Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-25 / 251. szám, csütörtök

—— III sz® Munkateljesítményeink fokozásával érhet g ük el a szovjet kolhozok eredményeit 1951 október 25 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulója alkalmából hazánkban is n'agy ünnepségek lesznek, melyeket járásunkban az őszi munkák jó és gyors befejezése közben fogunk előkészíteni. Tudnunk kell azt, hogy mit hozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom a szovjetnépnek, amely évszázadokon keresztül a legbarbárabb elnyomás alatt sínylődött és hogy mit hozott a világ egész munkásnépének. A mult évben az a kitüntetés ért. hogy a mezőgazdasági küldöttséggel a Szovjetunióban járhattam. Most, amikor ünrepelnj fogjuk az Októberi Forradalom 34. évfordulóját, szeretném felidézni azokat az élményeimet, amelyeket a Szovjetunióban éltem meg és elmondani mindent, amit a Szovjetunióban láttam, amiről a Szovjetunióban meggyőződtem. Szovjet elvtársaink elmondották, hogy az Októberi Forradalomnak, a kommunista bolsevik pártnak, Lenin és Sztálin el-társnak köszönhetik, hogy megszabadultak az embertelen elnvomástól. amelyben a cári uralom alatt volt részň'k. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom meghozta szabadságukat és lehetővé tette, hogy igazán tulajdonosaivá váljanak hazájuk földjének. — Ma már a magunk lábán járunk. — mondotta az egyik kolhoztag. — Nagytábla földjeinken munkánk következtében megerősödtünk és ma már a helyi traktorállornások segítségével és a munka jó megszervezésével nagvon szép hektáronkénti hozamot érünk el. — Sikereink másik oldala, — mondotta egy másik kolhoztag, — a munka jó megszervezése. A kolhozban brigádokat alakítunk, amelyek megint csoportokra oszlanak. Az egyes brigádok állandó földterületen dolgoznak. Mi minden munkát normák szerint végzünk. ütünk folyamán meggyőződtünk arról, hogy a Szovjetunióban tényleg minden munkát normák szerint végeznek. A normák aztán egységekre oszlanak fel az egyes munkák könynyebb, vagy nehezebb volta szerint A munkaegységek értékét a kolhoz taggyĹlíse állapítja meg. A kolhoz jövedelméből tehát minden kolhoztag érdeme szerint részesál. A kolhoz taggyűlése egész évi termelési és pénzügyi tervet készít, melynek alapján szerződést kötnek a traktorállomással a géppel végzendő munkák elvégzésére. A szerződést mindkét fél alaposan megtárgyalja és csak aztán fogadja el. A kolhoz évi jövedelmét szintén a tervbe lefektetett pontok szerint osztják szét: állami beszolgáltatás, vetőmag, állatetetés, munkaegységek értéke, szociális alap, a kolhoz fejlesztésére szükséges mennyiség, a traktorállomás munkájáért járó rész, stb. A fennmaradt gabonát a kolhoztagok az állami szövetkezetekben szabad áron értékesíthetik. Ennek a nagyszerű beosztásnak köszönhető, hogy a szovjet kolhoztagok életszínvonala a legmagasabb a világon. Nagyon röviden vázolva így néz ki egy szovjet kolhoz gazdasági szerkezete, melv példaképe kell, hogy legyen a mi Egységes Földmwves Szövetkezeteinknek. Most pedig röviden rámutatok arra, hogy milyen hiányosságok fordulnak elő még a mi szövetkezeteinkben. Ezt azért teszem, mert a Szovjetunióból hazatérve kötelezettséget vállaltunk, hogy a kolhozokban szerzett tapasztalatainkat tovább adjuk szövetkezeteinknek és egyénileg gazdálkodó kis- és közéoföldműveseknek. Ezt a feladatot előadássorozatban teljesítettük és megállaoíthatjuk. hogy előadásaink sikerrel jártak, mert több szövetkezet áttért magasabb típusra, kibővült a taglétszám, új szövetkezetek alakultak, stb. Nem tudtuk azonban még a mai napig sem elérni a várt eredményt, mert még mindig nagyon sok kis- és középA zsigárdi földművesek vegyenek példát a szelőceíektől Zsigárd község lakossága túlnyomórészt földművesből álL Annak e-1 lenére, hogy itt már III. tipusú szövetkezet van, még mindig Sokan gazdálkodnak egyénileg. Igy történt aztán, hogy a község az idén sem tudta százszázalékra teljesíteni beszolgál, tatást kötelezettségét. A szövetkezet azonban idejében nemcsak teljesítet, te, hanem túlteljesítette a reá ľótt feladatokat. Az egyénileg gazdálkodók jól tudják ezt, mégis valahogy vonakodnak a szövetkezetbe való belépéstől. Ezt a körülményt figyelembe véve kimentünk Zsigárdra Sebő elvtárssal a CSEMADOK nyitrai kerületi titkárával és népgyűlést tartottunk, amelyen elég szép számban megjelen, tek a kis- és középföldmüvesek. Közülük többnek csak 1—2 hektár földje van és azonkívül még valamelyik kulák földjeiből vett bérbe. Sebők elvtárs szólalt fel elsőnek "és megmagyarázta, miért előnyös a szövetkezeti nagytermelés. Rámutatott arra, hogy a nagyban való gazdálkodás bevezetése -mennyire fontos, mert hisz mi mindennap több cipőt, több ruhát követelünk, tehát nekünk is arra kell törekedni, hogy mennél többet kitermeljünk a gyári munkások és egész dolgozó népünk számára. Már maga ez a példa is világosan mutatja, hogy mennyire elavult a kisparcellákon való egyéni gazdálkodás, hogy az egyénileg gazdálkodók nem tudták teljesíteni beszolgáltatási kötelezettségüket. Már pedig a kontingensek kiírásánál a jövő évben az EFSz-hez fogunk igazodni, amely többet tud termelni és így többet tud beszolgáltatni a közellátásra. Mit fognak akkor tenni az egyénileg gazdálkodók ? A zsigárdi földművesek bizonyára annak a pár kuláknak a befolyása alatt állnak, akiktől a földet bérelik és akiket a hideg ráz, ha a szövetkezetet gyarapodni látják. A kis. és középföldmüvesek attól tartanak, hogy ha be is lépnek a szövetkezetbe, a kulákoktól mégsem veszik, el a bérbeadott földeket, mert hát a szövetkezetnek van elég földje, annyi, hogy alig bír vele. De ugyanakkor nemgondolnak arra, hogy a szövetkezet annak ellenére is, hogy nincs elég munkaereje, birtokába veszi az ilyen földeket, mert a népi demokráciában létezik kölcsönös kisegítés. A szomszédos Pered községben például működik egy jó szövetkezet, amely szívesen kisegíti a zsigárdi szövetkezeti tagokat is. Feltettem a kérdést, hogy mondják meg őszintén, mi tartja őket vissza a szövetkezetbe való belépéstől? Ekkor az egyik földműves felállt és kijelentette, hogy ő megmondja, csak be ne csukassuk A végén kisült, hogy azért nem -akar belépni a szövetkezetbe, mert van egy rossz lova és egy rossz tehene és ezeket »sajnálja«. Arra nem gondolt az illető, hogy ahogy öregszik munkaképessége napról-napra csökken és hogy a szövetkezetben kaphatna könnyebb munkabeosztást, amit minden nagyobb nehézség nélkül el tudna végezni. E mellett pedig egy egész nagy állatállománynak lenne egyenlő tulajdonosa a többi szövetkezeti taggal együtt. Hasonlóképpen gondolkodnak a többi zsigárdi földművesek is. De ez nem az ő hangjuk, hanem a kulákság hangja, amely közibük férkőzött, hogy rajtuk keresztül ártson a socia^ lizmus építésének. Érdekes még az is, hogy az egyénileg gazdálkodók milyen fájó szívvel emlegetik azt, hogy nekik alig van gabonájuk és egyikmásik szövetkezeti tag pedig milyen sok gabonát vitt haza a szövetkezetből ledolgozott munkaegységei után. Zsigárdi földművesek, ne hallgassatok a kulákokra és a spekulánsokra. Vegyetek példát a szelőcei dolgozó parasztoktól, akik két hét alatt csaknem mindannyian rátértek a szövetkezeti gazdálkodás útjára, arra a gazdálkodásra. amely megszabadítja őket a gondoktól és a terhektől és egyúttal a nehéz munkától, de ugyanakkor bő jövedelemhez is juttatja őket. CSANDAL ISTVÁN Alsószeli földműves gazdálkodik egyénileg. Meglévő szövetkezeteinkben is még minőig vannak hibák, főleg a normák és az állandó munkacsoportok megszerv.*zése körül. A normák helyes ellenőrzése nagyon fontos, mert egyedül csak a munkateljesítmények fokozása az az út, amelyen utolérhetjük a szovjet kolhoztagokat. Nem szabad megengednünk, hogy laza normák hátráltassák szövetkezetünk fejlődését. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójára kötelezettséget vállalok arra, hogy az ünnepségeket kibővítjük a szovjetnép iránti szeretet és barátság elmélyítésével. Előadások keretében méltatni fogjuk a szovjet kollektív gazdálkodást és a világ legfejlettebb agrotechnikáját, a szovjet agrotechnikát. ARVAI JÓZSEF, a nagymegyeri EFSz elnöke. Habár nehézségeink vannak, azok nem olyan nagyol* hogy ne lehetne őket legyőzni Fél községben is nemrég megalakult az Egységes Földműves Szövetkezet. A falunak 98 százaléka szövetkezeti tag. Csakhogy nagyon sok a kezdeti nehézség, amit le kell küzdeni. Elsősorban is nálunk a földek szikesek és mivel a szövetkezet későn alakult meg, csak későn'tudjuk az őszi vetést is befejezni, ami bizonyára megmutatkozik a jövő évi termésben is. Ezt a kérdést talán úgy lehetne megoldani, hogyha több gépet kapnánk és ha a gépeket igazán hozzáértő emberek kezelnék, hogy legalább részben lehessen behozni a hátramaradást. A másik nehézség az, hogy a szövetkezeti tagok között még sokan vannak hitetlenkedők, akik azt hiszik, hogy a szövetkezetbe való belépéssel elveszítették földjüket és hogy a szövetkezet csak munkát ad. Ezeknek a hitetlenkedőknek meg kell érteniök azt, hogy a szövetkezetben is a sajátmagukí" gazdálkodnak, csakhogy jobb munkafeltételek közt és jobb megszervezéssel, mint egyénileg gazdálkodó korukban. A szövetkezet megalakulásakor sokan nagyobb mennyiségű földterülettel is a szövetkezet tagjaivá váltak. Ezek csak földjeiket adták be, de sajátmaguk szétszéledtek. Meg az állatállományuk is elég alacsony. Nagy hiba az, hogy ha a fentemlített tagoktól, vagyis azoktól, akik sajátmaguk nem dolgoznak, csak a földjeiket adták be, valamilyen segítséget kérünk, akkor . képesek hazudozni, vagy gépeiket eldugdosni, csak hogy ne kelljen segíteniök a szövetkezetnek. Kezdeti nehézségeink a fentiek szerint elég nagyok. Nem olyan nagyok azonban, hogy le ne lehessen őket győzni. Jó munkafegyelemmel sok mindent el lehet érni. TÖTH PÉTER, Fél. Levelezőink a beszolgáltatást szabotáló kulákokről A dunaszerdahelyi járási Nemzeti Bizottság büntető bizottsága újabb kulákok és szabotálok felett hozott ítéletet. Az első Gódány Arpád pódatejedi lakos, aki 70 mázsa bxXza helyett csak 45 mázsát, 35 mázsa árpa helyett pedig csak 20.72 mázsát szolgáltatott be. Ezenkivül nem tartotta be a vetési tervet és 1.50 hektár földet bevetetlenül hagyott. Az állattenyésztésben is szabotált. Az öszi munkákat pedig mégcsak meg sem kezdte. A második Gódány Tibor ugyancsak pódatejedi lakós, aki hanyag gazdálkodása következtében meganynyit sem tudott kitermelni, amennyi a beszolgáltatási kötelezettsége teljesítésére elég lett volna. Végül pedig Végh Ignác, várkonyi lakós felett ítélkezett a büntetöbizottság, aki nem tartotta be az előírt vetési területet és szabotálta beszolgáltatást kötelezettségének teljesítését. 70 mázsa búsa helyett csak -48 mázsát, 30 mázsa rozs helyett 16.75 mázsát és mázsa árpa helyett csak 32.12 mázsát szolgáltatott be. Hasonlóképpen szabotálta a sertés, hús beszolgáltatást is. Nem tartotta be az előirt állatállományt sem, 8 tehén helyett csupán csak ötöt tartott. Mivel a vádlottak védekező érvei alaptalanok voltak és tisztára kiderült. hogy itt szántszándékos szabó, tálásról van szó, a biintetöbizottság Gódány Árpádot 3 havi szabadságvesztésre és 30.000 korona pénzbüntetésre és vagyonának elkobzására, Gódány Tibort 3 hónapi szabadságvesz. tésre és birtoka elvesztésére, Végh Ignácot pedig S hónapi szabadságvesztésre és 10.000 korona pénzbüntetésre Ítélte. STEKLER RUDOLF a dunaszerdahelyi járási Nemzeti Bizottság büntetöosztályának elnöke. * A vágsellyei járásban lévő Szelöce községben lakik Oriskó István spekuláns, akinek nagyon szívügye a jólét, csakhogy nem a köz jóléte, ha. nem sajátmagának a jodolga. Oriskó Istvánnak nagyon tetszik az, hogy a munkás a gyárban egyre több árucikket készít., amit aztán szívesen vásárol. Csakhogy az a baj, hogy az nem. tetszik neki, hogy neki is vámnak kötelességei a munkásosztállyal szemben, mint például a gabonabeszolgáltatás. Oriskó Istvánnak nem tetszik az, hogy a kontingensre beszolgáltatott gabonáért csa,k az állam által megállapított árat kapja. Ez nem elég neki, ö többet akar keresni a feketepiacon. Ha valaki meg. említi neki, hogy ezt vagy azt be kellene szolgáltatnia, azonnal elhagyja jókedve és siránkozni kezd, hogy nincs, nem termett neki. Ha olyan ember hallgatnás iránkozásait, aiki nem ismeri, bizony csak megsajnálná a szegény spekulánst. De nézzük csak meg, hogy mi is a helyzet Oris. kó esetébe

n f Kiderült, hogy Oriskó István különféle helyeken gabonát rejteget. Megtaláltak nála 7 mázsa zabot, 15 mázsa árpát, 8 mázsa búzát, továbbá 75 kg hagymamagot, egy nagy láda lisztet amely már összekeményedett. Oriskó István egyáltalán nem törődött azzal, hogy a rejtegetett áruval a dolgozókat rövidíti meg. O csak arra törekedett, hogy neki mennél több legyen, hogy ö hörcsög módjára mennél többet tudjon összehalmozni. Ha megkeményedett a lisztje akkor felhasználta sertésetetésre. Ideje lenne, hogy a népiközigazgatás rendet termetsen ezzel a spekulánssal és szabotálóval. + Sztranák József mocsonok-királyi 14 hektáros spekuláns is a dolgozó nép ellenségei közé tartozik. A nevezett ugyanis nem teljesítette beszól gáltatási kötelezettségét és amikor felkeresték az elvtársak, akkor meg. esküdött, hogy azon a két zsák gabonán kívül, amit az elvtársak előbb találtak nála, nincs neki egy szem gabonája sem. Csakhogy mégis máskép történt. Találok nála 6 zsák gabonát elrejtve a pelyva között, söt honnan honnan sem 150 kg liszt is előkerült. A padláson pedig 200 liter bor húzódott meg a gerendák között. Azt kérdezzük, hogy akadtje már szőlőtermelő, aki a bort a padláson tartotta, főleg akkor, ha gyönyörű pincéje van. Ugylátszik Sztranák József újítást talált fel a bor elraktározására. A további kutatás folyamán Sztranák szalmájában több kícsépeletlen gabonát, rozst és zabot találtak. A kulák ugyanis csak anynyi gabonát csépelt ki, amennyire sajátmagának szüksége volt önellátásra, a többit pedig hagyta elrothadni a szalmakazalban. Azzal számolt, hogy a munkásosztály sohasem jön rá a

z ö mesterkedésére. Csak. hogy ez alkalommal tévedett. Sztranák József megkapja büntetését és odakerül, ahol már régen lennie kellene. DUSEK JAROSZLAV az SzKP nyitrai kerületi bizott. ságának dolgozója. -¥Zsigárd községben még mindig nem teljesítették a gabonabeszolgáltatási kötelezettséget. A község vezetősége elhatározta tehát, hogy utána néz egy kicsit a dolognak. Az egyik spekulánsnál több helyen eldugott gabonát találtak. Az illető nyilván azzal a céllal rejtette el gabonáját különféle helyekre, hogy Ha véletlenül valamit meg is találtaik belőle, még akkor is maradjon feketé. zésre. Csakhogy amilyen raffináltak a spekulánsok, épp oly ügyesek a nép érdekeit védő felvásárlók is. Ez v

0lt a szerencsétlensége Dicsér Mihály zsigárdi lakosnak is. Amint a felvásárlók egyike beszéli, mindjárt szemükbe tünt, amikor az udvarra betértek, hogy a gazda nagyon kedvesen, szinte hizelgöen fogadta a bizottságot. Az is mindjárt meglátszott, hogy valami leplezhetetlen félelem uralkodik rajta. Már. pedig akinek tiszta a fejéalja, annak nincs mitől félni, — mondja a közmondás. Sajnos, Dicsér szabotálónak volt miért félnie. O ugyanis ed. dig egy szem gabonát sem adott be. Inkább eldugdosta a szalmazsákja alá, még azzal sem törődve, hogy így fekhelye egy kicsit keményebb lesz. Neki az volt a fontos, hogy a dol. gozó nép ellátásában, zavart idézzen elő. Az egyik ágyban búzát talált a bizottság, a másikban pedig kukoricát. Mindkét helyen egy-egy réteg szalmával takarta el a rejtett kin. eset és nyugodtan aludt rajta, mert biztos volt, hogy azt ott ugyan senki meg nem találja. A kutatás tovább folyt. A trágyában, egy ládára akadt a bizottság. A láda búzával volt tele. Sőt mi több, még olyan gabona is előkerült, amely tyúktrágyával volt összekeverve. Es mikor a szalmakazalra került a sor, akkor még nagyobb mennyiségű árpa került napvilágra. Kukoricáját a spekuláns cukorrépa levéllel, meg cukorrépa fejjel takarta be az udvarán. Ilyen gazságokat követett el Dicsér Mihály és még több elvetemedett zsigárdi társa. A dolgozó földművesek bizonyára észreveszik ezeket a dolgokat és rájönnek végr

e arra, hogy miért nem szabad az ilyen Dicsér Mihály okra hallgatniok. Ok természetesen meg akarják akadályozni azt, hogy a földművesek belépjenek a szövetkezetbe, vagyis hogy a könynyebb életet válasszák. Nekik érdekük, hogy ki-ki tovább robotoljon, csakhogy mennél tovább élhessenek más munkájából. Csakhogy az ilyen spekulánsokkal népi törvényünk könyörtelenül leszámol. (Levelezőnktől). A kulák nem tudja visszatartani a fejlődést