Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-10 / 264. szám, szombat

UJSZÖ 1951 november 10 A Szlovákiai Tervhivatal jelentése az 1951 III. negyedév tervének teljesítéséről Az elmúlt negyedév a gottwaldi öt­éves terv sok gazdasági ágazatában dőniö fordulatot jelent. Dolgozó né­pünk az elért eredményekkel még job­ban hozzájárult a szocializmus felépí­téséhez Köztársaságunkban és a bé­ketábor harcához a világbéke megőr­zéséért és megszilárdításáért. Az el­ért eredmények azonban nem felelnek meg sem lehetőségeinknek, sem szük­ségleteinknek. Több helyen komoly hiányosságok jelentkeztek, melyek fő­képen szervezési jellegűek és amelyek a terv elégtelen teljesítésében tükrö­ződnek vissza. v Az iparban igen komoly jelentősé­gű az a tény, hogy a nehézipar döntő fontosságú ágazatai visszamaradtak. A mezőgazdaságban az aratási és cséplési munkálatokban voltak gyen­ge pontok és ezeknek hatása az őszi munkálatok folyamán is megmutatko­zott, valamint az elégtelen felvásár­lásban is. Az építkezésben nem hasz­nálták ki a kedvező hónapokat a terv teljesítésének javítására, a teljes ké­sedelem még inkább megnagyobbo­dott, különösen a nagyfontosságú építkezéseknél. Tehát a hamadik ne­gyedév eredményei egészben véve nem kielégítők, és ezért a tömegeket fokozott aktivitásra kell ösztönözni, hogv a tervezett feladatok teljesítésé­ben mutatkozó hiányokat kiküszöböl­hessük. Pártunk és kormányunk foglalko­zott a tervteljesités hiányaival s több határozatot hozott, melyeknek célja a megállapított hiányosságok kiküszö­bölése. Ezek az intézkedések részben már meg is valósultak s kedvező ha­tásuk már meg is mutatkozott. Min­den dolgozó aktiv részvétele a Párt és a kormány határozatainak teljesí­tésében előfeltétele és biztosítéka ez­idei törekvéseink eredményes befeje­zésének és az ötéves terv negyedik évéhez szükséges előkészületek sike­res megkezdésének. Az utóbbi időben több ipari ágazat­ban a növekvő tervlemaradás táptala­ja egyefteken kívül a tervteljesítés il­letve nemteljesítés következményeinelt semmibevevése, továbbá az, hogy nem törődnek enne,k okaival és ellankad a kiküszöbölésükre irányuló harc. Ipa­runk rohamos növekedéséből eredő szakadatlanul növekvő feladataink megkövetelik az új munkamódszerek bevezetését, a terv pontos betartását és esetleges newteljesítése minden okának azonnali felderítését és a kér­lelhetetlen harcot ez okok kiküszöbö­lésére már a kezdet kezdetén. • A terv nemteljesítésének nincsenek objektív akadályai. Teljesítése a mun­kások, mesterek és technikusok kezé­ben van Mindennapi igyekezettel és áldozatkészséggel elérjük, hogy az eddigi hiányokat kiküszöböljük és a tervet sikeresen teljesítjük. A terv teljesítés eredményeit az 1951-ik év harmadik negyedében az egyes ágazatokban a következő ada­tok mutatják. loari termelés A szlovákiai ipar harmadik negyed­évi termelési terv kitűzött feladatait 96 1 százalékra teljesítette, ebből a nehéziparét csak 90.5 százalékra, a könnyűiparét 102%-ra és az élelmezé­si iparét 95 százalékra Az év elejétől kezdve a tervet egészben véve 99 8 százalékra teljesí­tették, ebből a nehézipar tervét 97.7 százalékba, a könnyűipar tervét 101.4 százalékra és az élelmiszeripar tervét 100 1 százalékra A harmadik negyed­évi terv gyengébb teljesítésének elle­nére az ez évi tervet egészben véve még teljesíthetjük. A nehéz- és könnyűipar egyes ága­zataiban a kitűzött feladatokat a kö­vetkezőképpen teljesítettük: a terv teljesítése %-ban III. 1 -III negyedév negyedév ágazat Szénipaf 78.7 84,6. Érc- és nafta 88.8 87.7 Energetika 93.1 99.4 Kohászat 98.1 99.9 Nehéz gépipar 73.2 87.1 Járművek 67.3 80.0 Finom gépipar 101.9 102.9 Altalános gépipar 94.1 104 3 Vegyiipar 95.9 102.0 Építőanyagok és kerámia 94.7 98.8 Üveg és finom kerámia 84.5 888 Faipar 101.8 97 7 Papíripar 96.0 98.0 Textil- és ruhaipar 104.6 103.7 Bdr- és gumiipar 98.5 100.8 Annak ellenére, hogy a tervet nem teljesítettük, a termelés az 1950. év harmadik negyedéhez képest jelentős növekedést ért el. Az egész ipar ter­melése ebben az időszakban 19.4 szá­zalékkal növekedett, amiből a terme­lés növekedése a nehéziparban 35 szá­zalékot, a könnyű iparban 11.8 szá­zalékot és az élelmezési iparban 2.6 százalékot tesz ki. A nehézipar egyes ágazatai a har­madik negyedévben a tavalyival szem­ben a következőképpen növelték ter­melésüket: a szén- és ércbányák 8,2 százalékkal, az energetika 22,8 szá­lékkal. a nehéz gépipar 114.3 %-kal, a finom gépipar 30.7 százalékkal, jár­műgyártás* 29.1 százalékkal, az általá­nos gépipar 5.4 százalékkal, a vegyi­ipar 23 százalékkal, az épületanyag ipar. és kerámia 4.6 százalékkal. Ugyanezen időszakban az egyes termékek te' melése a következőké­pen növekedetV villanyáram 20,8 ser aiSkkal, nyersacél 21 százalék­kal, hengerelt termékek 36 száza­lékkal, szürke öntvények 19 száza­lékkal, acálöntvények 360 százalék­kal. 300 tonna feletti elektromos 145 százalékkal, teher­kocsik 58 százalékkal, 25 kw feletti asynchronos motorok 300 százalék­kal, jelzőkábelek 15 százelékkal, elektroimérök 149 százalékkal, tég­la 6 százalékkal, műselyem 4 száza­lékkal, lenfonál 64 százalékkal, munkaruhák 57 százalékkal, férfi­és fiúfehérnemü 20 százalékkal, bőr­munkacipők 20 százalékkal, sör 5 százalékkal, müételzsírok 28 száza lékkai, tej 41 százalékkal, szappan 41 százalékkal. Az ipari alkalmazottak száma ez év elejétől szeptember végéig 20.000­rel növekedett, ebből a nehéziparia­ké 17.000-rel. A harmadik negyedév­ben a munkaerő toborzása a hiva­talnokoknak a termelésbe való áthe­lyezése folytán megjavult. Nem tudtuk azonban teljesíteni a bányák állandó munkaerőkkel való ellátásá­nak tervét. Szeptember végéig 2900 bányász­tanonc lépett munkába, azaz 60,1 százalékkal több mint tavaly, továb­bá a nehézgépipar számára 7.400 tanoncot szereztünk, azaz 52,0 szá­zalékkal többet mint 1950-ben. A nehéz ipar döntő fontosságú ágazataiban a tervet nagyon elég­telen módon teljesítették. Ennek a nem kívánatos jelenségnek további fennállása Szlovákia szocialista ipa­rosítása ütemének lanyhulásához vezetne és ezért elkerülhetetlenül szükséges, hogy a lemaradást a kulcságazatokban sürgősen kiküszö­böljük. A ' tervteüjesátésben főképen a szén- és ércbányák maradtak le. A szénbányászatban egy üzem sem teljesítette a tervet s ezenkívül Han­dlován a termelés alacsonyabb volt, mint tavaly. A szénbányák közül fő­képen a legnagyobb üzemek, Rud­nobánya és a rozsnyói bányák ma­radtak le. Bányáinkban a terv nemteljesíté­sénsk főokai a munka tökéletlen megszervezésében, az új munkamód­szerek elégtelen terjesztésében és a gépi berendezések elégtelen kihasz­nálásában keresendők. Ennek kö­vetkeztében a munka termelékeny­ségében sem tudjuk elérni a szük­séges növekedést. Ezeknek a hiá­nyosságoknak el volttá sa elsősor­ban a műszaki- káderek kötelességre és becsületbeli feladata. Segítségük, melyet a munka zökkenőmentes biz. tositására nyújtanak a bányászok­nak a tárnákban, ez idő szerint nem kielégítő. Bányáinkban még mindig nagy az állandó munkások hiánya A népi igazgatás szervei nem fejtenek ki megfelelő tevékenységet arra, hogy minél több munkást toborozzanak. A legfontosabb mezőgazdasági mun­kálatok befejezésének elkövetkező időszakában elegendő alkalmuk lesz, hogy e legfontosabb feladatukat si­kerrel teljesítsék. Az építkezési ter­melés szervei, melyeknek feladata, hogy a bányászok számára építen­dő lakások útján az állandó bá­nyászmunkások toborzásának jelen­tős előfeltételeit megteremtsék, ugyancsak meg nem engedhető mó­don lemaradoznak. A megbízotti tes­tület e felépítés biztosításáról szó­ló rendeletének következetes végre- j hajtásával e hiányokat a legrövidebb időn belül kell pótolni. Magukban a bányákban még nem küszöbölték . ki az aránylag igen magas hullám­zást és a távolléteket, melyek a már úgyis elég nagy munkáshiányt még érezhetőbbé teszik. A nehézgépiparbrvn, mely az utób­bi időben ugyancsak erősen lema­radt, a terv nemteljesítésének okai régebbi keletűek. Főleg a termelés elégtelen előkészítésében és meg­szervezésében, a szállítások össze nem egyeztetésében gyökereznek és az utóbbi időben főként abban, hogy az anyagutánpótlás nem simul a ter­melési tervhez. Ezeknek a hiányok­nak túlnyomó régze magukban az üzemekben gyökerezik és az üze­mek vezetőségének és a műszaki kádereknek az legyen a legsürgő­sebb feladatuk, hogy ezeket a hiá­nyokat azonnal kiküszöböljék. A nehéz- és általános gépipar minden dolgozójának feladata, hogy minél nagyobb takarékosságot fejt­senek ki azoknak az anyagoknak felhasználásában, amelyekben a hiány ez idő szerint a legnagyobb. MszSgazdaság és erdészet A gabonafélék termésének tervét 102,7 százalékra teljesítették, ebből a kenyérgabonáét 105,6 százalékra. A búzatermés 9,6 százalékkal na­gyobb, mint 1950-ben az árpatermés 23,5 százalékkal, a zabtermés 20,2 százalékkal és a kukoricatermés az eddigi becslések szerint 36,7 száza­lékkal. A' műszaki növényi termények öfesztermelése a vetés területek meg­nagyobbodása folytán az 1950-es évekkel szemben jelentősen megnö­vekedett. A repcetermés a terv 136,9 száza­lékát érte el, különösen az által, hogy a tervbevett vetésterületeket túllépték. A len össztermelése az 1950-es évhez képest 62,4 százalékkal növe­kedett, azonban sem a vetéstervek, sem a hektárhozamok tervét nem teljesítettük. A kendertermesztés a gyenge hozamok ellenére is 48,1 szá­zalékkal emelkedett az 1950-es év­hez képest. A dohánytermés 74,3 százalékkal volt nagyobb. A burgonya, cukorrépa és néhány ipari növény tervbevett terméshoza­mát nem értük el, főképen a nö­vénykultúrák elégtelen megmunká­lása következtében. A sertés összállományon kívül a mult év hasonló időszakával szem­ben a háziállatok minden fajtájánál magasabb állományt értünk el. A tehén állomány 3,5 százalékkal, az anyadisznóállománv 17,2 százalékkal a juh állomány 29,4 százalékkal nö­vekedett. Az EFSz-ek közös állattenyészté­se ez idő szerint hátramaradt. Az ezidei őszi munkálatok hát­ramaradtak, miáltal az ősziek veté­se eltolódott. Az aratás befejeztével újab 5 és fél ezer tag- léoett be az ÉFSz­be. több mint 21.000 hektárnyi szán­tófölddel. A mp sra^hb timrsű EFRz-ek je­lenleg 262.000 hektáron gazdálkod­nak, ami Szlovákia szántóföldjeinek 15,1 százalékát teszi ki. A szocialis­ta szektor (az állami birtokokkal együtt) a szlovákiai szántóföld te­rületnek 23,5 százalékát érte el . A magasabb tipusú EFSz-ek át­lag magasabb hektárhozamokat ér­tek el, mint a magánszektor, pél­dául rozsban 6.5 százalékkal és bú­zában 9,5 százalékkal többet. Az EFSz-ek az őszi vetés folyamán első ízben kezdik felhasználni na­gyobb mértékben a szovjet agrotech­nika tapasztalatait. Az állami birtokok szántóföldjei­nek összterülete az 1950-es .év hasom ló időszakához képest 19.2 százalék­kal növekedett. Hasonlóképpen növe­kedett az állami birtokok marhaállo­mánya 14 százalékkal, a tehénállo­mány 23.6 százalékkal az anyasertés­állomány 83.5 százalékkal. Ennek el­leaáre a szarvasmarha-szaporulat ter­ve csak részben teljesült. Az állami birtokok részesedése az össztermelésben a múlt év hasonló időszakához képest húsban 13.8 szá­zalékról 18.7 százalékra és tejben 5.3 százalékról 7.1 százalékra emelkedett. Az állami, traktorálomásokon a főbb gépesítési eszközök száma összeha­sonlítva a múlt év megfelelő idősza­kával jelentősen megnövekedett, és pedig traktorokban 31.6 százalékkal, ön kötözőgépekben 50.5 szazalékkal, cséplőgépekben 287,4 százalékkal; burgonyaszedőgépekben 210.9 száza­lékkal, lenszedőgépekben 161.5 száza­lékkal és répaszedőgépekben 35.0 sza­zalékkal. Az állami gépállomások az 1950-es évhez viszonyítva a tarlóhántást 132.3 százalékkal, a kaszálást 232 százalék­kal nagyobb területen végezték el s 69.7 százalékkal több gabonát csépel­tek ki, mint tavaly. A szarvasmarha felvásárlás tervét az elmúlt háromnegyed évben 104 százalékra és a borjúíelvásárlás ter­vét 73.6 százalékra teljesítették. Elég­telenül teljesítették a sertésfelvásárlás tervét, és pedig háromnegyed éven be­lül az évi feladatnak csak 64.4 száza­lékára. A tejfelvásárlás tervét csak 83.7 százalékra teljesítették, jóllehet 26.4 százalékkal több tejet vásároltak fel a mult év hasonló időszakához vi­szonyítva. A tojásfelvásárlást is elég­telenül teljesítik, noha eddig 20.9 százalékkal több tojást vásároltak fel, mint tavaly. Az erdészet a fakitermelés terVét 1951 harmadik negyedévének végéig 108.8 százalékra teljesítette. A fa ki­fuvarozásának tervét 105.1 százalék­ra teljesítették. Az építkezési termelés 1951 harma­dik negyedévében a tervet 85.7 száza­lékra teljesítette, ebből a beruházási munkálatokra 85.5 százalék és a fenn­tartásra 115 százalék esik. Az 1951. év harmadik negyedében Szlovákiában végzett építkezési mun­kák terjedelme a tavalyi hasonló idő­szakhoz képest csak 8 százalékkal emelkedett és messzire mögötte ma­rad a tervfeladatoknak és az egész állami növekedésnek, mely 24 száza­lék növekedést ért el. 1951 első hó­napjában az építkezési termelés ter­jedelme a mult év hasonló időszaká­hoz képest 21 százalékkal növekedett, amivel szemben az összállami növe­kedés ugyancsak jelentősen nagyobb veit és 32.1 százalékot ért el. 1951 harmadik negyedévében befejztek és használatba vettek 108.658 négyzet­méter csarnok és egyébb ipari és köz­lekedési célokat szolgáló épületet, továbbá befejezték 16.637 négyzet­méter területű szociális és egészség­ügyet szolgáló épületet, 85.252 négy­zetméter mezőgazdasági épületet és 23.272 négyzetméter épületet a mező­gazdasági állatok tömeges hizlalásá­ra A közös elszállásolás számára 37 021 négyzetméter területet fejeztek be, bér- és családi házakban pedig 84.742 négyzetméter lakóterületet. Az építkezési termelés meg nem en­gedhető tervelmaradásának oka első­sorban az elégtelen politikai munka és az építkezéseken folyó munkálatok rossz megszervezése. Különösen fel­tűnően megmutatkoznak ezek a hiá­nyok a munkatermelékenység lassú növekedésében, a gépesített eszközök rossz kihasználásában és a magas abszencián. Közlekedés Az áruk vasúton való szállításának tervét tonnákban kifejezve a harma­dik negyedévben 102.5 százalékra, a személyszállítás tervét pedig 116 9 százalékra teljesítették. Az 1951-es év 9 hónapja folyamán az áruszállítás a mult év ugyanazon időszakához vi­szonyítva 19.6 százalékra, a személy­szállítás 28 százalékra emelkedett. Bár a mult évhez viszonyítva a har­madik negyedévben a forgalomba hozott kocsik számai 5 százalékkal magasabb volt, a tervet csak 88 szá­zalékra teljesítették. F\z áruszállítási tervet tonnákban kifejezve a csehszlo­vák autóközlekedésben a harmadik negyedévben 118.7 százalékra, a sze­mélyszállításét pedig 109.9 százalék­ra teljesítették Az 1951-es év 9 hó­napja alatt az árunak teherautókkal történt szállítása a mult év ugyanezen időszakához viszonyítva 106 száza­lékkal, a személyszállítás 58.4 száza­lékkal emlekedett Emellett feltáratlan tartalékok vannak, inivel sok teher­autó áll javítás alatt és nincs jól megszervezve az ellenirányi közleke­dés. 1951 9 hónapja folyamán 68. új autóbuszvonalat vezettek be, különö­sen a nehézipar fejlődésének körzetei­ben. Az anyagi és kulturális színvonal emelkedése A harmadik negyedévben a mult év ugyanazon időszakához képest jelen­tős mértékben fokozódott a legtöbb élelmiszer- és fogyasztási cikk eladá­sa. Igy például a lakosság "az álla­mosított boltokban a kötött- és szabad piacon 10.9 százalékkal több húst, 88 százalékkal több vajat, 18.7 száza­lékkal több tejet, 9.2 százalékkal több cukrot. 105.2 százalékkal több teát és 16.5 százalékkal több cukor­kát vásárolt. Továbbá 41.3" százalék­kal több textilt és konfekciós árut. 19.7 százalékkal több lábbelit 26 szá­zalékkal több varrógépet és 23.3 szá­zalékkal több rádiót. A június végén bevezetett ellátási intézkedésekkel ki­küszöbölték néhány élelmiszercikk pocsékolását és biztosították a fo­gyasztásnak oly mérvű növekedését, ameiy aránytalanul állt a termelés és a munkatermelékenység emelkedé­sével. Szlovákia iparosításának gyors ütemét az iskolaügy soha nem lá­tott fejlődése is kísérte. Gyorsan növekszik az ipariskolák és főisko­lák diákjainak száma. Az iparis­kolák diákjainak száma az 1951/ 52-es iskolaévben az első évfolyam­ban a mult évhez képest 96 száza­lékkal növekedett, emellett a bányá­szi iskolákban 164 százalékkal, a kohászatunkban 376 százalékkal, a gépipariakban 74 százalékkal az energetikaiakban 162 százalékkal, a vegyiekben 272 százalékkal éa az építkezési ipariskolákban 23 száza­lékkal. A főiskolások száma 1951/ 52-es tanév kezdetén az előző évhez képest 16,5 százalékkal, az első év­folyamban pedig 32,5 százalékkal emelkedett. A műszaki irányzatú fő­iskolák első évfolyamában a hall­gatók száma ebben a zidöben 64 százalékkal emelkedett, míg a bá­nyamérnöki főiskoláknál 100 száza­lékkal, a gépipariaknál 53 százalék­kal, az elektrotechnikáiknál 119 szá­zelékkal, a vegyi-technologiaiknál 39 százalékkal, az építészetieknél 127 százalékkal, a mezőgazdaságiak­nál 114 százalékkal. Az egyetemen az első évfolyamban a természettu­dományi karon 89 százalékkal, a pe­dagógiai karon 57 százalékkal és az állatorvosi karon 28 százalékkal több hallgató van. A harmadik negyedév vége felé a rádiókoncesszióik száma elérte a 360 ezret, ami 14,5 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt volt. 1951 9 hónapja folyamán 45 mozit nyitot­tak meg és 952 könyvet adtak ki 18 milliós példányszámmal, ami 13,9 százalékkal több, mint a mult év ugyanazon időszakában. Bratislava, 1951 november 8-áa. 1

Next

/
Thumbnails
Contents