Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-01 / 282. szám, szombat

Amikor ez év májusában JirI Hronek, a Nemzetközi Újságíró Szövetség főtitkára Budapesten járt a Végrehajtó Bizottság ülésén, nagy örömmel állapította meg, hogy a kulturális élet minden területén mennyire elmélyült a barátság a csehszlovák és a magyar nép között. Ezt hangsúlyozta felszólalásában Vojtech Dolejsi Is, a Csehszlovák Újságíró Szövetség elnöke s így nyilatkoztak az írók, művészek, akik az elmúlt hónapok során Prágából vagy Bratlslavából felkeresték a magyar fővárost A csehszlovák filmek népszeűsége Az 1951-es esztendőben a magyar kulturális élet minden tényezője alapos és gondos csehszlovák programmal szolgálta a két nép barátságát. Magyarországon lőinek jellemét. A tömegjelenetek beállításában a legjobb szovjet filmet, Eisenstein és Pudovkin művészetének hatását érezzük." Két fontos színházi esemény A csehszlovák műveket nem:sak a filmszínházak, hanem a színházak is eljuttatták a magyar közönség—széles rétegeihez. Két fontos színházi eseményt hozott ez az esztendő Magyarországon. A Belvárosi Színházban került színre az „Üzenet az élőknek" című dráma, amelyet Július Fucsik börtönnaplójából írt Jurij Burjakovszkij. A magyar közönség, a magyar sajtó véleménye tükröződik abban az egész Filmezik a Szlovák Állami Népi Együttest. Lenin megállapítását követve: „Szá munkra legfontosabb művészet: e film", — a beszámoló első helyét méltó módon foglalják el a csehszlovák filmek. Tavaly ősztől mostanáig 17 csehszlovák filmet mutattak be a magyar filmszínházak. Minden hónapra jutott egy-egy új premier. A fővárosban és vidéken a nézők tízezreit hódították meg az olyan filmalkotások, mint a „Győzelem Moldován", a „Csapda", a „Győztes szárn. ak", a „Májusban történt", az „Uj harcosok születnek", az „Utolsó puskalövés", az „Élni akarunk" ... A bemutatók közül kiemelkedett az „Uj harcosok születnek" sikere. A prágai állami filmgyártásnak ezzel a reprezentáns alkotásával nyitották meg április 7-éij a magyarországi Csehszlovák Filmhetet. Az ünnepi előadásról, — amelyen résztvett Dr. Jaroslav Malek, a csehszlovák állami filmvállalat igazgatója, Mikulás Huba, a bratislavai Nemzeti Színház tagja, Antónia Hegeriikova, a film főszereplője, — az egész magyar sajtó hosszú cikkekben számolt be. A kritikák részletesen ismertették Antonin Zápotocký regényét, ezt a klasszikus értékű művet, amelyből a film készült. Méltatták Jiri Weiss rendezését, Otornar Krajca alakítását Ladislav Zápotocký — Budeczkynek, a né) nagy forradalmárának szerepében. A „Szabad Nép", az ország első orgánuma, a Magyar Dolgozók Pártjának központi napilapja írta filmkritikájában: „Az Uj harcosok születnek" kiváló művészi alkotás. Emberi és politikai mondanivalójának mélysége, ábrázolásmódjának realista ^egyszerűsége, a múltból a jelen útját megmutató következetessége komoly sikere az új csehszlovák filmgyártásnak, jelentős tett a mult formalista maradványai ellen vívott harcban." A csehszlovák filmek népszerűségére jellemző, hogy ezeket még a nyári hónapokban is telt házak előtt vetítették, s például az „Uj harcosok születnek" előadásait eddig több, mint 120.000 néző kereste fel. Az új őszi évad legutolsó bemutatója volt a „Megacélozottak". A főváros déli lapja, a „Világosság" a premier alkalmával idézte Leonidovnak a „Trud"-ban megjelent kritikáját: „Martin Frics rendező nagy művészettel készítette a filmet. A nép él és mozog művében s kitűnően érzékel1 oldalas tanulmányban, amelyet a „Művelt Nép", a magyar Népművelési Minisztérium kulturális folyóirata a dráma méltatására szentelt. „Fucsik írása, — emelte ki a lap — elnyerte a Varsói Békekongresszus Béke-díját né0e és hozzászólásaival segítette a „Viadukt" magyar előadását. Vladimír Adamek különös elismeréssel szólt azoknak a színészeknek elmélyült játékáról, akik a munkásokat alakították, mint pl. Szucharda Leopold, vagy fia, František szerepéről. „A magyar közönség, — hangsúlyozta az egyik magyar kritikus — nagy szeretettel fogadta Vojtech Cach színművét. Ennek sikere után reméljük, hogy a mai csehszlovák drámairodalomnak egyéb jó alkotásaival is hamarosan meg fogunk ismerkedni, mint Josef Kajatan Tyl, Alois Jírásek, Jan Ncruda és mások műveivel." A zeneművek és interpretációk visszhangja A magyar népi demokrácia kultúrpolitikája szélesre tárta a kaput a csehszlovák zenemüvek előtt is. Az Operaházban, a hangversenytermekben, az új, népi közönség szívébe fogadta Smetana, Dvorak és 6ok más csehszlovák zeneköltő szerzeményeit. Az elsőség, persze, Smetanáé. A klasszikus cseh zeneszerző „Eladott menyasszony" című népi operáját a Magyar Állami Operaház új rendezésben, díszes kiállításban állandóan műsoron tartja. Smetana darabját adták elő mjus 7-én is, a Csehszlovák Köztársaság felszabadulásának évfordulóján s a szezonban az Operaházon kívül a többezer nézőt befogadó Városi Színházban is sorozatosan játszották. Masenkát, az ismert magyar szoprán énekesnő: Osváth Júlia és Mátyás Mária alakítják. Mint mondották, a Masenka >egyik legkedveltebb szerepük, melyben gyakran fellépnek a rádióban is. A Magyar rádiónak alig akad olyan napi műsora, melynek keretében ne közvetítenék valamelyik csehszlovák szerző zenei, vagy irodalmi művét. A csehszlovák hangversenyek közül igen sokat lemezre vettek, hogy azután újra, többször adhassák azokat. Kárpáti Zoltán, Pápai, Sinkovics Imre, Makiári Zoltán a Viaduktban. és az ő szavaival zárult a békeharcnak ez a történelmi jelentőségű eseménye: „Szerettelek titeket, emberek! Legyetek éberek!" A darab magyarországi előadása e kitűnő drámának Moszkva után első bemutatója. Az „Üzenet az élőknek" előadásai a Belvárosi Színházban napról napra lelkes és spontán béketüntetéssé emelkednek." A magyar rendezés, a magyar színészgárda ugyanolyan szenvedélyes és művészi átéléssel tolmácsolta ezt a darabot, mint az új őszi évad Vojtech Cach bemutatóját, a „Viadukt' című darabját, a Nemzeti Színház kamara előadásában. Vojtech Cach színművének budapesti rendezése a magyar dolgozók számára olyan közvetlenül akarta bemutatni a duchovai bányászok sorsi a tőkés országokat sújtó nagy gazdasági válság éveiben, hogy abban r magyar dolgozók saját multjukra i: merjenek. A „Viadukt" bemutatója f ra a hétre esett, amikor megkezdőd; Budapesten a második magyar Szí ház- és Filmművészeti Konferencií Természetes, hogy a konferencián Igy történt ez Karel Ancerl prágai karnagy, Miloš Sadlo gordonkaművész és Vera Krilova énekesnő budapesti vendégszereplésekor is. Beethoven, Smetana, Hacsaturjan, Dvorák, Bartók és Doblás interpretációik emlékezetes eseményei a magyar zenei életnek. A Szlovák Népi Művészegyüttes az újjászülető népi kultúra színpompás küldöttsége volt a baráti népi demokráciában. Képekben és hosszú cikkekben számoltak be a magyar lapok Bartolomej Urbanyec „Hej, felkél nap" című szerzeményéről, a szlovák nép új énekéről, a „Gyetvai lakodat mas" tánccsoportjáról, dicsérve A. Moyzes kifejező és élethű koreográfiáját, Juraj Kubanka zenéjét. A „Szabad Ifjúság", a Dolgozó Ifjak Szövetségének központi napilapja is bensőséges örömmel üdvözölte az együttest: „Ez a művészet a mi művészetünk is, a nép érzelmeinek és gondolatvilágának őszinte kifejezője. A zólyomi dalok, a „Kresák" és a „Kasiczky" lüktető üteme csak úgy, mint a sodró erejű Jánosík-tánc, amely beletorkollik a „Dupak"-ba, Ján Cikkernek a Béke-díjjal kitüntetett koreográfiájába — ékesszólóan hirdetik a baráti szlovák nép hősi küzdelmeit a múltban, megtörhetetlen életkedvét, s a szabad jelent és jövőt építő akaratát." Irodalom — a kőzős célokért Ez év elején a Magyar írók I. Országos Kongresszusa, amelyen jelen volt Marié Majerova írónő is, egyik legfontosabb céljául azt jelölte meg, hogy még szorosabbra fűzze az irodalmi élet szálait a baráti népi demokráciák között. ' / A magyar írók, költők, műfordítók odaadó munkájának eredményeként a csehszlovák irodalom értékei egyre nagyobb számban válnak közkincseivé a magyar olvasóközönségnek. Ma már Magyarországon nincs olyan kiadóvállalat, amely egy, vagy több munkával ne gyarapította volna az irodalmat csehszlovák könyvek magyarnyelvű fordításaival. Az Országos Könyvtári Központba pedig állandóan érkeznek a csehszlovák oserepéldányok s 38 napilap, szaklap, folyóirat és hetilap. A politikai müvek fordításai közül a legfontosabb a „Szikra" kiadásában megjelent a többszáz oldalas mű, „A Csehszlovák Kommunista Párt harca a 6zabadságért" címmel. A Művelt Nép díszes formában jelentette meg Frič: „Válogatott írásai"-t. A Szépirodalmi Könyvkiadó többek között a következő müveket bocsájtotta ki, illetve rendezte sajtó alá: Olbracht: „Anna", Kupka: „17 pont a béke ellen" (2 kiadás); Pujmanová: „Játék a tűzzel"; Majerová: .„Sziréna"; Marek: „^alu'a föld alatt"; Neruda: „Történetek a régi Prágából"; „Csehszlovák költők antológiája". Az Ifjúí-ági Könyvkiadó a magyar ifjúság számára lehetővé teszi, hogy megismerkedjék Vanyaszko: „Luba, a partizán", Fucsik: „Sztálingrádi traktorok", F. Langer: „A tőr és a gyermek" című müveit. A tudományos irodalmat pedig magyar kiadásban olyan nevek képviselik, mint F. Blabolil, V. Postler, Arthur és Alexander Kanczuczky, Dobrovolni, L. Spirk, Pelner és sokan mások. Jan Pilar, a Csehszlovák írószövetség titkára és Andrej Plavka költő részt vettek azon a budapesti ünnepségen, amelyet Alois Jírásek születés'nek 100. évfordulóján rendeztek a magyar írók és művészek. Néhány nappal később, a Magyar Könyvnapok alkalmával a csehszlovák küldöttek tanúi voltak annak, milyen tömegesen vásárolták meg a dolgozók Jirásek „Kutyafejűek" című regényének magyar fordítását. A „Magyar Nemzet", a nagy fővárosi napilap könyvnapi beszámolójában foglalkozott a nagy cseh klaszszikus munkásságával. „Jírásek történelmi regényeinek legfőbb szereplője mindig a nép volt, — írta többek között. — Műveiben nemcsak a nép eszméje és igazsága, hanem a nép egykori élete is tükröződik. Nem véletlen, hogy az elmúlt korszakot a jövendő számára felszántó nagy cseh ír'í a mai Csehszlovákiának is egyik legnépszerűbb írója és műveit mindenütt olvassák a szomszéd baráti népek is." A magyar olvasóközönség soraiból számosan felkeresték a könyvnapi sátorban Andréj Plavkát is, hogy dedikálja „Zöld ág" című verses kötetét. „Közösek a mi céljaink, — mondotta ekkor az egyik üzemi munkásolvasó, — a csehszlovák néppel. Az irodalomtól is azt várjuk, hogy híven harcoljon ezekért a közös célokért. A csehszlovák regényeket, verseket úgy olvassuk, mint a mi magyar íróink, költőink műveit, mert meg akarjuk ismerni, őszintén és igazán, azokat az embereket, akiket a mult fasiszta rendszer elzárt tőlünk, egymás, ellen uszítva bennünket. A csehszlovák irodalom Is a nép, a béke és a szabadság irodalma, ezért visszük szét az országba ezeket a műveket mi, a magyar dolgozók, mi, az új magyar olvasó közönség. A CSEMADOK HÍREI Levél Tomasikovóról Mi, a CSEMADOK kultúrpolitikai j tanfolyam hallgatói örömmel adunk | hírt a hó elején kezdődött tanfolyamunk életéről. Bizony, az ideutazáskor némi felelem és szorongás ülte meg szívünket, de ezek az érzések mindjárt az ideérkezéskor megszűntek, amikor tanúi ' voltunk annak a legmesszebbmenő szivélyej fogadtatásnak, amelyben az előadó, valamint az iskolavezető elvtársak bennünket részesítettek. HIUllU^ IUUTVUX.il O „UUUUVII V. Wb»»> * V, iuvuuu.uü, UUgJ a ftUlllUlVllVlűII . teti a munkásosztály harcos kj^e- ea$sal$$k delegáció meg-1 fi.ufisifc Üzeqgt az élinek: Bulla Ehia, Somló István, Pándi Lajos. | Mi, az egyszerű dolgozó nép fiai nemrég olyasmiről álmodni sem mertünk, hogy kezünkbe foghassuk a könyvet és tanulhassunk. Ettől a lehetőségtől megfosztott bennünket a múltban a kapitalista, burzsoá rendszer, mely azt akarta, hogy tudatlanságban éljünk, hogy így tovább fenntarthassák uralmukat. Ezért mi, a CSEMADOK kultúrpolitikai iskola növendékei hálatelt szívvel gondolunk elsősorban felszabadítónkra, a Szovjetunióra, a nagy Sztálin elvtársra, és Köztársaságunk vezetőjére, Gottwald elvtársra, valamint Pártunkra. Köszönetet mondunk ezúton munkatársainknak is, akiknek bizalma eljuttatott bennünket erre az iskolára, hogy a tanfolyam elvégzése után módunkban álljon dolgozótársainkkal megosztani tudásunkat, hogy mindannyian jó építőivé váljunk társadalmunknak és bátor harcosai a Szovjetunió vezette béketábornak. Mindjárt a tanulás kezdetén fogadalmat tettünk, hogy szorgalmas és komoly tanulásunkkal kiérdemeljük a dolgozó nép bizalmát és minden percünket kihasználva azon leszünk, hogy szeretett Köztársaságunkban előbbre vigyük a szocializmus ügyét. Gogh László * 1951 december 1 ÜJSZ0 A csehszlovák művészei és irodalom nagy sikerei