Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-12 / 240. szám, péntek

Az A'feotó Ilíúság terjesztési versenyéről Most toiyik az Alkotó líjúság terjesztesi versenye. Szerte az országban szaz és száz új fiatal jelentkezik hetenként az Alkotó Ifjúság elől:zctö:nek soraiba. Vannak járásaink, ahol csaknem minden faluban"15—20 előfizetőt szereztek régi előfizetőink, CsISz-tagjíink. De a szép eredmények mellett komoly hiányosságok is vannak és ezért korántsem lehetünk megelégedve az elért eredményekkel. A királyhelmeci, a naeykaposl, a rozsnyói és a párkányi járás CsISz bizottsága még nem te/t meg mindent annak érdekében, hogy az Alkotó Ifjúság eljusson azokhoz, akiknek készül. Ezekben a járásokban nem egy község van, ahol még nem is tudnak arról, hogy a csehszlovákiai magyar ifjúságnak kulturális és szervezési havi folyóirata van. így aztán ne csodálkozzunk azon, hogy ezekben a községekben alszik ax iíjýg sági szervezet és nem megy a munka. , Szeretnénk, ha beszámolnána k a kassai magyarnyelvű Ipari technikum, a füleki és a duna szerdahelyi gimnázium CsISzbizottságal is arról, hogy mily en eredményt értek el a terjesztésben. A bratislavai magyar tannyelvű Pedagógiai Gimnázium és a komáromi gimnázium jó munkát végzett, de ha még jobban utánanéznének, biztosan lehetne még néhány előfizetőt szerezni Sokkal szomorúbb a helyzet ipari tanulóinknál. Egész csomó Iskola van, ahol 50—100 magyar fiatai él, de egyetlen Alkotó Ifjúság sem jár a fiataloknak. Üzemeinkből Is kevés előfizetőnk van. Lássunk munkához új lendül ettel, új erővel és hozzuk be elmaradásunkat. Bizonyítsuk be, hogy ifjúságunk művelődni akar, hogy meg akar ismerked ni a szocialista kultúrával, mert az munkáját 6egíti és megmuta tja a jövőt, amiért valamennyien dolgozunk. A járási CsISz-bizottságok küldjenek jelentést a Központba az elért eredményekről. A járási instruktorok propagálják állandóan a lapot, adjanak tanácsot felhasználásához. Az alapszervezetek vezetőségei tartsák állandóan napirenden a terjesztést. Tanítóink és minden olvasónk' népszerűsítse, terjessze a lapot • Ha elfogytak volna a megrendelési nyomtatványok, levelezőlapon, vagy levélben is meg le het a lapot lendelrú, csak meg kell írni, hogy félévre, vagy egy évre rendeljük-e meg. Azután a pontos címet is tüntessük fel. A leveleket, lapokat pedig a köv. címre küldjük: Adm inistrácla, Alkotó Ifjúság, vyd.Smena, Bratislava-Ymca. Elvtársnők! Elvtársaki A jó munka, a kitartó, szívós munka mindig eredményes! Az Alkotó Ifjúság szerkesztősége. Megjelenik az ALKOTÓ IFJÚSÁG októberi (7.) száma Tartalomból: Versek Galgócz Erzsébet: Kommunisták (elbeszélés) Földes Mihály: Mélyszántás (jelenet) Davidoglu: Bányászok (jelenet) Hogyan alakította ki az embert a munka Szervezeti kérdések, dalok, Pionírrovat, katonarovat, szatirikus rovat, Film- és könyvismertetés, rejtvények teszik színessé az „Alkotó Ifjúság" legújabb számát _ - FRANTIŠEK NĹCSA SZÍ K ľ t(lemem£(ktíhóa£d A szlovák kommunista mozgalom építőinek első sorában. (1923—1924) 1022 szeptemberébe áttették a Ilias l'uou szerkesztőségét Ruttkára és ugyanide tették át Rózsahegyről a Szlovákiai Kommunista Párt 1920 szeptember 16-án alapított hivatalos lapjának a „Pravda chudoba"-nak kiadóhivatalát is. Ide jön Klement Gottwald is a besztercebányai tapasztalatokkal gazdagodva, de már nem, mint adminisztrátor, hanem, mint szerkesztő és rövidesen mind a két lap főszerkesztője letx. Ruttka a szocialista mozgalom régi bástyája. Joggal nevezték szlovákiai Kronstadtnak. Itt a kommunista sajtó kiadásának kedvezőbb előfeltételei voltak. 1920 decemberéből is dicsőséges, harcos tradíciója volt Ruttkának. A ruttkaiak büszkén beszélték el Gottwa'.dnak a decemberi napokat, amikor a munkásság nemcsak a munkát állította le, hanem megszállta a postát, a távirdát, telefonközpontot és az állomást és néhány napig hatalomra került A ruttkai kommunisták zászlója drága munkásvérrel volt áztatva. 1950-ben, a Pravda chudoby alapításának 30 éves évfordulóján, Klement Gottwald köztárl—tOHDÍTOTTA : f. SZŰCS t f LA sasági elnökünk levelében így jellemzi a Pravda chudoby feladatait, amely 1920—1925 közt jelenik meg kétszer hetenként és aztán napilappá lesz Pravda cimmel: „A szlovákiai forradalmi munkásmozgalom e lapjának különös jelentősége volt a szlovák dolgozók szociális és nemzejti érdekeiért a cseh és a szlovák nép harcos barátságáért vívott kűzdelemlven, hogy erős kommunista pártot teremtsenek meg Csehszlovákiában." Hogy a Pravda chudoby ilyen eredményeket ért d, elsősorban Gottwald na k köszönhető. V. Široký, aki ekkor a pozsonyi munkásmozgalomban dolgozott, a Pravda 30. évfolyamát köszöntő levelében így jellemzi Gottwaldot, mint az 1922—1925-ös évek újságíróját: „Nagy szerencséje a Pravdának, hogy élén; a szlovák nép nehéz küzdelmeinek, elnyomásának és kizsákmányolásának éveiben Klement Gottwald került. Az 6 vezetése alatt fejlődött a Pravda chudoby, a Párt harcos, bolsevik szervezőjévé. A napi gondok lelkiismeretes megoldása «

;a Szlovákia szegénységének fájlalása mély eszmeiséggel egybekapcsolva, ez a két lényeges vonás jellemzi Gottwaldot, mint a Pravda szerkesztőjét. A nép iránti rendithetetlen húségével, a Szovjetunióba vetett | törhetetlen hitével, szerénységével, sokoldalú műveltségével és a problémák konkrét ismeretével megteremtette Gottwald a kommunista újságíró harcos példáját." Igazán világító példa. „A sajtó frontjain" című tartalmas cikke, — melyet kilenc folytatásban közölt a Pravda chudoby — bizonyítja, hogy milyen lelkiismeretesen törődött Gottwald a kommunista sajtó feladataival és a vele kapcsolatos minden kérdéssel, a tartalomtól kezdve a terjesztésig és előfizetésig. Fő feladatának tekintette a sajtó és a nép legszorosabb kapcsolatának megvalósítását. Ezért törődik annyira a munkás- éa a parasztlevelezők hálózatának kiépítésével, ezért szervez gyűléseket, konferenciákat, ezért tanítja őket írni. Gottwald a legszívósabb munkás, Karo! Bacilek, a Megbízottak Testületének elnöke, aki ekkor a ruttkai vasúti műhelyben dolgozott, Jgy beszél róla: „A Pravda chiídoby kétnaponként jelent meg és gyakran az egész 6zámot egyedül csinálta Klement.** Erre persze nem volt elég 8 óra naponta, ezért reggel nyolctól éjjeli tizenegyig. tizenkettőig, sőt néha éjtszaka két óráig is dolgozott." Mindamellett (ról tevékenykedésében a legnagyobb mértékben igényes. Már akkor kialakította egyéni stílusát, melyet tanulmányaiban és előadásaiban most ls csodálunk. A gondolatok világosságát és kifejezésmódjának egyszerűségét, tömörséfrét. Ruttkai munkatársai említik, hogy milyen ko** Klement beceneve, (Ford.) ) moiysággad Jelkiismer édességgel írta a cikkeket. Gondolatait, írásait mindig megbeszélte barátaival és a nyomda alkalmazottaival. A nyomdában jól ismerték azokat a pillanatokat, mikor bement papírlapokkal a kezében, szájából kivette pipáját és jókedvűen mondta: „No hallgassátok meg fiúk, hogy mire pazaroltam a papírt." A legnagyobb figyelemmel hallgatta meg a megjegyzéseket, vagy ötleteket és ä beszélgetett a felvetődő kérdésekről. Gottwaldnak, mint újságírónak, alapvető elve az Is, hogy az újságírói tevékenységet összeköti a gyakorlati pártmurvkával. Erőteljesen dolgozik a ruttkai pártszervezetben, melynek blzott&ágába beválasztották. De nemcsak a ruttkai munkások ismerték. A Pravda chudoby és a Hlas ľudu, rendszer resen közöl híreket a városi éa falusi gyűlésekről, amelyeken ő tart beszámolót, ahol terjeszti a kommunista eszméket éa szervezi a munkások harcát, sztrájkjait Párttevékenységéről legjellemzőbben az a két példa beszél, amelyeit Holomka munkás, a Párt régi harcosa mondott el. A ruftkal pártszervezet keveset törődött a közeli mésztelepen dolgozó munkásokkal.A telep a vítkovlcel vasgyárhoz tartozott. A munkások ott nem voltak olyan öntudatosak, mint a ruttkai vasúti műhelyben. De Gottwald törődött velük és 1923 nyarán a mésztelepen sztrájkot szervezett. Az özem vezetősége kénytelen volt engedni és teljesíteni a munkások követeléseit. (Folytatjuk).