin-békedíjakat December 18-án és 20-án Moszkvában D. V. Szkobelcin akadémikus elnöksége alatt a „Nemzetek közötti béke megszilárdításáírt" nemzetközi Sztálin-dijakat kiosztó bizottság Ülést tartott. Az 1951. évre szóló Sztálin-dijak kiosztására alakult bizottság ülésén résztvettek: D. V. Szkobelcin, akadémikus, a bizottság elnöke, Louia Aragon (Franciaország), az elnök helyettese, és a bizottság tagjai — John Bernal (Anglia), a londoni egyetem tanára, Fablo Neruda, (Chile), költö, Ján Dembro#szki (Lengyelország), a lembergi egyetem tanára Michal Szadaveanu (Románia), akadémikus, A. A. Fagyejev és I. Q. Ehrenburg szovjet Írók. A bizottság ülésein megtárgyalta az ez évi nemzetközi Sztálin-dijak kiosztására beadott javaslatokat és a következő határozatot hozta: A nemzetek közötti béke megszilárdításában szerzett érdemekért kiosztásra kerülő nemzetözi Sztálindíjak bizottságának 1951 december 20-i határozata: A béke megőrzéséért és megszilárdításáért vívott harcban szerzett kiváló érdemeikért a „Nemzetek közötti béke megszilárdításáért" adományozott nemzetközi díjakat a világ különféle országai demokratikus erőinek következő képviselői kapták: 1. Kuo-Mo-zso, a kínai tudományos akadémia elnöke, 2. Pietro Nenni. — képviselő (Olaszország), 3. Ikuo Ojama — tanár, képviselő (Japán), 4. Monica Felton. — közéleti dolgozó (Anglia), 5. Anna Seghers írónő, (Németország), 6. Jorge Amado — Író (Brazília). Szkobelcin akadémikusnak, a nemzetközi Sztálln-békedíjik odaítélésére alakult bizottság elnökénelv beszéde A nemzetek közötti béke megszilárdításáért kiosztott Sztálin-díjak bizottsága ülésének alkalmából D. V. Szkobelcin akadémikus, a bizottság elnöke, a kővetkező beszédet tartotta: Dee^nber 20-án a „Nemzetek közötti beké megszilárdításáért" elnevezésű nemzetközi Sztálin-díjakat odaítélő bizottság a nemzetközi Sztálin-díjakat egyhangúlag az alább felsorolt legkiválóbb békeharcosoknak ítélte oda: Kuo-Mo-zsonak, Pietro Nenninek, Ikuo Ojamanak, Monica Fejtonnak, Anna Seghersnak, és Jorge Amadonak. Amióta az alsö nemzetközi Sztálin-díjakat kiosztották, a béke híveinek mozgalma új sikereket ért el. Ez a mozgalom megnyerte soraiba az új békeharcosok ezreit az összes országokban és a nemzetközi élet hatalmas erejévé vált. A háborút kezdeményezők számára intő figyelmeztetést jelentettek az öthatalmi békeegyezmény megkötését sürgető felhívás aláírásai. A nemzetközi Sztálin-díjakat odaítélő bizottság meg van győződve arról, hogy határozata most is az öszszes országok embermillióinalt érzéseit fejezi ki, akik ismerik e határozatban felsorolt békeharcosok szívós és Önzetlen tevékenységét és egyetértenek nemes munkájukkal, amely a béke és a nemzetek közötti barátság eszméinek győzelmét segíti elő. A bizottság határozatával a Sztálin-békedíjat odaítélték a Kínai Népköztársaság egyik legnagyobb írójának, a Kínai Népköztársaság kiváló közéleti tényezőjének és államférfiának, a nemzeti és nemzetközi békevédelmi mozgalom aktív résztvevőjének, Kuo-Mo-zsonak. Kuo-Mo-zso egyike a kínai nép legkedveltebb íróinak és drámaíróinak, aki egész munkájával következetesen harcol a békéért, a haladásért és a nemzetek fügetlenségéért. Tulajdonképpen a Kínai Népköztársaság keletkezésével kezdődik KuoMo-zso termékeny időszaka, amikor óriási közéleti és államférfiúi munkát végez, a kínai békebizottság élén áll, az amerikai agresszió ellen harcol és az összkínai irodalmi és művészeti egyesület élén áll. Egyben a kínai tudományos akadémia elnöke és fontos államéleti funkciót lát el országában. Kuo-Mo-zso sokoldalú és fáradhatatlan tevékenysége, írói, a tudományos és a közéleti működése szemléltető tanúságot ad arról, hogy mily munkát végez az egész világ békéjéért, a haladásért és a nemzetek szabadságáért. Egy másik világrészben, Európában ugyanilyen tevékenyen dolgozik a békéért Pietro Nenni, a nemzetközi békemozgalom egyik kiváló képviselője. Nenni, olaszországi közéleti tényező, nagy tekintélynek örvend hazájában és neve ismert külföldön is. Pietro Nenni szenvedélyesen szembeszáll az agresszió minden formájával, szívósan védelmezi Olaszország egyszerű embereinek érdekeit és nem kíméli erejét, amikor országának és népének sorsáról van sző. Mirt kiváló újságíró, hathatósan leleplezi az imperialista agresszorokat és Olaszország dolgozóit harcra hívja az új háború veszélye ellen. Mint az olaszí országi békehívek vezére, termékeny működésével, fáradhatatlan munkájával hozzájárul az olaszországi békemozgalom kibővítéséhez és megszilárdításához és ezzel az egész világ békemozgalmának megerősítéséhez és elnyerte a széles néptömegek elismerését, akik benne látják a kiváló békeharcos, az emberiség boldogságáért harcoló példaképét. Ikuo Ojama tar.ár, Ismert tudós és japáni politikai dolgozó, termékeny munkát végez a béke érdekében abban az országban, amelyre az amerikai imperializmus Nyugat-Némftország mellett mint az új világháború fő támaszpontjára tekint. Ikuo Ojama országa kultúrdolgozőinak egyik legrégibb képviselője számo3 éven át könyörtelen harcot vívott a japán militaristák ellen, akik a japán népre annyi szerencsétlenséget hoztak. Nem szabad megengedni, hogy Japánt új háború; ba sodorják, nem szaabd megenged: ni, hogy a reakciós erők a népet új, véres mészárlásba kergessék, — ezj zel a felhívással fordult Ojama tanár országa népéhez mindjárt a mult háború végén a japán imperializmus veresége után. 1949 áprilisában Ojama kezdeményezéséből Japánban megrendezték az első nemzeti békekongresszust, amely megvetette a japán békehívek szervezett tömegmozgalmának alapjait. Az egész világ jóakaratú emberei jól ismerik Monica Felton nevét. I A hallatlan uszítás és terror ellenére a koreai háború szervezőinek bátran arcába vágta tetteikről az igazság szavait. Rámutatott az angol és amerikai katonák szégyenteljes szerepére Koreában. Koreából való hazatérése után, ahol mint a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség bizottságának tagja járt ez év májusában, Monica Felton aktív tevékenységet fejtett ki Angliában, hogy ismertesse az igazságot Koreáról. Fellépése a londoni, edinburghi, glasgowi, coventry-i és más városokban tartott gyűléseken Angliában számos ember szemét nyitotta ki és feltárta előttük a dolgok igazi állását Koreában. Becsületes fellépése a rágalmak és uszítások egész hullámát idézte elő ellene a parlamentben és a reakciós sajtóban. Monica Feltont megfosztották a Sfevenage város felépítésére alakult társaság elnöki funkciójától, amelyet mint a Labour-párt tagja látott el. Megkísérelték, hogy „hazaárulással" vádolják és csak a közlemény hatalmas tiltakozása mentette meg attól, hogy börtönbe vessék. Azonban Monica Felton minden uszítás és erőszak ellenére nem szűnt meg a koreai háború ellen agitálni. Az összes országok békehívei megelégedéssel fogják olvasni a nemzetközi Sztálin-díj kitüntetettjeinek névsorában Anna Seghers nevét. Anna Seghers kiváló írónő, számos világhírű mű szerzője, egész életét a német nép életérdekeiért folytatott harcnak szentelte. Anna Seghers már a második világháború előtt szilárdan a békéért és haladásért, a háború és a fasizmus ellen vívott harc útjára lépett. Anna Seghers a békeharcosok első soraiban halad, most is, amikor az angol-amerikai imperialisták új háborút készítenek elő, amelyben Nyugat-Németországot támaszpontként és a németeket ágyútöltelékül akarják felhasználni. Épp úgy, mint Anna Seghers, egy más világrészben ország, Brazília kiváló békeharcosa és írója, Jorge Amado, kiváló irodalmi tehetségét a békeharcnak szenteli. Jorge Amado egyike azon íróknak, akik a brazU néphez legközelebb állanak és LatinAmerika országaiban nagyon ismert. Jorge Ama do müveit hazája függetlenségéért folytatott harc gondolata hatja át. A szovjet emberek nagyra értékelik és őszintén támogatják a nemzetközi Sztálin-díjak kitüntetettjeinek, a kiváló békeharcosoknak pompás tevékenységét. A szovjetnép nem ismer magasabb jutalmat, mint a nagy Sztálin nevével kapcsolatos jutalmat. A nemzetközi Sztálin-díjakat, amelyeket Sztálin 72. születésnapja alkalmából létesítettek, bármelyik ország polgárainak oda lehet ítélni politikai és vallási meggyőződésre vagy fajra és származásra való tekintet nélkül a béke megőrzéséért és megszilárdításéért folytatott harcban szerzett kiváló érdemekért. A nemzetközi Sztálin-békedíjak odaítélése a szovjetállam békepolitikájának újabb megnyilvánulása és hazánk dolgozói forró megértésére talált, akik a kommunizmus fennkölt müvét építik. Görögországot törvényellenesen beválasztották a Biztonsági Tanácsba Csütörtökön, december 20-án az ENSz közgyűlésének délutáni plenáris ülésén befejeződtek a Biztonsági Tanács tagjainak választásai. Görögország törvényellenes jelölését a Biztonsági Tanács tagjai közé az USA küldöttsége hosszas harc után kényszerítette rá a közgyűlésre. A csütörtöki plenáris ülést a közgyűlés két plenáris ülése előzte meg, amelyeken tizenhét menetben szavaztak. Csütörtökön újabb négy menetben szavaztak és ilyen módon Görögorsaág megkapta a Megválasztáshoz szükséges szavazatszámot a választások huszonegyedik menetében. Az USA küldöttsége azzal, hogy diktátummai kikényszerítette Görögországnak a Biztonsági Tanácsba valé törvényellenes jelölését Bjelorusszia vitathatatlan jogainak megsértésével ismét megmutatta, hogy müy álszentek és hazugok az amerikai képviselők bizonygatásai, hogy az USA „hü" az ENSz alapelveihez és hogy tiszteletben tartja a szerződéseket és egyezményeket. A koreai fegyverszüneti tárgyalások A koreai fegyverszüneti tárgyalások albizottságának ülésén, amelyen a napirend harmadik pontjáról, a tüzszüneti intézkedésekről és a fegyverszüneti feltételek teljesítésének ellenőrzéséről tárgyaltak, a népi erők kiküldöttje ismét határozottan elítélte az intervenciósok felelőtlen álláspontját e kérdéssel kapcsolat ban. A beavatkozók ugyanis állandóan kitartanék azon követelésük mellett, hogy beavatkozzanak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság belügyeibe, korlátozzák katonai berendezéseik építését, javítását és helyreállítását és arra törekszenek, hogy egész Korea felett ellenőrzésre tegyenek szert. E mellett kitartanak aaon esztelen követelésük mellett, hogy Koreában korlátlanul cserélhessék és kiegészíthessék fegyveres erőiket, fegyverzetüket és lőszereiket. A beavatkozók mindeddig elutasították, hogy bármilyen olyan javaslatokat terjesszenek elő, amelyek e kérdések megoldására vezetnének. A népi erök küldöttje hangsúlyozta, . hogyha a beavatkozók továbbra is kitartanak esztelen követeléseik mellett, t. i. hogy beavatkozzanak Észak-Korea belügyeibe, akkor rájuk hárul a teljes felelősség azért, hogy a fegyverszüneti tárgyalások kátyúba jutnak. A Szovjetunió javasolja, hogy az ENSz ítélje el az USMormány Gsémtörvém-éfi Visinszkij elvtárs beszédével a politikai bizottság megkezdte a szabad országok ellen irányuló amerikai agresszív cselekedetek ügyének tárgyalását Az ENSZ közgyűlésének politikai bizottsága december 19-i délutáni ülésén megkezdte az Amerikai Egyesült Államok agresszív cselekményeinek és más országok belügyeibe való beavatkozásának tárgyalását. Elsőnek Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió küldöttségének vezetője szólalt fel. — A közgyűlés — mondotta Visinszkij elvtárs — a Szovjetunió küldöttségének indítványára, néhány nappal ezelőtt elhatározta, hogy fontos és sürgős kérdésként felveszi napirendjére a Szovjetunió küldöttsége által előterjesztett kérdést — az Amerikai Egyesült Államok agresszív cselekményeinek és más országok belügyeibe való beavatkozásának kérdését, amely agresszív cselekmények és beavatkozások abban jutnak kifejezésre, hogy az USA-ban százmillió dollárt irányoztak elö avégett, hogy egyes személyek toborzását és fegyveres csoportok szervezésit pénzeljék a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Albániában és még néhány más demokratikus országban, valamint ez országok területén kívül. — A közgyűlés megbízta a politikai bizottságot, vizsgálja meg ezt a valóban fontos és sürgős kérdést. Arról van szó, hogy Truman úr az Amerikai Egyesült Államok elnöke ez év október 10-én törvényt irt alá — az úgynevezett „kölcsönös biztonságról szóló 1951. évi törvényt". Ez a törvény — mint szövegéből kitűnik — fegyveres alakulatok megalakítását irányozza elő országukból megszökött és az USA, valamint egész sor más állam területén meghúzódó hazaárulókból és háborús bűnösökből; előirányozza at említett fegyveres alakulatok és egyes személyek pénzelését avégett, hogy azok különféle bűncselekményeket kövessenek el. — A fent elmondottak elegendők ahhoz, hogy világossá váljék: ez a törvény az Amerikai Egyesült Államok durva beavatkozását jelenti más országok belügyeibe, hallatlan módon lábbal tiporja a nemzetközi jog előírásait és öszszeegyeztethetetlen az államok közti normális kapcsolatokkal s az állami szuverenitás tiszteletbentartásával. Ezt a törvényt nem lehet másként értékelni, mint agresszív lépésként mely arra irányul, hogy tovább rontsa a viszonyt az Egyesült Államok és a Szovjetunió között és kiélezze a nemzetközi helyzetet. — Éppen így — és teljesen helyesen értékelte a szovjet kormány ennek a törvénynek az elfogadását abban a jegyzékben, amelyet ezzel kapcsolatban november 21-én az USA kormányához intézett. A szovjet kormány ebben a jegyzékében arra a körülményre is felhívta az USA kormányának figyelmét, hogy az amerikai kormány ennek a törvénynek az elfogadásával durván megsérti ama kötelezettségeit, amelyeket a Szovjetunióval szemben az 1933 november 16-án N. M. Litvinov, a Szovjetunió külügyi népbiztosa és F. D. Roosevelt, az USA elnöke között történt levélváltás alapján vállalt, Ezt a kérdést az USA, NagyBritannia és Franciaország kormányának kezdeményezésére vetették fel. Nem felejtjük el, hogy mielőtt a politikai bizottság ezt a kérdést tárgyalta — több mint egy hónapon keresztül — az Egyesült Államok képviselői, a külügyminisztertől az amerikai küldöttség itt jelenlevő tagjaiig, fáradhatatlanul azt bizonygották, hogy az Egyesült Államok kormánya — úgymond — a nemzetközi helyzet feszültségének enyhítésére, a nemzetközi helyzet megjavítására törekszik. — Az USA-ban hozott október 10-i törvény határozottan megcáfolja az ilyen állításoltat, leleplezi hazug és képmutató voltukat. — A szovjet kormány ezért tartotta szükségesnek, hogy megkérje a közgyűlést: avatkozzék bele ebbe az ügybe. A szovjet kormány ragaszkodik ahhoz, hogy az USA-ban ez év október 10-én elfogadott úgynevezett „kölcsönös biztonsági" törvényt, amely anyagi eszközöket irányoz elő egész sor állam elleni felforgató tevékenység céljára, ítéljék el mint agresszív lépést, mint más országok belügyeibe való beavatkozást, amely összeegyeztethetetlen az ENSZ alapokmányának elveivel és a nemzetközi jog általánosan elfogadott •zabályalvaL A szovjet küldöttség ahhoz is ragaszkodik, hogy a közgyűlés ajánlja az USA kormányának' tegye meg a szükséges intézkedéseket ennek a törvénynek hatályon kívül helyezésére. — Ennek megfelelően a Szovjetunió küldöttsége határozattervezetet terjeszt a politikai bizottság elé és kéri, hogy ezt a tervezetet figyelmesen és gondosan vizsgálja meg. — A Szovjetunió küldöttsége az alábbi határozattervezetet terjesztette elő: „A közgyűlés az Amerikai Egyesült Államokban elfogadott „a kölcsönös biztonságról szóló 1951. évi törvényt", mely anyagi eszközöket irányoz elő egész sor állam elleni felforgató tevékenység folytatására, elitéi! mint agresszív lépést és más államok belügyeibe való beavatkozást, ami összegyeztethetetlen az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának elveivel és a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaival. A közgyűlés ajánlja az Amerikai Egyesűit Államok kormányának, tegye meg a szükséges 1"| tézkedéseket e törvény hatályon kívül helyezésére." Visinszkij elvtárs után Mansfield, az USA képviselője szólalt fel. Mansfield közvetlenül résztvett ennek a törvénynek előkészítésében és meghozatalában. Beismerte, hogy az említett törvény százmillió dollárt irányoz elő a Szovjetunióból és a népi demokratikus országokból megszökött személyekből álló szervezetek, fegyveres alakulatok pénzelésére, a végett, hogy ezek a szervezetek és fegyveres alakulatok — mint ő mondotta — az északatlanti tömb hadseregének kötelékében harcoljanak. Mansfield, mivel nem tudta indokolni a más országok belügyeibe történő példátlan beavatkozást és az ENSz alapokmánya, valamint az 1933. évi szovjet-amerikai egyezmény alapelveinek durva megsértését, a lii ti eristált rágalmaira emlékeztető vad és durva szovjetellenes koholmányokhoz és rágalmakhoz folyamodott. Mansfield felszólalása után, Visinszkij elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője mondott nagy és mélységesen meggyőző beszédet. Beszéde több mint másfél óráig tartott és azt a bizottság, .valamint az üléstermet megtöltő népes közönség nagy figyelemmel hallgatta. A vietnami ielszabaditó néphadsereg megalakításának hetedik évfordulója Amint a vietnami sajtóügynökség jelenti, Észak-Vietnamból Vo Nguen-giapa, a vietnami néphadsereg főparancsnoka, a francia agresszorok elleni nemzeti ellenálló mozgalom kihirdetésének és a felszabadító néphadsereg megalapításának hetedik évfordulója alkalmából napi parancsot adott ki: „Egy hónap alatt, — mondja a parancs, csak az északvietnami fronton a néphadsereg egységei mintegy 5000 ellenséges katonát öltek meg, tett harcképtelenné, illetve ejtettek foglyul. Ugyanezen idő alatt az ellenséges hátországban a partizán támaszpontok száma megnövekedett /