Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-25 / 277. szám, vasárnap

1951 november 25 -— wsw­A hármas javaslatnak célja, hogy szóözönbe fojtsa a lefegyverzésre szolgáló reális intézkedéseket Dr. G. Sekaüfnovi-Cakrtoaának, a csehszlovák kiiidöftsés vezetőjének beszéde ff A magyar kormány jegyzékben Mozik a mmm SOTZÍIOS provokációi és SiatérsértéseB ellen Szerdán, november 21-én az ENSz közgyűlésének politikai bizottságában az általános vita során Dr. Gertrúd Szekaninová-Čakrtová a három nagy­hatalom az (USA, Nagy-Britannia és Franciaország) „az összes fegyveres erők és az összes fegyverek korláto­zásáról és csökkentéséről" szóló ja­vaslatáról beszélt. „Az előttünk lévő dokumentumnak, — mondotta Dr. G Szekaninová-Ča­krtová, — már meg van a története. Már a közgvülés megkezdése előtt a három nagyhatalom javaslatait egy­részt Truman elnök, másrészt a há­rom kormány közös nyilatkozatában bejelentették. Ha a most benyújtott javaslatol vizsgálni akarjuk, a határozat elem­zése és a vele kapcsolatosan elhang­zott nyilatkozatok azt mutatják, hogy ha az egyes dokumentumok eltérnek is szavak, fordulatok és kifejezések használatában, mindig ugyanarról a tartalomról, ugyanolyan módszerekről és főleg ugyanolyan célokról van bennük szó. A javaslat bevezető része az atom­energia hathatós nemzetközi ellenőr­zésére és az atomfegyverek eltiltásá­nak biztosítására vonatkozó tervekről szól, valamint arról, hogy az atom­energiát csak békés célokra használ­ják fel. E javaslat szerzői senkiben sem hagynak kétséget az iránt, hogy most sem adták fel a régi Baruch­LMienthal-Acheson tervet, amelyről már számtalanszor bebizonyult, hogy az atomenergia nemzetközi ellenőrzé­séről beszél, valamint az atomfegyve­rek eltiltásáról a terv keretében, azonban a valóságban a tilalmat nem mondja ki és nem is látja előre. A határozat szerzői előtt jól ismert, hogy ez a terv, amelynek semmi köze sincs az atomfegyverek igazi eltiltásá­hoz, elfogadhatatlan azok számára, akiknek igazán fontos az atomfegy­verek eltiltása és annak hathatós nem­zetközi ellenőrzése. Ezzel kapcsolatban még egy dolog­ra rá kell mutatnunk. Amint Acheson úr beszámolójában előttünk széles mederben kifejtette, az atomfegyverek a legtitkosabb fegyverek közé tartoz­na t, és ahogy mondotta, — „a nem­zeti biztonság érdekében a lehető leg hosszabb ideig titokban kell marad­niok". Ha a három hatalom javaslatai a legegyszerűbb és leglogikusabb el­járásból Indultak volna ki, azt köve­telnék, hogy azonnal mondják ki az atomfegyverek feltétlen eltiltását és vezessék be e tilalom megtartásának szigťŕfi nemzetközi ellenőrzését. Az atomfegyverek abban a pillanatban megszűnnének a nemzeti védelem ré­szét képezni és ezzel a „biztonság" szempontjából többé nem képeznék titok tárgyát. Truman elnök, valamint Acheson államtitkár is, — mondotta beszéde további részében Szekamnová-Cakrto­vá csehszlovák kiküldött, — beszé­deikben a koreai háború befejezését, a három nagyhatalom tervének elke­rülhetetlen előfeltételeként jelölték meg és amint Acheson mondotta, az áka'.ános programmot addig nem le­het megvalósítani, amíg az Egyesült Nemzeiok erői Koreában harcolnak Nem elég tehát, hogy a három nagy­hatalom javaslatait magukat is szöve­vényes és egymástól kölcsönösen függő kikötésektől teszik függővé, ezenkívül a három nagyhatalom min­den javaslatát alárendelik a koreai amerikai agressziónak és elodázzák megvalósításukat addig az időig amíg, — amint hiába remélik, — ez az amerikai agresszió Koreában eléri go­nosztevő célját. Azonban minden őszinte igyekvés a lefegyverzésre éppen az agresszív akció azonnali" megszüntetésével kezdődhetne, legve­nek azok bárhol a világon. Ha tehát az USA uralkodó körei őszintén fog­lalkoznának a lefegyverzéssel és a vi­lágbéke megőrzésével, első tettük ko­reai agressziójuk beszüntetése volna Továbbá Acheson úr bejelentette nekünk, hogy a három nagyhatalom tervének előfeltétele, hogy a jelentős politikai kérdések megoldást nyerje­nek. Ez annak a játéknak a megis­métlése, amelyet már lelepleztek a külügyminiszterhelyettesek párizsi ülé­sén. Mit keli a közgyűlésnek e határo­zati javaslat szerint csinálni? Kell-e a közgyűlésnek a három nagyhatatom javaslata szerint valamit tennie annak e.dekében, hogy a fegyverkezés azon­nal csökkenjen? A három nagyhata­lom javaslatai mérlegelik-e azt a nagy felelősséget, amelyet a béke megőrzésében viselnek, a fegyveres erők és fegyverek csökkentésének kéidésében is? Nem. A három nagy­hatalom javaslatai nem követelik a közgyűléstől, hogy a nemzetközi béke és biztonság megőrzésének általános Amonarchafamzta görög rendőrség brutális támadásai Athén és Pireusz munkásnegyedei ellen A Szabad Görög Rádió a követ­kezőkben számol be az Athénben és Pireuszban foganatosított töme­ges letartóztatásokról: — Athén és PiTeusz külvárosi ne­gyedeinek lakossága a hitleri ter­ror idejéhez hasonló éjszakát élt át. Erős rendőrségi kötelékek egész városnegyedeket zártak le. A mun­kásokat a monarchofasiszta rend­őrök az utcán tartóztatták le. Éj­szaka a rendőrök géppisztolyok tu­sával bezúzták a házak kapuját. Minden irányból rendőrsípok hang­ja és az ártatlanokat üldöző rend­őrök bakancsainak kopogása volt hallható. A házakból szívettépő jaj­kiáltások hallatszottak. A monarchofasiszta hóhérok az Aszfália zárt tehergépkocsijaira von­szolták sebesült áldozataikat és a rendőrségi börtönökbe hajtottak ve­lük. Plasztiras kormánya titokban tart­ja a letartóztatott hazafiak pontos számát és ez ideig senki sem tudja megmondani, hogy hányan vannak. Sokat egyszerűen azért tartóztattak le, mert a Szabad Görög Rádiót hallgatták. Illetékes forrásból szerzett érte­sülések szerint Plasztirasz hasonló pogromokat készít elő Szalonikiben és más városokban. Plasztirasz terrorintézkedései nem tudják megfélemlíteni a görög né­pet. Éppen ellenkezőleg: ez a ter­ror az egész görög nép körében mély felháborodást keltett és megerősítet­te harci elszántságát. Hyugatnémetországi vezető személyiségek kizUs akciója a béke megvédése érdekében Heinemann volt bonni külügymi­niszter vezetésével neves nyugat­németországi személyiségek, köztük Helene Wessel, a Centrum Párt el­nöke, Düsseldorfban gyűlést tartot­tak. A gyűlés résztvevői élesen szem­befordultak az újrafelfegyverzési po­litikával és közös akcióra hívtak fel valamennyi németet — vallásra, vi­lágnézetre, pártállásra való tekintet nélkül — a Németország egységéért folytatott harc érdekében. A gyüiés után sajtóértekerietet tartottak. Heinemanm felhívta a saj­tóértekezlet résztvevőit, összpontosít­sák minden erejüket a német meg­egyezés létrehozására, hogy összné­met tanácskozásokkal, a potsdami szerződés alapján megvalósíthassák Németország egyesítését. Helene Wessel kijelentette: »A né­met egység helyreállításának alapja a potsdami szerződés. Ebből követke­zik, hogy Németország egységéért ki­zárólag a négy megszálló hatalom fe­lelős. Ha a német kérdést az ENSz elé viszik, az az össznémet választá­sok és a német egység megvalósulá­sának megakadályozását jelenti.* alapelveiről tárgyaljon, belefoglalva ez elvekbe a lefegyverzés és a fegy­verkezés korlátozását is. A három nagyhatalom javaslatának igazi célja az, — mondotta Szekanino-. vá-Cakrtová, a csehszlovák küldöttség vezetője, beszéde befejező részében, — hogy a fegyverkezés korlátozásá­ról és csökkentéséről csak beszéljen és szóözönbe fojtsa az atomfegyverek eltiltásának és általában a lefegyver­zésnek kérdését. Az ő igazi céljuk az, hogy elhárítsák magukról a felelőssé­get a világ közvéleménye előtt, a vi­lág közvéleményét szavakkal megté­vesszék és nem válaszolnak cselekede­tekkel az összes nemzetek állandóan növekvő békeóhajára, az egész világ összes békeszerető embereinek mind aktívabb elszántságára, hogy a béke ügyét jaját kezébe veszi és azt mind­végig megvédelmezi. Korer hadiiefentés A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága jelenti november 23-án. A koreai néphadsereg egységei szo­ros együttműködésben a kínai népi önkéntes csapatokkal az összes fron­tokon továbbra is heves védelmi har­cokat folytatnak az amerikai-brit be­avatkozókkal és a liszinmani csapa­tokkal és az ellenségnek súlyos vesz­teségeket okoznak. A keleti fronton november 22-én az amerikai hadsereg 7. és első had­osztályának egységei, valamint a li­szinmani hadsereg 3. hadosztálya nagyszámú repülőgép és tüzérségi tá­mogatás mellett négy támadást haj­tottak végre a néphadsereg ellen azonban a néphadsereg és a kínai önkéntesek visszaverték őket és sú­lyos veszteségeket okoztak nekik. A nyugaiti és középső fronton a néphadsereg egységei az eddigi pozí­ciókon harcoltak az ellenség ellen. A légelhárító tüzérség és az ellensé­ges repülőgépekre vadászó lövészek november 23-án öt ellenséges repülő­gépet lőttek le, amelyek résztvettek a Szarivon, Voncsu és Vonszajn térség barbár bombázásában és gépfegyve rezésében. A panmundzsoni fegyverszüneti tárgyalások Amint a Sin-Hua hírügynökség je­lenti, az albizottság november 22-iki ülésén az amerikai küldöttek egyet­értettek a demarkációs vonalról és a demilitarizált övezetről szóló egyez­mény javaslatának sző e ével. ame lyet a mépi csapatok küldöttsége no. vember 21-én terjesztett elő és csak néhány módosítást kértek. Amint is­meretes, a népi csapatok küldöttsé gének javaslata megállapítja, hogy a mostani érintkezési vonal legyen a katonai demarkációs vonal és hogy mindkét fél küldöttségeinek albizott­sága a mostani érintkezési vonalat azonnal vizsgálja felül. Ennek az érintkezési vonalnak végleges demar­kációs vonallá kell válnia, ha meg tudnak egyezni a fegyverszünetben 30 napon belül attól az időponttól számítva, amikor a demarkációs vo­nalról és a demilitarizált övezetről szóló egyezménybe mindkét fél fő­küldöttségei beleegyeznek. Az amerikai haditengerészet megszállta Görögország kikötőit A Hellas Press hírügynökség je­lentiS Görögországnak a támadó Észak­atlanti Egyezménybe történt felvétele után az amerikai haditengerészet bi­zonytalan időre megszállta a görög kikötőket. Az Amerikai hadihajók szü­net nélkül gyakorlatoznak a görög felségvizeken. Alig néhány nappal azok után a nagy hadgyakorlatok után, amelyeket az amerikai flotta november 10-én és 11-én Kréta szige­tétől nyugatra tartott, most 19-én újabb nagy amerikai hadgyakorlatok kezdődtek az Égei-tenger déli része­ben. A magyar Népköztársaság külügy­minisztériumának tájékoztatási fő­osztálya közli: A titóista fasiszta klikk kormánya légből kapott állítólagos magyar ha­társértések ügyében a legutóbb két hazugságoktól hemzsegő jegyzéket juttatott el a Magyar Népköztársa­ság kormányához. Ezzel kapcsolat­ban a Magyar Külügyminisztérium november 23-án az alábbi jegyzéket adta át a budapesti Jugoszláv Kö­vetségnek: A Magyar Népköztársaság külügy­minisztériuma, kormánya megbízá­sából már több ízben erélyesen tilta­kozott a magyar-jugoszláv határon, jugoszláv részről rendszeresen elkö­vetett határsértések, provokációk és támadások miatt, követelte azok ha­ladéktalan beszüntetését és ismétel­ten figyelmezteti^ a jugoszláv kor­mányt, hogy a jugoszláv határköze­geik bűnös tevékenységének összes következményeiért a jugoszláv kor­mányt tekinti felelősnek. A Magyar Népköztársaság külügy­minisztériuma megállapítja, hogy is­mételt tiltakozásai és figyelmezteté­sei ellenére a jugoszláv kormány mindszidieig még csak kísérletit sem tett a Magyar Népköztársaság terü­lete és állampolgárainak élete ellen irányuló támadások és provokációk! beszüntetésére, sőt ellenkezőleg, az utolsó hónapokban elkövetett határ-: sértések és provokációknak a jelen i jegyzék mellékletében adott rövid áttekintése kézzelfoghatóan tanúsít- i ellen folytat. Ezt a rágalomhadjára­tot szolgálják többek között, a ju­goszláv kormánynak a Magyar Nép­köztársaság kormányához intézett úgynevezett tiltakozó jegyzékei, amelyekben, mint a legutóbbi 131. és 9/50161 számú jegyzékben, részben teljesen légbölkapott, minden aiap nélkül kiagyalt határincidensek fel­sorolásával, részben a jugoszláv ha­társzervek által elkövetett határsér­tések és provokációk tényálladéká­nak legszemérmetlenebb meghamisí­tásával a magyar határszerveket vá­dolja a határincidensek és provoká­ciók elkövetésével. A mellékletben felsorolt tényekből megállapítható, hogy a jugoszláv ha­társzervek által rendszeresen elköve­tett határsértések és provokációk egyik célja éppen az, hogy a Magyar Népköztársaság elleni vádaskodások számára látszatbizonyitékokat te­remtsenek. Tipikus példái ennek azok az esetek, amikor a jugoszláv határszervek a magyar területre irá­nyított lövésekkel egyidejűleg saját területükön lévő célpontokra is ad­na le lövéseket, amelyek azután a Magyar Népköztársaság elleni vád­anyagban, mint magyar részről tör­tént átlövések szerepelnek. Ilyen és ehhez hasonló valótlanságokra épül­nek fel a jugoszláv delegációnak az ENSz jelenlegi folyó közgyűlésén a Magyar Népköztársaság ellen fölho­zott rágalmai, amelyekkel megbízói­nak, az imperialista háborús gyujto­gatőknak az ENSz-ben folytatott agresszív politikáját alátámasztani es a világ közvéleményét megtévesz­teni igyekszik. Mindezek alapján a Magyar Nép­ja: , 1. hogy a Magyar Népköztársaság 1 köztársaság kormánya ugyanakkor, ellem irányuló jugoszláv határsérté- amikor a budapesti jugoszláv követ­ség fent hivatkozott jegyzékeit, i mint teljesen alaptalanokat a legha­tározottabban visszautasítja, egyben ismételten fölszólítja a - jugoszláv sek és provokációk száma az utóbbi hónapokban jelentékenyen megnöve­kedett, 2. hogy a jugoszláv fegyveres erők tagjai, túlnyomó részben tisztek, va­lamint a kíséretükben levő polgári ruhás egyének, nap-nap után magyar területre behatolva, fényképfelvétele, ket készítenek a magyar határterület külömböző pontjairól, 3. hogy ezek a határsértések és provokációk egyre súlyosabb jelle­get öltenek és azokban egyre na­gyobbszámú fegyveres egységek vesznek részt. 4. A július 15. és novertiber 15. kö­zött eltelt négy hónap alatt a ju­goszláv határszervek és fegyveres alakulatok összesen 111 esetben kö­vettek el különböző határsértéseket és provokációkat. Mindezek a .kö­rülmények kétséget kizáróan bizo­nyítják, hogy ezek a rendszeresen megismétlődő határsértések és pro­vokációk nem egyes jugoszláv határ­szervek esetről-esetre elkövetett túl­kapásai, . hanem felelős jugoszláv kormányszervek által egységesen irányított és tervszerűen végrehaj­tott akciókról van szó. Ez a provo­kációs tevékenység, amely nyilván­valóan azt a célt szolgálja, hogy a magyar-jugoszláv határon állandó nyugtalanságot és feszültséget tart­son fenn, gyűlöletet szítson a jugo­szláv és a magyar nép között és há­borús hangulatot keltsen Jugoszlá­viában, szerves részét alkotja az imperialisták által irányított egyre fokozódó háborús előkészületeknek, amelyeknek a jugoszláv kormány az imperialista körök zsoldosainak sze­repét játssza. Nem kétséges, hogy a Jugoszláv kormányszervek és fegyveres alaku­latok provokációs tevékenységüket a magyar-jugoszláv határon az im­perialisták intencióinak és utasítá­sainak megfelelően folytatják. És ugyanez áll arról a féktelen rága­lomhadjáratról, amelyet a jugoszláv kormány a Magyar Népköztársaság kormányt, hogy a Magyar Népköz­társaság területe és állampolgárai­nak élete és biztonsága ellen irányu­ló határsértéseket és provokációkat, valamint Jugoszlávia részéről a Ma­gyar Népköztársaság ellen folytatott uszító rágalomhadjáratot szüntesse be és újból felhívja a jugoszláv kor­mány figyelmét arra, hogy a Ma­gyar Népköztársaság kormánya a jugoszláv hatósági közegek és fegy­veres alakulatok provokációs tevé­kenységeinek minden esetleges kö­vetkezményeiért teljes mértékben a jugoszláv kormányt tekinti felelős­nek. A magyar külügyminisztérium jegyzékének melléklete részletesen ismerteti azoknak a gyilkos me­rényleteknek, provokációknak, rá­galmazásoknak és egyéb ellensé­ges cselekményeinek hosszú sorát, amelyeket a jugoszláv határszervek az utóbbi négy hónap alatt a Ma­gyar Népköztársaság ellen elkövet­tek. Több ízben kíséreltek meg ju­goszláv részről gyilkosságot a ma­gyar területen kötelességüket telje­sítő magyar határőrök és munkáju­kat végző dolgozók ellen. Hogy csak néhány példát soroljunk fel: augusztus 26-án Vejtit község köze­lében a szolgálatot teljesítő magyar járőrre, jugoszláv területről gép­pisztolylövés sorozatot adtak le, szeptember 8-án Újfalu mellett ju­goszláv területről puskalövéseket ad­tak le munkájukból hazatérő magyar munkásokra; szeptember 15-én Fel­sőszölnök mellett a jugoszláv fegy­veres erők tagjai több, mint félórán keresztül puskából, géppisztolyból és golyószóróból lőtték a figyelő állás­ban levő magyar járőr tartózkodási helyét; november 4-én Gyékényes község közelében a szolgálatot telje­sítő magyar járőrre jugoszláv kato­nák lesállásból orvul rálőttek; no­vember 10-én Katymár községtől délnyugatra a szemben levő jugo­szláv területről egy nyolc-tíz főből álló jugoszláv fegyveres csoport gép­pisztolylövéssorozatot adott le ma­gyar területre. Négy hónap lefolyása alatt összesen 111 esetben kísérelte meg a Tito-klikk, hogy provokációi­val a Magyar Népköztársaság békés életét megzavarja

Next

/
Thumbnails
Contents