Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-09 / 263. szám, péntek

Harcot a burzsoánevelési módszerek ellen Az Ifjúsági Szemle hasáb­jain nagyon fontos, hogy fog­lalkozzunk az ipari szakmá­ban dolgozó fiatal tanulók ne­velésével. különösen az indít bennünket erre, hogy vala­mennyien CsISz tagok. Min­denekelőtt szeretnék néhány szót szólni a losonci ČSSZ ne­velőihez és tanulóihoz. A na­pokban hozták napvilágra, hogy „Kovács nevelő" dikta­tórikus módon igyekszik ta­noncai körében fegyelmet te­remteni. Hogy ez sikerüljön, móg a kezét sem hagyja nyu­godni, csekélységekért üti-ve­rí tanulóit. Ezekre a tényekre nyugodtan azt lehet felelni, hogy így dolgoznak a tehetet­len, tehetségtelen nevelök. Ha tanulói nem látják úgy a megoldandó problémákat, mint ö és hozzászólnak, úgy intézi el a szóbanforgó kérdé­seket: „Mi közöd hozzá", ..Szabotáló". Az érdeklődőt ilyenkor fejbe is vágja, hogy pontot is tegyen szavai végé­re. Gyakran hajszolja tanu­lóit a játszótéren, hogy Így végrehajthassa szenvedélyes nevelési elméletét. Állandóan rettegésben tartja a tanonco­kat. „Kovács nevelő" az üzemi csoportnak is tanácsokat ad, természetesen ezt el is fogad­ják.— „Ha megláttok valakit az otthonból úgy kijönni, hogy egyetlen gomb hiányzik egyenruhájáról, az összest le kell tépni" — Természetesen ez is tőle eredő utasítás. A Vezetőség pedig ezt kénytelen elfogadni, mert „Kovács neve­lő" azt csinál az otthonban, amit akar. A felsorolt tények­ből azonnal le lehet vonni a következtetést! „Kovács nevelő" nem épít, hanem rombol. Az otthonban kifejtett nevelői tevékenysége elszigetelt a környezettől. Kritikát és önkritikát nem gyakorol, önkényesen tüz ki feladatokat. Súlyos hiba. hogy diktatórikus magatartá­sa meggátolja társait abban, hogy hozzászóljanak „Kovács nevelő" elmé 'téhez esetleg ja­vítsanak. vagy változtassanak rajta. Kétségbe nem vonható, hogy ..Kovács nevelő" nem látja a nevelési célt a tanonc otthonban Ha vannak i s gon­dolatai, azok nem a kiválé szovjet pedagógusok gondola taiból erednek, hanem tőle magától. Ez nagyon veszélyes a nevelésben, téves útakra ve­zetheti a tanulókat Milyen szempontokat tart­sunk szem előtt a nevelési munkában ? Egy fő cél áll előttünk. Az hogy minden tanoncot meg kell nyerni a szocialista tár-^ eadalom építésének. Ezután következnek a részleg célok amelyek egyes jól kidolgozott mozzanatai közelebb viszik a tanulókat a fő gondolatokhoz és a oélhoz. És természetesen nem szabad a nevelésnek mel­lőznie a Párt irányvonalát. El kell mélyítenünk tanulóink­ban a haza szerebetét. Nem könnyű, de becsületbeli felada­tunk a bolsevik jellem nevelé­se is. Mi az alapja a felsorolt gondolatoknak ? ... A munka. Népi demokráciánkban a tár­sadalom minden megnyilvá­nulása a társadalom alapjá­ból ered, a szabad termelő és szellemi munkából. A ne­velők abban láthatják munká­juk eredményét, ha tanoncaik munkaerk^lcse napról-napra emelkedik. Különösen, fontos ez ipari tanulóinknál, hogy az építésben elért eredményeiket a nevelőktől eredő politikai meggyőzéssel növeljék. Vagy­is, fel kell ébreszteni bennük az amúgy is ébredező vágyat hatalmas építkezéseink iránt. Ezen a téren kemény feladat­tal kell megbirkózniok a ne« velőknek, mert az iparban tanuló fiatalokban még nem mult el az a téves, az időseb­bektől hallott felfogás, hogy miért tanuljanak. „Apáink megtanulták szakmáikat és semmi többet. — Nekünk is elég ennyi" — mondják. óvatosan kell meggyőzni az ipari tanulókat arról, hogy egy fejlettebb társadalom haj­nalán élünk, és a technika széleskörű elterjedése tőlük is megköveteli, hogy napi fizikai munkájuk mellett még szelle­mi munkával is foglalkozza­nak. Nevelőinknek a politech­nikai nevelés módszerét kell alkalmazniok tanulóik körében A szocialista társadalom felé haladunk, ahol sokoldalú, nagyobb műveltséggel rendel­kező emberekre van szükség, olyanokra, akiknek szakmabe­li tudásuk mellett meg van az általános műveltségűk is. Ezeknek a ki nevelése népi demokratikus államunkban már megindult. Tekintse ezt minden nevelő szívügyének Az otthonokban előnyös, ha úgy osztjuk szét tanulóinkat hogy a gyengébbeket erősebb kollektívába helyezzük, ezzel lehetővé tesszük, hogy az erő­sebb kollektíva hathatósan ki­vegye részét tanulótársaink neveléséből. A nevelők felada­ta irányítani a közösséget, de hassanak oda, hogy a kö­zösség is nevelje az egyéne­ket A közösség döntsön a fel­merülő kérdésekben. termé­szetesen a nevelő irányításá­val Feltétlenül meg kell kö­vetelnünk a fegyelmet is a kőzőss gtrtl N" számítsanak a nevel k arra. hogy a fegye­lem maid macától megvalósul külső rend.«7abá'v nk. pl i írá­sok . vasv beHZé'getécpk ered­ményeképpen Minden növen­dékben tudtosítsnk hogv a fegyelem biztosítja a legjob­ban a közösség céljainak el érését. A fegyelem révén ta­nulóink személyisége védet tebb és szabadabb helyzetbe kerül. „Azért csináltuk a for­radalmat — Írja Makarenko, — hogy az egyén szabadságát megvalósítsuk, de társadal­munk létformája: a fegye­lem." - . A fegyelem megszegőjét ne csak a nevelő vonja felelős­ségre, hanem a közösség is. A fegyelmet megszegő tanuló ne a nevelőnek tartozzék fe­lelősséggel magatartásáért, hanem a közösségnek. Innen szólhatunk Kovács nevelőhöz is, hogy tanulói fegyelmezet­lenségét ne ő intézze el, ha­nem a közösség. Ha ez a jö­vőben így lesz, akkor a loson­ci CSSZ-tanoncptthon tanu­lói nem rettegnek majd Ko­vács nevelöU', hanem kiala­kul a szocialista viszony ta­nuló és nevelő között. Megte­remtik azt a barátságos lég­kört, amely lendületesebbé te­szi munkájukat. Veréssel nem lehet eredményt elérni. Tanu­lóinkat egyenruhájuk gombjai­nak letépésével nem lehet rendre, fegyelmre nevelni. Ez a nevelési módszer idegen ha­zánkban. E súlyos *hibába azért esett Kovács nevelő, mert diktatórikus magatártá­sával elszakította magát a kö­zösségtől, nem élt a közösség­gel, a közösség fölé emelte magát. Igazoljuk ezt Maka­renko elgondolásával: „Csak akkor tudok paran­csolni társamnak, csak akkor tudom őt tettre késztetni, éí felelni érte, ha magam is fe­lelősséget érzek a közösség előtt és tudom, hogy paran­csaimban a közösség akarata érvényesül. Ha ezt nem ér­zem, akkor teret engedek az egyéni túlkapásnak, & hata­lom- és becsvágynak és egyéb olyan érzéseknek, indulatok­nak, amelyek nem illenek a mi rendszelünkbe." Mács József Felhívás olvasóköreinkhez 1 Megjelent magyarul Fa­gyejev: Az Ifjú Gárda, Oszt­rovszki j: A t acélt megedzik. Olvasóköreinknek a munka­terv szerint ezeket a könyve­ket novemberben kell elolvas­niuk és megtárgyalniuk. Az olvasókör vezetői gondoskod­janak arról, hogy a tagok kö­zösen megrendeljék őket a SÜV CSM magyar osztályán, Bratislava, Jelenia 2. Hrubják Emil, Nagybalog: Az utóbhi időben nem kap­tunk tőled beszámolókat, le­veleket a CsISz munkájáról. Várjuk beszámolódat és cik­keidet ifjúsági sajtónk szá­mára. • Kerekes István, Fülek: ígért cikkeid, beszámolóid és ver­sedd várja szerkesztőségünk és az Alkotó Ifjúság. írd meg hogy járástokban hogyan ké­szítettétek elő az új oktatás) éyet és milyen nehéaségiekkel küzdőtök. • Kassai Magyarnyelvű Ipari Középiskola CsISz vezetősége: Várjuk beszámolóitokat cso­portotok munkájáról, nehéz­ségeitekről. Tájékoztassatok tanulmányi munkáitokról. • Mezőgazdasági Középiskola, Lelesz: Várjuk Ígért beszá­molóitokat iskolátok és a le­leszi ifjúság munkájáról. Irja­jatok az őszi munkák ered­ményeiről is. Fiafal szovjet mérnökök kommunizmus nagy építkezésein A Volga—Don-csatorna, a kujbisevi, a cimljanszki, a sztá­lingrádi vízierőművek és a kom­munizmus többi hatalmas épít­kezéseinek munkái napról napra erőteljesebben bontakoznak ki. A hatalmas exkavátookkal, föld­gyalukkal, talajnyesőkkel fel­fegyverzett építők készítik a csatörnák medrét, zsilipeket és víztárolókat emelnek, üj, hatal­mas gyárakat, sokszáz kilomé­ter hosszú vasutakat és utakat építenek. A szovjetemberek munkája nyomán a kommuniz­mus hatalmas alkotásai épül. nek F nagy munkák elvégzésénél elsrt sorokban haiad a szovjet ifjúság A lelke* építők között fíalal szovjet /riemökö'i ezrei dolgoznak A .fiatai •jzoviet mér­nökök nagyszerűen megállják helyüket Szerrnzorov elvtársat akt ép­pen csak hogy befejezte taiíul mányait az egyetemen, a kujbi sevi vizierőmő építéséhez küld­ték és hamarosan a komszomo­lista építési körzet főmérnökévé nevezték ki. Az épjtkezésen di­csérettel nyilatkoznak munkájá­ról. Filippov mérnök a moszkvai Elektrotechnikai Egyetem elvég­zése után a cimljanszki vizierő­• mű gigantikus építkezéseihez került, rövid idő múlva az épít­kezés főenergetikusa lett. Egy­szer sürgősen szükség volt az építkezésen résztvevő egyik kot­rógép áthelyezésére. Áradás ide­jén kellett megoldani a felada­tot, akkor, amikor magas volt a víz. Egy percet sem leheteti várni A villanyerőátvitel nagy­feszültségű vezetéke elzárta a kotrógép útját. Hogy át lehes­sen engedni, ki kellett vágni három kilométer hosszúságban néhány térközt, ami öt napot vett volna igénybe. Filippov mérnök újat javasolt. Bátor ja­vaslata volt: a magasfeszült­ség vezetéket nem kell átvág­ni hanem levevt, az oszlopok­ról a mélyedes fenekére kell le­eies7.tení elektrotechnikusok kellemetlen Időben, tutajokon és pontonokon 24 óra alatt vég­rehajtatták a feladatot.

Next

/
Thumbnails
Contents