Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-22 / 274. szám, csütörtök

I UJSZ0 1951 november 22 A kormány jóváhagyta a nemzeti és kommunális vállalatok finanszirozásának szabályozásáról szóló törvénytervezetet A kormány keddi ülésén elnöke Antonín Zápotocký, mint az állami bérbizottság elnöke javaslatára elha­tározta, hogy a karácsonyi pótlékot az alkalmazottaknak és a tanoncok­nak ezidén is ki fogják fizetni. Mivel ez a pótlék kizárólagosan szcciális jellegű, csak azoknak az alkalmazottaknak és tanoncoknak fogják kifizetni, akiknek átlagos brutto bére vagy fizetése az 1951. június 1-től november 30-ig terjedő időszakban, a túlóradíjak leszámítá­sa után nem haladja meg a havi 3500.— koronát." A karácsonyi pót­lék nagyságra nézve olyan lesz mint a mult évben. Az egyes alkalmazot­taknál a következő lesz: akik elér­ték huszadik életévüket Kčs 1.200.—, 18—20 éves korig Kčs 900.—, 16—18 éves korig Kčs 450.— és a 16 évnél fiatalabb alkalmazottaknál Kčs 300.—. Ezenkívül azok az alkalma­zottak, akiknek gyermekeik vannak, minden gyermekre, akikre a kará­csonyi pótlék vonatkozik, 150.— Kčs-t kapnak. Azok az alkalmazot­tak, akiknek az 1951 június 1-től no­vember 30-ig terjedő időszakban át­lagos brutto bérük vagy fizetésük, a túlóradíjak leszámítása után, meg­haladja a havi 3500.— Kčs-t, azon­ban nem haladja meg a havi Kčs 5000.—et, és azok a házimunkások, akiknél a brutto munkadíjazás át­lagban nem haladja meg azt az ösz­szeget, csak Kčs 150-et kapnak minden gyermekre. A karácsonyi pótlék részletel a mult évhez hason­lóan vannak szabályozva. Dr. Jaroslav Havelka munkaerő­ügyi miniszter javaslatára a kor­mány jóváhagyta a karácsonyi pót; léknak a nemzeti biztosításból eredő járadékokhoz és a hadirokkantak ellátási illetményeihez való kifizetés­ről szóló törvénytervezetet az 1951. évre. A törvénytervezet szerint a karácsonyi pótlékot azoknak a jára­dékélvezőknek és hadirokkantaknak fogják kifizetni, akiknek járadéka vagy ellátási illetménye nem haladja meg a havi 2000.— Kčs-t A nem­zeti biztosításból eredő járadékok­hoz a pótlék 500 Kčs-t fog kitenni a rokkantsági és öregségi segélynél, a sérülési segélynél, ha a keresetké­pesség legalább 50 százalékkal csök­kent, a feleség járadékánál, ha nem él közös háztartásban férjével, öz­vegy asszony, özvegy férfi és élet­társnő szociális járadékánál. Árva­sági járadéknál 300.— Kčs-t fog ki­tenni. Ha a járadékot tehetetlenség következtében felemelték, a pótlék felével emelkedik. A hadirokkantak ellátási illetményeinél a karácsonyi pótlék Kčs 300—750-ig terjed. Ezen­kívül a járadékélvezök és hadirok­kantak, akiknek gyermekeik van­nak, a nevelési, esetleg gyermek­pótlékhoz gyermekenként Kčs 150-et kapnak. Azok a járadékélvezök és hadirokkantak, akiknek járadéka vagy ellátási illetménye eléri a havi Kčs 2000-et azonban a havi 4000.— Kčs-t nem haladja meg, csak Kčs 150.— pótlékra tarthatnak igényt, minden oly gyermekért, akiért ne­velési esetleg gyermekpótlékot kap­nak. — Azon állami alkalmazottak, egy­házak és vallási társaságok lelké­szei számára és nyilvános nyugdíj és ellátmányi illetmények élvezői számára, akik nem részesei a nemze­ti 'járadékbiztosításnak, a kormány a karácsonyi pótlék hasonló szabá­lyozását hagyta jóvá. Jaroslav Kabeš pénzügyminiszter javaslatára a kormány jóváhagyta a nemzeti és kommunális vállalatok finanszirozásának szabályozásáról szóló törvénytervezetet. A gazdasági minisztériumok vég­rehajtott újjászervezésével összhang­ban ez a tervezet pótolja a nemzeti és kommunális vállalatok finanszi­rozásának eddigi rendszerét és újra­szabályozza az állami költségvetés és az egyes gazdasági ágazatok kö­zötti alapvető pénzügyi vonatkozá­sokat. Az eddigi szabályok szerint a nem­zeti és kommunális vállalatok finan­szírozása az Államosított nemzet­gazdaság alapja útján történt. En­nek működése a jóváhagyott állami költségvetésen kívül nem biztosítot­ta az egységes pénzügyi politika megvalósítását és nehézségeket okozott a pénzügyi eszközök ellen­őrzésének, mozgósításának és ki­adásának ellenőrzésén^. Az új szabá lyozás korlátozza teháf az államosí­tott nemzetgazdaság alapjának ha­táskörét és a pótlási szolgálaton kí­vül csak a reája ruházott követelé­sek és kötelezettségek folyósítását hagyta meg számára. A minisztériumok és főigazgatósá­gaik útján a személyi felelősség el­ve a vállalatokban is érvényesülni fog. A vállalati beruházásokat már nem fogják automatikusan finanszí­rozni állami eszközökből, hanem az állami költségvetés összeállításakor meg fogják határozni a vállalati nyereségek azon részét, melyet a beruházások finanszírozására fog­nak felhasználni. Ha a vállalatok nem fogják betartani a tervbevett összegeket, a beruházások megvaló­sítására nem lesz fedezetük, mert a Beruházási bank és a Népi pénzügy intézetei'nincsenek feljogosítva arra, hogy hosszúlejáratú beruházási hi# telt nyújtsanak nekik. A kormány ezen intézkedésekkel következetesen érvényesíti a gazda­ságosság és felelősség elvét. Dr. Štefan Rais igazságügyminisz­ter indítványára a kormány jóvá­hagyta az állami jegyzőségröl (köz­jegyzőségről) -szóló törvényterveze­tet. A törvénytervezet értelmében az eddigfi közjegyzők feladatai lényege­sen kibővülnek, hogy jobban szolgál­hassanak a lakosságnak és segítsé­gére lehessenek jogi kérdések meg­oldásában. A közjegyzőség újjászer­vezése a nyilvánosság jobb szolgála­tát jelenti. A kormány ezután jóvá­hagyta az állami zálogházak meg­szüntetéséről szóló kormányrendele­tet. A zálogházak eddigi szervezeti alakja nem illeszkedik bele megfele­lő módon az állam gazdasági szer­kezetébe és ezért szükséges volt a zálogházak működését újjászervez­ni. A zálogházak feladatát a pénz­ügyminiszter által kijelölendő népi pénzügyi intézetek fogják ellátni. Jelentés a Hegbízottak Testületének iHésérM A Megbízottak Testületének keddi gyűlésén, melyet elnöke, Július Duriš vezetett le, megvitatták Jozef Hojč pénzügyi megbízott jelentését a nem­zei vállalatok gazdálkodása ellenőr­zésének elmélyítésére tett intézkedé­sekről, valamint a Nemzeti Felújítás Alapjának felszámolásáról. Több gazdasági ágazat gazdálkodá sának ellenőrzése megmutatta, hogy a gazdaságosság kérdése még nem vált az üzemek és dolgozók mindennapi munkájának ügyévé. A pénzügyi meg­bízott jelntése alapján a Megbízottak Testülete a szocialista ' szektor válla­latai gazdaságosságának és ellenőr­zésének megjavítására irányuló in­tézkedéseket tett, és a gazdasági megbízottaknak meghagyta, hogy te­gyenek intézkedés ket a gazdasági vállalati szervek kiépítésére, oktatásá­ra és a vállalati gazdálkodás ered­ményeinek kiértékelésé.e. Az ellenőrzés termelésünk gazdasá­gosságának, a munkatermelékenység fokozásának és a termelési önköltség csökkentésének hatékony eszközévé fog válni, ha következetesen és nem csak felülről, d? főképpen alulról fogják végezni maguk a dolgozók is. A Megbízottak Testülete meghall­gatta továbbá Ing. Ján Bušniak ke­reskedelemügyi megbízott jelentését, az őszi mezőgazdasági termények fel­vásárlásáról. Hogy a dolgozók ellátása biztosít­va legyen, a Megbízottak Testülete meghagyta a kereskedelemügyi meg­bízottnak, hogy a Nemzeti Bizottsá­gok, EFSz-ek, CsISz- és más szerve­zetek segítségével gyorsítsa ' meg az őszi mezőgazdasági termények, külö­nösképpen a buigonya, káposzta és téli zöldség felvásárlását, gondoskod­jék a felvásárolt termények rendes téli elraktározásáról úgy, hogy a . dol­gozók szabályos ellátása biztosítva legyen. A felvásárló szervek és Nemz tl Bizottságok elsőrendű feladata le­gyen, hogy különös figyelmet fordít­sanak a felvásárlásra és elraktáro­zásra, hogy így biztosítsák a dolgozók ellátását. A forrasztó szakmunkások osszállami munkaértekezlete Bratislavában így tanulnak a magyarországi munkáslevelezők üzemi szerkesztők es A munkáslevelek ma már szerves részei a népi Magyarország sajtójá­nak. Stílusuk még sokszer csiszolat­lan, meglátszik rajtuk, hogy olyanok irták a sorokat, akiknek keze ügye­sebben kezeli az esztergepad fogan­tyúit, a banyászesákányt vagy a vé­sőt, mint a tollat. De amit monda­nak, az lényegesebb, mint az, hogy hogyan mondják, ök azok, akik ben­ne élnek a termelés, a mindennapi élet gyakorlati kérdéseiben, közvet­len közeiről látják a problémákat, a feladatokat és így a közösség szempontjából döntően fontos min den hozzászólásuk. A magyarországi Újságírók Orszá­gos Szövetsége az idén tanfolyamot indított a munkáslevelezők képzésé­re. A tanfolyam tagjait nem ötlet­szerűen választották ki, hanem terv­szerűen, az eddigi munkáslevelezés gyakorlata alapján. A Szabad Nép, a Magyar Dolgozók Pártjának napi­lapja és a Népszava, a Szakszerveze­ti Tanács központi napilapja, kijelöl­ték azokat a dolgozókat, akik az el­múlt egy-két esztendőben kitűntek a többi levelezők közül. A most nyáron befejeződött első két tanfolyam 10—10 hétig tartott és több száz levelező vett rajtuk részt. A tanulmányi programm ala­pos és rendszeres volt. A legkivá­lóbb magyar újságírók és elmflleti szakemberek tartották az előadá­sokat, hetenként háromszor 4 órá­val. A tananyag három főcsoportra oszlott. A Magyar Dolgozók Pártjá­nak előadói és az Üzemszervezési szakértők gyakorlatilag rámutattak arra, hogy a munkáslevelezők ho­gyan teremtsék meg kapcsolataikat a vezetőséggel, a helyi pártszerve­zettel, és n szakszervezettel, továb­bá dolgozó társaikkal a munka kü­lönféle fázisaiban. Ismertették a tanfolyam hallgatóival a gyárak, üzemek, általános felépítésének el­veit. Igy új ismereteik birtokában a munkáslevelezők már világosabban át tudják tekinteni feladatkörüket. Az eddigi esetenkénti meglátásokkal és ötletszerűséggel szemben tervsze­rűséget vihetnek munkájukba. A tanfolyam résztvevői megis­merkedtek az újságkészítés techniká­jával, a szerkesztési munkamódsze­rekkel. 4 tíz hét folyamán felkeres­ték a Szabad Nép, a Népszava szer­kesztőségét és ott a munkatársak részletesen tájékoztatták őket a kéz­iratok útjáról a szerkesztőségtől a nyomdáig, a hírszerkesztés és külö­nösen a levelezési rovat működéséről. A munkáslevelezők és u szerkesz­tőségek között így vált még szoro­sabbá a személyes kapcsolat. Hang­súlyozottan fontosnak „tartotta a tanfolyam vezetősége a nyelvhelyes­ség és a stiluskészség csiszolását. A nyelvtan és a stílustan főtantárgy volt. A tanfolyam minden napján a hallgatók a nyelvtani-stilisztikai elméleti előadások .után írásgyakor­latokat tartottak. A legközelebbi órán azután az újságíró tanárok és a levelezők közösen megvitatták a megirt leveleket. Hogy az egyes hall­gatókkal külön-külön, személyen­ként foglalkozhassanak, 8—10 főnyi csoportokat alakítottak egy-egy ta­nár vezetésével. Akikbői gyakornokok és üzemi szerkesztők lettek A két tanfolyam feltűnően jó ered­ményeket ért el. A vizsgán elkészí­tett levelek tömörsége, áttekinthető szerkezete, világos, tiszta stílusa bizonyította a hallgatók fejlődését. A tanfolyamon mintegy 35 olyan fiatal munkás tűnt ki, akiket az Üj­ságíró Szövetség alkalmasnak talált arra, hogy hivatásos újságírók le­gyenek. Ezeknek egy részét a fővá­rosi napilapoknál helyeztek el és azóta gyakornokokként itt működ­nek a levelezési rovat és más rova­tok keretében. Több levelezőt meg­bíztak üzemi lapok szerkesztésével. A magyarországi Üjságírók Szö­vetsége most az ősz folyamán már nemcsak újabb levelező tanfolyamo­kat indít, hanem gondoskodni kíván az új gyakornokok és üzemi szer­kesztők továbbképzéséről is. Ennek a két tanfolyamnak az anyagát most állítják össze. Az újságíró gyakorno­kok és üzemi szerkesztők tanfolya­ma több hónapig tart majd, és pro­grammja mind a szakmai ismeretek, mind a általános műveltség szem­pontjából sokkalta szélesebbkörű lesz. A tanfolyamok új rendszere meg­nyitja a fejlődés útját a magyar munkáslevelezők^előtt és ezáltal ma­gasabbra emeli a mimkáslevelezés színvonalát, Intézményesen biztosítja a dolgozók tevékeny bekapcsolódá­sát a szocializmust építő sajtó mun­kájába. A Kutatás és Műszaki fejlesztés szlovákiai központja a forrasztási kutatóintézettel egyetemben meg­rendezte Bratislavában a forrasztó szakmunkások összállami konferen­ciáját. A munkaértekezleten, melyet nov. 20-án prof. Dr. Ing. Rudo'i Lu­káJ a Kutatás és Műszaki fejlesztés szlovákiai központjának elnöke nyi­tott meg, résztvette'k: Ing. Eduard Kozina, a kohóipari é3 ércbánya mi­nisztérium műszaki osztályának fő­nöke, Ján Čapek a nehézipari mi­nisztérium képviseletében, prof. Dr. Ing. Josef Čabelka, a bratislavai Forrasztási Kutatóintézet igazgató­ja, prof. Dr. Ing. František Faltus, a cseh Műszaki Főiskola és a prá­gai Acélkonstrukció intézet képvise-^ letében, prof. Dr. Ing. Vladimír Zed­riik, a vítkovicei Klement Gottwald­vasmüvek Kutatóintezetének vezető­je, Ing. Dalibor Padavét és számos tudományos dolgozó a forrasztási szakmából. A konferencián résztvevők a Párt­nak és a kormánynak a kohóipar ter­melésé fokozására hozott határoza­taik után gyűltek egybe. Dr. Ing. Rudolf Lukács megnyitó beszédében többek xözött ezeket mondotta: / A forrasztás problematikáját a kutatási terv keretén belül a felada­tok megoldásánál arra kell irányíta­ni, hogy a megoldott problémák a munkatermelékenység fokozását se­gítsék elő. A konferencia első napján elő­adást tartottak Prof. Dr. Ing. J. Capelka és Ing. D. Padevét, akik nemrégiben tértek vissza a Szovjet­unióban tett tanulmányújukról. Elő­adásukban foglalkae^ak a szovjet forrasztási műszakiak tapasztalatai­val, a Szovjetuniónak "a forrasztás­ban elért sikereivel. A Munkaértekezlet megnyitása­kor üdvözlő táviratokat küldtek Kle­ment Gottwald köztársasági elnö­künknek, Ján Bilek kohóipari- éa ércbánya miniszternek, Kiiment Gusztáv nehézipar! miniszternek, Pťof. Dr. Tng. Emanuel Šlechta épí­tőipari miniszternek, ŕs E. O. Pa­ton akadémikusnak, a kievi elektro­forrasztó intézet igazgatójának. A köztársaság elnökének küldött táviratban jelentik, hogy a forrasz­tási munka termelékenységét fokoz­ni fogják új technikai, főkép szov­jet vívmányok alkalmazásával. Az E. O. Paton akadémikusnak küldött távirat biztosítást tartalmaz arról, hogy a szovjet technikusok nagy teljesítményei, melyek oly si­keresen segítik a kommunizmus építését a Szovjetunióban^példaként szolgálnak a mi technikusaink szá. mára is a nehézipar építésénél ha­zánkban. Kí a felelős a kuntapolcai ellátási zavarokért? Levelet Intéztek hozzánk a kúnta­polcal öntöde- és gépművek dolgozói­nak képviselői, akik mind a saját, mind a szlavosovcei papírgyár és Kúntapolca dolgozói nevében komoly panaszokat hoznak fel. Az üzem már október 22-én 103 százalékra teljesítette tervét, ami bizo­nyítja a munkások lelkes igyekezetét. De elégedetlenséget ébreszt bennük az, hogy kúntapolcai népigazgatási és ellátási szervek nem gondoskodnak a városnak kenyérrel való megfelelő ellátásáról. A hozzánk intézett levél­ben, amelyet az üzem párt- és szak­Az Uj Szó kritikája nyomán rendezik a gútai közigazgatás bírált kérdéseit Lapunk »Hol a hiba« rovatában még július 28-án kritizáltuk a gutái közigazgatást. A kritikára a Nemze­ti Bizottságtól nem kaptuk meg a várt önbírálatot: A felvetett kérdé­sekkel azonban foglalkozott a Bel­ügyi Megbízotti hivatal is, amely ki­vizsgálta az ügyet és válaszában a következőkről értesített minket. Az élelmiszerjegyeket azért adták ki olyan későn, Gután, mert a 7. el­látási időszakban a komáromi Járá­si Nemzeti Bizottságban az élelmi­szerjegyek ellenőrzését folytatták le. Az ellenőrző szervek utasítására a felesleges jegyeket visszaküldték a Belkereskedelmi Megbízotti Hivatal­nak és csak a jegyek 5%-át hagy­ták meg a járásnak. Közben az önel­látók száma állandóm emelkedett és Igy ez a mennyiség elégtelennek bi­zonyult. Ezért ezentúl a gútai helyi nem­zeti bizottságon a jegyek 10%-a marad, hogy fedtezni lehessen a kö­vetelményeket. A gútai gátőr megtámadásának esetét kivizsgálta a helyi Nemzeti Bizottság elnöke é? még augusztus, ban az ügyet átadta a komáromi Járási Nemzeti Bizottságinak, ahol büntetőeljárás van folyamatban. Borbula gútai közigazgatási alkal­mazott esetében a v.asgálat nem fedte fel, vájjon kapott-e bizonyos ^ellenszolgáltatásokat* munkájáért. Borbúlát figyelmeztették „ötelessé­geire és újabb panasz esetén más munkahelyre helyezik át. szervezete, valamint az üzemvezetőség képviselője írt alá — felhozzák, hogy az fizemi szerve­zetek már 6 (hat) kérvényt küldtek a járási szervezethez, de minden eredmény nélkül. A rozsnyói jácási párttitkárság köz­belépése után a keletszlovákiai mal­mok ígéretet tettek ugyan, hogy a ke­nyérellátásában megteszik a kellő in­téztézkedéseket, de ez csak ígéret ma­radt, így a dolgozóknak 7 kilométer­re kell já.niok kenyérért. Ez is azt bizonyítja, hogy a kérdést meg lehet­ne oldani, csak valaki úgylátszik nem akar ezzel behatóbban és főleg haté­konyan foglalkozni. Mit gondoljunk például a következő esetről, amelyről a levélben említést, tesznek a kúntapolcai öntöde- és gép­művek dolgozóinak képviselői. Idéz­zük ezt a részletet: — Amikor üzemünk megbízott képviselői meglátogatták a rozsnyói járási Nemzeti Bizottságot, a X-ik osztály előadója a következőket vá­laszolta nekünk: „Magas követel­ményeik vannak." Nem csodálkozunk ilyen szavak után, hogy a kúntapolcai dolgozók fel vannak háborodva. Ezért feltétle­nül szükséges, hogy a kérdéssel foglalkozzon a rozsnyói járási pártszervezet és a kassai ke­rületi Nemzeti Bizottság. Hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek nem­csak megszüntetnék ezt a hanyag­ságot, vagy más okozta zavart, ha­n»m tisztáznák azt is, hogy ki a felelős! (

Next

/
Thumbnails
Contents