Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-02 / 283. szám, vasárnap

6 DJS20 1951 december 2 A keresztsorú vetés a hektáronkénti földhozam emeléséhez vezető út Ma már szövetkezeti tagjaink túlnyomórésze megértette, hogy munkájuk után olyan jutalmat kapnak, amilyen eredményeket érnek el. A szövetkezeti tagok tudják, hogy minél több gabonát vagy kapást tudnak kitermelni egy hektáron, minél magasabb tejhozamot érnek el a közös állattenyésztésben, minél jobban szervezik meg a munkát, annál magasabb lesz jövedelmük a közös gazdaságból. Ezért az idén már sok EFSz elhatározta, hogy széles körben alkalmazni fogja a szovjet agrotechnika új ismereteit, amelyek rendelkezésünkre állanak, amelyekre a szovjet kolhoztagok megtanítottak bennünket amikor meglátogatták hazánkat. EFSzeink és állami birtokaink a szovjet szovhozok és kolhozok példája szerint széles mértékben alkalmazzák a keresztsorú vetést és az előhántos ekével való mélyszántást. A hektáronkénti földhozam és igy a szövetkezeti tagok jövedelrrte fokozásának egyik legegyszerűbb: és egyben legolcsóbb módszere a keresztsorú vetés alkalmazása. M bői áll tula'donképcen a keresztsorú vetés és mik az előnyei ? A keresztsorú vetés nálunk még újság. A Szovjetunióból került hazánkba. A Szovjetunióban ugyanis már sokat kísérleteztek vele és ezek a kísérletek mindig kedvező eredménnyel jártak. A keresztsorú vetés tulajdonképpen abból áll, hogy a gabonát két irányban vessük a földbe, de csak a fele mennyiséget. Vegyük például, hogy az EFSz közönséges vetési módszerrel hektáronként 180 kg búza vetőmagot vet el A keresztsorú vetési módszernél ugyanebben az esetben úgy készítjük elő a vetőgépet, hogy hektáronként egy irányban a vetőmagnak csak a fele, vagyis 90 kg fogyjon el. A másik 90 kg vetőmagot keresztirányban, azaz merőlegesen az el.ső irányra vetjük. A vetőmag menynyisége, tehát a keresztsorú vetésnél is .ugyanannyi, mint a közönséges vetésnél. Ez az új vetési módszer a rendes soros vetés sok hiányosságát eltávolítja. Ha ugyanis rendes vetőgéppel 12—25 cm távolságú sorokban a vetőmag mennyisége hektáronként 160 kg, akkor a szemek átlag 2 cm-es távol ságban kerülnek a földbe llyképpen a fejlődő növények a sorokban nagyon össze lesznek zsúfolva Az egyes növények tápterülete tehát 2X12, 25 cm alakú romboid lesz Magától értetődő dolog, hogy a szemek ilymódon való elhelyezése nem nyújt alkalmas feltételeket arra, hogy a növény gyökérrendszere egyenletesen fejlődjön és hogy a növény zöld anyaga is egyenletesen képződjön. Emellett még egyenetlen megvilágítás is keletkezik a növény fejlődési ideje alatt Ha ugyanebben az esetben keresztsorú vetést alkalmazunk, akkor az egyes növények közötti távolság a sorokban megkétszereződik, 4 cm lesz és így a növények jobban ki tudják használni a sorok közötti talajt. Ebben az esetben a növények tápterületének alapja már nem lesz romoboid, hanem téglalap, amely nagyon közel áll a négyzet alakjához. A keresztsorú vetéssel tehát azt érjük el, hogy a gabonaszemek nem lesznek egymás mellé zsúfolva, hanem rendes távolságban helyezkednek el és így módjuk van alapos gyökérzetet engedni, ami lehetővé teszi a gyors és ,ó lejiődf'st és jobb előfeltételeket teremt a tápanyag felszívására. Itt azonban fontos hangsúlyozni azt, hogy a keresztsorú vetésnél szélességi és hosszúságii irányokban való vetést ugyanazon a napon kell elvégezni. Ha például keresztirányban csak később vetnénk, akkor a növények fejlődése egyenetlen lenne és előfordulhatna az is, hogy az érésnél időkülönbségek keletkeznének A növények helyesebb elhelyezésével a sorok között nemcsak, hogy elíbb takarjuk be a föld felszínét és lehctc'lertné tesszük a gyom fejlődését, hanem a talajnedvesség tartalmával is takarékoskodunk, mert a szél így nem tud keresztülfújni a sorok között úgy, mint a közönséges vetésnél, mert a keresztirányban vetett gabonasorok útját állják a szélnek. A Szovjetunióban végzett kísérletek bebizonyították, hogy a keresztsorú vetésnél a kalászok és a szemek száma négyzetméterenként megszaporodik és a szemek abszolút súlya magasabb lesz. Ezek az ismeretek tehát arról tanúskodnak, hogy a keresztsorú vetés sokkal jobb feltételeket biztosít a növény fejlődése számára mint a közönséges vetési módszer. A fentemlített jó tulajdonságok összegezésével jóval magasabb hektáronkénti földhozamot érünk el. A Szovjetunióban egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a keresztsorú vetést. Igy például a Celini szovhoz a tavasziaknak már 87 százalékát ezzel az új vetési módszerrel veti el Ezért nálunk is még szélesebb mértékben kell alkalmazni a szovjet mezőgazdaság tapasztalatait a keresztsorú ' vetésben. Milyen átlagos eredményeket értek el a Szovjetunióban a keresztsorú vetéssel? Például: a Moldavai Szocialista Tanácsköztársaságban lévő „Szocializmushoz vezető út" kolhozban a tavaszi búzánál 2.68 mázsával maga sabb termést értek el hektáronként, mint a közönséges vetésnél. A „Gastello" kolhozban Fehér-Oroszországban, már 4.1 mázsával termett több. i sőt a „Vörös kertész" kolhozban már 9.3 mázsás többtermést biztosított a keresztsorú vetés. Nagyon szép eredményeket értek el a keresztsorú vetésnek a zabnál való használatában. A moszkvai vidéken lévő „Vörös zászló" és „Vörös kelet" kolhozokban 4.3—4.7 mázsával több zab termett hektáronként, mint a közönséges vetési módszernél. Ezek az eredmények mind a keresztsorú vétés bevezetése mellett beszélnek. EFSz-eink és állami birtokaink közul az idén már többen kísérleteznek a keresztsorú vetéssel, hogy meggyőződjenek lőnyeiről. Az összehasonlítási kísérleteket úgy valósították meg, hogy egy bizonyos darab föld felét, — amely éppen úgy volt előkészítve, mint a föld másik fele, vagyis egyenlően volt megtrágyázva, stb., — keresztvetési módszerrel vetették be, i másik felét pedig a régi módszerrel. A növényeket a fejlődési idő alatt egyforma ápolásban részesítették. A fejlődési feltételek tehát egyenlőek voltak, csupán a vetési módszer volt különböző, ÉS lám, mi az eredmény? A bajcsi állami birtok hlnyiki gazdaságán a közönséges vetési módszerrel vétett őszi búzából hektáronként átlag 27.54 mázsa termett. A löld másik részén a keresztsorú vetést alkalmaztak és egyenlő feltételek mellett 31.1 mázsás átlagos hektáronkénti földhozamot értek el. Ez annyit jelent, hogy a keresztsorú vetés folytán a hektárhozam 3.56 mázsával emelkedett. Vagy vegyük például a leleszi EFSz-t. Itt hektáronként 4 mázsa búzával termett több a keresztsorú vetés következtében. De még ennél is szebb eredményeket értek el a keresztsorú vetésnél a cseh vidékeken lévő EFSz-ekben. Igy például a prágai járásban lévő szolopiszki EFSz az árpánál a keresztsorú vetés következtében 7.43 mázsával ért el magasabb termést, a brezovai EFSz-ben pedig 5 mázsával emelkedett a hektárhozam. A berouni járásban lévő lodenicei „üj élet" EFSz-ben a keresztsorú vetési módszerrel a búzánál 4.5 mázsával fokozták a termést hektáronként. Hasonló jó eredményeket értek el az állami birtokok is. A keresztsorú vetés hiányossága csupán abban van, hogy a vetőgépnek egy és ugyanazon a földön kéts^ei kell kersztülmennie. Ez annyit jelent, hqgf meg$£^pr«|dik a munka, va0s Ät.JÉS a vetés ideje hosszabb lesz. Ez a kis hiányosság azonban többszörösen kifizetődik a hektárhozam emelkedése iolytán Hangsúlyozni kell emellett azt is, hogy a keresztsorú vetés nagymértékben elősegíti a szövetkezeti tagok munkaegységei értékének az emelkedését. Tegyük fel, hogy a szövetkezet 100 hektáron alkalmazza a keresztsofú vetést és mondjuk, hogy csak 3 mázsa gabonával terem több hektáronként, mint a közönséges vetési módszernél. Ebben az esetben a szövetkezet 300 mázsa gabonát nver a rendes termésen felül. A duplavetéssei járó fokozott költség 100 hektárnál körülbelül 12.000 koronát tesz ki, ezzel szemben azonban a 300 mázsa terméstöbblet 120.000 koronát jelent vagyis tízszer annyit, mint amennyi költségtöbblettel a keresztsorú vetés alkalmazása jár. A szövetkezeti tagoknak tehát alkalma nyílik ilyen egyszerű módon [okozni a hektáronkénti földhozamot és így a munkaegység alapján saját keresetüket is. Az EFSz-ek és állami birtokok közvetlenül érdekelve vannak abban, hogy most ősszel és tavasszal a lehető legszélesebb mértékben alkalmazzák a keresztsorú vetést. Ha akadnának szövetkezeti tagjaink között hitetlen tamások, ezeknek azt ajánljuk, hogy próbaként alkalmazzanak egy darab földön <eresztsorú vetést s bizonyára meggyőződnek az előnyeiről. Milyen módon valósítjuk meg a keresztsorú vetéssel való kísérletet? A keresztsorú vetési módszerrel való kísérleteknél figyelnünk kell arra, hogy helyesen válasszuk meg a földet. A kísérletet a gabonatáblák azon részén kell megvalósítani, amelyben egyforma elönövény volt és amelyet egyenlően müveitek és trágyáztak meg. Lehetőleg gyomtól mentes földet válasszunk. Magát a kísérletet úgy valósítjuk meg, hogy a föld felét közönségesen vetjük be 10—12.5 centiméteres sorokban, a másik felén pedig keresztsorú vetési módszert alkalmazzuk. Ha a szövetkezet a közönséges vetés, nél 160 kg vetőmagot használ hek táronként, akkor a keresztsorú ve tésnél az egyik irányban is 80 kg, a másik irányban is 80 kg vetőmagot használjon. A talaj előkészítését és trágyázását, magát a vetést és a növény ápolását a fejlődési időben teljesen egyformán és egyszerre kell végezni Természetes, hogy a keresztsorú ve. tés pozitív eredménye teljes erejében csak akkor mutatkozik meg, ha a lehető legjobb feltételeket biztosítjuk a növény fejlődése számára. Ide tartozik mindenekelőtt a talaj rendes és helyes megművelése, a rendes szántás, trágyázás, fejtrágyázás, a rendes növényápolás stb. Az élőkészüleieket már idejében elvégzett tarlóhántásnál kezdjük. Hogy a kisérlet eredményeit szem. léltetően követni lehessen, mindkét vetési módszer számára egyenlő darab földet jelöljünk ki. A terménybetakarítást aztán mindkét részről külön-külön végezzük el, hogy a különbséget láthassuk. Hasonlóképpen a cséplést is külön kell megvalósítani és az eredményeket így átszámolni hektárokra. Ezzel az egyszerű kísérlettel minden EFSz és minden állami birtok meggyőződhetik a keresztsorú vetés előnyeiről, hogy aztán a lehető legszélesebb mértékben alkalmazza. Ing. Oravec Vladó. c -J-*" -ii^——• A szovjet mezőgazdaság tapasztalatainak átvétele gazdaggá és boldoggá teszi parasztságunkat Irta: KUGLER JÁNOS Az elmúlt két évben a Szovjetunióban járt csehszlovák küldöttségek és a szovjet kolhozisták idei látogatásai állami birtokainkon és falvainkon, mezőgazdasági termelésünk felemelése szempontjából nagy jelentőséggel birnak. A szovjet kolhozok és szovhozok által elért eredmények átvétele és azoknak alkalmazása mezőgazdaságunkban rendkívüli nagy segítséget jelentenek a növényi és az állattenyésztési termelés fokozásában. De sokat segit a szovjet tapasztalatok alkalmazása parasztságunk meggyőzésében az EFSz-ekbe való beszervezésénél is. A szovjet mezőgazdaságban kipróbált és a földmüvelésben bevált agrotechnikai és zootechnikai eljárások felhasználása EFSz-einkben jó eredményeket mutatnak fel. Megkönnyítették földműveseink nehéz munkáját úgy, hogy kevesebb munkaerővel, rövidebb munkaidő igénybevételével jobbat és többet tudunk termelni. A szovjet tapasztalatok alapján milyen új munkaformákkal tudja parasztságunk gazdaságosabbá tenni munkáját a termelésben? A szocialista mezőzgazdaság állandó fejlődéséből megtanultuk, hogy a gépesítést sokkal tökéletesebben kell kihasználni, mint ahogy azt eddig tettük. Mezőgazdaságunkban az idén elért eredmények összehasonlítva a mult évi eredményekkel, szinte szembetünőek, mert 1951-ben 46 százalékkal nagyobb területen végezték el gépeink a középszántást, mint 1950-ben, a tarlószántást 88 százalékkal, a gabona learatását pedig 65 százalékkal. A gépesítésből eredő legkézzelfoghatóbb eredmény a mi parasztságunk számára az, hogy a haladó szellemű földművesek nem dolgoztatják gyermekeiket, családtagjaikat odahaza a kis gazdaságban mert rájötttek, hogy a gépek segítségével, a föld jobb megművelésével a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodással nagyobb jövedelemhez jutnak mintha régi módon folytatnák a gazdálkodást. Az egyéni gazdálkodásban felszabadult munkaerők, akár a szövetkezetben, akár az iparban helyezkednek el, az elvégzett munka után jobb jövedelemhez jutnak, mintha odahaza régimódon egyénileg dolgoznának. Ez a termelésben bevált új viszony megkétszerezte a földműves jövedelmét. A nagyüzemi gazdálkodásba bekapcsolódott parasztember családjában mái nincs panasz amiatt, hogy kicsi volt a bevétel és nincs miből vásárolni ruhát, cipőt, bútort, könyveket és egyebeket. A szovjet tapasztalatok révén elért nagyobb jövedelem olyan vásárlási lehetőségekhez juttatja parasztságunkat, hogy a tervezett elosztás ellenére is, az állandóan növekvő ipari termelés alatta marad a vásárlási igényeknek. S zövetkezeteink eddig elért eredményei azt bizonyítják, hogy a növényi és állattenyésztési termelési feladatokat a szovjet kolhozok és szovhozok tapasztalataival tovább fejleszthetjük és a még egyéni gazdálkodást folytató parasztságunkat ezáltal rávezethetjük a többtermelést biztosító szövetkezeti gazdálkodás útjára. Az őszi vetések és a mélyszántás elvégzésével a következő gazdasági termelési feladatainak kérdése előtt állunk az EFSz-ekben, az állami gazdaságokban és az egyénileg gazdálkodóknál. Hogy a jövő évi termelési feladatokat biztosítani tudjuk, számot kell vetnünk ez évi gazdálkodásunk eredményeivel s le kell belőle vonni a tanulságot, hogy a következő gazdasági évben elkerülhessük az eddig elkövetett hibákat. Hogy a jövő évi termelési feladatokat biztosítani tudjuk, hozzá kell fogni a jövő évi termelési terv kidolgozásához. Az EFSz a jól és reálisan kidolgozott termelési tervével elosztja a beszolgáltatási kötelezettséget és biztosítja, hogy az egyes termékekből teljesíteni és túlteljesíteni tudja, hogy elegendő mennyiségű takarmányalapot tudjon létesíteni, a termésből kiegészíthesse a szövetkezet egyes alapjait és hogy a szövetkezeti tagok munkaegységeik után minél magasabb jutalmazásban részesíthesse. A növényi termelési terv kidolgozásánál az EFSz vezetősége az állami traktorállomással megállapodik az általa végzendő munka végleges menynyiségéről, hogy annak elvégzését idejében és az egész évre biztosítsa. A vetési eljárás szerint az egyes dűlőkre szétírják azokat a növényeket, amelyeket a jövő évben termelni. fognak rajtuk és a földeket szétosztják az egyes mezei munkacsoportoknak úgy, hogy minden munkacsoport egyformán legyen foglalkoztatva a növények termesztésével az egész év folyamán. Egyúttal minden földterület sajátosságai, valamint a rajta termelt növények feltételeinek megfelelően meghatározzák^" a szántást és az egyéb talajművelés módját, az istállótrágya és a műtrágya mennyiségét, a vetések és ültetvények gondozásának módját és mennyiségét Ennek alapján tervezik aztán az egyes földterületeknek a munkacsoportok számára vítjó szétosztását és az egész föWterület terméshozamát. Különösen nagy figyelmet kell tulajdonítani azon munkák kidolgozásának, amelyeket a termelés folyamán kell végrehajtani Ezen munkáknak kell biztosítaniok a terméshozamokat. A terméshozamokat a növénytermelési munkacsoportok számára előre kell tervezni, egyúttal gondoskodni kell arról, hogy minden munkacsoport annyi földet kapjon kezelésbe, amely az egész gazdasági év tartama alatt a csoport tagjainak biztosítani tudja a munkát Jó felkészültséggel a következő gazdasági évben magasabb termést érhetünk el A növényi termelés kérdéseivel egyidőben az állattenyésztés kérdéseit in tervszerűen kell megoldani. A téli iskoláztatásoxon és előadásokon tanulmányozni fogjuk és elsajátítjuk a szovjet mezőgazdaságnak gazdag tapasztalatait, amelyeket a szovjetnép a szocializmus építése folyamán felhalmozott. Éljünk velük, — gazdag és boldog életünk lesz! VASARNAPI cPORTMÜSOR: Jégkorong: Köztársasági Bajnokság: Ciomutovi Kohó—SONP Kladno, Slavia Pardubice—Tatra Smíchov, Slavia K. Vary—C. Budejovice, Brnói Zbrojovka— CSSZ Prostejov. Kosárlabda: A szlovák kerületek férfi bajnoksága Svitben. Prága város Nagydíjáért: Brno—Párizs, Moszkva —Prága, Budapest—Varsó. Labdarúgás: Köztársasági Bajnokság: OKD Ostrava—Dukla Karlín, Vítkovicei Vasművek—Vod. Teplice. — Barátságos mérkőzések: Trnavai Kovo—NV Bratislava, Merina Trenčín—Partizán Bošany, Sparta CKD Sokolovo—S. Zizkov. Görög-római birkózás: Csehszlovákia csapatbajnoksága Kassán. Torna: Magyarország és Bulgária férfi és női versenye Budapesten. üszás: Válogatott úszók aktívája Bratislavában. • A moszkvai tornabajnokságok. Moszkvában befejeződött a főváros tornabajnoksága, amelyen a világbajnokság számai szerepeltek. A mérkőzésekben a legjobbak a fiatalok voltak. Moszkva város bajnoki címét elnyerték Jevgenyij Korolkov (Dinamó) a férfi versenyben és Doroszida Antipaszova (Nauka)) a női versenyben. -Vy ÜJ SZO. a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja Szerkesztőséé és kiadóhivatal: Bratislava. Jesenského 8 10 sz. Telefon: szerkesztőséé 352-10 és 347 16. kiadóhivatal 262-77 Főés felelősszerkesztö L ő r i n c z Gyula. Feladó és Iránvitó postahivatal: Bratislava II. Nvomia és kiadia a Pravda Nemzeti Vállalat Bratislava Kéziratokat nem adunk vissza Előfizetés 1 évre 540 —, «"/, évre 270.—, '/i évre 135—. 1 hónapra 45- Kfs A hetilar r-<ütörtöl<l szíjml előfizetése I évre 150 </, évre 75—, '/, évre 40- Kčs A KÉPESKÖNYV előfizetése esrv évre NfiPNAPTAR-ral Ogyüt! 100 Út- ^