Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-18 / 245. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR OOLGOZÚK LAPJA Bratislava, 1951 október 18., csütörtök 3 ICČS IV. évfolyam, 245. szám Mozgósítsunk új bngádosokat az osztravakarviiv bányák számára! Öntudatosan jelentkezzünk brigádmunkára — ezzel boldog, békés életünket biztosítjuk! ACsKPKözponti Bizottsága elnökségének és a kormánynak határozata az osztrava-karvini körzet széntermelésének fokozására és a munkatermelékenység emelésére szolgáló intézkedésekről A CsKP Központi Bizottságának elnöksége és a Csehszlovák köztársaság kormánya 1951 október 15-én és 16-án foglalkozott az osztravakarvini körzet széntermelésével, a munka termelékenységével és ezzel kapcsolatban fontos határozatot hoztak a termelés megszervezésének tökéletesítéséről, fejlesztéséről, a bányászmunkák gépesítéséről, az osztrava-karvini körzet dolgozói anyagi körülményeinek megjavításáról és a párt- és tömegpolitikai munka megjavításáról. A CsKP Központi Bizottságának elnöksége megállapítja, hogy legfontosabb szénkörzetünk, az osztravakarvini körzet egyáltalában nem kielégítően dolgozik. A termelés tervét az utóbbi időben rendszeresen nem teljesíti. A CsKP Központi Bizottságának elnöksége úgy véli, hogy e szégyenteljes állapotnak föokát gazdasági szerveink, valamint a pártszervek, — az üzemi szervezetektől kezdve egészen a Központi Bizottság gépezetéig, — munkájának komoly fogyatékosságai és hibái képezik, amelyekkel a CsKP Központi Bizottsága utolsó ülésén határozottan és erélyesen leszámolt. Főleg Osztraván, szocialista felépítésünk súlypontján váltak a Párt és gazdasági munkánkban megnyilvánuló hibák és fogyatékosságok a Párt nagy feladatai megvalósításának fékezöivé a szocializmushoz vezető úton. A terv nemteljesítésének közvetlen oka a munkaerők hiánya és nagy hullámzása. A növekvő feladatok ellenére 1947 óta az osztrava-karvini körzetben a bányamunkások állandó átlaga mintegy 5000 fővel csökkent és ebből az utóbbi év alatt, 1950 augusztustól 1951 augusztusáig, az osztrava-karvini körzet bányái állandó munkásainak száma mintegy 1500-al, s ezzel egyidöben a polgári brigádosok száma is mintegy 1500 fővel csökkent. Hasonlóképpen nem tudtuk kiküszöbölni a munkaerők aránytalan hullámzását sem. Az 1950-es év alatt 9903 állandó munkás távozott el a bányákból és ugyanezen idő alatt csupán 8247 munkást fogadtak fel. Ezenkívül ebben az időben több mint 30.000 munkás váltakozott a bányákban, akiket mint brigádosokat átlagosan csak négy hónapra nyertek meg, hogy ezzel pótolják az állandó munkaerők hiányát. A dolgozók létszáma nagyrészének állandó jövésemenése egyik legfőbb akadálya a termelési terv teljesítésének — amelyet ma már összetett gépek segítségével végeznek és amely különösen fegyelmezett munkamegszervezést követel meg az úgynevezett ciklusos grafikon szerint. Ezen kívül nem csekély mértékben akadályozza a párt- és szakszervezetek jó munkáját. Az ötéves terv növekedő feladatainak biztosítása érdekében a széntermelés terén szükséges, hogy az állandó munkások hullámzása a minimumra csökkanjen és hogy az állandó munkások létszáma rendszeresen, tervszerűen emelkedjék, úgy, hogy az osztravakarvini bányákban a széntermelés legkésőbb három éven belül kizárólag az állandó munkáskáderekre támaszkodhasson. A munkaerők hiányának és hullámzásínak következményeit ezenkívül súlyosbítják az állandóan növekedő távolmaradások. A munkaerők hiányát, nagyarányú hullámzását és a távolmaradásokat nem utolsó sorban a bányászmunka helytelen értékelése idézi elő. És nemcsak a jutalmazásról van szó, hanem a bányászokról való gondoskodásról általában, főleg a lakáskérdésben. A helytelen állásfoglalás főleg a negnagyobb teljesítményű bányászokkal szemben, valamint a mérnöki-műszaki káderekkel szemben nem csekély mértékben nehezíti meg olyan viszonyok kialakítását, amelyekben az osztrava-karvini bányák teljesíthetnék a feladatot, amely országunk szocialista felépitésében rájuk hárul. Azonban a széntermelés tervének nemteljesítése az osztrava-karvini körzetben nem a munkaerők hiányán múlik, hanem mindenekelőtt azon, hogy a gazdasági és pártszervek csak nagyon csekély figyelmet szenteltek mind a műszaki haladásnak, mind a munka megszervezésének a bányákban. Ezt bizonlitja a ciklusokban dolgozó munkahelyek alacsony száma. Jóllehet a ciklusos grafikon szerint végzett munka a terv teljesítésének döntö módszere, az osztrava-karvini körzetben a fejtési munkahelyeknek csak 38.6 százaléka és az előkészítő munkahelyek 11 százaléka dolgozik ciklusokban. Miska elvtárs, és ing. Matuska elvtárs új munkamódszereinek, valamint a többi újítók munkamódszereinek következetlen keresztülvitele miatt az utóbbi három hónapban az új módszerek szerint végzett .munkák teljes 14 százalékkal hanyatlottak. Az előkészítő és a nyitási munkálatok korlátozása következtében a fejtöfrontok nem bővültek a növekvő feladatok arányában. A technika felhasználásának mai nem kielégítő állapotáról tanúskodik az a tény, hogy csak a fejtés 60 százalékában alkalmaznak réselőgépeket és a nyitó és előkészítő munkákban csak a munkahelyek 10 százalékában használnak gépesített eszközöket. A termelés gépesítésének tervét csak 64 százalékban teljesítik. A bányák villamosítása helyett, amely lehetővé teszi a termelés gyors műszaki fejlődését, az ötször oly drága sürítettlevegő-energiát használják. A fennálló gépesített eszközökről nem gondoskodnak rendesen, a fontos gépek javítását nem tervezik. Nem történik gondoskodás az előzetes karbantartásáról, amely csökkentené az üzemzavarok számát. Elmaradott és nem gazdaságos a földalatti szállítás is. amelyben nincs bevezetve a diszpécser-rendszer. A bányákban végzett munkák biztonságáról távolról sem történik megfelelő mértékben gondoskodás, de ezért, — jóllehet csak a termelési folyamat technikájával valé^ legszorosabb kapcsolatban lehet gondoskodni — nem a termelés vezetői, hanem a külön szervek felelősek. A műszaki haladás és a munkamegszervezés elhanyagolása a legszembetűnőbben abban nyilvánult meg, hogy sem a gazdasági, sem a pártvezetés nem gondoskodott a helyes termelési normák megállapításáról, amelyek megfelelnének a munkatermelékenység igazi állapotának. Az érvényben levő normák már régen túlhaladottak, amiről legjobban az tanúskodik, hogy ma a normákat átlagosan 38 százalékkal teljesítik túl. Ezáltal nincs meg a kellő mérték annak megítélésére, hogy ki a jó és ki a rossz bányász, és ezzel a legfejlettebb bányászok rendes jutalmazása is szenved. A normák így a munkatermelékenység fejlődésének fékezöivé váltak, ahelyett, hogy azt elősegítették volna. A munkák gépesítésének elhanyagolása, a munka helytelen megszervezése és az elavult normák fenntartása a munkatermelékenység alacsony színvonalát okozták, ez a legnyilvánvalóbb bizonyítéka az osztrava-karvini körzetben uralkodó megbocsáthatatlan viszonyoknak. Az osztrava-karvini körzetben fennálló szégyenteljes állapot nem véletlen. Ennek oka mind a gazdasági, mind a pártszervek munkájában megnyilvánuló hibákban és fogyatékosságokban gyökereznek, amelyek különösen Osztravában nyilvánultak meg, mert lehetővé tették, hogy egy kártevő csoport néhány éven át működhessék és az új kerületi pártbizottság és annak új gépezete még nem tudták legyőzni ezt a káros örökséget. A kézzel végzett munkától a nagyrészt gépesített termelésre áttérés időszakában a munka megszervezésének és a termelés vezetése helyes módszereinek döntö szerepük van. Ennek ellenére a gazdasági szervekben, amelyek a bányák termelését vezetik, véges-végig ahelyett, hogy konkréten irányítottak és a dolgozók részvételére és kezdeményezésére támaszkodtak volna, a bürokratikus vezetés összetett rendszere és a parancsolgatás rendszere uralkodott, felesleges összekötő láncszemekkel, nehézkes összpontosítássá

1 a termelés funkciós vezetésének ártó rendszerével. Mindez arra vezetett, hogy a felelős dolgozók menekültek a ftfelősségtol, a bányákban komoly rendellenességekre került sor, a dolgozók aktivitása és kezdeményezése csökkent és ezzel termőtalajt nyújtottak az osztályellenség kártevő tevékenységének. Éppen Osztravában a Párt gépezete gyakran a Párt vezetőségének tartotta magát, elnyomta a megválasztott szerveket és a gazdasági szervek munkáját végezte. Ez ahhoz vezetett, hogy saját munkáját elhanyagolta, t. i. azt, hogy a Párt tagjait és a dolgozók széles tömegeit a szocializmus felépítésének nagy feladatai teljesítésére mozgósítsa és erről állandóan meggyőzze őket és új bolsevik kádereket neveljen és azokat rendszeresen kiemelje. A kommunisták nagyrészt nem állottak a szocialista munkaverseny élére, nem agitáltak fáradhatatlanul az új technika és az újító munkamódszerek kifejlesztéséért. A pártszervezetek nem tudták helyesen megoldani a munkásoknak a műszakiakhoz való viszonyát. Ahelyett, hogy tudatosították volna, hogy a műszakiakról mindennap gondoskodni, tekintélyüket támogatni kell, csak általános kritízálásra korlátozták tevékenységüket. A bolsevik alapelvekkel ellentétben a pártszervezetek — néhány kivétellel — megszűntek a dolgozókot a terv teljesítésének fontosságáról meggyőzni és őket az akadályok és nehézségek legyőzésében megsegíteni. A pártszervezetek a dolgozókat nem vezették rá. hogy valóban munkahelyeik gazdáivá legyenek. A Párt nem nevelte őket arra, hogy bolsevik módon hajthatatlan álláspontot foglaljanak a fogyatékosságokkal, a felületességgel és a rossz munkaerkölccsel szemben. Sőt a kommunisták maguk gyakran tétlenül nézték a növekvő fogyatékosságokat, gyakran maguk helvtelen viselkedésükkel rossz példát mutatnak a többieknek. A kommunisták nem tudatosították, hogy a termelésben és a pártmunkában megnyilvánuló fogyatékosságok iránti elnézésnek a szervezeti és politikai tevékenység általános meggyöngüléséhez kell vezetnie. A tömegpolitikai murika meggyengülése néha oly messzire ment, hogv számos pártszervezet nem volt képes szembeszállni a maradi nézetekkel és a reakciós elemek felforgató agitációjával. Az osztrava-karvini körzet bányáiban levő pártszervezetek túlnyomó többsége aláértékeli a tömegszervezetek, főleg a szakszervezetek és s CsiSz-csoportok feladatát és a szervezeteket nem használják fel a bányák összes dolgozóinak moz^osításaia. Nyilvánvaló, Hogy ilyen körülmények között rendszerint sem a szakszervezet, sem a CsISz-csoportok nem teljesítik rendesen feladataival. A gazdasági és pártvezetés munkájának ez az állapota lehetetlenné tette, hogy a széles tömegek munkalelkesedése és áldozatkészsége, amint az pl. a köztársaság elnökének zászlajáért folytatott versenyben a mult év nyarán megnyilvánult, az egyes felelős dolgozók becsületes szándéka, hogy e hibákat helyrehozza, hathatósan érvényt kapjanak a terv teljesítésében. Ezért az osztrava.karvíni körzetben kevés olyan pártszervezet van, mint pl. a Petr Bezruč, Hedviga és más bányákban, amelyekben a politikai és szervezés! tömegmunka nem mutatna komofly fogyatékosságokat. As osztrava-karvini bányák kommaniďtáiwak tneg kell értentök az adott feladatok fontosságát és bol. sevik lendülettel és bolsevik szívósság gal le kell küzdeniük az útjukban állá összes nehézségeket. A Párt Központi Bizottságának, Gottwald elvtárs céltudatos vezetése alatt véget kell vetni az összes fogyatékosságoknak és hibáknak, a Párt és gazdasági szervek munkáját radikálisan meg kell javítani, rend. szeresen érvényesíteni kell a szovjet tapasztalatokat, hogy azután az osztvavai bányászok fokozhassák a széntermelést és a munka termslékenysé. gét. A CsKP Központi Bizottságának elnöksége a széntermelés és a munkatermelékenység emelését rendkívül fontosnak, országos jelentőségűnek tartja és a párt. és szakszervezetek, a bányák, üzemek, az osztrava-karvini bányászati kombinát vezetőinek, a tüzelő és energetikai minisztérium vezető dolgozóinak legfőbb feladatául tűzi ki. Hogy elérjük a széntermelés és a munkatermelékenység emelését, meg kell javítani a termelés megszervezését, ki kell fejleszteni a bányászmunkák gépesítését, jobbá kell tenni az osztrava.karvíni körzet dolgozóinak anyagi és életkörülményeit. A CsKP Központi Bizotságának elnöksége ezért a Csehszlovák Köztársaság kormányának a következő intézkedés meghozását ajánlja:* Az osztrava-karvini körzetben a termelés megszervezésének tökélete, sítésére, a bányászmunkák gépesítésé * Ezeket az osztrava.karvíni körzetben a termelés megszervezésének tökéletesítésére a bányászmunkák gépesítésének kifejlesztésére és a dolgozók anyagi feltételeinek megjavítására szolgáló intézkedéseket a kor. mány 1951 október 16-i ülésén hagyta jóvá. re és a dolgozók anyagi körülményeinek megjavítására: A ciklusos grafikon szerinti munkákat 1. A tüzelőanyag és energetikai mi nisztériumnak (Pokorný miniszternek elrendelni a) a bányákban a termelés átépité. sét ligy, hogy a ciklusos grafikon " szerint dolgozzanak, t. i. hogy a szénfejtés a fal egész hosszában folyjon és az összes segéd, javító és előkészítő munkákat a falon három vagy két műszak (naponta egy ciklus) vagy egy műszak alatt (egy műszak egy ciklus) hajtsák végre. b) 1952 január l-ig az osztravakarvini körzetben azon falak szá. mát, amelyeken a ciklusos grafikon alapján dolgoznak, 210-re emelni és ebből: a napi egy ciklusos grafikon szerint 205 falat, a napi két ciklusos grafikon szerint 5 falat, és 1952 április l.ig a ciklusos grafikon szerint dolgozójí számát további 60 fallal emelni, ebből: a napi egy ciklusos grafikon szerint 55 falat, a napi két ciklusos grafikon szerint 5 falat. A ciklusos grafikon szerinti mun_ kát elsősorban a koksznak való szén fejtési falainál kell bevezetni; c) a ciklusos grafikon szerint üzem ben lévő összes falak számára biztosítani kell munkaerőket, a gép e sí. tett eszközöket, és pótalkatrészeket, amelyek föltétlenül szükségesek a fa_ Ion végzett folyamatos munka biztosítására az előírt munkaszabályzat és a ciklusos grafikon szerint; d) meg kell állapítani a széntermelés napi tervét a ciklusos grafikon szerint üzemben lévő falak számára, a termelés 90%-ának magasságában, amelyet a napi ciklusszámok kapaci_ tása szerint el lehet érni; e) a ciklusos grafikon szerint üzemben lévő falak számára meg kell állapítani a ciklusok havi normát! vájat: a napi egy ciklusnál havi 22 ciklusban, 24 munkanappal (a napi 2 ciklusnál havi 44 ciklusban 24 munkanappal, f) 1951 október 20.ig ki kell dol. gozni és jóvá kell hagyni a szénipar ciklikus termelési szervezetéről szóló utasításokat; g) 1951 október 29-ig három oktató előadást kell tartani a termelés ciklusos megszervezéséről valamen.vnyi mérnöknek, műszaki dolgozónak, körzeteseknek és előmunkásoknak; 2. Hogy kollektív érdeklődést kelt. senek a ciklusos grafikon szerinti folyamatos munka biztosítása érdekében. a munkásokat, körzeteseket és mérnöki-műszaki dolgozókat a ciklusos havi normatíva teljesítéséért és túlteljesítésééért prémiumokkal kell jutalmazni. 1951 október 29_től érvénybe kell léptetni a munkások, körzetesek és mérnöki-műszaki dolgozók jutalmazásáról szóló rendelkező, seket a termelés ciklusos megszervezéséért az 1. számú melléklet szerint. A termeiési alap kibővítése 3. A széntermelés további növekedésének biztosítására a tüzelőanyag és energetikai minisztériumnak (Pokorný miniszternek) el kell rendelnie a) az üzemben lévő bányászmunkák arcvonalának megnövelését és ebből a célból 1. az üzemben levő fejtési falak és az előkészítő homlokzatok hosszának 1952 január l-ig 37.100 méterre való megnagyobbítását, 1952 április l.ig 37.350, 1952 július l-ig 38.200, 1952 október l-ig 38.750, 1953 január l-ig 39.300 méterrel való megnagyobbítását. 2. 1952lbe

n 337.000 méter előkészítő és megnyitó menetet vájni, ebből: 1952 első negyedévében 85.000 métert, 1952 második negyedévében 82.000 métert, 1952 harmadik negyedévében 84.000 métert, 1952 negyedik, negyedévében 86.000 métert. 3. Az előkészítő és megnyitó menetek vájása ütemének meggyorsításá. ra: 1, Az összes előkészítő és megnyitó menetekben meg kell szervezni a komplex napi (24 órás) munkacsoportokat egy munkással az élén és N