Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-21 / 248. szám, vasárnap

UJSZO u n ká sl e oelezői \\ k í r j á k 1951 október 21 Ui 7 Mi így válaszolunk Sztálin elv társ nyilatkozatára.. A mult alkalommal a csallóközcsütörtöki traktorállomáson jártam Nem messze a kaputól a javító- és szerelőműhely előtt 5 szakmunkással találkoztam, akik éppen egy vetőgépagregátot állítottak össze. Valacsai Jánossal kezdtem beszélgetni Hamarosan világossá vált előttem, hogy olyan munkással állok szemben, aki minden erejével és tudásával arra törekszik, hogy a mezőgazdasági gépekkel mennél nagyobb teljesítményt tudjon elérni Most is arról tanácskozik társaival, hogy a traktor után kapcsolt három votőgépből álló agregát úgy legyen összeállítva, hogy az egész vetés alatt üzemképes le gyen — Az eddigi agregátok — mondja Valacsai elvtárs, - gyenge karzatok kai voltak ellátva Igy aztán gyakori volt a sérülés és sokszor kellett a munkának szünetelni Most azon dolgozunk — folytatja Valacsai elvtárs, — hogy az első gép két rúdja végére egy kereket szerelünk, amely után aztán odakapcsoljuk a másik két vetőgépet, hogy ne legyen minden teher az első gépen Az első gép vezetőrúdját szintén erősebb vasövekkel látjuk el, mint eddig. Ezekután beszélgetésünket Sztálin elvtárs legutóbbi nyilatkozatára tereltük. Az ezzel kapcsolatos kérdésemre is legelsőnek Valacsai elvtárs válaszolt: és most sem akarunk. Mi békében akarjuk építeni hazánkban a szocializmust. A háború az imperialisták érdeke, ök ijesztgetik a világot az — Mi sohasem akartunk háborút, , atombombával. Most azonban Sztálin elvtárs sravai nagy megnyugvást ke tettek a dolgozók soraiban En például nagyon megnyugodtam abban, hogy a Szovjetunió az atomenergia nemzetközt ellenőrzését követeli, de ugyanakkor tudtára adta a világnak. hogy az atomenergia nemcsak az amerikai imperialisták tulajdona. hanem a Szovjetunióé is, hogy adott esetben felfegyverzetten várhatja az amerikai támadást. Ezeket tudván, mi tovább fokozzuk munkateljesítményünket és harcolunk ötéves tervünk mennél előbbi teljesítéséért; mi igy válaszolunk Sztálin elvtárs nyilatkozatára*. Megköszöntem Valacsai elvtárs szavait és tovább mentem az udvaron. Egyszer csak Horváth elvtárssal találkoztam, aki rögtön nagy örömmel újságolta, hogy jelenleg az egész üzem dolgozói az üzemtanácsba való választásokra készülődnek. — Célunk az, — mondotta Horváth elvtárs, — hogy a legjobb munkásainkat válasszuk be ai üzemi tanácsba További beszélgetésünk folyamán Horváth elvtárs elmondotta, hogy most már rendszeresen folyik a pártsajtó olvasása a traktorállomáson Reggé lenként 7-től negyed 8-ig lapszemlét tartanak. Aztán tovább mentem az udvaron, benéztem a szerelőműhelyekbe Mindenütt szorgalmas munkásokat találtam Amint beszédbe elegyedtem velük és a szót Sztálin elvtárs nyilatkozatára tereltem, mindegyikük hasonlóképpen nyilatkozott, mint Valacsai elvtárs, mindegyikük munkával akar harcolni a békéért, és mindegyi kiik nagy megnyugvást talál Sztálin elvtárs szavaiban. FARKAS KALMAN munkáslevelező Miben áll Lídía Korabelnyíkova szovjet sztahanovista takarékossági módszere Miért hanyagolják el a nagypakai ifjúságot? Vonaton utaztam néhány fiatalemberrel, közöttük egy Barát- Imre nevezetűvei, aki arról beszélt, hogy résztvett a berlini III. ifjúsági világ, béketalálkozón. Gomblyukában valóban ott díszelgett az ifjúsági találkozó jelvénye. Barát Imre kolozsnémeti fiú, szívesen válaszolt érdeklődő kérdéseimre. Elmondta, mennyire büszke arra, hogy egyike lehetett annak a sok t.z. ezer fiatal békeharcosí-.ak, akik résztvehettek a berlini találkozón. Égtem a vágytól, hogy megismerjem azokat, akiknek a szíve együtt ver az enyémmel a tartós világbékéért, mondta Barát Imre. — Berlinben a német demokratikus ifjúság gyönöyörü szívélyes fogadtatásban részesített, zászlók, virágok, szíves vendéglátás volt mindenfelé. Megnéztük Berlin legnevezetesebb in_ tézményeit. Különösen mély benyomást gyakorolt ránk a szovjet hősi halottak temetője, amelyet végeláthatatlan sorokban látogattak a világ minden részéből összegyűlt fiatalok, hogy lerójják kegyeletüket azoknak a sírjánál, akik életüket áldozták azért, hogy minket felszabadítsanak a kapitalizmus és a fasizmus járma alól. Ök tették lehetővé, hogy nekem és mindannyiunknak szerencsésebb és boldogabb jövő jusson osztályrészül. — Ói napig vo ram Berlinben folytatta Zárát Imre, — és azalatt rengeteget tanultam. Láttam Wilhelm Piecket, a Német Demokratikus Köztársaság elnökét is, aki a nyolcórás felvonulást állva nézte végig. Rövid volt ez az öt nap az öröm ünnepé, böl, de ahhoz elég volt, hogy bebi_ zonyítsa hogy a világ minden részében az ifjúság százezrei tüntetnek a békéért és igyekeznek felépíteni a jobb holnapot. Nem egy emléket hoztunk a szívünkben Berlinből. Erösebben és odaadób. ban fogok ezután harcolni a békéért, határozottabban és büszkébben fogom építeni hazánkban a szocializmust. Most már tudom,hogy velünk van az egész világ haladó ifjiísága, amely kiharcolja a szabadságot a nagy Szovjetúnió és a bölcs, jóságos Sztálin elvtárs vezetésével. Azt ils elmondta Barát Imre, hogy mikor visszaérkezett Berlinből, élmélyeit elbeszélte otthon a kolozsné. mai ifjúságnak, amely nagyon szívesen hallgatta és bizony szavaiból új erőt merített. El is határozták, hogy a község a II. tipusú EFSz-ről áttér a: III. típusra. Igen, mi nagypakai ifjúság is vártuk, hogy azok a fiatalok, akik részt, vettek a somorjai járásból a berlini vi'ágif júsági találkozón, eljönnek hozzánk élményeiket elmondani, de úgy látszik, ők megfeledkeztek arról. Vagy talán azt hiszik, hogy a mi ifjúságunkat ez a téma nem érdekli? Meggyőződésem, hogy sokat javfthat. tak volna a nagypakai ifiúságon. Büszkék lehetnek arra, elvtársaink, hogy résztvehettek a III. világifjúsági találkozón, de igazán csak akkor lehetnének büszkék, ha élményeiket széthintenék az ifjúság között. Re. mélem, kijavítják hibájukat és helyrehozzák az elmulasztottakat. Igy fogják utólagosan is kiérdemelni azt, hogy Berlinben lehettek. Bün lenne az ott szerzett értékes tapasztalatokat maguknak tartani. KÁRÁSZ ZOLTÁN munkáslevelezö, Nagypak-. A dunaszerdahe'yí köziizem dolgozói 10'7 százalékkal szilárdították normáikat A közüzemünkben dolgozó munkások megértették a normák felülvizsgálásának nagy jelentőségét ,és azt, hogy a megszilárdított normákkal fo_ k

0zhatjuk életszínvonalunkat és gyorsított ütemben építhetjük hazánk szocialista jövőjét. Mai rendszerünk több kenyeret, több ruhát és egészséges lakást biztosit dolgozóink számára. És mind ez a kapitalista rend. szerben csak földbirtokosoknak,, bankároknak és nagyuraknak volt biztosítva. A dunaszerdahelyi közüzemek dolgozói ezt nagyon jól tudják és ezért a normák felülvizsgálási kampánya során 10.7%-kai szilárdítoták normáikat. Külön ki kell emelnünk a cukrászüzem dolgozóit, akik önként 25%_os normaszilárdítást ajánlottak fel. Általában normaszilárditásokkal 1900 munkaórát és 27.650.— koronát takarítunk meg népgazdaságunk számára. Ezzel akarunk hozzájárulni ötéves tervünk sikeres időelötti teljesítéséhez, Igy segítjük hazánk szocialista felépítését. A dunaszerdahelyi közüzem vezetősége. ¥ Uj iskola épiht Kosuton Kosuton eddig egy ütött-kopott földszintes iskola volt a templom mellett, amely bizony csak elcsúfította a falut. Nyáron ezt a rozoga épületet lebontották, és most már újat építettek. Egyemeletes szép épület az új iskola. A napokban voltam Kosuton és mint minden kosúti polgár, én is büszke vagyok arra, hogy a községben ilyen szép iskola lesz. Nem kell már a gyermekeinknek rozoga épületben tanulniok, és nem is | kell eladósodni az építkezés miatt mint a régi köztársaságban, mert ma az iskolát az állam építteti, és a község dolgozóinak nincs más gondjuk, mint hogy becsületesen végezzék feladatukat. Ezt » gondtalan boldog életet elsősorban a felszabadító Szovjetuniónak, a nagy Sztálin elvtársnak és hazánk munkáskormányának köszönhetjük. PIROSKA LAJOS, Kosuti Hogy élűnk ma? Levelemet Nyitra-Zoborról, a ROH | ízlik. Sokat sétálunk a közeli erdőben. rekreációs üdülőjéből írom. Nagyon jó helyünk van itt. Az ápolónővérek gondoznak bennünket és igazán nagyon lelkiismeretesen törődnek velünk. A koszt is kitűnő, néha háromszor is kérünk egy ételből, annyira Szép, új lakást kaptam A mult kapitalista rendszerben a munkanélküliek köztársaságunkban nagy nyomorba éltek. A gyárak és üzemek dolgozói sem éltek jól. mert ki voltak téve annak, hogy őket is elbocsátják. A kizsákmányolók, a kapitalisták éhbérért dolgoztatták a munkásokat. A dolgozók nem jutottak megfelelő lakáshoz és sok esetben még fűtőanyagra sem került pénzük. Ma ez egészen máskép van, Nagy a munkalehetőség, üzemeink dolgozói érdemük szerint kapják a fizetést és üzemi lakások épülnek tömegesen. Én magam is nagyon hálás vagyok hogy kétszoba fürdőszobás lakást kaptam. Ez arra lelke, sit engem és munkatársaimat, akik hasonló jő életet élnek népi demokratikus köztársaságunkban, hogy odaadóan teljesítsük a gottwaldi ötéves terv feladatait. GÁL JÁNOS munkáslevelező, Tiazolc. Szép tisztaság van mindenütt, öröm az élet. Azelőtt bizony a proletárok gyermekei nem is gondolhattak volna ilyesmire, hogy ilyen gyönyörű üdülőben pihenjék ki a munkájuk fáradalmait. Megünnepeltük itt a Hadsereg Napját is. Igaz örömmel ünnepeltük, hogy végre felszabadultunk a kapitalista elnyomatás alól. örömünnepet tartottunk már azért is, mert négy jó munkástársunk diplomát kapott azért, hogy kitűnően elvégezte munkáját. Boldogok vagyunk, mert szabadok vagyunk, és ezt a szabadságot munkásságunk Sztálin és Gottwald elvtársak vezetésével mindörökre meg is őrzi. CSONTOS ANNA, Nyitra-Zobor Köztársaságunk üzemeiben nagyon elterjedtek az élenjáró szovjet sztahanovisták munkamódszerei, amelyekkel dolgozóink meggyorsítják és gazdaságosabbá teszik a termelést Ami az anyagtakarékosságot illeti, a tervgazdálkodás előtt a sziervezet. lenség folytán nem tudtunk elérni jó eredményeket. A legtöbb üzemben nem voltak megállapítva az anyagfogyasztási normák és nem vezettek anyagtakarékossági nyilvántartást sem. Igy a dolgozók nem nagyon tudtákü hogy mennyi az anyag, mennyiség, amelyet észszerű gazdái, kodással fogyaszthatnak. Az első feladat tehát az volt, hogy az üzemek műszaki vezetői a dolgozók javaslatai alapján megállapítsák minden művelethez a szükséges anyagnormát. A másik kérdés a dolgozlók megtakarításának nyilvántartása volt. E feladat megoldásához a szovjet dolgozók gazdag tapasztalatai nyújtottak segítséget. Az élüzemek példájára egyre több üzem> és vállalat munkaértekezletén hangzott el a lelkes vállalás, hogy a takarékossági feladatok teljesítése érdekében Lídia Korabelnyíkova, szovjet sztahanovista, módszerét alkalmazzák. Bizalommal vállalták ennek a módsz»rnek meghonosítását hazánkban, hiszen a Szovjetúnióban is egyik legelterjedtebb szovjet munkamódszer. Lidia Korabelnyíkova szovjet ifjúmunkásnö egyik moszkvai cipőgyár, ban alkalmazta elsőízben módszerét. Lidia Korabelnyíkova a középiskola hetedik osztályba járt amikor ki. tört a Honvédő Háború. Apja két bátyjával azonnal a frontra jelentkezett. Lidia, bár egyetemre készült, elhatározta, hogy a haza védelme érdekében üzembe megy és onnan támo. gat.ia a fronton küzdő katonák munkáját. Igy került Lidia Korabelnyikova a moszkvai cipőgyárba. Előbb arra törekedett, hogy minél több lábbelit készítsen, hogy így minél több jóminőségü csizma jusson a fronton harcoló katonáknak. Miután néhány hét alatt elsajátította a lábbeli ké. szítés mesterségét, elhatározta, hogy harcolni fog azért, hogy korszerűbbé tegye az itt-ott már elavulttá vált módszereket. Újítási elgondolásait megvitatta a szakmai tanfolyamelőadóival a gyakorlati megvalósitá. sához pedig idősebb munkatársai véleményét, segítségét kérte. Lidia nagyon sokra becsülte az idősebb szakmunkások véleményét. A lelkes ifjúmunkásnö néhány hét után két újítást alkalmazott. Mikor már szakmailag erősnek érezte magát, kérte áthelyezését a gyermekcipöosztályra, ahol gyengén mentek a dolgok. Javaslatára az új osztályon bevezették a szalagrendszert. Igy a selejtes darabot minden munkás visszaad, hatta annak, akitől kapta. A fokozott ellenőrzéssel rohamosan javulni kezdett a minőség az osztályon. Lidia már az előző munkahelyén is észre, vette, de különösen itt látta, hogy milyen sok anyag kerül a hulladékba. Előbb a saját munkájánál figyel. t

e meg, mikor átvette a csoport vezetését. komszomol-társaival közösen indították meg a harcot az anyagtakarékosságért. Javaslatára előbb a mellékanyagoknál kezdték el: észszerűen bántak a viasszal, ra. gasztóanyaggal, fonállal és vigyáztak a szegre is, hogy ne szóródjék szét. Kétheti takarékosság után rájöttek, hogy iks halmok gyűltek üszsze a megtakarított mellékanyagból. Ezután megkezdték a harcot a nyers, anyagért. Lidia Korabelnyíkova felülvizsgálta a» anyagnormákat. Minden cipömir.tához külön-külön készí. tették a normákat a műszaki vezetőkkel. Igy már pontosan tudták, mennyi bőrt, talpat és bélésanyagot használhatnak el meghatározott mennyiségű cipő elkészítéséhez és ebből mennyit takaríthatnak meg. A verseny megkezdődött... A hónap végán a komszomol.csoport meirállanltotta, hogy annyi anyagot takarí. tottak meg, ho-ry egy-két napig dolgozhatnak belőle. Lidia a hónap utolsó napját ^ellátás nélküli* napnak nevezte el. Az első próba »ellátás nélküli« napokon kimutatták, hogy 4300 pár cipőt készítettek a nélkül, hogy egy kvadrát bőrt vagy egyetlen darab szeget igényeltek volna a raktárból. A komszomol.csoport, bár közösen érte el a szép eredményt, mégis egyenként kimutathatta, ki mennyit takarított meg. A takarékossági brigádtagok ugyanis egyéni takarékossági könyvecskéket vezettek, ahova pontosan beírták, hogy munkájukhoz — az anyagnorma alapján — mennyi nyersanyagot kaptak és ebből mennyit használtak el, illetve mennyit takarítottak meg. Az észszerű, takarékos gazdálko. dás ellenőrzésének ezt a módszerét alkalmazzuk mi is üzemeinkben és a szovjet sztahanovistanő példáját követve gyorsítjuk szocialista építésűn, ket. A cseWovákiaí rádió magyar adásának műsora 1951. október 21—27 kőzött a 427'19 méleres hullámhosszon VASARNAP: 14.00—14.30: Hírek. Balog Mihály traktoros brigádom és Kovács János szövetkezeti elnök, valamint a falusi dolgozó asszony beszélgetése a hét legfontosabb mezőgazdasági problémáiról. Köszöntjük a hét legjobb szövetkezeleit. 18.00—18.30: Külpolitikai beszámoló Hogyan készüljünk fett a CSEMADOK országos kultúrversenyére. Beszélnek: Fehér Dóra, Agh Tibor és Szabó. Resső. Egri Viktor megszólaltatja a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség alkotó pályázatának két díjnyertesét, Dénes Györgyöt és Gály P. Olgát. — Aktualitás. HÉTFŐ: 18.00-18.30: Legfrissefbb bel- és külföldi hírek. Komjáti Pál és Földes József a nemesócsai traktorállomás dolgozói az őszi munkák menetéről. Az állattenyésztés színvonalának emelése. A losonci járásban így készültünk a szakaszbizalmiak megválasztására. Az osztrava-karvini bányászok válasza a kormányhatározatra. KEDD: 18.00—18.30: Hírek. A szovjet főiskolai oktatás fejlődése a nagy Honvédő Háború után Kalondán így harcolnak a szövetkezeti tagok a kulákság ellen, ötperc a HUKO-ról. A gépés traktorállomások új szervezete. SZERDA: 18.00—18.30: Hírek. Pionírjaink Bratislava legszebb házában. Sávoj és Síd két új szövetkezet a füleki járásban. Hogyan vett részt a CSEMADOK a rizsaratásban. Beszélgetés az apátfalus,

i dolgozókkal. CSÜTÖRTÖK: 18.00—18.30. Hírek Hogyan készülnek dolgozóink a nagy Októberi Forradalom megünneplésére. A legelők és a rétek felszántása emeli a termelékenységet. Újoncaink a bevonulás előtt kötelezettségvállalásokat tettek. Hogy néphadseregünk pé'dü? katonái lesznek. Megjelent Fáklya legújabb száma. PÉNTEK: 18.00—18.30: Hírek. Házasság és család a Szovjetunióban. Uj munkaszellem a losonci traktorállomáson. Jugoszlávia parasztságának " harqa Titó és bandája ellet- Aktualitás. SZOMBAT: 18.00—18.30: Hírek. Igy készülnek a komáromi hajógyár dolgozói a nagy Októberi Forradalom megünneplésére. A R ISO konzervgyár dolgozóinak Ivrca a jóminő-ségü áruért. CsISz-híradó. Az adminisztratív munkaerők bekapcsolódása a termelésbe. Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy a csehszlovák rádió az itt feltüntetett adásokon kívül mindéin reggel 5 óra 20 perckor magyar nyelven reggeli hírszolgálatot közvetít és szombaton délelőtt 10.30—II 00-ig iskolarádió műsort a magyar tannyelvű nemzeti és középfokú iskolák számára. J,ihgjeteut