Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-24 / 250. szám, szerda

/ Ü

J SZ

G — — 1951 október 30 A szovjet barátság havában gyorsítsuk meg a szovjet tapasztalatok átvételét Szovjet kezdeményezésekkel harcba a munka magasabb termelékenységéért Sok üzemünkben elterjedtek és meghonosodtak a szovjet sztahanovisták tapasztalatából átvett kezdeményezések. Ezek a mozgalmak a termelés, a szocialista verseny és nem utolsó sortan az újítómozgalom hatalmas ösztönzői lettek. De a gyakorlatban azt tapasztaltuk, hogy egyes üzemekben még nem ismerik pontosan egy-egy kezdeményezés célját és jelentőségét. Számos olvasónk kérésének teszünk eleget, amikor a különféle sztahanovista mozgalmakat ismertetjük. Ezzel segíteni akarunk azoknak a dolgozóknak is, akik most kerültek a termelésbe, most kapcsolódtak be a szocialista (versenybe. Reméljük, hogy ezek az ismertetések is elősegítik, hogy a dolgozók mind szélesebb körben vezessék be a termelés mennyiségi és minőségi emelését szolgáló szovjet sztahanovista kezdeményezéseket. Kuznyecov-mozgalom Kuznyecov, a harkovi traktorgyár sztálindijas mérnöke, mozgalmat indított a szerszámokkal való fokozott takarékosságért regenerálásukkal, többszörös felújításukkal. A mozgalom célja, hogy az elkopott szerszámokat, — amelyeket a múltban kiselejteztek vagy beolvasztásra küldtek, — felújítva ismét a termelés szolgálatába állítsák. A legismertebb módok a szerszám élettartamának növelésére: az anódmechanikus köszörülés, a szerszámok mélyhütéses tartósítása, a precíziós szerszámok öntés útján való előállítása, stb. Ismert a rozsdamentesítésnek elektromos foszfátozás („elektrofát" (eljárás) útján történő megoldása. Jól bevált szerszámfelújítási módszer az elektromos polírozás is. — Igy kezdődik a szerszámok második élete, sőt újabb felújítások után' akár a harmadik, negyedik élete is. A szerszámok többszörös felhasználása hatalmas anyag-, idő- és költségmegtakarítást eredményez. A Kuznyecovmozgalom nagymértékben járul hozzá a takarékossági mozgalom eredményeihez. Nazarova-mozgalom Ha egy gépnek sok gazdája van, csökken az egyéni felelősség, több javításra van szükség, hibák, bajok mutatkoznak a karbantartás körül. A géphez beosztott dolgozók arra számítanak, hogy majd a másik vagy a harmadik gondoskodik a gép ellenőrzéséről, apró hibáinak kijavításáról, olajozásáról, egyszóval mindarról, ami a munkaeszköz zavartalan, hibamentes munkáját biztosítja. Az ilyen hibák kiküszöbölésére Nina Nazarova, az egyik uráli gépkocsigyár marósa, azzal a kéréssel fordult az üzem vezetőségéhez, hogy hozassák rendbe a gépet, amelyet a jövőben „szocialista megőrzésre" kiván átvenni az üzemtől. Szerződésben kötelezte magát a gép karbantartására, a legkisebb hiba azonnali jelentésére. Nazarova elvtársnő és a vállalatvezetőség között létrejött szerződés biztosította, (hogy a dolgozókat nem cserélgetik egyik gépről a másikra, hanem a gépnek felelős gazdái lesznek. Természetesen ennek következtében csökkent a géphibák száma és a belső munkásvándorlás, növekedett a termelés s ezzel együtt a dolgozók munkabére is. Vorosin-mozöalom Vlagyimir Vorosin egy szovjet textilkombinát művezetője. Munkája közben észrevette, hogy a szerszámok szétdobálása, a gépek rendszertelen kezelése, a műhely rendezetlensége, továbbá egyes dolgozók műszaki képzetlensége mennyire hátráltatja a termelést. Munkatársaival együtt széleskörű mozgalmat indított a munkahelyek, munkaeszközök rendben- és tisztántartására. Biztosította az üzemekben a jó széllöztetést, a szabad közlekedést, a hulladékot pedig összegyűjtötte és a termelésben ismét felhasználta. Munkatársaiban tudatosította az elméleti színvonal emelésének, a szakmai továbbképzésének jelentőségét. Felvilágosító munkájának eredményeként ja.vilit a minőség, növekedett a termelés kultűráía és a dolgozók önbizalma. Vorosin kezdeményezése óta a szovjet gyár a kultúra palotája lett. Egészséges, tiszta műhelyek, a gvírudvaron jólápolt kertek, gondozott út|ik gondoskodnak a dolgozók kellemes környezetéről. Tudósok mo?ga!tna Ennek a mozgalomnak célja a tudománynak szoros és közvetlen egybekapcsolása a gyakorlattal. A termelés mennyiségének és minőségének rohamos fejlődése megköveteli a tudományos kutatómunka, a tudományos módszerek felhasználását, nemcsak a laboratórium falai között, hanem az üzemekben is. Megköveteli, hogy a tudomány és gyakorlat munkásainak együttműködése segítségével az új tudományos felfedezéseket gyorsan vezessék be a termelésbe. A Szovjetunióban számos tudományos szerv lépett fel azzal az értékes kezdeményezéssel, hogy segít az üzemeknek a ternjelés szervezésében, fejlett gyártási eljárások kidolgozásában, berendezések szerkesztésében, stb. A gyári együttesnek és a tudósoknak közös munkájával a szovjet gyáraknak egész sora ért el kitűnő eredményeket. RosszijszUj-mozgalom A moszkvai „Kaliber..-gyár művezetője, Rosszijszkij elvtárs, a terv helyes és gyors megvalósításának módját a technika és a gyártási eljárások tökéletesítésében, a sztahanovista munkamódszerek bevezetésében látta. Ez azt jelenti, hogy magasabb színvonalra kell emelni a munkások technikai és politikai tudását. Rosszijszkij műhelyében mindenki tanul. Az élenjáró munkások megtanítják módszereikre a lemaradókat. Mérnökök és technikusok segítik a szakképzett munkásokat a forgácsolás elmélete és az anyagismeret elsajátításában. A munkások tanítását maga a mester szervezi. A kezdeményezés sikerrel járt, a munkások szakképzettségének emelkedése jó hatást gyakorolt az egész műhely munkájára. A munkások nem zavarták többé apró-cseprő kérdésekkel a mestert, hanem kisebb bajokat és zavarokat önállóan oldottak meg. Ennek következtében a mester több szabadidővel rendelkezett és nemcsak közvetlen napi munkáját végezte el, hanem gondoskodhatott a munka termelékenységének további emeléséről, a gyártási módszerek tökéletesítéséről. Ezáltal növekedtek az ésszerűsítő munka, az újítói kezdeményezés lehetőségei. Kulágin-mozga'om A moszkvai csiszolópad-gyár esztergályosa, B. Kulágin bebizonyította, hogy a munkapadok javítás nélküli használati idejét jelentékenyen fel lehet emelni. Kulágin elvtárs a gyorsvágás módszerével dolgozva három és fél év alatt tizenhét év normáját teljesítette. Ezalatt az idő alatt padján egyetlenegyszer sem végeztek sem közepes, sem generáljavítást. Ezt. a nagyszerű teljesítményt azzal érte el, hogy nagyon jól gondoz ta munkapadját, pontosan betartotta a gyártási utasításokat, előírásokat és csakis jól köszörült szerszámmal dolgozott. Az esztergapad kímélése céljából Kulágin sokszor észszerüsített, csökkentette a főtengely megterhelését. Mikor látta az eredményeket, felhívta a Szovjetunió öszszes dolgozóit, lépjenek versenybe a munkapadok javításnélküli használati idejének meghosszabbítására. Kulágin felhívását számosan követték, nemcsak a vasiparban, hanem más iparágakban, így a kőolajiparban, a kohászatban, a folyamhajózásban is. Kulágin elvtárs kezdeményezését újabb hasznos gondolattal bővítette ki az uráli automobilgyár komszomolkája, Nina Nazarova, aki a gépek és berendezés szocialista megőrzésére indított mozgalmat. Krupszkája-mozgalom A moszkvai Krupszkája konfekciőiizem dolgozói célul tűzték ki maguk elé, hogy olyan újításokat, észszerüsítéseket vezetnek be és olyan munkamódszerekkel kísérleteznek, amelyek nagymértékben lehetővé teszik a selejt kiküszöbölését. A gyárban azelőtt az ellenőrök a műszak végán vették át a termelt anyagot és csak akkor állapították meg, hogy a gyártott áru megfelel-e a követelményeknek, vagy sem. Igy sok esetben selejtes áru ment végig a gyártási folyamaton és ezzel rengeteg munkaidő, energia és anyag veszett kírba. A Krupszkája üzem dolgozói bevezették, hogy a munkás a gépről lekerülő munkadarabot azonnal megvizsgálja, tehát a termelést menetközben is ellenőrzi, nem engedi tovább a seljetes árut, hanem hiba esetén azonnal kiküszöböli az előidéző okokat. A Krupszkája-üzem kezdeményezése lehetővé tette, hogy a dolgozók széles tömegeit iá teljes mértékben bevonják az ellenőrzésbe. A gyár legjobb mérnökei, sztahanovista művezetői különös gondot fordítottak minden egyes dolgozó szakmai tudásának emelésére. Ez tette lehetővé az önellenőrzés rendszerének beveztxtését. A dolgozók nemcsak a saját munkájukat ellen őrzik, — minőségi szempontból is — hanem a munkafolyamatban őket megelőző dolgozó munkája fölött is ellenőrzést gyakorolnak. A tapasztalt hiányosságok, a selejt okának felderítésére a Krupsz kája-üzem dolgozói havonta rendsze resen tartanak ^közösségi ellenőrzé si napot«. A hibák feltárása után javaslatokat tesznek a hibák kiküszöbölésére. Kovaljov-mozgalom Kovaljov szovjet mérnök, a »Proletár-gyözelem« gyárban tanulmányozta az élenjáró dolgozók munkáját. Megállapította, hogy az egyik sztahanovista bizonyos munkafogást nagyobb tökéletességgel hajt végre és ezért ugyanarra a munkára lényegesen rövidebb időt fordít, mint sztahanovista munkatársa. A másik dolgozó ugyanezt a munkát rosszabb munkamódszerrel lassabban hajtja végre, de esetleg egy másik munkafogást lényegesen jobban végez el és így ellensúlyozza az egyéb műveletek alkalmával elvesztett időt. Kovaljov mérnök tanulmányozta, hogy egy-egy müveletet melyik sztahanovista végzi el legjobban és a legjobb munkaelemek összesítésével kialakította a legjobb munkamódszert. Igy kiküszöbölte az összes hiányosságokat, mert a legkitűnőbb tapasztalatokat minden üzemrészbe a munkások tömeges oktatásával bevezette. Korabeinyikova-mozgalom Lidia Korabelnyikova, a moszkvai ^Párizsi Komün Cipőgyár* sztahanovista ifjúmunkása, kitűnő eredményeinek megbeszélésénél értékes új javaslattal állt elő: szocialista versenyt kezdeményezett, azzal a feladattal, hogy minden hónap egy munkanapján kizárólag a megtakarított anyagból folyjon a termelés és amellett a gyártmányok 95%-a elsőrendű minőségű legyen. Ennek az önköltségcsökkentési anyagtakarékossági versenynek az eredménye óriási. A Szovjetúnióban minden iparág átvette a kezdeményezést és a takarékossággal összegyűjtött anyag sok helyen hosszú időn keresztül fedezte az üzem termelési szükségleteit. Csu'kib-mozgalom A szocialista termelésben különös figyelmet kell fordítani a minőségre, is. Alexandr Csutkih, a krasznoholmi szövőgyár sztahanovistája, munkaversenyt indított üzemében a s>Kiváló Minőség Brigádja« címéért. A verseny a Szovjetúnióban minden iparágban visszhangra talált/és »Kiváló Minőség Uzeme« mozgalommá fejlődött. A mozgalom célia, hogy az üzemek kiváló minőségű termékek előállítása mellett többet termeljenek, minél kevesebb anyag felhasználásával. A versenybe bekapcsolódtak a moszkvai mérnöki főiskola tudományos munkával foglalkozó dolgozói is. Uj módszert dolgoztak ki a termékek minőségének technikai ellenőrzésére. Minden szerszámgépre ellenőrző dia. grammot szereltek, amelyen feltüntették az irányadó mértéket. Ha eltérés mutatkozik, menetközben javít, ják ki a gép hibáit és így a selejtet kellő időben kiküszöbölik. A Csutkih-mözgalom jelszava: minél több, jobb, kiváló minőségű árut a dolgozóknak! MaJrosznv-mozgalom Matroszov cipőgyári munkás nevéhez fűződik a »munkamódszerátadási mozgalom*, amelynek segítségével a szovjet üzemek minden dolgozójának átlagos teljesítménye megközelíti az élenjáró dolgozók, sztahanovisták teljesítményét. A kezdeményezés lényege, hogy a tapasztalt, gyakorlott munkások ^jlett munkamódszereiket szervezett oktatás útján adják át kezdő, vagy kevésbbé gyakorlott társaiknak. A Matroszov-mozgalom célja: minden munkás teljesítményét fel kell emelni az élmunkások színvonalára. Harcra a széntermelés fokozásáért! A bányászalkalmazoitak szövetsége elnökségének levele Klement Gotiwaíd elvtárshoz A napokban Ostraván gyűlést tartott a ROH-Bányászati dolgozók szövetsége központi bizottságának elnöksége, amelyen résztvettek a bányászok kerületi bizottságainak titkárai is. A gyűlésen megjelent továbbá Václav Nősek belügyminiszter az osztravai kormánymegbízott, Václav Pokorný tüzelőanyag és energetikai miniszter, továbbá az osztrava-karvini szénbányarkombinát nemzeti vállalatainak valamennyi igazgatója, köztük az államdíjjal és köztársasági érdemrenddel kitüntetett Jaromir Matusek mérnök és máspk. Tisztelt Elnök Elvtárs

t A megnyitó beszéd után és J. Teper képviselő a ROH Bányászati dolgozók szövetsége elnökének beszéde után élénk vitára került sor, amely bizonyította azt, hogy valamennyi tárna dolgozói megértéssel fogadták a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága Elnökségének és kormányunknak jelentős határozatát, mely világosan feltárta az összes lehetőségeket, melyek a széntermelés fokozásához vezetnek. Az ülés záróbesezéde után a megjelentek a következő levelet küldték K. Gottwald köztársasági elnöknek. A Bányászati dolgozók szövetségének elnöksége és a bányásztitkárok közös értekezleten alaposan megtárgyalták Pártunk és Kormányunk határozatát, melyet az osztrava-karvini bányák széntermelése és a munkatermelékenység fokozása érdekében hoztak. Az elnökség az osztravai bányászokkal és az egész bányaipar dolgozóival örömmel fogadja ezt az intézkedést, mely elősegíti azt, hogy ezen a területen fejlődjenek a termelő erők, hogy megjavuljon a szakszervezeti-politikai munka és ezáltal a kitermelés tervének teljesítése is. Az intézkedésből kifolyólag szövetségünkre olyan feladat hárul, amely megköveteli, hogy szövetségünk munkájából és ténykedéséből kiküszöböljük a bürokratikus-hivatalnoki módszereket és hogy így szakszervezeti csoportjaink tevékeny harcot kezdjenek a munkateljesítmény állandó fokozásáért. Kötelezzük magunkat, hogy valamennyi bányásszal világosan megismertetjük a Párt és a kormány határozatának politikai fontosságát sé tanítani fogjuk bányászainkat, hogy dolgozzanak az előre megtárgyalt munkaszervezés szerint, hogy ezáltal jobban kihasználhassák a gépeket és a munkaidőt Hálánkat az ön apai szeretetéért és gondoskodásáért, valamint bölcs tanácsaiért úgy fejezzük ki legjobban, ha biztosítani fogjuk azt, hogy valamennyi tárna teljesítse tervezett feladatait. Az ön vezetésével fogunk haladni az elégséges mennyiségű szén- és érc biztosításáért folyó nagy harcban a szocializmus, a béke és a haladás győzelméért. A bányászatban dolgozók szövetségének elnöksége Ki kell szélesítenünk a munkásés földműveslevelezők mozgalmát! A mult hét folyamán Nyitrán a | Pravda munkás- és földműveslevele-1 zői és a pártsajtó példás terjesztői kerületi konferenciát tartottak. A konferencia arra irányult, hogy elmélyítse és kiterjessze a munkás- és földműveslevelezők mozgalmát a nyitrai kerületben és tömegalapra fektesse a pártsajtó terjesztését. A bevezető beszédek után, melyek a munkás- és földműveslevelezők feladatairól szóltak, értékes vita fejlődött ki, amelynek során 21 elvtárs szólalt fel. Selberger elvtárs nemrégiben a bratislavai állami bank hivatalnoka volt és jelenleg Handlován mint bányász 150 százalékra teljesíti normáját. Selberger elvtárs a vita során arról beszélt, hogyan határozta el magát, hogy a »Pravda« elvelezőjévé váljék — magam körül sok hiányosságot láttam és tudtam, hogy a >yPravda* harcol a hibák eltávolításáért, ezért határoztam el magam, hogy írni fogok. — Azután példákat hozott fel. Megemlítette, hogy szombaton az üzletek későn kapták meg a húst, ami bosszantotta a bányászasszonyokat. Ugyancsak megemlítette, hogy a bányászok gyermekeinek nincsen alkalmas helyiségük az iskola számára. Selberger elvtárs elvárja, hogy ez a nyilvános bírálat hozzájárul ahhoz, hogy ezek a hiányosságok eltűnjenek. Jedinák elvtárs, ugyancsak a »Pravda« levelezője, a vitában hangsúlyozta, hogy pártsajtónk levelezőinek megalkuvás nélkül le kell leplezniök a falusi kulákok valamennyi gyalázatos kísérletét és szabotázs célját. Jedinák elvtárs megjegyzéseit tényekkel támasztotta alá: — Páldy Imre kulá': és fefcetézS nem teljesítette kötelességeit az álammal szemben. Siránkozott, hogy roasz volt a termése, hogy nincsen semmije és ezért nem teljesítheti az előírást. Sikerült leleplezni a kis- és középparasztok előtt közellátásunk kártevőinek igazi arcát. A »szegény« feketézőnél 5 mázsa lisztet találtak és a további lisztet azoknál a szomszédjainál rejtegette, akik bedőltek a falusi kuláknak. > Azonkívül zsírt és más élemiszert rejtegetett. — A munkáslevelező tolla és ceruzája ütni képes osztályellenségünket ilyen esetekben — mondotta Jedinák elvtárs, párkányi munkáslevelező. Hasonlóképpen Csierny elvtárs a ta* polcsányi pályaudvar munkáslevelezője arról beszélt, hogy a »Pravdá«-ban írt cikke nyomári leleplezték az állomásfőnök üzérkedését. Az üzérkedő és élősködő elemek leleplezéséről beszéltek még többen is, köztük Rácsek elvtárs, verebélyi levelező. Machart Mária elvtársnő harciasan leleplezte a közélelmezés érsekújvári szabotálóit, akik sertéseket tartanak és azonkívül a húsjegyeket is kiveszik. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy az állatorvos bőkezűen osztogatja a kényszerlevágásra szóló utalványokat. Beszélt továbbá tapasztalatairól, melyeket a pártsajtó új előzfizetőinck gyűjtésén szerzett. Chrtiansky elvtárs komáromi levelező a vita során megemlítette, hogy a »Pravdá«-ban közölt cikkek, melyek beszámoltak arról, hogy hajókat építünk a Szovjetunió kommunista építkezései számára, lelkesítik Komárom járás dolgozóit és más üzemeket is mozgósítanak arra, hogy teljesítsék vállalásaikat. Zsalec elvtárs, a SzKP nyitrai kerületi titkársága agitáció és propagan da vezetője, főleg azzal a feladattal foglalkozott, hogy a nyitrai kerület a lehető leggyorsabban teljesítse és túlteljesítse kötelezettségvállalását —

i 60.000 -re emelni a pártsajtó olvasóinak számát*