Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-04 / 233. szám, csütörtök

1951 október 4 Bacsó Lajos herzétei középparaszt nem hallgat a kulákohra A szalócl szövetkezet áttért a magasabb típusra és úgy legott bozzá az ős?i munkákho*. gazdálkodóknak A berzétei kis- és középparasztok is meggyőződtek arról, hogy a szövetkezeti gazdálkodás eló'nyösebb akkor, ha magasabb típusban dolgoznak. A falu öntudatos parasztjai a volt egyházi birtokon alakították meg az EFSz-t. Az aratási és cséplés! munkák ideje alatt rájöttek, hogy még több terméshozamot érhetnek el, ha áttérnek a III. típusra. A cséplés után 16 új tag jelentkezett az EFSz-be. Látták, hogy a szövetkezetnek jobb a gabonatermése, mint az egyénileg gazdálkodóké, mert a szövetkezet 200 százalékra teljesítet* te beadási kötelezettségét. — De még jobban fogunk tudni gazdálkodni, — mondja Bacsó Lajos, ha áttérünk a III. típusra, mert idáig még csak az egyházi földeken dolgoztunk közösen és azonkívül minden tagnak még külön i6 volt földje. Kinek két hektár, kinek négy, s bizony úgy nem lehet eredményes munkát végezni, ha két helyen is gazdálkodunk. így aztán megtettük az előkészületeket a III. típusú szövetkezet megalakítására. Bacsó Lajos 9 hektár földön gazdálkodik és elmeséli, hogy a faluban a reakciósok és a kulákok nem jó szemmel nézik, hogy ő is belép a szövetkezetbe. De Bacsó Lajos nem hallgat a kulákokra, mert meggyőződött arról, hogy a szocializmus építésében a rohamosan fejlődő iparral csaki6 nagyüzemi gazdálkodással lehet együtthaladni. Nem tudná a gépeket az egyénileg gazdálkodó sohasem kihasználni úgy, mint ahogy azt kihasználják az EFSz-eknél. Térjünk át a III. tfpnsra — mondotta Bacsó Lajos az utolsó ülésen. — Az állatállományunkat is közös istállóba tesszük, földjeinket összehozzuk egy táblára és így sokkal könnyebben fogunk tudni gazdálkodni. Nézzük csak Bacsó Lajos életét, hogyan győződött meg arról, hogy a szövetkezetben sokkal könnyebben megy a gazdálkodás és hogyan nyilatkozik erről maga Bacsó Lajos. — A n ..íltban is gazdálkodtunk. Dolgoztunk kotániól későig. De »mi gabonánk termelt, az mindig többnyire odament a» adóra, na meg f z egész évi kenyérre is keülett valami. A felszabadulás után könnyebb lett a mi soreunk is. Népi demokratikus rendszerünknek nem az a célja, mint a múltban a kapitalistáknak volt, hogy a földműveseket tönkretegye, hanem gépekkel segít bennünket, hogy földjeinket könnyebben tudjuk megművelni. Amikor megindult a szövetkezeti mozgaJom, még jómagam is idegenkedtem tőle. De mióta saját magam meggyőződtem a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, má6 nézetet vallok. Könyveket olvastam, amelyekből nagyon sokat tanultam a szocializmusról és annak jelentőségéről. Nagy segítségemre volt a sajtó is, amiből szintén sokat tanultam a többi szövetkezetekről, s mindig azt gondoltam, hogy nálunk is úgy lehetne, mint Szillcén, vagy Leleszen, ahol a szövetkezet tagjai nagyon jól dolgoznak és munkájuk után becsületes jutalmazásban is részesülnek. No, de az én részemről nehezen ment minden. A faluban azt hitték, hogy csak érdekből akarok a szövetkezetbe belépni. Egyesek még azt is hangoztatták, — mert új házat építünk, — hogy azért akarok a szövetkezetbe belépni, hogy így aztán könnyebben hozzájutok valami épületanyaghoz. Persze, hogy ebből semmi sem volt igaz. Elmondja még Bacsó Lajos, hogy az EFSz-be tisztán meggyőződésből lépett be. — Ha áttérünk a III. típusra, — teszi hozzá Máté Lajos, egy és félhektáros kisgazda, — minden jól fog menni Berzetén. Hisz, már a közös istállót is megjavítottuk 60 darab szarvasmarha részére és így annak sincs semmi akadálya, hogy állatállományunkat közös gazdálkodásra elhelyezzük. Hogy sokkal könnyebb a III. típusban gazdálkodni az bebizonyult már számtalan EFSz-nél. Fog az menni Berzétén is, hisz elég sokán vannak a kis- és középparasztok közt, akik jól és becsületesen dolgoznak, s beszolgáltatási kötelezettségüket Í6 magasan túlteljesítették. Máté Lajos kisgazda is 200 százalékban tett eleget a húsbeszolgáltatásnak. Vannak ugyan spekulánsok Is a faluban, akik ellen harcolni kell. Olyanok például, mint Bacsó András, aki beszolgáltatás! kötelezettségének még nem tett eleget, de még a tavalyi tojásbeszolgáltatásából is hiányzik 220 darab. Ott van aztán Újházi i6, aki egész életében csak a munkások verejtékes munkájából élt. Régi kereskedő. A munka sohasem ízlett Újházi „barátunknak". Dolgozni még ma sem akar. De arra van esze, hogy a kisparasztokat a szövetkezetről lebeszélje. Mint ahogy azt tette a múltkor is, ainiko a faluban az eJvtársak és a i cn-w.itos földművesek házi agitác

:ót végeztek, hogy minél több földművest meggyőzzenek a szövetkezeit: gazdálkodj előnyeiről. így sikerült is 16 új tagot szerezni a szövetkezetnek. Köztük Tóth Lajos középgazda is megértett•*, hogy mégis csak könynyebben fog dolgozni, ha beCép az EFSz-be és ő is aláírta a jelentkező ívet. Alig három napra rá Tóth Lajos kijelentette, hogy „mégis meggondoltam a dolgot és egyelőre még nem lépek be a szövetkezetbe". — Amikor aztán a szövetkezet többi tagja kérdőre vonták, hogy miért tesz ilyet, hisz a múltkor azt mondta, hogy mégis jobb leisz a szövetkezetben dolgozni, akkor kibökte Tóth Lajos, hogy beszélt Újházival és ő lebeszélte, hogy rövidesen úgy is „fordulat" lesz és ne menjen a szövetkezetbe. Ilyen piszkos és alattomos munkával dolgozik Ujház" régi kapitalista, népi demokratikus rendszerünk ellen. Az ilyen embereknek már nem szabadna a dolgozó nép között lenni, hanem a „számukra fenntartott helyet" minél előbb be kellene tölteni velük. SzaÜócon, ahol bizony idáig a szövetkezetben megbújt kulákok hátráltatták a szövetkezet fejlődését, ezeket a gazembereket a szövetkezetből eltávolították és október eüsejétől kezdve áttértek a III. típusra. Az egyik agyafúrt eszű Cukros Tömöl László 19 hektáros kulák -volt, aki beférkőzött a szövetkezetbe, de nem azért hogy a szövetkezetben dolgozzon és elősegítse a szövetkezet fejlődését, hanem saját érdekeit védje. Mint ismeretes, az ilyen agyafúrt eszű kulák urak az életben sohasem erőltették meg magukat a munkában. Földjeik megművelésére cselédeket tartottak, ők pedig a korcsmában borocska mellett töltötték haszontalan életüket. Cukros László is úgy gondolta, hogyha a szövetkezet tagja lesz, — persze a földjeiből csak egy pár holdat adott a szövetkezetnek, a többin sajátmaga gazdálkodott, — majd a szövetkezet segítségével felépíti a házát, azután jót nevet és otthagyja a szövetkezetet. Igen ám, csakhogy akármennyire is csavaros esze van a kuláknak, ma már a falu öntudatos földművesei között mégis csak tyúkeszűnek számít. így járt Cukros László is, mert összejöttek a szövetkezet tagjai és megtárgyalták a szövetkezet ügyes-bajos dolgait és egy szép napon a kulák úrnak kitették a szűrét és ott kellett hagynia a szövetkezetet. Nem is sajnália seinki, hogy eltávolították a szövetkezetből a két kulákot, mert helyettük 4 öntudatos földműves lépett a szövetkezetbe. Az idei termésnél már meggyőződtek arról, hogy sokkal több terméshozamot lehet elérni a gépekkel és tervszerű gazdálkodással. Hogy a szövetkezetnek mennyivel több termése volt. mint az egyénileg mutatja az is, hogy a szőve kezet váilaiíta azt a 30 mázsa gabonát, amellyel a falu le volt maradva a beszolgáltatásban, 6 így az elgész falu eleget tehetett a szövetkezet segítségével be6z»lgáltatási kötelezettségének. Azonkívül az EFSz 120 százalékban tett eleget gabonabeadási kötelezettségének. A szalóci követs határban már évek óta nem emlékednek olyan termésre, mint amilyen idén a szövetkezetnek volt. Igaz, hogy jó munkát adtak a földeknek, jól megszántották traktorokkal, istállótrágyával és műtrágyával termékennyé tették még az olyan földeket is, ahol a falu gazdái szerint sohasem volt termés. Hogy jó munkát adtak a fö'deknek, azt bizonyítja a magas terméshozam is. Búzából, — ami e

zen a hegyes vidéken ritkaság, — 18 mázsa, árpából 18 mázsa hektáronkénti terméshozamot értek el, míg az egyéni'e.f gazdálkodók alig érték el hektáronként a 10 mázsás termést. A kukor'catorčst is megkezdték Idáig háirom hektáron végeztek a töréssel. — Nagyon szép volt a kukoricatermésünk is, — mondja Józsa László, — hektáronként morzsolva 30 mázsás termést értünk el. A múltban, amikor a kontingens szétírására került a sor, a gazdák alig akarták elfogadni a 18 mázsás átlagtermést, most meg a duplája is megtermett. Hát még a gyümölcs! Ami a múltban nálunk csak hasznavehetetlen dolognak számított, mert vagy a fán rothadt el, vagy pedig kilónként eladogatták; — egyszóval nem értékesítették úgy, ahogy a gyümölcsöt lehe<t értékesíteni, — abból most a szövetkezet részére 60 liter finom szilvóriumot főztünk. Az őszivetést már a kidolgozott tervek szerint megnagyobbodott földterületen fogiák végezni. A volt Barborics—Ridó-féle birtokon is már a szalóci kis- és középfö'dművesek dolgoznak. így a szövetkezet 85 hektár szántón és 80 hektár réten gazdálkodik a III. típusban. A földek tagosítása után o héten megkezdték az ősziek vetését, mégpedig a tervek szerint 4 hektáron rozsot és 22 hektáron búzát vetnek. A szalóci határban még sohasem termeltek őszi árpát A szövetkezőt 9 hektáron próbára ősziárpát is fog vetni. Ha a leigroszszabb esetben mégsem felelne meg a talaj az őtsziárpa termelésére, akkor még a tavaszon mindig lesz idő bevetni a földet tavaszi ároával. A szövetkezetnek már meg van a tyúkfarmja is, 1300 tyúkkal és sertéshizlaldája 42 sertéssel. Az őszön a marhaállományt' is közös istállóba adják. A szövetkezet eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy szép eredményeket értek el a II. típusban is, tehát most a megnagyobbodott földterületen a III. típusban még nagyobb lendülettel és odaadással dolgozhatnak a szocializmusért és a békéé't. M ÉRY FERENC. Sárkány János most már tudja, hogy tgrsz éven át miért dolgozik Az ősz beálltával a földművesek egymás közt beszélgetve gyakran tettek olyan kijelentést, hogy »no szomszéd, hát miért is dolgoztunk egész évben?* Ennek a tréfás szójárásnak igen komoly és szomorú értelme van. A kapitalista társadalomban a kis- és középparaszt egész éven át dolgozott és csak az ősszel kapott egy kis pénzecskét a termésért. Ekkorra már az uzsorások, az adóhivatalok és a bankok fogdmegjei előre fenték a fogukat a szerencsétlen parasztokra, hogy hogyan hajtsák be rajtuk adósságaikat, vagy hogyan döntsék őket újabb adósságtfa. Ez az őszi pénzkeresés a kulákok számára is kiváló alkalom volt, akik vetőmagot, vagy más segítséget nyújtottak a kisparasztoknak. Bizony a szegény kisföldműves nem tudta, hogy kis terméséért kapott pénzét a bankba adja-e adóssága törlesztésére, vagy pedig a kuláknak. Igaz ugyan, hogy a i>jószivű« kulákok voltak annyi belátással, hogy vártak a kamattal, amelyet a szegény paraszt a tél folyamán szecskavágással, vagy favágással, az asszonyok pedig fonással törleszthettek. A vajat eladták és margarint vásároltak, télen pedig naponta csak kétszer ettek. Elhitették magukkal ugyanis, hogy rövid a nap és elég, ha naponta kétszer esznek. A kis földművesek tépelődtek azon, hogyan lehetne bajukon segíteni. El kellene menni valahová, ahol könnyebb pénzt keresni, valahová külföldre. Igen ám, de honnét veszik az útiköltséget? Ehhez újabb kölcsön szükséges. Megindult a kivándorlás. A kivándoroltak legtöbb esetben pár év múlva hazajöttek rokkantan, de pénz nélkül. Ilyen sorsa volt a parasztnak a mult rendszerben. Ez volt sorsa Sárkány bácsinak is, egy tocsnicai kisföldmüvesnek. Ma már Sárkány bácsi szövetkezeti tag, de rajtakívül a falu egész kis- és középparasztsága egyetlenegy földműves kivételével belekapcsolódott a szövetkezeti termelésbe. Milyen eredményt ért el Sárkány János A szenei járásban Hegysár vezet a kukorica beszolgáltatásban A szenei járásban szombatig a tervezett felvásárlandó kukoricamennyiségnek 40 százalékát felvásárolták. A kukoricabeszolgáltatásban az els5 helyein Hegysúr község áll, amely már 60 százalékos teljesítményt ért el. A kukoricafelvásárlás sima folyamatát a szenei Stavokombinát jelentős mértékben megzavarta, mert már régóta építi a kukoricaszárítókat, amelyek azonban még a mai napig sem készültek el. Ezért a kukoricafelvásárlás irama nem kielégítően gyors. A Stavokombinát munkásai ledolgoznak nyolc órát, de többet egy perccel sem. Nincs senki sem, aki ezeket az embereket politikailag Irányítaná. Ezért kénytelenek voltunk az egész ügyet a járási Nemzeti Bizottságnak átadni, amely már szeptember 29-én, szombaton megtette a szükséges intézkedést. A Stavokombinát ugyanis további 90 embert küldött a szárítók építkezésére és ez szükséges is lenne egészen a befejezésig. A szárító-építkezés dolgozói közül Horváth Ferenc építészeti csoportja érte el a legszebb eredményeket. Ez a munkacsoport már 5 szárítót felépített, amíg a többi csoportok még alig tudtak egykét száritót felállítani. Hogyan tudta Horváth elvtárs és csoportja ezt a szép eredményt elérni? Egyszerűen úgy, hogy a csoport tagjai tekintet nélkül arra, hogy esett-e az esö, vagy nem, vagy hogy letelt-e már 8 óra vagy sem, csak dolgoztak és dolgoztak. Végül még egy körülményre szeretnék rámutatni, amely a kukoricaszárítókon kívül nagymértékben J hozzájárult a felvásárlási ütem meglassításához. önblrálólag be kell ismernünk, hogy szervezési dolgozóink Csizslak és Urbancsok elvtársakon kívül nem teljesítették heti feladatukat. Vacula elvtárs például két napig nem is látta körzetét. Ugy látszik saját kukoricáját fosztogatta és ugyanez volt a helyzet Uhrinov elvtársnál is. Természetesen nehezen megy a munka olyan emberekkel, akik még nem értették meg azt, hogy a terv teljesítése törvény. Hetenként a terv teljesítésének felülvizsgálásakor, minden egyes raktáros és szervezési dolgozó megismerkedik feladataival. Mindegyikük előtt ott van a szám, amely még hiányzik feladatai százszázalékos teljesítéséhez. Ez bizonyára hozzájárul az eddigi vontatott iram meggyorsításához. Az egész kukoricafelvásárlást október 6-ig be akarjuk fejeeni. Raktárhelyiségekről már gondoskodtunk, a kukoricát iskolapadlásokon és más nyilvános épületekben, valamint a pajtákban fogjuk elhelyezni. JEDINÁK MIHÁLY, Szene. a szövetkezeti gazdálkodásban? Ö például harmadmagával június végéig ledolgozott 502 munkaegységet. Ezért pénzben felvett 33.634 korona előleget, természetben pedig 14 q búzát, 2.40 q rozsot, 2.40 q árpát, 1.90 q zabot, szénát és szalmát, stb. kapott. Sárkány bácsi közben három hétig kórházban is volt. Természetesen a kórházi költséget nem ő, hanem a nemzeti biztosító intézet fiI zette. A Sárkány család a közellá[ tásra önként beadott 10 q búzát, amiért a földműves raktárszövetkezetben mázsánként 600 koronát kapott. Vagy nézzünk csak egy másik példát. Trsztanszky Mihály három hektáros kisparaszt a mezei munkacsoport tagja augusztus végéig 196 munkaegységet dolgozott le. Ezért előlegként 13.000— Kčs készpénzt, meg 6.20 q búzát, 1 q rozsot, 1 q árpát, 0.75 q zabot, 4.50 q szénát, 4.50 q takarmányszalmát, 3.75 q alomszalmát, 50 drb gyapjúpontot és a kapások betakarítása után pedig 12 q krumplit és 0.75 q takarmányrépát kapott, illetve fog kapni természetben. Es így" tovább sorolhatnánk fel a tocsnicai szövetkezet tagjait. A szövetkezetben mindannyiuknak biztosítva van a megélhetésük. De menjünk csak tovább más járásokba, más EFSz-ekbe. Vegyük pl. a korponai járásban lévő drienovói harmadik típusú EFSz-t. Ebben a szövetkezetben Balázs Pál családjával együtt augunsrtus elsejéig ledolgozott 450 munkaegységet. Ezért pénzbeli jutalmat előlegként 17.500 koronát kaptak. Természetben 18.20 q búzát, 5.40 q rozsot, 4 q árpát, 18 q szénát stb. kapott munkája után. Vagypedig említsük meg Ondriska Pált aki az állattenyésztésben dolgozik. Márciustól augusztusig Ondriska Pál ledolgozott 254 munkaegységet. Az utánajáró jutalmat, vagy 9.900 Kčs előleget, 10 q búzát, 3 q rozsot, 2 q árpát, stb. meg is kapta. További szövetkezet, amelyről megemlékezünk az ipolyviski negyedik típusú EFSz. Ebbe a szövetkezetbe még nem kapcsolódott be a falu egész lakossága. De az aratás és a cséplés befejezése után a taglétszám 32 új taggal növekedett. A tagok meg vannak elégedve jövedelmükkel. Csala István sertésétető pl. január 1-től június 31-ig ledolgozott 269 munkaegységet. Ezért kapott 21.520 korona előleget, 9 q búzát, 4 q árpát és ezenfelül még megkapja burgonya, kukorica és répa jutalmazását ls. És hogy világosabban lássuk az ipolyviski viszonyokat, megemlítem azt, hogy milyen mértékben olvassa a falu lakossága a sajtót. A faluba jár 70 drb. TJj Szó napilap és 120 drb Uj Szó hetilap, 25 Pravda, 180 drb Szabad Földműves és 180 drb Pártélet. A falu dolgozói nemcsak járatják a sajtót, hanem pontosan figyelemmel is kísérik. Az újságból tanulnak meg többet termelni és az újságból tanulják a magasabb munkalendületet. Ennek az eredménye már az idei termésben is megmutatkozott. Búzából hektáronként 25 q, árpából hektáronként 27 q termett így aztán a beszolgáltatás! kötelezettségüknek is magasan eleget tudtak tenni. / A következő község, amelyről rövid ismertetést akarok nyújtani Zselovce. Az itteni szövetkezet tavaly még második típusú volt. Ekkor még sok elégedetlenség volt tapasztalható a tagok között, mert hát a jutalmazás nem až érdem szerint ment, hanem kinek-kinek földterülete után. Az idén azonban, amikor átfértek a harmadik típusú munkamódszerre, megváltozott a helyzet. Egy munkaegységre az egész évi munkaterv szerint 100 korona jut. Ennek 50 százalékát fizetik ki előlegben. Ezenkívül egy munkaegység után 2.27 kg búza, 0.68 kg rozs, 0.94 kg árpa, 0.68 kg kukorica, 0.68 kg zab, 1.36 kg széna 1.36 kg szalma, 1.36 kg abrakszalma és 34 dg mák természetbeni jár. Sámson József elvtárs például január 1-től július 31-ig ledolgozott 341 munkaegységet. Ezért kapott 17.050 Kčs előleget, 7.74 q búzát, 3.22 q rozsot, 3.20 q árpát, 232 q zabot, 4.63 q szénát, 4.63 q szalmát és 11 kg mákot. Hátra van még a kukorica, burgonya, stb. jutalmazás szétosztása. Ezeket az eredményeket látva a még kételkedő egyénileg gazdálkodók ls gondolkozni kezdenek. Muszáj, hogy iássák azt a hatalmas haladást, amit a szövetkezeti termelés jelent a földművesek számára. Már az év első felében is megtudtak a szövetkezeti tagok annyit keresni, amennyi egész évi megélhetésükre szükséges. Hol van még az év másik fele? Az éwégi elszámoláskor, amikor mindenki megkapja a munkaegységek teljes pénzbeli értékét és a még járó természetbenieket, nyugodtan feltehetik a szövetkezeti tagok a kérdést, hogy „hát miért is dolgoztunk egész éven át?" TÖTH BENCE JÁNOS.