Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-10 / 264. szám, szombat

i 1951 november 10 II J SZU ­A csallóközaranyosi igazgatósághoz tartozó állami birtokok az őszi munkák befejezése előtt állnak Amikor a bálványi állami birtok dolgozói átvették a vándorzászlót az aratási munkálatokban elért kiváló eredményeikért, megfogadták, hogy aj őszi munkák során is megtartják a győztesek zászlaját. Alig hangzott el ez a fogadalom és máris megindul­tak a birtok egyes gazdaságaiban az őszi munkák. A dolgozók normák sze­rint végezték feladatukat Rövidesen bebizonyult, hogy a szocialista mun­kamódszer milyen óriási előnyökkel hír az elavult munkamódszerekkel szemben. Amig az órabéres munkánál egy kocsis csak 50—60 mázsa trágyái hordott ki és ezért 103 Kčs-t kapott, most a normák bevezetése óta 150— 200 mázsa trágyát is kivisz egy­egy fogatos és ezért a munkájá­vál 200—250 koronát is megkeres. Később megindult a répaszedés is, amibe a családtagok is szép számban bekapqsolódtak A nagykeszi gazda­ság aratómunkásai egyszerűen felosztották egymásközt a répaföldet ég hozzátartozóik segítségével egy­kettőre megbirkóztak a gazdag répa­termés betakarításával. Voltak ugyan­is olyan táblák, amelyeken 425 mázsa is megtermett hektáron­ként. A leggyengébb helyeken í» megtermett a 300 mázsa. Hogyan érte el a nagykeszi gazda­ság ezt az eredményt? Elsősorban is a rendes vetésforgó alkalmazásával és a szovjet agrobiológia tapasztala­tainak felhasználásával, háromszori szántással (a téli szántás 40 cm mély volt). Istállótrágyát hektáronként 300 mázsát alkalmaztak. Ezenkívül termé­szetesen még műtrágyát is adtak a földnek. A vetést március* második felében végezték el. Az ápolási munkák, hála a nagy­keszi dolgozóknak, rendes időben és rendes sorrendben elvégződtek. Azonban a többi gazdaságok sem maradtak le a nagykeszi gazdaság mögött. A csallóközaranyosi gazda­ság dolgozói épp oly jó eredményeket értek el, mint*a nagykesziek. A répa Aranyoson is hektáronként legkeve­sebb 300 mázsát fizetett. A répasze­désben különösen kitűnt Csóka Ferenc, aki feleségévet együtt 11 nap alatt 2.5 hektár cukorrépát szedett fel. De a többi munkások is dicséretet ér­demelnek, mert csakis mindannyiuk munkájának köszönhető, hogy az aranyosi gazdaság az elsők között végezte el az őszi munkákat Dicséretet érdemelnek az aranyosi dolgozók hozzátartozói is, akik a ker­tészetet többször kisegítették brigád­munkával. Ugyancsak kitettek magu­kért a műhely dolgozói és az igazga­tóság hivatalnokai is, akik takarmány­répa szedésében segédkeztek Öröm volt nézni, amikor vasárnap reggel az összes munkások, hivatalnokok és műhelyi munkások ellepték a répa­táblát. A csoportok között verseny fejlődött ki és tréfás megjegyzésekkel buzdították nagyobb munkára az el­maradozókat. , Hiba volna, ha nem emlékeznénk meg a kis Bökpusztáról, ahol munkaerőhiány van és ennek ellenére a kislétszámü dolgozók olyan hősiesen dolgoznak, hogy nagy az eshetőség arra, hogy megnyerjék a vándorzászlót. A králkai gazdaság is a legjobbak közé tartozik. A dolgozók a répát el is szállították már és'a vetésből is alig van hátra egy-két forduló. Král­kán az egyetlen hiba az, hogy a dol­gozók nem nagyon sok időt szentel­nek az újságolvasásnak, szóval a po­litikai fejlődésnek. A bálványi dolgozók ígéretükhöz híven mindent megtesznek azért, hogy a vándorzászló állandóan az ő tulaj­donukban maradjon. A répaszedéssel megkéstek ugyan egy kicsit, mert a munkásnők zöme a dohányszáritöban dolgozott. Sőt mi több, a többi gazda­ságoknak is segítséget nyújtottak a dohányszárításban. Külön dicséretet érdemel Molnár Irén komáromi munkásnő, aki 26 nap alatt 15 mAzsa dohányt simított le. Nagy Júlia és Vajka Anng. teljesítménye is nagyon szép. Ok 8 óra alatt 240 zsinórt fűztek tele dohánnyal. A vetés meggyorsítása a műhely öntudatos dolgozóinak „ köszönhető, akik olyan agregátot készítettek, amely­lyel naponta 20—27 hektárt be tud­tak vetni. A csergői gazdaság munkásai az­zal tűntek ki, hogy a szocialista mun­kaversenyt ők' tették elsőnek magu­kévá és az alkalmazottak 95 százalé­ka kötelezettségeket vállalt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójának tiszteletére. A feketeháti gazdaság esetében meg kell jegyeznünk azt, hogy náluk a vetés és általában az őszi munkák gyors elvégzése a politikai munka megjavításának köszönhető. A dolgozók hetenként megtárgyalják eredményeiket és igyekeznek közös erőtiel eltávolítani a hiánuosságokat. amelyek a heti munkaterv teljesítésénél felmerül­lek. Természetesen azonban a politikai munka terén még mindig van mit tenni. A párttagoknak és tagjelöltek­nek mindent meg kell tenniök, hogy a múlt mulasztásait behozzák. Nagv segítséget nyújtottak a ko­máromi nemzeti vállalat dolgozói a répa elszállításában azzal, hogy az egvik vasárnap 20 vagón réoát szál­lítottak ki az állomásra. Példát ve­hetnének ezektől a dolgozókról a kocsi- és traktorvezetők, akik ugyan tudják, hogy milyen fontos a cukor, de a segítséget csak ígérgetni tud­ták. A fent felsorölt eredmények annak köszönhetők, hogy a birtok dolgozói magukévá tették a Párt és Gottwald elvtárs szavait, mely szerint af állami birtokoknak a szocialista mezőgazdaság mintaképei­nek kell lenniök. Természetesen a po­litikai felvilágosító munka is nagy szerepet játszott a sikerek elérésében. A munkásság politikai és sžakmai tudásának emelésére üzemi iskola van szervezve, amelyen minden egyes dolgozó részt vesz. Amint már említettem a dolgozók többsége munkakötelezettséget vállalt a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 34. évfordulójának tiszteletére. Ez arról tanúskodik, hogy a birtok dolgozói tisztában vannak azzal, hogy mit jelent a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemcsak a szovjetnép, de az egész világ dolgozói számára. (németh) A búcsi szövetkezet tag'ai Ígérjük: Ugy dolgozunk, hogy méltók legyünk, hogy szövetkezetünket Gottwald elvtársról nevezhessük el Október 26-án a bú esi szövetke­zeti tagok ünnepi taggyűlésre jöt­tek össze. Ez alkalommal vette át ugyanis a párkányi katonai alaku­lat az EFSz felett a védnökséget. Néphadseregünk tagjai ezzel bebi­zonyították, hogy amellett, hogy haditudományuk kimélyítésével, tel­jes felkészültséggel őrködnek a dol­gozók felett, hogy építhessék a szo­cializmust, még az épitőmunkába is bekapcsolódnak. Az ünnepség tiszteletére az isko­la helyiségét gyönyörűen feldíszítet­tük. Zsúfolásig megtelt a terem és mikor katonáink megérkeztek, lel­kes éljenzéssel fogadtuk őket. Val­kán elnök elvtárs megnyitotta az ünnepi gyűlést, majd egy hadnagy elvtárs mondott beszédet. Űjra biz­tosította a szövetkezeti tagokat ar­ról, hogy nyugodtan építhetik szö­vetkezetüket, mert a néphadsereg őrködik a békés építőmunka felett. A hadnagy elvtárs továbbá felhívta a szövetkezeti tagok figyelmét ar­ra, hogj a párkányi alakulat ir'ir­mikor kész a szövetkezetet kisegí­teni. Ezután a szövetkezet elnöke ha­tározati javaslatot terjesztett el 3, amely szerint a jövőben a búcsi EFSz felveszi a „Klement Gottwald Egységes Földműves Szövetkezet" elnevezést. A tagság viharos taps­sal és éljenzéssel fogadta ezt a ja­vaslatot és elhatározta, hogy Gott­wald elvtársat erről táviratilag ér­tesítik és ugyancsak táviratilag ké­rik ez új elnevezés használatának engedélyezését. A távirat szövegé­ben a szövetkezeti tagok arról biz­tosítják Gottwald elvtársat, hogy úgy fognak dolgozni, hogy nevéhez méltó legyen szövetkezetük. SOÓKY LAJOS, Búcs Azipolyviski szövetkezeti tagok fokozott munkával ünnepelték meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34-ik évfordulóját \ A kírályrévi EFSz az őszi munkákban az első helyre került a galántai járásban A. királyrévi EFSz tagjai minden erejüket latbavetették az őszi mun­kák gyors elvégzésére. Elfogadták a szigeti és a nádszegi EFSz-ek ver­seinykihívását is. Ez a körülmény niég gyorsabb munkára buzdította a tagokat. Igy aztán október 24-én az összes őszi munkákat sikerült be­fejezniük. A királyrévi szövetkezeti tagok elért eredményeikért megnyerték a galántai járás vándorzászlaját. A zászló átadása az EFSz irodáján történt ünnepélyes keretek között. A szövetkezeti tagok arcán büszke­ség sugárzott, amikor Boskó elvtárs, járási kiküldött, átadta a szövetke­zet elnökének a vándorzászlót. A vándorzászló elnyerése nem kis mértékben a helyi traktoros­brigádnak is köszönhető, melynek tagjai kiváló munkát végeztek. Évi tervüket már eddig 106 százalékra teljesítették. Ha a tarktorálJomás tagjai és a szövetkezeti tagok a jö­vőben is olyan szorosan együtt fog­nak működni mint eddig, akkor meg van a remény arra, hogy a vá dorzászló továbbra is a királyré­vi EFSz tulajdonában marad. SZOMOLAI szövetkezeti elnök, Királyrév. A szentmiklósi állami birtokon bevezették a villanyt A szentmiklósi állami birtokon a következő őszi munkákat végeztük el: 255 hektár középszántást, 168 hektár mélyszántást és betakarítot­tunk 86 hektár cukorrépát. A répa­fejeket a földekről is behordjuk, mert ez kiváló eledel a juhoknak. Vetéseink már mind kikeltek. A birtok dolgozói örömmel nézik mun­kájuk eredményét. Meg aztán más öröm is uralkodik most a birtokon. Az öreg major lakói brigádot szervezlek és teljes ütemben ás­ták a vízvezetékhez szükséges csa­tornákat. Az eredmény az lett, hogy most már az öreg majoriaknak is van vizvezetékiik. De megváltozott a helyzet az új majorban is. Az új majoriak meg annak örülnek, hogy most már ők is villanyt kapnak. Dobi Mihály és Fél Károly nem is tudnak másról beszélni, csak arról, hogy most már a birkanyírásnál nem kell kínlódni, mert villanygéppel ugyanolyan idő alatt 5 birkát is meg lehet nyírni, míg kézi munkával kínos-keserve­sen esetleg egyet. Misák József ker­tész is örül, mert most már a do­hányrakást villanyvilágítás mellett végezhetik. Könnyen megismerheti, hogy melyik milyen levél, hogy me­lyik levelet milyen osztályba lehet besorolni. A műhelyekben is tdjes ütemben folynak a renoválások. Hansleitner József bognármester az­zal dicsekszik, hogy műhelye olyan elsőrendű villanygyalugépet kapott, amilyen nincs több a környéken. A villanyáram bevezetésével, va­lamint a vízvezetékhálózatának ki­egészítésével lényegesen megköny­nyebbül a szentmiklósi állami bir­tok dolgozóinak az élete. A dolgozók hálásak ezért a fordulatért. Kötele­zettségvállalásokkal akarják hálá­jukat leróni munkásosztályunk és kormányunk iránt. Molnár András sofför a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójáig elszál­lította az egész kelkáposztát. De a többi dolgozók sem maradtak hátra a kötelezettségvállalásokban, ök így fizetik vissza népi demokratikus rendszerünknek azt a sok jót, amit tőle kaptak és így harcolnak a bé­kéért. SüTTI JÖZSEF, Perbete. Megszilárdult a munkafegyelem — meg'avult a munka a turenyi állami birtokon Egy időben a turenyi állami bir­tokon nagyon meglazult a munkafe­gyelem. Mintha ismeretlen erők fel­használták volna minden lehető mó­dot arra, hogy gátolják az építést. Feltűnt ez a birtok politikai vezető­jének is. Ezért szívós harcot indí­tottak a munkafegyelem megbontó! ellen. Esténként egyéni beszélgeté­seket folytattak a birtok dolgozói­val és ROH, valamint pártgyülése­ket tartottak. Igy aztán kiderült, hogy a kedvtel enséget azok okozták, akik azelőtt érdemtelenül a birtok élére kerültek. Olyan híreket ter­jesztettek, hogy a kommenció meg­illeti a munkást és hogy a kom­menció az egyedüli helyes jutalma­zási módszer. Most azonban sikerült a birtok vezetőségének a dolgozók hangula­tát megváltoztatni. Az állandó meg­győző tevékenységnek az lett az eredménye, hogy a munkások szo­cialista munkakötelezettségeket vál­laltak munkateljesítményük feleme­lésére. A traktorosok új normák szerint fognak dolgozni. A fogatke­zelők is megszilárdították a munka­fegyelmet. Elvfilalták, hogy a hát­ralévő vetést 18 óra alatt befejezik. Figyelembévé ve a földterületet, amelyet még be kellett vetni és amely bizony nagyon dimbes-dom­bos, ez nagyon szép teljesítmény. A kötelezettségvállalásban nem ma­radtak le az állattenyésztési dolgo­zók sem. A birtok gazdaságain min­denütt belátták a dolgozók, hogy a laza munkafegyelem nemcsak hogy a köznek árt, hanem elsősorban az ő kárukra van. Marsalek József, Tureny. Az ipolyviski IV. tipusú EFSz a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 34. évfordulója alkalmából kö­telezettséget vállalt. A szövetkezeti tagok jól tudják, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom új korszakot jelent az^ emberiség tör­ténetében, hogy az tette lehetővé a világ egvhatodán a proletárdikta­túra megvalósítását, a munkások és a földművesek hatalmát, amely egy­szersmindenkorra eltávolította az embernek ember által való kizsák­mányolását. Az ipolyviski szövetke­zeti tagok e nagy esemény 34. évfor­dulóját fokozott munkával ünnepel­ték meg. Ez alkalommal a követke­ző kötelezettséget vállalták. 1. Mi, az ipolyviski IV. tipusú EFSz tagjai megfogadjuk, hogy a szovjet kolhoztagok példáját fogjuk követni, hogy a szovjet kolhoztagok példája szerint építjük szövetkeze­tünket és megnyerjük a még egyé­nileg gazdálkodó kis- és középföld­müveseket a szövetkezeti gondolat­nak. 2. Kötelezettséget vállalunk továb­bá, hogy az év végéig befejezzük a szövetkezeti istálló építését, amely­ben rriég az idén elhelyezünk 100 szarvasmarhát. Ugyancsak befejez­zük a 200 sertés befogadására al­kalmas sertés ól építlését is, hogy a sertéseket még az idén elt udjult helyezni közös fedél alatt. 3. A szövetkezet vezetősége a té­li hónapok alatt előadásokat rendez a szövetkezeti tagok és azon kis. és középföldmüvesek számára, akik eddig még nem értették meg a kö­zös gazdálkodás jelentőségét. Ezek­ben az előadásokban a Szovjet me­zőgazdaság tapasztalataiból fognak kiindulni. E kötelezettségvállalásokkal meg­akarjuk gyorsítani a szocializmus falun való kiépítését és így akarunk hozzájárulni a világbéke táborának megerősítéséhez. Az ipolyviski EFSz tagjai. „Szegény beteg kulákok • • • <6 Nemrég betértem a.z egyik somorjai i vendéglőbe egy sörre. Éppen dél volt, mikor két jól öltözött kövér eriiber is letelepedett az egyik asztalhoz. Az egyik gulyáit rendelt, a másik pedig egy félkilóra való szalámit fa­latozott. Mindjárt gondoltam, hogy valami kulák félékhez van szerencsém. A két ember beszélgetni kezdett. Az egyik, kinek nevét nem sikerült meg­tudnom,, azt kérdezte a másiktól, hogy mi vem a földjeivel. A felelet az volt, hogy »odaadtam nekik*. És mindjárt felvetődött a másik kérdése : t — Hát te f — Hát bizony én is öreg ember vagyok már, nem bírom egyedül megművelni a földjeimet. Először azonban nem akarták elfogadni, azt mondták, hogy vesződjek a földje­immel magam. Mindjárt tudtam, hogy a két kulák úr a szövetkezetről beszél, jobbam mondva arról, hogy a szövetkezetnek akarták átadni a földjeiket. És hogy sikerült is a tervük, arról tanúskodik, hogy zsebüket tapogatva jót nevet­tek, mert az frás már a zsebükben van, hogy az EFSz műveli már föld­jüket, ők meg nyugodtam élhetnek. Szegény kulákok! Mindketten bete­gek. A munka nem telik nekik. Hogy­isne, hisz azelőtt sem dolgoztak­Szolgák meg béresek robotoltak rá­juk. Nehezen ment, de d végén az egyik kulák nevét mégis sikerült megtud­nom. Flőrik Lajosról van szó, a püspöki kulákról, aki földjei haszná­ból nem tudott megélni, úgyhogy még a püspöki < volt Krizsik-vendéglőbe csaposnak is beállt. Igy aztán dupla haszon vándorolt a kulák úr zsebébe. Csakhogy nem tartott soká a gondta. lan élet. A püspöki EFSz átvette a Krizsik-vendéglőt és berendezte saját céljaira. A csapos pedig természete­sen lecsúszott. De nem azért kulák a kulák, hogy ne tudjon valami oko­sat kispekulálni. Ha nem sörcsapos, akkor tejes lesz belőle. Flőrik úr is tehát á helyi tejgyiijtöbe helyezte el feleségét. De nézzük csak meg a kulák úr többi metterkedéseit. A falatozás mel­lett arról beszél társának, hogy mOst valamilyen hivatalba szeretne beke­rülni. De nem nagy hivatalba. Hisz sajátmaga beszélte a vendéglőben, hogy sógora a földműves raktárszö­vetkezetben vállalt valamilyen felelős­ségteljes állást és ha jönnek az ame­rikaiak, őt egészen biztos felakaszt­ják. Flőrik úr bizony nem akar akasz­tófára kerülni. 0 inkább csak holmi tejüzem vezetőségét vállalná, mert azért az amerikaiak sem szólhatják meg, no meg az nem jár nagy fele­lőséggel. Sőt mi több, ha van egy kis protekció, még tátrai üdülésben is ré­szesülhet a jó tejüzemvezető. Igen. A kuláknak nem Ízlik földjei­vel dolgozni, ö »várja az amerikaia­kat, hogy aztán megint embereket zsákmányolhasson ki. De amellett nem széguenlene a dolgozók jóvoltá­ból tátrai üdülésben résztvenni. Ez tetszene a kuláknak. Csakhogy tervei dugába dőlnek A dolgozók nem en­gedik meg. hogy ilyen szipolyozok uralkodjanak még ma is. Es amiről 6 álmodozik, hogy majd »az amerikai­ok jönnekarról egyszersmindenkor­ra letehet. Ajánlatos is, hogy ne iz­gassa fantáziáját az ilyenekkel, mert az megárt neki, hisz beteg ember ő... KARASZ ZOLTÁN, Nagypaka.

Next

/
Thumbnails
Contents