Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-19 / 246. szám, péntek

r R ANT! S EX H ECS ASZ E Kľ Máskor Gottwald a bizottsági gyűléseken arról beszélt, hogy a Párt befolyása a rutlkai kerületben csak a munkásokra korlátozódik, ezért a Pártnak be kdl hatolnia a szegényparasztok közé, akiknek nehéz életét mindig megértette. Gottwald ekkor mondta: „Nem aludni, vagy verekedni kell otthon vasárnaponként, hanem ki kell menni a falvakba." Aztán maga szervezte meg, hogy a következő vasárnap több mint 45 előadó ment ki a környező falvakra. Azoknak az elvtársaknak, akik nem értették meg ezt a feladatot, megmagyarázta, hogy a szegényparasztság leghűbb szövetségese a munkásoknak és hogy az ő ^egitségük nélkül nem lehet győztes harcot vívni a kapitalizmus ellen Ezenkívül Gottwald a szlovákiai Munkás Tornaegyletek Szövetségének titkára és . a Spartakus szerkesztője. 1923 májusában a ruttkai egyesület elnökévé választották A ruttkaiak még most is emlegetik, hogy ő indítványozta a örös Csillag labdarúgó egyesület alapítását, amely Szlovákia legjobb csapata lett. Gottwíld jelentőségéről a szlovák kommunisták körében tanúskodik az a tény is, hogy 1923 októberében, mint a szlovák küldöttség tagja, ő is részt vett a német forradalom támogatását megbeszélő országos konferencián. Kladnóban. A legyőzött Németország, mint több más állam, 1918-tól 1923 végéig élénk forradalmi hullámveréseket élt át. De a forradalmi mozgalomnak ott sem akadt öntudatos, tapasztalt vezetője E. Thälmann, aki éppen ezekben a harcokban nőtt a német proletáriátus vezetőjévé, így értékelte Németország hábor úutáni időszakát: „A német forradalom tragédiája ... az objektíve érett forradalmi helyzet és a szubjektíve gyenge német proletáriátus közötti ellentétben rejlett. E gyengeség oka az a tény, hogy a német proletariátusnak nem volt öntudatos pártja. Sem a forradalmi érzelem, sem a Spartakus Szövetség *) egyes hős szerkesztői-pártunk e bestiálisán meggyilkolt alapítói — nem tudták pótolni a forradalmi tapasztalatok tüzében edzett acélos élcsapatot" *) A Spartakus Szövetség — az első világháború kezdetén Liebknecht Károly és Luxemburg Róza által létrehozott illegális szervezet uz imperialista világháború és a szociáldemokrata vezetők ellen, akik elárulták az internacionalizmus elvét' és a háború platt a német burzsoáziához állottak. 1918 de— fORDtTOVA : P. SZUC

t BELA A német proletáriátus háború utáni nehéz vresége és a reakciós erők győzelme komolyan befolyásolta Németország szerencsétlen fejlődését. A kladnói konferencia is bebizonyította, hogy a német képviselők magu« sem látták világosan, nem voltak elgondolásaik az erőteljesen kirobbanó harcok céljáról, perspektívájáról. De a Csehszlovák Kommunista Párt képviselőinél sem volt máskép. A dolgozók mozgósítása helyett, a német forradalom megvédése és támogatása helyett a Csehszlovák Kommunista Párt akkori vezetősége a Csehszlovák állam ..kegyes semlegességének" álláspontjára helyezkedett. Végül a kladnói bizalmas tárgyalásoknál még az a kérdés is felvetődött, vajion a Csehszlovák Kommunista Pártnak nem kellene-e belépne a burzsoá kormányba, hogy követeléseit ott érvényesítse. Gottwald, ha nem is ismerttette még a német forradalom teljes problémáját, méjis helyes álláspontra helyezkedik, amely megfelel a proietár internacionalizmus elvének. A német forradalom megsegítése számára a nép, a munkásosztály ügye, mert győzelme hatalmas erőt je lentene a csehszlovák nép harcában is. Ezt az álláspontját fejti ki a Spartakusban, .,A német forradalom" címji sikkében 1923-ban. „A csehszlovák proletáriátus feladata minden áron megvédeni a forradalmat Csehszlovákia katonai beavatkozásától. Ki kell követelni a semlegességet, baráti és kereskedelmi kapcsolatot kell tartani a proletár Németországgal. A munkásosztálynak pedig hathatós anvagi támogatást kell (szerveznie a német forradalom megsegítésére. Tehát Csehszlovákia semlegességében nemcsak megállapodni kell, de ki kell követelni, ezért a munkások főfeladata egyenes és tevékeny támogatást szervezni a német népnek. Gottwald, — aki már alaposan ismeri a szlovák munkások és parasztok életét és vágyát — a Ruttkán kifejtett újságírói és párttevé kenysége közben Igy nő a kommunista mozgalom és , cemberében a Spartakuszok megalapították Németországban a Kommunista Pártot. Luxemburg Rózát és Liebknecht Károlyt 1919 januárjában a munkások berlini felkelésénél meggyilkolták a reakciós német tisz'ek, ak'k később magját alkották a hitleri SS-nek. TUDOD, hogyan emelkedett ki az ember az állatvilágból? hogyan harcolnak bányászaink a többtermelésért ? hogyan díszítsük fel termünket ünnepélyeinken ? hogyan tartunk újságbeszámolót f mindezekre választ kapsz az ALKOTO IFJÚSÁG októberi (7.) szábában. Versek, dalok, pionír-, katonarovat, film-, könyvismertetés stb. Megrendelhető: SMENA — Alkotó Ifjújúság, Bratislava YMCA Kiegészítés: Az Ifjúsági Szemle előző számában közöltük a Fucsík-jelvényszerző verseny magyar feltételeit. Tévedésből kimaradt a választható verseskötetek közül Majakovszkij: Válogatott versek kötete. Szlovákiában kommunista politika egyik élharcosává. A háborúutáni gazdasági /álság, az 1920—22-es évekjen, amelyik óriási munkanélküliséget és bércsökkenést eredményezett, különös élességgel hatott Csehszlovákiára. A cseh burzsoázia Szlokián kezdte, persze nem mint leigázott, legyőzött földön. Hogy gazdasági hatalmát megszilárdítsa elveszi és megsemmisíti az ekkor még számos ipari vállalatot. A szlovák burzsoázia gyáván segített ebben és elszenvedett veszteségét a szlovák népen akarta behozni. Ezért Szlovákiában még nagyobb a munkanélküliség és a nyomor. A cseh kapitalista, aki könyörtelenül elvette a szlovák munkás karéj kenyerét, nem ült Szlovákia gyáraiban, hanem messze Prágában lakott. Persze voltak Szlovákiában ..képviselők", akik megvédték érdekeit, igy a cseh hivatal nokok és főleg a csendőrök. 1921-ben Korompán a cseh csendőrök a lisztfejadag csökkentése ellen tüntető munkások és feleségeik közé lőnek. Négy munkás meghalt, 40 férfi és nő megsebesült... A cseh burzsoázia és védencei, hogy eltereljék a figyelmet a nép közé lövetésről, és hogy ne kelljen félniük a szlovák nép nemzeti köreteléseitől, az úgynevezett ,,csehszlovakizmus" elvét hirdették, mely szerint Szlovákia nem önálló nemzet, hanem a „Csehszlovák nemzet" része. Ezt az elvet tákolták össze. Gottwald helyesen látta, hogy a szlovák kommunistáknak politkájukban saját viszonyaikból kell kiindulniok és politikai és gazdasági követe.éseket össze kell kapcsolniok a nemzeti elnyomatás elleni tiarccal. Ezért erélyesen elvetette a „csehszlovakizmust", amely később a Kommunista Párt néhány vezetőjét is megtévesztette. Bebizonyult, hogy a szlovák nép nemzeti érdekeinek elhanyagolása szabad teret enged a szlovák reakciónak, amely markában tartotta a néppártot és amely a szlovák burzsoázia javára használta ki a cseh burzsoázia ellen keltett felháborodást és általában a cseh nemzet elleni uszítást. Ezeket az elveket kifejti cikkeiben, előadásaiban és szervezési tevékenysége alkalmával is. 1924 októberében a Csehszlovák Kommunista Párt II. kongresszusának előkészítése alkalmából a Párt addigi nemzeti politikáját bírálta és így jellemzi a kongresszus egyik legfontosabb feladatát: „A nemzeti kérdést meg kell oldani, mégpedig a forradalmi célszerűség szemszögéből és figyelembe véve a kisebbségi nemzetiségű dolgozó tömegek felszabadítását a burzsoázia forradalomellenes befolyása alól. Fel kell használni a nemzeti mozgalmak forradalmi harckészjégét a szocialista forradaom elérésére Köztársasárunkban, meg kell teremteni innak előfeltételét, hogy a Párt a kisebbségi nemzetek városi és falusi proletáriátusa között növelje befolyását és ígyúttal el kell tüntetni az uralkodó cseh nemzet proletáriátusának soviniszta irányzatát — ezek a kongresszus megoldására váró legfontosabb feladatai." (Folyt, kövj