Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-23 / 249. szám, kedd

Világ; proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZ Bratislava, 1951 október 23., kedd 2 Kés | Előre bányászok, a széncsata győzelméért! i t Előre az egész évi terv hiánytalan teljesítéséért! Bányásztanoncaink válaszolnak Jaroszlav Miszka elvtárs levelére Bányásztanoncaink a „Jeremenko tábornok"-bányából válaszoltak Mi saka elvtárs levelére. A levélben többek között ezeket írják: ,,Kedves Miszka elvtárs! Az újságokban olvastuk a CsKP „Központi Bizottsága elnökségének IV. évfolyam, 249. szám | és kormányunknak jelentőségteljes A népek törhetetlen békeakarata Példátlan lendületet vett napjainkban a népek mozgalma a békéért és egy új világháború veszélye ellen. A békemozgalom ma korunk nagy, létfontosságú tényezője. Egyre jobban megmutatkozik ennek a mozgalomnak óriási történelmi jelentősége abban, hogy világosan kifejezésre juttatja a tömegek szervezett akaratát és kollektív alkotóerejet, azokét a tömegekét, amelyeknek szilárdan eltökélt szánkékuk, hogy meghiúsítják az amerikai-angol imperialisták agresszív terveit, s megvédik az egész emberiség békéjét. A békemozgalom reális nemzetközi erővé vált, amelynek napról napra növekszik befolyása a világesemények menetére. Ez a mozgalom behatolt, belenőtt a népek politikai és társadalmi élétének minden pórusába. Nagyszerűen visszatükrözi ezt sok ország irodalma, festészete, zenéje és filmművészete. Minden ország tudományának és kultúrájának legkiválóbb képviselői fűzték össze sorsukat elválaszthatatlanul a népeknek az életért, a békéért vívott nemes és szent harcával, harcukkal a milliomosok és milliárdosok kis csoportjának s ocsmány kiszolgálóiknak elvetemült háborús tervei ellen. A békéért vívott harc az emberek százmillióinak szívügyévé, életbevágóan fontos ügyévé vált. A békemozgalom megnövekedett erejét és lendületét a legszélesebb néptömegek öntudatának az a növekedése határozza meg, amit az utóbbi évtized történelmi tapasztalatai idéztek elő. A szocialista fejlődés útjára lépett népek teljes elszántsággal szállnak síkra a háború politikája ellen, védelmezik szabadságukat és nagyszerű jövőjüket. A tőkés országok munkásainak, parasztjainak, értelmiségének, a középrétegek képviselőinek ezek a tapasztalatok megmutatják, hogy közvetlen kapcsolat van szakadatlanul rosszabbodó életviszonyaik és az uralkodó osztályok háborút előkészítő politikája között. Az utóbbi idők tényei különösen megmutatják, hogy az USA monopolistái által vezetett imperialista agresszorok akcióinak az a célja, hogy meggyorsítsák egy új háború előkészítését és a háború szörnyű örvényébe taszítsák a népeket. Az Egyesült Államok képviselőháza nemrég megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely több mint 75 milliárd dollárt irányoz elő közvetlen katonai kiadásokra, katonai támaszpontok építésére, a koreai agresszív háború folytatására, s más hasonló célokra. Harriman amerikai bankár került annak a „gazdasági igazgatóságnak" az élére, amelyet az Egyesült Államok kormánykörei azzal bíztak meg, hogy a fegyverkezési verseny fokozása érdekében vezessen be „totális ellenőrzést" a marshallizált országok gazdasági élete fölött. Az agresszorok washingtoni és ottawai megegyezése megerősítette az Egyesült Államokat abban a szándékában, hogy Nyugat-Németországban revansvágyó német hadsereget hoz létre, amely magja lenne az Atlanti Tömb agresszív haderőinek. Az úgynevezett japán „békeszerződés" megkötést után, az Egyesült Államok kormánya tárgyalásokat folytat Tokióban, egy hatalmas létszámú reguláris japán hadsereg megteremtéséről. Nyugat-Németország és Japán ujrafölfegyverzése, Törökországnak és Görögországnak az agresszív tömbbe való fölvétele, Jugoszláviának és Spanyolországnak ebben a tömbben való tényleges részvétele, a keszoni béketárgyalások elhúzása a koreai hadmüveletek egyidejű kiszélesítése mellett: mindez egy-egy láncszeme a béke és a népek biztonsága ellen szöt bűnös imperialista összeesküvésnek. A Szovjetunió, Kína. a népi demokráciák békeszerető népei, a becsületes emberek minden országban törhetetlen békeakaratukat s a háború útjának eltorlaszolására irányuló szilárd eltökéltségüket szegezik szembe az imperialista agresszorok véres terveivel. Már körülbelül 550 millió ember írta alá az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötését követelő felhívást. A világ dolgozói óriási örömmel és megelégedéssel fogadták azt a közlést, hogy a szovjet nép újabb nagy szolgálatot tett a békemozgalomnak. Az aláírásgyűjtő kampány kezdetétől ez év október 10-ig, a Szovjetunióban 96,729.946 szovjet polgár írta alá a Béke-Világtanácsnak az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötését követelő felhívását. A Szovjetunióban tovább folyik az aláírásgyűjtés. A szovjet munkások, parasztok és értelmiségiek azzal, hogy aláírják a felhívást, új erővel bizonyítják: a Szovjetunió népe és kormánya egységes a tartós békéért folyó küzdelemben. Ezekben a napokban a Szovjetunió dolgozóinak milliói békemtiszakokat tartanak, és arra -^törekszenek, hogy a kommunizmus építésének minden szakaszán teljesítsék és túlteljesítsék termelési terveiket. A szovjet emberek tudják, hogy önfeláldozó munkájuk lelkesedést és elismerést kelt a világ minden országának dolgozóiban. Sztálin elvtárs rámutatva a Szovjetunió nemzetközi népszerűségének növekedésére, változatlan békepolitikájára már 1942-ben hangsúlyozta, hogy a szovjethatalom „a népek békéjének zászlóvivője és szilárd bástya a háború ellen". Ezek a sztálini szavak különös erővel hangzanak ma, amikor a Szovjetunió következetes békepolitikája az egész haladó emberiség legnagyobb szeretetét és elismerését vívta ki. A világ közvéleménye nagyra értékelte annak a válasznak a nemzetközi jelentőségét, amelyet Sztálin elvtárs adott a Pravda tudósítójának az atomfegyverre! kapcsolatos kérdéseire. A népek ebben a nyilatkozatban újabb bizonyítékot láttak a Szovjetunió béke pol i tik á j ána k me gin ga tha t a t! ansá gára. Sztálin elvtárs nyilatkozatát a béke hívei minden országban, mint hatalmas hozzájárulást értékelték a béke .megőrzésének és megszilárdításának ügyéhez, mint megsemmisítő csapást az amerikai imperialisták kannibáü terveire, hazug és rágalmazó politikájára, mint kemény intelmet az imperialista agresszorok felé. Sztálin Elvtárs válasza a Pravda tudósítójának újabb ösztönzés volt a békemozgalom további föllendülésére. Az amerikai bombák által rombadöntött, fölégetett koreai városoktól és falvaktól egészen az amerikai csapatok megszállta nyugateurópaí országokig, minden világrészen átcsapnak a rj-épok gyűlöletének és haragjának fenyegető hullámai a háborús gyújtogatok arcátlan ós aljas politikája ellen. Korunk jellemző vonása, hogy ez a harag és ez a gyűlölet a néptömegek aktív é& szervezett harcának különböző formáiban ölt testet. A gyarmati és függő országok népei az agresszióval és elnyomással 6Zomben tanúsított ellenállásukkal, nemzeti függetlenségükért vívott harcukkal nagymértékben hozzájárulnak a béke ügyéhez. Burma, Malaja, Irán, Egyiptom, a Fülöp-szigetek, Indokína, Indonézia népeinek szívós harca az imperialista elnyomók ellen, a gyarmati és függő országok mozgalma az ellen, hogy stratégiai támaszpontokat bocsássanak az amerikai imperialisták rendelkezésére, hogy bennszülött csapatokat használjanak fel agresszív célokra: mindez komoly csapás az imperializmus mögöttes területeire. Az ázsiai országok ezermilliós.- lakossága hatalmas tiltakozással válaszol a san franciscoi alkura, amelynek alapján Japánt távolkeleti agressziós támaszponttá akarják kiépíteni. Az európai népek kérlelhetetlenül elvetik az amerikai háborús gyujtogatók Washingtonban és Ottawában kidolgozott terveit, amelyeik egy nyugatnémet hadsélfeg megteremtését és a nyugateurópai országok militarizálásának meggyorsítását célozzák. A német nép — valamennyi európai nép támogatása és együttérzése közepette — követeli az egységes, független, demokratikus békeszerető Németország létrehozását. Magasabb fokra emelkedik a béke híveinek mozgalma, önfeláldozó harcuk egy újabb háború veszélye ellen. Ámde e mozgalom fejlődése egyes országban, — mint a demokratikus sajtó megjegyzi — még nem tükrözi teljes mértékben a néptömegek igazi törekvését a békére, a népek békés együttműködésére. E mozgalom további fejlődése, a jóakaratú emberek újabb millióinak csatlakozása a mozgalomhoz attól függ,-milyen mértékben sikerül a béke aktiv harcosainak a mozgalomba bekapcsolniok a parasztok széles tömegeit, a városi lakosság középrétegeit, a nőket, az ifjúságot. A kommunista és munkáspártok feladata, hogy valamennyi országban, minden ember előtt tudatosítsák azt a nagy sztálini gondolatot, hogy: »a béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét, és mindvégig kitartanak melleíte«. A kommunista és mun káspártok arra törekszenek, hogy minden energiájukat mozgósítsák a békeegyezményért folyó kampány további erősítése érdekébeji, annak érdekéhen, hogy meghiúsítsák a marshafizált kormánykörök, a szociáldemok-j rata és titóista árulók kísérleteit, amelyekkel ezek segítséget 'akarnak nyújtani az amerikai imperialisták nak a fegyverkezési versenyben és embertartalékok gyűjtésében az agresszió hadseregei számára. A kommunista pártok kötelességüknek tartják, hogy tudatára ébreszszék a népeket annak az egyszerű igazságnak, hogy a békeharc elválaszthatatlanul összefügg a kenyérért folytatott küzdelemmel. Fáradhatatlanul egyesítik és tömörítik a demokratikus erőket, az igazi hazafiakat a harcra az ellen, hogy országaikat alárendeljék az Egyesült Államok imperialista politikájának, harcolnak azért, hogy országaik önálló kül- és belpolitikát folytassanak, amely megr felel a népek igazi nemzeti érdekeinek. Szent kötelességüknek tartják, hogy a nagyszerű, legyőzhetetlen erejű békemozgalom első soraiban haladjanak. / (A Tartós békéért, népi demokráciáért vezércikke.) határozatát és ugyancsak olvastuk leveledet, melyet hozzánk, fiatal bányászokhoz intéztél. Felhívással fordulsz hozzánk éppen te, kinek nevét a legnagyobb tisztelettel ejtjük ki. A te ciklusos munkamódszered megkönnyíti a bányászok munkáját és elősegíti, hogy többet kitermelhessenek. Ezért tisztelünk téged Miszka elvtárs, a példaképünk vagy. Azt írod, hogy kötelességünk megjavítani munkánkat a vájatokban, hogy ezzel nagyobb eredményeket érjünk el. Mi, bányásztanoncok ígérjük neked, hogy nem élünk vissza Kommunista Pártunk bizalmával és magétól értetődőnek tekintjük kötelezettségvállalásunkat, hogy legkevesebb öt évig bányában fogunk dolgozni. Erre kötelez bennünket az, hogy tudatában vagyunk annak, milyen nagy őszszegeket költ kormányunk iskolázásunkra ós milyen nagy gondoskodásban részesít bennünket. A mi banyáink előtt a CsKP Központi Bizottsága elnöksége és kormányunk határozatával nem sejtett távlatok nyílnak. Ujabb és újabb gépek érkeznek tárnáinkba, amelyek megkönnyítik munkánkat Sokat hallunk a szovjet kombájnokról, amelyek sikeresen dolgoznak a „Sztahanov", „Evzsen" és „Zárubek" tárnában. Mi magunk is nagyon szeretnénk szovjet kombájn mellett dolgózni. Üdvözöljük azt a gondolatot, hogy valamennyi tárnában bevezetik a te ciklusos munkamódszeredet és hogy a többi újítójavaslatokat is érvényesítik bányáinkban. Tudjuk, hogy többet kell termelni. Osztravában hatalmas kohómüvek épülnek, amelyek a legnagyobb mértékkel figyelmeztetnek minket, miért kell több szenet termelni. A Klement Gottwald kohászati mű az általunk kitermelt szénre vár. Az elvtársaknak, akik éjjel-nappal dolgoznak, hogy a kohászati müvet 1952 január l-ig elkészítsék, nem szabad csalódniok bennünk bányászokban. Mi, tőlünk telhetőleg biztosítjuk az elegendő mennyiségű szenet az új kohók számára. Ezért még többet akarunk tanulni, mint eddig, el akarjuk sajátítani a munka új módszereit, fel akarjuk fedni a rejtett tartalékokat és agitálni fogunk az új szocialista termelésért. Mi, fiatal bányászok, bebizonyltjuk, hogy öntudatos polgárai vagyunk hazánknak és a mi bányászfogadalmunl? a legbecsületesebb kötelezettségünk. Nem engedjiik, hogy a kormányunk által ránk rótt feladatok ne legyenek teljesítve. Ezt fogadjuk neked! A „Jeremenko táborn»k"-bánya bányásztanoncai. Most még szilárdabban hisszük, hogy a béke megmarad Az angol-szász imperializmus az atombombát valósággal politikája jelképévé avatta. Látják ezt jól a békeszerető népek milliói, ezért emelték fel tiltakozó szavuxat az atombomba használata ollen mát a stockholmi békekongresszuson. Az ott kiadott békefelhívás első pontjában köveleli, hogy nyilvánítsák háborús bűnösnek azt a kormányt, amely elsőnek használja ae atombombát, bármely nép ellen. A józan béketábor tudja, hogy ahogy Koreában nem sikerült valóra váltani az imperialistáknak terveiket, úgy nem fog sikerülni nekik kirobbantani a harmadik világháborút. A dolgozók milliói ezt nem engedik, küzdeni fognak a békéért. Nemcsak a Szovjetunióban és nálunk, valamint az összes népi demokráciákban, hanem még a kapitalista országokban is harcolnak a dolgozók milliói a háború kitörése ellen Az imperialista államokban uralkodó fejetlen és ostoba atomhisztéria a haladásellenes törekvés szolgálatában áll örült rémmeséket agyainak ki az atombomba hatásáról, hogy megzavarják és rettegésben tartsák az embereket. Ugyanakkor láthatjuk azt is, hogy mire használja fel a Szovjetunió az atomenergiát. Az egész világ felfigyelt a szovjetkormány történelmi jelentőségű határozatára a volgai vízierőművek, a Tuikmén főcsatorna és a délukrajnai vízierőmű építéséről. A nagy sztálini természetalalakitó . tervek nyomán a szovjetnép Kujbisevnél és Sztálingrádnál olyan méretű vízierőművek építéséhez fogott, amilyeneket eddig nem ismert a világ. E vízierőművek megoldják az egész Volga-menti aszályos terület öntözését és villamosítását. Virágzó élet keletkezik a sivatag helyén. Mindezt elképzelhetetlenül rövid idő. 5—6 év alatt valósítja meg a szovjetnép. A Szovjetunió az atomenergiát tudományos problémák megoldására használja fel. Természetes, hogy a közelmúltban kipróbált atombombát fel tudja használni a béke megvédésére is abban az esetben, ha az imperialis'ák megtámadnák. A békés célokat szolgáló atomenergia felhasználható arra is, hogy a Szovjetuniót és az összes vele baráti népi demokratikus államokat megvédelmezze egy esetleges megrohanás ellen. Az a tény, hogy a béketábor is ismeri az úgynevezett atomtitkot, elveszi az imperialisták kedvét a tőmeggyílkolástól, a Szovietunió és a népi demokráciák megtámadásától. A Szovjetunió képviselője már az ENSz értekezletén is megmondotta, hogy kormánya a békés építő munka hatalmas feladataínak szolgálatába állította az atomenergiát. A Szovjetunióban az atomenergiát arra akarják felhasználni, hogy hegyeket robbantsanak, hogy szükség szerint megváltoztassák folyók irányát, hogy sivatagokat öntözzenek és egyre újabb életlehetőségeket teremtsenek ott, ahova eddig ritkán lépett emberi láb. Az atomenergia megkönnyítheti a munkát és olcsóbbá teheti mindannak a termelését, amire az emberiségnek szüksége van. A kommunizmust építő szovjetnép bátran él ezzel a lehetőséggel, teljesen birtokába ve-szi az atomenergiát, hogy még szebbé és magasabb színvonalúvá tegye életét. A Szovjetunió ellenzi az atomfegyver alkalmazását és követeli gyártásának beszüntetését. Az Atlanti-tömb urai azonban ezt a követelést mindezideig visszautasították. Ezért kell, hogy a Szovjetuniónak is legyen atomfegyvere, hogy fel legyen készülve egy esetléges támadásra, de egyúttal eprien ezzel viszszariassza a támadástól az imperialistákat. A Szovjetunió soha nem gondolt arra, hogy megtámadja akár az USA-t, akár más államot. Ezzel a hírrel csak az Amerika Hangja szórja tele hazug módon az egész világot. A szovjetnép birtokában lévő atomfegyver csakis védelmi célokra készült és Sztálin elvtárs válasza az atomfegyverről a moszkvai Pravda szerkesztőjének kérdéseire megdönti az imperializmus hazug és rágalmazó politikáját, amely azt állítja, hogy a Szovjetuniónak és a népi demokráciáknak háborús szándékaik volnának. Sztálin ejlvtárs szavai fénylő sugárként világították meg újra a béke és a demokrácia táborának útját. Forrásként frissítették fel abbéké híveit és minden becsületes, dolgozó embert a világon, hogy tovább fokozzák harcukat a béke védelmében, a harmadik világhábora veszélye ellen. Sztálin elvtárs szavai új fegyvert adtak a béke hívei kezébe a háborús uszítók bűnös tervei étlen. Minél többet gondolkodunk Sztálin elvtárs szavain, annál mélyebbre hatolnak azok tudatunkban, a világ dolgozóinak tudatába és annál szilárdabban hisszük, hogy a béke megmarad és tartós lesz, ha a nének kezükbe veszik a béke megőrzésének ügvét és mindvégig kitartanak mellette. KARASZ ZO! TAN, munkáslevelező.