Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-31 / 256. szám, szerda

Világ proletárjai egyesül'.ietek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 október 31., szerda 2 Kčs IV. évfolyam, 256. szám A CSEMADOK a Kohászati Kombinátért A CSEMADOK minden tasia, minden magyar dolgozó vegye ki részét a szocialista építkezésből „A CSEMADOK a HUKO-ért" jelszó alatt tartotta meg a CSEMADOK kassai kerülete október 28-1 értekezletét a Slovan nagytermében, amelyet Kassa város és kerülete magyar dolgozói sűrű sorokban töltöttek meg. Az értekezlet forró ünnepi légköre bebizonyította, hogy a magyar dolgozókban őszinte vágy és erős akarat él, hogy megvalósítsák a CSEMADOK országos közgyűlésének határozatát, amely többek között igy szól: „Célkitűzéseink gyakorlati megvalósítása közben összhangba hozzuk feladataink mindegyikét a többi feladattal és az így kifejtett munkásságunkat egy közös nagy cél elérésére, a tartós béke kivívására, a szocializmusnak hazánkban való felépítésére, ötéves tervünk fokozott feladatainak gyakorlati teljesítésére és túlteljesítésére, valamint a Szovjetunió iránti hűségünk és szövetségünk megszilárdítására fogjuk irányítani." A CSEMADOK kassai helyi szervezetének értékes és szép kultúrprogrammja után, melyet szavalatok és népdalok tarkítottak, Vajda elvtárs nyitotta meg a gyűlést. Vajda elvtárs, mintán üdvözölte a meghívott vendégeket, méltatta az értekezlet célját, amely arra van hívatva, hogy elősegítse a HUKO minél előbbi felépítését. Beszédében hangsúlyozta: „Tudjuk, hogy az ellenség résen van és a munkások leigázására törekszik. Nem várhatjuk a békét és hazánk megvédését mástól, csak sajátmagunktól. Éppen ezért — folytatta _ mindent el kell követnünk, hogy Pártunk irányítása szerint hazánkat megerősítsük, erre kötelez az elesett hősök emléke és főleg a szovjetkatonák hősles harca, akik életüket áldozták azért, hogy mi szabadon építhessük munkáshazánkat. A megnyitó után Lőrincz elvtárs a kultúrtársak viharos tapsa kíséretében emelkedett szólásra. Lőrincz elvtárs így kezdte beszédét: — Kedves kultúrtársak, kultúrtársnők, drága elvtársak és elvtársnők! A mai napon, október 28-án van az évfordulója annak, hogy az első Csehszlovák Köztársaság mint önálló állam megalakult. Fontosnak tartom, hogy a mai értekezletünkön néhány szóval megemlékezzünk erről az eseményről és egyben visszapillantást vessünk az első Csehszlovák Köztársaságra. Kopecký elvtárs a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 30-ik évfordulóján a következő szavakkal jellemezte az úri demokráciát. „A cseh burzsoázia az első világháború előtt sohasem gondolt önálló cseh vagy csehszlovák államra. Az első világháború előtt csupán egyetlen ember volt, aki a cseh és szlovák nemzet számára sürgette az állami önállóságot és ez J. V. Sztálin volt, aki „Marxizmus és nemzetiségi kérdés" című írásában 1913-ban élénk figyelmet szentelt a csehek és szlovákok sorsának az Osztrák-Magyar Monarchiában és Lenin tanításának szellemében rá is vonatkoztatta a nemzetek önrendelkezésének jogát. A cseh burzsoázia, mely politikájában a cseh szociáldemokráciához volt kötve, az első világháború idején és még a háború utáni évek hosszú során át is a legszolgaibb fekete-sárga szellemet ápolta. Az első imperialista világháború kitörése után az 1914-es évben a cseh burzsoázia „az osztrákmagyar haza védelmét" hangoztatta. A háború további éveiben támogatta a német-osztrák imperialistákat, bűnös rablóhadjáratukban." Azért idéztem Kopecký elvtársnak azt a feljegyzését, hogy legyőzzem azokat a hamis nézeteket, amelyek kialakultak az első Köztársaság megalakulásakor. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy a cseh és szlovák burzsoáziának a Csehszlovák Köztársaság mega akulásához semmi köze nem volt A cseh és szlovák dolgozó nép volt az, amely az önálló Köztársaságot akarta és meg is alakította, az orosz kommunisták tapasztalatain okulva, az orosz nép nemzeti függetlenségi harcából tanulva, mert példaként állt előtte Sztálin és Lenin nemzeteinek dicső függetlenségi harca. Az első világháborúban a duklaiszorosnál átment az oroszokhoz egy cseh ezred és ezt az ezredet törölték később az osztrák-magyar ezredek sorából. 1916-ban hasonló hajlandóságot mutatott egy másik cseh katonai alakulat, ezért szükségesnek mutatkozott ezt az ezredet is törölni a Monarchia hadseregének soraiból. Ez év folyamán már állandóan emelkedett a háború elleni hangulat a cseh és szlovák dolgozók között. 1917-ben vérfürdővel nyomták el a prosztejovi munkások harcát. Május elsején Prágában, Plzenben, már heves összetűzésre került a sor az elnyomókkal. Ugyanebben az évben sor került a fémmunkások sztrájkjára, ezt követték a prágai, plzeni, osztravai sztrájkok. Ezek a harcok a dicső Októberi Forradalom hatása alatt egyenes irányba fejlődtek a függetlenség kivívására. Tehát ide nyúlnak vissza az első Köztársaság megalakulásának gyökerei, amit a további események is bizonyítanak. 1918-ban Prágában százötvenezer munkás sztrájkol. Plzeňben és a többi ipari központokban ugyancsak sztrájkba léptek a dolgozók. A munkások ráébredtek hogy egyedül ők vívhatják ki az önálló Köztársaságot. Ugyanakkor az imperialisták is rájöttek, ha nem ismerik el az önálló Csehszlovákiát., akkor a nép kezébe kerül a hatalom éppúgy, mint a Szovjetunióban és ezért a hazai burzsoázia az imperialisták segítségével azon volt, hogy a maga hatáskörébe vonja az önálló Csehszlovákiát. 1918 október 28-án megalakult az önálló Csehszlovák Köztársaság Majd november 14-én megalakult az első kormány Kramáŕ, Švehla Rasin, Benes vezetésével. Ez a kormány a tömegek hatása alatt tett némi gazdasági és szociális engedményeket. Igy törvénybe iktatták a 8 órás munkaidőt, megígérték a munkanélküli segélyt, továbbá bevezették a lakásbérlők védelmét. 1919 Júniusában a községi választásokból a szocialista pártok győztesen kerültek ki, a szavazatok 54 százalékát kapták meg. Ez azt jelentette a gyakorlatban, hogy a szocialisták kezébe megy át a hatalom és ekkor e döntő napokban Tusár vette kezébe a vezetést és olyan kormányt alakított, amelyben a legfontosabb tárcákat a burzsoá képviselőinek kezében hagyta. A munkásosztály látta, hogy mit jelent ez az opportunista és munkásellenes kormány és ezért 1920-ban a XIII. kongresszuson a baloldal támadásba ment át. Ily módon a párt két részre szakadt. Erre a pillanatra várt a burzsoázia, hogy lecsapjon a munkásmozgalomra. Tusar, az áruló sjjocdem vezér lemondott, félreállt, hogy útat engedjen a burzsoá, kormánynak és 1920-ban Masaryk megbízta Cernyt, a régi osztrák bürokratát az új kormány megalakításával. Ez megkezdte a harcot a baloldal ellen, elfoglalta Prágában a népháMat. A Csehszlovák-Szovjet Barátság hónap á b* n forduljunk még jobban az élenjáró szovjet technika és tudomány tapasztalatai felé! Olvassátok és terjesszétek az U J SZÓ-t, mert e tapasztalatok átvételére tanít! f~ UĹigyúll már a halódik csillag! a munkásosztály az első köztársaságban is arra törekedett, hogy a hatalmat a kezébe vegye és a Nagy Októberi Forradalom mintájára irányítsa a vezetést. Ez nem valósulhatott meg, az volt a nagy akadálya, hogy nem volt a munkásosztálynak vezető pártja, nem volt a Kommunista Párt. A hívatalnok-korjnány nagy terrorral kezdi munkáját a munkásosztály ellen. Megkezdődnek a sortüzek Moston, Kosúton, Krompachon. Moston öt munkás vesztette életét és számos sebesült maradt a tett színhelyén. Igy dőlt el a hatalom sorsa és azoknak a kezébe került, akik az országot átjátszották Hitlernek. Ezt az úri köztársaságot, ezt az úri demokráciát legjobban Ilja Erenburg orosz író jellemezte, aki az első köztársaság idején, amikor itt járt, egy beszélgetés alkalmával rávilágított arra, mi a különbség a Szovjetunió és az úri demokrácia között. — A különbség abban nyilvánul meg, — mondotta Ehrenburg, — hogy nálunk a Szovjetunióban a grófi, hercegi címeket meghagyták, de a vagyonukat elkobozták, itt viszont elkobozták a grófok és gyárosok rangját, de a vagyonukat meghagyták. Ez a lényeges különbség a kettő között és ezek voltak az okai munkásosztályunk szenvedéséinek és elszánt harcainak. A nyugati kapitalista országokban és a régi köztársaságban óriá(Folytatás a 2. oldalon.) Nem történt csoda. Csak az osztrava-karvínl szénvidék bányászainak harcához felmérhetetlen segítséget küldött a Párt. A Központi Bizottság legutóbbi határozata a szén vidék termelékenységének emeléséről, új lendületre buzdította e forradalmi multd harcos vidék dolgozóinak erőfeszítéseit és így történt meg az, hogy egy héttel a Központi Bizottság határozatának nyilvánosságrahozatala után egymásután gyúltak ki a csillagok a legfontosabb tárnák fölvonó tornyain, vörös ragyogásukkal büszkén hirdetve, hogy a bánya egyenletesen, mindennap teljesíti a tervet. És tegnap kigyulladt a hatodik csillag is, folytatva a rohamrainduló osztravai tárnák győzelmes sorát. A „Csehszlovák Hadsereg" tárnája volt ez, amely október 26-án teljesítette először napi tervét. A hat csillag most ott ragyog a „Péter Bezrué", a „Május elseje", a „Szvoboda tábornok", a „Csehszlovák Hadsereg", az „osztravai Hlubina" és a „Zsófia"-tárnák fölött és azt bizonyítja, hogy teljesíteni lehet Gottwald elvtárs felemelt ötéves tervét és teljesíteni is kell, hogy meggyorsítsuk a termelést és minél előbb felépítsük a szocializmust hazánkban. A Zsófia-tárna, amely az ötödik volt a terv teljesítőinek sorában, ezer meg ezer tonnával maradt adósa a Köztársaságnak. Nagyon nehezen távolították el a műszaki akadályokat, amelyek akadályozták a terv egyenletes teljesítését. Kevés volt az 8

üres csille, akadozott a bányafa szállítása és így az aknákat nem Is építették egyenletesen a vájárok után. A Zsófia-tárna kommunistái a Központi Bizottság határozatának segítségével összejövetelükön fontos dolgokról beszélgettek. Elmondottált, micsoda gondoskodást szentel a Párt és a kormány az osztravai bányászok nak, és becsület kérdésének jelentették kl azt, hogy méltó feleletet adjanak a nép kormányának. S a felelet így hangzott: Mindent megteszünk, hogy a felvonó tornya fölött már holnap ott ragyogjon az ötágú vörös csillag. Igy felelünk a Pártnak és a kormánynak. És a Zsófia vájárjai a műszakiakkal együtt nekiláttak a műszaki hibák kiküszöbölésének s a brigádosokkal együtt még szorgalmasabb munkába kezdtek. A csillepark hiányait úgy távolítják el, hogy a harmadik műszakban is felszínre szállítják a szenet, amit eddig nem csináltak. És október 24-én a Zsófla-tárnai jelentette, hogy 100.1 százalékra tel-' jesítette tervét és a harmadik műszakra siető bányászok örömmel siettek a munkába, mert a sötét osztravai éjszakában a Zsófia ormán is ott ragyogott a csillag. Hogyan lehetséges ez? — kérdezi a tájékozatlan szemlélő: Néhány nappal ezelőtt, még beszélni sem leheI tett arról, hogy egyenletesen teljesítsék a felemelt tervet és ma? Mi történt közben? Hiszen a folytonos ciklusban való fejtést még nem kezdték meg, a párthatározat szerint még nem dolgoztak az új normákra, csak október 29-én a hajnali óráktól kapják az új normák szerinti fölemelt fizetést, a Donbasz-kombájnok még csak e hónap végén harapnak bele először a telérekbe. A villamosítás a kormány ütemterve szerint mg nem vehette kezdetét, a szállítás diszpécser-szolgálata még csak a jövő zenéje és mégis az első hat tárna úttörői máris teljesítik a felemelt tervet. Megkíséreljük megmagyarázni, mi történt. Az osztrava-karvíni vidékre érkezett a kormány meghatalmazottja, Noszek elvtárs, régi kladnól bányász. Noszek elvtárs sorra járta a bányákat és elbeszélgetett a bányászokkal, hogyan Is volt régen és mit kíván tőlük a béketábor most. Beszélt nekik a szovjet bányászokról é« a pártszervezeted segítségével megindította az Igazi tömegpolitiliai munkát. A bányászok megérte ték, hogy rajtuk múlik, vagy rajtuk áll Sztálin elvtárs szavainak teljesítése: „A béke fenntartható, ha a népek maguk veszik kezükbe a béke ügyét és kitartanak mellette örökké." És az osztravai bányászok kezükbe vették a béke megőrzésének ügyét. Üj lendülettel Indultak a harcba, a fennálló akadályok nagy részét a szocialista munka rohamlendületével kiküszöbölték és a tárnák ormán kigyulladtak a vörös csillagok. És ahol még nem gyúltak ki, pl. a Klement Gottwald-tárnán, Nősek elvtárs ide is ellátogatott. Elmondta a bányászoknak, mire kötelezi őket az, hogy a tárna Klement Gottwald nevét viseli. Beszélt nekik a szénfejtés emelésének lehetőségeiről és hangsúlyozta azt, hogy a párt- és kormnvhatározat matematikai pontossággal jelöli meg, hogyan és mikor térjenek át a korszerű fejtésre, a ciklusos grafikon szerinti munkára. Megmondta nekik, hogy megvan minden előfeltétel arra, hogy a Köztársaság iránti tartozásukat letörlesszék. Csak rajtuk áll, mikor történik ez meg. És a Klement Gottwald tárna dolgozói szent, kötelező ígéretet tettek. A bánya bebizonyítja azt, hogy méltó Klement Gottwald nevére és a legrövidebb időn belül a felvonó tanyán kigyullad a vörös ötágú csillag. „Ünnep lesz számunkra az, amikor ott ragyog majd az éjszakában és ígérjük Neked, Gottwald elvtárs, hogy soha sem engedjük kialudni." Ez a története annak, hogy néhány napon belül elmondhatjuk: az Osztrava-karvíni szénkörzet egyenletesen teljesíti tervét. De ez kevés. Mert, mint a párthatározat mondja, az iparosítás ütemét, a szocialista építés lendületét állandóan gyorsítanunk kell. És ez jelentős mértékben az Osztrava-karvíni szénvidéktől függ. Ezért meg kell indítani a harcot a határidőkért. A Hlubina e hónap végén kezdheti meg a Donbasz-kombájnnal való fejtést. De a Hlubina bányászai megértették azt, hogy egy hónap hosszú Idő és kötelezettséget vállaltak, hogy megrövidítik a gépesítés határidejét és máris kihívták más aknálvbányászait, komhájnkezelőlt, lépjenek versenybe, hogy a Donbasz-gépek, a szocialista építés óriási széntankjai minél előbb megkezdhessék a munkát és minél előbb onthassák a tonnák ezreit, amelyeket új gyáraink hatalmas kazánjai éhesen várnak. A párthatározat minél előbbi végrehajtása annyit jelent, hogy nagy csatát nyerünk a béke megőrzéséért folytatott harcban és hatalmasan erősítjük a Sztálin vezette béketábor egyik láncszemét, szabad, szocializmust építő hazánkat, a Csehszlovák Köztársaságot. Az osztravai bányászok harca .jelentse új, nagyszerű munkalendület kezdetét. Gyárainkban, szövetkezeteinkben, állami birtokainkon, gépállomásainkon, mindenütt, ahol az ország építő ereje forr, gyúljanak ki az építők lelkében a gottwaldi terv időelőtti teljesítését jelző vörös csillagok és fényükkel árasszák el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójához közeledő munkáshazát. Az Októberi Szocialista Forradalom évfordulója a nemzetközi munkásosztály legnagyobb ünnepe, mert ezen a napon sikerült elsőízben sebet ütni az imperializmus testén, ezen a napon a világ egyhatodán győzelmes menetre indultak százmilliós töm-'-ek. Exért e nagyjelentőségű ŕvfordnló alte'mával az újabb kötelezetts^'-v * "'-^sok hatalmas és Iendiil?t?s h-"'—-»ával kezd'ünk harcba a "ottr.""' **

Äves terv harmadik tervévére'- ''"Mőtti teliesítéért, a Nagy Forradalom méltó megünnepléséért. HORVÁTH LÄSZLÔ