Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-19 / 246. szám, péntek

1951 október 19 A ^©vjeíeinteek eifiiangúiai és lelkesen felhívását ír A Szovjet Békevédök nemrégiben Közzétett nyilatkozata az aláírási kampány sikerével kapcsolatban újabb és fokozottabb munkaaktivi­tást kelt a szovjetemberekben. A nyilatkozatban közzétett számok vi­lágosan kifejezésre juttatják a szovjet dolgozók egyöntetű akara­tát az öthatalom közötti békepak­tum megkötésére vonatkozólag, ki­fejezésre juttatják ezenkívül morá­lis politikai egységüket és hűségü­ket a bolsevik párt, a kormány és szeretett Sztálin elvtársunk iránt. A moszkvaiak, Leningrád lakói, kolhozosok, Kazachsztán földműve­sei és a napfényes Grúzia termelői a szovjet népek egész testvéri csa­ládja egyhangúlag támogatja a Béke Világtanács felhasít, kifeje­zésre juttatja békeakaratát, hogy meg akarja védeni és meg akarja tartani a békét. Gabideh Musztafin kazachsztáni költő írja, hogy az ő kazachsztáni szülőföldje a szovjet kormány évei­ben virágzó országgá lett. Minde­nütt eredményes munka folyik, — mondja az író, — amely még szeb­bé tette a mi életünket. Ebben az eredményes munkában még nyomát sem találjuk a háború előkészüle­teinek, ahogy ezt látjuk Ameriká­ban és Angliában. A szovjetállam összes népeivel együtt a kazach­sztáni nép is mindent megtesz, hogy megvédje a békét a földön. Hja Cselko sebész, a Legfelsőbb Szovjet képviselője, írja: „Népünk vérével és hatalmas áldozataival harcolta ki a győzelmet és a békét. Ezért gyűlöljük annyira a háborút és ezért olyan drága nekünk a bé­ke. Béke és munka,, ezek a szavak fejezik ki a szovjetember gondolko­dását. A Béke Világtanács felhívá­sára való aláírásokat új munka­gyözelmekkel ünneplik. Hírek ér­keznek a kommunizmus nagy épít­kezéseiről a donyec-medencei bá­nyavidékről, az uráli iparvidékről és minden országrészből, ahol élnek és dolgoznak a szovjetemberek. Ezer és ezer jelét lehet látni a szov­jetemberek munkahősiességének. A szocialista mezőgazdaság dolgozói naponta jelentéseket küldenek a szovjetnép atyjának, Sztálinnak, a sikerekről, amelyeket elértek a ma­gasabb terméshozamért folytatott harcban. Hírek érkeznek gyors épít­kezésekről, ezer és ezer tonna ter­ven felüli szénkitermelésről, a szov­jet textilgyárakban feldolgozott új anyagokról és új lakóházakról. Békét a világnak! — Ilyen jelsza­vak olvashatók a transzparenseken és az új sztálingrádi utcákat ilyen nevekkel nevezik el, mint a: „Béke utcája". Minden szovjet városban van Béke-utca. „A Béke-utcája", amelyet most építünk, — mondotta — Dvorzsec­ki cseljabinszki építőmunkás, — jelképezi erőfeszítéseinket a béké­ért. Az én brigádom összes tagjai a Béke Világtanács felhívásának aláírásakor kötelezettséget válaltak, hogy a műszak folyamán egy és fél normát teljesítenek a legjobb minőségben. A cseljabinszki építő­munkások kötelezettségvállaásukat valóban becsületesen teljesítették. O'aszországban eddig 14,353.842-en írlák alá a Béke Világtanács felhívását Az olasz békevédelmi bizottság be­jelentette, hogy a legutóbbi adatok szerint Olaszországban 14,353.842 ember írta alá a Béke Világtanács­nak az öt nagyhatalom közötti béke­egyezmény megkötését követelő fel­hívását. Az ország 12 tartományában az összegyűjtött aláírások száma jelen­tőben felülmúlta a stockholmi felhívás­sal kapcsolatos aláírásgyűjtési moz­galom eredményeit. Koreai hadijeientés A Koreai Népi Demokatikus Köztár­saság néphadseregének főparancsnok­sága jelenti október 17-én, hogy a koreai néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai népi önkén­tes csapatokkal valamennyi fronton sikerrel visszaverik az amerikai-brit beavatkozók és a liszinmani csapatok heves támadásait és az ellenségnek mind emberben, mind anyagban sú­lyos veszteségeket okoznak. A közéoső arcvonalon a néphad­sereg egységei Hvancsontól északra az amerikai 24. hadosztály és a 2. és 6. lisszinmani hadosztály erős tá­madásait sikerrel visszaverték. Ezek az ellenséges hadosztályok a néphad­sereg védelmi vonalának áttörését cé­lozták több mint 100 tank és nagy­számú repülőgép és tüzérség támoga­tásával. Október 17-én a néphadsereg lég­elhárító tüzérsége és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek 12 ellenséges repülőgépet lőttek le, ame­lyek továbbra is brutális módon bom­bázták és gépfegyverezték Fenzsan, Nampho, Szunjan, Sarivon, Hvand­zsu, Vonsan és más városok békés la­kosságát. A kikötőmunkások sztrájkja az USA-ban Október 15-én New-Yorkban a Hud­son folyónál lévő kikötők munkásai sztrájkba léptek. A sztrájkolok a ra­kodómunkások azon szakszervezeti szövetségnek tagjai, amely az ameri­kai munkaföderációhoz tartozik és amelynek 65.000 tagja van. E szak­szervezeti szövetség elnöke Ryan jobboldali szakszervezeti funkcionári­us. A kikötőmunkások az új bérszer­ződések ellen tiltakoznak, amelyeket a szakszervezetek jobboldali vezető­sége a vállalkozókkal a munkások háta mögött kötött meg. A kikötőmunkásokkal való szolida­ritás jeléül a brooklyni kikötőmun­kások is sztrájkba léptek. A »Daily Worker* jelentése szerint a »Workers Ne\vs«, a kikötőmunkások szakszer­Nyugaf-Németországban megszervezik a kitelepített németek „revans légióját" Az Imperialista megszálló hatósá­ságok védnöksége alatt Nyugat-Német­országban a kitelepítettek »revans légiók* szervezéséhez fogtak. Vasár­nap tartották Moritzbergben az első nyilvános gyűlést »a szudétanémet legionáriusok«. Ennek az új »szerve­zet«-nek a progrämmja az előkészüle­tek megtétele a szudétanémetek erő­szakos visszatérésére és ezért a szer­vezetet így is hívják: »A hazába való visszatérés harci csoportja.« A »légionáriusok«, akik egyenruhát", szürke inget, sötét nadrágot és fe­kete nyakkendőt hordanak, tisztekül és funkcionáriusukul volt SS-eket és nácikat neveznek ki ilyen elnevezések alatt: »Einheitsführer«, »Landesgrup­penleiter,« stb. vezetének lapja röplapot adott ki, amelyben közli az egyes helyi szak­szervezetek szavazásának eredményeit a Ryan által megkötött új bérszerző­désről. Az eredmények azt mutatják, hogy számos helyi szakszervezet el­utasította a szerződés feltételeit, jól­lehet Ryan kijelentette, hogy ezt a szerződést állítólag a munkások túl­nyomó többséget elfogadta. A szava­zások hivatalos eredményei — írja a Workers News — azt mutatják, hogy Ryan kijelentése az új bérszerződés ^jóváhagyásáról* csupán csalás. A jobboldali szakszervezeti funk­cionáriusok azon kísérletei, hogy a munkásokat munkahelvükre való visszatérésre kényszerítsék, csődöt mondtak. Amint a New-York Times jelenti, a kikötőmunkások nem voltak hajlandók Ryant meghallgatni, ami­kor megkísérelte rábeszélni őket arra, hogy visszatérjenek munkájukhoz. A lap beszámol arról, hogy Ryan képvi­selőinek, akiket a brooklyni katonai támaszpontra küldtek ki, szintén nem sikerült a munkásokat a munkájuk folytatására rávenni. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok sikereit bemutató kiáll fás Hollandiában Amsterdamban a >De Waarheld* cí­mű lap szerkesztőségének helyiségei­ben a Szovjetunió és a népi demokra* tikus országok ipari, kultúrális és művészeti sikereit bemutató kiállítást nyitottak meg. A kiállítás megnyitá­sán Herben Wageaar, a Holland Kommunista Párt vezetőségének elnö­ke mondott beszédet III §10 t Port Saidban és Izmaillában az angol katonaság sortüzet adott le a tOatetfi egyiptoai dolgozókra Ti enkét balett és !8bb?záz sebesült a brutalitás áldozata A l'Humanité ma reggel újabb részleteket közöl az angolok port­szaidi és izmailiai vérengzéseiről, továbbá azokról a tüntetésekről, és tömegmegmozdulásokról, amelyek egész Egyiptomban fokozódnak. Az angol-amerikai imperializmus elleni gyűlölet olyan magas fokra hágott, hogy maga Mahaz pasa miniszterel­nök volt kénytelen rádióbeszédben nyugalomra inteni a népet, amelynek tudomására hozta, hogy szilárdan ki­tart elhatározása mellett. Port Saidban az AFP jelentése szerint a tüntetők felborítottak egy katona­szállító kocsit, mire az angol ka­tonák belelőttek a tömegbe. A vé­rengzésnek öt halott és húsz sebe­sült áldozata van. Erskine tábornok napiparancsában utasította a portsaidi angol helyőr­séget, maradjon készenlétben. »Min­den intézkedést megtettem, hogy szem­benézzek a helyzettel* — mondja napiparancsában az angol tábornok. Izmailiában az angol gyalogság fegyverét használta a tüntető tömeg ellen, amely állítólag felborította az angol katonaság étkező helyiségeinek berendezését. A sortűz áldozatainak száma tizenkét halott és többszáz sebe­sült. \ Az angol lapok a kommunista Daily Worker kivételével helyeslik a vérengzéseket. A Times ezt írja: »Ha jogaink megóvásához erőszakra van szükség, akkor erőszakot kell hasz­nálni*. Az amerikai sajtó Is fenyegetőzik. A New York Herald Tribúne nyíltan megírja, hogy abban az esetben, ha Egyiptom nem fogadja el az angol ja­vaslatokat és a négy hatalom »taná­csait«, akkor az USA. Franciaország és Törökország támogatni fogja Ang­liát abban, hogy újabb csapatokat küldjön Egyiptomba. A l'Humanité ma reggeli tudósítása megállapítja: az angol távirati ügy­nökség olyan szövegezésben tálal­ják a történteket, hogy az ember aka­ratlanul azokra a kommünikékre em­lékezik, amelyek 1882-ben Egyiptom leigázását jelentették be a világnak. »Az egyiptomi kérdés túlterjed az egyiptomi határokon* címen Pierre Courtade elvtárs Irt vezércikket, amelyben megállapítja, hogy az angolok mindenki számira meg­mutatták az imperialista módszerek brutalitását. Amikor a »rend« és a »civilizácló* védelmezőinek állítják be magukat, ugyanakkor elárulják, milyen megve­téssel viseltetnek a népek önrendelke­zési jogai iránt. Koreában és Egyiptomban ugyan­azok az agresszorok, ugyanazok az imperialisták gyalázzák meg a bé­két. akik olyan országot foglalnak el, amely nem az övék, állítólagos jogok védelmének ürügyén, azonban ez a »jog« nem egyéb a hódítás és a szer­vezett lopás jogánál. Courtade vezércikkében leleplezi Morrison munkáspárti külügyminisz­tert, aki legutóbbi beszédében azt mondta: az egyiptomi kormány job­ban tenné, ha országa belügyeivel foglalkoznék, mert Egyiptomnak nagy szüksége van belső reformokra. Igaz — folytatja a vezércikk —, hogy az egyiptomi nép borzalmas nyomorban él, hogy a reakciós egyiptomi kor­mány elnyomja saját népét, börtön­ben tartja az ország függetlenségér nek igazi védelmezőit, a kommunis­tákat és a többi békeharcosokat, de nem Morrison úr, -az angol im­perializmus törökösen az, aki ilyen leckéket adhat az egyiptomi népnek, amelynek irtózatos nyomora a 150 éves angol ifralom »eredménye«. i4z egyiptomi nép most azért har­cot. hogy egyfelől rendet teremtsen belügyeiben s kivívja az ország füg­getlenségét. másfelöl pedig azért, hogy segítse a világ minden népé­nek békéjéért folyó küzdelmet. A gyarmatosítók hatalma mindenütt inog. Az ázsiai drága lecke meghozta gyümölcsét: a béketábor erejének meg­növekedése ez a gyümölcs. Az afri­kai és az ázsiai események rákénysze­rítik az imperialistákat aira, hogy megvizsgálják az öthatalmi béke­egyezmény megkötésének lehetőségét, amelyért ma sokszáz millió ember áll harcban. Ez a harc győzelemmel vég­ződik — fejezi be cikkét Courtade elvtárs. A jelentésekből egyébként kitűnik, hogy az egyiptomi népet nem félem­líti meg az imperialisták brutalitása. A tüntetések egész Egyiptom terüle­tén tovább folynak. Sztálin szavai arra ösztönzik az egész világ tiolgozőft, Siogy folozottaa folytassák a here©! a bégéért A világsajtó még egyre foglalkozik Sztálin elvtárs nyilatkozatával, amit a moszkvai Pravda munkatársának tett az atomfegyverrel kapcsolatban. A népi demokratikus államok dolgo­zói munkahelyükön éiénk vitákat folytatnak Sztálin elvtárs szavairól és munkakötelezettségeket vállalnak. KÍNAI NÉPI DEMOKRATIKUS KÖZTARSASAG. A Zsenminzsibao című pekingi újság Lo-Ban-jain pekingi egyetemi tanár cikikét közli, aki kifejti, hogy Sztálin elvtársnak a moszkvai Pravda mun­katársának adott nyilatkozata, igen súlyos csapás az amerikai imperialis­tákra, akik arra készültek, hogy az atombomba segítségével világhatal­mat szereznek. A Csanjenzsibao című hankaul új­ság közli, hogy a különféle demokra­tikus pártok helyi szervezetei és a nyilvános szervezetek teljes mérték­ben helyeslik J. V. Sztálin nyilatkoza­tát. Az újság az olvasók igen sok Ie>­veiét közli J. V. Sztálinnak a moszk­vai Pravda munkatársával folytatott beszélgetéséről. KOREA. Az egész koreai sajtó bőséges kom­mentárokat fűz J. V. Sztálin nyilat­kozatához. Igen sok koreai új6ág a nyilvános szervezetek vezetőinek nyi­latkozatait közli, tanoncok, munkások, földművesek, a koreai néphadsereg katonáinak nyilatkozatait, akik kifeje­zésre juttatják, hogy Sztálin elvtárs nyilatkozata újabb bizonyítéka a Szovjetunió békeszerető külpoüitikájá­nak. MAGYARORSZAG. A Szabad Nép című újság minde­nekelőtt rámutat arra, hogy J. V. Sztálin nyilatkozata az egész világon hatalmas visszhangot keltett. A nem­zetek megértették, hogy az atom­bomba a Szovjetunió kezében még nagyobb erőt ad a béketábornak a háborús gyújtogatok táborával szem­ben. Az imperialisták állandó hazug­sághadjáratot folytatnak, hogy elfed­jék Igazi szándékaikat. Az akarják elhitetni a világgal, hogy elfeledkez­tek arról a kijelentésről, amelyet 1947-ben V. M. Molotov tett, hogy az atombomba a Szovjetunió előtt már nem titok. Az imperialisták igen nyugtalanok, mivel elvesztették az atom monopóliumot. Saját sajtójuk el­ismeri, hogy az atombomba a Szov­jetunió kezében Igen hatalmas aka­dály támadó terveik megvalósításá­ban. ! ROMANIA. \ Rosszabbodik a gazdasági helyzet Törökországban Törökorscágnak gazdasági helyzete «i amerikai Imperialisták háborús terveibe bekapcsolása folytán állan­dóan rosszabbodik és a nép nyomora fokozódik. A török áliamadóság 447,000.000.— török fontról 1951-ben í 2,565,500.000.— török fontra emelke­dett. Az emelkedés csupán ebben az évben 414,600.000 tsrök fontot tesz ki. A >HurrIyet* című lap jelentése szerint a török kormány eladja arany­készleteit, amelyet a e 1945. évi 300 tonnáról 1961-ben 66 tonnára csökken­tett. A török kereskedelmi kamara adatai szerint 1951-ben as árak a mult évi árakkal izemben 17%-al emelkedtek. Még a török reakciót sajtó sem hallgathatja el a török munkások és parasztok növekvő nyomoráról szóló híreket. Az »Akson« című lap be­számol arról, hogy Anatolia népe borzasztó gazdasági és szociális kö­rülmények között él. Egész Románia területén gyűléseket és összejöveteleket tartanak, amelye­ken az üzemek kollektívái, a gyárak dolgozód, a földművesek, tudományos dolgozók és a béke védő 1 megvitat­ják J. V. Sztálin nyilatkozatát. A gyű­lések résztvevői kötelezettségeket vállainak, hogy emelik munkatelje­sítményeiket és igy járulnak hozzá a béke biztosításához. Turgul-Jiu vá­rosában Tataru Lajos, a dohánygyár munkása a gyűlésen kijelentette: Az egész világ dolgozói látják, hogy az atombomba a Szovjetunió kezében az új háború megakadályozására szolgál. BULGAR1A. Sztálin elvtárs » moszkvai Pravda munkatársának adott nyilatkozata Bulgária dolgozói érdeklődésének elő­terében áll. Az üzemekben a déli szü­netben felolvasták a J. V. Sztálin nyi­latkozatával kapcsolatos cikkeket és táviratokat. Az összes bolgár újságok feltűnő helyen közlik a dolgozók le­veleit, amelyekben megnyugvásukat fejezik ki, hogy a Szovjetunió meg­mutatta az egész világnak, hogy az 5 atombombája nem támadó célokat, hanem a béke védelmét szolgálja. A popovi gépállomás alkalmazottainak gyűlésén Jordán Sztojanov mechani­kus kijelentette: „Országunk dolgozót tudják, hogy Sztálin elvtárs nem be­szél a leveeőbe. Minden szava törté­nelmet jelent. Hisszük, hogy a béke győz a háború felett." VIETNAM. A vietnami sajtóiroda a 3. V. Sztá­lin nyilatkozatával kapcsolatos kom­mentárjával kifejti, hogy az atom­bomba a Szovjetunió kezében a béke­célok újabb megerősödését jelenti az egész világon. Az amerikai imperia­listák azt hitték, hogy örökre az atommonopólium titkának birtokosai lesznek és ezért állandóan ijesztget­ték más országok népeit. J. V. Sztá­lin világosan rámutatott az amerikai háborús gvujtogatóknak arra, hogy elképzeléseikben tévedtek. J. V. Sztá­lin nyilatkozata — fejezi be a vietna­mi sajtóiroda. — újólag és világosan kifejezésre juttatja a Szovjetunió be­csületes magatartását, amely követei! az atombomba betiltását és a béke megvédését NYUGAT-NÉMETORSZAG. Sztálin generalisszimusz nyilatkoza­tát a nyugatnémetországi békeszerető emberek nagy lelkesedéssel fogadták. A ludwigshafeni Hallburg-öntőde üzemblzottságának egy tagja kijelen­tette, hogy Sztálin nyilatkozata heJyea válasz a militaristáknak. Erich Konrád, volt tengerésztiszt, kijelentette: — A felelősséget ismerő emberek kezében az atomenergia a legjobb fegyver új háború és átír­nák szörnyű következményei ellen. KANADA. A Karadlafl Tribúne cfmfl kanadai újság J. V. Sztálin nyilatkozatáról szóló kommentárjában leginkább azt emeH ki, hogy a Szovjetunió nem gondol arra, hogy bármilyen országot is megtámadjon és hogy Wőveteli xt atombomba gyártásának betiltását. Az újság felhívja a kanadai népet, hogy követelje a kanadai kormánytól és a parlament tagjaitól, hogy támogassák a kanadai nép akaratát, amely követeli az atombomba betiltását és követeli az öt nagyhatalom konferenciájának összehívását a békepaktummal kap­csolatban.

Next

/
Thumbnails
Contents