Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-13 / 266. szám, kedd

- m srn 1951 november 13 tfőoe&áseáieíi egy. ktiilm kríiikáfáhogL Az Üj Szó október 26-iki számában P. Szűcs Béla kritikát írt Szabó Béla »Az első ajándék« című elbeszélés gyűjteményéről és ezt a kritikát Egri Viktor további kritikának vetette alá. Nagyon helyesen kiigazította a fiatal kritikus egyes »túlkapásait«. Mivel állandóan figyelemmel kísér Vem a mai csehszlovákiai magyar szocialista irodalom fejlődését, nagy érdeklődéssel olvastam el mindkét kritikát és az alábbiakban Egri Viktor nézetéhez szeretnék röviden hozzászólni. Nagyon helyesen állapítja meg Egri Viktor, hogy bár a szocialista írónak kötelessége »... épülő új életünk problémáit feltárni és íráskészségét a készülőre összpontosítani^ mégsem lehet a múlttal csak olyan röviden elbánnunk, hogy egyszerűen A Szovjetkönyv és sajtó hete a kassai és eperjesi kerületekben A „Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjának" keretében a kassai Sovjetskaja Kniga gondosan előkészített tervvel indul a Szovjetkönyv" hetének. A kerület székhelyén két nagy szovjet könyvkiállítás nyílik meg. Az egyik a „Szovjelkönyv" helyiségében, a másik a városi könyvtár, termeiben. A Szovjet könyvhetet Kassán, a városi könyvtár kiállításán nyitják meg hivatalosan november 10-én 17 órakor A kerület járásának székhelyein, az üzemekben, a vidék nagyobb községeiben, a kerület székhelyén, valamint az iskolákban a Szovjetkönyv hetében több mint 600 könyvkiállítás mutatja be a hatadószellemű, az egész emberiséget szolgáló s a világbékéért vfvott harc első soraiban küzdő szovjetkönyvet. A Szovjet könyvhét keretében a . kassai „SLOVAN" nagytermében gazdag műsorral egybekötött estélyen Stítnicky Ctibor költő és Lajčiak Milan író folytat beszélgetést a dolgozókkal a szovjet irodalomról. Kassán a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapját a „Távol Moszkvától" c. film bemutatója vezette be november 2-án. Hétfőn a berlini nemzetközi Ifj. kongresszus díjnyertese, a í,Lúcsnica"-együttes fépett fel a Nemzeti Színházban. A Nagy Október] Forradalom előestéjén a kassal •nflzemekben, vállalatokban kultúrműsorra! egybekötött díszgyűléseket tartottak, másnap a Felszabadítók-terén e tömegek ezrei ünnepelték a forradalom 34 éves jubileumát,. Eperjesen vasárnap, 11-én nyílik meg a „Szovjetszkaja Kniga" kiállítása és könyvkereskedése. A Pravda könyvkiadóválla'.at, mely azt a megbízatást kapta, hogy Szlovenszkó minden kerületének székhelvén SOVJETSKAJA KNIGA könyvkereskedést szervezzen, ezzel eleget is tett feladatának. Az eperjesi Szovjetkönyv kiállítás és könyvkereskedés itt különös jelentőséggel bír. Orosz- és ukránajkú dolgozóink közvetlenül jutnak hozzá a szovjetember tudásának gazdag forrásához, megismerik lelkivilágát s mindazt, ami őt a honmentő háborúban legyőzhetetlenné, s a kommunizmus építésében utolérhetetlenné teszi. Az eperjesi kerületben 1540 népszerű előadást, valamint 153 tudományos előadást tartanak a Szovjetunióról. A Szovjetkönyv Hetében 415 könyvkiállítást nyitnak meg. A kerület és a járások székhelyein a legújabb szovjet filmeket' mutatják be. Vetítésre kerülnek: Távol Moszkvától, Az Aranycsillag lovagja, S a csillagok ragyognak, stb. szovjet filmújdonságok. Vetítésre kerülnek ezenkívül tudományos keskeny filmek, valamint diapozitívek. A dolgozók érdeklődését a szovjetkönyv és sajtó iránt mi sem bizonyítja jobban, minthogy csupán a kassai kerületben több százezer korona értékben vásároltak eredeti szovjetkönyvet. A Szovjetkönyv és sajtó hete fokozottabb mértékben járul hozzá a szovjetkönyvnek a dolgozók soraiban való terjesztéséhez. Dolgozóink tudják, hogy felbecsülhetetlen barát és hatalmas fegyver a békéért vívott harcban, — a szovjetkönyv. Mészáros Gyula A CSEMADOK HÍREI A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete eljutott oda, hogy tömegszervezeti jelleget öltsön. A CSEMADOK-nak ezt a tömegszervezeti jellpgét a most lezajlott járási konferenciák igazloják. A besztercébányai kerületben október 28-án tartották meg ezeket a konferenciákat, amelyek nagy csapást jelentettek a suttogó propagandára. Ez a suttogó propaganda ugyanis azt állította, hogy a köztársaságban elő magyarságnak csak papíron van meg a joga, amire ezek a munkaértekezletek alaposan rácáfoltak. A rimaszombati járási konferencián a küldöttek felvilágosítást kaptak arról, hogy miért szakadt a világ két táborra és miben rejlik a mi táborunknak, a béketábornak hatalmas ereje. A~ munkaértekezlet rátímtatott arra, hogy amíg a nyugati imperialisták új háború kirobbantására törekszenek, addig a Szovjetúnió és a népi demokráciák országai a béke megvédésén fáradoznak. Megvitatásra került Sztálin elvtársnak nyilatkozata, amit a moszkvai Pravda munkatársainak adott az atombombáról. Eve szervezeti kérdések is szerepeltek az értekezlet munkaprogrammján, így legföképen a taglétszám emelésének kérdése, hogy a CSEMADOK valóban tömegszervezetté váljon. A munkaértekezleten a delegátusok és az elnökség tagjai kötelezettséget vállqltak arra, hogy a rimaszombati járásban a tagok létszámát 750-röl 2000-re növelik. Minden^ lehetőségeink meg van arra, hogy az eddig részben elmaradt járásból mintajárást csinálhassunk. E'ihez azonban az is szükséges, hogy a mintaközségeknek jelölt Pádár, Osgyán és Mezőtelkes is hozzálássanak a szocialista kultúra fokozottabb terjesztéséhez. A munkakonferencián rámutattunk arra is, hogy a tulipános ládákból elő kell keríteni a régi népviseleteket, amelyekben nagyapáink és nagyanyáink jártak. Ha ilyen viseletben lép majd fel a kultúrbrigád, dolgozóink látni fogják, hogy öltözékeinkkel is dokumentálni akarjuk kultúránk népi jellegét. Szabadi István, Rimaszombat. Bodrogszerdahelyen október végén zajlott le a CSEMADOK helyicsoportjának közgyűlése ünnepi keretek közt. Gyáky Mária, a helyicsoport elnöke nyitotta meg a közgyűlést, amelynek fényét a kultúrcsoport szereplése emelte. Közel 600 ember vett részt az ünnepélyen, akik meggyőződhettek arról, hogy a bodrogszerdahelyi CSEMADOK-csoport jó úton halad. Szervezetünk kivette részét valamennyi munkából, mint az állami birtok rizsaratásából, valamint az EFSz őszi munkáiinak elvégzéséből is. Az ünnepélyen résztvett Verner elvtárs ismertette a sajtó nagy jelentőségét s arra biztatta, hogy a bodrogszerdahelyi csoport példás munkájával mutasson utat Keletszlovákia magyar dolgozóinak. Minden CSEMADOK-tag kötelességének tartja, hogý segítsen az EFSz-nek azért, hogy békénk még erősebbé váljon. Tudatában vagyunk annak, hogy minden magyar dolgozó helye a CSEMADOK-ban van. Igy válunk majd a szocialista fejlődés erős oszlopaivá. Az a szabadság, amiről Petőfi százegynéhány évvel ezelőtt álmodott, ma megvalósult és beteljesedett. Ezt a szabadságot meg kell védenünk, mert ez az életünk és óhajtott békénk. Kuesik Pál, Bodrogszerdahely. kijelentjük: »Minek annyit rágódni a múlton*. Egri Viktor kritikájának erre vonatkozó részéhez mint tanító, mint az új szocialista nemzedék nevelője fűzöm hozzá megjegyzéseimet. Mi, a mai'iskolák pedagógusai, abban a szemcsés helyzetben vagyunk, hogy munkásosztályunk legmesszebbmenő támogatásával olyan nemzedéket nevelünk, amely már a szocialista társadalom gondtalan életét fogja élni. Iskoláinkban feltárjuk fiatalságunk előtt a reá váró szép élet széles távlatát, reálisan gondolkodó józan polgárokat igyekszünk nevelni belőlük, akik a reájuk váró feladatokat tökéletesen meg fogják oldani és akik az életszínvonal állandó emelkedését a munkához való pozitív viszony következtében magától értetődőnek tartják. Fiatalságunk tudatában van annak, hogy a jövő változtathatatlanul neküflk, dolgozóknak van kezünkben. Érdekes viszont megfigyelni, milyen csodálkozó érdeklődéssel fogadják diákjaink, 10—12 éves vagy még idősebb pionírjaink is a mult, a kapitalista kizsákmányolás, a munkanélküliség a nyomor \és éhség jellemezte mult elemzését az iskolában, az egyes tanítási órákon. Nem egyszer csodálkozással tágranyílt gyermekszemek sokaságával találja magát szemben a tanító, aki a kapitalista idők nyomorúságos világába viszi vissza a gyermeki képzeletet. Sokszor szinte úgy tetszik, hogy a szemek tükrében a csodálkozás kétkedéssel párosul. A ma szerencsés gyermekei nem ismernek munkanélküli családfőt, megélhetési gondokat, nyomort, éhezést, csendőrszuronyt, válságot. Mindez ismeretlen fogalom a mai gyermek előtt. Gyermekeink boldogan veszik tudomásul a mai élet széoségeit, szabadságát, tudják hogy a jövő még szebbé, még szabadabbá teszi életüket, de nem ismerik eléggé a multat, nem is tudják talán elképzelni, hogy az élet annyira gonosz, borús és nehéz is lehet, mint a kapitalista kizsákmányolás idején voTL Mi iskoláinkban Igyekszünk híven ábrázolni tanítványainknak ezt a multat, a munkásosztály elnyomásának, de egyúttal hősies harcainak múltját, mert tudatában vagyunk annak, hogy »csak a mult helyes felismerés^ és helyes értékelése vezethet minket a ma legteljesebb megértéséhez.* De tudjuk azt is, hogy ebben az Igyekezetünkben a fejlődő szocialista magyar irodalom is nagy segítségünkre lehet, még pedig úgy, hogy íróink is foglalkozni fognak a múlttal, a mult jogtalanságaival, küzdelmeink és győzelmes harcainak ábrázolásával. Igaza van tehát Egri Viktornak és téved P. Szűcs Béla, amikor kijelenti, »minek annyit rágódni a multon«. Igenis, foglalkozzunk a múlttal, mert ez is megsegít minket, hogy akadálytalanul elérjük a jövő kitűzött céljait A mult alapos mégismerése valóban rádöbbenti a ma értékes valóságaira a legelmaradottabb álomszuszékokat is TÓTH TIBOR tanító, Ipolyság Somlay Artiir, a Magyar Népköztársaság Kossuth-díjas kiváló művésze meghalt A magyar kultúrát, a magyar népet rendkívül súlyos veszteség érte: szombaton hajnalban 68 éves korában váratlanul elhunyt Somlay Artúr, a Magyar Népköztársaság Kossuth-díjjal kétszeresen kitüntetett kiváló művésze, a Nemzeti Színház örökös tagja. Tagja volt az Országos Békel»nácsnak, elnöke a Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetségnek, tanára a Színművészeti és Filmművészeti Főiskolának. • Somlay Artúr 1883-ban született Budapesten. A Vígszínház színésziskoláját végezte. Néhány évig vidéki színházaknál játszott, majd 1908-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött. Kivételes tehetsége az Antonius és Cleopatra Antoniusában tűnt fel. Következő nagy sikere Móricz Zsigmond első színművének bemutatójához, a Sári bíróhoz fűződött. A fehérterror idején megvált a Nemzeti Színháztól és néhány évig külföldön, Bécsben és Berlinben szerepeli Hazatérte után különböző magánszínházakban játszott. A Horthy-korszak sekélyes színházi műsorában is rendkívül igényesen dolgozta ki minden szerepét: alakításaiban mindig társadalomkritikát is adott. A Horthy-korszak színigazgatóival szemben szenvedélyesen küzdött a klasszikusok haladó darabjainak előadásáért. Hatalmas egyénisége valósággal megújhodott, a felszabadulás után. Most már a Nemzeti Színház tagja, sőt örökös tagja, majd a Magyar "Népköztársaság kiváló művésze lett. A dolgozó magyar nép megbecsülte kiváló művészét: két ízben, 1948-ban és I95I-ben tüntették ki Kossuth-díjjal. Utolsó éveinek legjelentősebb alakításai az Uri muri ezredese, Noszty Pál, Petur bán. E sajátos magyar alakok mellett orosz és szovjet színművekben is remekelt. Ilyen kimagasló alakítása Gorkij Jegor Bulicsovjának címszerepe, a Kerenina Anna tábornoka, az Idegen árnyék Trubnyikov professzora volt. Filmszerepei közül kiemelkedett a Különös házasság. Fischer érseke, a Ludas Matyi professzora. Sokat szerepelt a rádióban, a Színművészeti Főiskolán pedig szeretettel nevelte az ifjú művésznemzedéket. Nemcsak a művészi munkában volt Somlay Artúr fáradhatatlan. Mindenerejének latbavetésével vett részt a szocializmus építésében, a béke megvédésért folyó harcban. A Béketanács tagjaként számos gyűlésen, tanácskozáson szólalt fel az emberi haladás, a béke nagy ügye mellett. Újból munkába állt a feledi magyar középiskola kultúrbrigádja Két hónapja csak, hogy megkezdődött az iskolai év, de ez a rövid idő is elég volt a feledi magyar középiskolának ahhoz, hogy kultúrbnigádját teljesen új műsorral ismét útnak indítsa. Első állomásuk Serke volt, ahol nagy sikerrel léptek a közönség elé. A falu népe gyors ütemben végezte az őszi mezőgazdasági munkákat és a dolgozóknak igázd örömünnepeit jelentett régi kedves ismerőseiknek vendégszereplése. A kultúrház zsúfolásig megtelt termében Vadkerty Katalin tanító elvtátfsnö megnyitó beszédében hangsúlyozta a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónapnak nagy poütikai és kultúrális jelentőségét. A kultúrbrigádról nyert első benyomásunk az volt, hogy nemcsaSt a tanulók előadókészsége fejlődött azóta, hogy utoljára felléptek, hanem a műsor összeállításában, az öltözékekben iű nagy haladást tapasztaltunk. Elmaradtak a Gyöngyösbokrétára emlékeztető hamis népviseletek, a dolgozó néptől merőben idegen, mesterkélt táncformák, de elmaradtak a pusztán nevettetést célzó, bohózat! jelenetek is. A műsor tartalmilag mélyült és öntudatosabbá lett. Az est rendezői és szereplői átérezték, hogy a telt ház és a fergeteges taps nem minden. A népi demokráciák iskolái kul túrbrigádjainak arra kell törekedniük, hogy , minden fellépésükkel neveljenek, meggyőzzenek és a közvéleményt helyesen formálják. Ezt szolgálták a kultúrbrigád szatirikus darabjai, amelyek a régi rendszer átkos emlékeit és még ma is megnyilvánuló káros osökevényedt pellengérezték ki kérlelhetetlen szigorúsággal, de egyúttal kacagtató és ostorozó iróniával. T. L. Vitaest a HUKO-n Pénteken nagy meglepetés érte a HUKO-n dolgozó munkásokat. Falragasz hirdette, hogy szombaton este 8 órakor vita lesz a »Távol Moszkvától* című regényről. — Mégis csak más ez, mint valamikor volt,.— mondották a munkások szombaton délelőtt. — Bizony más, — mondja egy Idősebb bácsi. — Mikor én fiatal voltam, nem történt olyasmi, hogy filmezték volna a munkásokat. Volt egy pallérunk, akit jól megfizettek Moziban voltunk Nagymagyaron Nagyon érdekes tárgyú, tanulságos filmet mutattak be Nagymagyaron éspedig a ^Polezsajev profeszszor« című szovjet filmet, amelynek története az orosz forradalom hőskorában játszódik le. Láttuk a filmen az éhező, nélkülöző pétervárí lakosokat. Láttuk az éhséget kihasználó, feketéző spekulánsokat és az eltenük vívott kemény harcot, a vörös matrózoknak előadást tartó Polezsajev professzort. A menseviki nyomdászok és újságírók megkísérelték megsemmisíteni a bolsevikiek pártjára álló professzor legújabb müvét, de a párt, mint mindig, úgy ez esetben is résen volt, leleplezte az árulók titkos ülését, megmentette a kéziratot és a nagyjelentőségű tudományos mű megjelenhetett nyomtatásban. A szovjet film másik része megmutatta a Pétervár ellen von.uló németek megállítására összevont csapatokat, melyeknek Polezsajev professzor buzdító beszédet mondott. Mint tudjuk, a Vörös Hadisereg nagy lelkesedéssel vonult a frontra és súlyos csapást mért a betolakodó német hadseregre Pszkovnál és Narvánál. Mindez nagyon szép és tanulságos volt, azonban a közönségnek egyrész

e nem viselkedett az előadáshoz méltóan. Hangosan beszélt, a székeket csapkodta és csikorgatta* Akadt olyan néző is, aki az előadás alatt ügyet sem vetve szomszédjaira hangosan dobogott a lábával. Nem tudom, ki lehetett az illető, de azt elmondhatom, hogy ilyen viselkedés, sel nem bizonyította be, hogy a dolgozók közé tartozik és köze van a kultúrához. Az ilyen ember maradjon inkább otthon s maradjanak otthon mindazok is, akik nem úgy viselkednek, mintha felnőtt emberek volnának és ki- és bejárkálásukkal csak zavarják mindazokat, akik szórakozva, tanulni akarnak egy ilyen filmelőadásbói. Meg kellene gondolniok, hogy ne rontsák a mások szórakozását és az ilyen fegyelmezetlen viselkedésükkel ne riasszák el azokat, akik szívesen járnak a moziba, hogy az olyan filmekből, mint amUyen a »Polezsajev professzor*, okuljanak és művelődjenek. Holczer László, Komárom. és aki aztán hajtotta a szegény munkást, amíg csak össze nem esett. Az igazgatók teleszedték a zsebüket, s külföldre mentek dorbézolni. A mun. kahelyre csák nagyritkán jártak ki megnézni, hogyan épül a gyár, vagy mit építettek és aki nem hajlongott előttük, azt elbocsátották és mehetett vissza a munkanélküliségbe. Félhatkor megérkezett az autó, amely a filmezéshez való reflektorokat és gépeket hozta. Hat órakor már gyülekezni kezdtek a munkások az ebédlőben és feszülten várták a fejleményeket. Pontosan nyolc órakor kigyulladtak aztán a reflektorok és az egyik elvtárs, aki a filmesekkel jött, bevezető beszédet mondott. A dolgozók feszülten figyelték min. den szavát. Az elvtárs arról beszélt, hogy milyen szép a »Távol Moszkvátok cánü könyv története és hogy milyen sok akadályon kellett átmennie a szovjet népnek, ott Szibériában is, hogy felépíthesse a háború számára olyan fontos olajvezetéket. Aztán fölkérte a munkásokat, hogy szóljanak ök is hozzá s vitassák meg a regény tartalmát. Hiszen ez a célja a mai estének. j Az estnek legkedvesebb pillanata az volt, amikor egy elég öreg nénike elmondotta, hogy milyen jó a sorsa most, úgy érzi magát, mintha újjászületett volna s milyen nagy örömmel dolgozik itt a HUKO-n, a béke városának építésén, amihez hasonló csak a Szovjetunióban és a népidemokráciák országaiban található. Az SzKP helyi üzemi szervezetének elnöke záróbeszéde után a HUKO dolgozói jó érzéssel, szellemben felfrissülve, mosolygó arccal hagyták el a tartalmas vitaest színhelyét. Csapucha Lajos, HUKOSTAV buzinkai barakktábor.