Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)
1951-10-07 / 236. szám, vasárnap
i L— — UJ §M 1951 október 7 Szépen kikel! már a rozsnyói szövetkezei rozsvefése Harcban a baromíívész ellen a H-vakcina oltással és a napokban befejezik az összes ősziek vetését _ A rozsnyói járás legjobb szövetke nyôi III. típusú szövetkezet. Amikor mc{ hatották a szövetkezetet, a kul volt fele a város: jönnek majd még h nöznt, mondották nagy bölcsen a kul feledkeztek arról, hogy már más vilá fellegzeit. Megfeledkeztek arról, hogy a technika vívmányai, a gépek segíts kezetckbe tömörülve mennyire megerő kulákhoz menjenek pénzt kölcsönözni, hozzá iuk bűnbánó arccal hogy eket már bebizonyult, hogy a szövetkezet kulátókra. A szövetkezeiben becsület jövőt, a szocializmust. zete a járás székhelyén van, a rozsa rozsnyói kis- és'középparasztok ákok és a reakciósok fecsegéseivel ozzánk koldulni vagy pénzt kölcsöákok. Igen ám, de a kulák urak meggot élünk és hogy nekik örökre bema már a kis- és középparasztok a égével az Egységes Földműves Szövetsödtek és nincs szükség arra, hogy a Esetleg majd a kulákok fordulnak is vegyék be a szövetkezetbe. De az nek nincs szüksége naplopókra és spees kis- és középparasztok építik a jobb A földek jó megmunkálásával a rozsnyói szövetkezetben olyan terméseredménveket értek el, ani yen mé? sohasem voit a rozsnyói határban. Gabonafélékből elérték a 18 mázsás átlagtermést és ígv a beszolgá'.tatási kötelezettségüket 170 százalékban teljesítették. Búzából az előírt 124 mázsa helyett 300 mázsát, rozsból 104 mázsa helyett 250 mázsát, árpából pedig 70 mázsa helyett 110 mázsát adtak a nép államának. A tejbeszolgáltatásnak is eleget tettek, úgyhogy most már a szabad piacon értékesíthetik a tejet és a tejtermékeket. Havonta 80.000 korona jövedelmük van a tejből A hízósertésekből és a juhokból is óriási haszna van a szövetkezetnek Igaz, nagy szüksége van a szövetkezetnek a jövedelemre, mert nincsenek még gazdasági épületeik s így állandóan építkeznek. Megy is az építkezés és úgy nőnek ki az épületek a földből, mint egy jó eső ; tán réten a csiperke gomba. A szövetkezet jó példát mutat az egyénileg gazdálkodóknak és ennek meg is van az eredménye, mert napról-napra új tagok jelentkeznek a szövetkezetbe. A napokban is három új taggal szaporodott a szövetkezet Penger András 5 hold földdel és két tehénnel belépett a szövetkezetbe. Majoros András pedig két hektár földdel. Domit István a régi világban gazdasági cseléd volt és most ő is belépett a szövetkezetbe, mert látja, hogy akik a szövetkezetben jól dolgoznak, becsületes jutalmazásban részesülnek. Nézzük csak Boholv András és családja mennyit keresett július végéig az Egységes Földműves Szövetkezetben Boholy András a sertéshizlaldában dolgozik és július végéig 301 munkaegysége volt. A fia kocsis a szövetkezet termelőcsoportjában, az ö munkaegysége 243. A felesége, aki csak a legszükségesebb munkáknál segédkezik, 80 munkaegységet dolgozott le. Az egész családnak ilyenformán a júliusig ledolgozott munkaegysége 630. A család július végéig 44 100 korona pénzjutalomban részesült, de ez csak a keresetnek az 50 százaléka. A cséplés után megkapták a munkaegységek után a természetbeni jutalmazást is, amelyből a terv szerint minden munkaegységre 2 kg búza, 1 kg rozs és 1 kg árpa van előírva. Igy összesen 1260 kg búzát, 630 kg rozsot és 630 kg árpát kapott Boholy András és családja. Az év végén megkapják majd ugyanígy még a ledolgozott munkaegységek után a pénzt és a természetbeni jutalmat. özvegy Hlivák Gizella a termelő csoportban dolgozik. Július végéig 326 munkaegysége volt, de ebbe már bele van számítva 16 éves fiának is a munkaegysége, aki az iskolaidő után segített a juhokat legeltetni. A munkaegységek után Hlivák Gizella 22.820 korona pénzbeli jutalmat kapott és 652 kg búzát, 326 kg rozsot és 326 kg árpa természetbeni jutalmazásban részesült. Ugyanígy becsületes jutalmazásban részesülnek a szövetkezet azon tagjai, akik jól dolgoztak a szövetkezet ben. Vannak aztán egyes tagok, akik nem hittek a munkaegységek szerinti jutalmazás helyességében, alig dolgoztak le egy pár munkaegységet, ezek bizony kevesebb jutalmazásban részesültek. — Hogy a jövőben még jobb ter méseredményt érjünk el, — mondja Liszaver Gyula, a szövetkezet elnöke, idejében hozzáfogtunk az ősziek elve ?éséhez Az őszi munkákra kidolgoztuk a tér vet és mindent tervek szerint végzünk. Állandóan két 24 soros vetőgéppel dolgozunk. Volt egy 14 hektárnyi ugarunk is, melyet már ez évben háromszor szántottunk meg, azután bevetettük rozzsal. Szépen kikelt és már olyan jól fejlődik, hogy maholnap ellepi a földet. Azonkívül még vetettünk 31 hektár rozsot. Vetünk még 31 hektár búzát, 10 hekt. őszi árpát és azután végeztünk az ősziek vetésével A tervek szerint október 10-ig kell befejezni a vetést, de már a napokban elvégezzük. Közben a szövetkezet termelőeso portja a len növése után megkezdi a kukorica törését. — Amióta a világ világ, — mondja a csoport egyik dolgozója, — a rozsnyói határban még sohasem termeltek lent. Nekünk pedig úgy bevágott, hogy alig két hektárról több mint egy vagón termésünk lett. A len növése ugyan kissé hosszadalmas munka, mert kézzel végzik, de azért a többi munkák nem maradnak el, mert a kukorica ezen a vidéken úgyis később érik. Úgyhogy mire a lennel végeznek, hozzáfoghatnak a kukorica töréséhez, azután pedig a takarmányrépát fogják kiszedni. Az egész évi munkák után büszkén mondhatják a rozsnyói szövetkezet tagjai, hogy jól dolgoztak és becsületes jövedelemhez is jutottak a szövetkezetben és ezzel letörték a fecsegő knlákoknak szarvát és megmutatták, hogy az igazi boldog élet a közös munkában, az Eevséges Földműves Szövetkezetben születik. MÉRY FERENC IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK Az állami birtokok felhasználják az új agrotechnika vívmányait Az idei Őszi munkákban még szélesebb mértékben alkalmazzák állami birtokaink az új agrotechnikai eljárásokat, a szovjet szovhoz- és kolhoztagoknak a tapasztalatait. A nyitrai kerület állami birtokai közül a maléjanikoveei és anyalaí állami gazdaságokon rrár az elmúlt évben is alkalmazták a keresztsorú vetést. Az eredmények jók voltak. Háromnégy mázsával több gabona termett hektáronként, mint a közönséges vetésnél Az idén az összes állami birtokok a vetési terü'st 30%-át keresztsorú vetési módszerrel vetik be. A bajcsi állami birtok alkalmazottai kötelezték magukat 260 hetkár föld keresztsorú vetéssel való bevetésére. Az anyalaí gazdaságon eddig 10 hektár rozsot vetettek el ezen új módszerrel. A zselízi állami birtok dolgozói pedig 370 hektár bevetését tervezik a keresztsorú vetéssel A csallóközaranyosi állami birtok 330 és a palárikovói állami gazdaság 310 hektárt fog bevetni az új módszerre]. Hasonlóképpen az előháitós ekével való szántást is egyre több állami birtokon alkalmazzák A bajcsi és az anyalaí gazdaságon már 20 hektár földet felszántottak előhántós ekével az ősziek alá. További 20 hektár szántása tervbe van véve. Nagy érdekességként szerepel a szemcsés trágya használata is, amelyet az állami birtokok saját maguk készítenek. Milyen levonások lesznek az idei szöllöárakből ? Az elkövetkezendő napokban csaknem minden szőlőtermő területen megkezdődik az idei termés betakarítása. A korai szőlőtermésben a jég és a különböző gomhabetegségek több vidéken Igen nagy károkat okoztak, a szőlőtermelők minden törekvése ellenére is. Az 1951. évi termésből származó szőlő- és borfelvásárlásáró! szóló 324 számú rendelet úgy számítja, hogy 100 kg szőlőből 70 liter bor lesz, de természetesen e z egészséges, érett szemeket tételez fel, amint ezt a 306-os számú törvény is kimondja. Mivel a megsebzett 6zőlő kiszárad, a szlovákiai borüzemek felvásárlási szervei nem fogják tudni elérni a tervezett bortartalmat a szőlőnél. Ezen okból kifolyólag a földművelésügyi megbízotti hivatal a III-/1—30/126/51. szám alatt utasításokkal egészítette ki a 306-os számú rendeletet. Ezek az utasítások meghatározzák az 1951. évi termésből származó szőlők felvásárlási áraiból való levonásokat, amelyeket a beteg szőlő felvásárlásánál alkalmazni kell. Ezen utasításoknak lényegesebb részeit itt közöljük: 1. A szlovákiai borüzemek nem vonnak le a szőlő áfából semmit, a-menynyiben a leadott mennyiségben nincs több. mint 5 százalék sérült szőlő. 2. Ha a szőlő romlottsága meghaladja az 5 százalékot, akkor a szlovákiai borüzemek a szőlő felvásárlási árából annyi százalékot vonnak le, amennyi százalékban a sző'ő kipréselhető tartalma a károsítás következtében csökkent. Az átlagos kipréselhető anyag 0.7 liter must 1 kg szőlőből. 3. A károsodási százalékot a borüzemek álapítják meg, természetesen a termelővel való megegyezés alapján. Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni, akkor a károsodás fokát a helyi Nemzeti Bizottság állapítja meg. ^ A gyakorlatban körülbelül így fest ez: Ha a szőlőtermelő olyan minőségű szőlőt szállít be, amely nem rendelkezik a 0.7 literes musttartalommal, akkor a szlovákiai borüzemek felvásárlójával megegyezik, hogy körülbelül mennyivel lesz alacsonyabb a szőlő kipréselhető tartalma. Ha pl. megegyeznek 50%-os kipréselhető tartalomban, akkor a szőlőtermelő a szőlő alapárának csak az 50%-át kapja. A | kétes eseteket a helyi Nemzeti Bizottság oldja meg. Hogyan szervezték meg a kukoricaszedést ťódatejeden A pódatejedi EFSz-ben munkacsoportokba szervezetten szedik a kukoricát. Minden mázsa kukorica leszedéséért és a kóró felkötéséért 25 korona a jutalom. Aki azonban 10 mázsát felszed, az kap egy mázsa kukoricát természetben. Ugyanakkor azonban köteleznie kell magát az illetőnek bizonyos menynyiségű cukorrépa felszedésére is, amiért külön jutalmat kap. A krumpliszedésnél mázsánként 15 koronát kapnak a dolgozók. Az őszi kapások betakarításával egyidejűleg teljes ütemben folyik a vetés is. Eddig 8 hektár őszi árpát vetettünk el és jelenleg a rozsot vetjük. Az esős időjárás kissé megkéstette munkánkat. Most az ősszel több vetnivalónk van, mint eddig, mert soraink új tagokkal bővültek. Nehézséget jelent számunkra az, hogy nincs eiég ekénk és még a traktorállomáson sem tudunk szerezni. Ennek láttára a kulákok is nagyon hangoskodni kezdtek. Amellett, hogy ők maguk szabotálják a termelést, nagyban uszítanak a szövetkezet ellen. Ott van pl. Gódánv Arpád és Gódány Tibor 18 hektáros kulákok, akik több felszólítás ellenére sem tettek eleget beszolgáltatási kötelezettségüknek. A járási Nemzeti Bizottságnak kellett közbe lépni. A két kulák megkapta büntetését. Egész vagyonuk és gazdasági felszerelésük konfiskálás alá esett. ROZSA JÁNOS Pódatejed. A falusi barométer Mikor van jó kedve a knláknak? Síikor az EFSz rosszul dolgozik. Mikor van rossz kedve a kuláknak? Amikor az EFSz jól dolgozik. (A szenei földműves raktárszövetkezet villámú j Ságjából.) Szlovákiában főleg az utolsó években nagy veszteségeket okoztak a baromfitenyészetekben a különböző betegségek, főképpen a baromfivész. Előfordult, hogy ez az alattomos vész egész falvak baromfiállományát megtámadta és sok gazdaságban az utolsó tyúkot is elpusztította. Állatorvosaink védőoltással harcoltak a vész ellen. Ennek az elavult módszerű oltásnak azonban az volt a hátránya, hogy csak 2—3 hónap múlva hatott, sőt, sok esetben egyátalában nem nyújtott védelmet. Voltak esetek, hogy egy évben 2—3-szor is be kellett oltani a baromfit és végül mégis csak kitört a vész. Parasztságunk ezért bizalmatlanul nézte ezt a régifajta oltást, mivel baromfiveszteségünk évente százmillióra is felrúgott. Mivel a baromfivész elleni eddigi régi oltási mód nem bizonyult megfelelőnek, sok kísérlet történt új oltásmódra és sok állam — köztük a szomszédos Lengyelország és Magyarország • új hatásos oltóanyaggal, az úgynevezett H-vakcinával oltanak a baromfivész ellen. Ez az új baromfivész elleni oltóanyag igen hatásosnak és megbízhatónak mutatkozott. A szomszédos népi demokratikus Magyarországon például sikerült két évre teljesen ártalmatlanná tenni a baromfivészt. AE eddigi tapasztalatok szerint a községekben minden baromfit (tyúkot, pulykát) egyidejűleg kell beoltani az új oltóanyaggal. Oltani azonban csak egészséges baromfit lehet. Szlovákiában kötelezővé válik minden egészséges baromfi oltása, mégpedig minden tenyésztőnél 1951 októberében, novem3erében és decemberében. A beteg, tenyésztésre alkalmatlan jaromfit oltás alkalmával megvásárolják a tenyésztőtől. A tenyésztésre alkalmatlan baromfiért, amelyet még oltás előtt felvásárolnak, értékének 130 százalékig terjedő összeget fizetnek. Ezen kívül ezek a tenyésztők a tavaszi csirkék vásárlásánál előnyben fognak részesülni. A tojóstyúk-akción belül történő esetleges felvásárlásnál tekintetbe veszik, hogy a tenyésztő milyen mértékben teljesíti a tervet. Az oltás valamennyi tenyésztő számára díjtalan. Noha a H-vakcinával való baromfivész elleni oltásban a szomszédos államok gazdag tapasztalatai állnak rendelkezésünkre, nagy óvatossággal fogtunk hozzá ehhez az oltáshoz. Kezdetben néhány községben, különféle tenyésztőknél és tyúkfaraiakban végeztünk oltást Az új oltás nálunk kitűnő eredményhez vezetett. Meg kell jegyeznünk, hogy az oltást követő napokban némely beoltott tyúknál a végtagok részleges megbénulása, étvágytalanság és bágyadtság, valamint csőként tojáshozam lép fel. A tapasztalatok szerint azonban ez csak átmeneti állapot. A beoltott tyúk átmenetileg csökkent tojáshozamát rövidesen megnövekedett tojóképesség pótolja. A baromfivész elleni kötelező H-vakcina oltás csehszlovákiai akciója jelentős költségekkel jár. A költségeket az állam viseli. Ezért bizonyára minden tenyésztő felhasználja majd ezt az alkalmat és beoltat az új oltóanyaggal minden baromfit, minden tenyésztésre alkalmatlan, beteg baromfit pedig felajánl vásárlásra. Csak így akadályozhatjuk meg és tehetjük ártalmatlanná Szlovákiában a baromfivészt, ha minden egészséges baromfit beoltunk az új, hatásos H-vakcinával és ha ezzel egyidejűleg minden baromfivésszel, vagy más betegséggel megfertőzött baromfit, amely további fertőzés fészkévé válhat, eltávolítunk a tenyészetből.
