Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)
1951-10-11 / 239. szám, csütörtök
1951 október 13 O i Sí iAz aisószeli szövetkezet a munkák jó megszervezésével fogott hozzá az őszi munkákhoz Az aisószeli EFSz tagjai október 3-án pvülést tartottak, melyen megtárgyalok az ős»i munkák megszervezését. Ez a kérdés nagyon fontos, mert az alsószeli EFSz-nek 75 hektár cokorrépája van, amelynek szedését még meg sem kezdték. Hasonlóképpen a kukoricatörés is hátra van még. A szövetkezeti tagok azonban nem ijednek meg az ilyen nehéz feladatoktól. Hisz 340-en vannak és ha az őszi kapások területét szétosztják maguk között, akkor egyre még egy negyed hektár sem jut Igaz, hogy a 340 tagból többen nem aktívak (tanítók, hivatalnokok), de még akkor sem olyan rettenetes a munkaerőhiány. Csak a szövetkezet vezetőségének kell megtalálnia a helyes módot arra, hogy minden egyes tagot munkába tudjon állítani. A szeli szövetkezeti tagok a gyűlésen elhatározták, hogy mivel az őszi vetés is sok időt vesz igénybe, hát agregátokkal fognak vetni, hogy Így mennél több ember tudjon bekapcsolódni a cukorrépa- és a kukoricaszedésbe. Mint érdekességet megemlítem, hogy az aisószeli szövetkezeti tagok az idén őszi búzájuknak felét a szovjet kolhoztagok példája szerint keresztsorú vetési módszerrel vetik el A gyűlés további folyamán a szövetkezet vezetősége beszámolt az eddigi terméseredményekről és arról, hogy a szövetkezet milyen mértékben tesz eleget beszolgáltatási kötelezettségének. A gabonafélék beszolgáltatásában nincs hiba. A tejkontingenst azonban még nem teljesítették, de meg van az előfeltétele annak, hogy ezen a téren is százszázalékos teljesítményt érnek el. A marhahúskontingens beadásánál a szövetkezeti tagok már 200 százaléknál tartanak, ezzel szemben a sertéshűsbeszolgáltatást kissé elhanyagolták. Ennek az az oka, hogy aránylag későn tudtak kellöszámú sertést felvásárolni. A jövő évben azonban már ezen a téren sem lesz hiány, mert hisz most már elég szép állatállománya van az alsószeli szövetkezetnek és az áJlatok számára elegendő menynyiségíí takarmányt is biztosított. Csupán szénából van több, mint húsz vagon. Ezenkívül ott van még a sok zöldtakarmány és a silózott takarmány. Amíg ez év tavaszán alig-alig volt egy kis takarmánya a szövetkezetnek, addig a jövő évben bő takarmánykészlet vár az állatokra. Az egyénileg gazdálkodók a szövetkezet fejlődését látva, egyre többen lépnek b? a tagok sorai kösrí. Nagy érdeklődésnek örvendett az értekezletnek az a része, amelyen a pénzügyi beszámoló elhangzott. A szövetkezet eddigi forgalma több mint 18 millió korona volt. Már ez a szám is világosan tanúskodik arról, hogy az alsószeli szövetkezet jól gazdálkodott. Az értekezlet végén a cukorrépaszedés kérdésére tértek vissza a szövetkezeti tagok. Eldöntötték, hogy minden egyes tag a családjával együtt, minden szabad perc kihasználásával, a legnagyobb odaadással lát hozzá a cukorrépaszedéshez. Ezt azért teszik, mert nem akarnak lemaradni a jövőben sem a járásban. Rögtön a gyűlésen jelentkezett Takács Sándor, aki már a 70-ik évében van és kötelezettséget vállalt, hogy felszed félhektár cukorrépát. Én bízom az alsószeli szövetkezeti tagokban, hogy Takács Sándor példáját követve, hasonló kötelezettségvállalásokat tesznek, amivel biztosítják a cukorrépa gyors felszedését és az őszi munkák mielőbbi elvégzését. CSANDAL ISTVÄN, Alsószeli. Bodnár Lajos szilicei középparaszt is meggyőződött arról, hogy jobb élet felé vezető út a szövetkezeti gazdálkodás Amint Rozsnyóról Szillce felé megyünk a hegyi úton, elgondolkozik az ember azon, hogy hol varrnak itt a szántóföldek. Már ennek az őriáBi hegynek majdnem a legtetején járunk és egyre csak sürü erdő terül el az út mindkét oldalán. De nem kellett soká töprengeni, mert mintha elvágta volna valami az erdőt, hatalma tábla szántóföld tárult szemünk elé, ahol már lófogat, vetőgép, traktor látható. A szilicei szövetkezet csoportja éppen a rozsvetést kezdte meg ezen a nagy táblán. Alig öt-hat ember dolgozik és mégis úgy megy a munka, mint a karikacsapás. Éppen a vetőgépet állítja be a szövetkezet elnöke, Hajdú elvtárs, mielőtt megkezdenék a vetést. — Vigyázni kell a gép beállításánál — mondja Hajdú elvtárs —, mert így még soha az életben nem vetettünk rozsot. Régen csak kézzel vagy vetőgéppel vetettünk egy irányban. Most azokon a földeken, ahol keresztbe is mehet a traktor, ott mindenhol keresztsorú vetést alkalmazunk. Vannak ugyan olyan részek is, ahol annyira nagy a lejtő, hogy máskép nem tudunk vetni, csak egy irányban, mert ha keresztben is próbálkoznánk, könnyen felborulhatna a traktor. Hajdú elvtárs gondosan és Jól beigazítja a vetőgépet és a traktor után akasztja. Közben még egy kettes borona is van, hogy a traktorhagyta nyomot eligazítsa és így aztán a vetőgép mindenhol egyformán a földbe teszi a magot. Fekete Andor traktorista, — aki szintén a szövetkezet tagja és most csak a megbetegedett soffört helyettesíti, — már fel is pattan gépére. Hajdú elvtárs pedig a vetőgépre szerelt deszkára áll és elindul a 24 soros vetőgép. jó magam is velük mentem egy fordulót és Hajdú elvtárssal együtt a hátul lévő ülésen foglaltam helyet. Csak így tudja meg az ember, milyen óriási könnyebbséget nynjt parasztságunknak a gépesített nagyüzemi gazdálkodás. — Milyen fárasztó munka volt, amikor még mi is lovakkal vetettünk — mondja Hajdú elvtárs. — És mennyi munkaerőre volt szükség. Egy «mber kellett a lovakat hajtani, egy a gépet vezette, egy pedig, aki hátul járt felügyelni arra, nem dugul-e el valamelyi cső. Most meg csak kettő kell és mind a ketten ülve végezzük ezt a munkát. És mégis sokkal többet elvetünk így a traktorvontatású géppel. Tavasszal vetettünk először így, de most már tapasztaltabbak vagyunk és ha jól megy, a 38 hektár rozsot két és fél nap alatt elvetjük. A tavaszi vetésnél 13—14 hektárt vetettünk be egy nap alatt géppel. A szövetkezeti gazdálkodás előnveire felfigyelnek az egyénileg gazdálkodók is. Különösen az Egységes Földműves Szövetkezet jobb termése hívta fel figyelmüket és így a mult héten négy új tagja lett a szövetkezetnek. Köztük Bodnár Lajos tízholdas középpaarszt is, aki meggyő zödött arról, hogy az egyénileg gazdálkodó megfeszített munkával sem tud annyit termelni, mint amennyit a szövetkezet játszva kitermel. Meg is mondta, amikor a szövetkezetbe belépett: — Hát muszáj nekünk továbbra ií gürcölni, amikor a szövetkezet ajtaja minden paraszt előtt nyitva van és csakis ez az egyedüli út a jobb élet felé. A szövetakezet földjei mellett dolgoznak az egyénileg gazdálkodók is. Nagy itt a különbség, mert az egyéni gazdálkodók a keskeny nadrágszíjföldeken dolgoznak, mégis egyegy fogatnál kint van az egész család. Egyikük vezeti az ökröket, a másik az ekét tartja, a harmadik pedig a vetőmagot szórja kézzel. Odamegyünk Berec Miklóshoz, aki fiával együtt éppen bevégezte a szántást. Berec bácsi pedig nyakába akasztja a „lepedőt", megrakja rozszsal és úgy, ahogyan a műtrágyát szórják, ő is nekifog és veti kézzel a rozsot — Nehéz már ez a munka magának, Berec bácsi, hisz, amint látom, már nem fiatal. — Bizony már hatvankilencedikben vagyok. De mit csináljak, ha fiam nem érti, így kézzel vetni. — Mondok egyet, Berec bácsi. Mennyivel könnyebb lenne, ha a szövetkezetben dolgoznának. — Hát már úgyis azon töröm a fejem, hogy ez az utolsó, hogy kézzel vessek. Látom itt mellettünk, hogy a szövetkezetesek azzal a masinával még csak nem is gyalogolnak és olyan gyorsan megy a munka, hogy észre sem veszik és végeznek a vetéssel. Csakhogy az ember már ebbe beleszületett és valahogy nehezen akar felhagyni vele, pedig a termésnél bebizonyult, hogy a mellettünk lévő szövetkezeti táblán sokkal jobb búzatermés volt, mint a mienk. Távozásomkor mondja Berec bácsi, hogy. ha mégegyszer meglátogatom a szilicei szövetkezetet, akkor már ö is mint szövetkezeti tag nyújt kezet. Mivel a szilicei határ nem nagy és kevés a szántóföld, a szövetkezet inkább állattenyésztéssel foglalkozik A jó hegyi legelőn 240 juhot tenyésztenek. A juhokból Is nagyon szép jövedelme volt a szövetkezetnek. Beadtak öt métermázsa gyapjút, azonkívül nagyon sok a tej, a túró. A juhok a valaskai fajtából valók s ennél a fajtánál nagyobb a tejhozam, mint a gyapjú. — Ki fogjuk őket cserélni — mondja a szövetkezet elnöke — és merinói fajtát fogunk tenyészteni. Mert a gyapjúra is nagy szüksége van országunknak. Tejet úgyis elég szépen beadunk a tehenek után is. A tejbeadási kötelezettségünket már jóval túlteljesítettük. Eddig 2350 liter tejjel többet szolgáltattunk be. Most már literenként 14.30 koronát kapunk a tejért s így a napi beyételünk a tejből 1300 korona. — Még csak ezután fog fejlődi szövetkezetünk — mondja Labahc Andor, aki hat holddal lépett a szövetkezetbe, mindjárt a megalakuláskor. Minden nap többet és többet tapasztalunk a munkánkban. De már most is máskép van, mint volt a múltban. Hányszor mondtam az aszszonynak, hogy inkább eladjuk a földeket és mégsem gürcölünk anynyit. Hisz a múltban az adóra fizettük egész évi keserves munkánk jövedelmét. Meg is váltunk volna a földtől, de hát akkor nem úgy volt, mint most, hogy az ember egyet gondolt és beállhatott valami üzembe dolgozni. Akkor, ha nem volt valami. protekciója a palléroknál vagy munkavezetőknél, bizony nem is kapott munkát az ember. — Eg és a föld — teszi hozzá Gárdon Sándor, — a különbség a mult é6 a jelen között. A mi gyermekeinknek már sokkal 6.zebb jövőjük van, mint nekünk volt. Valamikor a hegyen keresztül nagyon nagy fáradságba került, ha Rozsnyó™ mentünk gyalogosan. Igaiz. hogy a vonat csak tíz krajcárba került, dt még azt sem tudtuk megengedni magunknak, mert minden egyes krajcárra nagy szükségünk volt. Most meg már a vonathoz 6em kell soká gyalogolni, mert pár nap múlva elkészül az új híd és megindul az autóbuszjárat Szilice és Rozsnyó között. Hogy a szövetkezetben az asszonyok is bekapcsolódhassanak a munkába, a faluban szükség volna egy napközi otthonra Ennek nincs re akadálya, mert a szövetkezeti tagok között sok olyan anya van, akik a gyermekektől nem me" hetnek dolgozni és elhatározták, hogy napközi otthonba adják gyermekeiket. No, de jött egy nagyon fontos kérdés. Erre a célra megfelelő helyiségre van szükség. Ugy gondolták, hogy a falu szülésznőjének elegendő volna egy szobás-konyhás lakás is é6 az 5 n?gy kétszobás lakása megfelelne napközi otthonnak. Különben is ez a lakás az iskolához tartozik No, de a keményfejű szülésznő nem akar engedni, hanem az asszonyok között mindenféle pletykákkal azt hfreszteli, hogy ne adják a gyermekeiket a napközibe, inert a gyermekeket is elveszik az anyától. A helyi Nemzeti Bizottságnak utána kell nézni a dolgoknak, hogy a napközi otthon részére minél <íőbb helyiséget utaljanak ki. MÉRY FERENC. Az őszi munkákban a bratislavai kerület tartja az elsőséget Az elmúlt napodban az őszi munkák üteme kissé meggyorsult. A traktorállomások emelik napi teljesítményeiket. A legjobb eredményeket a bratislavai kerület traktorállomásai érték el, amelyek az őszi munkák tervének teljesítésében a 23.55 százaléknál tartanak. Egyidejűleg meg kell emlíleni azt is, hogy Szlovákiában egyedül csak a bratislavai kerület trakto'állomásai teljesítik 100 százalékosan a napi tervet. A bratislavai kerület t rektor állomásainak 101.04 százalékos napi teljesítménye mögött hátramaradt a nyitrai kerület a 71.94 százalékával, a besztercebányai kerület 76.2, a zsolnai kerület 43.22, a kassai kerület 53.37 és az eperjesi kerület a 39.37 százalékos teljesítménnyel. A vetési terv teljesítésében is a bratislavai kerület traktorállomásai vezetnek. Sokkal gyengébb eredményeket értek el a besztercebányai, a zsolnai, a kassai és az eperjesi kerületek traktorállomásad. Nagy hátramaradás észlelhető a mélyszántás elvégzésében is. A bratislavai kerület 20.20 százalékos teljesítménye után eléggé lemaradt a nyitrai kerület 13.75, a besztercebányai kerület 8.81, a zsolnai kerület 7.27, a kassai kerület 5.43 és az eperjesi kerület 3.28 százalékos teljesítménnyel. A jó munkát végző traktor állomások közül szlovákiai viszonylatban ki kell emelni a dunaszerdahelyi, a galántaá, a nagymegyeri, a vágsellyei és az ógyallai traktorállomásokat. A hátramaradó traktorállomások közül pedig a tremcséni, myjavai, érsekújvári, sulekovód, jesenskéi, bártfai és nagykaposi traktorállomásokat kell külön figyelmeztetni. Az állami birtokokon a legutóbbi jelentések szerint szintén kissé gyorsabb iramban folynak az őszi munkák. A vetési terv teljesítésében a bratislavai és nyitrai kerület állami birtokai vezetnek. Jó eredményeket ért el továbbá az eperjesi kerület is, ahol aránylag kevé« a vetési terület. A cukorrépa- és burgonyaszedésben szintén a bratislavai és a nyitrai kerület vezet és eléggé hátramaradt a besztercebányai, a zsolnai és a kassai kerület. Szlovákiai átlagteljesítmény a cukorrépaszedésben 34.2, a burgonyaszedésben pedig 42.5 százalék az állami birtokokon. Az egyes gazdaságok közül külön említést érdemel a várkonyl állami birtokhoz tartozó kotlibai gazdaság. A dolgozók itt szép munkateljesítményeket mutatnak fel. Főleg magas teljesítményt ért el Jávorka traktoros, aki naponta átlag elszállít 300 mázsa cukorrépát és az éjjeli váltásban 3 hektárt elkészít a vetés alá. Hasonlóképpen a nagymegyeri állami birtokhoz tartozó vásárúti gazdaság is jó eredményeket mutat lel. I Hátramaradás észlelhető azonban a gombai állami birtokon és a vágújhelyi állami birtokon. A nyitrai kerületben a partizánskéá állami birtok állta meg a legjobban a helyét az őszi munkákban. A besztercebányai kerületben pftd'g a viglásá birtok vezet, de csak a kapások begyűjtésében, mert ? vetési tervet ez a birtok nagyon alacsonyan teljesítette. A losonci állami birtokon ez ellenkezőleg van. Itt a vetési tervet teljesítik kiválóan, de a kapások begyűjtésében nagy a hátramaradás. A kassai kerület állami birtokai közül meg kell említenünk az iglól állami birtokot, ahol mind a sz'ántás, mind a vetés szépen folyik. Az ugyancsak a kassai kerületben lévő upori birtokon aaonban nagy a hátramaradás az összes őszi munkákban. A keresztsorú vetési módszert az idén minden állami birtokon bevezetik. Eddig a csallóközaranyosi birtokon a búzának 22 százalékát, a tornóci birtokon 26 százaiékit és a királyheW meci állami birtokon a búzának 19 százalékát vetették el keresztsorú vetési módszerrel. Az őszi munkák egyik legfontosabb része a cukorrépaszedés Ezen a téren a bratislavai kerület vezet, mégpedig a magasabb típusú EFSz-ek közreműködéséve). Minden előfeltétele meg van annak, hogy a cukorrépa szedésének kerületi tervét a meghatározott időpontig, vagyis november 10-ig teljesítsék. A répakanviány különösen jól folyik a nagymegyeri járás magasabb típusú EFSz-eiben, így Tanyon, Nemesócsán, Balonyan, Nagy me gyérén, stb., ahol a szedési munkálatokat nagyon jól megszervezték. A cukorrépaszedésbe bekapcsolták az egyénileg gazdálkodó kis- éa középföldműveseket is. Nemesócsán például 100 kis- és középföldműves vállalt kötelezettséget, hogy egy bizonyos területről felszedik a szövetkezet cukorrépáját. A tanyi III. típusú EFSzben a cukorrépaszedésben már október 5-én a 75 százaléknál tartottak. A kis- és középföidművesek ebben a községben is példásan bekapcsolódtak a közös szövetkezeti munkába. A szövetkezeti tagok munkáját még lendületesebbé teíszi a várakozáson felüli magas hektárhozam. Eredetileg hektáronként 230 mázsa cukorrépa termést terveztek és. bizony a hektáronkénti 400 mázsás termés egyáltalán nem ritka. Az IJj Szó kritikája nyomán meggyorsult a munka Sze ncen a kukoricaszárítók építésén A szenei járásban már nem sok hiányzik a kukoricafelvásárlás tervének teljesítéséhez A földművesed elsőrangú feladata, hogy a kukoricát mennél előbb raktárakba helyezzék és hogy így felszabadítsák földjeiket az őszi vetés alá. Ezért mind a Párt járási bizottságán, mind a járási Nemzeti Bizottságon keresztül ismételten kérjük, hogy a kukoricaszárítók építése gyorsabban folyjon. Ezenkívül az újságon keresztül is rámutattunk a kukoricaszárító építése körüli hiányosságokra. Többek közt az Uj Szó is foglalkozott ezzel a kérdéssel és az U j .Szó kritikája nagyon sokban elősegítette a szárítók építését végző munkásokat, akik beismerték, hogy a kritika annak ellenére is, hogy egyiknek-másiknak közülük nem tetszett, Igazságos volt. Ai építkezésen dolgozó elvtársak azóta olyan gyorsan dolgoznak, hogy a fölműves raktárszövetkezet alig bírja a szükséges építőanyagot helyre szállítani. A szenei Stavokombinát eilvtársai, tehát minden erejükkel arra törekszenek, hogy kiküszöböljék hibájukat. A kukoricafelvásárlás az egyénileg gazdálkodóknál is jól folyik. Már nem sok hiányzik a százszázalékig. A felvásárlás ütemét azonban még jobban meg kell gyorsítanunk, hogy a megállapított időpontig jelenthessük Gottwald elvtársnak a kukoricafelvásárlás százszázalékos teljesítését. A legszebb eredményeket Magyarbél község egyénileg gazí dálkodói érték el, akik már a 101 százaléknál tartanak. Magyarbél után következik Nagyfödémes község 99%-kal és K irály f a 90 százalékkal. A leggyengébb eredményeket Pavllcén (30 százalék) és Pusztafödémesen 49 százalék, érték el. Bízom azonban abban, hogy Pavlice és Pusztafödémes megint úgy meglerpnek bennünket, mint a gabonafelvásárlásban. EFSz-einkben nem nagy probléma a kukoricafelvásárlás. A szövetkezeti tagok még csak most kezdték meg a kukorica törését és a kontingenst egyenesen a földről a földműves raktárba szállítják. A szervezési dolgozók közül meg kell említeni Csizlak elvtársat, akinek körzete Jóka és Nagyfödémes. Csizlak elvtárs kötelezte magát, hogy október 6-ig 100 százalékra teljesíti a kukorica felvásárlási tervét, még akkor is, ha az éjszakáit feláldozza. Csizlak elvtárs példát mutat minden szervezési dolgozónak. JEDINAK MIHÁLY, Szene.