Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-05 / 234. szám, péntek

&tni€>íit a gaíátífai brigád... Szeptember 29-én hangulatos búcsú ünnepélyt rendeztek a CsISz járása .irodájában. Itt búcsúztatták a Púchovra induló önkéntes brigádosokat. Szovjet, szlovák és magyal nótákat énekeltek, majd Mandl elvtárs mondott búcsúbeszédet, melyet a következő szavakkal fejezett be: „Ti, a galántai járás ifjúságának élenjárói, elmentek, hogy bebizonyítsátok azt. hogy szeretitek a bekét és harcolni is tudtok érte." Aztán kiimentünk az állomásra. Elvtársi kézszorításokkal búcsúztunk 6 már indult is a vonat. Az egyik leány az ablakon kihajolva „Viszontlátásrá"-t kiáltott édesanyjának. „El,munkásjelvénnyel akarlak viszontlátni" — kiáltott vissza édesanyja. „Igyekszem ..." hallatszott a lány hangja, aztán a többit elnyelte a vonat zakatolása. Elmentek hát a galántai brigádosok. Ehhez azonban van még némi megjegyezni való. Például, hogy a nádszegi ifjúságot ezen a brigádon csak három leány képviseli: Káta Rózsi és két cigányleány, Vontszemű Lujza és Kurucz Irén. Több jelentkező volt Nádszegről, — mondja Kurucz Irén, azonban csak mi hárman értettük meig, hogy mi is az a vízierőmű, hogy a mi munkánkkal is hamarabb villamosítják Szlovákia falvait, ahoil ma még petróleumlámpa ég. Csak mi hárman éreztük át, hogy ezzel is előbbrevisszük a béke ügyét. Vontszemű Lujza még hozzátette. „Igyekezni fogunk majd helyettük is dolgofni. Talán sikerül. Mint élmunkás akarok hazajönni". „Én — folytatta Kála Rózsi, — talán haza sem jövök egyhamar. Ügy érzem, sokat fogok tudni dolgozni. Tudod, elvtárs, szeretném, ha a galántai brigád kitüntetné magát." így beszéltek a vonat indulá- | sa előtt. Hát bizony a galántai járás sok-sok fiataljának példaképéül szolgálhatna Kata Rózsi, Vontszemű Lujza és Kurucz Irén. Sok helyen még ma is úgy gondolják, hogy a cigány kevesebbet ér, mint más ember. Pedig megtanulhatnák, hogy nem I a szfn és a faj teszi az embert emberré, hanem a munka. Sok fiatalnak, aki nem tudja értékelni az ifjúsági építkezéseket, látni kellett volna Anda Ferkót. ö is ment volna a brigáddal, de az utolsó percben lemaradt, mert a galántai gépállomásnak szüksége van rá. Most nem mehet. — Pedig nagyon szerettem volna menni, — mondotta és könnyek csillannak meg becsületes szemében. No, majd ha nem lesz itthon annyi munka. — Rád most idehaza van nagyobb szükség. Itthon is a szocializmust építed. A matuskovói Ifjúságot is csak egy fiú, Papp Feri képviseli. Ö is büszke arra, hogy építheíti a béke e hatalmas oszlopát. ö sem akar háborút. Na-< gyon, nagyon szereti a békét. — Ha még nincs is meg mindenünk — mondja Papp Feri,' — úgy, mint ahogy kellene, éppen ezért kell nekünk derekasan kivenni részünket hazánk építéséből, hogy minél előbb mindenünk meg legyen. Magyar fiatalok! Kövessétek Káta Rózsi. Vontszemű Lujza, Kurucz Irén, Papp Feri, stb. p&dáját, akik elmentek brigádra és azt ígérték, hogy becsületesen fognak dologzni, hogy jó hírnevet szerezzenek a járás ifjúságának és remélik, hogy a többi fiúk és lányok is követik példájukat, ök munkájukkal bizonyítják be, hogy tényleg Gottwald ifjúsága vagyunk. Pszota Endre, Matuškovom | imber megismerésének és nevelésének tevékeny eszköze. Ezért tudott mindig tanácsot adni a pártszervezeteknek és a Tornaegyleteknek a könyvtárak alapításánál, a műkedvelőcsoportok színdarab kiválasztásánál. Maga is fordított németből és csehből színdarabokat és agitációs számokat, amelyeknek előadásait tanácsaival is segítette^ Elbizakodott fiatalság (Folytatás a 3. oldalról.) dolgozójává váljon hazánknak és egyénileg is jobban boldogulhasson. öreg fejjel nem riad vissza a tanulás nehézségeitől. Tanulni akar, mert a múltban nem tanulhatott és most van rá alkalma, hogy behozza lemaradását. De a lánya, aki a CsISz tagja és szintén a téglagyárban dolgozik, le akarja beszélni apját erről a tervről. Ö nem akar tanulni. Ilyenek a zselízl téglagyár fiatáljai. Elbizakodtak és komolytalanul veszik az életet. Elfelejtették a multat, nem törődnek a jelennel, nem látják mi történik körülöttük, mert nem akarnak előrehaladni. Ezen a helyzeten a CsISz járási vezetőségének sürgősen segíteni kell. A téglagyár fiataljait be kell kapcsolni szervezetünk unkájába. Segíteni kell őket fejlődésükben, boldogulásukban. Szűke József. rüANTISCK NCCSÁSZCK f ORDÍTOTT A : /». SlUCi BUA A Spartakus egyik cikkében így fejezi ki ezt a gondolatot: „Tanulni, tanulni és még tanulni — ez az alfa és az omega. Tanulni az életbői, a tapasztalatokból, a könyvekből, a kísérletekből, a győzelmekből és a vereségekből. Tanulni a gyárakban, a mezőn, a műhelyben és a bányában, az utcán, otthon, az iskolákban — és tanulni mindenütt." És ebből a szempontból ő n, legjobb példa. Akkori munkatársai emlékeznek rá, hogy sokoldalú munkája ellenére is talált időt az önképzésre. Persze legtöbbet a marxizmus-leninizmus tanulmányozásával foglalkozott. Mivel a cseh irodalom ekkor még nagyon szegény volt, Németországból rendel könyveket. Különösen két mű volt ekkor nagy hatással rá: „Állam és forradalom" és „A renegát Kautsky és a proletárfortadalom". Évek múlva a Kommunista Internacionálé folyóiratában így ír az elsőről: „Még most is emlékszem rá, milyen hatással volt rám Lenin első könyve. Ez a könyv az „Állam és forradalom". Olyan volt, mint egy látomás. Mintha kinyitottak volna színeim. Ami mellett évekig jártam, mint a vak, egyszerre világos lett előttem." Érthető, hogy miért éppen ezek a könyvek voltak olyan hatásai a fiatal Gottwald fejlődésére. Hiszen Lenin ezekben a könyvekben zseniálisan kifejtette és megvilágította azokat a roppant kérdéseket, amelyek a munkásmozgalomban akkor felvetődtek, melyeknek megoldásán szüntelenül gondolkodott Gottwald is. Ezek a művek kimutatták a szociáldemokrácia fejlődését a megalkuvástól, visszavonulástól, egyezkedéstől egészen a munkásosztály nyílt elárulásáig. Ez a mű segített még mélyebben -megérteni az 1920-as csehszlovákiai eseményeket és az elkövetkezendő fejiődést. De nemcsak ezt. Ezek a művek konkrét forradalmi programmot is adtak a munkásosztálynak, leleplezték a polgári demokráciák aljasságát és szembeállították vele a proletariátus demokráciáját — a proletárdiktatúrát. A politikai tanulmányokkal e'mélyíti Gottwald általános műveltségét is. Erről legjobban beszélnek a Spartakusban megjelent cikkei, melyekben feldolgozta a tanulmányai során elvégzett anyagot. Ir itten a szerves élet keletkezéséről és fejlődéséről, Darwin tanításáról, a társadalmi formák fejlődéséről, az 1879-es párizsi kommünről, a különféle vallási formák fejlődéséről és áttekintését adja a szocialista elméleteknek. A Spartakus második évfolyamában egy állandó rovat' van „Kommunista tan" címmel. Ezt maga írja és mindig mellékeli az idegen szavak magyarázatát. A cikkeiben felhasznált idézetek bizonyítják, mennyire erősödik, terebélyesedik tudása, írásaiban találkozunk Marx, Engels, Lenin,. Plafon, Marcus, Aurélius, Rousseau, Kant, SaintSimon, Haeckel, Darwin, Huxley, Palacky, Masaryk és mások neveivel. Élénken érdeklődik a szépirodalom iránt is. A vrutky-i könyvnyomdász, Samo Münz Shakespeare tisztelője és ismerője, beszéli, hogy Gottwald egy hosszú vitában meggyőzte arról, hogy jobban ismeri és árti Shakespeaiet, mint ő. Cikkeiben gyakian említi Havlícsekot, Svätoplukot, Csehovot, Gorkijt, Zolát, Heinét és Goethét. Köztársasági elnökünk még most Í6 könyv nélkül idézi nemcsak Marxot, Lenint és Sztálint, hanem egy egész sor cseh költőt is. A szépirodalom neki, mint gyermekkorában, úgy később is. — nemcsak azért | jó barátja, mert felüdíti, de az